Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

1987. november 21. • PETŐFI NÉPE • » SPORT-SPORT - SPORT SPORT- SPORT - SPORT Barátunk-e a természet? Irány a .természet! Szívjunk friss levegőt, ropogtassuk meg elgémberedett tagjainkat, lazít­sunk, cseréljük fel az „összegyűj­tött” stresszhatásokat vidám ke­déllyel, jószándékkal... De hát valójában járunk-e a természetbe, lazítunk-e, s egy­általán tudunk-e lazítani? Vagy az orvosnál, sőt mind gyakrab­ban már csak a kórházak inten­zív osztályán döbbenünk rá: túl­feszítettük a'húrt? Mert az em­beri szervezet tűrőképessége vé­ges! Sajnos — valljuk be őszin­tén — általában nem vagyunk vele kíméletesek. S éppen mert így van, a hely­zet tetteket sürget, hiszen az el­várásaink nem csekélyek! Mi le­het az alapvető cél ebben a ro­hanó, egymástól egyre elidege- nedőbb világban, mint az, hogy egészségesen éljünk az emberi kor legfelső határáig. Ehhez azonban vissza kell tér­ni a természetbe, az erdők, zöld mezők, vizek világába. Ez a „re­cept” nem újkeletű, de ennyire talán még sosem voltunk rászo­rulva; mégis nagyon kevesen élünk vele. Országos viszonylat­ban is csupán százezerre tehető azok száma, akik természetba­rátként járják s' zöldet. Me­gyénkben pedig csupán négyez­ren választják a pihenésnek, a regenerálódásnak ezt a formáját. Az elmúlt évben például csupán kétszázan járták be a zöld utat a Kiskunságban. De hadd le­gyek elégedetlen azok számával is, akik nagyon tiszteletre méltó kezdeményezőként ugyan, de ke­vesen vesznek részt a vízi-, a kerékpár- és a sítúrázásban, az Országjáró Diákok találkozóin. Tevékenységük elismerése mel­lett keveslem a társadalmi er­dei szolgálatban részt vevők szá­mát is (ők harminckilencen van­nak megyénkben). Erőszakkal senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy túráz­zon, sétákat tegyen a természet­ben. A szabadban dolgozók, a fizikai munkát végzők, a kis­kerttulajdonosok, vagy éppen az élsportolók kevésbé vannak rá­szorulva a turisztika előnyeinek élvezetére. De nagyon sokan van­nak az ülő-, illetve kevés mozgás­sal járó foglalkozásúak, a diá­kok, akiknek gyógyszer lehetne a rendszeres mozgás, a friss le­vegő. Aktivizálásukban az eddi­ginél is többet vállalhatna a ter­mészetbarát-szövetség, a KISZ és a szakszervezet. Erre ösztö­nöz a lakosság . egészségi álla­potának javítását célzó megyei pártbizottsági intézkedési terv is. Az eddiginél nagyobb kezde­ményezésre megvan a lehetőség, csak élni kellene vele. Nemcsak a hagyományos agitáció eszkö­zével, hanem elsősorban vonzó lehetőségek, olcsó, változatos programok ajánlatával. Ha ezek széles körű kínálatával verse­nyeznek az egészségmegőrzés ne­mes feladatát önként vállaló tár­sadalmi szervezetek és a köte­lességüket teljesítő hivatalok, ak­kor lesz reális esély a tömegesí­tésre. A túrázás is egyik fontos eszköze lehet annak, hogy egyre több egészséges fiatal (nyugod- tabban, tanulásra fogékonyab­ban) üljön vissza az iskolapa­dokba, több kipihent (türelmes) felnőtt vegyen részt az alkotó­munkában. Számos jó példa 'bizonyítja, hogy nem kell mindig feltétle­nül országokat, száz és ezer ki­lométereket beutazni ahhoz, hogy az ember megtalálja a pi­henéshez a megfelelő feltétele­ket. Nézzünk szét mindenekelőtt a saját környezetünkben! A Kis­kunság, az Alföld is tartogat szá­munkra túrázásra érdemes terü­leteket. Az ezek közelében lévő tanyák, elhagyott egykori iskola- épületek lakhatóvá tételével éj­szakai szálláslehetőségeket le­hetne teremteni, amelyek csere­alapot is képezhetnének más me­gyékkel, de akár külföldiekkel való kapcsolatban is. A természetbarát-szövetség az elmúlt napokban tartott közgyű­lésével lezárt egy ötéves sza­kaszt. S megújult, megerősített vezetőségével újat nyitott. Le­gyen ez a kezdeményezéseké, a nyitásé mindazok felé, akik egészségesebben szeretnének, s akiknek egészségesebben kelle­ne élniük! Banczik István A BÁCS-KISKUN MEGYEI TERMÉSZETBARÁT SZÖVETSÉG ÜJ TISZTSÉGVISELŐI Elnök: Leskowszky Albert. Elnökhelyettes: Szénási Tibor, Takács Miklós. Titkár: Bálint Károly. A közgyűlés tizenegy tagú elnökséget, intéző- és területi bi- ' zottságot választott. Nem csak Zöld Ütőn a Kiskunságban Elöljáróban be kell vallanom, hogy imádom a magas hegyeket és felejthetetlen élményt jelent számomra egy magas hegycsúcs­ról széttekinteni. Közel ötven év során Igen sokfelé túráztam. Jár­tam a Kelet-afrikai árokban és a Nordcap gránitszirtjén -is. Tú­racélként csúcsok, hegygerincek, de legalábbis dombvidékék von­zottak. A síksággal — annak el­lenére, hogy Kecskeméten, majd Debreceniben is éltem rövidébb ideig diákkoromban — igazából nem találkoztam mindaddig, míg az Országos Kerékpáros Körtúra útvonallá keresztül nem vitt a Kis- és Nagykunság egyes ré­szein. Ekkor éreztem meg e táj hangulatát, vonzó eltérését a meg­szokottól, és elhatároztam, hogy közelebbi ismeretséget kötök a .magyar síksággal. Tudtam, hogy a Bács-Kiskun Megyei Természetbarát Szövetség létrehozott egy zöld jelzésű út­vonalat Ladánybene és a móric- gáti tanyák között, de bevallom, nehéznek tűnt a túra lebonyolí­tása. Turistatérkép a területről nincs, legjobb esetben a megyei térképre lehet támaszkodni, mely nem turisztikai célokra készült, és melyen 1 centiméter a való­ságban 1,5 kilométer útnak fe­lel meg. Természetesen nincs is feltüntetve .rajta a „zöld” ván­dorút. Ismeretlen tájon sosem tudni, mennyire követhetők a fel­festett jelzések, és hogy 'találha­tó meg a helyes út nyílt terepen, ahol nincs is hói jelzést elhe­lyezni. A pontos útvonal .ismerete nél­küli a napi szakaszok .hosszát is csak hozzávetőlegesen lehetett el­képzelni. A megteendő távolsá­gokat a közlekedési lehetőségek is meghatározták, mivel nem volt tudomásom az útvonalon le­vő szálláshelyről. Így Kecskemét­ről kellett naponta ki- és vissza­utazni. Így indultunk el néhá- nyian sok szempontból a „vákvi- lágba”. A körülbelül 90 kilomé­tert kitevő útvonalat 5 túranapra 'terveztük. Meg is tettük maradék­talanul és most azonnal meg kell .mondanom, hogy a kiskun zöldet nagyon megérte bejárni. Hangu­latos, változatos a túraút, sőt még „hegyek” is tarkítják. Igaz, ezék csak 10—20 méter magas homokbuckák, de igen meglepő, midőn az ember az Alföld köze­pén nem lát se maga elé, sem maga mögé. A végtelen róna ösz- szeszűkül pár száz méterre a buc­kák közti árokban. No és a ve­getáció!.' Sok-sok boróika, még egyéb örökzöld fenyöfélék. Nagyon ajánlom mindenkinek, aki szí­vesen gyalogol a tiszta, békés ter­mészetben, hogy — ha nem is egyfolytában —, de menjen ki és kedve szerint rövidebb-hosszabb szakaszt járjon be ezen az útvo­nalon. \ A Kiskunsági Nemzeti Park 8 különálló területből áll, ezek közül a „Zöld Út” áthalad a fü- löpházi és a bugaci Kiskunsági Nemzeti Park egyes részein, va­lamint az orgoványi tájvédelmi körzet zsombékos rétjeit is ke­resztezi. E kis kedvcsináló célja, sajnos, nem lehet részletes bemu­tató a Kiskunságról, csupán né­hány szóval szeretném tehát a túraútvonal napi szakaszait is­mertetni. Ladánybenétől szép nyiladé­kokkal szeldelt, főleg tűlevelű telepítések között és fehéntörzsű nyarak mentén visz az út Pest megye határához, ahol Sarlóspusz­tán egy háromcsillagos szálló lé­tesült. Itt minden kényelmet, lo­vaglást, úszást megtalálni. Az ed­digi távon a zöld jelzéssel együtt fut egy piros sávjel is. A puszta előtt válnak el, és úgy vélem, a piros a Pest megyébe átnyúló szikes puszta, illetve Apai puszta felé veheti útját. A zöldön továbbhaladva, hul­lámzó homokbuckák következ­nék, hol nyílt legelővel, hol er­dővel fedve. Jobbra-balra lakott tanyák ékesítik a tájat, egy-egv birkanyáj keresi a kevéske legel- nivalót. Olykor átsuhan az úton két-három őzike. A szép gyöngy- virágos tölgyes még sajnos, nem ébredt fel téti álmából. Az er­dészházat érintve a vándorút el­éri a fülöpházi homokbuckák északi szélét. Ladánybenétől Fü- löpházáig egy nap .alatt igen hosz- szú az út, de Kunbaracs .felé ki­térve megfelezhető. Fülöpházától nyugatra különle­gesen érdekes tájon visz az út. Szép tanösvényen is körüljárha­tok a mélyedésekben, fekvő szi­kes tavak. A zöld út elhalad a legmélyebb tó, a Kondor-tó mel­lett is. A partját borító nádas számos madárfajnak , ad békés otthonit. Megfigyelésük az egyik tanyából kialakított madárvártá- ból történik. A közeli Szappan- szék-tó melletti ismertető táblá­ról megtudtuk, hogy az ország­ban itt mérik a legtisztább leve­gőt. Kis kitéréssel fel lehet ke­resni a növényzettel nem takart homokbuckákat, melyeket a szél ma is szabadon formál, mozgat, mint a sivatagban. Az 52-es utat keresztezve, erdőben halad az út Ágasegyházáig. A homokdombok szinte hegyként emelkednek, és kevés nyáras tarkítja csak a- fe­nyőktől és hatalmas zöld boró­káktól zöld tájat. Ágasegyházán. jó konyhájú vendéglő van a vas­útállomás közelében. Ágasegyházától délkeletre ha­ladva, a .rétek, nádasok világát egy-egy kedves tanyacsoport bontja meg. Kereszteztük az or­goványi területvédelmi körzetet. A zsombékos, mocsaras, mada­rakkal ékesített tájon túl a ludas­tói erdődén jártunk. Az errefelé., pusztuló tanyák, az omladozó ha­lászkunyhó annak következmé­nyei lehetnek, hogy a Ludas-tó vize elapadt. A keskeny-nyom­közű vasút megállóját itt csak egy magányos tábla jelzi. Dél­után már Jakabszálláson az épp most megnyílt Kukucáka vendég­lőben pihenhettünk meg. A Jakabszállás és Bugac-felső közti utat a kedvezőbb közleke­dési lehetőségek miatt fordított irányba tettük meg. Bugac-felsőn piros és zöld jelzéseket is lát­tunk, és a közelben lakó nyugal­mazott vasutastól kaptunk szives felvilágosítást. A síneket elhagy­va egy erdőirtásnál kerülésre kényszerültünk a szálerdő felé, de nemsokára a jelzés ismét előke­rült. A felsőmonostori tanyákon át észak felé fordul az út és be­visz a Kisasszonyerdőbe. Bu­gac felől érkezve nem láttunk be­lépést tiltó táhlát. Csupán mielőtt kiértünk, majd a Jakabszállás .felé eső erdőszélen vannak jelzé­sek, hogy az erdőbe belépni, azon áthaladni tilos. Nekünk volt en­gedélyünk a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól, és így aggodalmak nélkül élvezhettük végig e terület szépségét. Sze­mély szerint nekem — a rossz idő ellenére — talán ez a rész tetszett a legjobban. A nagyon hullámos, buckás, zömében boró­ka- és fenyőerdők között nyűt, gyér vegetációval fedett „csúcsok” is emelkednek. Remélhetőleg a megyei természetbarát szövetség és az erdészet talál majd megol­dást arra, hogy a zöld út vala­hol . legalább az erdő szélén el­haladhasson, és a vándor bepil­lanthasson ebbe a bűbájos tájba. Az utolsó napra maradt a bu­gaci homokpuszta .buckavilága. A Kiskunsági Nemzeti Parknak ez a széles körben legismertebb tá­ja. tehát túl sok információt er­ről nem szükséges adnom. A már említett Bugac-felső állomástól! a piros jelzés vitt el a Bugaci csár­dához. Majd toronyiránt Bugac- puszta községbe, onnan visszafelé a távoli istállók felől Nagybugac homokját tapostuk. Enyhén dim- bes-dombos réteken, legelőkön át, gémeskút mellett szerteszét futó csapásokon lehet elérni a Kis­kunsági Nemzeti Park pásztor- múzeumát. Itt újra megjelenik a piros jelzés, mely zsombékos, lá- pos sávot áthidaló fapallókon ve­zet be az úgynevezett Nagyerdő­be. Ízelítőt lehet itt kapni a jel­legzetes bugaci ősborókás teljes szépségéből, ősi varázsából. A Móricgáti tanyák megálló esőhá­zikójánál ér véget az út... ötnapos vándorlásunk során, több mint 90 kilométert hagytunk magunk mögött. Visszagondolva azt érzem: ér­demes volt a Kiskunsággal is­merkedni, mert egy vidéket jól megnézni csak gyalog lehet. Min­denkinek figyelmébe ajánlom ezt az egészséges, testet felüdítő, lelket gyönyörködtető gyalogtúrát; Benke Magda, Kiváló jelvényes természetjáró, Budapest Szalma és Pálóczi: 1988-ban úgy, mint 1983-ban ? Március 5-én és 6-án — öt év után újra — ismét a Budapest Sportcsarnokban rendezik meg a fedettpályás atlétikai Európa- bajnokságot. A felkészülésben ér­dekeltek egy része már október közepén, mások e hónap elején munkához láttak, abban bízva, hogy hazai pályán a magyar at­léták tekintélyét helyreállító eredményeket érhetnek el. — A felkészülés egyik fontos állomása a jövő heti, november 25—26-ai központi felmérés. Min­den szakág vizsgázik, a váloga­tottak szinte versenyszerű kö­rülmények között adnak számot jelenlegi fizikai tudásukról — tájékoztatta az MTI munkatár­sát Schulek Ágoston szövetségi kapitány. — Az olimpiai váloga­tott keret 31 fős, tagjai közül hatan, Gécsek Tibor kalapács­vető és a 4x100-as váltóban sze­Hagyománnyá vált az eszten­dők során, hogy Kecskemét ad otthont a honi búvárúszó után­pótlás országos bajnoki futa­mainak: 1972 óta „zsinórban” rendezik meg a megyeszékhely fedett uszodájában az ifjúsági és serdülő OB-t. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a kezdet kezdetén a házigazdák még a legeredményesebbek közé tar­toztak, s hosszú idő után, remél­jük, most ismét betörnek a ha­zai élvonalba...). A szakemberek előzetesen nyílt küzdelmet vártak az idei baj­nokságtól, több versenyszámban is nehéz előre biztos tippet adni a végső győztesre. replők — Kovács, Nagy, Tatár, Karaffa, Havas — már-már szöu­li résztvevőknek számítanak, idei jó eredményeiknek köszönhe­tően. A magyar atlétika szűk élme­zőnyéből a római vb-n döntős, s az évet záró világranglistán a 100-on és 200-on is előkelő helyet elfoglaló Kovács Attila, továbbá klubtársa, Nagy István és Bakos György nem vesz részt a buda­pesti „téli” EB-n. — Vezetőedzőjükkel, Orosz Fe­renccel egyetértésben úgy dön­töttek, hogy mindennél fonto­sabbnak tartják a jó olimpiai szereplést, ezért a fedettpályás kontinensversenyt kihagyják — folytatta a vezetőedző. — Távol- létükben 15—16-fós csapat ala­kulhat ki, élén Szalma László és Pálóczi Gyula távolugrókkal. Ok ketten 1983-ban a fedett pályás A péntek délelőtti rajtra 13 egyesület 115 búvárúszója jött össze, ami szép mezőnyt jelent ebben a sportágban. Az MHSZ -ÉBKM Vízmű együttesét 16 sportoló képviseli a háromnapos viadalon, közülük Góbortól, S. Juhásztól, Sáfártól (fiúk) és Cza- gány Beatrixtól remél érmes he­lyezéseket Ludvigh Zoltán edző. A péntek délelőtti versenyek so­rán az első értékes kecskeméti helyezést S. Juhász Gyula érte el, aki 5. lett 50 méteres ifjúsá­gi búvárúszásban. A verseny ma 9 órától folyta­tódik, s vasárnap fejeződik be. EB főhősei voltak, a távolugrás­ban kivívott kettős győzelmük­kel. Nagyon bíznak abban, hogy öt év után sikerülhet az ismét­lés, s újra mindketten a dobo­góig vihetik. A vezetőedző beszámolt arról, hogy az EB-re készülődöknek a MASZ által megállapított szin­tekkel kell megbirkózni, mivel az Európai Atlétikai Szövetség a fedettpályás kontinensbajnoksá­gokra eltörölte a nevezési nor­mákat. A felkészülés egyik fon­tos állomáshelye az 1988. feb­ruár 6-ai athéni Görögország— Magyarország fedettpályás vá­logatott viadal, amely 11 napos görögországi edzőtáborozással pá­rosul. Az EB főpróbáját a feb­ruár 27—28-ai Tricotex Kupa jelenti, ahol a Budapest Sport- csarnok is vizsgázik, az új hat­sávos futópályával. RÖVIDEN X Tiszakécskén az iMSZMP- székházban DSB-Ulést tartottak a Tiszakécske város és a körzet diáksportkör elnökeinek részvéte­lével. Az ülésen Czagány Károly, a megyei tanács vb. ISO képvi­selője jutalmat adott át Szabó At- tila atlétának, majd az értekez­leten a diáksport aktuális kér­déseiről és programjáról tanács­koztak. X Lakiteleken 35 fővel edzés- központ alakult. A tehetséges laki teleki és nyárlőrinci fiata­lokkal heti három alkalommal Fűz Jenő és Csányi Jánosné tart foglalkozást. X NB-s ifjúsági bajnokság (lab­darúgás) : Kazincbarcika—KSC 1—1, NB-s serdülőbajnokság: Kazincbarcika—KSC 0—6. X Csütörtökön Essenben meg­kezdődött a 15. cselgáncs-világ- bajnokság. Az első napon a 93 kg-os súlycsoportban volt érde­kelt a kecskeméti E. Kovács Já­nos, aki meglehetősen balszeren­csés sorsolást kapott: először a brazil, junior világbajnok Aure- lio Miguellel nézett farkassze­met. A küzdelem elején hárma* pont előnyre tett szert a KSC’ sportolója, ám ezután passzív­vá vált, intették, és vereséget szenvedett. Mivel Miguel a kö­vetkező fordulóban vesztett, E. Kovács befejezte a versenyzést, kiesett. X Európa 14 csapattal vehet részt az 1990. évi olaszországi 'labdarúgó-világbajnokságon. A házigazdák válogatottja selejte­ző nélkül tagja a 24-es mezőny­nek, míg a kontinens további 31 együttesét 7 csoportba osztják. A négy ötös csoportból az első ket­tő, a négyesekből pedig az élen végzettek közvetlenül jutnak a döntőbe. A négyes csoportok második helyezettjei körmérkő­zések után egymás közt döntik el a további két hely sorsát. SÚLYEMELÉS Marad a tíz súlycsoport Más szövetségekkel együtt a 129 tagországot számláló Nemzetközi Súlyemelő Szövetség is az olimpiai esztendőkben tartja kongresszu­sát. Ezek feladata nemcsak a tisztújítás, hanem — ha szükséges — a szabályok megváltoztatása is. — A tagországok javaslatait két éve tanulmányozzuk — mondott? Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) főtitkára Jelenleg az úgynevezett mini szerkesztőbizottság tárgyal e témakör­ben Budapesten. Így az angol Wally Holland, az IWF alelnöke, az Európai Súlyemelő Szövetség elnöke, a kanadai Philippe Saint-Cyr, az IWF elnökségének tagja és jómagam, az IWF-titkárság két mun­katársával. Korábban több elképzelés is nyilvánosságra került. Szó volt arról, hogy esetleg megváltoztatják a jelenlegi tíz súlycsoport határait. Végleges, hogy ilyen javaslat nem kerül az 1988. évi kongresszus elé. Nem tárgyalnak a kongresszuson a Pannónia Kupán is alkalma­zott félkilós emelésekről, a megszokott 2,5 kilós vagy nagyobb he­lyett. Javasolják viszont, hogy a gyakorlatok közötti eddigi kétper­ces felkészülési időt másfél percesre csökkentsék. Különböző javaslatokat tesznek a női súlyemelés érdekében. To­vábbi finomítás válható a doppingügyekben. A világbajnokság előtt 1986-ban és 1987-ben, a felkészülési időszakban kétszer is ellenőriz­ték már — a nemzetközi szövetségek közül elsőként — a vto-jelölte- ket. Ezt a vb előtti vizsgálatot az alapszabályba foglalják, tehát hi­vatalossá válik. BÚVÁRÚSZÁS Megkezdődött Kecskeméten az ifjúsági és serdülő OB ASZTALITENISZ Olimpiai selejtező, ötkarikás zászló nélkül Karlsruhéban az európai aszta­liteniszezők olimpiai selejtezője a félidőhöz érkezett. Csütörtökön és pénteken 12 férfi- és 8 női cso­portban bonyolították le a kör­mérkőzéseket. Az első és a má­sodik napon több küldöttség is azonos kérdéssel fordult a szer­vezőbizottsághoz: miért nincs ötkarikás zászló a sportcsarnok­ban? — Pedig az öt karika nemcsak szimbólum, hanem lelkesitőleg is hat a játékosokra — mondta Edith Santifaller, az olasz küldöttség egyik vezetője. A sokszor felvetett kérdésre Norbert Wolff, az NSZK-szövetség főtitkára adta meg a választ: — A versenyt több olyan cég is szponzorálja, amely nincs szer­ződésiben az NSZK olimpiai bi­zottságával, annak nem nyújt anyagi támogatást — válaszolta. A magyarok közül eddig Oláh Zsuzsa mutatta a legmegnyugta­tóbb formát, de pénteken a dán Polk ellen neki is nehéz perce­ket kéllett átélnie...Jó rajt után megtorpant,- ellenfele . a fonák­ütéseit remekül megkontrázta és veszélyesen pörgetett. Polk 2:1- re vezetett, de aztán Oláh fordí­tott, 3:2-re győzött. Kriston Zsolt P. Javurek elle­ni mérkőzésén a. negyedik játsz­mában ellenfele mérkőzéslabdá- ját hárította, de az ötödikben Ja­vurek nem sok esélyt hagyott. Kristonon meglátszott, hogy sé­rülés miatt a közelmúltban nem versenyezhetett. A vereséggel nincs minden veszve, hiszen a csoportokból két-két játékos Jut- tovább.------^ T ISZTELT EGYÉNI ÉS TÁRSAS * MAGÁNVÁLLALKOZÓK! * FELHÍVJUK SZÍVES FIGYELMÜKET i* az 1988. évi adózási eljárásokkal összefüggő banki elszámolási számla megnyitására. ' *1 A Bács- Kiskun megyei OTP Bankfiókjai készséggel állnak «i ez ügyben szíves rendelkezésükre. ^ LEGYEN ÜZLETI 5 PARTNERÜNK! J Lekötött betétje után 4—11% ^ évi kamatot térítünk. 3 3 Gazdálkodásukhoz rövid és középlejáratú hiteleink ^ széles skáláját is kínáljuk. jj _ „ .. . H KÖSZÖNJÜK, HA BIZALMÁVAL á BANKUNKAT TISZTELI MEG. • * / , ^r' TäÄfijSHS Országos Takarékpénztár ^ Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága *| Kecskemét . 3046 j|

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom