Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-16 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 270. szám Ara: 1,80 Ft 1987. november 16., hétfő Kádár János Brüsszelbe érkezett 0 Búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, I. Baudouin király és a belga kormány meghívására vasárnap délután hivatalos látogatásra Belgiumba utazott. Kíséretében van Várkonyi Péter külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Geese Attila, az MSZMP KB külügyi' osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, Bar- tha Ferencr a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint Németh József, hazánk brüsszeli nagykövete, aki a helyszínen csatlakozik a kísérethez. Kádár János búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese, .az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kőtai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos . közlekedési miniszter, valamint Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a KB tagja. Jelen volt Pierre Schmidt, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Vasárnap délután 17 órakor Brüsszelbe érkezett Kádár János. A repülőtéren a vendégeket Vilain XIV. vicomte-ja, a külügyminisztérium protokollfőnöke, de Posch báró királyi főudvarmester, Maurice Vaisiere, Belgium budapesti nagykövete és Vlee- schauwer van Braekel báró meghatalmazott miniszter fogadta. Németh Károly Brazíliába utazott Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap Brazíliába utazott. A magyar államfő — Jósé-Sarney brazil, Julio Maria Sanguinetti uruguayi és Raul Al- . fonsin argentin köztársasági elnök meghívására — hivatalos látogatást tesz a Brazil Szövetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársaságban és az Argentin Köztársaságban. Németh Károlyt útjára elkíséri felesége is. Kíséretében van Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Do- bóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes, valamint Sütő Gábor, hazánk brazíliai nagykövete, aki állomáshelyén csatlakozik a kísérethez. A TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT Szombaton is dolgoztak a zománc- és kádgyárban 0 Kovács Béni kádtisztító munka közben. (Straszer András felvétele) A Kecskeméti Zománc- és Kádgyáriban még az év elején elhatározták, hogy az idén két kommunista szombatot tartanak. Minit azt Süveges Zoltán, a gyár pártalapszervezetének titkára elmondta: társadalmi munkájuk célja a tervezett belföldi értékesítésük túlteljesítése, valamint az, hogy az exportvállalásaiknak is eleget tudjanak tenni. Ez utóbbit szeretnék legalább kismértékben túl is teljesíteni, eddigi eredményeik álapján ebben bízhatnak. Az első kommunista szombatra még a tavasszal került sor a gyárban, a másodikra tegnapelőtt. Ez alkalommal a termelést kiszolgáló alkalmazottakkal, irodai dolgozókkal együtt több mint négyszázan vállalták a munkát szabadidejük- terhére. A megszokott rend szerint két, illetve három műszákban, valamennyi üzemrészben 'dolgoztak, így nem egyszerűen csak egyes részmunka-műveletek elvégzésével jutottak előbbre. Tervük az volt, hogy az ezen a szombaton gyártott 400-— 500 fürdőkád túlnyomó részét szállításra készen adják át. Ez sikerült is, amiben szerepe volt a jó előkészítésnek, szervezésnek: sem anyaghiány nem hátráltatta a termelést, sem az, hogy akár csak egyetlen üzemrész dolgozói lemaradtak volna a munkával. A gyár kollektívája előtt ismeretes, hogy a KZK termékeinek most jó lehetőségeik vannak a piacon, a szombaton gyártott kádak tehát nem a raktárkészletüket, hanem a bevételüket, és végső soron a nyereségüket növelték. Az erre a napra- járó munkabérük — mintegy 80—100 ezer forint — a gyár szociális, kulturális alapját növeli: erről is közösen döntöttek előzetesen. ' ' A. M. Jó a vetőburgonya-termés az*őszt Dunaegyházán És A kajszibarack A SZTÁR • Nagyság és minőség szerint válogatják a vetőburgonyát a gépsorokon. A Dunaegyházi Haladás Tsz a megye egyik legnagyobb vetőburgonya-termelője. Az idén 400—450 mázsa termett hektáronként a holland származású burgonyából. Az egész mennyiséget a Vetőmagtermeltető Vállalatnak adják el. A gazdaság jó eredményeihez hozzájárul az idén befejezett több jelentős beruházás is. A négyszáz szarvas- marhájuk ellátásához új szárítót építettek, megoldották a saját ivóvízellátást, és ezzel nemcsak a szarvasmarhatelep kap elegendő vizet, hanem a község vízellátása is javult. Felújították az öntözőrendszerüket is, ezzel 680 hektárról 800 hektárra nőtt öntözött területük. (P. Z.) Csalódott gyümölcsösalapítók A gyümölcstelepítés igazi szezonja az ősz. A szakemberek szerint kz alaposan előkészített talajba októberben vágy novemberben elültetett csemetéknél a legvalószínűbb az er ed és. A sikerhez persze a tápanyagdús termőhely és az áztató, ülepítő esők mellett egészséges facsemetékre is szükség van. Az elárusítóhelyeken azonban gyakran fogadják az elszánt gyümölcsösalapítókat így: a facsemete elfogyott! Milyennek ítéli meg az idei szezont? — kérdeztük Kalmár Jenőtől, az ország egyik legnagyobb faiskolája, a Szikrai Állami Gazdaság borbási üzemének vezetőiéitől. — Oly fölfokozott az ültetési kedv, mintha .egy óriási barac- koskerteít akarnának telepíteni az emberék az alföldi pusztákon. Nagyüzemek és kisgazdaságok ostromolnak bennünket megrendeléseikkel. Bár örülünk a lelkesedésnek, a gazdálkodók erősödő bizalmának, azoknak, akik nem adtak rendelést időben, gyakran kell azt mondanunk: nincs, elfogyott Általában azok csalódnak az idén, akik őszibarackot i szilvát vagy kajszit szerettek volna ültetni. — Önöket ezek szerint váratlanul érte a csonthéjas-reneszánsz? (Folytatás a 2. oldalon.) ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALATOK Kevesebb mint két hónap van csak háira az év végéig, a gazdálkodó szervezetek már készülődnek az 1987-es év eredményeinek számbavételére. Az élelmiszer-ipari vállalatokra még egy utolsó „megrázkódtatás” is vár: a karácsonyi, újévi ünnepek és az ezzel járó nagy bevásárlások. Hat megyei élelmiszer-ipari vállalatnál érdeklődtünk: előreláthatólag milyen eredményeket hoz számukra 1987, sikerül-e terveiket teljesíteni és felkészültek-e a vásárlók ünnepi rohamaira. — ÉV VÉGÉN A bejglitől a kakaskolbászig VÁLASZTÉKBŐSÉG A DECEMBERI ÜNNEPEKRE 1987-et a sokat emlegetett termékszerkezet-váltás nyitó évének is tekinthetjük. A gyorsabb, vagy a piactól jobban megszorongatott és váltásra kényszerí- tefrt élelmiszer-ipari vállalatok már az idén kisebb-nagyobb mértékben módosítottak termelésük szerkezetén. A Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalatnál a szerkezet az újonnan kifejlesztett termékek irányába tolódott el. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalatot a júliusi árváltoztatások késztették a sorok átrendezésére, jelentősen csökkent ugyanis a kereslet a dúsított töl- telékes és töltelék nélküli, magasabb árú termékeik iránt, a házi jellegű kenyér viszont népszerű maradt, az összes kenyérmennyiség 40 százaléka ebből áll. A Magyar Hűtőipari Vállalat bajai gyárát is a piaci igények serkentették a fagyasztott kocsonyahús, karfiol, kelbimbó, lecsó gyártására. A Kecskeihéti Konzervgyár termékszerkezete alapvetően nem változott, bővült viszont a bébiételek és -italok választéka, a dobozos paradicsom helyett úgynevezett aszeptikus, 220 kilogrammos zsákokba csomagolt paradicsom gyártására és szállítására tértek át. A Kiskun-^ félegyházi Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a rekonstrukció befejezésével, új üzem indításával kezdődik a strukturális váltás, 1987-ben csak az új szárazárutermékek próbagyártását és bemutatását végezték el. Az év eltelt 10 hónapja alapján a fenti élelmiszer-ipari vállalatok úgy ítélik meg, hogy alapvető célkitűzéseik összességében megvalósulnak. E kissé általános kijelentés mögött olyan tények húzódnak, mint a sertésvágási előirányzat túlteljesítése, (Kiskunfélegyházi ÁHV), 11 500 tonna gyorsfagyasztott áru termelése, ami ugyan kevesebb a tervezettnél, de meghaladja ■ a tavalyi mennyiséget (Bajai Hűtőház), a tervezett árbevétel 2— 3 százalékos túlteljesítése (Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat). Az exportértékesítés nőtt ■a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a belföldi értékesítésben növekedett a továbbfeldolgozott termékek aránya.' A Kiskunfélegyházi ÁHV számára 1987-ben jövedelmezőségi szempontból kedvezőbb volt az élőállat-export, a különböző húsipari termékek exportjának jö- I Folytatás a 2. oldalon.) 0 A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat üzemében zsemleveknit formáznak. LLÜí4j SS Ufa ion A közélet demokratikus fórumai közül napjainkban a falugyűlések működnek legeredményesebben. Elfogult vélemény? Tudom. Magában rejti az egyoldalúság veszélyét. Legalábbis bővebb magyarázatot igényel. Ha külsőségek felöl közelítjük a kijelentést, bizony nem indokolt a felsőfok, használata. A résztvevők többnyire nagykabátban ülik végig a tanácskozást, még akkor is, ha sikerül befűteni a helyi kultúrház ritkán használt nagytermét, A későn jövök pedig inkább az ajtóban álldogálják végig a gyűlést, mint hogy az első sorokba merészkedjenek. A hozzászólások sem mindig pallérozottak, ám egy valamit nem tapasztal a szemlélő: közömbösséget, érdektelenséget. Akár fúj, akár esik, megtelik a terem. Akad olyan község a kisebbek között, ahol hagyományosan minden család elküldi képviselőjét a falu fórumára. Mint a népgyűlésbe valamikor a honfoglalás idején. Ritkán használt, inkább csak a történelemkönyvekből ismert s,zó: népgyűlés. Pedig e falusi fórumokra remekül illik. Itt könnyű a. dolga a tudósítónak, ha meg akarja tudni a felszólalók nevét. Akárki mellé ül, megkapja a felvilágosítást. Ismerik egymást az emberek, s ugyancsak személyes az ismeretség az elnökségi asztalnál ülök és a széksorokban helyet foglalók között is. Hasonló a- helyzet a kisebb városokban, ahol szintén népszerűvé vált ez a forma. ' Közhelynek számit — a településfejlesztési hozzájárulás megszavazásánál látványosan bebizonyosodott —, hogy a falvak lakói összetartóbbak, mint a nagyobb lélekszámú településeken élők. A helyi politika itt már a méretek miatt is áttekinthető minden lakosi számára, a tennivalók egyértelműek.■ Most az iskolát kell bővíteni, utána a gázt vezetni, majd utat kövezni. Egy község — egy vállalkozás: ebből azután mindenki kiveszi a részét. Társadalmi . munkáról, pénzben! hozzájárulásról — nem ritkán családonként tiz- húszezer forintról —■ rendszerint a falugyűléseken döntenek. Az elmúlt években tanúi lehettünk a falugyűlések fokozatos felértékelődésének. Egyre többen jönnek rá a „hivatalos| oldalon, hogy illik részt venni az évente — november BBaBHMBB és március között sorra kerülő — fórumon, Manapság természetes, hogy az országgyűlési képviselő, a megyei tanácstag nem mulasztja el választási körzetében a falugyűlést, s, fel is szólal, beszámol választóinak arról, mit végzett. A szolgáltató vállalatok képviselői is megjelennek, hisz jobb a helyszínen megválaszolni az áramdijjal, a kereskedelmi ellátással, a szemétszállítással kapcsolatos észrevételeket. Üdítőek a sok hosszú, semmitmondó tanácskozáshoz képesít a falugyűlések azért is, mert ezeken nem divat a mellébeszélés. A felszólalók igencsak kereken megmondják a véleményüket, és rákérdeznek, ha valamit hiányolnak a beszámolóból. Az idén nem lesz könnyű dolga a fórum elé kiálló népfrontelnököknek, tanácsi tisztségviselőknek. A helyi ügyek, melyekről számot kel! adniuk, nehezedő gazdasági feltételek között haladnak előre. S várhatóan szóba kerülnek a nagyobb közösség, az ország gondjai: az embereket foglalkoztató sok-sok kérdés. A jövő évre való készülődésben fontos szerép vár a falugyűlésekre is, melyek közül az elsőket a következő napokban, hetekben rendezik Ókécs- kén, Bácsborsódon, Tasson, s a megye több más településén. Lovas Dániel
