Petőfi Népe, 1987. december (42. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-14 / 294. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 294. szám Ara: 1,80 Ft 1987. december 14., hétfő A magyar külügyminiszter látogatása Egyiptomban Várkonyi Péter külügyminiszter szombat este háromnapos hivatásos látogatásra Kairóba érkezett. A magyar diplomácia vezetőjét a heliopoliszi nemzetközi repülőtéren kollégája, Eszmat Abdel-Megid miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter köszöntötte. Höszni Mubarak egyiptomi államfő vasárnap fogadta Várkonyi Pétert. A nap folyamán megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások is. Mubarak elnök a magyar diplomácia vezetőjével az időszerű nemzetközi kérdések mellett áttekintette a magyar-egyiptomi kapcsolatok helyzetét. Az elnök hangsúlyozta országa készségét és érdekeltégét e kapcsolatrendszer fejlesztésében, a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítésében gazdasági, kulturális és egyéb területeken. Ezt követték a vendéglátó Eszmat Abdel-Megid miniszterelpök-helyettes, külügyminiszter és Várkonyi Péter megbeszélései. Az egyiptomi külügyek irányítója 1985-ben Budapesten már találkozott magyar partnerével. Várkonyi Péter délután Ali Lutfit, a Sura Tanács — az egyiptomi államfő tanácsadó testületé — elnökét kereste fel, majd Faud Szeif en-Naszr igazságügyminiszterrel aláírták a két ország közötti jogsegély-egyezményt. Eszmat Abdel-Megid este díszvacsorát adott a magyar vendég tiszteletére. Ma Várkonyi Péter találkozik Atef Szidki miniszterelnökkel, majd előadást tart a magyar külpolitikáról a kairói külügyi intézetben. Várhatóan aláírnak egy idegenforgalmi jegyzőkönyvet is, amely a két ország közötti turizmus bővítését segíti majd elő. Az egyiptomi sajtó jelentős terjedelemben és pozitív hangon számolt be a magyar külügyminiszter látogatásáról, a két ország hagyományos kapcsolatairól. A kormány lapja, a nagy példányszámú A1 Ahram több magyarországi riportot, valamint vezető politikusokkal készített interjút jelentetett meg az elmúlt héten. A kairói rádió és televízió is folyamatosan beszámol a magyar külügyminiszter kairói tárgyalásairól. LÓVASÚT ÉS HAJÓÁLLOMÁS — KÉSZÜL A SZÁLLÓ Egy régi-új idegenforgalmi célpont Külföldön is jól cseng Kalocsa neve. Az itteni pingálóasszonyok, a hímzett népviseletbe öltözött lányok már több földrészen népszerűsítették hazánk látnivalóit, értékeit. Ám a város bekapcsolását a nemzetközi turizmusba mindeddig akadályozta a vendégfogadás feltételeinek hiánya. Nem volt megfelelő szálloda, étterem, így csupán néhány órás látogatásra érkeztek az érdeklődők. Most viszont Kalocsa idegenforgalma biztató változások küszöbére érkezett. Már dolgoznak a Szabadság téri műemlék jellegű épület szállodává alakításán a helyi költségvetési üzem szakemberei. A munkát versenytárgyaláson nyerték, el, s szeretnék határidőre, 1989. áprilisáig befejezni. A hotel parkolója — ehhez tudtak legkorábban hozzáfogni — már el is készült. A költségeket egy gazdasági társulás állja, melynek tagja a helyi tanács, az OTP Kisvállalkozási Bankja, mely a kecskeméti szállodaépítésben is érdekeltséget váljalt, valamint a megyei idegenforgalmi hivatal. Amint a Puszta- tourist vezetője, Kovács Zoltán elmondta, harmincnál több komfortos • szobát alakítanak ki. Emellett az épületben 70 személyes étterem, 180 adagos konyha, a belső’ udvaron pedig hangulatos terasz kap helyet. A költségek várható emelkedése miatt további társakat is keresnek a szállodaépítéshez. Elsősorban a nagyobb helybeli vállalatok érdeklődésére számítanak. A városban 25 ezernél több szervezett turista fordult meg az idén. Sok vendéget vonz a Balatonról egy-egy napra a solti lovasprogram és egyre ismertebb a hajósi pincefalu. Hogyan lehelne a gyarapodó vendégsereget hosz- szabb időre megállítani? A szálloda önmagában nem elég. Biztató, hogy egyszerre több elképzelés is formálódik. Vendégcsalogató látványosságként szeretnék életre kelteni az egykori ló- vasutat, mely a városközpontból a Meszesre közlekedett. Pályázatot adtak be az idegenforgalmi alaphoz a hajóállomás bővítésére, kiépítésére is. Jelenleg a nagyobb hajók Mohácson kötnek ki, s innen busszal utaznak Kalocsára a turisták. Szeretnék elérni, hogy a Dunán közlekedő üdülőhajók rendszeres megállóhelye legyen a város. Á magánvállakozások i is szerepet kapnak a turizmus fejlesztésében. A Duna-parton megnyitott Juca néni csárdája az idén már több mint tízezer vendéget fogadott. Az itt kialakított lakodalmas ház újabb érdekes programlehetőség a külföldi csoportoknak. Az idegenforgalmi szakemberek a helybeli intézményekkel összefogva már a jövő évi rendezvények előkészítésén dolgoznak: a város .bekapcsolódik a Tavaszi Fesztivál eseménysoroza• A szállodaként újjászülető régi épület falszigetelését készíti elő Vörös Károly, a helyi költségvetési üzem dolgozója. tába, Hajóson pedig megrendezik az Orbán-apródok második világtalálkozóját. Ha a tervek megvalósulnak, Bugac és Kecskemét mellett a megye legvonzóbb idegenforgalmi célpontjává válhat Kalocsa környéke. N, L. D. PROGRAMOK A TÉLI SZÜNETRE — DIÁKOKNAK választani! C sak essen a hó ..! — kérleli mostaniban sok gyerek. Nem lenne rossz, ha a téli vakáció idején valóban módjuk nyílhatna arra, hogy a tél örömeit is élvezzék: szánkózhassanak, síelhessenek, korcsolyázhassanak. Akik pedig nem kívánkoznak a hidegre, a szabadba, azok is meglelik a számukra érdekes és tartalmas elfoglaltságot. Nem csak otthon, hanem a művelődési intézményekben, áltálános iskolákban is. Gazdag kínálattal várják őket a tanárok, a népművelők az ünnepek idején és azokon túl. Nem könnyű a választás. Természetesen minden eseményre nem tudjuk felhívni az olvasók figyelmét. Bács- Kiskun megye néhány településén érdeklődtünk, hogy milyen programokkal csalogatják a vakációzó diákokat december 18-ától január 3-áig. Baján, a József Attila Művelődési Központ' Vörösmarty utcai épületében az előző évekhez hasonló lesz a szünidős kínálat. A sakkszimultán, nonstop videóvetítés mellett a legkedveltebb az udvaron kialakított jégpálya. Már a héjten kipróbálhatják a gyerekek a „csúszós udvart”, közben szól majd a zene és büfé is várja a meleg italra vágyókat. A Bokányi Dezső Úttörőházban ugyancsak tarka programokra hívják-váiják a nebulókat. Délelőttönként karácsonyi játszóház, számítógépes vetélkedő lesz, december 22-én pedig a Misi Mókus kalandjai című produkciót nézhetik meg a gyermekszínházba jegyet váltok. Egy héttel később, 28-án egész napos disznóvágást rendeznek a Petofi-szigeten. A csávolyi és felsőszentiváni általános művelődési központban játszóházi és más kulturális foglalkozásokat hirdettek. A területi (Folytatás a 2. oldalon) Népdalénekesek bemutatója Kecskeméten Megyei népdalénekes-versenyt rendeztek vasárnap Kecskeméten, az SZMT Táncsics Mihály Művelődési Központjában Kodály Zpltán születésének 105..évfordulója alkalmából. A bemutatón négy művészeti csoport, hat páros és harmincegy szólóénekes lépett a közönség elé. Mint ahogy azt Budai Ilona népdalénekes, a zsűri elnöke elmondta, örvendetes volt látni, hallani, hogy vala-. mennyi korosztály indult a Vetélkedőn, Dobos Ágnestől, a 15 esztendős kecskeméti diáklánytól a 85 éves kiskunfélegyházi Varga Mihály bácsiig. Bár versenynek hirdették meg a rendezők a találkozót, első, második, harmadik helyet mégsem osztottak, helyette népzenei hanglemezekkel, albumokkal ajándékozták meg a jóhangulatú, színvonalas műsor előadóit. Nagy sikert aratott a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat asszonycsoportja. SZOMBAT, VASÁRNAP: 100 VAGON BOR BÁCS-KISKUNBÓL Csúcsforgalom a vasúti teherszállításban A szokásosnál jóval több vállalat! használta ki a munkaszüneti napokat a belföldi és az exportszállítások fel- gyorsítására. Különösen élénk volt a munka Borsodban, ahol az iparvállalatok több mint 2500 tehervagont igényeltek a MÁV miskolci igazgatóságától. Szombaton Berentéről és Szuha- kállóról több mint 230 vagon szenet indítottak útnak. _A Lenin Kohászati Művekben és az Ózdi Kohászati Üzemekben több mint félezer vasúti kocsit raktak meg. Szombaton és vasárnap közel kétszáz vagon vegyipari termék indult útnak Leninvárosból és Kazincbarcikáról külföldre, valamint a belföldi partnerekhez. Ä dél-alföldi megyékben szombaton és vasárnap kétezerkétszáz vagon árut raktak ki és ezerháromszáz vagont raktak meg áruval. A két hétvégi napon huszonkét irányvonattal továbbítottak cukorrépát a feldolgozó üzemekbe. Vasárnap Szeged-Kisk'undorozsma állomáson kirakták az idei utolsó sóder- irányvonatot. A fagy miatt már csak jövőre szállítják újból ezt az építőanyagot. A Bács-Kiskun megyei szőlőtermelő gazdaságokból a hétvégén száz vagon bort és pezsgőt továbbítottak a külföldi megrendelőkhöz az ünnepi készülődés jegyében. Szállítási nagyüzem volt a hét végén a MÁV Győri Körzeti Üzemfőnökség területén: 10 ezer tonna árut raktak be, és 400 vasúti kocsiból raktak ki. Nagy mennyiségben került a vagonokba cukorrépa, vashulladék, s különböző exporttermék. Sok kocsiban volt bauxit. szén és olaj. Sopronnál, Hegyeshalomnál és Rajkánál erős volt a tranzitforgalom: két nap alatt e három helyen 2 ezer kocsi hagyta el az országot, s csaknem ugyanennyit fogadtak. A kocsik jó részében különféle déligyümölcsök érkeztek. SORSOLTAK A LABDARÚGÓ VB-RE A magyar válogatott I a hatodik csoportban A következő labdarúgó világbajnokságot Olaszországban rendezik 1990. június 9. és július 8. között. A selejtezők sorsolását szombaton készítették el Zürichben. A magyar válogatott a 6. európai csoportba került, amelyből a selejtezők lejátszása után a két legeredményesebb csapat jut tovább. A 6. csoportba a következő csapatok kerültek: Spanyolország Magyarország Észak-írország Írország Málta A labdarúgó világbajnokság sorsolásáról készült részletes beszámolónkat lapunk 7. oldalán, a sportrovatban találhatják meg olvasóink. ANYAGHIÁNY MIATT KEVESEBB LAKÁS Pótolták a bevételkiesést a félegyházi építők • A jól bevált Velox-technológiával építették Félegyházán a Hunyadi utcai 14 lakásos garzonházat. / Építőanyagot beszerezni sosem volt könnyű, a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezettel fennállása óta mégis most esett meg először, hogy anyaghiány miatt nem tudta teljesíteni vállalásait. Pedig úgy, mint mindig, erre az évre is előre lekötötték szerződéssel a munkájukhoz szükséges anyagot. Az egyéni vásárlók ostroma azonban ezúttal erősebbnek bizonyult a forgalmazó cégek írásban adott ígéreténél. Szabó Ernő elnök és Németh János műszaki vezető elmondta, hogy az anyaghiány miatt a tervezettnél 19 lakással kevesebbet adott át a szövetkezet az idén. A beruházó szervezet, az OTP ugyan,’ tekintettel a helyzetre, szankciók nélkül módosította az átadási határidőt, a szövetkezetnek ez eredménykiesést okozott. Jövőre ugyanis az ideinél drágábban tudják megvenni az anyagot, a lakásárat viszont csak a központilag megengedett mértékben, maximum 2,5 százalékkal emelhetik, mivel a szerződést ennek értelmében kötötték. Az idén tehát tizenkilenccel kevesebbet, azaz 34 lakást adtak át a városban, de a tervezettnél több közületi munkát — felújítást, korszerűsítést — vállaltak. Végül ennek eredményeként a 73 millió forintos árbevételi tervüket közel 82 millió forintra teljesítették, ennek 65 százaléka származik a lakásépítésből. Nyereségük — az árbevételnek több mint nyolc százaléka — mégsem növekedett, aminek elsősorban az anyagár-változásban lelhető az oka. Ez a tendencia jövőre várhatóan méginkább erősödik. Másik gond, hogy a pénzügyi szabályozók a szövetkezet idei bértömegének mindössze 2,5 százalékos túllépését teszik lehetővé jövőre, ami kevés ahhoz, hogy a dolgozók jövedelmét a több és jobb munkára ösztönző mértékben növeljék. Ha létszámot csökkentenének, a kilépők bérét eloszthatnák ugyan a maradók között, de a félegyházi szövetkezetben nincs felesleges munkaerő. Mégsem mondanak le arról a lehetőségről, amit a jövedelemnövelés rejt magában: jövőre a rendelkezésre álló pénzt az eddiginél is nagyobb mértékben differenciálják a végzett munka mennyisége, mir nősége alapján. Emellett jobb szervezéssel, a felesleges költségek kiküszöbölésével akarják gazdasági eredményeiket javítni. Ha sikerül, végül is a termelés fejlesztésére — gépesítésre stb. — marad több pénz. Attól nem kell félniök, hogy nem lesz elég munkájuk: 1988-ra már az egész évi kapacitásukat lekötötték szerződéssel. A szövetkezet árindexe (a szabadáras tevékenységükben) alacsony, ami a piaci pozíciójukat erősíti. A verseny- tárgyalásokon ugyanis nagy előny számukra, hogy másoknál olcsóbban vállalkozhatnak a munkára. Az viszont, hogy ezt jó minőségben végezzék el, saját, jól felfogott érdekük. A.M. MEZŐGAZDASÁGI HELYZETKÉP A harmonikus tápanyag-utánpótlás • Az istállótrágya a szervesanyag-utánpótlásnak csak egyik forrása Az elmúlt napokban a hőmérő higanyszála gyakran volt a fagypont alatt. Ilyenkor már jószerivel befejezik a talajforgatást, s egyáltalán a munkát a határban. Az ősz és a télelő egyik legfontosabb mezőgazdasági tevékenysége a tápanyag-utánpótlás, a szerves- trágyázás. A közelmúlt kutatási eredményei szerint a megyénk szántóterületére leginkább jellemző humuszszegény talajokon csak szakszerű szerves- anyag-gazdálkodással és műtrágyázással „állítható be” a harmonikus tápanyagellátás. A szakemberek véleménye, hogy a szervesanyag-gazdálkodás- ban a szerves trágya szakszerű kezelésén és kijuttatásán túl azzal is kell számolni, hogy az istállótrágya az utánpótlásnak csak egyik forrása. Á lényeget „a húmusz kell, az istállótrágya pótolható” elv fogalmazza meg, melynek értelmében minden szerves apyag jó célt szolgálhat, ha megfelelő bedolgozással és műtrágya-kiegészítéssel el- bomlásuk kedvező feltételeit megteremtik. Erre a szezonra az üzemek 18 ezer hektár szervestrágyázását ütemezték be. Időarányosan teljesítették is a térvet. Általában négy-öt évente tudnak egy-egy területet megfelelő adagú — hektáronként négyszáz mázsás — szerves trágyához juttatni. Ami nem kis költség, hiszen mázsájának nyilvántartási értéke 25—30 forint, ami ha egy évben terheli a szántóföldi ágazatot, akkor aligha kifizetődő tevékenység, ezért a gazdaságok zömében a 12 ezer forintos hektáronkénti költséget négyöt évre szokták elosztani. A megyei tanácson elmondták, hogy nem egy üzem, rossz fizetési készségét javítandó, arra kényszerült, hogy az állattenyésztő telepeken „termelt” szerves anyagot ne felhasználja, hanem értékesítse. Ugyanekkor elmondták azt is, hogy a tarló szármaradványainak megfelelő feldolgozásával szintén pótolható a talaj szervesanyag-készlete. Ezt kiegészíti a Bács-Kiskun Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke, PoUák István, aki hangsúlyozta, hogy a szármaradványok kedvező lebomlását csak pótlólagos nitrogénadagolás mellett várhatjuk. A megyében 1975-ben egy hektár műtrágyázott területen átlagosan — vegyes hatóanyag-kilogrammban számolva — 419 kilogrammot használtak fel. Ez fokozatosan csökkent, 1980-ban már csak 326 kilogramm volt", az elmúlt években azonban beállt a 360—37.0 kilogramm körüli értékre. A főmérnök szerint az agroiiómíailag indokolt, jónak tartott mennyiség 340 kilogramm körüli. Bár még nincsenek meg az idei pontos adatok, de úgy tűnik, hogy 1987-ben 310 kilogramm körül lesz a hektáronként kijuttatott műtrágya mennyisége. Qx. p. B
