Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-14 / 242. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás aa ország terüle­tén ma eidts megszűnik a tartói eső és felsxakadoiik a felhőzet. A helyen­ként erős északnyugati azét tovább mérséklődik. Hajnalban több­felé keletkezhet kód, amely nzpkózben lassan feloszlik. A legma­gasabb nappali hőmérséklet ÍZ és 11 fok között várható. Gorbacsov Leningrádban VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XliU. évf. «42. szám Ára: 1,80 Ft 1981. október 14., szerda Mihail Gorbacsov, az. SZKP KB főtitkára kedden gyárlátoga­tással kezdte leningrádi látoga­tását. Felkereste az Ordzsonikidze nevét viselő hajógyárat, majd el­beszélgetett a gyár dolgozóival. Délután a Szmolnijban aktíva- értekezleten vett részt, ahol a párt veteránjaival, a hetven év­vel ezelőtti forradalmi esemé­nyek résztvevőivel', élmunká- sokkal és a leningrádi pártszer­vezet tagjaival találkozott. Az SZKP főtitkárának a találkozó résztvevői előtt mondott beszédét egyenesben közvetítette a szovjet televízió, 6 az adást átvette az Intérvíziió is. A találkozó után, 'kétnapos látogatását 'befejezve Mihail Gorbacsov Leningrádból visszautazott Moszkvába. A Szovjetunióban zajló átala­kítás forradalmi folyamatát ele­mezve Mihail Gorbacsov kijelen­tette: az ország fejlődése döntő szakaszba jutott, amelynek sajá­tossága az átépítési folyamatok elmélyítése a dolgozó tömegek millióinak bevonásával. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János megbeszélése és Teng Hsziao-ping • Kádár János, as MSZMP KB főtitkára Pekingben meg­beszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, a KKP KB Köz­ponti Tanácsadó Bizottságának elnökével. Kegyelete« megemlékezéssel kezdődött Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárának keddi program­ja Pekingben: A Tienanmen té­ren megkoszorúzta a kínai nép hőseinek emlékművét A kínai nép forradalmi harcának, felsza­badító küzdelmeinek emléke­zetes mozzanatait dombormű­vekkel felidéző oszlop előtt fel­sorakozott a három haderőnem díszegysége, s a katonazene is megszólalt amikor Kádár János elhelyezte a magyar nemzeti szí­nekkel díszített koszorút. Az MSZMP főtitkára főhajtással tisz­telgett a kínai hősök emléke előtt. ' 'Ezt követően Kádár János szál­láshelyén, a Tjaojütaj vendég­házban hivatalos megbeszélés kezdődött az MSZMP főtitkára, valamint Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Közpon­ti Tanácsadó Bizottságának elnö­ke 'között. A találkozón magyar részről je­len volt többek között Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Medgyessy Péter, az MSZMP KB Bizottságának tag­ja, pénzügyminiszter, a Magyar— Kínai Tudományos Kormány­közi Vegyes Bizottság társelnöke. Kádár János és Teng Hsziao- ping másfél órás megbeszélését a szívélyes légkör, a közvetlen han­gulat jellemezte. A 30 éve volt első személyes találkozó, a meg­(Folytatás a 2. oldalon.) MEGKEZDŐDÖTT A KGST RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA A szocialista gazdasági integrációban minőségi változásokra van szükség • A képen: a magyar küldöttség vezetője. Grósz Károly miniszter­elnök, mellette balról Marjai József miniszterelnök-helyettes. Grósz Károly felszólalása Kedden délelőtt Moszkvában, a KGST székházában megkezdő­dött a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 43., rendkívüli ülésszaka. A kétnapos tanácsko­záson a tíz tagállam — közöttük Magyarország — kormányfői szin­tű küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar kül­döttséget Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A tagállamok gazdasági együtt­működési mechanizmusának megújításával kapcsolatos kér­désiek, a KGST tevékenységének korszerűsítéséből adódó problé­mák, a szervezet szerepének nö­veléséből származó feladatok ki­emelt témaként szerepelnek a rendkívüli ülésszak napirendjén. A 43. (rendkívüli) ülésszakot Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, a tanácskozásnak otthont adó Szovjetunió küldöttségének ve­zetője nyitotta meg. Az együttműködés fejleszté­sét oélzó határozattervezet el­fogadása csak a kezdete az együtt­működési rendszer átalakításá­nak, amelynek révén a KGST hatékonyabb tényezője lehet a társadalmi-gazdasági fejlődésnek —jelentette ki keddi felszólalá­sában Nyikolaj Rizskov kor­mányfő. A megvalósítás nemzetközi hátteréről szólva a szovjet veze­tő elmondta: a KGST-országok — a világgazdaság részeként — érzékelik a világpiacon lezajló kedvezőtlen folyamatokat. A tő­kés gazdaságokban végbemenő strukturális váltások tovább erő­sítik a nemzetközi kereskedelem­ben a protekcionizmust, a hát­rányos megkülönböztetést. Az új ágazatok megteremtése és a termelés technológiai meg­újítása -megköveteli a műszaki haladás meggyorsítását. Élesen vetődik fel a minőség kérdése is — mondotta Nyikolaj Rizskov. Hozzáfűzte: a közösségben nem sikerült leküzdeni a gazdasági fejlődés dinamizmusát csökken­tő tendenciákat. A tőkés világ­piacon bekövetkezett kedvezőt­len változások következtében romlottak a szovjet kereskedelem feltételei. Emiatt a KGST-tagor- szágokkal folytatott kereskede­lem 1985 óta értékét tekintve gyakorlatilag stagnál — hang­súlyozta Rizskov. Ha nem tesszük meg közösen a szükséges intézkedéseket, a KGST-országokkal fenntartott gazdasági kapcsolataink fejlesz­tése még bonyolultabbá válhat — mutatott rá a szovjet politikus. — Az átalakítás politikáját kö­vetve a Szovjetunió arra törek­szik, hogy kedvező gazdasági, szervezeti és jogi lehetőségek jöj­jenek létre a népgazdaságok kö­zötti integráció elmélyítéséhez. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta a valutáris-pénzügyi rendszer tö­kéletesítésének fontosságát, és kifejtette az ezzel kapcsolatos szovjet elképzeléseket. Kijelentette: a szovjet delegá­ció egyetért azzail a véleménnyel, hogy a közös valuta pénzügyi funkcióinak megerősítése és fej­lesztése mellett a szocialista or­szágok a kölcsönös elszámolások­ba mindinkább vonják be nem­zeti fizetőeszközeiket. Támogat­juk a tagországok többségének azt az elképzelését, hogy vezes­sék be a nemzeti fizetőeszközök és a transzferábilis rubel köl­csönös átválthatóságát. Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tanácsko­zás igen nagy fontosságú a szo­cialista gazdasági integráció, az együttműködés mechanizmusá­nak átalakítása, a KGST tevé­kenységének megújítása és kor­szerűsítése szempontjából. Az ülésszak határozatának terveze­te jól szemlélteti, hogy a pártja­ink vezetőinek tanácskozásán megfogalmazott célok eléréséhez milyen területeken tudunk egy­séges elgondolásokat kialakíta­ni. Grósz Károly kifejtette, hogy magyar részről mindvégig a szo­cialista gazdasági együttműkö­dési rendszer és a KGST tevé­kenységének átfogó, tényleges megújítására, valódi előrehala­dás elérésére törekedtünk. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy az integráció keretében minden adottság megvan a gazdaság in­tenzív irányú fejlesztésének elő­segítéséhez. Véleményünk sze­rint, az együttműködés eszköz- rendszerét nem bővítettük és kor­szerűsítettük olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműködés feltételeiben be­következett változások igényel­ték. Az e téren mutatkozó elma­radás felszámolása együttműkö­désünk fejlesztésének egyik fő kérdése. Miniszterelnökünk ismertette a népgazdaságunk fejlődése előtt álló időszerű feladatokat, ame­lyek megvalósításán munkálko­dunk minden, hazánkkal egyen­jogú alapon együttműködni kész országgal és szervezettel. Nem­zetközi gazdasági kapcsolataink­ban azonban meghatározó jelen­tőségű a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttmű­ködés. Gazdaságunk fejlődése számára létfontosságú, hogy job­ban kihasználjuk az abban rejlő lehetőségeket. A szocialista gazdasági integ­rációban minőségi változásokra van szükség. A határozatterve­zetben foglalt javaslatokat vizs­gálva megállapítható, hogy né­hány újszerű lépés már éhbe az irányba mutat, de ezek még nem eredményeznek minőségi áttö­rést az együttműködés feltétel- rendszerének fejlesztésében. A most elfogadásra kerülő határo­zatok az első szakaszt jelentik az integráció átalakításában. Ma­gyar részről különösen fontosnak taFtjuk, hogy az előttünk álló időszakban részletesen kidolgoz­zuk az áru- és pénzvjszonyok fo­kozott érvényre juttatásának módozatait, a szocialista gazda­sági integráció valutáris-pénz­ügyi és hitelrendszerének átala­kítási programját. (Folytatás a 2. oldalon.) OKTAT — INFORMÁL — MENEDZSEL Munkavédelmi szakbizottság alakult A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) kecskeméti szervezetének égisze alatt tegnap megalakult a munkavédelmi szakbizottság. Kü­lön említést érdemel, hogy a fővárosi munkavé­delmi központi szakosztály kezdeményezésére vidéken először Bács-Kiskun megyében jött lét­re ez a szervezet. Baló Péter, a szakszervezetek megyei taná­csának munkatársa rövid bevezetőjében utalt arra, hogy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének az országban jelen­leg ötszáz helyi egyesületi csoportja működik, mintegy 180 ezer taggal. A szakbizottság tervezett tevékenységéről Ger­gely Imre, a megyei munkavédelmi felügyelőség vezetője adott tájékoztatást. Az új szervezet töb­bek között aktívan közreműködik majd az alap­fokú munkavédelmi tanfolyamok és kiállítások szervezésében továbbképzésében, az információ­közvetítésben, a munkavédelmi újításokkal és szabadalmakkal kapcsolatos adminisztratív te­vékenység menedzselésében. Előterjesztés alapján a munkavédelmi szakbi­zottság létrehozta 9 fős vezetőségét, elnöke Baló Péter, titkára pedig Gergely Imre lett. K. A. Parlamenti bizottság előtt a lakáshelyzet A fővárosban és Pest megyében keletkező szentét kezeléséről és ártalmatlanításáról hallgatott meg tájékoztatót, illetve a lakásellátás országos helyze­tét, s ennek a településfejlesztéssel kapcsolatos ösz- szefüggéseit vitatta meg az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédelmi bizottsága kedden a Közterület-Fenntartó Vállalatnál — Straub F. Brúnó elnökletével — tartott, kft helyezett ülésén. A bizottság munkájában részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Az országos lakáshelyzetről szólva Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes el­mondotta: annak ellenére, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentősen javult a lakásállomány álla­pota, még ma is súlyos társadalmi probléma a la­káshiány, hiszen a többgyermekesek és a fiatalok napjainkban sem jutnak könnyebben lakáshoz. A VII. ötéves terv időszakában 900 ezer család lakás- helyzete fog javulni a korszerűsítéseknek, felújítá­soknak köszönhetően. Idén a tavalyinál mintegy 8 —9 ezerrel kevesebb, összesen 60—61 ezer új lakás épül. Ennél töhbel várhatóan jövőre sem bővül a lakásállomány, a lakásárak pedig várhatóan mint­egy 10 százalékkal emelkednek. A lakásellátás hosz- szú távú tervével kapcsolatban még csak az első elgondolások fogalmazódtak meg. A vitában felszólalók között Tóth Istvánná (Bács- Kiskun megye) indítványozta, hogy a megürülő ta­nyák megvásárlásához, felújításához kapjanak ked­vezményes hitelt, illetve szociálpolitikai kedvez­ményt a beköltözni szándékozók. Törik a kukoricát Megyeszerte tart a kukoricabetakaritás. Az idén Bács-Kiskunhan 103 ezer hektáron termel­tek kukoricát, ez négy százalékkal meghaladja a tavalyi vetésterületet. A növény az időjárás­hoz képest elég jó termést ígér. A megfelelő adottságú gazdaságokban az átlag eléri a tíz tonnát hektáronként. Ennek ellenére az idén is szükség van takarmány vásárlására. A megelő­• A Kunfehértói Előre Téeszben Péter Szabó Béla kombájnos naponta 1—800 mázsa kukori­cát takarít be. • Érkezik a kukorica a rémi Dózsa keverőüze­mébe, itt évente 55 ezer tonna tápot gyártanak. ző évekhez hasonlóan a szükséglet egyharmadát más megyékből kell beszerezni. Erre jó példa a Rémi Dózsa Termelőszövetkezet, ahol 670 hek­táron termelnek kukoricát, de a betakarított 600 vagonnyi mellé a dunántúli hidasi téesztől még mintegy 400 vagonnal vásárolnak. A termést közvetlenül a kombájnoktól szállítják a szárí­tójukba, illetve keverőüzemükbe. (P. Z.) MILYEN A RENDELŐINTÉZETI BETEGELLÁTÁS? Naponta tizenegyezren táppénzen Ülést tartott a fogyasztók megyei tanácsa Naponta átlagosan mintegy 11 ezren vannak táppénzes állo­mányban Bács-Kiskun megyé­ben. Többek között ez a tény ösz­tönözte a fogyasztók megyei ta­nácsát arra, hogy megvizsgálja a rendelőintézeti betegellátás hely­zetét, s hogy e vizsgálat tapasz­talatait tegnapi ülésén megvitas­sa Kecskeméten. Haaag László, a fogyasztók me­gyei tanácsának elnöke egészí­tette ki a témáról szóló írásos vi­taindítót, majd dr. Faragó Kál­mán, a* Hollós József kórház­rendelőintézet csoportvezető fő­orvosa és Garacsi Mlhályné, az 1985-től működő kartonozó ve­zetőhelyettese vázolta a körülmé­nyeket, amelyek között dolgoz­nak. Eszerint az elmúlt húsz esztendőben a szakrendelési órák száma mintegy két és félszeresére nőtt, s míg korábban másodper­cekkel lehetett mérni az egy be­tegre átlagosan jutó időt, addig ez ma 7,1 perc. Ezt követően kérdéseket tettek fel a jeler lévők, és hozzászólá­sok hangzottak el, amelyek szo­rosan kapcsolódtak a vitaindító­hoz, hiszen a betegek szempont­jából korántsem mindegy pél­dául az, hogy miként juthatnak el tömegközlekedési eszközökkel a rendelőintézetekbe, milyenek az ellátás személyi és technikai feltételei. Albert József a körze­ti orvosok önállóságáról szólt, Letanócxki Endre pedig az iránt érdeklődött, hogy a gazdasági gon­dok közepette mi várható az egészségügyben, s vannak-e ter­vek az orvosok anyagi érdekelt­ségének növelésére. Szó esett még egyebek között arról is, hogy a gépjárművezetői jogosítványok kiadásához szükséges orvosi en­gedélyt a körzetekben is meg­kaphassák az érdekeltek. Több felvetődött javaslatra dr. Szikulai Lóránt, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető-helyet­tese reagált, hangsúlyozva: az egyre nehezedő gazdasági körül­mények között is meg kell talál­ni a módját, hogy megőrizze színvonalát az egészségügyi ellá­tás. A tanácskozás résztvevői egyet­értettek abban: a megyei kór­ház-rendelőintézetnél szükség lenne egy gyógyszertárra, vala­mint arra, hogy a 20-as busz a rendelőintézet bejárata közelé­ben is álljon meg. A megye fo­gászati ellátását pedig úgy lehet javítani, hogy több kis község társul egy fogorvosi körzet lét­rehozására. A tanácskozás végén Hazag László foglalta össze az elhang­zottakat, egyetértve a javaslat­tal, miszerint a fogyasztók , me­gyei tanácsa fejezze ki elismeré­sét, köszönetét azoknak az egész­ségügyi dolgozóknak, akik a ren­delkezésre álló körülmények, a lehetőségek függvényében a ko­rábbi éveikénél jobb egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. A Fo­gyasztók Országos Tanácsához továbbítják azt a javaslatot, hogy az állampolgároknak le­gyen olyan okmányuk, amelyben az egészségi állapotukra vonat­kozó fontos információk — pél­dául egy esetleges baleset esetén — azonnal rendelkezésre állnak. V. z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom