Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 261. szám Ára: 1,80 Ft 1987. november 5., csütörtök BALLÓSZÖG, KUNSZENTMIKLÓS, SOLT Gázvezeték, múzeum, új pavilon A küszöbön álló ünnep, a nagy okt óberi szocialista fórra- dalom 70. évfordulója nemcsak megemlékezésekre és .kitün­tetések átadására ad alkalmat, hanem régi hagyomány az is, hogy egy-egy fontosabb létesítményt is ilyenkor vesznek birtokba a felhasználók. Az ünnepélyes átadások sorozata folytatódott tegnap Ballószögben, Kunszentmiklóson és Solton. Ballószög lakói ebben -’á szezonban már vezetékes gázzal, inthet­nek, süthetnek, főzhetnek. Elkészült ugyanis 6,5 millió forintos be­ruházással a községei Helvéciával összekötő gázvezeték, s a szóban forgó energiahordozó, a lakók és intézmények rendelkezésére áll. A munkálatokhoz a Helvéciái Állami Gazdaság, az Orgovány és Vidé­ke Takarékszövetkezet, á Szegedi Postaigazgatóság, valamint az Univer Áfész adott anyagi segítséget, s persze a község lakói, akik — 384-en — húszezer forintot fizettek telkenként erre a közműre. A létesítményt a Dégáz tervei alapján a Kerekegyházi Dózsa Tsz dol­gozói készítették el. A gázvezetéket tegnap dr. Sztrapák Ferenc, a község országgyűlési képviselője .megyei és kecskeméti városi vezetők jelenlétében, kis ünnepség keretében adta át rendeltetésének. A helyi általános isko­la diákjainak műsorával színesített rendezvény végen a gázvezeték létrejöttében szorgoskodó szervezők és dolgozók jutalmakat, illetve kitüntetéseket vehettek át. A klasszicis­ta stílusban épült műem­lék jellegű épü­letben, a kun- szentmiklősi Virágh-kú­riában hely- történeti gyűj- teméhyt ava­tott fel dr. Czeglédi Jó­zsef, az Orszá­gos Idegenfor­galmi Hivatal vezetője. Az ünnepségen megjelente­ket — köztük Hodossi 'Sán­dort, az1 MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága titkárát — Mózes Ernő kunszentmiklósi ta­nácselnök köszöntötte. A városi jogú nagyközségben korábban is létezett már helytör- ténetii gyűjtemény, mégpedig a Kiskunsági Nemzeti Park Igaz­gatósága felügyeletében, fenn­tartásában. Most a lebontástól megmentett, értően megszépí­tett épületben, a Virágh-kúriá- ban rendezték be a termeket. Figyelemmel kísérhető $ legré­gebbi múlt: a kunpeszén avar temető feltárását, a kunbábonyi avar fejedelem sírjának arany­leleteit bemutató tablók, képso­rok segítségével. Korabeli, a te­lepülés környékén előkerült le­leteket is közszemlére tártak. A néprajzi anyag ugyancsak a he­lyi, élet szokásait eleveníti fel, szemléletes módon, eredeti hasz­nálati tárgyak bemutatásával. A helytörténeti gyűjtemény ti- zenkétéves gyűjtőmunka révén állt össze, Hosszú Sándor nyug­díjas iskolaigazgató irányításá­val. A tegnapi „múzeumavató” után ő kalauzolja a vendégeket Kunszentmiklós új intézményé­ben. Solton a Szociális Foglalkoztató Intézetben új pavilont adtak át. A kétszintes épület 40 gondozott, értelmi fogyatékosnak nyújt kul­turált munkahelyet, és lakhelyet az emeleten. A 4,5 millió forintos beruházás tervezője a bajai AGROBER, kivitelezője a dunavecsei költségvetési üzem volt. . Az 1973-ban a solti tüdőkórház helyén létesített intézet először 22 embert fogadott a felújítoitt kúriaszerű épületben. A következő év­ben azonban már 58-an érkeztek ide, főként túlkoros, értelmi fogya­tékos gyermekek. Solt lakossága nehezen fogadta be a dolgozó ki­járókat. Abban, hogy házon belül tudjanak számukra munkát adni, a budapesti Új Elet Ruhaipari Szövetkezet segített, amikor a 12 fős varrodai részleg létrehozását szorgalmazta. Ugyanakkor a Kecske­méti Zománcr és Kádgyár kádfénypor kiszerelésével , bízta meg őket. Jelenleg hetvenen laknak az intézetben, közülük 40 embernek a Fővárosi Kézműipari Vállalat ad munkalehetőséget. Az intézmény vezetői azonban célul tűzték ki, hogy a közeljövőben teljes legyen a foglalkoztatottság. PÁRTVEZETŐK KORUNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL Kötetlen eszmecsere a Kremlben Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának megnyitó szavaival kezdődött meg tegnap a Kreml kongresszusi palo­tájában a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján részt vevő küldöttségek kötetlen tanácskozása. Az előre rögzített napirend nélkül zajló eszmecserén a kommunista és munkáspártok mellett szociáldemokrata, pol­gári pártok, nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmak küldöttségei is,képviseltetik magukat. Az MSZMP Kádár Já­nos főtitkár vezette delegációjának tagja Szűrös Mátyás, a KB titkára és Györke József, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. A korunk időszerű kérdéseit áttekintő tanácskozás elnöki teendőit a vendéglátó ország küldöttségének vezetője, Mihail •Gorbacsov látja el. A felszólalások sorát Athos Fava, az Argentin KP főtit­kára nyitotta meg, majd Ha- rilaosz Florakisz, a Görög KP KB főtitkára kapott szót. Ram Rattan Ram, az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt országos bizottságának fő­titkára után szólalt fel — kül­döttségvezetőként — Mihail Gorbacsov. MIHAIL GORBACSOV FELSZÓLALÁSA Az emberiség kollektív értelmével Kedves Elvtársak, Barátaim! Ismét üdvözlöm Önöket — ezúttal mostani találkozónk részt­vevőinek minőségében. E talál­kozó minden szempontból rend­kívüli, tükrözi a mai világban végbemenő mélyreható változá­sokat. Megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak Önöknek, amiért eljöttek hozzánk, hogy részt vegyenek ünnepségeinken. Ez számunkra megtiszteltetés és egyben jelentős támogatás is. Elvtársak! Önök valamennyien részt vet­tek az október 70. évfordulójá­nak szentelt ünnepi ülésen. Ez felment engem attól, hogy ismét a mi dolgainkról beszéljek. Itt csupán néhány elképzeléssel sze­retnék foglalkozni — mintegy folytatásaként annak, amit az ünnepi beszédben is kifejtettem. Amikor elült a hatalmas for­radalmi hullám, Lenin minden­kinél hamarabb értette meg, mi­lyen bonyolult az előrehaladás azokhoz a célokhoz, amelyeket az októberi forradalom — mi­ként sokaknak tűnt — olyan kö­zel hozott. A NEP-ről vallott koncepciója a békés együttélésre vonatkozó, ugyancsak általa val­lott felfogást a kezdetben csu­pán politikai, sőt diplomáciai te­rületről a korszak alapvető tör­vényeinek területére helyezte át. Később, igaz, előfordult, hogy más elképzelések jutottak túl­súlyra. Mostanra azonban végle­gesen szakítottunk az olyan pró­bálkozásokkal, hogy ne vegyük komolyan a történelmet, hogy ne abból induljunk ki, ami van, ha­nem amit látni szeretnénk. A 80-as évekre világosan lát­hatóvá váltak a világfejlődésnek azok a sajátosságai, amelyek a háborút követő egész időszak so­rán halmozódtak fel és érlelőd­tek meg. Ilyenek mindenekelőtt a nukleáris kor sajátosságai, amely kor előtérbe helyezte ma­ga az emberiség fennmaradásá­nak a problémáját. Ide tartozik továbbá a világgazdasági kap­csolatok bonyolultabbá válásá­nak folyamata, amelyet a mai tudományos-technikai forrada­lom ösztönöz, a világ országai és népei kölcsönös függőségének fo­kozódása, a világ egységes egész- szé válása a sokféleség és az el­lentmondásosság feltételei köze­pette. Ide tartozik végül a glo­bális problémák kiéleződése, amelyek kihívást intéztek az em­ber ama biológiai képessége el­len, hogy alkalmazkodni tudjon a mai lét veszélyeihez, tempójá­hoz és megrázkódtatásaihoz. Mindez új részleteket világít meg a békés egymás mellett élés eszméinek tartalmában, ami a politikai mozgalmaktól megkö­veteli feladataik újbóli elemzé­sét és újbóli átgondolását, a ki­alakult ideológiai sémák és szte­reotípiák leküzdését. Ez egyáltalán nem könnyű do­log, Senki sem rendelkezik kész receptekkel. Ugyan ki tartaná kezében azt az Ariadne-fonalat, amely segítene megtalálni a ki­utat a mostani ellentmondásos világ labirintusából? Kifejtve felfogásunkat az új gondolkodás- módról, egyáltalán nem tartunk igényt az igazság birtoklásának monopóliumára: mi magunk is keressük az utakat és másokat is arra szólítunk, hogy együtt ke­ressük azokat az utakat, amelye­ken át az emberiség napjaink aknamezőin keresztül eljuthatna a XXI. századba, az atomfegy­vermentes és erőszaknélküli vi­lágba. Történelmi távlatban termé­szetesen éppen a szocializmus — ezt meggyőződéssel valljuk — járul hozzá döntő mértékben a civilizáció fejlődése közben ki­alakult kritikus pontok áthida­lásához. Éppen ez a társadalmi rendszer rendelkezik potenciáli­san azzal a képességgel, hogy hatékonyan befolyásolja annak a hegeli „mérték”-nek, annak az érdekegyensúlynak a felkutatását, amely lehetővé teszi az emberi­ség számára, hogy elvileg új, az eddigitől gyökeresen különböző és számára a megmenekülést ígé­rő szintre küzdje fel magát. A szocializmus potenciálja még tá­volról sem tárult fel teljes mér­tékben. Tulajdonképpen mélyreható társadalmi forradalom van fo­lyamatban, amelynek forrásai októberhez vezetnek vissza. De e forradalom időtartama, újsze­rűsége és egyenlőtlensége, az előremutató elmozdulások és a „visszacsúszások” egymásba fo- nódása és egymás mellett való létezése, a revolúciós és az evo­lúciós folyamatok váltakozása és kölcsönös kapcsolata életképte­lenné tesz minden olyan logikai sémát, amelyet régi tankönyvek szerint állítottak össze. A kor társadalmi mozgásának logikája egyre világosabban lát­szik. Lényege az, hogy a kizsák­mányoló társadalom anyagilag és szellemileg önmagát járatja le. Sem a szocializmus történeté­nek negatív mozzanatai, sem a marxizmus tagadóinak egész Fékezte a folyamatok megér­tésének új szintre való emelését az a körülmény is, hogy a léte­ző szocializmus a műszaki fej­lődés tekintetében még elmarad a kapitalizmustól. Eme elmara­dás leküzdésének előfeltételei a szocialista társadalom forradal­mi átalakulásának menetében alakulnak ki, akkor, amikor ez a társadalom minőségileg új ál­lapotba nő át. De éppen ez — a holnap társadalma — jelenti a szocializmusnak azt a magasabb típusát, amely a társadalmi alter­natívát keresők segítségére lesz. Bizonyára észrevették, hogy az ünnepi ülésen elhangzott beszé­könyvtárai, sem a világban fo­lyó ideológiai polémia élessége és kifinomultsága nem képes megcáfolni azt a következtetést, hogy a kapitalizmusnak igenis van alternatívája. Es ez az al­ternatíva- — a szocializmus. A fejlődés változatossága azon­ban továbbra is megmarad. A történelmi, spirál minden egyes fordulóján rendelkeznek a régi világ erői azzal a lehetőséggel, hogy az adott pillanatban leg­veszélyesebb ellentmondás kiik­tatásával meghosszabbítsák ural­mukat. Így történt például a tudomá­nyos-műszaki forradalom kapita­lista felhasználásával. Termé­szetesen, a tőkés rendszer bel­ső antagonizmusai minden egyes szakaszban újratermelődnek, de már új módon, másképpen. A műszaki forradalom egyéb­ként még csak a kezdet kezdetén tart, és kapitalista módon való felhasználásának fő következ­ményei még ezután jelentkeznek. E problematika alapozó elméleti kutatása éppencsak, hogy elkez­dődött. A kapitalizmus általános válságának állandó elmélyülé­séről szóló szokványos formula mögül éppen csak hogy áttetszik a termelési módban végbemenő folyamat lényege, nem is beszél­ve a politikai előrejelzésekről. demben szóltam a kapitalizmus törvényszerűségeinek két külö­nösen veszélyes megnyilvánulá­sáról: a militarizálódásról és a fejlődő világgal folytatett egyen­lőtlen kereskedelmi cseréről. De mindez csak megfelelő állami politika segítségével lehetséges és amíg e politikának szüksége van támaszra, fenntartják a „szovjet fenyegetéstől” való ret­tegést, szilárdan tartják a fejek­ben azt a meggyőződést, hogy vannak „elsődleges” nemzeti ér­dekek, és vannak ■ másodlagosak, a világpolitikának és a világgaz­daságnak vannak „alanyai" és (Folytatás a 2. oldalon.) A szocializmus magasabb típusa Bolgár békeküldöttség a megyében Szerdán egynapos látogatást tett a bolgár békemozgalom há­rom képviselője megyénkben. Angel Dlmltrovot, a Bolgár Bé­ketanács elnökhelyettesét, az Ál­lamtanács tagját, valamint Ivan Belchevet, a Peace Defense cí­mű magazin főszerkesztőjét és Mihail Keremidcsev újságírót, a mozgalom Rusze megyei szerve­zetének elnökét elkísérte Fodor István, az Országos iBéketanács titkára. A vendégeket Kecskeméten Terhe Dezső, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tit­kára fogadta, tájékoztatva őket Bács-Kiskun politikai, társadal­mi, gazdasági életéről, a nép­frontmozgalom szervezeti felépí­téséről és tevékenységéről. A bolgár küldöttség ezután városnézésen vett részt, felkeres­te a Kodály Intézetet és a váro­si tanácsot. A délutáni órákban Matkón megtekintették Pólyák Ferenc fafaragóművész alkotá­sait, majd Hajósra utaztak, ahol a József Attila Tsz munkájával ismertette meg őket Szemerey István, a közös gazdaság elnöke, az Országos Béketanács tagja. V. Z. #.A vendégek kecskeméti városnézésen. Régi szépség, új funkció A műemlékvédelem látványos példái Bács-Kiskunban Az Országos Műemléki Felü­gyelőség és a megyei tanács ille­tékesei munkamegbeszélésen te­kintették át a műemlékvédelem helyzetét Bács-Kiskunban, s egyeztették a tennivalókat teg­nap délelőtt a megyeházán. Tohai László általános elnök- helyettes, Borbély Lajos megyei főépítész és Mendele. Ferenc, az OMF igazgatója örömmel álla­pította meg, hogy lényegében si­került teljesíteni a tavaly rögzí­tett terveket. A decemberi ava­tással befejeződik az apostagi zsi­nagóga országosan is figyelemmel kísért felújítása. A televízió is jó példaként említette a kecskeméti görögkeleti templom helyreállí­tását. Az idestova másfél évtizede átadott Tudomány és Technika Háza teljes külső és belső felú­jítása várhatóan 1988-ban elké­szül. Már várja a látogatókat a kis­kunhalasi Végh kúriában Dió­szegi Balázs életmű-kiállítása. A bajai Béke tér rendezésére kiirt pályázat azt az eredeti vé­leményt erősítette, amely szerint súlyos hiba volna a tér arculatá­nak megváltoztatása. A pályá­zók többsége — helyesen — a burkolat stílusos felújítására, a köztéri bútorzat meghatározásá­ra fordította figyelmét. Kisebb ja­vítások maradtak el csupán a Vojnich-kúria renoválásakor. Ba­ján a könyvtár bővítésére sze­retnék mindenekelőtt hasznosí­tani a Táncsics Mihály u. 36. szá­mú védett épületet. Továbbra is megoldatlan az egykori kalocsai érseki magtár sorsa. Gyorsítani kellene az I. István u. 1—3. számú épület hely­reállítását. Biztosra vehető, hogy az 1989-es idegenforgalmi idény előtt megnyitják a Szabadság tér 4. számú műemléképületben a város háromcsillagos szállodáját. E példák is bizonyítják, hogy az elmúlt két-három ötéves terv­ben az újrahasznosítást alapelv­nek tekintő műemlékvédelem lát­ványos példáival büszkélkedhet Bács-Kiskun. A jövőben az erőforrások to­vábbi összpontosításától várha­tók az eddigiekhez hasonló ered­mények. A következő időszakban a kecs­keméti ortodox, kis zsinagóga helyreállítása a legsürgetőbb. A korábbi épületmaradványok fel- használásával a századforduló táján épült templomból bábszín­ház lesz. A megyei műemlékvédelem jó hírének is köszönhető, hogy 1988. április ötödiké és tizediké között Kecskeméten tanácskozik az ICOMOS építésztörténettel fog­lalkozó nemzetközi testületé. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom