Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

1987. október 1. • PETŐFI NÉPE • 5

Törvény a magánszemélyek jövedelemadójáról (3.)

IV. fejezet

Az adó megállapítása és megfizetése

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK MÓDJA

21. §

(1) A magánszemély — az e törvény 11., 12., 15. és 16. §-ában meghatározott jövedelmek kivételével — az adóigazgatásiijogsza- bályok rendelkezései szerint maga köteles az összjövedelmét és az adóját megállapítani, bevallani és befizetni (önadózás). Külföldről (származó jövedelmet akkor is be kell vallani, ha az a törvény 11. és 12. §-a szerinti jövedelemnek minősül.

(2) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkaviszonyból, magánszemélyek jogi személyiség nélküli társaságában vagy szakcsoportban fennálló tagsági viszonyból származó — adómentességet nem élvező—jövedelme van és erről a munkáltató, a szövetkezet, a társaság, a szakcsoport (a továbbiakban együtt: munkáltató) részére nyilatkozatot ad, az adóalapot és az adót — a 17. és a 20. §-ban foglaltakat is figyelembe véve — a munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be, illetve túlfizetés esetén az adókülönbözetet visszatéríti.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat a jogkövetkezmények tekintetében adóbevallásnak minősül. Ha a magánszemély a megállapított adót vitatja, az adóhatósághoz fordulhat.

ADÓELŐLEG-FIZETÉSI

KÖTELEZETTSÉG

22. §

(1) A jövedelem után az e törvényben, a végrehajtási rendeletben és az adóigazgatási jogszabályokban meghatározott módon és mértékben adóelőleget kell fizetni.

(2) A kifizető az általa kifizetett összegből adóelőleget köteles levonni. Nem kell adóelőleget levonni a törvény 7., 9. és 11—12. §-aiban meghatározott jövedelmek kifizetése esetén.

(3) A munkaviszonyból *— ide nem értve a másodállást, mellékfoglalkozást — származó rendszeres jövedelemből adóelőlegként a tárgyhavi jövedelem 12-szerese után számított adó 1/12-ét kell levonni. A nem rendszeres jövedelmek, valamint az év közben munkaviszonyt létesítők jövedelme tekintetében a végrehajtási rendelet eltérő szabályokat állapíthat meg.

(4) A kifizetőnek az adóelőleget — ha e törvény vagy az adóigazgatási jogszabályok másként nem rendelkeznek Ar a jövedelmeket 48 000 forint hozzáadásával összesítve, a 18. § ( 1) bekezdésében meghatározott mértékek alapulvételévél kell kiszámítania és levonnia.

23. §

(1) A magánszemély a fizetendő adó és a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőlegek összege közötti különbséget (adókülönbözet) köteles az adóhatóságnak megfizetni. Ha a naptári évben befizetett, illetve levont adóelőleg összege az adó öszegét meghaladja, az adókülönbözetet az adóhatóság köteles visszatéríteni.

(2) Az adó megfizetésére az adóhatóság — az adóigazgatási jogszabályokban meghatározott feltételek szerint ^ legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet.

24. §

(1) Ha a kifizető az adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

(2) Ha a magánszemély adólevonás útján adózik, a jövedelem és az adó megállapításáért, levonásáért és befizetéséért az adólevonásra kötelezett a felelős, az adóhatóság a magánszemélytől azt nem követelheti.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG

TELJESÍTÉSÉNEK

ELLENŐRZÉSE:

A VAGYONNYILATKOZAT

25. §

tesz, és megtételét a végrehajtási rendeletben meghatározott módon igazolja, az adóhatóságnak azt el kell fogadnia.

(4) A vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyat az adózás szempontjából — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, mintha azt a magánszemély az utolsó vagyonnyilatkozatot követően szerezte volna.

27. §

(1) Az adóhatóság a határozatát az adóbevallással, az ellenőrzés során, illetve más módón tudomására jutott adatoknak és más bizonyítékoknak a mérlegelésével hozza meg.

(2) Ha az adó alapja másképp nem állapítható meg — ideértve azt az esetet, ha a magánszemély kiadásai meghaladják adómentes és bevallott jövedelmeinek az összegét — a jövedelmet becsléssel kell megállapítani.

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK, KÉSEDELMI PÓTLÉK, BÍRSÁG

28. §

(1) A magánszemély az adóhatóság eljárásának megkezdése előtt adóbevallását helyesbítheti (önellenőrzés). Az így feltárt adóhiány után havi 2% — de legfeljebb összesen 20% — önellenőrzési pótlékot kell fizetni.

(2) Késedelmesen teljesített adófizetés vagy az adókülönbözet késedemes visszatérítése esetén minden megkezdett hónap után havi 2% késedelmi pótlékot kell fizetni. A helytelen adóbevallás miatti adótöbblet esetén az adóbevallás helyesbítéséig késedelmi pótlék nem jár.

(3) Ha az adóhatóság a határozatában adóhiányt állapít meg, a magánszemélyt legalább az adóhiány 50%-ának megfelelő ösz- szegű bírság megfizetésére kötelezi. A birság mértéke az eset összes körülményeire tekintettel gondatlanság esetén 100%-ig, súlyos gondatlanság esetén 150%-ig", szándékosság esetén 200%-ig terjedhet.

(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a bírság fizetésére kötelezettet különös méltánylást érdemlő esetben — a szándékosság kivételével — mentesítheti a bírság megfizetése alól.

ELÉVÜLÉS

29. §

(1) Az adó megállapításához való jog elévül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított egy év elteltével, amelyben a be nem vallott jövedelem megszerzése az adóhatóság tudomására jut.

(2) Az adó megállapításához való jog a jövedelem megszerzése évének utolsó napjától számított öt év elteltével— az (1) bekezdésben foglaltakra való tekintet nélkül — elévül.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést 'kell alkalmazni az adókülönbözet visszafizetéséhez való jog elévülésére is.

AZ ADÓHATÓSÁG HATÁROZATÁNAK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

30. §

Az adót megállapító másodfokú határozat biróság által felülvizsgálható és megváltoztatható. A felülvizsgálat kiterjedhet az adómegállapításjogalapjára, továbbá a megállapított adó összegére abban az esetben, ha a vitatott összeg az 5000 forintot meghaladja.

AZ ADÓ MÉRSÉKLÉSE

31. §

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke — az illetékes községi, nagyközségi, városi, fővárosi kerületi tanács szociális feladatot ellátó szakigazgatási szerve véleményének ismeretében — az adótartozást és a késedelmi pótlékot kérelemre elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése a magánszemély vagy az általa eltartott hozzátartozói megélhetését veszélyezteti.

V, fejezet

Záró rendelkezések

. 32. §

Ez a törvény 1988. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

33. §

(1) Az e törvény hatálybalépése előtt kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre az adókötelezettség nem terjed ki.

(2) Ha az e törvény 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott — 1988. és 1989. évben megszerzett — jövedelem 1987. december 31-ét megelőzően kifizetővel kötött szerződésből származik, a jövedelmet más jövedelmekkel nem kell összevonni és nem kell bevallani. E jövedelem után az adó mértéke 20%. Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be.

(3) Az 1988. évben keletkezett adókötelezettséggel kapcsolatos adóhiány miatt a bírságot — a szándékosság kivételével — legalább az adóhiány 20%-áig, súlyos gondatlanság esetén legfeljebb 50%-áig terjedő mértékben lehet megállapítani, vagy a bírság kiszabásától el lehet tekinteni.

34. §

A törvény hatálybalépésével kapcsolatos további átmeneti intézkedésekről törvény- erejű rendelet rendelkezik.

35. §

Az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatárokra az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel — tesz javaslatot.

36. §

(1) E törvény végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy rendeletben meghatározza:

a) a törvényben használt egyes fogalmak értelmezését;

b) a törvény 6. §-ának (1), (3) bekezdésében, 8. §-ának (4) bekezdésében, 9. §-ának (6) bekezdésében, 15. §-ának 23. és 26. pontjában, 20. §-ának (1) bekezdés d) pontjában, valamint (2) bekezdésében, 22. jvának (3) bekezdésében megjelölt körben a részletes szabályokat;

c) az állandó külföldi lakóhellyel rendelkező személyek, illetve egyes külföldről és tartós külszolgálatból származó jövedelmek adózási szabályait;

d) a társasház vagy a lakásszövetkezet által a tulajdonosok, illetve a tagok nevében megkötött szerződésekből származó jövedelem esetén az adó megfizetésének módját;

e) takarékbetétből származó 1988. évi jövedelmek utáni adó megfizetésének módját.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

— meghatározza a lakáscélú megtakarítások (20. §) formáit,

— meghatározza a törvény-végrehajtásához szükséges számviteli szabályokat és ezekhez kapcsolódóan nyomtatványok kötelező alkalmazását írhatja elő.

(4) A törvény 15. § 12. pontjában meghatározott természetbeni juttatást, illetve 15. pontjában meghatározott költségtérítést, költségátalányt miniszteri rendelet csak a pénzügyminiszterrel egyetértésben állapíthat meg.

' (5) Elemi csapás esetén az újjáépítés elősegítésére a pénzügyminiszter rendeletben e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg.

A HAZAI SÖRGYÁRTÁS

Lépésváltás a termálprogramban

•Végre egy bizottság, melynek működése kézzelfogható eredményeket hozott. Ezzel a megállapítással jellemezhető leginkább a megyei termálvíz-hasznosítási bizottság munkája.

Előkészítő és koordináló testületként alakult meg két évvel ezelőtt. Létrejöttét, mondhatni, az élet kényszerítette ki. Az az ellentmondás, hogy míg a hévízkutak száma 4s- a kőolajkutatás melléktermékeként — egyre nőtt a megyében, a hasznosítás nem akart haladni. Egyetlen hévizet, a kiskunhalasit nyilvánítottak gyógyvízzé 1982-ben a helybeli orvosok ügybuzgalmának eredményeként. A többi településen azonban eddig a pontig sem jutottak el, pedig a gyógyvíz- minősítés a humán célú alkalmazás alapfeltétele.

Hogyan lehetne felgyorsítani és egységes mederbe terelni a termálvízkincs hasznosítását? — ezzel a kérdéssel találta magát szemben a bizottság, mely az egészségügy, az idegenforgalom, a vízügy területén dolgozó tanácsi, vállalati szakemberekből, valamint a termálprogramban úttörő szerepet vállaló intézmények, szövetkezetek vezetőiből alakult.

Első lépésként felmérték a Duna

—Tisza közének termálvagyonát, majd hozzáláttak a gyógyvízzé nyilvánítások előkészítéséhez. Orvosok, tanácsi tisztségviselők, gazdasági szakemberek fogtak össze, hogy elvégezzék a hosszadalmas kísérletsorozatokat és végigjárják a szigorú engedélyezési eljárás buktatóit. A közös munka idén nyárra ért be, amikor három településen — Kis- kunmajsán, Tiszakécskén és Kecskeméten — közel egy időben vehették kézbe a gyógyvízzé minősítő okiratot. Emellett több helyen — így Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön — megkezdték a szükséges vizsgálatokat. Sok minden történt a gyógykezelés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése s az idegenforgalmi létesítmények kiépítése terén is. Elég, ha csak Tiszakécske és Kiskunmajsa hírnevének és vendégforgalmának növekedésére utalunk.

Mindebben erjesztő, mozgató szerepet játszott a megyei termálbizottság. Helyszíni üléseken véleményezte, ajánlásokkal segítette a fejlesztési programokat, s ha kellett, a bizottsági tagok személyes kapcsolataikat, befolyásukat latba vetve lendítették tovább az ügyet. Egyet nem tudott elérni e testület, bár részeredmények itt is születtek. Nem sikerült jelentős központi forrásokat mozgósítani e régió gyógy-idegenfor- galmának fejlesztésére. A gyógyturiz- musban érdekelt szervezetek kevesebb

kockázattal járó, gyorsabb megtérülést ígérő befektetéseket találtak a néhány kiemelt — bár máris túlterhelt — üdülőkörzetben. így azután a felzárkózásra maradt a saját erőből történő, áldozatos fejlesztés. ' Érdemes arról is szót ejteni, hogy a szóban forgó bizottság tagjai pártmegbízatásként kapták feladatul: fordítsanak az átlagosnál több időt, energiát e nagy fontosságú témára. Hiszen itt olyan értékről van szó, melyhez hasoúlót kevés tájegység mondhat magáénak. Az eredmény, a végzett munka azt mutatja, hogy szerencsésen találkozott a próbára hívó feladat és a kötelezettségekkel járó, ösztönző megbízatás.

A Kiskunmajsán ma kezdődő gyógy-idegenforgalmi tanácskozás mintegy összefoglalja az eddigi eredményeket. Meghívást kaptak ide az országos idegenforgalmi és szállodavállalatok vezetői, a gyógy- idegenforgalom ban érdekelt intézmények, főhatóságok képviselői. A lépésváltás megtörtént. Van már mit letenni az asztalra, a helyi kezdeményezések további partnerek bevonásával továbbfejleszthetők. Közösen, szervezett együttműködéssel, de immár külön bizottság működése nélkül.

Lovas Dániel

SIKER A BNV-N Nem csak nézője,

kérője is akadt a halasi csipkének

Csipkével, kézimunkával az idei őszi BNV-n mutatkozott be először önállóan a nagy nyilvánosság előtt a kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet.

Mrazek Tibor elnök el- —mondta: - - piaci pozíciójuk . erősítése érdekében vállalták a figyelemfelkeltésnek ezt a költséges módját. Arra ugyan számítottak, hogy lesz érdeklődő, hiszen a halasi csipkének mindig, mindenhol sok nézője akad: kérője már annál kevesebb, mert ezt a világhírű portékát nem mindenki tudja megfi- 9 Az egyik legszebb példány zetni. Ezért volt olyan nagy meglepetés a szövetkezetiek számára, hogy a vásár megnyitása utáni első órákban már konkrét megrendeléseket kaptak.

Egyik vevőjük a Hotel-Shop: a karácsonyi ünnepektől saját szállodáiban árusítja a halasi csipkét. Valutáért, így a szövetkezet ebből származó bevétele dollárelszámolású lesz, tőkés exportjukat növeli. Másik üzleti partnerük egy francia cég, melynek magyar származású képviselője magával vitte az első mintadarabot a Mikromodul franciaországi boltjaiba kerülő halasi népművészeti remekekből. A Domus Lakberendezési Aruház Vállalat dél-dunántúli kirendeltsége volt a szövetkezet harmadik, konkrét üzletet ajánló megrendelője az őszi BNV-n. Ez a vállalat nem csipkét, hanem kézimunkát: herendi motívumos térítőkét kért. Egy japán cég pedig a Hungarocoopon keresztül érdeklődött a halasiak pavilonjában látott termékek iránt.

A szövetkezetiek az egyéni vásárlóknak azt javasolták, keressék fel a Gobelin Háziipari Szövetkezet Régiposta utcai üzletét Budapesten, ott kaphatók termékeik, nagy választékban, forin- ..tért...Valutáért a. Csemege Kereskedelmi VállalaÜJOlfr- tourist-üzleteiben. Emellett a Népművészeti Vállalat, a szegedi áfész, Szombathelyen és Szentendrén magán- kereskedő, Halason a Csipke Hotel forgalmazza értékes termékeiket.

E minden várakozást fe- a kiállított halasi csipkéből. lülmúló érdeklődés fölvetette azt a kérdést: győzik-e majd a halasiak a megnövekedett igények kielégítését? Hiszen a konfekcióipari termelésüket — ami árbevételük nagyobb részét adja — lévén ebben hosszabb távra szóló, konkrét megrendelésük — nem csökkenthetik. De nem is akaiják. Belső átszervezéssel, valamint több bedolgozóval oldják meg a megnövekedett feladatokat. Ha szükséges, ismét indítanak egy tanfolyamot a csipkevarrásra, kézimunkázásra vállalkozóknak.

Mrazek Tibor elmondta azt is: e váratlan fordulat egyik pozitív hatása az, hogy feloldotta a tőkés export növelésének kényszere miatti feszültségüket. Mindeddig ugyanis csak a konfekcióipari tevékenységükben tudtak az exportfeladataiknak megfelelni, amiben a piacon már sok a versenytárs. Nem jelentéktelen szempont az sem, hogy a dollárelszámolású értékesítésük jövedelmezősége igen jó.

A. M.

(1) Az adóhatóság ellenőrzi a magánszemély adókötelezettségének a teljesítését, az adó megállapításának a helyességét és befizetésének a tényét.

(2) Az adóhatóság határozattal állapítja meg annak a magánszemélynek az adóját, akiről megállapította, hogy valótlan adóbevallást nyújtott be, vagy adóbevallási kötelezettségének nem tett eleget.

(3) Ha a határozattal megállapított jövedelem, illetve adó a bevallott jövedelem, illetve adó összegét meghaladja (adóhiány), a feltárt jövedelmet teljes egészében a feltárás évét megelőző év összjövedelméhez kell hozzászámítani.

(4) Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót abban az esetben is, ha a magán- személy a 18. § (2) és (4) bekezdése, továbbá a 21. § (2) bekezdése szerint megállapított adót vitatja.

26. §

(1) A belföldi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély ;— teljes vagyonáról vagy egyes vagyontárgyairól — a Miniszter- 1 tanács rendeletében háromévenként, az adóhatóság határozatával pedig legfeljebb évente egy alkalommal vagyonnyilatkozat tételére kötelezhető. Az adóhatóság ilyen határozata ellen — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény 62. §-ának (3) bekezdése alapján—jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az adóhatóság abban az esetben kötelezheti a magánszemélyt vagyon-nyilatkozat tételére, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján feltehető, hogy a magán- személy vagyona jelentősVnértékben gyarapodott, és ez a bevallott összjövedelmét számottevően meghaladja.

(3) A nyilatkozattételi kötelezettség az ingatlanok és a nagy értékű ingóságok felsorolására terjedhet ki. Nem terjedhet ki a kötelezettség a takarékbetétben lévő vagyonra. Ha azonban a magánszemély erről nyilatkozatot

9 Nagyüzemi sörpalackozás

Előfordul, hogy bosszankodva fordulunk ki a boltból, mert nem kaptunk sört. Vajon miért? Kevés a sör? Sörivó nemzetté váltunk?

A válaszért, amely sok mindent megmagyaráz, nyúljunk vissza a régmúltba.

A sörfőzés, vagy ahogyan régen mondták, a semevelés a növénytermesztés függvénye, ezért főzettek tekintélyes mennyiségű sört a középkorban a földesurak és a városi polgárok. A mezővárosok és a parasztság csak kisebb mértékben „nevelt sert”. A sörhöz szükséges árpát részben a majorsági szántókon termesztették, részben a jobbágyi kilencedből teremtették elő.

A földbirtokosok a majorságaikon árusították is a sört. 1614-ből fennmaradt a bajmóci udvarbirónak adott« utasítás, mely előírta, hogy „ .. .az ser- főzés kömyül vigyázzon, hogy jó sert főzzenek, ki nemcsak az mi korcsmán- kpn keljen el, de még az idegen falukra is pénzen elkelhessen...” A bor azonban országszerte kelendőbb volt a sörnél, amint azt Comenius 1660 körül megállapította: „Azhol bor nincsen, sört isznak”.

A sörkészítéshez sok és jó ivóvízre volt szükség, ezért a sörfőzdéket általában víz mellé telepítették. Pest-Budán természetesen a Duna mellé. Miután megépült az első szívópumpás kút, a sörfőzdét nem kellett többé nagy víz mellé építeni. így a pesti Schmidt Péter

1844-ben az Üllői útra építtette Serfőzdéjét, raktározásra pedig Kőbánya kőfejtőit használta, ahol a fejtés eredményeként több mint 30 kilométer hosszú pincerendszer jött létre, amelynek hőmérséklete télen-nyáron állandó. Ez utóbbi kedvezett leginkább az újabb sörgyárak alapításának. 1850-ben megalapították a Kőbányai Serfőző Társaságot. 1855-től neve Kőbányai Serház Társaság, amelyet 1862-ben megvett Dreher Antal. Ekkor már működött egy másik sörgyár is Kőbányán, amelyet 1867-ben megvásárolt egy részvénytársaság, s ettől kezdve Első Magyar Részvényserfőző néven működött. Ennek volt részvényese a svájci származású Haggenmacher Henrik. E két név aztán összeforrott a magyar söripar történetével.

A magyar söripar mégsem számított jelentős iparágnak, mert az országban nagy mennyiségű és olcsó bor termett.

A sörpiacon azonban a múlt század végén fordulat következett be, mert a filoxéravész másfél évtized alatt kipusz- titotta a szőlő kétharmadát. A borárak magasra szöktek, s a kereslet nagyon megnőtt a sör iránt.

A sör iránti kereslet miatt vidéken is sorra bővítették a sörfőzdéket. Több gyár részvénytársasággá alakult (Nagyvárad, Túróc, Nyitra, Nagy- szentmiklós, Kőszeg stb.), s néhány új serfőzde is létesült, mint 1892-ben a Nagykanizsai Sörfőző Rt. és az Első

az ser főzés kör nyúl vigyázzon

Soproni Serfőzde és Malátagyár Rt. 1895-ben. (A pécsi sörgyárat már 1853- ban alapították.) Ennek ellenére, az 1913—1914-ben előállított 3,2 millió hektoliter sör 75 százaléka a fővárosi sörgyárakból került ki.

Az első világháború után a bor ismét olcsóbb lett, ami a sör iránti kereslet csökkenését okozta. 19 sörgyárból 6 becsukott. A sörtermelés 1938-ban nem érte el a 300 000 hektolitert, ennek 92 százalékát Budapesten gyártották.

A második világháború után a magyar söripart a következő vállalatok képviselték: három pesti részvénytársaság, a pécsi Pannónia Sörgyár Rt. és a Sopron—Kőszeg Polgári Serfőzdék Rt. 1948-ban a sörgyárakat államosították, majd 1949-ben a kőbányai sörgyárakból egyetlen vállalatot csináltak.

1971-ben azután megalapították a Söripari Vállalatok Trösztjét, ennek keretében a kőbányai, nagykanizsai, soproni sörgyárakat és a pécsi Pannónia Sörgyárat. Ebben a szervezeti keretben dolgoztak 1981. december 31- éig, azután a sörgyárak ismét önállóvá váltak, és számuk a Borsodi Sörgyárral ötre gyarapodott. Az ország sörtermelése ekkorra csaknem 8 millió hektoliterre emelkedett. (A szerk megjegyzése: Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megye ellátásán javító, több mint félmilliárd forintos fejlesztést kezdeményezett a pécsi Pannónia Sörgyár, melyhez a Magyar Hitelbank Rt. ad jelentős kölcsönt. A megállapodást—melyben egy bajai palackozó építésének terve is szerepel — a múlt héten írták alá)

Úgy tűnik tehát, sörivó nemzetté váltunk... ' _