Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-18 / 298. szám
(Folytatás a 2. oldalról) részt vállalnak az egészségmegőrzés nemzeti programjának megvalósításából, és aktív szerepet játszanak a testi és szellemi fogyatékosok és a rászoruló idős emberek felkarolásában. Államunk erkölcsi és pénzügyi segítséget nyújt az egyházak szociális intézményeinek fenntartásához, korszerűsítéséhez, gondozási költségeihez, az ápoló személyzet szakmai felkészítéséhez. Támogatja az egyházak törekvését az alkoholisták és a veszélyeztetett fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő új formák bevezetésében. Ezért is járult hozzá több új egyházi szociális otthon létesítéséhez, és a katolikus egyház szociális tevékenységét segítő, uj női szerzetesrend felállításához. * Az utóbbi években elmélyült és új eredményeket hozott a marxisták és a hívők közötti párbeszéd. Magyar kezdeményezésre 1984-ben került sor fővárosunkban az első nemzetközi marxista—keresztény dialógusra, majd ennek eredményeire építve az elmúlt év októberében Budapesten ült össze először a marxista és katolikus tudósok nemzetközi tanácskozása. Szólnunk kell arról is, hogy társdal- munkban helyenként még tapasztalható a vallási türelmetlenség és fel-felbuk- kan a faji előítélet. E nézetek képviselői — mutatkozzanak azok akár egyházi, akár világi részről — elfelejtik, hogy az alkotmányos előírások nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelentenek. Ezeket a törekvéseket mélységesen elítéljük. Miklós Imre ezt követően az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéről, feladatairól, ügyrendjéről beszélt. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kitért arra is, hogy az állam az egyházak személyi és dologi kiadásainak fedezéséhez évi 75 millió forint összegű rendszeres pénzügyi támogatást nyújt. Kürti László (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 2. vk.), a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke hangoztatta: az állam és az egyház viszonyát ^-j a felek meggyőződése szerint — alkotó módon szükséges továbbfejleszteni. Ehhez a nyitottság mindkét részről adott. A párbeszéd eddigi eredményeire építve kell tovább munkálkodni a hívők és marxisták gyakorlati együttműködése elméleti alapjainak tisztázásán. DR. BAK ISTVÁN FELSZÓLALÁSA — A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a vallásos érzületű állampolgárokkal jól tudtunk együtt dolgozni a szocialista társadalom építésének folyamatában — mondta bevezetőül dr. Bak István Bács-Kiskun megyei képviselő, a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke. Megerősítem az államtitkár gondolatait abban is, hogy az állami, társadalmi szervek vezetői és az egyházak között nagyon jó és kiegyensúlyozott kapcsolat alakult ki. így van ez Bács- Kiskun megyében is. A vallásos emberek jól érzik magukat a megyében, hitéletük gyakorlásában semmi sem akadályozza őket. A munkában helytállnak, aktívan dolgoznak a közösségért. Három városunk és tizennyolc községünk nemzetiségi hagyományokat őnz. Délszláv, német, szlovák nyelven szól az ének, s még több nyelven a Duna menti folklórfesztiválon. A nemzetiségiek nemzeti öntudatának ébrentartásában fokozott jelentőséget nyer az ősök vallása. A megyében a vallásos emberek döntő többsége római katolikus. Ennek történelmi gyökere az, hogy I. István királyunk az államalapítással egy időben érsekséget alapított Kalocsán. Később a reformátusok és evangélikusok is gyülekezetét, hoztak letre, templomokat építettek. Majd létrejöttek az ortodoxok, baptisták, őskeresztények, pravoszlávok, pünkösdisták, adventisták és a nazarénusok gyülekezetei is, amelyek ma is élnek és működnek. Az izraelitáknak az ismert tragédia által megfogyatkozott számuk miatt működő imaházuk. csak Kiskunhalason van. A megyében lévő többi templomaikat felújították, amelyek kultúrtörténeti értékeket képviselnek. Ilyenek Baján, Kecskeméten, Kalocsán és Kiskőrösön találhatók. A közelmúltban pedig Apostagon került felújításra a volt imaház. Az összefogásnak köszönhető, hogy ezek a nemzeti értékek nem mentek veszendőbe, hanem a közművelődést szolgálják, a lakosság megelégedésére. Jelenleg a megyében 186 különböző felekezetű templom, 106 gyülekezeti terem biztosítja a hitélet gyakorlását. Az épületek állaga rendben van, évente 28- 30 millió forintot költenek felújításokra, korszerűsítésre adományokból. De jelentős anyagi támogatást nyújtott és nyújt az Álíami Egyházügyi Hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség, a megyei és helyi tanácsok is. Áz elmúlt években új templom épült Kecelen, Városföldön és folyamatban van építésük Érsekhalmán, Ballószö- gön, Kunfehértón és Fülöpházán. A vallásos hívek és a' társadalmi összefogás mentette meg Soltvadkerten a temető kápolnáját, amelyet a napokban szentel fel a kalocsai érsek. A megye 104 településén 243 főhivatású lelkész, 23 igehirdető és 24 világi személy végzi munkáját az egyház szolgálatában. Az egyházak lelkészei egyre inkább benne élnek abban a környezetben, ahol szolgálatukat teljesítik. Szót váltanak, s mind gyakrabban szót is értenek az állami és népfrontvezetőkkel. Feladatot vállalnak a közéleti, település- fejlesztési munkákból, részt vesznek és felszólalnak a falugyűléseken. Magukévá teszik a települések problémáit és mozgósítanak a sürgető feladatok elvégzésére. A politikai együttműködés kapcsán a sajat munkájuk, feladatuk mellett, az egyházközség és a presbitérium tagjaival! együtt segítenek a szociálpolitikai munkában. Négy egyházi szociális otthon van megyénkben. Együtt dolgozunk, hogy kevesebb legyen a válás, az alkoholista, az öngyilkos, de együtt dolgozunk azért is, hogy szép és tiszta legyen környezetünk. Á tanácsokban négy tanácstag és két póttanácstag lelkész tevékenykedik. A Hazafias Népfront különböző szintű bizottságaiban harmincnyolc lelkész választott tag. A megyei elnökség mellett működő Katolikus Papi Bekebi- zottságban huszonnégy, az Egyházközi Békebizottságban tizenhat, a Családsegítő Bizottságban három lelkész vesz részt. Az elmúlt öt év alatt öt lelkész részesült kormánykitüntetésben, három lelkész Békéért kitüntető jelvényben, Kiváló és Érdemes Társadalmi Munkáért jelvényt négy lelkész kapott. A Kecskeméti Piarista Gimnázium igazgatója ebben az évben részesült miniszteri kitüntetésben. Bács-Kiskun megyében is egyre nő az idegenforgalom. Áz Érseki Hivatal, az Esperesi Hivatal Kecskeméten, és szinte valamennyi plébános, lelkész segítségünkre van a bel- és külföldi látogatók fogadásában, a könyvtár, a múzeum, gyűjtemények és templomok bemutatásában. így élünk mi együtt vallásos és nem vallásos emberek. A kölcsönös érdekek, a további együttműködés azt igényli, hogy folytassuk szövetségi politikánkat, nyeljük meg cselekvésre valamennyi állampolgárunkat az előttünk álló kormányprogram megvalósítására. Szakács József (országos lista), a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának elnöke elmondta, hogy a hazánkban kisebbségi egyház közösségei, hívei a mai társadalomban kapták meg létük alapjának jogát, a vallásszabadságot. Nem csoda hát, ha telve vannak jó reménységgel, és hiszik azt, hogy mindaz, ami ma ebben az országban történik, a szebb és boldogabb holnapért történik. Kiss Józsefné (Veszprém m., 3 vk.), a balatonfőkajári Balaionfői Termelő- szövetkezet könyvelője elmondotta, hogy a mintegy 1Í00 Veszprém megyei műemlékből több mint 300 egyházi tulajdonban van. Ezek megvédéséért egyaránt jelentős erőfeszítéseket tett az állam és az egyház. Ennek ellenére több területen gondok jelentkeznek; így egyes egyházi létesítmények, templomok, parókiák felújítására jelenleg nincs lehetőség. . Ezután Berecz János (Szabolcs-Szat- már m., 6. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kapott szót. BERECZ JÁNOS FELSZÓLALÁSA Egyházpolitikánk megfelel az MSZMP szövetségi politikájának Nem tartom helyesnek társadalmunk olyan felosztását, hogy vannak hívők és nem hívők -— kezdte Berecz János. — Én példái egyházi értelemben nem vagyok hivő, mert nem vagyok vallásos. De nem vállalom azt, hogy nincs hitem. Nemcsak meggyőződésem az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája hasznos ennek a nemzetnek, s hogy felépíthető a szocialista Magyarország, hanem én hiszek is ebben. Bizalom nélkül, magabiztosság nélkül, tehát valamiben való hit nélkül — nehéz élni. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolójával egyetértek. Beszédében jó politikáról, eredményes, sikeres évekről adhatott számot. A beszámolót azért tartom különösen értékesnek, mert méltó volt ahhoz a gyakorlathoz, amely a megelőző tíz év tapasztalataival együtt harminc éve jellemzi az állam és az egyház együttműködését. Ez olyan alapelvekre épül, mint a kölcsönös tisztelet, a megoldásra érett kérdések bölcs kezelése, a nehézségek számon tartása és a tennivalók programba foglalása. Ezért a beszámolót elfogadásra ajánlom, hogy most már az Országgyűlés által is megerősítve folytathassuk ezt a politikát, az állam és egyház együttműködését. Mi, kommunisták, úgy értékeljük, hogy egyházpolitikánk megfelel a Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikájának. A XIII. pártkongresz- szus határozatából két mondatot idéznék: „Népünk javát szolgálja, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a haza sorsáért érzett felelősségre épül”. Azt hiszem, ez minden lényegeset tartalmaz. De azért szólni kell arról, hogyan tekint a párt erre a kérdésre. Az állam számára az állam és áz egyházak kapcsolata két fő kérdés megoldását igényli. Az egyik: intézmények közötti kapcsolatokat kell intézményesen biztosítani. Erre létrejöttek a megfelelő megállapodások, egyezmények — a hivatal elnöke szólt erről — és biztosítja ezt az Alkotmány is. A másik az állampolgár szempontjából fontos: vallását szabadon gyakorolhatja-e? Erre is megvan a mód; az Alkotmány és más törvényeink biztosítják ezt a jogot. A párt szempontjából nem közömbös, hogy jól tudjuk-e értelmezni és kezelni e témának mind a politikai, mind az ideológiai összefüggéseit. A politika oldaláról az a mércénk, ki mit tesz a társadalmi haladásért és hogyan vesz részt a szocialista társadalom építésében; milyen a viszonya a törvényeinkhez. E szempontokat mérlegelve nyugodtan mondhatjuk, hogy egész népünk boldogulásának érdekében létrejött »a nemzet egységét építő szövetség az állam és az egyház között, s ezt pártunk támogatja, erősíti. Ugyanakkor változatlanul eltérő eszmei forrásokból táplálkozunk, ez azonban nem csökkenti annak lehetőségét, hogy együtt és párbeszédben oldjuk meg közös dolgainkat. Azt azonban tudnunk kell, hogy a politikai és ideológiai összefüggések igen bonyolultak. Bármilyen ideológiai meggyőződésű emberek között vannak — lehetnek — a haladásnak elkötelezettjei, akiknek meg kell találniuk egymást a progresszió szolgálatában. És minden oldalon lehetnek — vannak is — elvakultak, gyűlölködők, együttműködésre képtelenek. Ma én ilyeneknek tartom az egyházak kebelében működő olyan személyeket, akik fiatal emberek hitét nem ápolni, hanem politikai célokra felhasználni akarják. Akik nem arra törekednek, hogy ez a hit gazdagabb, mélyebb és erősebb legyen, hanem a vallást szembe akaiják állítani a haza iránti, a nemzetközi haladás melletti elkötelezettséggel, és minden egészséges hazafi társadalmi kötelezettségeivel. De a másik oldalon is van ideológiai türelmetlenség, amelynek politikai megnyilvánulásaihoz hivatali, intézményi eszközök is rendelkezésre állnak, és sebeket, fájdalmat okozhatnak. Ez sem jó. A társadalmi haladás és az ideológiai meggyőződés összeegyeztethető, ha hűek vagyunk a hazához, a szocializmushoz és a békéhez. Az azonos politikai meggyőződésű emberek között is van néha szükségtelen türelmetlenség, meg nem értés, néha még gyűlölködés is, és az minden esetben a cselekvés . rovására megy, árt a nemzetnek. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar egyházak összefogva támogassák a szocialista magyar nemzet egységét, nagy céljaink megvalósítását. S ehhez nem megosztottság, hanem kölcsönös türelem, megértés szükséges. Igaz ez nemzetközi értelemben is. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt vallja, és azt kéri az egyházaktól is: minden nemzetközi kötelezettséget úgy teljesítsünk, hogy az a nemzet hasznára váljon, ne gyengítse, hanem erősítse nagy társadalmi céljaink megoldását. Mi nem akarjuk alapértékeinket megváltoztatni, s ezt másoktól sem várjuk el. Ám a dialógusnak akkor van értelme, ha gazdagodunk általa, felismerünk valami újat, átveszünk valamit, amire szükségünk van munkánk folytatásához. Á Szabolcs-Szatmár megyei 6. számú választókerület képviselőjeként is kértem szót, most mégis engedjék meg, hogy jelenlegi tisztségemből eredően pártom meggyőződését fejezzem ki: az a politika, amelyet az állam és az egyház kapcsolatában eddig követtünk, tovább szélesedik és gazdagodik, s javára válik a szocialista Magyarország felépítésének, hozzájárul népünk lelki egyensúlyának fenntartásához — mondotta végezetül Berecz János. Bíró Imre (országos lista), római katolikus kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára felszólalásában emlékeztetett arra, hogy .az állam és az egyház kapcsolatának történetét vizsgálva lehetetlen észre nem venni a fejlődést, az előrehaladást, a kiteljesedést. Az egyház és a kormány képviselői a kapcsolatok fejlesztését szolgáló megállapodások kimunkálásakor mindig előretekintettek, szándékukat a nagy egész összefüggésében látták. Napjainkban a Paskai László prímás, esztergomi érsek vezette Püspöki Kart és az egyház papjait is ezek a törekvések vezetik. Szentágothai János (országos lista), nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója felhívta a figyelmet arra, ha a bérek bruttósításakor a más területeken érvényes kedvezményeket nem terjesztik ki az egyházi alkalmazottakra, aránytalanul nehéz helyzetbe kerülhetnek. Ez kedvezőtlenül hatna az egyházi szociális intézményekre is, és végsősoron az állami egészségügyi intézményeknél okozna nagyobb terheket. Ugyancsak indítványozta az evangélikus egyház egykori nagyhírű fasori iskolájának újbóli létrehozását. Ez az iskola legendássá vált az ott nevelődött világhirű tudósok révén. Schöner Alfréd (országos lista) főrabbi, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitanácsának elnöke felidézte a magyar történelem azon eseményeit, amelyek lehetővé tették a zsidók egyenjogúsítását Magyarországon. Utalt ázokra az intézkedésekre, amelyek módot adtak közösségeik hitéletének ki- teljesedésére, lehetőséget teremtve a több.i között a pesti zsinagóga felépítésére. Ezzel összefüggésben annak a reményének adott hangot, hogy összefogással mielőbb elkezdődik a magyar építészettörténet e remekművének teljes rekonstrukciója. Nagy Gyula (országos lista), a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke az egyházakról mondotta: kinyújtják segítő kezűket a társadalom gyengébb tagjai, a magányosak, az idős emberek, a testileg-lelkileg súlyosan sérültek, a veszélyeztetett fiatalok felé is. Az Evangélikus Egyház ennek szellemében tizenöt szeretetintézményében súlyos testi, lelki betegségekben szenvedő gyermekeket, idős embereket ápol, s arra törekszik, hogy felébressze a társadalom és a vallásos emberek felelősségérzetét irántuk. Dr. Velkey László (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 4. vk.), a Borsod Megyei Gyermekkórház igazgató főorvosa felszólalásában a hitoktatás kérdésével foglalkozott. Több -millió hivő állampolgár becsülettel és jól szolgálja a kibontakozást — mondotta. Gyermekeiknek meg kell adni a lehetőséget a vallásos erkölcsi alapok megszerzésébe, személyiségük, a családok és az ország érdekében. Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója azt javasolta, hogy összhangban az Országgyűlés növekvő szerepével, a készülő új Alkotmány elfogadása után foglalják egységes törvénybe az állam és az egyházak viszonyával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket mind ez ideig alacsonyabb szintű jogszabályok foglalnak keretbe. * Miklós Imre válaszában mindenekelőtt örömmel nyugtázta, hogy egyetértés csendült ki a magyar egyházpolitikával kapcsolatban. Megköszönte a felszólalásokat, amelyek kiegészítették a beszámolót, értékes gondolatokkal járultak hozzá a további munkához. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Kádár János találkozója egyházi személyiségekkel Az Országgyűlés téli ülésszaka tanácskozásának szünetében Sarlós István, a parlament elnöke fogadta és üdvözölte áz Állami Egyházügyi Hivatal egyházpolitikánkról, a hivatal munkájáról szóló beszámolójának tárgyalásán megjelent egyházi személyiségeket, a törvényhozó testületbe megválasztott egyházi képviselőket. A találkozón részt vett Kádár János, az MSZMP főtitkára, Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Az Országgyűlés nyilatkozata a szovjet—amerikai megállapodásról A határozathozatalt követően az Országgyűlés — Szűrös Mátyásnak, az MS£MP Központi Bizottsága titkárának, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének előterjesztésében—Jállást foglalt a december 7. és 10. köpött'mégtartott washingtoni szovjet—amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban: „A Magyar Országgyűlés nagyra értékeli a washingtoni szovjet —amerikai csúcstalálkozó eredményeit. Történelmi jelentőségűnek tartja, hogy közös elhatározással első ízben szerelik le és semmisítik meg a nukleáris fegyverek két kategóriáját. Úgy ítéli meg, hogy a közepes és rövidebb ható- távolságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláírt egyezmény, valamint a hadászati támadófegyverek radikális csökkentésére vonatkozó elvi megállapodás rendkívül fontos lépés a leszereléshez, a tartós biztonság megteremtéséhez vezető úton. A csúcstalálkozón elért megállapodások reményt keltenek, hogy az emberiség végleg megszabadulhat az atomfegyverek fenyegetésétől. A közösen kimunkált döntések egyben jobb lehetőséget teremtenek a Varsói Szerződés és a NATO hagyományos fegyverzetének és más tömegpusztító eszközeinek, fegyveres erőinek jelentős--csökkentéséhez. A szovjet—amerikai kapcsolatokban új fejezetet nyitó washingtoni találkozó, a két nagyhatalom közötti partneri viszony és együttműködés kibontakozása elősegíti a konstruktív párbeszédet, a kelet—nyugati kapcsolatok általános fejlődését. Az országgyűlés — a magyar közvélemény nevében is — örömmel üdvözli és támogatja a szovjet—amerikai megállapodásokat, amelyek jól szolgálják valamennyi nép alapvető érdekeit. Az Országgyűlés és a magyar kormány úgy értékeli, hogy az elért eredmények meggyőzően bizonyítják az új szovjet külpolitikai irányvonal, a realitásokra épülő rugalmas békekezdeményezések helyességét. Kifejezi reményét, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a másik fél érdekeivel is számoló következetes erőfeszítései a jövőben is támogatásra találnak az Egyesült Államok és szövetségesei realista politikai köreiben és a világ közvéleményében. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden lehetséges módon hozzájárul a fegyverzetkorlátozás és leszerelés ügyéhez, a háborúktól mentes világ megteremtéséhez, a népek és államok közötti jó viszony és megértés erősítéséhez, a , helsinki folyamat előrelendítésé- hez, a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ez felel meg a szocialista Magyarország legalapvetőbb érdekeinek, ez biztosíthatja, hogy a magyar nemzet békében, biztonságban építhesse jelenét és jövőjét.” A nyilatkozat egyhangú elfogadását követően az elnöklő Sarlós István emlékeztette a képviselőket arra, hogy a szeptemberi ülésszakon ifjúsági és sport állandó bizottság létrehozásáról döntöttek, s indítványozta most e bizottság megalakítását, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztását. Az indítványt az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ifjúsági és sport állandó bizottságának elnöke Géczi István (Budapest, 49. vk.), titkára Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) lett. A bizottság tagjai között van Sibalinné Aradi Mária (Bács-Kiskun m., 15. vk.). Ezt követően Sarlós István bejelentette, hogy az őszi ülésszakon a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára munkabizottság kiküldését javasolta az Országgyűlés ügyrendjének felülvizsgálatára és korszerűsítésére. Indítványozta: a bizottság elnöki tisztét dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m., 8. vk.), az Alkotmányjogi Tanács elnöke töltse be. A javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Dobos Ferencné (Pest m., 13. vk.), avecsési Ferihegyi Tsz üzemgazdasági osztályvezetőhelyettese a Ferihegyi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában interpellált a közlekedési miniszterhez. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese a volt Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez intézett kérdést a Rába folyó felső szakaszának szabályozása köyetkeztében a természeti környezet megváltozása miatt. Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.), az Országgyűlés elnökét kérdezte: miért nem jelent meg az Országgyűlés idei szeptemberi vitáját közreadó kézikönyv, amelynek megjelentetését — véleménye szerint — az Országgyűlés legutóbbi ülésén jóváhagyta. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke Szalai Istvánné- nak (Vas m., 1. vk.), a Lakástextil Vállalat művezetőjének a költségvetés vitájában elhangzott felvetésére reagált. Ezzel véget ért az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt. Sarlós István a tanácskozást berekesztve nyugtázta, hogy az Országgyűlés befejezte idei eredményes, utat mutató munkáját. A jövő esztendőtől a kibontakozás megkezdését váriuk gazdasági, politikai és kulturális területen egyaránt, s azt, hogy a törvényhozó testület tevékenysége is tovább szélesedik — mondotta és minden képviselőtársának boldog új esztendőt kívánt. Milos Jakes a CSKP KB új főtitkára Milos Jakest választották a CSKP KB új főtitkárává csütörtökön Prágában. A CSKP KB csütörtökön kezdődött ,— kétnaposra tervezett — ülésén Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, köz- társasági elnök korára és egészségi állapotára hivatkozva lemondott főtitkári tisztségéről és tagságáról a KB titkárságában. A Központi Bizottság elfogadta Husák kérelmét, és jayaslatára egyhangúlag főtitkárrá választotta Milos Jakest, aki eddig a gazdasági ügyekkel megbízott KB-titkár volt. Gustáv Husák a továbbiakban köztársasági elnökként, illetve a CSKP KB elnökletének tagjaként dolgozik majd. A hírt először a Csehszlovákiában akkreditált külföldi újságíróknak a CSKP KB székházában tartott rövid sajtóértekezleten jelentették be, majd a CTK hír- ügynökség is beszámolt yóla. A CSKP KB a személyi változásról hozott határozatában nagyra értékelte Gustáv Husák eddigi tevékenységét, kiemelve az 1968-as társadalmi és politikai válság sikeres leküzdésében, illetve a konszolidációs folyamatban szerzett érdemeit. * Milos Jakes 1922-ben született a csehországi Ceské Chalupvban, kisparaszti csalóid gyermekeként. 1937—50 között tanoncként, majd elektrotechnikusként és konstruktőrként dolgozott a gottwaldovi Svit gyárban, közben 1938 —44 között elektrotechnikai ipari felsőiskolában tanul. 1945júniusától párttag. A felszabadulást követően a gottwaldovi járási, majd kerületi pártbizottságon, a tanácsnál, illetve az ifjúsági mozgalom kerületi és központi bizottságában dolgozik. 1977decemberétől a CSKP KB tagja. Ugyancsak ekkortól KB-titkár, és a KB-titkárság tagja. 1981 áprilisában beválasztják a CSKP KB elnökségébe. 1981 júniusától a CSKP KB Népgazdasági Bizottságának elnöke, és ekkortól tagja a szövetségi gyűlés elnökségének is. * Kádár János, az MSZMP főtitkára táviratban köszöntötte Müos Jakest abból az alkalomból, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárává választották. Szövetséges hadseregek csapatgyakorlata hazánkban A Magyar Néphadsereg, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Néphadseregé, valamint a Szovjet Hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével, Barátság ’88 elnevezéssel—mintegy 13 ezer katona bevonásával S csapatgyakorlat lesz hazánkban 1988. január 28. és február 6. közötti időben a Balatontól északra levő katonai gyakorlótereken. A katonai tevékenységről hazánk diplomáciai úton tájékoztatta a helsinki megállapodásban érintett 34 országot. ITTASAN KARAMBOLOZOTT Vádemelés dr. Páncsics Miklós eUen A Fővárosi Főügyészség vádat emelt dr. Páncsics Miklós, az MLSZ volt főtitkára ellen súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés miatt. 1987. szeptember 25-én dr. Páncsics Miklós a felügyeletére bízott Volga személygépkocsit vezette, és a XI. kerületi Szent Gel- lért alsórakparton — figyelmetlensége és alkoholos állapota miatt — elvesztette uralmát a jármű felett, nekiütközött a rakpart kőfalának, majd áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Ott összeütközött a vele szemben szabályosan haladó, Kassai János által vezetett gépkocsival. A baleset következtében Kassai Jánosné 8 napon túl gyógyuló súlyos sérüléseket szenvedett. A járműben utazó Horváth Andor, Horváth Andomé, Kassai János, valamint dr. Páncsics Miklós is könnyebben megsérült. A baleset időpontjában dr. Páncsics Miklós vérében „enyhe” fokú alkoholos befolyásoltságot eredményező 1,04 ezrelék vérajkohol-koncentráció volt. A Fővárosi Főügyészség a vádiratot megküldte a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Budapesten megtartott 51. heti lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki; 4, 22, 51, 61, 62
