Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-20 / 274. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Túlnyomóan borult, párás, nyirkos idő várható ismétlődő esővel, gyakran megélénkülő, néhol- még megerősödő nyugati széllel. A hőmérséklet kora délután 3 és 8 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 274. szám Ara: 1,80 Ft 1987. november 20., péntek Adózással kapcsolatos jogszabályok módosításáról döntött a kormány A Minisztertanács tegnapi üléséről a kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és az Országgyűlés elé terjeszti az állami pénzügyekről szóló törvényimódosítás tervezetét. A kormány áttekintette a Balaton védelme érdekében elrendelt építési korlátozások végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy az intézkedések elérték céljukat. A kormány ezért úgy döntött, hogy a korlátozásokat meghosszabbítja, de az értelmezés célszerűtlen merevségeit enyhíti, s lehetővé tesz olyan egyedi módosításokat is, amelyet a' műemlékvédelemhez vagy az idegenforgalomhoz fűződő érdekeink indokolnak. Ilyen esetekben ki kell kérni a Balatoni Intéző Bizottság előzetes véleményét. A kormány .megtárgyalta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy az Elnöki Tanács döntésének megfelelően szabályozza az utazás anyagi feltételeit. A Minisztertanács az adóreformmal összefüggésben korsze-r rűsítette a lakossági adóigazgatási eljárásról szóló rendeletet, egyúttal rendeletet alkotott az adótanácsadói tevékenységről. Az adóreform végrehajtásával összhangban módosította a mezőgazdasági kistermelők jövedelemadóztatási kötelezettségeit. A magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány úgy döntött, hogy a takarékbeté(Folytatás a 2. oldalon.) NEGYVEN ÉVE ALAKULT MEG A MAGYAR ÉLELMISZERIMPORTOT SZERVEZŐ OSZTRÁK EGYESÜLÉS • Az osztrák kereskedők megtekintették a vállalat továbbfeldolgozó üzemét, ahol a töltelékes áru készül. (Tóth Sándor felvétele) Keresettek külföldön a kecskeméti baromfikészítmények Negyven esztendővel ezelőtt, 1947-ben alakult meg az österreichische Importvereinigung Ausztriában azzal a céllal, hogy a magyar élelmiszertermékek importját szervezze. Az egyesülésnek több osztrák kereskedelmi vállalat tagja, közülük a jelentősebbek tulajdonosai, illetve képviselői jöttek el hazánkba, hogy magyar partnereik társaságában megünnepeljék az alakulás jubileumát. Tegnap Kecskemétre, a Baromfifeldolgozó Vállalathoz látogattak Ja- kub Tenner kereskedelmi tanácsosnak, az egyesülés baromfiszekciója elnökének vezetésével. Dr. Tobak István a vállalat vezérigazgatója köszöntötte a kereskedelmi partnereket. Megemlékezett arról, hogy a század elején már kialakult üzleti kapcsolat az akkori kecskeméti gyár és az osztrák, forgalmazók között, ami az utóbbi négy évtizedben megélénkült. Jelenleg a kecskeméti gyár hazai ba- romfiexport-részesedése meghaladja már a 20 százalékot, s most olyan fejlesztésekről tájékoztatta dr. Tobak István a jelenlévőket, amelyek megvalósulása után további exportnövelésre nyílik ' lehetőség. Jövőre már az amerikai piacon is jelentkezik a vállalat, s a víziszár- nyas-feldolgozás bővítésével, valamint a higiéniai és minőségi fejlesztésekkel, új. konzerv- és konyhakész termékekkel szeretnék felkelteni külföldi partnereik érdeklődését. Megköszönte az osztrák kereskedők munkáját, s az eddigi eredményes, igen jó kapcsolatok további' javítását kérte. Manfred Kadits, a Konsum Österreich vezérigazgatója hasonló gondolatokat fogalmazott meg, mint mondatta: „Azon munkálkodunk, hogy amit megígértünk egymásnak, azt 1988-ban teljesítsük.” Beszélt arról is, hogy keresettek a kecskeméti baromfiipari termékek az osztrák vevők körében, s az üzleti kapcsolatok még tovább bővíthetők, amit már megalapozott az eddig kivívott jó hírnév. Az osztrák vendégek — akiket elkísért Jásdi István, a Hunga- vis vezérigazgatója is — ezután üzemlátogatáson ismerkedtek a kecskeméti vállalattal, megnézték a korszerű, az igényeket minden szempontból kielégítő daraboló- és továbbfeldolgozó csarnokokat. Cs. I. Grósz Károly Görögországba látogat Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Andreasz Pa- pandreunak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Görögországban. Németh Károly Uruguayban MONTEVIDEO Németh Károly magyar idő szerint csütörtökön kora este Uruguayba érkezett, dél- amerikai látogatásának második állomására. Az Elnöki Tanács elnökét és feleségét, valamint kíséretének tagjait Julio Sanguine tti uruguayi köztársasági elnök és felesége fogadta. SPORT Hét végi előzetes (7. oldal) KÖZLEMÉNY az MSZMP Rács-Kiskun Megyei Bizottságának 1987. november 18-ai üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyéi Bizottsága 1987. november 18-án Ro- mány Pálnak, az MSZMP Köziponti Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Szalbó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szerdalhelyi Péter, az Országos TervbivataL elnökhelyettese. A pártbizottság ülésére meghívták a városi, a városi jogú pártbizottságok első titkárait, a megyei pártbizottság osztályvezetőit, . a megyéi tanács tisztségviselőit, a Szákszervezetek Megyei Tanács ánák titkárait, a KISZ, a ME- DOSZ, az ÉDOSZ megyei titkárait, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét, a mezőgazda- sági -termelőszövetkezetek területi szövetségeinek elnökeit, titkárait, az Oktatási Igazgatóság tanárait, a főiskolák marxizmus —leninizmus tanszékének vezetőit, a kecskeméti városi pártbizottság titkárait, Kecskemét tanácselnökét, valamint több élelmiszeripari vállalat és szövetkezet. mezőgazdasági nagyüzem vezetőjét! I. A megyei pártbizottság Romany Pál előterjesztésében meghallgatta és tudomásul vette az MSZMP Központi Bizottsága 1987. november 11-efi üléséről szóló tájékoztatót. í£ A testület Tóth Ferenc, a. megyei pártbizottság osztályvezetője előterjesztésében megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta az élelmiszer-ipari alapanyag-termelés és -feldolgozás eredményeiről szóló jelentést, valamint a további feladatokra vonatkozó javaslatot. A megyei pártbizottság — a végrehajtó bizottság jelentése alapján — megállapította, hogy a mezőgazdasági termelésnek és az élelmiszer-ipari feldolgozásnak változatlanul nagy a szerepe a megye gazdaságszerkezetében. Az országos 24—25 százalékos aránnyal szemben a termelő ágazatok árbevételének 40 százalékát az élelmiszer-gazdaság adja a megyében. Mérséklődött az a kapacitás- különbség-feszültség, amely korábban az alapanyag-termelés és élelmiszer-feldolgozás között kialakult. A két ágazat közelebb került egymáshoz, de ebben közrejátszott a kevesebb termés is. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme lassult. Fontos termékekből és termékcsoportokból stagnál vagy csökkent a termelés, termelőkapacitások szűntek meg vagy esték ki (telepített kultúrák, állattenyésztési telepek). A megye élelmiszeriparában az V. és a VI. ötéves tervidőszak fordulóján jelentős élelmiszer- gyártó kapacitásokat állítottak termelésbe. A műszaki fejlesztésnek ez a folyamata lelassult. Ennek is következménye, hogy az élélmiszer-feldolgozásra a tömegtermelés a jellemző, lassú a termékszerkezet-váltás, kevés a speciális, korszerű élelmiszer. A megyei pártbizottság a megyében működő mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatoknak az alábbiakat javasolja: O A közgazdasági szabályozás nyújtotta lehetőségek, a helyi ökológiai, termőhelyi, biológiai. agronómiái adottságok kihasználásával, tartalékok mozgósításával a mezőgazdasági üzemek feladata, hogy az agrártermelést Bács-Kiskun megyében új fejlődési szakaszba juttassák. A nagyüzemi részarány további csökkenését meg kell állítani. Élelmiszerekből az alapellátás nem szenvedhet csorbát és exportszállítási lehetőség nem maradhat kielégítetlen a megyében. (Folytatás a 3. oldalon) VÁLTOZÁSOK AZ IKR-NÉL Gyorsabb, hatékonyabb, szervezettebb A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben találkoztak egymással és a vállalat vezetőivel a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat (IKK) 5000-es körzetének szakemberei, hogy részközgyűlései kön megtárgyalják az idei év eddigi termelési tapasztalatait és meghallgassák a jövő esztendei terveket. Napirenden a Bácsalmási Városi Tanács munkája Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Bácsalmáson tartott tegnap kihelyezett ülést a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta a kormány társadalmi-gazdasági kibontakozási programjához kapcsolódó hároméves megyei intézkedési tervet, amely a tanácsülés elé kerül, majd jóváhagyta a saját jövő esztendei munkaprogramját, és a megyei tanács 1988-as munkatérv-javaslatát. Az ülésen megtárgyalták a Bácsalmási Városi Tanács tevékenységéről készült beszámolót. Az IKR igazgatója, dr. Tóth János először a közös vállalatnál július elsejétől életbe lépett új vezetési-irányítási rendszerről, aiz ezzel egyidejűleg kialakított önelszámoló egységek tevékenységéről szólt. Elmondta, a belső szervezeti változást úgy hajtották végre, hogy valamennyi munkahelyet, minden munkakört betöltő dolgozót „mérlegre állítottak”. A létrehozott 39 önelszámoló egység, az új hibridüzem és a fo- lyákonyműtrágya-üzemek működtetését úgy oldották meg, hogy eközben rnem kevés munkaerőt szabadították fel. Szeptemberben már értékelték az új felállás tapasztalatait: eszerint érezhetően Ökonomikusabbá vált a szakembereik gondolkodása, gyorsabb, hatékonyabb lett az információ- áramlás, szervezettebb az alapanyag-ellátás, egyszerűhb az ügyvitel, javult a munkaerő kihasználtsága. Igaz, mondta az igazgató, a körzetekben dolgozó szakembereik jobb érdekeltségi rendszerének kidolgozása, a csúosidőszaki átcsoportosítások megoldása még hátralevő feladat. Téglás Zoltán, az IKR pénzügyekkel foglalkozó főmérnöke a jövő esztendei tervszámokat bocsátotta közre. A rendszer által integrált kalászosak területe várhatóan csökken, ugyanakkor nő a kukoricáé. A fehérjetermelési programba valló bekapcsolódást a hatezer hektár szója és a négy és fél ezer héktár egyéb fehérje- növény tervezett területe jelzi. A vetőmag-előállítást úgy szervezik, hogy az új vetőmagüzem teljes kapacitását fedezze. 1988-től kilenc biokémiai üzem működik a rendszer keretében, munkájukat a felgyorsított, az importki- váltás lehetőségeit kutató kísérleteikkel igyekeznék segítem. A rendszer taggazdáságainak gépiigénye jövőre az előzetes fölmérések szerint mintegy 1 milliárd forint értéket tesz ki. Ennek hetven százaléka tőkés importot feltételezne, amely bizonytalan. Ezért a rendszer szocialista és hazai gyártókkal vette fel a kapcsolatot. Az 5000-es termelésszervező körzet vezetője, Kiss István a betakarításról, az őszi munkákra való felkészülésről adott számot, majd a jövő évi tervekről beszélt. A‘ körzet integrációjában I988-ban..73 ezer hektáron dolgoznak majd a taggazdaságok. Kis mértékben hő a kukorica területe, jelentősen a hibridelőállításé és számottevően a fehérjenövényeiké. Üj technológiai elemek kapnak nagyobb hangsúlyt, így az öntözésfejlesztés, amely jövőre 1200 hektárt érint. A körzetvezető szólt az alikatrészeülá- •tási gondok tervezett csökkentéséről, arról, hogy a taggazdaságokban növelni kívánják a saját gyártást, az ésszerűség határain belül. Dr. Tóth László rendszerfőmérnök az idei esztendő tapasztalatait értékelve elmondta, hogy az őszi tápanyag-visszapótlás érdekében a városföldi folyékony- műtrágya-üzem termékeit az igények növekedése miatt még Békés és Csongrád megyébe is szállították. A hozzászólók napi gondokat vetettek feU például az öntözési program adminisztrációs nehézségeit, az elfekvő alkatrészek szervezett cseréjét, az idei őszi búzavetőmag-gönidokat. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőhelyettese, Baki Ferenc a' megye és az IKR eredményeit hasonlította össze. Jónak értékelte a folyékonyműtrágya-üzem termelésbe kapcsolódását, de felhívta a figyelmet a szervestrágyázás mind nagyobb fontosságára. Kéréssel is'fordult az IKR vezetőihez: segítségükre számítanak a megye öntözésfejlesztési programjának megvalósításában, a fehérjenövény-termelés és -fel-' dolgozás összhangjának megteremtésében. G. E. Amint az írásos anyag is leszögezi: 1979, a legutóbbi beszámolás óta jelentős változások történtek a település életében. Előbb városi jogú nagyközség lett, majd 1986. január 1-jével város. Mindez mutatja a különösen az utóbbi években megnyilvánult dinamikus fejlődést. A megyei tanács végrehajtó^ bizottsága által korábban meghatározott feladatok megoldása is ezt szolgálta, hiszen a várossá nyilvánításhoz számos követelménynek kellett eleget tenni. Amint az megállapítható: Bácsalmás város betölti azt a szerepkörét, amelyet a vonzáskörzet központjaként el kell látnia. A település fejlődését régebben nehezítette néhány sajátos vonása, ezek közül is elsősorban az, hogy az ország és a megye központjától távol fekszik. Elősegítette viszont, hogy jók a mezőgazdaság adottságai. Ezért a térségi gazdálkodásban és így a foglalkoztatásban is meghatározó a jól működő két állami gazdaság és a hat termelőszövetkezet. Az ipar a hatvanas, hetvenes években alakult ki, alapvetően a mezőgazdaságban felszabaduló betanított munkát végző nők foglalkoztatását elősegítő textilágazatban. De a további munkahelyteremtés és az általános fejlődés igénye is megköveteli újabb, s nem csak a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar letelepítését, A városban a lakásellátás megfelelő, jó a telekkínálat, ami elősegíti a magánerős lakásépítést, de meg akarják oldani az üresen álló házak, lakások hasznosítását is. A vezetékes vízellátás gyakorlatilag teljeskörű, a belterületi utak 70 százaléka ki-? épített, gond viszont, hogy a város viszonylag távol van a főútvonalaktól. A hírközlési hálózat korszerűtlen, a postafejlesztés — ami már megkezdődött — elengedhetetlen. Négy esztendeje indították a földgázprogramot — akárcsak az útépítést, ezt is jelentős lakossági hozzájárulással —, s már a lakások 49 százalékában földgázt használnak.A kereskedelmi ellátás az áfészre épülj az árukínálat kiegyensúlyozott, a bolthálózat folyamatos korszerűsítésétől további javulást várnak. A jelentős lépések ellenére számos feladatot kell megoldani az egészségügyi és a szociális területen is. Az általános iskolai hálózat megfelelő, az innen, s a város vonzáskörzetéből kikerülő fiatalokat a 8 tantermes gimnázium fogadja, s már megkezdődött a helyi szakmunkásképzés is, a gazdálkodó szervek közreműködésével. A tanács szélesíti és erősíti kapcsolatait a lakossággal, ennek is köszönhető, hogy- nőtt a tanácstagok aktivitása a testületi üléseken. Bevonják a munkába a póttanácstagokat és a nép- fromtaktivistákat is. Az igazgatási szervezet átalakult: jelenleg négy szakosztály dolgozik, s az apparátusban a korábbinál több az egyetemet, főiskolát végzettek száma. A korszerűbb, színvonalasabb tanácsi munkát szolgálja a számítástechnika és a szervezés is. Jó a városi tanács kapcsolata a térség községeivel. Az együttműködés, a szakmai segítségnyújtás jellemzi az apparátusokat, s a városkörnyéki bizottság tevékenységét is, amely(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—lengyel barátsági gyűlés Félegyházán Tegnap délután Kiskunfél-, egyházára látogatott Tadeusz Ol- sanszki, a budapesti Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese, és Pjotr Adam- csevszki, a Politika című lengyel hetilap szerkesztője. A vendégeket a Hazafias Népfront városi bizottságának székházában Do- bosné dr, Patyi Mária városi népfront-titkár köszöntötte, s tájékoztatást adott a település lakóinak életéről. Rövid városnézés keretében megtekintették a vendégek a Szigma Kereskedelmi Vállalat kulturcikk áruházában a lengyel áruk vásárát, ' majd a vállalat kultúrtermében barátsági gyűlésen találkoztak a Szigma dolgozóival és az érdeklődő közép- iskolás fiatalokkal. A gyűlést Szarvas Ferenc, a vállalat pártalapszervezetének titkára nyitotta meg. Ezután Kalmár Pál, a Szigma Kereskedelmi Vállalat igazgatója szólt a jelenlévőkhöz, méltatva a magyar —lengyel barátság évszázados hagyományait, s ismertette a Szigma munkáját.' Előadást tartott az eseményen Lengyelország jelenlegi társadalmi és politikai helyzetéről Tadeusz Olsanszki, s számos kérdésre .válaszoltak a vendégek. A gyűlést baráti beszélgetés követte, és a két lengyel látogató megtekintett egy Kiskunfélegyházát bemutató videofilmét is. V. Z. • A barátsági gyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Méhes! Éva felvétele)
