Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

1987. november 19. • PETŐFI NÉPE • 5 MEGHALADTÁK A TAVALYIAKAT Beruházások az év első felében MI ÉS AZ INFORMÁCIÓS FORRADALOM (2.) Házi rendelésre - kívánság szerint írta: dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese Bővülés nemkívánatos területeken is A stabilizációval összefüggésben fokozódik a figye­lem a gazdasági folyamatok, ezen belül a beruházások alakulása iránt. Az év első felében már mutatkoztak kedvező tendenciák a gazdaságban, de a vállalati vásár­lóerő növekedése miatt olyan területeken is bővült a beruházási tevékenység, ahol nemkívánatos. Az élénkü­lés különösen július hónapban volt érzékelhető, de Bács- Kiskun megyében már az év első felében is jelentősen meghaladták a folyó áron mért ráfordítások az egy évvel korábbit. Bács-Kiskun településein 1987. június végéig a megyében a szocialista szervek 7 milliárd 780 millió forintot fordítottak beruházásokra, fo­lyó áron csaknem 18 százalékkal töb­bet, mint egy évvél korábban. Legna­gyobb mértékben — több mint kétsze­resére — a könnyűipar, valamint a ke­reskedelem ráfordításai növekedtek, ugyanakkor az élelmiszeriparé és a víz- gazdálkodásé visszaesett, összességé­ben az anyagi ágakban történt beruhá­zási kifizetések részaránya az 1986. I. félévihez képest 5 százalékponttal csökkent, a nem anyagi ágakban pedig ugyanennyivel több lett, az év első felé­ben elérte az egyötödöt. A pénzügyi teljesítés alapján a mi- pisztériumi vállalatok valósították meg az ipari beruházások 86 százalékát, a közlekedés, posta és távközlés fejleszté­seinek héttizedét, de az építőipar és a kereskedelem beruházásainak is több mint felét ez a szektor finanszírozta. A vízgazdálkodás, az egyéb anyagi te­vékenység és a nem anyagi ágak kifize­téseinek túlnyomó részét a tanácsi szer­vek, a mezőgazdaságnak és az erdőgaz­dálkodásnak mintegy héttizedét pedig a szövetkezetek teljesítették. Az év első hat hónapjában az építési beruházások ráfordításainak aránya elérte az összesnek a 47 százalékát, ez néhány százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. A pénzügyi teljesí­tések legnagyobb hányadát a nem anyagi ágakban, a vízgazdálkodásban és a kereskedelemben fordították épí­tésre. A Bács-Kiskun megyében üzembe helyezett beruházások értéke 1987 első félévében a pénzügyi teljesítésnél ki­sebb volt, annak négyötödét érte el, bár folyó áron 27 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A népgazdasági ágak közül az építőiparban és az ipa­ron belül az egyéb iparban emelkedett legdinamikusabban 1986 első hat hó­napjához viszonyítva. Megyénkben 1987 első hat hónapjá­ban 12, egyedileg megfigyelt beruházás fejeződött be, tényleges ráfordításaik 388 millió forintot tettek ki, ami 2 szá­zalékkal kevesebb a tervezettnél. A tényleges kiadások a Bajai Mezőgaz­. dasági Kombinát és a Bácskai Húsipari Közös Vállalat beruházásainál marad­tak el legnagyobb mértékben az eredeti költség-előirányzattól. A befejezett beruházások közül a Bajai Mezőgazdasági Kombináté vi­lágbanki hitelből megvalósuló export- fejlesztő, a Kecskeméti Petőfi Nyomda és az MMG Automatikai Művek fej­lesztése a termékszerkezet átalakításá­ra, "a Magyar—Szovjet Barátság Tsz esőztető öntözőfürtje pedig a technoló­giai folyamat korszerűsítésére irányult. A megyehatáron kívül A Bács-Kiskun megyei székhelyű szocialista szervek 1987 első félévében 2 milliárd 133 millió forintot fordítot­tak beruházásokra, folyó áron 12 szá­zalékkal többet, mint az előző év első felébep. Legnagyobb mértékben az épí­tőipar (több mint 2,5-szeresére), a ke­reskedelem (kétszeresére), valamint a nem anyagi ágak pénzügyi teljesítése emelkedett. Ezzel szemben az iparban 11. százalékkal, a vízgazdálkodás terü­letén pedig több mint egynegyeddel ke­vesebb volt a beruházási célú kiadás. A beruházások csaknem héttizede vállalati döntés alapján valósult meg. Nagy beruházásra nem történt kifize­tés, célcsoportos és egyéb központi is csak a mező- és erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás területén, valamint a nem anyagi ágakban volt. A megyei székhelyű szocialista szer­vek pénzügyi teljesítésének mintegy fe­le építési célú kifizetés volt, részaránya 5' százalékponttal 'meghaladta az egV évvel korábbit. A gépberuházások kö­zül a nem rubelelszámolású importból származó gépekre fordított összeg — folyó áron — csaknem a négyötödére visszaesett, a rubelelszámolásból szár­mazókra pedig 40 százalékkal többet költöttek. Folyó áron igen dinamikusan — 1,8- szeresükre — emelkedtek a megyei székhelyű szocialista szervek kommu­nális beruházásai. A szociális és kultu­rális célú ráfordítások több mint két­szeresükre emelkedtek, csökkenés az egészségügyi beruházások pénzügyi teljesítésében következett be. A Bács-Kiskun megyei székhelyű szocialista szervek 1987 első felében ■ KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE 0 beruházások pénzügyi teljesítése I. (élév ■ mcgyol székhelyt] szocialista * szervek a megye területén ■ IXNj * más területről. a megyébe □ ■ megyei székhelyűek más megyében /Budapesten/ mAs megyei /fővárosi/ székhelyű szocialista szervek beruházásai BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Pénzügyi teljesítés 1 milliárd 482 millió forint értékben helyeztek üzembe beruházásokat, ez a pénzügyi teljesítésnek mindössze 70 százalékát érte el, bár folyó áron 11 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedés az építőiparban és egyéb iparban volt a legnagyobb, ugyanakkor az élelmiszeriparban a fe­lét sem érte el az 1986 első félévinek. A vizsgált időszakban 124 millió fo­rint értékben helyeztek üzembe kom­munális beruházásokat, folyó áron csaknem négyszer annyit, mint egy év­vel korábban, de a pénzügyi teljesíté­seknek nem érte el a 30 százalékát sem. Az üzembe helyezett kommunális be­ruházások legnagyobb hányadát — több mint felét — az 1987 eső félévében befejezett lakások értéke tette ki. Térségi kapcsolatok 1987 I. félévében a beruházások kö­rében élénkültek a térségi kapcsolatok. A Bács-Kiskun megye területén meg­valósuló beruházások pénzügyi ráfor­dításából több mint 694 millió forintot (25 százalékot) más megyei (fővárosi) székhelyű szocialista szervek teljesítet­tek, míg a Bács-Kiskun megyei székhe­lyű beruházók mindössze 47 millió fo­rintot — összes teljesítésük 2 százalé­kát — fizették ki más területeken. Az előbbi — folyó áron — másfélszerese, az utóbbi csaknem kétszerese volt, mint egy évvel korábban. A megyében történt üzembe helyezé­sek értékéből mintegy 820 millió forin­tot (36 százalékot) képezett a más terü­leti székhelyű szocialista szervek beru­házása, míg a Bács-Kiskun megyei székhelyűek 54 millió forint, értékben (3,6 százalék) helyeztek üzembe más területeken’.' Az előbbi ^ folyó áron — 78 százalékkal haladta meg az 1986. L félévit, az utóbbi közel két és félszere­se volt annak. A Bács-Kiskun megyébe beáramló beruházások elsősorban a budapesti székhelyű gazdálkodó szervezetektől, irányító szervektől származtak, ame­lyeknek a megye területén egységük működik, ez 1987 első félévében a más területről származó pénzügyi teljesítés­nek 78 százalékát képezte, míg egy év­vel korábban 59 százalékát. Zala, Csongrád és Komárom megyei köz­pontú szervezetek pénzügyi teljesítése volt még jelentős mindkét időszakban. A Bács-Kiskun megyei székhelyű szocialista szervek összességében is lé­nyegesen kisebb nagyságrendben telje­sítettek megyén kívül, de leginkább Csongrád megyében, Budapesten és Tolna megyében, míg egy évvel koráb­ban Békés megye, a főváros és Csong­rád megye volt a sorrend. Az 1987 első félévi üzembe helyezések értéke kiemel­kedő volt Csongrád megye területén, majd Tolna megye és a főváros követ­kezett. A megyei székhelyű szocialista szer­vek összes beruházásának pénzügyi tel­jesítéséből 1987 első felében az ipar alig 17 százalékban részesedett, míg a más megyei (fővárosi) székhelyűek ráfordí­tásaiból 47 százalékban. A közlekedés, posta és távközlés népgazdasági ág a megyei székhelyű beruházásokból csak alig 5 százalékot kapott, míg a beáramló beruházások 22 százaléka került oda. Ezzel szemben a mező- és erdőgazdálkodásnak jutott a székhely szerinti beruházási teljesítés 39 százaléka, míg a kívülről jövőknek csak 1,3 százaléka. Ugyanúgy a vízgaz­dálkodásban 7,7, illetve 0,5 százalék volt a részarány. Bács-Kiskun megyében 1987 első félévében a beruházások pénzügyi tel­jesítéséből a megyei székhelyű szervek népgazdasági áganként és szektoron­ként eltérő arányban részesedtek. Leg­kevésbé a közlekedés, posta és távköz­lésben (39 százalék), legjobban pedig a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás népgazdasági ágban (99 százalék) volt ez jellemző. A tanácsi és.a szövetkezeti szektor­ban — a szövetkezeti ipar kivételével — szinte minden pénzügyi teljesítést megyei székhelyű szerv yégzett, míg a minisztériumi szektorban a beruházási ráfordítások több mint felét más me­gyei (fővárosi) beruházó teljesítette. Ezen belül is kiemelkedtek a nem anya­gi ágak, ahol a megyén kívülről szár­mazó beruházások aránya közel 97 százalék volt; a közlekedés, posta és távközlés, ahol 86 százalék; a kereske­delem, ahol 80 százalék, valamint az iparon belül a nehézipar 87 százalék­kal. Sántha Józsefné dr. és seres Ilona Az elektroncső, a tranzisztor és az integrált áramkörök megjelené­sével lehetővé vált, hogy ne folyto­nos elektromos jel alakjában közve­títsék az információkat, hanem a nulla és az egy számjegyek soroza­tával. A digitális hanglemezek (kompakt lemezek) és lejátszók, újabban pedig a digitofonok (azaz a digitális magnetofonok), amelyek most árásztják el a nyugati orszá­gok piacait, szintén ilyen jelsorozat segítségével állítják elő kedvenc énekesünk vagy színészünk hang­ját. A családi otthonok büszkesége ma már nem az automata mosógép vagy a videomagnó, hanem a kom­pakt lemezjátszó. A digitalizálási hullám megállíthatatlan. Az adat- feldolgozástól indulva már elérte a szöveget, a képet és a hangot. Mire jó a digitalizálás? A digitalizálás megnyitja az utat ahhoz, hogy a különböző kommu­nikációs rendszereket összevonjuk, egységesítsük. Mai világunkat ugyanis egyre inkább az jellemzi, hogy mindenki kommunikálni, sze­retne mindenkivel. Emellett további járulékos szol­gáltatásokat is igényelnénk ezektől a kommunikációs hálózatoktól. Ki ne szeretne ugyanis otthonról „kép­zeletbeli telefonja” segítségével vá­sárlásokat intézni, pénzátutaláso­kat végrehajtani, jegyet rendelni színházba, moziba, helyet foglalni étterembe vagy repülőgépre vagy műsorokat igényelni a tv-, rádió- és videoműsorokat tároló, szolgáltató intézményektől? Ez azonban — leg­alábbis nálunk, egyelőre illúzió. Persze nemcsak nálunk, hanem a világ sok országában. A mai helyze­tet talán a bábeli zűrzavarhoz tud­nám hasonlítani. A telefon, távíró, képtávíró, televízió és az adat- átviteli rendszerek egymástól füg­getlenül jöttek létre, különböző műszaki bázison, különböző válla­lati, intézményi keretek között. Egymással nem tudnak párbeszédet folytatni vagy csak nagyon nehéz­kesen. Ma még lehetetlen vállalko­zás otthoni telefonunk segítségével üzenetet továbbítani olyan helyre, ahol csak telexgép működik. Az el­különült kommunikációs rendsze­rek alkalmatlanok a mindenki­mindenkivel kommunikációs köve­telmény kielégítésére. Nem látomás — már valóság Mégis van megoldás, hiszen szó volt róla, hogy bármely információ az egy és nulla digitális jelek segítsé­gével előállítható és továbbítható. Ez teszi lehetővé, hogy az elkülö­nült kommunikációs rendszerek szót értsenek egymással, vagyis a rendszerben — elterjedt szóhaszná­lattal élve: a hálózatban — az infor­mációk csak digitalizált alakban vannak jelen. Mondhatná ezután az olvasó, hogy ez látomás. Nem. Nyugat— Európában már a megvalósítás út­ján járnak. A különböző szolgálta­tásokat nyújtó rendszer— Integrált Szolgáltatási Digitális Hálózat — csíráit például az NSZK 8 városá­ban a következő évben kezdik elül­tetni. A hálózat segítségével az elő­fizetőknek hang-, adat-, szöveg-, majd képátvitel, illetve képtelefon­szolgáltatásokat nyújtanak. Annak a csatlakozónak a felszerelése, ami mindezt lehetővé teszi például ott­hon, a lakásban 130 márkába ke­rül. Havi alapdíjként 74 márkát kémek. Mindezek után adódik a kérdés: mi a helyzet nálunk, a „telefon­aszály” sújtotta országunkban? Különböző, szolgáltatásokat* is nyújtó teljes digitális átviteli és elő­fizetői hálózat kiépítése a jövő év­század első felének feladata. Ehhez különböző fejlődési fokozatokon vezet az út, ahol rendre kialakulnak a „digitalizált szigetek”, elsőként éppen a telefonhálózatban. Megszűnő tér­és időkorlátok A különböző kommunikációs hálózatok fokozatos digitalizálása, majd összevonása megteremti a le­hetőségét a mindenki-mindenkivel kommunikációs igény kielégítésére országon belül és kívül egyaránt. Addig viszont nagyon sok kérdést kell tisztázni. Ennek érdekében az informatikát, az információs politi­kát ki kell emelni a technika világá­ból, egy viszonylag szűk szakmai közvélemény érdekközegéből. Mihamarább meg kell alkotni minden lényeges kérdést érintő, és az egész társadalom számára köz­érthető informatikai koncepciót. Azért is, hogy azt mihamarabb az egész társadalom megvitathassa. A főbb célokat, eszközöket, az ál­lampolgári információs önrendel­kezésijogot, az információk szabad hozzáférhetőségének elvét célszerű volna egy informatikai törvényben rögzíteni. Árindex négyezer cikkcsoportra Beszélgetés a Belkereskedelmi Minisztérium árosztályvezetőjével A Mészöv elnöksége igyekszik felkészíteni a közép- és a hálózati vezetőket a gazdasági reform során várható változásokra. A többi között tanfolyamokon és továbbképzéseken a legilletékesebbek is­mertetik az adó- és árképzéssel kapcsolatos tennivalókat. A közel­múltban a fogyasztók legszélesebb körét érintő témáról, az árkép­zésről hallhattak előadást az áfészek vezetői. Az előadó Lengyel Attila, a Belkereskedelmi Minisztérium árosztályának vezetője volt, akivel a konzultáció után beszélgettem. — Vannak olyan tapasztalatok, hogy a kereskedelemben indokolatlanul emel­kednek egyes cikkek árai. Mi erről a véleménye?- Valóban találkoztunk szélsősé­gekkel. Ezt bizonyítják az árellenőrzé­sek is. Képtelenség minden vásárláshoz egy ellenőrt állítani, a fogyasztó rekla­mációit viszont kivizsgáljuk. Közlöm ezúton is, hogy november 2-a óta az év végéig semmiféle áremelési indokot nem fogadunk el. — A jövő év január 1-jétől érvénybe lépő árváltozásokra van-e valamiféle irányadó szempont? — A változások mintegy 300 ezer cikket érintenek. Az átárazás nem kis munka lesz a kereskedelemben. Az elő­készítés során 4 ezer cikkcsoportra ki­dolgoztuk az árindexeket, vagyis meg­határoztuk, hogy mennyivel emelhetik az adott csoportba tartozó áruk fo­gyasztói árát. A túllépést büntetjük. — Ha a gyártó vállalat vagy a keres­kedelem azzal érvel, hogy ezért az árért nem tudja forgalomba hozni az árucik­ket, akkor mit tesznek? — Az árindexeket egy szakemberek­ből álló csoport dolgozta ki, nagy kö­rültekintéssel. Az ön által említettekre hiába hivatkoznak, nem fogadjuk el érveiket. — Az előzetes információk szerint nemcsak emelkednek, hanem egyes cikkcsoportoknál csökkennek is az árak. . t— Igen, erről már többször szó esett, a felnőttruházati cikkek 8, a lakástextí­liák 10 százalékkal olcsóbbak lesznek. — Viszont közismert már, hogy az építőanyagok ára jelentősen emelkedik, de különösen a gyermekruházati cikkek 30 százalékos drágulása érinti, elsősor­ban természetesen, a gyermekes szülő­ket, igen kedvezőtlenül. — Sajnos ez így van, fájdalmas do­log, de nem tehetünk mást, mert az állami dotációt megszüntetjük. — Gyakran szó esik a minőségről is. Bízhatunk-e abban, hogy nem lesz annyi kifogás, mint eddig? — Ez természetesen a gyártókon múlik és a kereskedelem átvevőjének is jobban kell ellenőriznie a gyárak által szállított cikkeket. Ez annál is inkább érdeke az üzletek alkalmazottainak, mert várhatóan csökkenni fog a forga­lom, ami egyúttal a minőségi áruk irán­ti keresletnövekedést is feltételezi — mondta végezetül a minisztérium osz­tályvezetője. Kereskedő Sándor Erzsébet, Katalin névnapokra üveg-, porcelán- szaküzleteink AJÁNDÉKOZÁSI CIKKEK pagy választékát kínálják kedves vásárlóinak ,. Kecskeméten <2,1 (Arany János u. 10. sz.) Kiskunfélegyházán (Kossuth u. 5—7.) Baján (Vörösmarty u. 4.) Kiskunhalason (Jósika u. 1—3.) Kalocsán (I. István u. 49.) ft et «ttOffidom, segti a go«|<iof| a*******************************************:*:*:* * * * * ♦ * * ♦ * * * * * * * ♦ * ♦ * * * ♦ ♦ * * ♦ ♦ ♦ * ♦ * * * * ♦ * ♦ * ♦ * * |j * * * * * ****** * * * * * * *******%*** ****:*: * s}: * ***;};;};*:*;;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom