Petőfi Népe, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

BORKEZELÉSI TANÁCSOK Dr. Böngyik Árpád kandidátus (57 éves) a bajai Kertészeti Szak­középiskola mérnök-tanára. Több mint három évtizede foglalkozik a szőlészet-borászat, az ehhez kap­csolódó üzemszervezés módszerei­vel és kutatásával. Évtizedes nagyü­zemi tevékenység után lett e tudományágak elméleti kutatója és oktatója. 1965-ben doktori, 1983- ban kandidátusi értekezését védte meg, tagja az MTA szegedi bizott­ságának. Dolgozott három évet Marokkóban, valamint Málta szi­getén, 1984-től a FAO szakértői gárdájának tagja. Cikkében a borkezelésről ad hasznos tanácsokat. A szőlőtermés leve, azaz a must és a bor attól a pillanattól kezdve, ahogy a prés alól kikerül, állandó fizikai és ké­miai változáson megy át mindaddig, amíg a fogyasztók poharába nem jut. A mustban és borban végbemenő válto­zások lehetnek előnyösek vagy káro­sak. A szőlő- és bortermelő feladata az, hogy a must és a bor kedvező irányú fejlődését segítse, a rendellenes változá­sokat pedig akadályozza meg. A borke­zelés tehát nem más, mint a bor termé­szetes fejlődésének tudatos segítése. Ezt acélt szolgálják a borkezelési eljárások. Ide tartozik a töltögetés, a fejtés és a kénezés. A bor egyszerű kezelését töltögetéssel kezdjük. Először a zajos erjedés után töltögetünk, amikor az erőteljes széndi­oxid-képződés már alábbhagyott. Ek­kor a hordóban a must erjedésének megkezdése előtt biztosított 15 százalék erjedési űrt feltöltjük. A hordó akona- nyilására pedig kotyogót helyezünk. Ennek hiányában a dugót fordítva tesz- szük az akonanyílásra, hogy az utóerje­déskor keletkezett széndioxid eltávoz­hasson a hordóból. A továbbiakban az újbort kétheten­ként, az óbort havonta töltögessük. Töltögetésre mindig azonos színű és mi­nőségű bort használjunk. Újbort újbor­ral, óbort pedig óborral töltsünk fel. A töltögetés elmulasztása a bor meg­betegedéséhez vezet. A darabban lévő hordó bora levegővel érintkezik, ezért a színe és az íze megváltozik, darabízű lesz. Elveszti üdeségét, koravénné válik és előbb-utóbb megecetesedik. Az erjedés során a must újborrá ala­kul át. Az újbor még zavaros, élesztősza­ga van, ize nyers és a szénsavtól csípős, zamatanyaga fejletlen. Amint az erjedés után nagyjából letisztult, az üledékről, vagyis a seprőről le kell fejteni, mert kü*- lönben a seprőben lévő elhalt élesztősej­tek bomlani kezdenek és élvezhetetlenné teszik a bort. Túl korán ne fejtsünk, mert a bor fej­lődésében elmarad. Túl késői fejtés után pedig a bor seprőízű lesz. A túl késői fej­tés nagyobb bajt okoz, mint a korai. A zajos erjedés után 6—8 hét múlva min­denképpen el kell végezni az első fejtést. Legkorábban a penészes vagy rothad t szőlőből származó bort kell fejteni, mert betegséget okozó mikroorganizmuso­kat (borvirág, ecetbaktérium) tartal­maz. Utána fejtsük a természetes szőlő­illattal és zamattal rendelkező savsze­gény borokat, amelyek biológiai sav­csökkentése nemkívánatos. Későn fejt­jük a magas alkoholtartalmú borokat, mert ezek erjedése és tisztulása lassúbb. Legkésőbb a túlzottan savas borokat, mert késői fejtésükkel elősegitjük a ter­mészetes savcsökkenést. Meleg pincé­ben különösen indokolt a borok korai fejtése, mert ilyen kedvezőtlen körülmé­nyek között a seprő gyorsan bomlik. Az első fejtés előtt az újbort törési pró­bának vetjük alá. Ez abból áll, hogy az átfejtendő bor közepéből lopóval vagy gumicsővel mintát veszünk egy decilite­res talpas pohárba. Az egészséges bor szobahőmérsékleten tartva tiszta színű marad a pohárban. A barnatörésre haj­lamos viszont körülbelül két óra múlva a felszínétől lefelé gyűrű formájában bar- nulni kezd, végül az egész pohárban bar­na lesz. Törési próbát csak fehér borok­nál alkalmazzunk. A törésre hajlamos bort az első fejtés előtt hektoliterenként 20 gramm bor­kénporral kénezzük és csak ezután fejt­sük át. A borkénport 2—3 liter újborban oldjuk fel és így töltsük a fejtendő borba. A barnatörésre hajlamos bort a máso­dik fejtéskor, körülbelül februárban le­vegőztetés céljából már nyitottan fejt­sük. Ami abból áll, hogy a csapra ütött hordóból a bort egy nyitott edénybe en­gedjük és innen át egy másik hordóba. Az egészséges borok első fejtését min­dig levegőztetéssel végezzük, hogy az er­jedés folyamán képződött kénhidrogén oxidálódjon. Aporba kerülő levegő oxi­génje a káros baktériumok működését megakadályozza. A bor egyes alkotóré­szei oxidálódva oldhatatlanokká vál­nak és kicsapódnak. Ügyeljünk arra, hogy a fejtésnél a bor csak egészséges, frissen mosott, kicsur­gatott és szikkasztott, valamint kénezett hordókba kerüljön. A borok megfelelő fejlődéséhez opti­mális pincehőmérsékletre van szükség. A fehérborok 10—12, a vörösborok pe­dig 12—14 Celsius-fokos pincében fej­lődnek a legjobban. Magasabb hőmér­sékletnél a bor gyorsabban fejlődik és gyorsan is vénül. A párolgási veszteségis nagyobb. A jó pince mérsékelten ned­ves, relatív páratartalma 70—80 száza­lék. Időszerű munkák Az utolsó napok vannak hát­ra az idei gyümölcs- és szőlőte­lepítések befejezéséhez. Ha a ta­laj megfagy, akkor ezt a mun­kát már nem szabad folytatni. Az idősebb gyümölcsfákat ér­demes megtisztítani, kaparni. A moníliás múmiák, hernyó- fészkek, gyapjaspilletojás- csomók stb. eltávolításának most van az ideje. Gondoljunk az énekes mada­rakra, cinkékre, részükre ké­szítsünk madárházat, illetve madáretetőt. Az etetőbe n& te­gyünk kenyérdarabokat, mert azok károsak lehetnek számuk­ra, inkább olajos magvakat, szalonnabőrt, nyers húsdara­bokat. A négyévesnél idősebb alma- és körtefa talaját, miután már fölástuk, érdemes Hungazinnal meglocsolni, ezáltal gyomtala- nítjuk a területet. Négy-—hat li­ter vízben 50—80 gramm szert érdemes feloldani,, amit 100 négyzetméter nagyságú terüle­ten lehet kilocsolni. Megkezdhetjük a fokhagyma ültetését, ez a telet jól tűri, nem kell félni a kifagyástól. A gerez­deket 25 centiméter sor- és 10 centiméter tőtávolságra dug- gassuk el a fölásott, elgereblyé­zett talajba. Áttelelésre vethetünk rövid tenyészidejű zöldborsót, az e célra alkalmas fajták: Rajnai törpe, Express, Debreceni korai sötétzöld és velő stb. Némelyik kerti dísznövé­nyünk takarásra szorul, földdel kell védeni a rózsákat, a mály­vát, a rododendronokat és az örökzöldeket. Leleményes Soltiak A zeller azon zöldségnövények közé tartozik, amelynek föld alatti és föld feletti részét is hasznosítják. Az országban a legtöbb zellert Solton termelik. Itt láttuk a napokban ezt a házilag készült gépet. Busi Károly, a Szikra Termelőszövetkezet szárítóüzemének dolgozója másfél hónap alatt alakította át az Aro típusú kisteherautót. A motollát, a vágóéleket és á kis felhordó szalagot a sebességváltó mögötti derékszögű forgócsukló moz­gatja. Az egyszerű, de leleményes gépet tavaly még csak kipróbálták, s az alakítga­tások után az idén dolgozott először. Ahogy tulajdonosa elmondta, napi teljesít­ménye egy hold zeller levélzetének levágása és felszedése. Ez egyébként egy négyta­gú család kétheti munkája lenne kézi erővel. Cz. P. A legjobb sertéstartók Mint már hírt adtunk róla, a közeli napoban értékelték az egy­éves sertéshús-termelési versenyt. A megyei gazdálkodók közül ösz- szesen 81-en adtak be pályázatot, a verseny szervezői három kategó­riában hirdettek eredményt. A leg­több igazolt származású kocát a csávolyi Mészáros Réter tartja. Második helyezett a hartai Hander Henrik lett, harmadik pedig a szin­tén hartai Fricska József és Szabó Vilmos. A legtöbb hízósertést értékesítő kistermelők közül az első helyezést a tompái Rombola István érte el. Második lett Kiskunhalasról Sári Béla, a harmadik helyezést két bó- csai termelő: Gál József és Ur Sán­dor érdemelte ki. A harmadik kate­gória a legjobb minőségű vágóser­tést értékesítőké volt. Itt az első díj Rémre került, Dudás Józsefhez. A második helyezett Szőke Antal is rémi. Harmadik lett Felsőszentivá- rion dr. Hangya Mihály és Tisza- kécskén Varga András. Hogyan készül a gyógyszer? Az utóbbi időben többen kérdezték, miből, hogyan készülnek a gyógysze­rek? A gyógyszerek létrehozásának, ki­alakításának egyik lehetősége a megfi­gyelés, a másik pedig az ismert és be­vált gyógyszerek kémiai szerkezetének a megváltoztatása, a nagyobb haté­konyság reményében. Ha megállapít­ható, hogy élelmiszer, ital, tea, de bár­mely más külsőleg vagy belsőleg alkal­mazott anyag egy bizonyos betegségre kedvező terápiás hatással van, akkor annak a kiértékelése — a tényleges ha­tóanyag megállapítása — elvezethet a gyógyszergyártáshoz. Ha valamely betegség gyógyításában felmerül egy anyag hatékonysága, azt sokféle vizsgálat alá vetik, bármilyen eredetű is a megfigyelés. Mindenkép­pen meg kell állapítani es ki kell zárni a gyógyításra szánt anyag mérgezőké­pességét (toxicitását). Ez annyit jelent, hogy az a gyógyhatású mennyiségben adva, rövidebb vagy hosszabb időn át okoz-e mérgező hatást a szervezetben. Egy anyag utódokra gyakorolt hatása sem közömbös. Ha valamely anyag ha­tása pontosan felmért és nem mérgező — a biztonsági szabályok szigorú be­tartásával — ki lehet próbálni, először egészséges embereken. Ezt követheti a célzott vizsgálatok folyamata olyan be­tegségek esetében, amelyekre a szer fel­tehetően előnyös, illetve gyógyhatással bir. Ha hátrányos hatást észlelnek, nyil­vánvaló, hogy az adagolást le kell állíta­ni. A mellékhatásokat is meg kell állapí­tani. Ezeket tudatni kell a gyógyszérsze- dő betegekkel annak érdekében, hogy az ilyen tüneteket vegyék tudomásul, és ne egy újabb betegségformára vagy álla­potuk rosszabbodására gondoljanak. A gyógyszer forgalmazásánál ismer­ni kell a piacot is.-Ha valamely hasonló szer már forgalomban van, akkor kér­déses lehet gyártásának célszerűsége. A régiek gyártása is megszűnhet, ha újabbak, hatékonyabbak kerülnek for­galomba. A legújabb rendelkezések megköny- nyítik a gyógyászati készítmények em­beri kipróbálását, természetesen mesz- szemenően megkövetelve a biztonsági szabályok betartását: A gyógyszereken kívül lehetőség van gyógyhatású készít­mények forgalmazására is, amelyek elő­nyösek lehetnek a megelőzés vagy a gyógyítás szolgálatában. Ilyenek példá­ul a Béres-csöppek, a teák, és általában a Fitotéka-szaküzletekben kapható áruk. Dr. Honfi Géza Mintás szőrmebundák új eljárással A szőrmebundák színes mintázására eljárást fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki Egyetem szerveskémiai tech­nológiai tanszékének kutatói, együtt­működve a Pannónia Szőrmekikészitő, Konfekció és Kereskedelmi Vállalat szakembereivel. Vegyszeres kezeléssel megváltoztatták a szőrmékben lévő fe­hérjék szerkezetét, s ennek eredménye­ként a bőr maradandóan megköti a színező festéket: Az eljárást hazánkban és több külföldi országban szabadal­maztatták. A szakemberek korábban is próbál­koztak a bundák festésével, de a szőr­méről a festék a vegytisztítás hatására lekopott. Ugyanakkor a színek sem voltak élénkek, a kontúrok elmosód­tak. Á fehéijetnolekulák térhálós szerke­zetét egy vegyület segítségével úgy mó­dosították, hogy a keletkező üregek a festéket megkössék. A gyártási eljárás során a szőrmét a vegyülettel bevonják, s utána a mintázáshoz szükséges papír­ról gőzöléssel nyomtatják át a színeket a szőrmére. Ezzel a módszerrel elérték azt, hogy a szőrme eredeti fogása meg­marad, s a festék nem kopik le. A módszert alkalmassá tették külön­féle bőrök mintás festésére is.. A nap- pabőrt mintázása után speciális lakkal kezelik, így kapja meg fényét. A kon­fekcióiparban az eljárással lehetőség nyílt mintás bőrtáskák és bőrruházati termékek gyártására. Az új eljárást a Pannónia Szőrmeki- készítö, Konfekció és Kereskedelmi Vállalat az idén vezette be a termelésbe. .A kis szériában készített divatos szőr­mekabátokat a hazai piacon kívül az NSZK-ba, Norvégiába, Olaszországba és Svédországba exportálják. . A szakemberek a kutatómunkát to­vább folytatják. Azon dolgoznak, hogy az eljárást pamutszövetek mintázására is alkalmassá tegyék. Ehhez a pamut­ban lévő cellulózmolekulák szerkezeté­nek módosítására kell kidolgozniuk megfelelő összetételű vegyületet. szabad idő EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS Ételek baromfitermékekből A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat legújabb termékeiből árube­mutatót és -kóstolót rendezett a közel­múltban Budapesten, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székhá­zában. Fóliázott reggeli-, uzsonna- és va­csoracsomagokat mutattak be. Az egy­ségcsomagok két személyre készülnek. Ezekben a két pár virsli állandó, a töb­bi különféle szeletelt baromfis felvá­gott: A vákuumfóliás megoldással a termékek eltarthatósági ideje négy nap­pal több, mint külön-külön ugyanezen készítményeké. A bemutatón néhány újabb felvágot­tat — szendvicsmájast, kenőmájast, baromfijavát, kolozsvári felvágottat — is megkóstolhattak a jelenlevők. Az olcsó áruk között pedig ott volt a halasi csípős kolbász is. A rendezvényhez kapcsolódóan Lukács István Oscar- díjas mesterszakács, az Atrium Hyatt Szálloda séfje készített kóstolnivalót. íme néhány receptje: Halasi finom csemegék. Hozzávalók: 20—20 dkg baromfipárizsi, kunsági, kolozsvári felvágott, baromfimájas, bi­hari felvágott, baromfijava, zöldpapri­ka, paradicsom, uborka, főtt karfiol, metéltre vágott nyers sárgarépa, saláta­levél. A felsorolt baromfifelvágottakat vékony szeletekre vágjuk, összekever­jük, a salátaleveles tálra helyezzük, és a zöldségfélékkel gazdagon köritjük. Adhatunk mellé még franciasalátát, s az idénynek megfelelő gyümölcsfélé­ket. Magyaros pikáns saláta. Hozzáva­lók: 40 dkg csípős kolbász, 10—10 dkg zöldpaprika, paradicsom, uborka, zöldbab (konzerv), 1 főtt tojás, fél cit­rom, porcukor, só, olaj. A már bőr nélküli kolbászt karikára szeljük, hoz­záadjuk a kockára vágott paprikát, pa­radicsomot, uborkát, valamint a ba­bot. Porcukorral, citromlével, sóval, olajjal Ízesítve összekeverjük. Előhű­tött tálra tesszük, főtt tojásszeletekkel díszítjük. Ropogós pecsenyekacsa. Hozzáva­lók: 1 kacsa, diónyi vöröshagyma, ma­joránna, só, őrölt bors, alma, olaj vagy margarin. A pecsenyekacsát bő vízben megmossuk, belsejét sóval, borssal, majoránnával ízesítjük, beletesszük a megtisztított hagymát, a darabokra vá­gott almát. Tepsibe helyezzük a kacsát, olajjal vagy margarinnal locsoljuk, sü­tés közben pedig saját levével. Puhára, piros bőrűre sütjük, hasábburgonya­körettel és sült almával tálaljuk. HOL ALUDJANAK? Három gyerek egy családban Ahol három gyerek van a csa­ládban, nagy gondot jelent a szülőknek, ho­gyan is történjen elhelyezésük a szobában, s a leg­nagyobb gondot rendszerint a fek­helyek okozzák. Barkácsoló apu­káknak segítséget jelenthet rajzos ötletünk. Az ábrán na­gyon egyszerűen elkészíthető heve­rő látható, sarok- elhelyezéssel. Szé­lessége megegye­zik az asztalka szélességével. Az egyik heverő alatt tá­rolásra alkalmas fiókok vannak, a má­sik alatt a kihúzható harmadik fekhely. Területigénye az asztallal együtt 290 x 290 cm. A heverők normál mére­tűek, így felnőttkorban is használha­tók. Wmm I Keleti bölcsesség (Arab mondás) VÍZSZINTES: 1. Színesen, szemlé­letesen meséli el. 9. Tengeri fű, párna­töltelék. 14. Régi arab mondás a hala­dásról; folytatása a függőleges 14. szá­mú sorban. (Zárt betűk: M, E, É.) 16. Kutrica. 17. Ceruza. 18. Meztelen. 19. Te meg én. 20. Operettherceg. 22. Kis űrmérték rövidítése. 23. „ ... keringő”, Chopin híres szerzeménye. 24. Kötelez­vény. 25. Borjúmirigy. 27. ... mark (védjegy). 29. Old. 30. Színművész (Gá­bor). 32. Időegység. 33. Égéstermék. 34. Tokio régebbi neve. 35. Színművész (József). 37. Iránymutatás. 38. Japán táblajáték. 39. Dédapáink tintatartója. 41. Bolgár gépkocsik jelzése. 42. Len­gyel város és folyó. 43. Kisplasztikái alkotás. 44. Kaviár egynemű betűi. 45. Műsorszóró. 47. Alaktan része! 48. íme itt (régi kifejezés). 50. Lembergnek is hívták. 51. Alapvető. 53. „ ... Eulen- spiegel”, a német mondák közismert csínytevője. 54. Félig fennen! 55. A le­vegőnél nehezebb mérges gáz. 56'. Mint a 19. számú sor. 58. „Csendes..So- lohov regénye. 59. Szovjet repülőgéptí­pus. 60. Pecsét. 61. Község Baranya megyében. 63. Gitár része! 67. Francia diplomata (Jean), a dohány névadója. 68. A világ legbővizűbb folyója, i FÜGGŐLEGES: 2. Texasi folyó. 3. Az antimon vegyjele. 4. Furcsa egy hal. 5. Vívóvágás. 6. Tüzet szüntet. 7. Lett, költőiesen. 8. Jegyez. 9. Hitvány, ital, névelővel. 10. Ideiglenes varrat. 11. Pér betűi. 12. Izomkötő. 13. Japán nemzeti viselet. 14. A mondás befejező része; (Zárt betűk: Á, M.) 15. Derékaljmár- ka. 21. A törvény embere. 23. Kúpsze­letek gyújtópontján merőlegesen átha­ladó húr. 24. Száraz, hideg adriai szél. 26. Szóvég! 28. Kossuth-díjas táncmű­vész (Viktor). 29. Fűszer. 31. A „Mondják meg Zsófikának” írója (Magda.) 33. Bűnügyi történet. 36. ... carte. 37. Francia területmérték. 39. Egyfajta érzet. 40. Vezetékben ke­ring. 41. Élettan. 42. Aisne, francia tar­tomány székhelye. 44. Van Gogh híres festménye. 46. Női név. 47. Fényes pa­mutszövet. 49. Minisztertanács, rövi­dítve. 51. Gondoz. 52. Évelő növény és olasz város. 55. Fémolvasztó. 5?. Citál. 60. A „Ferencváros” régi névjele. 61. Hosszú vasútvonal népszerű neve a Szovjetunióban. 62. „Goriot...” (Bal­zac.) 64. Mutatószó. 65. Helyrag. 66. Az ismeretlen névjele. E. B. BEKÜLDENDŐ: a mondás. Az október 31-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: GONDOS KEZEK KÖZÖTT MÉG A MORZSA SEM VÉSZ EL

Next

/
Oldalképek
Tartalom