Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

4 • PETŐFI NÉPE t 1987. november 2.

Száz éve született rr

o • 1 ^ művész

Simonka György kiállítása

A kecskeméti Aranyhomok eszpresszójában egy kedves társaság gyűlt össze rendszeresen, meghatározott időpontban.- A kis asztal körül néhány idős férfi várt az érkező barátra. Köztük volt Simonka György iró, újságíró, aki Kecskeméten élt öregkorában. A kedves, derűs, élénk gesztusokkal beszélő, alacsony férfi letagadhatott volna néhány évet, évtizedet. A hosszú életű, friss szellemű, rokonszenves örökifjú öregek közé tartozott, aki száz esztendővel ezelőtt, 1887. november 3- án született Hódmezővásárhelyen.

Jogot tanult, újságíró lett. Életének jelentős része szülővárosához, Hódmezővásárhelyhez kötötte. Különböző szegedi lapoknak tudósított. Jelentős változás volt életében 1918—19-ben: a csepeli Proletár című lap szerkesztője lett. S ahogy Juhász Gyula szenvedett az ellenforradalom éveiben őrizve hitét, ifjúi lázadását („Fáj veszni látnom, annyi büszke álmot”, írta), -r-^Simonka is börtönbe került és csak évek múlva közölték írásait. írt verseket, elbeszéléseket,' mesejátékokat, újságcikkeket, amelyeket az Uj Időktől a Pesti Naplóig számos lap publikált. Több alkalommal olvashattuk cikkeit a Petőfi Népében is. Még a század elején jelent meg verseskötete Szombati-Szabó Istvánnal és 1930-ban A halhatatlan királyfi című mesejátéka, amelyet Bibó Istvánnal közösen írt.

A száraz lexikonadatok után szeretném néhány versét idézni, melyek a hatvanas évek végén, a Varga Mihály által szerkesztett Kiskunság hasábjain láttak napvilágot. Az egyik korábbi, 1940-ben írt versében a festő Tornyait idézi, akinek képein a nép mélabúját, komor tanyákat, bánatos-magányos embereket láthatunk „égő keservben”.

Híres festményét így foglalta versszövegébe: „Mint zátonyon leégett roncs hajó, / magában áll a roskadt lomha ló, / szikes kopár rög, éhes vén gebe, / felhők cafatja, mint az ég sebes.” Mint kedves, öreg kecskeméti vitapartnere, a költő Sánta György, ő is küszködött a messzi világokkal, filozófiákkal, a távoli Kínát hozta közeire versében. Lao-ce gondolataival foglalkozott, a Tao-te kingre hivatkozott. Egyik versciklusában, a Napkeleti szimfóniában őseinek, az ezer évig volt Tiborcoknak ajánlja sorait, gondolatait. Népies elemek, epikus mozzanatok mellett fel kell figyelnünk a képzőművészethez közel álló író különös látására: fénytanijátékokról írt, „vilió fénytüneményeket” látott, a világ „fénybe derülését” vette észre, a körvonalak, a párás alko- nyatok, a halvány derengés vonzották. Sokat emlegette festőművész fiát, Georges Simonkát, aki Párizsban él a harmincas évek óta.

Az irodalom különleges ország, ki- sebb-nagyobb szellemiségekkel, elfeledett vagy félig-őrzött tehetségekkel, kapitányokkal, tisztekkel és közlegényekkel. Előveszek egy régi folyóiratot, a Napkeletet, és benne ott találom Simonka György alkotását. S mellette néhány kecskeméti Kiskunság-számot forgatok. Itt is, ott is Simonka György verseit olvasgatom. Azt hiszem, hogy ez a kerek évforduló figyelmeztet minket arra, hogy ne feledjük el az irodalom kevésbé ismert alkotóit sem. S befejezésül hadd idézzük ars poeticának is tekinthető Remegve és lobogva című versét: „Titoktalan, nyílt számadás volt / naponta, újra, minden, / ami hideg volt, s ami lángolt / szavamban, tetteimben.”

Szekér Endre

Az Iparművészeti Múzeumban a napokban nyílt Szvetnik Joachim ötvösművészrestaurátor munkáiból válogatott kiállítás, amely a helyreállított Esterházy-kincseket mutatja be.

Szvetnik Joachim 1927. május 30-án született Mélykúton. 1957-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász fotanszakát. Mint tervező ötvösművész az Iparművészeti Múzeumba került és ott dolgozott nyugdíjazásáig. Az itt töltött évek alatt fő feladata volt az egyéb munkák mellett, a második világháborúban súlyosan sérült Esterházy-gyüjtemény ötvösműveinek restaurálása.

A külföldön is ismert művész 1980-ban a roncstárgyak helyreállítási módszereiről^ a nürnbergi restaurátorkongresszuson előadást tartott. 1977-ben felkérték az Amerikai Egyesült Államokban őrzött magyar koronázási jelvények azonosítására és e jelvények hazaszállításának előkészítésére. A harmincéves munkásságának elismeréseként, munkáiból rendezett gyönyörű kiállítással köszöntötték a már nyugdíjas mestert, aki azt vallotta és azt bizonyította egész munkásságával, hogy „a roncstárgyaink életre keltése múltunk megbecsülése, és hogy jövőnk gazdagabb legyen, ennek éltem es dolgoztam!” Drégely Imre

HOLNAP — KECSKEMÉTEN

Indiai tánc és zene

A tánc- és zeneművészfffl^zílctfe ti^ítlroibW’oTy gazdag Indiából egy jellegzetes táncegyüttes és egy világhírű művész vezette zenekar mutatkozik be Magyarországon. November 3-án este 19 órakor Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban lépnek közönség elé.

A táncosok vezetője, Birju Maharaj, egy kathak táncosdinasztia sarja. Származása és képzettsége folytán a Lucknow-iskola ma élő legautentikusabb képviselőjének tartják. Kiforrott tánctudása, előadói képességei révén bravúros könnyedséggel teremt kapcsolatot a közönséggel. De nem csak táncosként: mint énekes, zenész és zeneszerző is közismert. Társulatának kiemelkedő szólistája a bájos Saswati Sen, akivel a világ megannyi táján turnézott az utóbbi években.

A műsor második részében a „húrok mestere”, a hegedűjáték indiai virtuóza: Sri M. S. Gopalakrishan (képünkön) és zenekara ad hangversenyt. Gopalakrishan Bombay-ban a hegedű professzora és megany- nyi elismerő cím birtokosa. Mert valóban megtanül- ta, hogyan kell az indiai zene legnehezebb hangjait is tökéletes könnyedséggel és kristálytiszta hangzással előcsalogatni a húrok közüL Technikájáért, improvi- zatív készségéért páratlan művészként ismerik, aki hazáján kívül is még mindig óriási sikereket aratott produkciójával, Európától Amerikáig.

D€R f€R€DC: R ge/ztenyefán túl

C EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE )

(19.)

Ballagó

Feri szólalt meg.

— Tehát van egy 142 732 241/VI. számú dögcédulánk a második világháborúból. Én — bár nem az én dolgom, és nehogy belekontárkodásnak vegyétek — ebből indulnék ki. A hadtörténeti levéltárra gondolok. Ez a szám egykoron egy embert, egy katonát jelentett. Hogy ki volt, arra csak a levéltári elvtársak tudnak válaszolni, ha a nyilvántartások annak idején nem,semmisültek meg. Az öreg Kulcsárnak is, ott Fertőrákoson, szüksége volt frontszolgálati idejének igazolására, amikor nyugdíjba ment. A hadtörténeti levéltár harminc napon belül meg is küldte neki a papirt.

Ragyogó ötlet.

Előzetes telefonok után másnap megkerestem a levéltár parancsnokát.

Tíz percet sem várakoztam, amikor az alezredes fogadott.- Tessék, százados elvtárs, állok rendelkezésére. Az ügyről tájékozódtam már, ki is adtam a megfelelő rendelkezéseket, de jobb, ha személyesen is beszélgetünk. Volna kedve összefoglalóan elmondani az ügyet? Hátha további segítséget is tudunk nyújtani.

Röviden összefoglaltam az eddigieket. Az alezredes gyakran közbekérdezett, és végül megjegyezte: reméli, hogy az azonosítási szám alapján ki lehet deríteni a volt tulajdonos nevét. Ugyanis a szám alapján már megállapítható, hogy a katona a debreceni VI. hadtesthez tartozhatott, és ennek a hadtestnek az iratai szinte hiánytalanul megmaradtak, a háború alatt és után. Az előkerülő személyi adatok lehetőséget adnak arra is,~

hogy akár anyakönyvileg azonosítani lehessen a személyt: születési helye, pontos ideje, apja és anyja neve, foglalkozása, vallása és így tovább.

Talán fél óra sem telt el, amikor a titkárnő bejelentette Sebő főhadnagyot, aki az azonosítás eredményét hozta. A parancsnok hosszasan tanulmányozta a gépírásos jelentést.

— Hát igen — mondta azután. — Nagyon egyszerű lenne, ha a számól azonosítani tudnánk a maguk városligeti Brugoviczkijával és a tiszti Frommerr'el. De nem tudjuk, mert nem ö az... Ez a dögcédula egy Balassa Sándor nevű honvédé volt. Hajdúhadházon született 1923-ban, anyja neve Dolecskó Mária, apja ugyancsak Sándor, földművesnapszámos, református vallásúak. Igen, igen ... Szolgálati leírása: sorkatona, rövidített kiképzés után a keleti front, megsebesül, majd felépülés után a kis- tarcsai munkaszolgálatos keretbe kap beosztást. Ennyi. Nincs tovább.

Gondosan följegyeztem a kapott adatokat, s megköszönve a segítséget bevonultam a helyemre, ahol Ballagó Feritől várt üzenet, hogy hamarosan feljön, várjam meg. Jött is Károlyi Bandival együtt. Elmondtam nekik a levéltári információt.

— Add csak ide az ügy dossziéját — mondta ezután egy hirtelen ötlettel Feri. — Valami eszembe jutott.

im SAJTOPOSTA l^^l

Ami öröm, S ami nem Köszönet a jó ellátásért

Nyugdíjasként kedvelt időtöltésem, hogy a szűkebb lakóhelyemen, Kecskeméten utazgatom, melynek során hol itt, hol ott tárul elém figyelmet érdemlő, vagy éppen elgondolkodtató látvány. Egyik városrészből a másikba busszal megyek, s ilyenkor régebben többször tapasztaltam a szinte elviselhetetlen zsúfoltságot, amire mostanság a csúcsforgalmi időben is alig van precedens. Ennek magyarázata, hogy számos útvonalon az igények szerint közlekednek sűrített járatok. A Kunság Volán javított az utastájékoztatáson is: a legtöbb megállóban tetszetős kivitelű, jól olvasható táblák közlik a menetrendet.

Az előzőekben említett öröm azonban gyorsan ürömmé válik, ha az ember egy konkrét címre akar eljutni, például a Batthyány utcába, ahol minden csupa titokzatosság. Néhány ottani boltos úgy hidalta át a bosszantó körülményt, hogy kirakatának ablaküvegén tüntette fel a házszámot. E megoldások helyett sokkal jobb lenne, ha egységes méretű és színű táblák hirdetnék az utcák nevét, meg az épületek számozását. Gondolom, tanácsi feladatról van szó, aminek elvégzésével nem szabadna késlekedniük az illetékeseknek!

Dr. Miklós Jenő Kecskemét, Nagykőrösi u. 33.

Orgovány község központjától több kilométerre található a kargalai külterület, ahol mi, tanyasi emberek lakunk. Errefelé gidres-gödrös, illetve homoktengerrel borított dűlőutak vannak, ahol gyalogosan és járművel is nehéz közlekedni. A bevásárláskor szerencsére megmenekülünk az ilyen kellemetlenségtől, hiszen csak rövid távolságot kell megtenni. Miért? Mert az ellátásunkról rendszeresen gondoskodó kecskeméti Univer Afész kiszállítja hozzánk a legfontosabb cikkeket.

Heti két alkalommal — kedden és csütörtökön — érkezik a helyi iskola mellé a mozgóbolt, melynek vezetője—egyben sofőré —, Kanizsai Ferenc készséggel, udvariasan igyekszik kielégíteni igényeinket. Nemrégiben friss zöldáruval bővítette kínálatát, nagy örömünkre. Ezúton köszönünk mindent, amit értünk tesz.

Végül annyit: a környékbeli mezőgazdasági nagyüzem és több érintett család közös munkája eredményeként elkészült az a fedett helyiség, ahol ezentúl akár kispadon üldögélve vagy állva, ám a rossz időtől mindenképpen védve várhatják a mozgóboltot a kargalai vevők.

Horváth Emilné levelező

HIÁNYOS MUNKAVÉGZÉS, TÖBBLETSZÁMLÁZÁS

Egy családi ház építésének dicstelen krónikája

Ez év március 16-ai Sajtóposta rovatunkban írtunk először a Baján lakó Szántóék szomorú esetéről, melynek lényege: új lakóházuk felépítését két helyi kisiparos vállalta, akik ennek fejében több mint százezer forint munkadíjat tettek zsebre, s a huzavonával és pontatlansággal jellemezhető teendőjük elvégzése előtt véglegesen eltávoztak a helyszínről.

Cikkünket követően vizsgálatot folytatott a megyei tanács szolgáltatási felügyeletet ellátó iparhatósága, melynek megállapítása révén egy házépítés dicstelen krónikájára derült fény. A tanulságos részleteket azzal a szándékkal hozzuk nyilvánosságra, hogy a leendő építtetők és építők egyaránt okulnak belőle.

. Riegler László és Till József Viúpaxo- sok 1986. március 23-án írásos szerződést kötöttek a bajai Szántó Gyulával arról, hogy a Bercsényi u. 26. szám alatti családi otthonának építőmesteri feladatát ellátják. A munkálatok befejezésének határidejéül ugyanazon év szeptember l-jét jelölték meg, összköltségként pedig — ezt az árrendeletektől elütő módon számították ki — 147 583 forintot közöltek a megrendelővel, aki ezen felül szerezte be a szükséges anyagokat.

A kivitelezők június 5-én kezdtek dolgozni, s 10 nap múlva már felvettek díjelőlegként 24 500 forintot, melynek ellenében részszámlát nem adtak, holott a jogszabály ezt előírja. A kötelező építési naplót sem vezették.

Amikor már álltak az úgynevezett teherhordó főfalak, a soron következő födémezést és cserepezést Szántóék végezték, ács segítségével. Közben lejárt az eredeti határidő, majd a felek megállapodtak, hogy a munkálatokat november 30-áig kell elvégezni.

Szeptember 8-án újból előleg — ezúttal 26 000 forint — ütötte a kisiparosok markát, akik ekkor sem tartották fontosnak a számlázást. Ezután 1

— Tessék, itt a teljes anyag.

Belelapozott, és kiemelte a „megbűnhődött ember" információit, és újra átolvasta.

— Figyeljetek csak — emelte fel a tekintetét a papírlapokról, -f Szerepel az itt közöltekben egy bizonyos tiszti szolga, a csicskás, aki közreműködött a gödör megásásában és az áldozat elf öl- delésében. Emlékeztek? Mit szólnátok ahhoz a feltevésemhez, hogy ezé a csics- kásé lehet a megtalált dögcédula? azaz: a Balassa Sándor nevű honvéd azonos a tisztiszolgával, aki — ha még él hatvankét éves lehet...

Ballagó Feri ötletszikrája fölgyújtotta Károlyi Bandi képzeletét is, az enyémet is.

— Induljunk el a levéltári információ alapján, és próbáljuk megkeresni? — kérdezte Bandi.

— Pontosan erre gondoltam. Azt hiszem, az adatok elegendőek, hiszen mai népességnyilvántartásunk alapján egy ilyenfajta megkeresési kísérlet sikerrel kecsegtet. És még egyet, fiúk! Sürgősen utána kell nézetni Brugoviczkinek is, hogy ki volt, mielőtt olyan csúnya hullává lett a Városligetben.

— Oké!

(Folytatjuk)

hónapig serénykedtek az építkezésen, majd október 8-án 50 000 forintot kértek, s kaptak, szintén díjelőlegként. A számla persze ez alkalommal sem készült el. Ezt követően megszakadt a kivitelezési munka. Hetek múlva már csak a fürdőszoba-csempézést végezték el a vállalkozók, azután nyomuk veszett. A megrendelő végül is más kisiparosok jóvoltából tudta lakhatóvá tenni otthonát.

A megyei iparhatóság által idén május 6-án felvett jegyzőkönyvben Riegler és társa kötelezte magát többi között a tetőtéri helyiségek aljzatbetonozására és hőszigetelő rétegének elhelyezésére, a terasz elkészítésére, valamint a folyosói mennyezet alapvakolására. E munkákra sor került, melynek értékét 25 000 forintban állapították meg a kiA fotózás gyermekéveim során lett szenvedélyemmé, aminek mostanság, felnőttként is szívesen hódolok, mégpedig olyan gyakorisággal, hogy havonta egy tekercsnyi filmem vár előhívásra.

Legutóbb — idén augusztusban — egy hangulatos helyszínen, erdőben kattintgattam a Practika típusú appará- tomat. Olaszországból érkezett vadászbarátaimmal jártuk a természetet, miközben megörökítettem társalgásunk legérdekesebb pillanatait. A vendégeknek megígértem: október elején, esetleg közepén már postázom részükre a felvételeket. Számításomat azonban keresztülhúzták a fényképelőhívásra, -kidolgozásra hivatott szolgáltatók. Tanulságos esetemet annak reményében adom közre, hogy másokat megkímélek a hasonló kellemetlenségtől.

A dolog szeptember 9-én kezdődött, amikor a 24 felhasznált kockát tartalmazó filmtekercset leadtam Kecskeméten, az Ofotért Petőfi Sándor utcai üzletében. Körülbelül két hét múlva mehetek a kész anyagért, mondták a kereskedők. A jelzett időben ott is voltam, átnéztem a képeket, s mivel első látásra minden rendjén lévőnek tűnt, kiegyenlítettem a 193 forintos számlát.

Hazaérve újra elővettem a felvételeket, s akkor fedeztem fel, hogy apró foltok, sőt, ujjlenyomatra emlékeztető színeződések találhatók rajta. Kiderült az is, három kocka negatívja el volt szabdalva, s azokról nem is készült kép. Főleg ez utóbbi keserített el, s már masnap rohantam vissza a boltba, reklamálni.

Az eladók sajnálkozva hozták tudomásomra: ők lényegében csak asszisztáltak, hiszen a tekercsemet a Főfotó Fehérvári úti laboratóriumába küldték, majd az onnan visszaérkezett színes fényképeket adták nekem, a szolgáltatás díját pedig felvették. Megértve

Régóta dédelgetett álmom vált valóra hetekkel ezelőtt, amikor otthonomban felszerelték a földgáz használatához szükséges vezetékrendszert. A készülékek azonban máig nem működnek, mert a gázbekapcsolással késlekednek az illetékesek. Az ok: nincs tervdokumentáció, ami pedig állítólag döntő feltétele a szolgáltatás megkezdésének.

Én nem ismerem a gázfogyasztóvá válás technikai feltételeit, amit biztosan tudok: megrendeltem a munkát és a szakemberek elvégezték. Hogy műszaki rajz segítségével vagy anélkül, az ő dolguk. Ha e téren hibáztak, tőlük

vitelezők. Az ellenőrzés szakemberei azonban felfedték a csaknem 10 000 forintos többletszámlázást, egyidejűleg tételesen kimutatták a fellelhető hibákat. Utóbbiak kijavításáról még nincs hír.

A szerkesztő megjegyzése:

Köztudomású, hogy a családi lakóházak építéséből megyénkben is eredménnyel kiveszi részét a kisiparosok derékhada. Jó hírnevüket azonban megtépázzák az olyan vállalkozók, akik munkájukat nem a hivatásuk iránti elkötelezettséggel, felelősséggel, hanem pusztán pénzszerzési vágyuktól hajtva végzik. Velük kapcsolatosan szerintünk személyi konzekvenciákat is le kellene vonnia a KIOSZ-nak, valamint a működési engedélyükről döntő tanácsi szakigazgatási szervnek.

FOGADÓSZOBA

Egy rókáról több bőrt?

GÁZ HELYETT ÍGÉRET?

háborgásomat, javasolták, keressem fel a fővárosi céget. Nos, hozzájuk bekopogva csak annyit sikerült elintéznem, hogy új képek készültek mindegyik kockáról.

Ez utóbbiakat is nemsokára kézhez kaptam Kecskeméten, de meglepetésemre, ezúttal 200 forintot kellett legombolnom. Igaz, a tasakban ott a három tönkretett kockáról fabrikált felvétel is, melyeken erősen látszik a vágás nyomát jelző fehér csík. Hát' így néz ki a tévében-rádióban agyonreklámozott Főfotó szolgáltatása! Egyébként a kétszeri fizettetést, meg az oda-vissza útiköltségeket számolva, az a gyanúm, történetem az „egy rókáról három bőr” tipikus esete, ami nekem összesen körülbelül 700 forintomba került. Hogy az utánjárás fáradalmait ne is említsem ... (Elmondta: Szabó Zoltán szabadszállási olvasónk.)

□ □ □E panasszal kapcsolatosan felvilágosítást kértünk a „hírős” város szóban forgó üzletének vezetőjétől, Polányi Istvántól, aki ezeket mondotta:

— A negatívok elmetszésével súlyos hibát követett el a budapesti társcég, mely akkor járt volna el korrekt módon, ha kártalanítja a megrendelőt. Ehelyett újabb költségekbe zavarta. Sürgősen megvizsgáljuk, hogy a kiadások csökkentésére mit tehetünk a saját hatáskörünkben.

Ami pedig az amatőr fotósok népes megyei táborát illeti, jó hírem van számukra: röviddel ezelőtt megnyílt közvetlen szomszédságunkban az Ofotért új laboratóriuma, ahol munkatársaink a színes felvételeket hívják elő és dolgozzák ki, a korábbinál kedvezőbb vállalási időn belül. Kevés kivételtől—pl. dia stb. — eltekintve, többé nem kell a tekercseket a Főfotóhoz küldenünk.

kérjék számon. De ne huzavona közepette, mert egyre hűvösebb van és a lakásomban, ahol két kiskorú gyermekemet is gondozom, nem tudok fűteni. A bekötést pedig egyelőre csak ígéri a Dégáz. Vajon meddig?

Rab Mihályné Kisszállás, Akácfa u. 6.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611