Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

XLII. ÉVF. 263. SZÁM 1987. NOVEMBER 7., SZOMBAT Ára: 2,20 Ft AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Zászlófelvonás A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tisz­teletére tegnap délután ünnepé­lyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a. Ma­gyar Népköztársaság állami zász­laját a Parlament előtt,' a Kos­suth Lajos téren. Ugyancsak ünnepélyesen, kato­nai tisztelgéssel vonták fel a ma­gyar nemzeti lobogót és a mun­kásmozgalom vörös zászlaját, a gellérthegyi Felszabadulási-em­lékműnél. Köszöntjük Lenin ügyének mai folytatóit A nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága pénteken díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az elnökségben foglalt he­lyet Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Berecz János, Csehák Judit, Hámori Csaba, Havasi Ferenc, Maróthy László, Óvári Miklós, Sza­bó István, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes And­rás, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Fejti György, Lukács János, Németh Miklós, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának elnöke, Bíró Gyula, az MÍ5ZBT főtitkára, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese, a díszünnepség szónoka lépett a mikro­fonhoz. Lázár György beszéde — A nagy októberi szociális- , ta forradalom 70. évfordulóját ünnepeljük. Azok előtt tisztel­günk, akik a lenini bolsevik párt vezetésével megdöntötték a ki­zsákmányoló osztályok uralmát, életre hívták a világ első mun­kás-paraszt államát. Emlékezünk a százezernyi ma­gyar internacionalistára, azok­ra, akik osztálytestvéreik olda­lán részt vettek a forradalom vív­mányainak védelméért folyta­tott harcokban. Köszöntjük igaz barátunkat, a hazánkat felszabadító Szovjet­uniót, köszöntjük Lenin ügyének mai folytatóit. A hét évtized alatt elért eredményekhez szívből gra­tulálunk, az átalakítást, a továb­bi felemelkedést szolgáló tervek megvalósításához sok sikert kívá­nunk! — kezdte beszédét Lázár György, majd a történelmi ese­mények fölidézése után így foly­tatta : — Mint a 70 év előtti dicső napokban, a Szovjetunióban ma is világtörténelmi jelentőségű változások mennek végbe. A nagy október ' szellemi hagyatékára építve, elindult és lendületesen folytatódik az a forradalmi át­alakítás, amelynek célját a XXVII. kongresszus abban jelöl­te meg, hogy minőségileg új szo­cialista társadalmat kell terem­teni. A program vezérelve — „több szocializmust” és „ ... több demokráciát” — nemcsak a szov­jet emberek helyeslését és támo­gatását nyerte el, élénk vissz­hangra talált a nemzetközi köz­véleményben. is. A 'megújulás, a minőségi vál­tozások legfontosabb területe a gazdaság. Testvérpártunk Köz­ponti Bizottsága ez év nyarán, a XXVII. kongresszus iránymuta­tásait alapul véve, a gazdasági rendszer radikális reformja mel­lett foglalt állást. A termelési viszonyok olyan átalakítását ha­tározta el, amely az adminiszt­ratív eszközökkel szemben előny­ben részesíti a közgazdasági sza­bályozást, teret enged az áru- és pénzviszonyok érvényre ju­tásának, a gazdasági élet demok­ratizálásának, hogy ezáltal haté­konyabbá váljon a termelőegysé­geik működése, valós szerephez jusson a jobb munkában való kollektív és (egyéni érdekeltség. A tömegek alkotó munkájával Az átalakításnak ez az irány­vonala azt a felismerést tükrö­zi, hogy a társadalom létalapját jelentő termelés korszerűsítése, a tudományos-műszaki forrada­lom kibontakoztatása csak gyö­keresen új módszerekkel való­sítható meg, és a megújulás nem korlátozódhat csupán a gazda­ság területére. Egyre nagyobb teret nyer az a felfogás, amely szerint a szocializmusban rejlő lehetőségek kiaknázásának el­engedhetetlen feltétele a töme­gek alkotó munkájára való tá­maszkodás, a demokrácia és a szocialista önigazgatás sokolda­lú fejlesztése, az öntevékenység ösztönzése, a fegyelem és a rend megteremtése. — Ügy vélem, aligha kell bár­kit is meggyőzni arról, hogy a Szovjetunióban kibontakozó fo­lyamatok ösztönzést adnak, érté­| kés tapasztalatokkal szolgálnak, a szocialista országok hasonló tö­rekvései számára is — mondot­ta a későbbiekben az MSZMP fő­titkárhelyettese. — Ez érthető, hi­szen az élet — bár eltérő mérték­ben, eltérő módon — a szocialis­ta országokban csaknem ugyan­azokat a kérdéseket tűzte napi­rendre. A feladatok közel azono­sak. A gyakorlati módszerek megválasztásakor azonban figye­lembe kell venni a konkrét hely­zet követelményeit, az egyes or­szágok nemzeti sajátosságait és adottságait. Ami a példa erejével ihat, az a szovjet párt szemlélet- .módja, elvi következetessége, el­méleti igényessége, s az is, hogy bátran elveti a dogmává mere­vedett, megcsontosodott módsze­reket, hogy a marxizmus—leni- nizmus alkotó alkalmazásával mu­tat irányt a megújulás számára. Közvéleményünk, népünk, a ma­gyar kommunisták, ahogyan er­ről Kádár János elvtárs Moszk­vában,: a 70. évforduló ünnepi ülésén szólt, kezdettől fogva nagy szimpátiával, egyetértéssel és ér­deklődéssel fogadta a Szovjet­unió átalakítási programját, és teljes sjkert kíván annak végre­hajtásához. A biztonság csak egyetemes lehet Az átalakításnak megvan a maga logikus nemzetközi vetülete is. A mai szovjet külpolitika abból in­dul ki, hogy napjainkban nincs más választási lehetőség, mint a különböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mel­lett élése. A fegyverkezési ver­seny nemcsak veszélyes, de ér­telmetlen is. mert a nagyhatal­mak egyikének sem lehet remé­nye árrá, hogy'xerőfölényre te­gyen szert: az atomháborút nem lehet megnyerni, a biztonság csak egyetemes lehet. Ez a megközelítés, amely az em­beriség sorsáért érzett felelős­ségről tanúskodik, az elmúlt két esztendő során mind több tám'o- gatóra talált és gyakorlati ered­ményeket hozott. Újra felélénkült a kelet—nyugati párbeszéd. Kü­lönösen nagy jelentősége van an­nak, hogy megegyezés született az újabb szovjet—amerikai csúcs- találkozókról, kézzelfogható kö­zelségbe került a rövid és köze­pes hatótávolságú rakéták teljes felszámolását kimondó szerződés aláírása. Remény van rá, hogy — ha az Egyesült Államok, a NATO vezetői is jó szándékot tanúsíta­nak és nyitottak a kompromisz- szumokra — a világ elindulhat az általános és a teljes leszerelés félé vezető úton. A nagyhatalmak mellett a kis és közepes országok is felelősek a nemzetközi helyzet alakulásá­ért, ők is sokat tehetnek a fe­szültség enyhítéséért, a nemze­tek közötti együttműködés elő­mozdításáért. Ami minket illet, abból a meggyőződésünkből in­dulunk ki, hogy a Szovjetunió kezdeményezéseinek támogatása, szövetségi rendszerünk egyezte­tett külpolitikájának képvisele­te egyaránt szolgálja alapvető nemzeti érdekeinket, s a béke-, az enyhülés egyetemes ügyét. Saját pártunk történelmi ta­nulságai is azt bizonyítják, hogy a szocializmusnak is szüksége van a folytonos megújulásra. A ‘szo­cializmus építésének gyakorlata is kitermeli a maga sablonjait, olykor megreked a régi módsze­reknél, kritikátlanul megtűri az elkényelmesedett magatartásfor­mákat, egyszóval kitermeli a maga konzervativizmusát. Mi sem tér­hetünk ki az elől, hogy a kor kö­vetelményeihez igazodva — vál­lalva az esetleges tévedések koc­kázatát is — új megoldásokat ke­ressünk ismert problémáinkra., Tisztában vagyunk vele, hogy a megszokott viszonyoknak újak­kal való felváltása bonyolult, s nemegyszer gyötrelmesen nehéz feladat. A múlt keserű tapasztalataiból okulva, pártunk arra a felisme­résre jutott, hogy a szocialista társadalom sikeres felépítése ér­dekében vállalni kell a reformok megvalósításának felelős és nehéz feladatát. Újító szellem, összefogás —r Osztjuk szovjet barátaink­nak azt a felfogását — hangsú­lyozta Lázár György —, hogy a gazdasági reformnak az intéz­ményrendszer reformjával, a tár­sadalom további demokratizálá­sával kell egybekapcsolódnia. Gazdasági nehézségeink leküzdé­sének, a jövő megalapozásának ma ez a legfőbb feltétele. Pár­tunk Központi Bizottsága ez év júliusi állásfoglalásában egyfor­ma súlyú és együttesen végrehaj­tandó feladatnak minősítette a gazdaság modernizálását — a szerkezetátalakítást, a műszaki haladás meggyorsítását —, a gaz­dasági, társadalmi reformfolya­matok továbbvitelét, és sürgetően igényli a politikai intézményrend­szernek a XIII. kongresszuson elhatározott továbbfejlesztését. A Központi Bizottság állásfog­lalását alapul véve, a kormány kidolgozta és az Országgyűlés elé terjesztette a végrehajtás mun­kaprogramját. A munkaprogra­mot jóváhagyó Országgyűlés ma­gáévá tette azt a követelményt, hogy megőrizve szocialista rend­szerünk humanizmusát, meg kell teremtenünk a racionális gazdál­kodás társadalmi feltételeit, el kell sajátítanunk a hatékony gaz­dálkodás tudományát. Ez nélkü­lözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy kibontakoztathassuk a szo­cializmus kétségtelen előnyeit. A feladat világos, a végrehajtás rajtunk, mindannyiunkon múlik, azon, hogy ki hogyan támogatja és vesz részt a maga posztján a kibontakozás programjának a megvalósításában. Meggyőződés­sel vallom, hogy céltudatos, úji- tószellemű munkával, társadal­munk alkotó erőinek mozgósítá­sával, nemzeti összefogással meg tudjuk oldani jelenlegi felada­tainkat, ahogyan megoldottuk a korábbiakat is. — A nagy október évforduló­ján, a haladó emberiség ünnepén bizakodással tekintünk a jövőbe -f mondotta beszéde végén a fő­titkárhelyettes. — Erre jó okol ad a szocialista eszmék térhódí­tása, a szocialista világrendszer megerősödése, a felhalmozott ta­pasztalatok hasznosítása és a napjainkban kibontakozó erőtel­jes megújulási folyamat is. Az ünnep alkalmából köszöntőm né­pünket, szovjet barátainkat és a világ minden 'haladó emberét, szívből kívánva, hogy munkáju­kat, küzdelmüket koronázza tel­jes siker. Éljen a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordulója: Éljen a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság! Éljen a nagy október diadal­mas eszméje, a szocializmus és a béke! A jubileumi ünnepség az In- temacionálé hangjaival ért vé­get. T egnap délután Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából megyei ünnepséget ren­dezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kis- kun Megyei Bizottsága, a megyei tanács és a kecs­keméti városi pártbizottság. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, az elnökségben helyet foglaló Lakatos Ernőt az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét, Romány Pált, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, az Elnöki Tanács tagját, a megyei tanács elnökét, Pjotr Pet- rovics Szlartyikov gárda alezredest, a Szovjet Déli Hadseregcsoport magasabb egységének parancsnok­helyettesét, Balázs Sándor akadémikust, a Zöldség­termesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigaz­gatóját, Benda Borbálát, a Szocialista Munka Hő­sét, a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkását, és Lakos Gáspárt, a munkásmozgalom régi harcosát. Ezt követően felkérte Lakatos Ernőt, a hogy tartsa meg ünnepi beszédét (a beszédet lapunk 3. oldalán ismertetjük). A Központi Bizottság osztályvezetőjének beszéde után kitüntetések átadása következett (a kitünte­tettek névsorát lapunk hétfői számában közöljük), majd Romány Pál közvetlen szavakkal köszöntötte azokat, akik különböző elismerésben részesültek. A nagy október korunk forradalma is Megyei ünnepség a 70. évfordulón Ezután a megyei pártbizottság első titkára köszöntő­levelet adott át Lakos Gáspárnak párttagsága 50 éves jubileuma alkalmából. i Az októberi forradalom győzelmének 70. évfor­dulója alkalmából rendezett megyei ünnepség a kecskeméti Katona József Színház művészeinek és a Kodály iskola kórusának Nagy Attila kétszeres Jászai-díjas színművész által rendezett műsorával folytatódott és az Internacionálé közös éneklésével fejeződött be. G. S. V Lakatos Ernő, a megemlékezés szónoka. 9 A Kecskeméti Ifjúsági Fúvós- zenekar köszöntötte az ünnepség­re érkezőket. • Lakos Gáspár ötven éve tagja a pártnak. Gyarapodó falvaink Egészségház, tornacsarnok, iskolabővítés, új út November 7-e alkalmából az idén is tovább gyarapodott Bács- Kiskun megye több települése. A helyi lakosok és intézmények anyagi erejéből, s ahol erre le­hetőség volt, a megyei tanács tá­mogatásával is javultak az élet- körülmények, bővült a kulturá­lis és egészségügyi ellátás. Nemcsak külsejéért, hanem a falu lakóinak ezentúl nyújtható szélesebb körű orvosi ellátásáért is figyelmet érdemel az új rémi egészségház. A hét elején még dolgozott ajtóinak, ablakainak és homlokzatának festésén a Dó­zsa Tsz brigádja, hogy a pénteki átadásig készen legyenek az utolsó simításokkal. Az épületben — az általános orvosi rendelőn kívül — fogászat, nő- és csecsemővédel­mi tanácsadó, és két szolgálati la­kás is helyet kapott. Noha az át­adásig a tervezett költség 5,3-ról 6,5 millió forintra nőtt az idő­közbeni áremelkedések miatt, a kivitelező Rémi Dózsa Tsz a kü- lönbözetet a község érdekében magára vállalta. Csütörtökön Csávolyon felavat­ták az általános iskolával egybe­épített tornacsarnokot. Csaknem háromszáz | tanulónak és a falu sportkedvelő lakosságának test­edzési lehetőségei jelentősen bő­vültek az összefogással létreho­zott csarnokkal. A csávolyiak há­rom éven át egy-egy napi kere­setükkel járultak hozzá a költsé­gekhez. Segítettek a helyi és a környékbeli üzemek, s a Bács- bokodi Áfész is; a héten kigyúl- hatott a fény a kilenc és fél mil­lió forintért épült tornacsarnok­ban. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom