Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

iööőtiifíriminíiíitUllSSá házunk tája Sorakoznak a díjak Önálló szövetkezés A második földosztás Halason Kocsis Pál nevét vette fel 1975- bén, alakulásakor, az akkor het­ven tagot számláló kertbarátkor. A túlnyomórészt nyugdíjasokból, néhány kistermelőből azóta össze­tartó társaság kovácsolódott. A múlt évi összesítésük szerint, ta­valy összesen 43 ezer négyzetméte­ren kertészkedtek. Megtermeltek mintegy 17,5 tonna szőlőt, 22,6 tonna gyümölcsöt és 17,4 tonna zöldségfélét, valamint 35—40 ezer szál virágot, elsősorban a család szükségletére, de a piacra is jutott belőlük. Szinte valamennyi kerté­szeti terméket bemutató kiállítá­son, az ezek termesztésével foglal­kozó tanácskozáson képviseltetik magukat, az ország más tájaira is gyakran ellátogatnak tapasztala­tot gyűjteni. Sikereikként eddig el­könyvelhetnek az országos mező- gazdasági és élelmiszer-ipari kiállí­táson kiérdemelt harmadik díjat és a „Hírős Napokon” elért első, il­letve második helyezést. Névadójuk emlékének is tiszte­legnek, amikor jó minőségű bora­ikkal beneveznek egy-egy rangos borversenyre. így az idén a szőlő és bor éve alkalmából meghirdetett városi, megyei fordulókon a leg­jobbak közé jutottak, sőt az egri versengésre meghívták Magyar Jó­zsef tagtársukat, kékfrankos borá­val. Legutóbb Pécsett, a kilencedik alkalommal megrendezett orszá­gos kiállításon bemutatkozó 54 kertbarátkor közül ők kapták meg az egyik tiszteletdijat, egy nagyon szép vázát. Az általában szokásos termékeikkel vonultak fel: szőlőt, gyümölcsöt, zöldségféléket állítot­tak ki. Bár sok tapasztalattal ren­delkeznek a „tálalás” megoldásá­ban, mégis nehézségeik vannak a termékeik esztétikus bemutatásá­val. A kertbarátkörök önellátóak — a Kocsis Pál Kertbarát Kör is az — így a különböző dekorációs elemeket, dísztálakat, termékeiket látványossabbá tevő díszítőeszkö­zöket maguknak kell beszerezni­ük. Ezek megvásárlása a követke­ző időszak egyik feladatává vált. A pécsi kiállításon bemutatott kertészeti termékek kiválasztása nehéz feladat elé állította a kertba­rátkor vezetőit, hiszen az időjárás bizony a hobbiföldeket, ház körüli kertekét is megtépázta. Mégis igen nagy érdeklődés mutatkozott né­hány különlegesség iránt. Sokan álltak meg a Kárász Ferenc termel­te piros, sárga húsú Nektared ko­paszbarack rekesze előtt. A vastag húsú, piros kanadai óriáspaprika — amely Kovács Lajos kertjében termett — magjából többen igé­nyeltek. Sikert aratott a ritka tuba­rózsa, amelyet Melkvi Jánosné vitt el Pécsre. A Kocsis Pál Kertbarát Kör tag­jai most arra készülnek, hogy az eddigi években megszokotthoz ha­sonlóan az idén is felkeressék a gyógypedagógiai intézet lakóit és a gyerekeket megvendégeljék Szőlő­vel, gyümölccsel, süteménnyel. G. E. Éppen másfél évtizede, hogy Baján megalakították a Hazafias Népfront Kertbarát Kört. Győrök István agrár­mérnökkel, a kertbarátkor titkárával felelevenítettük a 15 éve történteket. — A város három szélén a Livodá- ban, a Szegedi és a Monostori út men­tén körülbelül 400 olyan telek volt, ahol hozzáértéssel vagy anélkül ker­tészkedtek. Akkoriban az egyik nép­frontos ülésen felmerült, hogy szervez­ni kellene olyan fórumot, ahol elsősor­ban szakmai ismereteiket gyarapíthat- nák a tudni vágyó kertészek. így szö­vetkezett 30 család arra, hogy megala­kítja a kertbarátkört. — Látható-e a másfél évtizedes tevé­kenység következménye: a fejlődés a kertekben?- Mindenképpen. Nem töreked­tünk a tagság felduzzasztására. Évente két—három új belépőnk van, ma 53-an vagyunk. Emellett rendezvényeinket még vagy harmincán látogatják. A ha­gyományokat, miszerint elsősorban a szakismeretek terjesztésére vállalkoz­tunk, megtartottuk. A helybeli szakkö­zépiskola, a kecskeméti főiskolai kar, de a kertészeti egyetem tanárait is meg­hívjuk. Évente egy-két alkalommal or­szágosan ismert személyiségek is elláto­gatnak hozzánk: így volt itt Bálint György vagy Bajor Nagy Ernő. A programok kialakításakor három­négy évente térünk vissza ugyanahhoz a témakörhöz. Ilyenkor természetesen szóba kerülnek a korábban elhangzottt tanácsok is abból, mit sikerült megva­lósítani. — Az egyre ügyesebb kertészkedök, akik saját ellátásukon túl kisebb téte­lekkel a piacokon jelentkeznek. Baja, a város érzi-e, hogy itt működik egy kert­barátkor? — Aligha hiszem, itt ugyanis nincs helypénz nélküli kistermelői piac. Aki el akarja adni, feleslegét, most nem a profi kertészekről beszélek, így én is járom a boltokat az 5—20 kilogramm- nyi áruval. Ha szerencsénk van átve­szik, ha nincs, akkor nyakunkon ma­rad. Egyébként a piacra is ki lehet men­ni vele. A közelmúltban Pécsett az országos kistermelők kiállításán képviselték a térség kertbarátait. Hogyan ítéli meg, sikeres volt bemutatkozásuk? — Ha a díjat nézzük, aamit hazahoz­tunk, akkor igen. Kaptunk egy szép vázát. A leadott szavazatok alapján miénk lett a közönség díja. A kiállítá­sok szervezésénél nálunk csak addig van baj, amíg az előkészítés folyik. Ha már a kiállítandó termékeket gyűjtjük, akkor mindenki lelkes. Eddig részt vet­tünk az OMÉK-on, a „Hírős Napo­kon” és most Pécsett. Egy ilyen díjjal hazatérni újabb erőt ad, érdemes bíbe­lődni a kerttel, mert-ahogy kiderült, országos összehasonlításban nincs szé- gyellnivalónk. Cz. P. Kiskunhalasnak talán egyik leg­szebb, árnyas fák szegélyezte utcá­ja a Batthyány Lajos nevét viselő. Itt lakik az egyik csendes házban, a nyugdíjas Füzes István, a Szath- máry Sándor Kertbarát Kör titká­ra. A tágas nappaliban beszélge­tünk. Készült a találkozóra, mert a sokszemélyes asztalon dossziéha­lom. Az 1981-ben alakult kertba­rátkor pedáns rendben tartott mindennapjait megörökítő iratok. Házigazdámon látszik, hogy precíz ember. Éppen ezért, nehogy a fogalmazásba hiba csússzék, a jegyzőkönyvekből idéz. Két fő célt tűztek ki maguk elé, amikor a népfront aktivistái számba vették a kertbarátkor megalakításának, tömegbázisának lehetőségét. A kerttel rendelkezők számára to­vábbképzési alkalmat kívántak biztosítani, és olcsó kerthez juttat­ni a lakótelepen élőket: Ma már ilyen ügyben aligha kellene propa­gandát kifejteni, de két éve sorra járták a nagyobb ipari üzemeket, így jutott földhöz hetvenkét, á Ku­ruc vitézek és az Erdei Ferenc téren lakó család. A tanácstól a kör megkapta a téglagyári volt ho­mokbányát, ami addig a város Ke­cel felé vezető útja mentén inkább szégyenfolt volt. Az akkori látvány alapján igencsak bizakodó ember kellett ahhoz, hogy abba a buckás homokba reményt és a megváltási díjnál, 2 ezer 200 forintnál többet fektessen. De jött a dózer, majd be is kerítették a csaknem öthektárös területet. A kapura festett tábla került: Szathmáry Sándor Kertba­rát Kör. Meg is kezdődött a par­cellázás. Ekkor mondták a tamás- kodók: másodszor osztanak földet Halason, de minek. Ez a hét év ma már történelem. Az egykori homokbánya helyén megannyi kis paradicsom. A vil­lanyt bevezették, majdnem minden parcellán fúrt kút ontja az életet jelentő vizet. A halasi embernek pedig több nem is kell, hogy ter­meljen. Időközben megérkezett Csordás Béla is, aki a kör vezetőségének tagja, azon kevesek egyike, akik saját területtel csatlakoztak a kert­barátokhoz. A fáradhatatlan szervezők azonban nem álltak meg. Az első akció sikerén felbuzdulva, újabb jelentkezőkkel, földért ostromol­ták a tanácsot, így kaptak 5 hek­tárt a Sóstó mögött. Itt most ötven kertbarátkörtag várja, hogy még az idén bevezessék a városi vizet. Ez pedig már szép summa, mert egy-egy bekötés dija 10—12 ezer forint. Halason a kertbarátkor tagjai­val szezonban mindennap talál­kozhatnak a számukra kijelölt árusítóhelyeken, a gyárak kapujá­ban, de a piacon is, ahol közösen bérelnek három asztalt. Szívesen járnak kiállítani is, ezzel gondjuk inkább az, hogy alig tudnak válo­gatni — sértés nélkül —, a felaján­lott szép terméket visszautasítani. 1980 óta minden esztendőben részt vettek valamilyen országos bemu­tatón, felsorolni is nehéz, hány egyéni és közös díjat kaptak már. A pécsi kiállításról a rendezők kü- löndíját hozták el. G. E. t Z ^ Z Z ZZ Z Z.1Z zz. szabad idő Nem a hal, az élmény volt a legnagyobb érték Palotás László kecskeméti horgász 14 kiló 15 dekás pontyot fogott. A kapitális hal zsákmányul ejtésének történetéről az aláb­biak szerint számolt be: — A Balatonon, a tihanyi nádasban hor­gásztam — mondta nem kevés izgalommal. — Szokásos módszerem szerint két helyen etettem, tejeskukoricával, főtt búzával, bur­gonyával. Amikor a másodiktól visszatértem az első helyhez már túrt a hal, pezsgett a vízfelszín. Óvatosan rögzítettem a csónakot a nádöbölben, mirelitkukoricával felcsaliz- tam a horgot és a túrásra dobtam. Éppen a másik botot készítettem elő, amikor tótágast állt az úszó. Bevágtam, s hatalmas súlyt érez­tem. Egy pillanatig azt hittem, hogy nádtus- kóba akadt a horog. A következő másodper­cekben azonban olyan erővel húzott a hal, hogy felállított a csónak ülésdeszkájáról. Elementáris erővel tört a nádas felé, lehúzott vagy tíz métert a 0/60-as Optima zsinórból. A nádfal előtt azonban sikerült visszafordí­tanom. Irányt változtatott a tisztás felé. Ott aztán tört, zúzott, pillanatok alatt letarolta az apró nádast. A 4/0-ás Carbon horog azonban jól ült a szájában. Fokozatosan lop­tam a távolságot, közelebb húztam, s néhány perc alatt sikerült megszákolnom. A nagy csapdosásra odasietett horgásztárs segítségé­vel megmértük, s 14 kiló 15 dekát nyomott a mérlegen, életem egyik legszebb hala. — Mióta horgászik? — kérdeztük. — Körülbelül húsz évvel ezelőtt ismerked­tem meg a horgászat alapelemeivel — mond­ta a harminchat esztendős horgász, aki a megyei társadalombiztosítási igazgatóság el­lenőre. — Mikhez Pista bácsi, a Hírős Horgász Egyesület egyik alapító tagja mutatta meg az első horogkötéseket. —Az elmúlt több mint két évtizedben mi­lyen halak akadtak a horgára? — Számos szép halat fogtam. Ezek között volt 8 kiló 70 dekás csuka, 11 kilós balatoni ponty, 14 kiló 40 dekás soltvadkerti amur, 6,5 kilogrammos süllő a Hámori-tavon, 1 kiló 10 dekás pisztráng. Szilvásváradon, 3 kiló 10 dekás dévér és 8 kilós harcsa a Ti­szán ... — Fogási helyekből ítélvén nem csak a me­gyét, az országot is járja... — Szenvedelyes horgász vagyok. A hétvé­gi szabadidőmet és a szabadságom egy részét a vizen, vízparton töltöm, ha tehetem. — Mi az eredményesség titka, módszere? — Nagy gondot fordítok a felszerelés ösz- szeállítására. Az úszóimat, a kisúlyozásuk­hoz szükséges ólmot magam készítem. A tihanyi nagy ponty fogásához Dakron élő­két használtam, az úszó pedig cirokszálból készült. —A megyét, az országot járó horgászat ma már nem olcsó szórakozás, sokszor többe ke­rül, mint a hal. Miért csinálja mégis? — Elsősorban nem a halért, hanem az élményért. Nem vagyok egy helyben ülő hor­gász, annak ellenére, hogy ezúttal csónakból hódoltam szenvedélyemnek. Nagyon szere­tek villantőzni, blinkerezni, kuttyogatni, ami rengeteg mozgással jár. Sokszor naponta százszor is el kell dobni a műcsalit. De csó­nakban sem riadok vissza a több kilométeres evezőstúráról. Azt tartom ugyanis, hogy a halat keresni kell, s a megfogásához elenged­hetetlen ügyeskedés csak azután kezdődhet, ha megtaláltuk... De ha semmi sem akad horogra, akkor sem vagyok elkeseredve; oly­kor a hal is túljárhat a horgász eszén. Meg­elégszem a jó levegővel, a szép természet élményével. — banczik — # A zsákmány és a boldog horgász a „tett” színhe­lyén. A HORGÁSZ HALÁSZLÉRECEPTJE Hozzávalók: 4 kg hal (ponty, harcsa, kárász, keszegfélék) 5 fej hagyma, fél paradicsom, őrölt paprika, cseresznye­vagy csöves csípős paprika, só, csipet­nyi Vegeta. A módszer: A vöröshagymát pépesbe reszelem, kettévágott halfejekkel, far­kokkal, keszegfélékkel odateszem főni annyi vízben, hogy ellepje. Amíg a hal­hús lefő á csontról, a halszeletek sózva állnak. A szétfőtt halat és a hagymát tésztaszűrőn átpasszírozom, és felenge­dem kevés vízzel, belerakom a besózott halszeleteket, paradicsomot, a csöves paprikát, a’Vegetát és annyi vizet enge­dek a bográcsba, hogy az egészet ellep­je. Amikor a habja elforrt, fél bögrényi vizet kiveszek a bográcsból, abban el­keverem a paprikát, visszaöntöm és körülbelül 20—25 percig főzöm. Akik bajaiasan szeretik, le kell szűr­niük a levét, hogy különváljon a haltól. Együtt és külön (tésztával) is finom. Érdemes megpróbálni. ORVOSSZEMMEL Feszültség és betegség Az idegrendszer szerepe számos betegség létrejöttében és alakulásában közis­mert. Jó néhány idevágó kijelentést lehet idézni. Valaki említi — miután munka­társa fekélye kiújult -fi|,,Nem csoda, hiszen hónapok óta éjszakákon át túlmunkái is vállalt.” Másvalaki a következőket mondja: „A harmadik tárgyalás után érez­tem, hogy a vérnyomásom a padláson van, injekciót is kaptam!” Vagy: „Fiának a balesete annyira megviselte; hogy infarktussal szállította be a mentó”. Számos, ezekhez hasonló észrevétel és tapasztalat van, ami a feszültség és a betegség kapcsolatára utal. Valójában mennyire törvényszerűek ezek az összefüggések? Nyilvánvaló, hogy nem minden feszültség jár mindenkinél kóros következményekkel. Az említett reakciók akkor alakulnak ki, amikor a szorongást előidéző hatások és események betöltik az egyén tudatát, megsemmisítve kezdeményezőképességét. Valójában milyen hatások váltanak ki ilyen következményt? Mindenekelőtt a kiszolgáltatottság tudata. Létrejöhet a kiszolgáltatottság érzése a feladat és a- teljesítőképesség közti aránytalanság miatt. Jelentkezhet a szorongás üzleti tár­gyalások, vizsgák, szakmai és egyéb ellenőrző vizsgálatok kapcsán, határidők, időpontok egyeztetése, kötelezettségek egymásmellettisége „jóvoltából”. Olykor személyek válhatnak nyomasztó hatásúvá, s okozhatnak szorongást. Az e hatások közötti hasonlóság annyi, hogy mindegyikük merev odafigyelést kényszerít, a kiszolgáltatottság érzésevei párosulva. Ha viszont az említett betegsegformák okaként a szorongást, a feszültséget jelölhetjük meg, a jó terápia igényével célszerű megfogalmazni: miként lehet védekezni a feszültség létrejötte és káros hatása ellen? Mindenképpen azt kell elérni, hogy a feszültséget okozó tényező tudatunkban ne legyen egyeduralkodó. Ezért meg kell szokni a távlati kötelezettségekre, tervek­re való felkészülést is, megszüntetve vagy gátolva azt a szemléletet, amely az aktuális és kritikus döntés egyeduralmát ismeri el. Fontos lehet a hobbi, az olyan érdeklődés vagy foglalatosság kialakítása, ami kellemes, aktív pihenést eredmé­nyez. Hasznos kiépíteni és fenntartani olyan személyes kapcsolatokat, melyek hasonló érdeklődésen és szándékokon alapulnak, a folyamatos eszmecsere igényé­vel alakulnak. A fizikai mozgás, a szervezet jobb oxigénellátása, jobb fizikai és szellemi erőnlétet eredményez. A káros szenvedélyek tompítják a szervezet reakciókészségét, a helyzet reális felmérését, s olykor a szorongás kialakulását segítik elő. dr. H. G. Mustkészítés, -tartósítás Az Asz egyik, sokak által kedvelt jellegze­tes, finom itala a szőlőmust. Ahol a kertben szőlő is található, egyszerű a dolgunk: amit nem fogyasztunk cl, vagy amelyik fürt bogyói megsérültek, még alkalmasak must készítésé­re. A legzamatosabb, legizletesebb mustot a jól érett csemege- vagy borszőlőből nyerhetjük. Tíz kilogramm szőlőből körülbelül 7—7,5 li­ternyi mustot préselhetünk. A minél jobb lé- kinyerés érdekében a sajtolás előtt célszerű a bogyókat összezúzni. Kis mennyiségű must készítéséhez a bogyók zúzására az alaposan kitisztított, kiforrázott húsdaráló is elegendő, ha viszont több a sző­lőnk, s bort is készítünk, ajánlatos kézzel hajt­ható kis zúzóbogyózót vásárobiunk. Ez azért megfelelőbb, mert kevésbé zúzza, töri össze a magvakat, s finomabb lesz a must. Kis meny- nyiségű szőlő esetén érdemes bogyózni, vagyis kézzel levenni a fürtökről a bogyókat. A ko- csány ugyanis sok cseisavat, borkő- és alma­savat tartalmaz, amelyek a mustba kerülve kellemetlenül fanyarrá, kesernyéssé teszik azt. Kisebb mennyiségű szőlő kipréselésére igen alkalmas a tiszta krumplinyomó. Ha viszont több mint tíz kilogramm szőlőt kívánunk fel­dolgozni, hasznosabb paradicsompasszírozót használni, mert könnyebben haladunk. A munkánk még gyorsabb és könnyebb, ha kis prést vásárolunk. Ezt majd gyümölcslé nyeré­sére is felhasználhatjuk. Akinek elegendő hűvös helye, hideg pincéje van, érdemes a mustot tartósítania, bármi­kor, télen is fogyaszthat a család az étvágy- gerjesztő, emésztést segítő finom italból, s jó­val olcsóbb, mintha üzletből vásárolnánk gyü­mölcslevet Tartósításra azonban csak teljesen egészsé­ges szőlőt használjunk, s vigyázzunk a tiszta­ságra. A sajtolás után a mustot hagyjuk üle­pedni, s majd ha a sok zavarosító részecske már leszállt az edény aljára, akkor öntsük le óvatosan vagy fejtsük le gumicsővel a tiszta mustot. Az üledéket ne keverjük fel! Ezután többféle tartósítási mód közül vá­laszthatunk. Ha jó, hűvös hellyel rendelkezünk (pince, hűtőszekrény stb.), a frissen készített mustot úgy tárolhatjuk, hogy literenként fél gramm szalicilt keverünk bele. A must a kezelés után egy-két hét múlva leülepszik, és az üledékről lefejtve kellemes üdítőitalt kapunk. Kéaezés- «7 is jól eltartható a must hideg, hűvös helyen. Ekkor literenként félgrammnyi káiium-meta- biszulfitot adagoljunk. A legbiztosabb eljárás a hőkezelés. Ekkor a mustot vízfürdőben 80 C-fokon 20 percig főzzük. E módszer egyedüli hibája, hogy kissé főtt ízű lesz az ital. Mindegyik módszerrel jól lezárt palackban, üvegballonban, hűvös, hideg helyen a must akár egy-két évig is eltartható. Finom csemege a szőlőbefőtt is. Erre a célra a nagy szemű, vastag héjú, illatos, nem telje­sen érett csemegeszőlő alkalmas. A szőlőt vi­gyázva bogyózzuk le, hogy az egészséges sze­meket kis kocsányrésszeí vágjuk le, és így helyezzük az előzőleg tisztára mosott üvegek­be. Egy liter vízhez 40—50 dkg cukrot mér­jünk, forraljuk fel; szűrjük le a habot, és önt­sük a szirupot a szőlőre. Az üvegek nagyságá­tól függően literenként fél gramm szalicilt adagoljunk, majd celofánnal gondosan zárjuk le ezeket. A szőlőbogyókat leönthetjük cukro­zott szőlőlével is, de ekkor literenként 1 gramm szalicilt kell adagolnunk a romlás megakadályozására. Majd helyezzük az üve­geket meleg vízbe, melegítsük fel 90—92 C- fokra, és 15—20 percig tartsuk ezen a hőfo­kon. Utána az edény tetejét ruhával letakarva az üvegeket addig hagyjuk a meleg vízben, amíg az teljesen ki nem hűl. A KÉTKEDŐ KRITIKUS Kárpáti Aurél Kossuth-díjas kriti­kus, újságíró gazdag írói munkásságá­ból válogattunk alabbi rejtvényünk­ben. VÍZSZINTES: 1. Kicsoda oroszul. 4. Akadémikus rövidítése. 7. Skandináv légiforgalmi társaság. 10.25 éves korában, 1909-ben ezzel a címmel jelenik meg 500példányban versesköny­ve, melyet saját költségén adott ki. 14. Iszkol. 15. Férfinév. 16. Észak-afrikai kikötő. 18. Ellenszolgáltatásként fizet. 20. A föld felé hanyatlik. 21. Keverék. 22. Ausztráliai futómadár. 23. Spon- gya. 26. Lóbiztató szó. 27. Jelenleg. 28. A Szovjetunióban gyártott motorke­rékpármárka. 29. Női név, Gárdonyi regényt írt róla. 31. Az asztácium vegy- jele. 32. Sebképződés. 34. A felszaba­duláskor az első magyar író, aki cikket írt a szovjet hadsereg magyar nyelvű lapjába. Melyik lapról van szó? 37. Le­csapódó pára. 39. Szubalpin klímájú üdülőhely Kőszeg szomszédságában. 41. Komárom megyei község. 42. Becé­zett Adolf. 44. Kor angolul (AGE). 45. Szöktet. 48. Az összeadás szava. 49. Harmonikus kedélyállapot. 51. Száz­dekányi. 52. író, szociográfus (Géza, 1900—1978). 53. Állami-díjas csilla­gász (László, 1906—1974). 55. Hóbor­tos személy jelzője. 57. Meleg időben árnyékos helyen pihen. 58. Svéd, mál­tai és olasz autójelzések. 60. Vulkáni eredetű kőzet, csiszolásra használják. 62. Zalai Karola. 63. Orgánum. 65. Az urán egynemű betűi. 66. Elet. 68. Kriti­kai gyűjteménye, amely 1959-ben került kiadásra. 70. Jugoszláv egyetemi város. 72. 1910-ben megindított, rövid életű folyóirata, amely bíráló célzatú éa han­gú lap volt. 74. Arról a görög félsziget­ről való, melynek Athén a székhelye. FÜGGŐLEGES: 1.Ä szarv és a tulok anyaga. 2. ... rege; Shakes­peare-mű. 3. Puha fém. 4. Művészet- történész (Nóra). 5: Drámaíróként nagy sikert aratott ezzel a darabjával, melyet Vajda Lászlóval közösen irt. 6. Hangsor. 7. Szombathelyhez csatolt község. 8. A szurkolók öröme, névelő­vel. 9. Had. 10.1943-ban kiadott kötete az emberiség egyetemes békevágyáról beszél. 11. Prímszám. 12. Esek! 13. 1947-ben jelent meg. A kultúra halál­tánca című gyűjteményes kötete. Ebben a. művében ezzel a címmel a 19. és 20. századi íróinkról rajzol portrét. 14. Ugyanúgy latinul. 17. Elkezdi a sakk­partit. 19. Mezőgazdasági nagyüzem. 21. Könyörög. 24. Becézett Zsuzsanna. 25. Amerikai szakszervezeti szövetség névbetűi. 28. Cselekvést fejez ki. 30. Az állam kasszájába folyik be. 33. Elenge­di. 35. Jánoska. 36. Kiskabát. 38.1955- ben megírja Katona József regényes életrajzát. A mű címe? 39. Fékezhetet- len. 40. Kétezer római Számmal. 42. Diplomáciai testület. 43. Járom. 46. Megy az ...; Illyés Gyula verse. 47. Iskoíai rövidítés. 50. Rakettek. 52. Asszony németül. 54. A roli egynemű betűi. 56. Bosszankodószó. 57. Csön­des. 58. Divatos köszönés. 59. A pré­mes állat bőre. 61. A kistestvér becene­ve. 63. Üres szék! 64. Vas megyei kö­zség. 67. Kicsi folyóvíz. 68. A szilícium vegyjele. 69. Zita egynemű betűi. 71. A príma áru jelzése. H. J. Beküldendő: a vízszintes 10., 34., 68., 72. és a függőleges 5., 10., 13., 38. számú sorok megfejtése. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Mucsi József, Kiskunhalas; Kovácsáé Bodri Teréz, Kecskemét; Czingel Margit, Ballószög; Fatekas Károly, Bácsalmás. Az október 3-án megjelent rejtvény helyes megfejtése: AZ EMBER NEM LEHET ELEGGÉ ÓVATOS ELLEN­SÉGEIVEL SZEMBEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom