Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

1987. november 30. • PETŐFI NÉPE • 3 STRANDOLÓK KEDVENCE F.S TÉLI KiKÖTÖ Lehet a Sugovica ismét átlátszóan tiszta? Az idős bajaiak visszaemlé­kezése szerint a Sugovica vize valamikor átlátszó-tiszta volt. A mai fiatalok azonban már nem Is ismerik a város lakóinak oly kedves, a tájat meghatározó víz­tükörnek eme tulajdonságát. Va­lóban romlott-e a Sugovica vi­zének minősége? S ha igen, mit terveznek a jobbítás érdekében? — A Sugovicát — mint téli ki­kötőt — az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság kezeli, ezért Vőrfis Béla folyamszabályozási csoportvezetőtől kértem tájékoz­tatást. Összefüggött a Szere miéi Dunával — A Sugovica — vagy későb­bi elnevezéssel a Kamarás-Duna — a százaid elején még a Sze- remléi Dunával összefüggő mel­lékág volt. Már ekkor felismer­ték, hogy a Dunából beáramló hordaiékos víz á mellékágban le­lassul, és hordalékát lerakva vo­nul tovább. Miután ez a mellék­ág .rendszeres kotrását és a part rendezését tétté szükségessé, a megelőzés végett a 'harmincas évek elején elkészítették a Su- govloát a Szeremlei Dunától el­választó töltést, melynek követ­Legrosszabb a Béke tér alatt A vízügyi igazgatóság 1985- ben és tavaly is elkészítette a Sugovica vízminőségének értéke­lését. Eszérint a következő há­rom tényező a .meghatározó: a Duna vizének minősége; a csa­padékvíz-csatornákon befolyó szennyezések; a strandolók okozta szennyezés a fürdési idényben. Tudjuk, hogy a Duna vízmi­nősége az elmúlt 15 évben lénye­gesen nem változott, sőt az utób­bi 3—5 évben egy kis javulás ta­pasztalható. Ha a Sugovica egyéb szennyezést nem kapna, vizének ■minősége jobb lenne, mint a Du­náé, mert benne a lecsökkenő vízsebesség következtében a le-» ibegöanyag kiülepszik, és átlát- szóbbá válik. Az átlátszóbb vízen jobban áthatoló napsugarak (le­dig elősegítik a tisztulási és le­bontást folyamatokat. Pontos mérések bizonyítják, hogy a Türr-átvágás kezdetén a Sugovi­ca vízminősége jobb a Dunáénál, # A Pelöfi-szlget és a Sugovica, a hajógyár felöl nézve. Balról a Türr- átvágás.- (Gyulavári'József felvétele) keztében a Sugovica helyzete is megváltozott. A Dunából beáram­ló víz lelassul, a hordalék nagy része a torkolattól mintegy nyolc- kilencszáz méteres szakaszon belül lerakódik. A város felé eső szakaszon az iszaplerakódás ki­sebb, így itt a kotrás csak 15—20 évenként válik esedékessé. El­lenben a torkolati részt a víz­ügyi igazgatóság minden évben kikotorja a hajók zavartalan köz­lekedése érdekében. a legrosszabb viszont a Béke tér alatt. A legnagyobb mértékű szeny- nyezés a városi csapadékvíz-csa­tornán, illetve néhány kisebb be­folyáson keresztüli éri a Sugovi­cát. Ezek ugyanis — az illeték­telen rákötésék következtében — szennyvizet is szállítanak. Hoz­zátehetjük, hogy a beömlő vizek minősége az utóbbi években lé­nyegesen romlott: tavalyelőtt csak megközelítették, de tavaly már elérték a „szennyvíz” minő­séget. Ennek következtében a Sugovica Béke tér alatti szakasza elszennyeződött, és a víz innen- a Duna apadásakor a strandok felé húzódik. A Sugovioa nyári vízminősé­gét nagymértékben befolyásolja még a szinte teljes partszakasz­ra kiterjedő ember általi hasz­nálat, a fürdés, a horgászat, a sport... A legtöbb kárt a hétvé­geken strandoló több ezer ember Okozza. (Ebben közrejátszik, hogy nagyon kevés a mellékhelyiség.) Egy lehetőség: megnyitni a töltést Többször felvetődött, hogy a víz szabad mozgása érdekében meg kellene szüntetni a Sugovi­ca és a Szeremlei Duna közötti áttöltést. Megjegyzendő, hogy a Sugovica vize a Duna változó szintje, illetve a Ferenc-tápcsa- tornán történő elvezetése miatt mindig mozog. Évente átlagosan 280 napon keresztül haladja meg a Duna bajai vízállása a 308 cen­timétert, amikor a Deák Ferenc- . zsilipen keresztül levezethető a víz. A Duna vízszintjétől füg­gően 2—5 naponként kicserélő­dik tehát a Sugovica vize. Ha a Duna vízállása rendkívül ala­csony (szeptember és október hó­napban fordul elő leginkább), akkor a Sugovicában csak a vál­tozó vízszint következtében tör­ténő áramlás tapasztalható. A vízügyi igazgatóság az utób­bi években többször megvizsgál­ta a Sugovica megnyitásának le­hetőségét. Ennek eredményeként megállapították, hogy a? eset­ben, ha a dunai kisvizeket is át szeretnék vezetni, a Szeremlei Dunában nem kevesebb, mint 340 ezer köbméternyi mederkotrást 'kell végezni (a költség több mint 35 millió forint). Továbbá a meg­felelő vízátvezetés érdekében a Sugovica és a Szeremlei Duna közé zsilipet vagy hidat, a Sze­remlei Duna torkolatába szintén zsilipet kell építeni, mintegy 25 millióért. A Sugovica jelenlegi és jövő­beni helyzetére jelentős kihatás­sal van a Béke tértől déli irány­ban húzódó magaspart. A tér melletti sétány több helyen meg­süllyedt, a város déli részéig ter­jedő magasparton pedig jó né­hány lakóházat veszélyeztet a földmozgás. (Most folynak azok a vizsgálatok, amelyek a magas­part mozgásának okait és a teen­dőket elemzik.) Hasonlóképpen figyelembe kell venni a közforgalmú kikötők nemrég elkészült távlati tanul­mánytervét, mely a városren­dezési tervvel összhangban elő­írja, hogy a bajai Duna-parti ki­kötő mögötti területről az üze­mek kitelepüljenek a déli részen kialakítandó új iparterületre. Eh­hez kapcsolódóan jelölték ki a medencés kikötő helyét, mely a Szereméi Duna egy részét is magában foglalja. Figyelembe kell venni a ter­mészetvédelem szabta igényeket és lehetőségekét is, hiszen a Sze­remlei Duna, valamint a Nagy- pan dúc-sziget jelentős része a Gemenci Tájvédelmi Körzethez tartozik. Szakemberek javasolják Amint Vörös Bélától megtud- - tam, a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a Sugovica víz­minősége 1981 óta fokozatosan romlik. Ez .főleg a szervesanyag- (lammón'ia, mosószer, ásványolaj) terhelésre utaló mutatókban nyilvánul meg. Az ásványolaj- tartallom 1984-től kezdve éven­ként megkétszereződött, tavaly decemberben pedig a Sugovicára engedélyezett határérték három­szorosát is meghaladta. Az idén márciustól júliusig magas volt a Duna vízállása, ennek ellenére a Sugovica vízminősége nem mu­tatott javulást. A tennivalók a következőkben foglalhatók össze: A városi csapadékvíz-csator­nákról le kell kapcsolni az ille- . gális szennyvízrákötéseiket. Mi­után a csapadékvíz-csatornák egy része jelenleg is a Dunába csat­lakozik, célszerű lenne megvizs­gálni; hogy megszüntethetők-e a Sugovicába ömlő csatornák, il­letve átkö.thetők-e a Dunába. A Sugovica vízátvezetése az év négyötödében biztosítva van, a magasparttal párhuzamos szaka­szon viszont a magasabb meder miatt a vízcserélődés lassúbb, mint a Türr-átvágáson. Célszerű lenne a magaspart stabilizálása, mert ezzel lehetővé válna a me­der kotrása' vagy esetleg a mé­lyítése. A Sugovica és a Szeremlei Duna megnyitása 60 millió forin­tot igényelne. Ilyen beavatkozás­hoz vízügyi érdek nem fűződik. A Sugovica többcélú hasznosí­tására (városrendezés, hajózás, vízhasznosítás, vízminőség-vé­delem, üdülés, strandolás, sport, ■idegenforgalom, környezetvéde­lem stb.) átfogó tervet kellene ké­szíteni. A nagymérvű beavatko­zásra csak tikkor kerülhet sor, ha a hasznosításban részt vevő központi és helyi szervek megte­remtik az építési- munkák, vala­mint a fenntartás és üzemelés gazdasági alapját. Gál Zoltán TISZTA SZÍVVEL Szombaton Budapesten, a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházá­ban rendezték meg a József Attila halálának 50. évfordulója alkalmából meg­hirdetett, Tiszta szívvel elnevezésű irodalmi vetélkedősorozat országos döntőjét. A SZOT, a Magyar Televízió, a Népszava Szerkesztősége, a Népszava Lap- és Könyvkiadó, valamint a Könyvértékesítő Vállalat kezdeményezésére indí­tott vetélkedősorozat elődöntőiben mintegy 25 ezer irodalombarát adott számot a felszabadulás utáni magyar irodalomban szerzett ismereteiről. Az országos döntőbe 6 csapat jutott. Az első helyet a Gagarin Hőerőmű Vállalat együttese szerezte meg, a második helyezett a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár csapa­ta lett, a harmadik helyen a Kelenföldi Textilgyár versenyzői végeztek. A ne­gyedik, az ötödik, a hatodik helyezettek a Magyar Néphadsereg 4105-ös egy­sége, a Gyöngyösi Öntöde és Gépgyár, illetve a Szarvasi Afész csapatának tag­jai. A vetélkedő döntője után Jenecsek István, a SZOT kulturális, agitációs- és propagandaosztályánuk vezetője köszöntötte azokat a könyvtárosokat, pedagó­gusokat, szakszervezeti, politikai munkatársakat, akik segítették a vetélkedő- sorozat lebonyolítását, a versenyzők felkészítését, szereplését. A Tiszta szívvel irodalmi vetélkedő döntőjét a Magyar Televízió rögzítette, és a felvételt későbbi Időpontban sugározza. A béke fényei messzire világítanak Nemzedékek, kézfogása Kiskunfélegyházán Korán sötétedik, estének tűnik a késő délután. Kiskunfélegyháza) megszokott közvilágítását a vá­ros különböző pontjairól előitűnő fények tarkítják. Szétszórt menetben ifjak vonulnak, kezükben ma­gúk készítette lampionok, pohárba tett gyertyák, műanyagzacskóba bújtatott zseblámpáik világítanak, és néhány igazi fáklya .is lobog a csoportok élén. Az álltalános iskolák növendékeinek békemenete tart a város 'központja felé, ahol égybesereglenek és hallgatják a szónokokat. Czinege Gábort, az Or­szágos Békétanács tagját, aki üdvözli a fiatalokat. Iván Kornélt, az OBT Ifjúsági Bizottságának titká­rát, aki rövidre fogott beszédet mond a köré gyűl- teknek. Olyasmit, hogy ezek a kis lámpák — kép­letesen Is szólva — messzire elvilágítanak. Biztatást adnak mindazoknak, akik most már nem ok nél­kül reménykednék a fegyverzetek csökkentésére ké­szülő nagyhalaiknak megegyezési -szándékában és a béke jövőt oltalmazó ígéretében. Csak sokára oszlanak el a csivitelő. csacsogó, egy­más kereső, majd hazafelé tartó gyermekcsoportok, s tűnnek el a lámpácskák is az utcák labirintusá­ban. Pénteken délután, illetve estefelé történt mindez, amikor a „Pedagógusok a békéért” mozgalom me­gyei tagozata, mondhatni vezérkara tartotta ülését a népfront szék házában. A komoly felnőttek mély- értelmű 'tanácskozásának színes, kedves aláfestője volt ez a lampionos egybesereglés. Egy kicsit előjátéka is a másnapi, szombati ese­ménynek, amikor az Országos Béketanács és Bács- Kiiskun megyei itagjai találkoztak Kiskunfélegyhá­zán ugyancsak a népfront székházában. A béke- mozgalom országos testűlleltjäniek ez évi munkáját — benne a saját tevékenységüket is — önkritikusan értékelték. Sebestyén Nándornénak, az OBT tisz­teletbeli elnökének bevezetője után arról beszél­tek, mi a tennivalója a békemozgalomnak a mos­tani — sok tekintetben reménykeltő — világhely­zetben, s a meglehetősen nehezülő hazai körülmé­nyek között. Arra keresték a választ, hogy vajon figyelnek-e szavukra, amikor a béke értelméről, megőrzésének esélyeiről 'beszélnek megyeszerte. S milyen módon lehetne még közelebb kerülni az em­berek érzelmeihez, tudatvilágához, hogy ne csafe- szólamnak tekintsék a mozgalom érvelt, s meggyő­ződéssel támogassák akcióikat, kezdeményezéseit. Rendhagyó tanácskozás volt ez sok tekintetben. Radnóti-vers volt a bevezetője, s felszólalás is akadt, amely költői sorokkal zárult. Jóföldi Ferencné kis­kőrösi ÖBT-itag, áíész-dolgozó mondta el Ady End. re: Az Értől az Óceánig című versét, s végül egy Móra-idézet adott 'biztatást a jövőre nézve. Azért is rendhagyó volt, mert a szegedi orvosprofesszor, dr. Altorjay István -bölcs és megszívlelendő szavai­hoz, amikor a fiatalok előtti útmutatásról beszélt, egy meghívott kislány, az általános iskola nyolca­dik osztályos tanulója; Nagy Ildikó, és egy ifjúmun­kás, Rácz Szabó Zoltán, a Habselyem Kötöttáru- gyár dolgozóba csatlakozott. Az emberek egymás iránti megbecsüléséről és bizalmáról szóltak, s a fiatalok béke iránti elkötelezettségéről tettek tanú- bizonyságot, egyszerűen, szívmelengetően. Nemze­dékek kézfogása volt .ez jelképesen is egy nemes cél érdekében. Terbe Dezső, a népfront megyei titkára a házi­gazdák üdvözletét tolmácsolta a béketanács tagjai­nak, abban a reményben, hogy gyümölcsöző lesz a testület munkája az elkövetkező években is. A moz­galomé, amely megalakulásának a negyvenedik év­fordulójához közeledik hazánkban. F. T. P. Kecskeméti Napok a bécsi Hungária Hotelban Két hétig megyénk, illetve Kecskemét mutatkozott be a Hun­garHotels Vállalat .bécsi, Rennweg utcai szállodájában. A kecskemé­ti Aranyhomok munkatársai íz­lésesen és szép sikerrel éltek a bemutatkozás lehetőségével. Er­re az alkalomra utazott ki a ka­tonatelepi citerazenekar három tagja — Juhász Péter, Pogány Mi­hály és Somodi Imre —, akik az ideérkezők tetszésétől kísérve, esténként népdalokat játszottak. A Gerébi Kastélyszállóból jött a konyhafönök, Zala András, hogy a betérők fogadásáról kol- bászos, házisonkás falatkákkal, valódi barackpálinkás korttyal gondoskodjon. Ö állította össze a sikert aratott, megyei izeket kí­náló ételsort is. Természetesen a rendezők nem hagyatkoztak arra, hogy a bemutatkozásra csak véletlenül betérő vendégek érkezzenek. Két­száz névre szóló levelet postáztak — idegenforgalmi és vendéglátó szakemberek címére. Ottjártunk- kor, szombaton zajlott le a kéthe­tes program nevezetes eseménye, a sorsolás. Ehhez nagy segítséget adtak a Rosenberger-szállodalánc dolgo­zói, akik a „Kecskeméti Napok" szórólapjait — Magyarország­ról- szóló kérdésekkel — vendé­geik között osztogatták. Nyolc­ezer választ kaptak vissza, ebből ötezer bizonyult jónak, s vett részt a sorsoláson. A fődíjat, a Gerébi Kastélyszállóban való üdülés lehetőségét egy holland házaspár nyerte meg. Rajtuk kívül öten nyertek kétszemélyes üdülést, számosán értékes tárgyat. A „Kecskeméti Napok" ide­jén esténként valamennyi asztal foglalt volt. megjelent a Rosen­berger szállodalánc tulajdonosa is, aki élénken érdeklődik ha­zánk iránt, a Gerébi Kastélyt is meglátogatta már. A magyar gasztronómiát, a kecskeméti ízeket minden vendég felsőfokon dicsérte. A szálloda igazgatója arról beszélt, hogy a Becsbe érkező IBUSZ-csoportok mind gyakrabban keresik fel a Hungáriát, s ott alszanak és ét­keznek náluk. Két héten keresztül volt jelen Bács-Kiskun a három esztendő­vel ezelőtt elkészült, Finta József Ybl-díjas építészt dicsérő szállo­dában konyhájával, zenéjével, sa­játos hangulatával. A Becsben megjelenő újságok sorra-rendre Írtak a megyéről, a rendezvény­ről, jó hírünket öregbítették, biz­tatva az olvasót: keresse fel bát­ran a Duna—Tisza- közét, Kecs­kemétet, a jó ételek városát. A „Kecskeméti Napok” ese­ménysorozata sikerrel zárult. A továbbiakban szykebb hazánk­ba érkező nyugati turisták — re­méljük — még nagyobb bizalom­mal jönnek ide pihenni, finom falatokat enni. Setmecí Katalin TÁRSADALMI ALAPÍTVÁNY AZ AIDS TERJEDÉSE ELLEN „Le kell számolnunk a tabukkal” Az AIDS-ellenes alapítvány azért jött létre, hogy a szerzett immun- hiányos tünetegyüttessel foglalkozó intézmények, szervezetek tevé­kenységét sajátosan kiegészítve, társadalmi és anyagi támogatást nyújtson. Célja: az AIDS megelőzése, továbbterjedésének meggátolá­sa, a betegséggel kapcsolatos felvilágosítás meggyőzőbbé és hatáso. sabbá tétele, és az érintett személyek humanitárius segítése. Az alapítvány induló vagyoni alapjául Fisch Miklós svájci állam­polgár kétezer dolláros felajánlása szolgált. Az alapítvány ideiglenes székhelye 1073 Bp„ Lenin krt. 9—11. sz„ működési területe pedig az egész ország. Első lépésként a budapesti Fórum Szálló december 18-án tombolával egybekötött bált rendez — elsősorban külföldieknek, amelynek bevételét, előrejelzések szerint közel félmillió forintot szintén az alapra fordít. Az alapítvány társadalmi, a feladatok teljesítéséért kész együttműködni minden olyan szervezettel, közösséggel, sze­méllyel, amely, illetőleg aki a kö­zös célokért munkálkodik. Erről a feladatról kérdeztük dr. Maka­ra Péter szociológust, az AIDS- ellenes társadalmi bizottság szak­értőjét. Közelebbről: mit jelent az, hogy az alapítvány politika- mentes, társadalmi-közösségi kez­deményezés — mint ahogy ez az alapító okiratból kiderül? — Természetesen a ’„politika- mentes” szó nem egészen helyes, de valami olyasmit takar, hogy szervezetünk nem kíván állami pénzeszközöket elvonni. Nem vállaljuk természetesen a gyógy­kezelést sem. Ez az Egészségügyi Minisztérium dolga. — A társadalmi alapítvány — amint ön sajtótájékoztatójában mondta — elsősorban humanitá­rius, emberbaráti célokat szolgál. Mit ért ezen? — Két nagyon fontos elhatáro­zásunk kristályosodott ki. Egyik az, hogy kezdeményezésünk em­berarcú legyen. Semmiféle admi­nisztratív intézkedésnek nem va­gyunk hívei. A másik: hangsúlyt helyezünk a jótékonyságra — a karitativitásra — és tölünk sem­miféle információ nem szivárog­hat ki. Ugyancsak ragaszkodunk ahhoz, hogy személyes kérés. alapján foglalkozzunk a veszé­lyeztetettekkel, vagy a már meg­betegedettekkel. Messzemenően figyelembe vesszük az emberi jo­gokat. — Mint szociológus, hogyan tudná meghatározni az AIDS ter­jedésének jövőjét — futurológiá­ját, és az ezzel kapcsolatos felada­tokat? — Nincs okunk bízni abban, hogy a betegség nem terjed to­vább. Valószínű, hogy a követ­kező évtized elejére a keringési zavarok, a daganatos betegségek mellett a harmadik leggyakoribb halálozási ok lesz. ha nem az el­ső. A jövőt csak a ma kutatásá­ból tudjuk felrajzolni, ez azon­ban rendkívül hiányos, két szem­pontból nyugtalanító! Egyik: nem ismerjük a veszé­lyeztetett csoportok tagjait, lét­számát. Már önmagában is hibá­nak tartom azt, hogy nem homo­szexuálisokról, nem prnstituál­. fákról stb. beszélünk. Pedig ezek veszélyeztetett csoportok, na meg az ifjúság. Az utóbbiak azért, mert szexuális szokásaikat na­gyon kevéssé, vagy alig ismerjük. A másik: oktatási rendszerünk­kel baj van. Különösen igaz ez az egészségügyi felvilágosítás­ra. Semmit sem tanítunk a sze­xuális . kultúráról, és talán még nagyobb hiány az, hogy az em­beri kapcsolatok tartalmáról alig van fogalmuk a fiataloknak. Feladatunk tehát a megjege- cesedett előítéletek oldása. Ebből a nyugtalanító mából na­gyon nehéz a holnap képét meg­rajzolni. Sok a „ha __Ha fel­t alálhatják az AIDS gyógysze­rét ... Ha nem, akkor mit te­gyünk? Le kell számolnunk a ta­bukkal, és világosabbá, elérhe­tőbbé kell tenni a felvilágosító műveket. (Nem szabadna 80—90 forintért árulni a könyvesboltok­ban.) Egy mondattal: meg kell « változtatni az emberi infrastruk­túrákat. Ami a kérdése második felét illeti: hisszük azt. hogy a társa­dalmi alapítvány nem élhet kis­közösségek nélkül. Talán a leg­fontosabbnak tartom: kapcso­latot keresni a perifériákon élők­kel, vág)’is azokkal, akik anyagi gondjaik miatt válnak a homo­szexuálisok partnerévé; prosti­tuáltakká. Szeretnénk ugyan­csak kapcsolatot találni például a taxisofőrökkel, akik a nagyvá­rosokban, Budapesten legjob­ban ismerik ezeket az embere­ket. Nem feledkezhetünk meg a megbetegedettek humánus gyógy­kezeléséről sem, és .arról, hogy halálukig ők is emberek. R. L. # Vendéi* fogadás a Kecskeméti Napokon, Becsben. (Karátb Imre felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom