Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-04 / 260. szám

1987. október 4. • PETŐFI NÉPE • 3 KISKUNHALAS, FELSŐ VÁROS: Klub, kertbarátkor, könyvtár, iskola a pártházban párt megyei végrehajtó bizottsága még 1985 decemberében határozatot hozott a lakóte­rületi pártmunka továbbfejlesztéséről", arról, hogy a körzeti pártszékházakat a lakókörzet közéleté­nek centrumává kell tenni. Ennek érdekében szí­nes, klubszerű foglalkozásokat, író-olvasó talál­kozókat, idős kommunistákból álló veteránklubo­kat, munkásmozgalmi dalárdákat szervezzenek, működtessenek ifjúságpolitikai fórumokat, egyál­talán: nyitottá, vonzóvá, látogatottabbá kell tenni ezeket. Simon Gáborral, a párt kiskunhalasi váro­si bizottságának titkárával arról beszélgetünk, hogyan kezdtek hozzá, mit sikerült'eddig megva­lósítaniuk a határozatból, milyen a párttagság összetétele, a politikai munka színvonala, hogyan működnek közre a lakókörzetet érintő egyéb fel­adatok megoldásában. AZ IPAR ELSŐ HÁROM NEGYEDÉVE Mérséklődő növekedés — A városban és vonzáskör­zetében összesen 14 lakóterüle­ti, körzeti, illetve községi alap­szervezet működik, amelyekben 622 párttag dolgozik. A lakóte­rületi és a községi alapszerveze­tek párttagságának összetételét tekintve jelentős különbségek vannak, abban azonban vala­mennyi megegyezik, hogy az át­lagéletkor igen magas. Ezekben az alapszervezetekben aktív po­litikai munka folyik. Tevékeny­ségükben főként a lakóterületen W tapasztalt gondok megvitatása, jelzése, esetleg a megoldás kere­sése szerepel. Nagyon aktívan kapcsolódnak be a várost vagy a községet érintő feladatok megoldásába. Eredményesen működ­tek közre az országgyűlési képviselők, a tanácstagok, az utcabizottságok megválasztásában. A lakóterület kör­zetében tervezett kommunális beruhá­zásokat sürgetik, de részt vesznek a lakosság mozgósításában, esetenként a kivitelezésben is. Felkarolják és intézik a lakosság hangulatát befolyásoló ügyeket. — A lakókörzetben igen nagy jelentő­ségük van a pártcsoportoknak, ezek ho­gyan működnek? — A körzetekben jól működnek a pártcsoportok, amelyek esetenként szociális feladatokat is ellátnak. Ez nagy terhet ró a pártcsoportrvezetőkre, akik rendszeresen látogatják a kommu­nistákat, ugyanakkor tájékoztatják az alapszervezet vezetőségét, s ha szüksé­ges, intézkedést kérnek. A pártcso- port-vezetőkön keresztül hozzánk elju­tó információ alapján több esetben ja­vaslattal éltünk rendkívüli nyugdíjeme­• Jelccsics Istvánná: — Nagyon szeret­nek itt az elvtársak lés vagy eseti szociális segély juttatásá­ra. A pártcsoportvezetők emellett fi­gyelemmel kísérik a pártmegbízatások teljesítését, értékelik azt. A tagdíjfizeté­si morál jó, A pártépítő munkát is jó­nak tartjuk, hiszen a város körzeti pártalapszervezeteibe 17 párttagot vet­tek fel három év alatt. — A lakóterületi pártalapszerveze- tek ma már jobban irányítják a tömeg­szervezeteket, de ezen túl rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a körzeti népfrontbizottságokkal, a lakótelepi KISZ-alapszervezetekkel. A vállala­tokkal élő, eleven az összeköttetés, amely hivatott elősegíteni az átjelent­kező kommunisták beilleszkedését. — A nyitottságért, a klubszerű foglal­kozásokért mit tettek? — A lakóterületi pártvezetőség igen nagy erőfeszítéseket tesz annak érdeké­ben, hogy klubszerű foglalkozások ala­kuljanak ki az alapszervezetekben. Itt említeném meg a felsővárosi körzeti pártalapszervezetet, ahol úgy érzem, si­került előbbre lépni. A műit évben hoz­ták létre klubjukat, amelynek célja: az alapszervezetbe tömörült kommunis­ták és a körzetben élő pártonkívüliek részére nyitottá tenni a székházat. Szín­vonalas politikai és szórakoztató prog­ramokat, tájékoztatókat adni, a sza­badidő hasznos eltöltését kulturált kö­rülmények között biztosítani. A Felső­városban a klub elnökének a körzeti alapszervezet titkárát, Csordás Jánost választották meg. — Hogyan tevékenykednek a klub­ban? — Igen érdekesen alakult a klub mű­ködésének rendje. Minden hétfőn a székház pártalapszervezetei tartják rendezvényeiket, kedden a Hazafias Népfront körzeti bizottsága és a felső­városi kertbarátkor rendezvényeinek adnak helyet. Szerdán, csütörtökön és pénteken délután 15—22 óráig a ren­dezvények és a látogatók igényeinek megfelelően tartanak nyitva. Szomba­ton és vasárnap délelőtt 10-től este 11 óráig van nyitva a klub. A letéti könyv­tárból — mert ilyen is van — a hét két napján lehet könyvet kölcsönözni, de szombaton is cserélhetnek köteteket a látogatók. Ősztől tavaszig havonta egyszer politikai, gazdasági, művészeti előadásra kerül sor, amelyre neves elő­adókat hívnak meg. A szórakozáshoz, művelődéshez sok eszköz áll rendelke­zésre: fekete-fehér és szines televízió, videoberendezés, társasjátékok, újsá­gok és folyóiratok teszik kellemessé az időtöltést. — Egyéb rendezvényeket is tartanak? a — A klub lehetőséget ad családi, elv­társi rendezvények megtartására, talál­kozók, megemlékezések, évfordulók megrendezésére, de alkalmat adnak az idős párttagok életkörülményeinek, gondjainak feltárására, ügyeinek inté­zésére is. Itt ülésezik a felsővárosi ta­nácstagi csoport, s természetesen a klub vezetősége szervezi a kiránduláso­kat, a pártoktatást. Alkalom kínálkozott rá, hogy a fel­sővárosi pártszékházat meglátogassuk, ahol — délelőtt lévén — éppen a felső­városi általános iskola egyik osztálya tartott foglalkozást. A gondnok, Jelé1 csics Istvánná, egyben a letéti könyvtár kezelője a kartonokat rendezte, így jel­lemezt^ az itt folyó életet: — Nagyon szeretnek itt lenni az elv­társaink, a környék lakói — — Tennivalónk még nagyon sok van — mondta mintegy befejezésképpen a párt városi titkára —, hogy a többi körzeti, községi pártalapszervezet szék­hazában hasonló klubélet, nyitottság, látogatottság alakuljon ki. Gémes Gábor A KSH adatai szerint az ipari terme­lés az év első kilenc hónapjában 2,8 százalékkal emelkedett, ez némi élén­külést jelez az előző két évhez képest, s valamelyest meghaladja a tervben előirányzott ütemet is. A növekedési ütem azonban negyedévről negyedévre mérséklődött: az I. negyedévben 4,3 százalékkal, a II. negyedévben 3,9 szá­zalékkal, a III. negyedévben 0,2 száza­lékkal nőtt a termelés. Az állami válla­latok termelése az átlagosnál kissé mér­sékeltebben emelkedett, míg az ipari szövetkezetek teljesítményei továbbra is dinamikusan (közel 7 százalékkal) bővültek. Az év hátralévő hónapjaira ismert rendelésállomány alapján ösz- szességében az ipari termelés két és fél százalék körüli növekedése várható, A szerkezeti változások továbbra sem kielégítőek, a feldolgozóipar a tér-' vezettnél kisebb arányban növelte ter­mékkibocsátását. Kilenc hónap alatt legnagyobb mértékben a vegyipar (6,3 százalékkal), a villamosenergia-ipar (4,3 százalékkal) és az építőanyagipar (3,8 százalékkal) termelése bővült. Az élelmiszeripar és a gépipar az átlagos­nál kissé mérsékeltebben (2,6, illetve 2,1 százalékkal), míg a bányászat, a kohászat és a könnyűipar 1 százalék körüli mértékben növelte termelését. A belföldi és az exportértékesítés lé­nyegében azonos ütemben nőtt. A konvertibilis, elszámolású áruforga­lomban az utóbbi hónapokban élén­kült a kivitel, így az ipari termékek kilenc havi exportja folyó árakon szá­mítva 16 százalékkal, mennyiségben pedig mintegy 7—8 százalékkal meg­haladta az egy évvel korábbi szintet. A nem kielégítő strukturális változáso­kat tükrözi azonban, hogy a gépipari termékek exportja elmarad a kívánt szinttől, s a kivitel az anyag- és energia- igényes termékek irányába tolódik el. Kedvezőnek tekinthető ugyanakkor a könnyűipari cikkek kivitelének gyors növekedése, valamint az, hogy a dol­lárban számított eladási árak minden ágazatban kisebb-nagyobb mértékben magasabbak voltak az előző évinél. A rubelelszámolású kivitel mennyi­sége 1987 első kilenc hónapjában meg­egyezett az egy évvel azelőttivel. A belföldi felhasználók részére az elmúlt kilenc hónapban az iparvállala­tok 3,1 százalékkal több terméket szál­lítottak az egy évvel korábbinál. Az utóbbi hónapokban tapasztalható erő­teljes lakossági vásárlások árufedezetét jórészt még az I. félévi szállítások révén feltöltött kereskedelmi készletek bizto­sították (ekkor az ipar belkereskedelmi átadásai 3,7 százalékkal nőttek). AIII. negyedév során a belkereskedelem ré­szére szállított áruk mennyisége lénye­gében változatlan szinten maradt. Az ipar értékesítési árai az első há­rom negyedévben összességében vi­szonylag szerény mértékben, 2,7 száza­lékkal emelkedtek. A belföldi értékesí­tési árak az átlaghoz közeli arányban (2,5 százalékkal nőttek, a rubelexport árszínvonala változatlan maradt, míg a dollárexportban közel 8 százalékos nö­vekedés következett be (ebből az árfo­lyamváltozás hatása mintegy 3,4 száza­lékra tehető). A belföldi értékesítési árak I. félévben 1,4 százalékkal halad­ták meg az egy évvel korábbi szintet, a III. negyedévben erősödtek az áremelé­si törekvések. Az iparban dolgozók főmunkaidő­ből származó havi átlagbére az év ed­dig eltelt időszakában a tervezettnél gyorsabban, közel hét és fél százalék­kal növekedett. Az I. félévi 6,6 százalé­kos átlagbér-növekedést július—szep­tember hónapokban 9 százalékos emel­kedés követte. Az ipari termelékenység a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, több mint 5 százalékkal nőtt. t A pártház ad otthont délelőtt a felsővárosi általános iskola egyik osztályának SEM ENGEDÉLY, SEM ADÓ Disznóvágás továbbra is szabadon Cáfoljuk a híresztelést A belkereskedelmi államtitkár másfél hete a televízióban az emberek informálatlanságát okolta a felvásárlási lázért. Ha pontosan tájé­koztatták volna őket — mondta —, hogy mely árucsoportoknak emelkedik, s melyeknek csök- ■ken az ára, talán be sem következik az, ami történt. A lapoknak, a rádiónak és a televíziónak persze nincs módja minden álhírrel, pletykával, s egyéb, úgymond biztos helyről származó in­formációval foglalkozni. Van azonban, amikor ez kötelesség — mint á jelen esetben is. A Bács- Kiskun Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat pártvezetősége olyan jelzéssel élt az illeté­kesek felé, hogy 20 ezerrel kevesebb sertést tud­nak fölvásárolni, mint amennyit terveznek. En­nek az oka — vélik Sg- az a híresztelés, hogy az adótörvények életbelépésekor, január elsejétől, engedélyhez kötik és megadóztatják a házi disz­nóvágást. — Mi ebből az igazság? —- tettük föl a kérdést Matos Lászlónak, a Bács-Kiskun Megyei Ta­nács illetékes elnökhelyettesének. — Semmi. A házi disznóvágást semmilyen módon és senki sem akarja sem engedélyhez kötni, sem pedig megadóztatni. El sem tudom képzelni, ki találhat ki ilyesmit. B. J. KÉPERNYŐ Tolsztoj és Illyés Áprily Lajos vagy' egy amerikai krími? A televízió elnöke nyilván a nagy intéz­ményen belüli szemléleti kü­lönbségekre utalt, amikor kijelentette országgyűlési képviselőknek, hogy a mű­sorigazgatóság döntését megváltoztatva a száz éve született magyar költő em­lékműsorát sugározzák fő­időben. Példaként említette ezt az esetet, így is jelezve, hogy — remélhetően — vál­tozik a televízión belüli ér­tékrend, megszűnik az úgy­nevezett tetszési index min­denhatósága. Nyilván meg­szaporodnak majd a tévé­műsort szidalmazó levelek, de inkább néhány százezer embert haragítson magára a televízió, mintsem akarva- akara tlanul hamis értékrend kialakulását segítse. Az elmúlt pénteken sem remekelt a műsorigazgató­ság. Az első és a második csatornán többnyire azonos érdeklődésűeket vonzó mű­sort sugároztak. Mindkettő­re kíváncsi voltam. Tíz per­cig a Tolsztoj futásáról ké­szített tévéjátékot néztem, negyedóráig az Illyés Gyula vers- és prózamondó ver­seny döntőjét. így hiteles minősítésre nem vállaikoz­hatom. Nagyot mégsem té­vedhetek, ha azt állítom, hogy Hajdufy Miklós rende­ző ezúttal is a szó jó értelmé­ben mondott (szomorú, hogy egyes szavainkhoz ma­gyarázkodás kívántatik) szórakoztató, látványos mű­vet alkotott. Az irodalom­ból kölcsönkért kifejezéssel, olvasmányosnak monda­nám a híres embereket dön­téshelyzetben ábrázoló, im­már sorozattá kerekedő al­kotásait. Eldönthetetlen számomra: Száraz György forgatókönyvének gyengéi vagy a színészvezetés erőt­lensége miatt érződött né­hányszor hiteltelennek egy- egy gesztus, reagálás. Mint­ha egyik-másik szereplő egy árnyalattal harsányabb lett volna, mint a lelkünk szín­padán kibontakozó dráma. A vers- és prózamondó verseny döntőjét meglehető­sen kis közönség előtt ren­dezték. Az Illyés Gyula által kedvelt tájon összegyűlt versmondók már kitűntek területi versenyeken. Talán a televízió jelenléte fogta vissza egy kissé a többnyire gyakorlott versenyzőket, ta­lán más okok miatt nem éreztük mindig, hogy szemé­lyes ügyként tolmácsolják a választott költeményt. A tisztelgés — már ameny- nyit láttam, hallottam belőle — így is elfogadható színvo­nalú volt: A bírálóbizottság helyesen fogta fel feladatát, nem ítélkezett, hanem értel­mezett. Örömünkre jól sze­repelt a döntőn a megyében jól ismert kecskeméti Bodor m BÍRÓ TOLLÁBÓL A tisztességtelen gazdasági tevékenység Az 1988-ban életbelépő adójogszabályok várhatóan fokozzák majd a versenyt a. gazdálkodó szervezetek között, és így erősödni fog a harc a piacért, a vásárló­iéért. Igen fontos, hogy ebben a küzdelemben a gazdasági élet résztvevői betartsák a „játékszabályokat”, tevékenységüket a tisztességes gazdálkodás követelményei­nek megfelelően folytassák. A tisztességtelen gazdasági tevékenységet törvény tiltja, amelyet alkalmazni kell a jogi személyekkel, a jogi személyiseggel nem rendelkező gazdasági társaságok­kal, ipari és szolgáltató szövetkezeti, valamint mezőgazdasagi szakcsoportokkal, továbbá a magánszemélyekkel (kisiparosokkal, magánkereskedőkkel, gazdasági munkaközösségekkel és polgári jogi társaságokkal) szemben egyaránt. Nem teljed ki a jogszabály a fusizokra és a kontárokra, mert ezek a személyek gazdasági tevékenységüket „feketén”, jogosulatlanul folytatják. A továbbiakban vizsgáljuk meg, mi tartozik a tisztességtelen gazdasági tevé­kenység körébe és ennek megvalósítása esetén milyen szankció és büntetés alkal­mazható. Ál-Négercsók Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény ha­mis színben való feltüntetésével a ver­senytárs jó hírnevét vagy hitelképessé­gét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. Nem lehet az árut olyan jellegzetes kül­sővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, továbbá a hirdetésben olyan nevet, megjelölést, vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg an­nak áruját szokták felismerni. (Az utóbbi időszak legismertebb ilyen ügye a Négpresók elnevezésű édességhez „megszólalásig” hasonló termék forga­lomba hozása volt.) Tilos az árut a tervezett áremelést megelőzően, valamint az ár emelkedé­sének előidézése céljából a forgalomból kivonni, illetve visszatartani. Nem megengedett a fogyasztókat az áruval kapcsolatban megtéveszteni. Ide tarto­zik valótlan tény állítása, az áru lénye­ges tulajdonsága, használata, valamint kezelése tekintetében annak elhallgatá­sa, hogy a termék nem felel meg a tör­vényes előírásoknak, vagy a vele szem­ben támasztott szokásos követelmé­nyeknek. Továbbá az is ide tartozik, amikor külföldi árut hazai áruként, vagy fordítva, hazait külföldiként tün­tetnek fel és értékesítenek. Több buti­kos ellen eljárást indítottak, mert az általuk forgalmazott sportruházati cik­kekre neves külföldi márkajelzéseket helyeztek. Árukapcsolás, erőfölény Tilos az olyan összehangolt maga­tartás, illetőleg megállapodás, amely — a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket megha­ladóan a gazdasági verseny korláto­zását vagy kizárását eredményezi. Ez különösen vonatkozik a termék árának meghatározására, a piac felosztására, vagy fogyasztók meghatározott köré­nek valamely áru beszerzéséből, értéke­sítéséből való kizárására. Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni, ha az összehan­golt magatartás nemzetközi megálla­podáson alapul. Nem megengedett a gazdasági ver­seny korlátozása céljából a forgalom­ban lévő azonos vagy hasonló áruk árához .képest aránytalanul alacsony árat szabni. Gyakran fordul elő.'hogy bizonyos termék szolgáltatását vagy átvételét más áru szolgáltatásától, jlle- tőleg átvételétől teszik függővé. (Áru­kapcsolás.) Ez a magatartás általában tilos, azonban a jogszabály felmentést adhat. így például a kereskedelem gya­korlatában számos olyan eset fordul elő, amikor több, fizikailag elkülönít­hető árut egységként gyártanak, illetve forgalmaznak. Ennek legtipikusabb esete a bútorgarnitúráké, amelyeket nem megbontva, hanem teljességükben (szekrény, fotel, heverő, asztal, szék együtt) árulnak. Ez nem minősül tiltott árukapcsolásnak. A szerződéses jogviszonyban előfor­dulhat, hogy valamelyik fél gazdasági erőfölényben van. (Áruját, szolgáltatá­sát máshonnan nem, vagy csak a szo­kásosnál számottevően kedvezőtle­nebb feltételekkel lehet beszerezni). Ez­zel a gazdasági erőfölénnyel tilos visz- szaélni, így különösen a szerződéses kapcsolatban egyoldalú előnyt kikötni, ugyanazzal a fogyasztóval szemben is­mételten (legalább két esetben) és indo­kolatlanul a szerződéskötéstől elzár­kózni, a másik felet bármilyen módon befolyásolni annak érdekében, hogy a szerződésből eredő jogos igényei érvé­nyesítését mellőzze. Nagyvonalú árképzés Tilos a tisztességtelen ár érvényesíté­se. Ilyen tevékenységet valósított meg az a mezőgazdasági termelőszövetke­zet, amely a 15 főt meghaladó létszámú építőipari részlegét átalányelszámolá­sos rendszer szerint üzemeltette, és az elvállalt munkákat ilyen árképzéssel számolta el. Ugyancsak tiltott árkép­zést követett el az a vállalat is, amely az általa előállított termék zömét szállítási szerződések útján részint temelőesz- köz-kereskedelmi és más nagykereske­delmi vállalatok részére; részint azokat közvetlenül felhasználó gazdálkodó szervezetek részére értékesítette. Mivel a termékek gyártása nem bolti raktár­ra, hanem közületek konkrét megren­delései alapján történt, a fogyasztói ár­ban megjelenő kereskedelmi árrés elle­nében a vállalat semmiféle kereskedel­mi tevékenységet nem végzett. A bíróság gazdasági bírságot szab ki, ha a jogi vagy a magánszemély tisztes­ségtelen gazdasági tevékenységével je­lentős anyagi előnyre tesz szert, vagy a fogyasztóknak, illetőleg a versenytárs­nak jelentős kárt okoz. (A fent említett első ügyben 500 000, míg az utóbbiban 1 600 0(H) forint birság kiszabására ke­rült sor.) Az eljárást kezdeményezheti a többi között a legfőbb ügyész, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Fogyasztók Országos Tanácsa és a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő­igazgatósága is. A birság összegét úgy kell megállapítani, hogy legalább 30 százalékkal meghaladja a jogosulatla­nul szerzett előny, illetve az okozott kár összegét. Ha nem keletkezett anya­gi előny vagy kár, a bírságot az eset összes körülményei alapján kell megál­lapítani. A döntést ismertetik a dolgozókkal Különös méltánylást érdemlő eset­ben a bírság mérsékelhető vagy kisza­tilalmáról bása mellőzhető. Erre került sor abban az ügyben is, ahol egy kisszövetkezet tevékenységi körét fém-, rongy- és pa- pirhulladák felvásárlásával és értékesí­tésével bővitette abban a tudatban, hogy ehhez nem szükséges engedély. A lakosságtól és a különböző gazdál­kodó szervektől alumínium- és rézhul­ladékot vásárolt melyet feldolgozó vállalatoknak értékesített. Mivel ezt a nagykeresekedelmi tevékenységét jog­szabályban előírt engedély nélkül vé­gezte, gazdasági birság kiszabását in­dítványozták vele szemben. A jogerős bírósági ítélet mellőzte a birság kisza­bását azzal az indoklással, hogy idő­közben olyan jogszabály lépett életbe, amely már nem köti engedélyhez a fenti tevékenységet, továbbá a kisszövetke­zet abban a tudatban volt, hogy nem szükséges az engedély. A gazdasági bírság nevelő hatását erősíti, hogy a bíróság határozatát a vállalat vagy a szövetkezet dolgozói előtt ismertetni kell. A bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, kártérítési vagy más vagyoni felelős- ségrevonás alól. Az eljárás alá vont szerv vezetője köteles a felelős szemé­lyek ellen a fegyelmi eljárást lefolytatni, illetőleg a felelősségrevonásról egyéb módon gondoskodni. dr. Varga Miklós megyei bírósági elnökhelyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom