Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Tegnap Kecskeméten, a megyeháza földszinti nagytermé­ben ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Bizottsága. A testület elsőként tájékoztatót hallgatott meg az. MSZMP Központi Bizottsága 1987. november 11-ei üléséről. A máso­dik napirendi pont keretében megvitatta és kiegészítésekkel elfogadta az élelmiszer-ipari alapanyag-termelés és -feldol­gozás megyei eredményeiről és a további feladatokról szóló jelentést. Végezetül tudomásul vette a tagkönyvcsere előké­szítésének tapasztalatáról szóló tájékoztatót. A megyéi pártbizottság üléséről holnapi lapszámunkban közlemény jelenik meg. Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Tegnap elutazott hazánkból Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek .főparancsnoka. Magyarországi programja során időszerű katonapoli­tikai kérdésekről folytatott tárgyalásokat Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszterrel. ORSZÁGOS KONFERENCIA A versenyképesség kulcskérdése: a minőség 7,4 milliárd kár hiányosságokból Ilii 1 I i 1I i 111 §11 M/' mII I XLII. évf. 273. szám Ára: 1,80 Ft 1987. november 19., csütörtök . A FORRADALOM, REFORM ÉS KIBONTAKOZÁS JEGYÉBEN A politikai könyvnapok megyei megnyitója 9 Az ünnepség után az .érdek- . . , . lodok bosszú 'Sora váfako-r zott arra, hogy Kállai Gyula most megjelent könyvét dedi- káltassa a szer­zővel* Tegnap délután á kiskúnmaj- sai Ifjú Gárda Művelődési Ház­ban tartották az idei politikai könyvnapok .megyei megnyitó­ját. A zsúfolásig megtelt terem­ben a házigazda, Somogyi László, a városi jogú nagyközségi párt­bizottság első titkára üdvözölte a - vendégeket, köztük Kállai' Gyu­ I lát. az MSZMP Központi Bizott­ságának tagját, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnö­két — aki jeles közírónk is —, Illés Tibort, a Kossuth Könyvki­adó igazgatóját, Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és Terbe Dezsőt, a HNF megyei tit­kárát. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap a Budapest Kongresz- szusi Központban rendezték meg a VIII. Országos Minőségügyi Konferenciát. A délelőtti plenáris ülésen Be- recz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese a minőség fej­lesztésére hozott .kormányintéz­kedésekről tájékoztatta a részt­vevőket. Hangsúlyozta: a kon­ferencia időszerű és fontos kér­déskört állított munkája kö­zéppontjába, hiszen a termékek minőségének javítása nélkülöz­hetetlen része és feltétele a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás­nak. A legfontosabb feladat a piaci versenyképesség növelése, aminek ma elsősorban nem az árualap .hiánya, hanem az ala­csony műszaki színvonal, a gyen­ge minőség és az ehhez képest magas önköltség állít korlátot. A minőségfejlesztés azonban ma még nem magától értetődő gaz­daságunkban, szabályozásra, in­tézkedésre, szankciókra van szük­ség. Az államnak arra kell ösz­tönöznie, késztetnie a gazdálko­dókat, hogy a minőséget eleve „betervezzék" a termékekbe, a gyártási folyamatokba, s ne utó­lag kíséreljék meg javítani a hi­básan előállított árut. A kormány a Magyar Szab­ványügyi Hivatalt bízta meg a minőségfejlesztési feladatok el­látásával, illetve irányításával, az egységes minőségtanúsítási rendszer kidolgozásával. A ter­mékek minőségét, megbízható­ságát, élettartamát a fejlesztés, a tervezés és a' gyártás határoz­za meg — folytatta a miniszter­elnök-helyettes —, ám befolyá­solja a minőséget az anyagmoz­gatás, a tárolás, a csomagolás színvonala is. A minőség kérdé­se tehát döntően a vállalatoknál dől el. A minőség a jól szerve­zett vállalatoknál ma már nem­csak egy-egy kis létszámú szer­vezet, a MEO ügye, hanem va­lamennyi közreműködőé. Mivel a vállalatok anyagot, alkatrészt, részegységeket vásá­rolnak termékeikhez, a végső produktum minősége a szállítók­tól is függ. Ezért célszerű a jo­gilag egymástól független gyár­tók együttműködése is a minő­ségszabályozásban. (Folytatás a 2. oldalon.) Kukoricabetakarítás Kalocsán 9 A Kalocsai Állami Gaz­daságban a csemegeku­korica után a 616 hektár ab­raktakar­mánynak valót is betakarí­tották. Képün­kön a gazda­ság . kombáj- nos brigádja a bátyai út melletti utol­só táblákon vágja a tenge­rit. (Méhesi Éva felvétele) ifi - . § ' ■■■■ Olcsóbb álla hogy ehhez nem volt elégsé­ges az akarat, ehhez bizony jól meg kellett erősíteni a helyi népképviseleti szerve­ket tudással felelősségér­zettel. Ebben a történelmi lé­az állampolgárok (adófizetők) elképzelései szerint lehet majd felhasználni! Nemrégiben sok szó esiett egyensúlyt vesztett gazdasá­I Napirenden van nálunk az állam adminisztratív kiadá­sainak _ csökkentése, mert azok a forintok bizony ke­véssé kamatoznak az élet­ben, sokszor soványak az eredmények. Kitetszik, hogy a ' túlméretezett, költséges megoldások, a nagy apparátu­sok leginkább a bonyolultabb, bürokratikusabb ügymenetet szülik, működésükkel olyan sok belső problémát vetnek fel, hogy energiájuk tekinté­lyes részét működési zava­raik leküzdésére kell fordí­taniuk. Ráadásul nincs olyan területe a gazdaságnak, az életnek, ahol ne okozna ká­rokat a bürokráciából, szár­mazó késedelmesség. Gyak­ran azután más is\ a gond: a sok hivatal között ólomlába­kon jár az információ, elgyen­gülnek és eltérülnek a ta­pasztalatok, s könnyen hibás döntés születhet. Lám, már ezek az igazga­tási, szakmai problémák arra ösztönözhetnének: keressük állhatatosabban az egyszerű­sítés, a korszerűsítés módját. Azonban ennél több, mond­hatni minőségibb okokból, nevezetesen a demokratizmus elterjesztésének vágyától ve­zettetve akarjuk a kisebb, ol­csóbb, hatékonyabb állami irányítást. Meggyőződésünk ugyanis, hogy állami ráolva­sás, kikörlevelezés nélkül is - sok mindent elrendezhetnek az állampolgárok. Nem kell mélyebben kutatni az emlékezetben hogy példát adjunk á racionalizálásira. A járási hatáskörök leadásával feleslegessé tud,tuk tenni azt a nagylétszámú hatalmi for­mációt, amely több száz évig érintetlenül és megfellebbez­hetetlenül ágaskodott a fal­vak. á városok és a megye között. Mondjtik viszont el, pésiben már támaszkodni le­hetett az .állampolgárok na­gyobb . demokratikus iskolá­zottságára, fegyelmezettsé­gére, törvénytiszteletére is. Vagy vegyük a minisztériu­mok összevonását. Nem ép­pen a vállalatoknak adott ön­állóság, a gazdasági szabályo­zók alkalmazása tette lehető­vé a minisztériumi irányítás egyszerűsítését, azt, hogy tisz­tük a bele-beleszólástól a táv­lati tervezésig, a gazdasági folyamatok irányításáig, az erőforrások céltudatos ki­aknázásáig emelkedjék? És itt a legfrissebb példa. Mint tudjuk, a lakossági jövedelem- adóból befolyt összegeket az állam a tanácsok kezére bíz­za. Félreértés ne essék, ez az összeg nem biztos, hogy több lesz annál, amivel ma a költ­ségvetés a tanácsokat támo­gatja. De mégis előnyösebb lesz így, mert ezáltal az adót lámqnt őszi ülésszakán elfo­gadott kormányprogram a költségvetési hiány alapos lefaragását is célozza. Köz­tudott, hogy ebben jelentős szerepe lehet — és lesz is — a felesleges állami kiadások megszüntetésének, azoknak a viegoldásoknak, amelyek ke­vesebb létszámot, működési költséget feltételezve nagy­ban javíthatják az irányítás minőségét. Nem szabad azon­ban elfelejteni, hogy ma nem elégséges az. amit az állam önmagán megspórolni képes. Ennél többre van szükség. Az állami szerveknek oda kell hatniuk, hogy a gazdaságban, a társadalomban végre bekö­vetkezzék a fordulat a na­gyobb hatékonyság, a racio­nálisabb megoldások, az ér­telmes cselekvés| irányában. Márpedig ez minden pénzt megérne... Komornik Ferenc SZÉK- ES KÁRPITOSIPARI GYÁR: Százmilliós fejlesztés Jobb feltételek, nagyobb termelékenység 9 A legégetőbb feladat a szűk kárpitosműbelyben dolgozók átköl­töztetése. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat .(SZKIV). kecskeméti gyárában százmillió forintot költenek a meglévő termelési eszközök fejleszté­sére. A beruházáshoz a saját anyagi forrás felhasználása mellett az összeg 86 százalékát kitevő exportnövelő banki hitelt vesznek igény­be. A tervezett felújítás a jobb minőség elérését és a termeléke­nyebb munkavégzést egyaránt szolgálja. Az idén már tízmillió forintért vásároltak gépeket, és folyamat­ban van a 2660 négyzetméter alapterületű csarnoképület kivite­li terveinek az elkészítése. Az új üzemrészbe — ha majd felépül — a kánpitosműhely és a minta­bolt költözik. A felszabaduló he­lyiségekben így lehetővé válik az asztalosipari tevékenység. bővíté­se. A korszerű berendezések üzembe helyezésével, amelyek a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek, sokat javítanak a munkahelyi feltételeken. Megold­ják például az oldószeres ragasz­tóanyagok használatából szár­mazó egészségkárosító anyagok helyű elszívását, a felületkezelés­nél pedig áttérnék a környezet­kímélő anyagok alkalmazására. A megkezdett felújítással a kecskeméti gyár termékskáláját kívánja szélesíteni. A beruházás befejezése után, jövő év végétől már nagyobb közintézmények, szállodák belső berendezései­nek az elkészítésére is vállalkoz­nak. Kiss Imre igazgató szerint a 30 négyzetméter nagyságú drinkbártól kezdve a pár száz ágyas szállodai berendezésekig is elfogadnak megrendeléseket. Átmenetileg be kell majd zár­ni a mintaboltot, azonban, ha mostohább körülmények között is, de változatlanul folytatják raktárkészletből a gyári termé­kek értékesítését. A vevőket az igényeknek megfelelő színválasz­tékkal várják, és a bútorelemek tetszőleges összetételben is meg­vásárolhatók lesznek, - házhoz szállítással. K. A. — Az egész esztendő! ille­tően természetesen még nem lehetnék összesítések, de azt már most elmondhatom, hogy a bajai városkörnyék 18 tele­pülésén a lakosság, a terme­lőszövetkezetek és üzemek tár­sadalmi munkájával nagyot léptek előre. — Ez Molnár Jó­zsef bácsbokodi tanácselnök, a városkörnyéki bizottság so­ros elnökének válasza kérdé­sünkre az idei eredmények­ről: — Ha csak a legf rissebb ese­ményekre utalok: november 7-ére adták át a gyönyörű rémi egészségházat, a csávolyi általános iskola tornatermét. Mindkettő a lakosság önzet­len segítőkészségét és a helyi termelőszövetkezetek áldozat­vállalását dicséri. Borotán nemrég fejeződött be a gaz­program. Itt is a helybeliek, valamint a termelőszövetkezet fogott össze annak érdekében, hogy a komfortosabb életkö­rülmények megteremtésével megállítsák az elvándorlást. Nem egyedülálló, de szép példája a lakóhely szereteté- nek, hogy Dávodon mindenki vállalja: a portája előtt rend­ben tartja a járdát és a köz­utat A gyerekekre is gondol­nak: szép játszóteret építet­tek, és,jó néhány helyen hin­tát állítottak fel. Az MHSZ- lőtér környékén rendezték a terepet, itt is, másutt is, ösz- szesen ezer facsemetét ültet­ték, az üdülőterületre par­kolót készítettek. Vállalta a termelőszövetkezet — hason­lóképpen, mint Érsekcsaná- don, Bácsbokodon vagy Bát- monostoron —, hogy télen kar­bantartják az utakat. Nem is volt panasz séhol, a tanyáikra is eljutottak az öregeket fel­kereső gondozóik. Az Augusz­tus 20. Termelőszövetkezet 150 teherautónyi homokot hbrda- tott az iskolai bitumenes tor­napálya alapozásához, a szo­cialista brigádok pedig kom­munista műszakot ajánlottak fel a konyhaépítéshez. A tele­pülésfejlesztési hozzájárulás fizetésére nem kötelezhető sze­mélyek közül hetvenhárman adtak kisebb-nagyobb'összeget önként a gyógyszertárépités- hez, ami jó ütemben halad. Csáialján a legnagyobb vál­lalkozás a tornaterem. A te­reprendezés és alapozás tár­sadalmi munka eredménye, A Ganz helyi' gyáregységének köszönhetően az ajtók, abla­kok nem kerülték pénzbe. Egy kilométer portalanitott út épült. Az anyagi hozzájárulá­son kívül — 6 ezer forintot adtak portánként — az utca­lakók a lapátos munkát is el­végezték. Jövőre maradt a Táncsics utca, és akkor a csátaljaiak elmondhatják, hogy nincs többé sáros utca a köz­ségükben. Szűkösek a keretek, de az iskola olajos padlóját mégis kicserélték, úgy mint a napközi' tetőzetét — a szülök segítségével. Érsekcsanádon hagyomá­nya van a közösségért végzett munkának, melynek tavaly 5 millió forint felett volt az értéke. Amint megtudtuk, az idén is biztosan meglesz ez a szép, kerek összeg. Az utóbbi időben öt utcában készült 3,5 kilométer kövesút. Az utak mellett pedig sok-sok fát ül­tettek. Mondanunk sem kell. hogy az ültetést és a további gondozást a lakosság végzi. A Búzakalász T ermelőszövet ke­zet és a Gemenoi Állami Er­dő- és Vadgazdaság fűrész­üzeme mindenből kivette a részét, a hóeltakarítástól a sza­badtéri játékok készítéséig. A bátmonostoriak sem vár­ták meg, hogy az állam majd' gondoskodik járható utakról, ötszázötven méter az idei bő­vítés, melyben a kézi munkát a lakosság, a szállítást a Kos­suth Termelőszövetkezet, a rakodást pedig a fiatalok vé­gezték. Egy háztulajdonos. Gö­rög István 300 mázsa cement tárolására vállalkozott. Az út­török a riadóláncot a község csinosítására használták fel: szíwel-Jélekkel fáradoztak, högy még egy eldobott csikk se csúfítsa a közterületet. Két­százhúsz zászló díszíti ünne­peken az utcákat, mind a tár­sadalmi munkának köszön­hető, csakúgy, mint a leendő szabadidős park területének előkészítése. Az utóbbinál a Margittá-szigeti Vízmű Tár­sulat jeleskedett. A kisiparo­sok játéktárolót alakítottak ki az óvodában, és ingyen el­végezték a nyári karbantar­tást. Végezetül Bácsbokodot és Bácsborsódot említette Mol­nár József, mint sok társadal­mi munkát végző települése­ket. Az Aranykalász és a Rá­kóczi Termelőszövetkezet majd 2 millió forint értékű munkát végzett, elsősorban a gépi út­építő munkák és a szállítás megoldásával, így készült több mint 2 kilométer portalanitott út. A lakosság az útpadkák és a vízelvezető árkok építésé­ben jeleskedett, és hogy szé­püljön is a nagyközség, évi 4—5 ezer rózsatövet helyeznek ki, amit azután a falu népe gondoz. G. Z. Építik-szépítik lakóhelyüket Társadalmi munka a bajai városkörnyék községeiben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom