Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 267. szám Árat 1)80 Ft 1987. november 12., csütörtök Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1987. november 11-én Kádár János élv­társ elnökletével ülést tar­tott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi ás kül­politikai kérdésekről, va­lamint az ideológián mun­ka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény je­lenik meg. KATONA JÓZSEF SZÜLETÉSNAPJÁN Megemlékezés, koszorúzás • A Katona József Társaság képviselői is koszorút helyeztek el a nagy drámaíró szobránál. Kecskemét nagy fia, a magyar nemzeti dráma megteremtője. Katona József születésnapján, tegnap, koszor űzési ünnepséget rendeztek a megyeszékhely róla elnevezett Színháza melletti té­ren felállított szobránál. — Katona az akkori magyar­ság égetően fontos kérdéseit fo­galmazta meg, a Bánk bán így lett „egyetlenünk a maga nemé­ben”, ahogy Orosz László irta: „nemzeti történelmünknek nem­csak kifejezője, hanem része is immár ez a mű: hatása beivó­dott az 1840-es évek forradalom­ra készülő közhangulatába, a március 15-ei forradalmat . az előadásával ünnepelték, az elnyo­matás idején a nemzeti ellenál­lás szellemét segített .ébren tar­tani, s még századunk 40-es évei­nek elején is hatásos megszólal­tatása volt a fasizmus elleni til­takozásnak” — mondta ünnepi beszédében Fűzi László iroda­lomtörténész, a Katona József Társaság alelnöke. — Aki ma a kultúra területén végzi munká­ját, az némiképp Katona örökö­seként is teszi azt. Az elért ered­ményeket nem lehet és nem is szabad lebecsülni: jelentős mű­helyek, intézmények alakultak itt az elmúlt évtizedekben, de nem mehetünk el szó nélkül1 a kultúra leértékelődésének folya­mata mellett sem, ami valójában sajnos, világtendencia. Aki isme­ri az ide vonatkozó felmérések adatait, az itt, Kecskeméten, azt is tudatosíthatja magában, hogy Katona örökségével számot vetni nem jelent mást, mint a minden­napi kultúraápolás terheit vál­lalni. Katona József szobránál ko­szorút helyezett el a városi ta­nács; a róla elnevezett közműve­lődési intézmények — a színház, a megyei múzeum és a megyeó könyvtár —, a Katona József Társaság,. az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának Katona József szocialista brigádja, s vi­rágcsokrokkal tisztelegtek Kecs­kemét nagy fia születésének 196. évfordulóján a Katona József Gimnázium diákjai. Részt vett az eseményen Bodócrity László, a városi pártbizottság első titká­ra is. A Bánk bán rendezése közben címmel Lendvay Ferenc Jászai- díjas érdemes művész, a kecske­méti színház igazgatója tartott ellőadást délután a városházán. Közismert,. hogy a társulat ezzel á darabbal avatja majd. fel ha­marosan a felújított nagyszín­ház épületét. mm k. e. JÓ VÉLEMÉNY BÁCS-KISKUN KULTURÁLIS ÉLETÉRŐL Művészeti szakszervezetek tisztségviselői tapasztalatcseréje KEREKEGYHÁZÁN BEFEJEZIK, CSÁSZÁRTÖLTÉSEN MOST KEZDIK Községek erőpróbája: vezetékes gáz a otthonokba I ENSZ-KÖZ gy ülés Vita Afganisztánról Minden tele­pülés életében jelentős ese­mény a veze­tékes gáz meg­érkezése. Öröm • az ott élőknek, s egyben gond is, hiszen — különösen a községek­ben — csak a tanács, a gaz­dálkodó egy­ségek, s a la­kosság össze­fogásával tudják előte­remteni a ve­zetékhálózat sok milliós költségét. A komoly anya­gi áldozat mellett a leg­több helyen jócskán vál­lalnak társa­dalmi munkát is a családok az építés so­rán. így tör­tént ez Kerek­egyházán is, ahol a több­éves községi gázprogram befejezésé­hez érkeztek, s szintén az összefogás te­remtett alapot a nagy vállalko­záshoz Császártöltésen, ahol most teszik meg az első lépéseket. Amint Czakó István, a kerek- egyházi tanács elnöke elmondta, az elmúlt három évben mintegy 35 kilométernyi vezetéket épí­tettek meg a község belterületén. Már csak néhány utca van hát­ra, s várhatóan az év végéig ezekben is elkészül a vezetékfek­tetéssel a helyi Dózsa Tsz mély­építő részlege. A hálózatkiala­kítás több mint 25 millió forint­ba került. Az összeg jelentős ré­szét a lakosok adták össze, csa­ládonként 12—12 ezer forinttal járultak hozzá a tanács és a gaz­dálkodó egységek mellett az épí­téshez. A családi otthonokat — amint a belső szerelés elkészül — fo­lyamatosan kötik rá a hálózatra a Dégáz kecskeméti kirendelt­ségének szakemberek Munká­jukban ez a csúcsidőszak: na­ponta 30—50 fogyasztót kapcsol­nak a hálózatra a megyeszékhe­lyen, s azokon a környékbeli te­lepüléseken, Helvécián, Balló- szögön, Fülöpházán, ahová az idén jutott el a korszerű ener­giahordozó. Kerekegyházán je­lenleg 17 család vár a bekötés­re, melyet egy-két héten belül elvégeznek a Dégáz szerelői: A császártöltésiek több léte­sítményt — tornatermet, orvosi rendelőt — építettek fel társa­dalmi összefogással az elmúlt években, de ekkora vállalkozás­ba még nem fogott a község. A gázt 13 kilométeres távolság­ból kell a már elkészült fogadó- állomáshoz vezetniük, s ez ala­posan megnöveli a költségeket. Tavasszal a tanácstagok és nép­• Hamarosan földbe kerül a vezeték Kerekegyhá­zán, a Szabadság utcában is. fróntaktivisták végigjárták a házakat, s mindenkit megkérdez­tek, vállalja-e a családonként 20 ezer forintos hozzájárulást. Amint az egyik tanácstag, Bárth József, a helyi Kossuth Tsz elnökhelyet­tese elmondta, körzetében csak­úgy, mint a község más részein az emberek többsége az első szó­ra igent mondott. A belterüle­ten élő 920 családból több mint 700 vállalta a hozzájárulás fize­tését. A termelőszövetkezet 10 mil­lió forintot áldoz a vezetékes gázra, mellyel két nagy telep­helyükön — a baromfitelepen és a szárítóban — helyettesíteni tudják a drága olajat. — A többi helybeli üzem is ki­veszi a részét a gázprogramból, s a tanács költségvetését is évek­re meghatározza a 45 milliós beruházás — mondta Vancsik György vb-titkár. A Hosszúhe­gyi Mezőgazdasági. Kombinát gázvezeték-építő részlege jól ha­lad a munkálatokkal, év végéig elkészítik a 13 kilométeres veze­téket. Így jövőre megkezdhetik az utcai hálózat kiépítését, s a következő fűtési idényre a csa­ládok fele áttérhet a gázfűtésre. A község egész területén 1989- ig szeretnék befejezni a hálózat- építést. A császártöltésiek egyik sze­me sír, a másik pedig nevet: az elmúlt években ugyanis minden utcában megépítették a szilárd burkolatot, s ezt most több he­lyen fel kell tömi. Ám, ha min­den jól megy, a gázvezeték-épí­téssel párhuzamosan a posta jö­vőre lefekteti a telefonkábele­ket is a már elkészült crossbar­központhoz, L. D. NEW. YORK Az ENSZ közgyűlésének 42. ülésszaka kedden befejezte a vi­tát az Afganisztán körüli hely­zetről és a külföldi csapatok Af­ganisztánból való kivonását sür­gető határozatot fogadott el. A .pakisztáni határozatterve­zethez Szíria és a Jemeni NDK kiegészítő javaslatot terjesztett be, amely szorgalmazta a „be nem avatkozás elvének szigorú betartását” Af ganisztánnal szem­ben, A nyugati országok azon­ban, Pakisztánnal az élen, meg­akadályozták e kiegészítés elfo­gadását, s ezáltal eleve meghiúsí­tották a konszenszus kialakulá­sát. Afganisztán, a Szovjetunió, más szocialista országok, vala­mint több el nem kötelezett or­szág ezért a tervezet ellen szava­zott. A pakisztáni tervezetet vé­gül is 123 szavazattal 19 ellené­ben, 11 tartózkodással fogadták el. A szavazást követően Alek- szandr Belonogov, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője sajtó- értekezletén sajnálattal állapí­totta meg: az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborúban részt vevő országok arra töre­kednek, hogy a világszervezetre is kiterjesszék a konfrontációt. Az ENSZ székhelyén közzétet­ték azt a jelentést, amelyet a vi­lágszervezet emberi jogi bizott­ságának ikülönmegbízottja, az idén Afganisztánban járt 'Felix Ermacora, a nemzetköri jog osztrák szakértője készített. - A jelentés egyebek • között rámu­tat, hogy a politikai foglyok szá­ma csökkent, a vallásgyakorlást nem korlátozzák Afganisztán­ban. A jelentés szerint ezek a megállapítások csak á kabuli kormány által ellenőrzött terüle­teikre vonatkoznak. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI bizottság ÁLLÁSFOGLALÁSA A Balatonnál maradjon érvényben az építési tilalom Az Országgyűlés településfejleszté­si és környezetvédelmi bizottsága a Parlamentben tartott szerdai ülésén — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatával szemben — úgy foglalt állást: a Balaton part­ján továbbra is fenn kell tartani a teljes építkezési korlátozást. A. testület a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési terve végrehaj­tásának helyzetéről, az építési kor­látozások eredményeiről és ezek fel­oldásának lehetőségeiről hallgatott meg tájékoztatót, s áttekintette a Ba­laton vízminőségének javítására ho­zott minisztertanácsi határozatok végrehajtását. (Folytatás a 2. oldalon.) MEGYEI SERTÉSHÚS-TERMELÉSI VERSENY A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége titkársága és a Szak- szervezeteik Bács-Kiskun Me­gyei Tanácsa elnöksége tegnapi, egész napos együttes munka- üléséről tájékoztató tudósításban mindenképpen helye van a haj­dani munkásújság, a Magyar Al­föld 1919 májusában közölt cik­kéből kiragyogó gondolatnak, amely szerint csak akkor örven­dezhetünk a szocialista eszmék társadalmi méretű érvényesülé­sének, amikor a kultúra hétköz­napok szerves tartozéka lesz. Gazdasági gondjaink torló­dásakor megnövekedett a művé­szek és az úgynevezett kultúra­közvetítők felelőssége. Simó Ti­bornak, a művészeti dolgozók szakszervezete főtitkárának be­vezető szavai ezt a felfogást erő­sítették: a kulturális ágazat kép­telen a mérleghiányok eltünteté­sére, a gazdasági élet zavarai­nak csökkentésére, megszünte­tésére. Nem is ezt várják a szí­nészektől, a zeneművészektől, a moziüzemek dolgozóitól, hanem minél töhb kulturális érték te­remtését és ezek minél széle­sebb körű elfogadtatását. Különböző formákban, külön­böző fórumokon kutatták, ele­mezték szerdán Kecskeméten a Művészeti Szakszervezetek Szö­vetsége titkárságának tagjai és ennek Bács-Kiskun mégyei szer­vezetei, hogy áldozatokat váró napjainkban miiként tarthatók meg a művészeti intézmények pozíciói, miként alkalmazkod­hatnak a tartalmi célok lénye­ges csorbítása nélkül a működés módosuló feltételeihez. Délelőtt munkaüléssel kez­dődött a program. Ezen részt vettek az érdekelt alapszerveze­tek (a moziüzemi vállalat, a Ka­tona József Színház, a zenepe­• Éppen műszaki ellenőrzés volt a színpadon, amikor a szakszerve­zeti tisztségviselők megtekintették a felújított — gyönyörű — épüle­tet. Balról a második: Simó Tibor főtitkár. (Tóth Sándor felvétele) dagógusok és a szórakoztató ze­nészek képviselői. Tevékenységükről, terveikről és gondjaikról- Csapiár Vilmos, azMSZSZ megyei szervezője ál­tal készített összefoglaló jelen-, tést a helybéli, a fővárosból és az ország más részéről érkezett tisztségviselők az SZMT elnöksé­gével közösen tartott ülésen vi­tatták meg. Az elhangzott hozzá­szólások igazolták azt a megálla­pítást, amely szerint „az alap- szervezetek eltérő adottságai el­lenére, figyelmet fordítottak az alkotó munka feltételeinek javí­tására, a művészek éá művésze­ti dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítására, az érdek- védelmi tevékenység fejleszté­sére is. Nem hallgattak a gon­dokról sem. A szakmán ’ belüli kis keresetek miatt aggódva gon­dolnak a jövőre a moziüzemi vállalat dolgozói. Jó néhány nyug­díjasuk a létminimum határára szorult. A kecskeméti Katona József Színház szakszervezeti bizottsá­ga 1983-tól lényegében azonos összetételben működik. Nehezí­tette munkájukat az intézmény -vezetőinek gyakori cserélődése. Most jobb körülmények között dolgozatnak, de így is meg kell küzdeniük — a véleményük sze­rint — jogos érdekeik érvénye­sítéséért. A zenepedagógusokat főként a mellékállásokat érintő (Folytatás a 2. oldalon.) A VII. ötéves terv intézkedett a sertéságazat célkitűzéseinek teljesítéséért. A piaci igények jobb kielégítése végett a MÉM, a Húsipari Központ, az Ágker Kft, az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülete, valamint a Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa közösen az elmúlt év felétől idén június 30*-áig ser­téshús-termelési versenyt írt ki. Ennek megyei eredményhirde­tésére tegnap délelőtt Baján, a Bácshús Közös Vállalatnál ke­rült sor. Bács-Kiskun megyében a me­zőgazdaság bruttó termelési ér­tékének 51 százalékát az állatte­nyésztés adja, s ebből 46,7 száza­lékkal a sertéstenyésztés része­sül. A termelési csúcsot 149 ezer 668 tonnával 1984-ben értük el. ■Ezt követően vágóállat-termelé­sünk visszaesett: 1986-ban 115 ezer 893 tonna volt. Átgondolt szakmai és politikai intézkedé­sek hatására az állomány és a termelés csökkenése 1986-ban megállt, majd° az üzemi és a kis­termelői érdekeltségi rendszer javításával a termelés stabilizá­lódott. Jelenleg megyénkben ta­lálható az ország sertésállomá­nyának mintegy 12 százaléka. Szeptember 30-án sertésállomá­nyunk 1 millió 79 ezer darab volt. örvendetes jelenség, hogy a nagyüzemekben megkezdődtek a telepi rekonstrukciók. Az ismeretes termelési célok minél előbbi megvalósításéinak fontos állomása a háztájiban a: hizlalás biológiai alapjainak — az exportigényeknek megfele­lően — megteremtése. A vemhes- koca-kihelyezési akciók tovább folytatódnak. Idén októberig a • Mind a háztájiban, mind a nagyüzemben a malacok meghálálják a gondoskodást. (Méhes! Éva felvétele) Duna—Tisza közi ÁHV, a Bács­hús és a Dél-alföldi Állattenyész­tés Fejlesztő Vállalat közremű­ködésével 14 ezer 121 vemhes ko­cát és 274 apaállatot adtak ki a háztájiba. A tegnapi ünnepségen Baki Fe­renc, a megyei tanács osztályve­zető-helyettese értékelte a ver­senyben részt vevő 19 nagyüzem és 81 kistermelő munkáját, majd a legjobbaknak átadta a díja­kat, elismeréseket. A nagyüze­meket két kategóriában hasonlí­tották össze. Az egy hízóférőhely­re jutó legtöbb vágósertést a Solti Szikra és a Mélykúti Lenin Termelőszövetkezetben adták le. Így e két gazdaság kapott első helyezést.- Ebben a kategóriában második lett a Kiskunhalasi Vö­rös Szikra és a Bácsbokodi Arany­kalász Tsz, valamint a Bácsalmá­si Állami Gazdaság. A második kategória . értékmérője a vágó­sertések minősége volt. A me­gyei versenyen első helyezett lett a Solti ■ Rákóczi, a Mélykúti Le­nin Tsz és a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság. Második helyezést hárman érdemeltek: a Solti Kos­suth, a Bácsborsódi Rákóczi Tsz és a Kiskőrösi Állami Gazdaság. A szervezők külön értékelték a kistermelőket. Legjobbjaik há­rom kategóriában mérhették qsz- sze szakmai tudásuk gyakorlati megvalósítását. A legtöbb igazolt származású kocát 19-et, a csávo- lyi Mészáros Péter tartja. A pá­lyázók között a legtöbb hízott sertést, szám szerint 270-et a tom­pái Rombola István adta le. A minőségi versenyben a Rémen la­kó Dudás József győzött. Cs. P. Az ágazat túljutott a mélyponton

Next

/
Oldalképek
Tartalom