Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ K£i A3 MSZMP bAcs-kiskun megyei bizottságának napilapja XLII. évf. 239. szán Árt! 2,20 Ft 1987. október 10., szombat Yrp ág HANfl * rádió és s» televízió jővő heti I Ä.H.JT eS 11AÍ7VJ, műsora (7—8. oldal) > I SZOMBATI LEVEL: Hol kezdődik a kígyó farka? (3. oldal) * IgM Kádár János Kínába utazott t A képen: az indulás előtt a repülőgép parancsnoka Jelentést tesz az MSZMP főtitkárának. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Kínai KommvmLsda Párt Központi Bizottságának meghívására tegnap hiva- itafBos, bánáti látogatásra a Kínai N]éflflritatánBadághn- utazott. Kíséreté­ben van Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagija, a Központi Bizott­ság titkára, Kótal Géza, a KB kVlftgyS osztályának vezetője és Med­gy easy Péter pénzügyminiszter, a Központtá Bizottság tagjai. Iván László, hazánk pekingi nagykövete a helyszínen csatlakozik a kísé­rethez. Kádár Jánost & kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese. Szűrös Mátyás, a Központtá Bizottság tit­kára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Kamara János belügyminisz­ter, a Központi Bizottság tagjai, Orbán Lajos közlekedési miniszter és őszi István, a KB külügyi osztályának■ helyettes vezetője búcsúz­tatta. Jelen volt Csen Csl-Uu, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. GAZDASÁGPOLITIKAI AKTÍVA KUNSZENTMIKLÓSON Jobban élni a helyi lehetőségekkel Az MSZMP városi jogú nagyközségi bizottságának szervezésében tegnap délután Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs, Szabadszállás, Szatkszentmárton és Tass politikai, társadalmi, gazdasági vezetői a nagyközségi tanács dísztermében gazdaságpolitikai aktívát szerveztek. Dr. Bene János, a kunszent- miklósi pártbizottság első titkára vitaindítójában számos feladat jövőbeli gyors megoldására hivta fel a figyelmet. A pártbizottság a térség helyzetét elemezve meg­állapította, hogy eredményeik és gondjaik számos sajátosságot mutatnak. Ilyen a többi között a gyáregységi, telephelyi rendszer, a kis - és középüzemi méret, amely alkalmassá teszi ezeket a , rugalmas gazdálkodásra, a piaci igényekhez alkalmazkodó ter­mékszerkezet kialakítására. A térség agrártermelésére jellem­ző: a szövetkezetek gyenge ho­moktalajokon gazdálkodnak, ezért legtöbbjük termékszerkezete ne­hezen változtatható. Mindezekből világosan kitűnik, amit az intéz­kedési program is megjelölt: a telephelyek a vállalati célkitű­zéseket figyelembe véve töreked­jenek a nagyobb önállóság meg­teremtésére. Tovább kell erősíte­ni a mezőgazdasági kistérségi együttműködésit. Az első hozzászóló Koszta Fló­rián, a Szalkszentmártoni Pető­fi Termelőszövetkezet elnöke, ki­fejtette: nagy szó, hogy arról be­szélünk, mindenki az elvégzett munkája után legyen fizetve. Sa­ját esetüket hozta fel példának. Hosszú évek óta hitel nélkül gaz­dálkodnak, a gyakran tönk szélén álló üzemékkel összehasonlítva mégis a szalkszentmártoni tsz dol­gozóinak keresete a kevesebb. A kibontakozási programot csak úgy látja megvalósíthatónak, ha a központi intézkedések, végre­hajtási utasítások, és általában az információ gyorsabban mozog. Kóta György, a Temaforg gyár­egységének vezetője szerint el­képzelhetetlen, hogy az életreva­ló, várhatóan eredményt hozó helyi gondolatokat, javaslatokat a távollevő vállalati központ ne fogadná el. Erre viszont serken­teni kell az itt dolgozó kollektí­vákat. Dr. Horváth Gyula, az MSZMP megyei bizottságának osztályve­zető-helyettese szúkebb hazánk ipari, mezőgazdasági, idegenfor­galmi célkitűzéseit ismertette, majd a vezetők felelősségéről be­szélt, akiknek a parlament leg­utóbbi ülésén elfogadott törvény végrehajtási utasítását megismer­ve, gyorsan kell cselekedniük. Ki kell dolgozni a rájuk bízott gaz­dasági egység jövőbeli stratégiá­ját. Ennél a munkánál nagy se­gítséget jelenthetnek a pártszer­vek. Mózes Ernő, a kunszentmikló- si tanács elnöke a jövőben a vár­hatóan csökkenő központi pén­zek mellett a növekvő lakossági igényeket csak helyi összefogás­sal látja kielégíthetőnek. Tehát aki a mainál többet akar, annak erre akár társadalmi munkában is töibbet kell fordítani. C*. P. Adó­tanácsadó hálózat Háztájik, kisegítő gazdaságok — hosszú távon zdfiss Népfront Bscs^Kiskun Megyei Bizottságának gazda- sdg- os települ éspolitikax munkabizottsága, valamint a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége Kecskeméten, pénte­ken a Mezőgazdasági Szövet­kezetek Házában. Dr. Misi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium üzemgazdasági és szövetke­zeti főosztályának vezetője adott tájékoztatást a MÉM háztáji- és kisegítő gazdasá­gokkal kapcsolatos középtá­vú koncepciójáról. (Folytatás a 2. oldalon.) FIATALOK A KIBONTAKOZÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT A tudás megbecsülése BAJÁN Orvos—gyógyszerész napok Minden esztendőben a megye más-más városában rendezik meg a Rács-Kiskun megyei orvosok és gyógyszerészek to­vábbképzését, melynek most Baja adott otthont. Tegnap dél­előtt a pártbizottság székházában dr. Matejka Zsuzsanna me­gyei főgyógyszerész köszöntötte a mintegy 250 résztvevőt, a zombori kórház delegációját, az elnökségben helyet foglaló Romány Pált, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, és dr. Geri Istvánt, a megyei tanács elnökhelyettesét. Tegnap Kecskeméten találkoz­tak Bács-KiSkun megye gazdál­kodó vállalatainak, oktatási és egyéb intézményeinek KISZ-es vezetői, hogy különböző fóru­mokon — értelmiségi, ipari, me­zőgazdasági munkacsoportokban — egyeztessék és határozzák meg, milyen részt vállalnak a gazdasági-társadalmi kibonta­kozási program megyei megva­lósításában. A KISZ megyei bizottságának első titkára, Molnár Mihály meg­nyitójában elmondta, hogy nem általánosságokat várnak, hanem olyan ■ célkitűzéseket, amelyek alapján az egyes alapszervezetek meghatározhatják saját felada­taikat. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy csökken az ifjúsági szö­vetség taglétszáma, ezért szük­ség van az átalakításra a szerve­zeten belül is. Reformiképes KISZ- re van szükség, amely világos értékrendet képvisel és olyan kérdésekkel törődik, melyek a fiatalokat leginkább foglalkoz­tatják: a lakáshoz jutás, a mun­kahelyen a teljesítmény és a tu­dás elismerése, a demokrácia és a nyilvánosság kiszélesítése. Az' értelmiségi csoportmegbe­szélésen a tudás megbecsüléséről, a pályaelhagyók problémáiról, a tudományos diákköri munkák jobb hasznosításáról és a mun­kahely-pályázatok elbírálásának fonákságairól esett a légtöbb szó. Elmondták, hogy jó szakem- * bér-, menedzser- és vezetőkiépzés szükséges a gazdásági továbblé­péshez, de nem szabad elfelejt­kezni a hátrányos helyzetűek fel­zárkóztatásáról sem. Az ipari csoport résztvevőinek kérdéseire válaszolva Dömötör Tibor, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetője kifejtette, mi­lyen feltételek szükségesek a ki­bontakozási program megvaló­sításához, s mi lehet a fiatalok szerepe a gazdasági célok eléré­sében. A jelenlevő KlSZ-veze- tők szóltak az érdekvédelem fon­tosságáról, a lakásmobilitás fi­gyelemmel kísérésének szüksé­gességéről, javasolták, hogy a bajai Politikai Képzési Központ vállaljon fel egy új funkciót: működjön ötletbörzeként, inno­vációs bázisként. Ezenkívül töre­kedjen a KISZ arra, hogy légyen szorosabb a kapcsolata a tanács­tagokkal és az országgyűlési kép­viselőkkel. A mezőgazdasági csoport meg­beszélésén a résztvevők felelő­sen szóltak az agrárágazat köz­ismert gondjairól, például a pia­cok szűküléséről, az árak esé­séről. Ebből kiindulva hangsú­lyozták a fiatalok gazdálkodás­sal kapcsolatos feladatait:, tevé­kenykedjenek a KISZ-tagok an­nak érdekében, hogy csak a mi­nőségi munka kapjon elismerést, szorgalmazzák, hogy a gazdálko­dó szervek egyre inkább vegyék figyelembe a piac igényeit. A megyei cselekvési progra­mot a tanácskozáson elhangzót-, taik figyelembevételével alakítja ki a megyei KISZ-bizottság. O. H. M.—T. M. Megnyitó beszédében Romány Pál áttekintette a magyar társa­dalom és gazdaság fejlesztésé­nek soronkövetkező tennivalóit, hangsúlyozva, hogy a megye leg­nagyobb számú kvalifikált ér­telmiségére, az orvosokra és gyógyszerészekre joggal számít­hatunk a nagy feladatok megol­dásához nélkülözhetetlen egész­ség megóvásában. A kétnapos továbbképzés té­lmája — a hagyományok szerint — egyetlen nagy egészségügyi probléma köré csoportosul, ösz- szesen 70 előadás tárgyalja a vérképző-szervi és a daganatos gyermek-, illetve felnőttkori be­tegségek vizsgálati módszereit. A nyitóelőadást dr. Kelemen End­re, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem professzora tartot­ta a hematológiai fejlődésről és az eredmények klinikai alkalma­zásáról. Dr. Besznyák István egyetemi tanár, az országos on­kológiai intézet vezetője a daga­natok sebészi gyógykezeléséről beszélt, majd dr. Galuska László, a megyei izotópdiagnosztikai la­boratórium vezető főorvosa is­mertette-intézete lehetőségeit a tumorok felismerésében. A következőkben előadás hang­zott el a kiskunhalasi kórház be­tegeinél tapasztalt vérképző­szervi megbetegedésekről (dr. Balogh Elemér és munkacsoport­ja), a kecskeméti megyei kórház 60 év feletti pácienseinek daga­natos megbetegedéseiről (dr. Szajki Károly és munkacsoport­ja), valamint a bajai kórház uro­lógiai osztályának tumor kezelé­si tapasztalatairól (dr. Palásthy Ernő és munkatársai). Este dr. Huszár Pál kórházi adjunktus adott hangversenyt a belvárosi templom orgonáján a továbbkép­zés résztvWőineik tiszteletére. Az előadások ma folytatódnak, - de most már két helyszínen. Az úttörőházban a gyermekkori da­ganatok kór-anegállapításáról és gyógykezeléséről tart előadást dr. László Aranka és dr. Virág István, mindketten a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudo­mányi Egyetem munkatársai. Az előadásokat követő vitában a résztvevők véleményt cserél­nek az új gyógyító eljárások be­vezetése kapcsán szerzett tapasz­talataikról. Miután az idei to­vábbképzés témája elsősorban orvostudományi jellegű volt, a gyógyszerész szakemberek meg­figyelőként vannak jelen, jelez­ve, hogy az orvoslás és a gyógy­szerészet' elválaszthatatlan társ- tudományok. G, Z. A LÁTOGATÁS HARMADIK NAPJ ÁN: Grósz Károly Bajorországban Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke NSZK-beli hivata­los látogatásának harmadik nap­ján — fővárosi programját be­fejezve — péntek délelőtt Mün­chenibe utazott. A bonn—kölni repülőtéren Kohl kancellár képviseletében a szövetségi kormány protokoll­főnöke búcsúztatta a magas ran­gú vendéget. A külőngép egyórás repülés után szállt le München­ben, ahol katonai tiszteletadással fogadták Grósz Károlyt. Első­ként Kari Hillermeier tartomá­nyi miniszterelnök-helyettes üd­vözölte. Elhangzott a magyar, az NSZK és a bajor himnusz, a vendégek megszemlélték a fel­sorakozott díszegységet, majd a tartományi miniszterelnöki rezi­denciára hajtattak. Itt Franz Josef Strangs kormányfő fogad­ta Grósz Károlyt. Üdvözlő beszédében tavalyi magyarországi látogatására, ve­zető magyar politikusokkal foly­tatott megbeszéléseire emlékez­ve kijelentette: tudatában va­gyunk annak, hogy Magyarország az elmúlt években jó feltételeket teremtett a nemzetközi gazdasá­gi együttműködéshez. Nem csu­pán a kölcsönös szállításokat il­letően, hanem a termelési koope­rációk, a licencvásárlások és a harmadik piaci közös fellépés ösztönzésével is. Mint mondotta, a mostani látogatás jó alap a kétoldalú gazdasági 'kapcsola­tok továbbfejlesztéséhez, elmé­lyítéséhez, amelyben Bajoror­szág, az ottani vállalatok is ké­szek részt vállalni. Grósz Károly válaszában arról szólt, hogy Magyarországon ér­deklődéssel és rokonszenwel kí­sérik azt a fejlődést, amelyet a szorgalmas bajor nép az utóbbi években az élet minden terüle­tén elért. Magyarország úgy já­rulhat hozzá a leghatékonyabban a béke és az enyhülés ügyéhez, ha rendezett, a kölcsönös előnyök elvére alapozott jó viszonyra tö­rekszik más államokkal. E tö­rekvéseinkhez eddig jó partner­re találtunk az NSZK-ban, azon belül Bajorországban. Az üdvözlés percei után a ma­gyar kormányfő beírta nevét a miniszterelnöki rezidencia ven­dégkönyvébe, majd megbeszélést folytatott Franz Josef Strauss- szal. A négyszemközti találkozó után a bajor tartományi minisz­terelnök díszebédet adott Grósz Károly tiszteletére. A reziden­cia XVI. századi, itáliai rene­szánsz stílusú épületében rende­zett díszebéden Franz Josef Strauss és Grósz Károly pohár­köszöntőt mondott. A vendég szívélyes köszöntése után a bajor miniszterelnök ki­emelte azt a hid szerepet, ame­lyet a Magyarországon élő né­• A magyar I kormányfő az első számú bajor vezetővel, Franz-Jo­sef Strauss-sza I. met kisebbség tölt be Magyar- ország és Bajorország között. Méltatva a nyugatnémet fővá­rosban aláírt {nyugatnémet—ma­gyar megállapodásokat, kijelen­tette, hogy üdv özölné, ha a ma­gyar kulturális; központot Mün­chenben rende zhetnék be. Grósz Károly válaszbeszédé­ben kijelentette: — Nagy öröm­mel és várakosiással utaztam Ba­jorországba, amellyel a történel­mi tradícióknak és a földrajzi közelségnek köszönhetően igen sokrétű és intenzív együttműkö­dést sikerült kiépítenünk. Amá- gyar—bajor kapcsolatokat a Né­met Szövetségi Köztársasághoz fűződő kapcsolatrendszerünk egészében is kiemelten kezeljük, s a magunk részéről ezek továb­bi bővítésére törekszünk. A kormány elnöke rámutatott, hogy a dinamikusan fejlődő ma­gyar—NSZK idegenforgalomban Bajorország részesedése különö­sen jelentős. Az NSZK-ba láto­gató magyar turistáknak nagy ré­sze a délnémet területeket kere­si fel, s a hazánkba utazó NSZK- állampolgárok tekintélyes része ugyancsak innen érkezik. E kö­rülményre figyelemmel a közel­jövőben Münchenben konzulá­tust kívánunk létesíteni. Grósz Károly és kísérete dél­után látogatást tett a BMW autó­gyárban.. A gyárlátogatással ért véget Grósz Károly rövid bajorországi programja; elutazásakor a mün­cheni repülőtéren a kormányfőnek kijáró külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztatták. A különgépen innen Stuttgart­ba, Baden-Württemberg tarto­mány székhelyére utazott a kor­mány elnöke és kísérete. BUDAPESTI VÁROSNÉZÉS — A DUNAKANYARBAN A dán királynő programja • II. Margit dán királynő pénteken Budapest nevezetességeivel is­merkedett. A képen: a Halászbástyán. A protokolláris kötelezettségek, a találkozók után a kötetlen ki- kapcsolódást nyújtó budapesti városnézés és a Dunakanyarban tett látogatás módot adott arra, hogy a királyi vendégek képet al­kothassanak hazánk kulturális értékeiről, és saját benyomásaik alapján szerezzenek élményeket fővárosunk építészeti értékeiről. A budapesti városnézés első állomásaként a vendégek a vár-, negyedbe látogattak. A Halász- bástya boltíves kerengő! alatt el­sétálva, a főváros egyedülálló lát­képére kitekintést nyújtó mell­védkorlát mentén a Mátyás­templomba érkeztek. ' Itt Fábián János örkamonok, budai várplé­bános, főesperes szakavatott ka­lauzolásával tekintették meg ha­zánk páratlan gótikus emlékét. A Magyar . Nemzeti Galériá­ban Bereczky Lóránt főigazgató társaságában a későgótikus szár­nyasoltárok tárlatát és barokk művészetet bemutató gyűjte­ményt tekintették meg. Az ismerkedés Budapesttel a Belvárosban ért véget. Az ural­kodói pár és népes kísérete — a királyi vendégek üdvözlésére összese reglett érdeklődők sorfa­lától övezve — végigsétált a Vá­ci utcái).' A királyi pár és kísérete a bu­dapesti városnéző sétát követően délután a Dunakanyarba látoga­tott. A vendégek Visegrádon a hegytetőn emelkedő Fellegvár­ból gyönyörködtek a táj egye­dülálló szépségében, majd rövid sétát tettek Szentendrén, ahol megtekintették a Kovács Margit Múzeum gyűjteményét. II. Margit királynő és Henrik herceg este megnézte a hazánk­ban vendégszereplő. Üj Dán Táncszínház társulatának előadá­sát a Madách Színházban. Az. előadáson részt vett Németit Ká­roly és felesége. '£

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom