Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
1981. október 5. * PETŐFI NÉPE • 3 Az adóreform esély a kibontakozásra Beszélgetés dr. Kupa Mihállyal, a Pénzügyminisztérium adóreform-titkárságának vezetőjével Ma' miniden újságolvasó, rádiózó, tévéző állampolgár „adó-iskolába” jár. Tainácsadó kiadványok sorozata szolgálja a (tájékozódást. Kérdé- seilnlkne egyre árnyaltabb, pontosabb válaszok szülleitmek. Persze, maga az adózás majd csak 1988-tól! vizsgázik igazán. Dr. Kupa Mihályt, a Pénzügymiinisztórium adóreform-titkárságának vezetőijét arra kérte munka társunk, légyen kalauzunk — Rég nem (követett hazánkban olyan tnagy érdeklődés parlamenti ülésszakot, mint legutóbb, amikor a T. Ház a kormány munka- programjáról és az adóreformról tárgyalt. Az emberek többsége azonban máig nem nagyon érti: miért is kellettek a törvények? — Nincs mit titkolózni, mellé- beszélni — a lakosság jelentős hányada jól ismeri már a tényeket — gazdaságunk válságos időket él. Világossá lett: ha nem módosítunk jelentősen a mai állapoton, olyan helyzetbe keveredhetünk, amelyből már nem lehet kijutni pusztán szabályozó- módosítással. Hogy a problémákon túljussunk — és most társadalmi gondjainkra is gondolok —, olyan gazdaságpolitikát kell .folytatnunk, amely a teljesítményt — méghozzá a nemzetközi piac által megmért és elismert ■teljesítményt — helyezi a gazdasági-társadalmi értékrend középpontjába. Első feladatként — ez az elfogadott kormányprogram lényege — a termelést kell rendbehoznunk. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy csak a valóiban értékes teljesítményt ismerjük el: új gazdasági értékrendre van tehát szükségünk. Ennek lehetőségét teremti meg az adóreform. Egyrészt szűkíti a gazdaságpolitika mozgásterét a kivételek, a mentességek, a speciális szabályok területén; ugyanakkor bővíti is a pályát a versenyképes, eladható teljesítmények esetében. Persze ne feledjük: az adóreform a gazdasági reform része, nem befejezése, csak egyik láncszeme. Esély a kibontakozásra. — Erre az esélyre szerintem vita nélkül voksolt volna mindenki. Inkább az a kérdés: személyi jövedelmünk alakulása miként kapcsolódik éhhez? — Ha nem fogadták volna el az új adótörvényt, a személyi jövedelmek adózását akkor is újra kellett volna rendeznünk. Közismert: az adómorál nem (volt) kielégítő, és most nem csak az egyéni vállalkozó ügyeskedéseire, hanem az adóhivatal úgynevezett becsléseire is gondolok. A személyi jövedelemadó mellett sok érvet fel lehet sorakoztatni. Csák a legfontosabbakat emelem ki: az új törvény az adózás szem- ■ pontjából azonosan értékeli a munkaerőt. Megszűnik a főmunkaidőben és az egyéb tevékenységből szerzett jövedelmek 'mai eltérő adóztatása. Ez lehetővé teszi a termelésben, gazdálkodásban létrejövő főjövedelmeknek a maiinál erőteljesebb differenciálódását. Ha a közterhekhez jövedelmemmel arányosan járulok hozzá — mondhatja a dolgozó —, akkor megkövetelhetem, hogy a jövedelmem a teljesítményemmel is arányban álljon. Elviselhetővé teszi a differenciálódást társadalmi oldalról is, hiszen tompítja a szélsőségeket. A személyi jövédelenjadó (SZJ Alrendszer, a mai szétparcellázott szabályozással szemben, népgazdasági lag is egységesen rendezi a bevételeket. Ha nő a lakosság bevétele, arányosan nő az elvonás is. Ezért lassanként szükségtelenné válik a fogyasztói áremelésekkel elért utólagos jövedelemszabályozás is. Végül: az egységes adózás oldja, majd feleslegessé teszi a központi bérszabályozást. Megteremti a lakossági jövedelem-szabályozást és -nyilvántartást. Vagyis az adóreform stabil, kiszámítható és merőben új gazdasági alapra helyezi az állam és a gazdálkodók, az állam és az állampolgárok kapcsolatát. — Többen Is állították a vitákon: túl gyorsan vezetjük be az új adózást, sok a bizonytalanság, előre lehet számolni a gondokkal. — A most elfogadott változat nem zárt szisztéma. Készek vagyunk befogadni minden hasznos javaslatot. Ügy .gondolom, hogy a következő években számos olyan új javaslat születik majd, amelyet komoly előzetes munkák és viták árán beépíthetünk a rendszerbe. Egy biztos: az adóhatóságok és az adózók részéről kölcsönös megértés és türelem szükséges: a premier zök„adóországban”. kenőkkel, problémákkal járhat. Én azért bízom a munkatársainkban és a korszerű technikában. Remélem, hogy a problémák, a tévedések százalékaránya elenyésző lesz. — Megjelent a törvény a lapokban, pontos és pontatlan számításokkal, táblázatokkal. Zavar támadt: mintha csodálkoznánk, jé, hát mégis adóz-, nunk kell?! Kérem, legyen olvasóink adó-szakértője, segítsen néhány jó tanáccsal... — Szívesen. Javaslom például, hogy 1988-tól figyeljük, jegyezzük fel jövedelmeinket. Mert ha nem követjük folyamatosan bevételeink alakulását — a korábbi évektől eltérően —, kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket. A már Ismert adótábla fontos sajátossága: 48 ezer forintig minden magyar állampolgár adómentes. A bérből és fizetésből élőknek az úgynevezett alkalmazotti kedvezmény is jár: 12 ezer forint. Vagyis nem csak a bérre, a fizetésre, hanem az összes jövedelemre vonatkozik ez, vagyis abból kell majd levonni. Jó tudni: januártól minden fizetésbe beépül a személyi jövedelemadó. A nyugdíjjárulék egységesen 10 százalék lesz. Ha valakinek a mai nyugdíjjáruléka nem éri el a 10 százalékot, annak fel fogják emelni a bérét úgy, hogy a fizetése a levonás miatt te csökkenjen. A „bruttósítás” alapja az 1987 december havi bér, de ettől el is térhetnek, például az építőiparban, ahol igen alacsony a decemberi kereset. Nagyon fontos, hogy a három- és .többgyerekes családoknál gyermekenként — tehát mindegyik gyerekre — levonható a többet kereső fizetéséből a gyerek iskolai tanulmányainak befejezéséig — évi 12 ezer forint. — Olvasóink között nagyon sok a kistermelő. Kérem, erről la területről szóljon bővebben is. — Mezőgazdasági kistermelésen a munka- és tagságii viszonyon kívül végzett tevékenységet értjük, a részes művelés kivételével. Az adózásnak az árbevétel az alapja. Három kategória létezik: az 500 ezer forint árbevételt el nem érő mezőgazdasági termelő nem adózik, nem ■is kell bevallást készítenie. Az 500 ezer fórint és a 2 millió forint közötti bevétellel rendelkező kistermelő személyi jövedelemadó- rendszerben adózik, speciális szabály szerint. A 2 millió forint feletti. árbevételű gazdaság— vagy aki legalább egy alkalmazottat rendszeresen foglalkoztat — már vállalkozónak minősül, és a vállalkozói adó szabályai szerint adózik.. — Hogy történik az adózás? — Ha valakinek van 600 ezer forint árbevétele, mondjuk sertésből és almából, akkor meg kell nézni azt, hogy a 600 ezer forinton belül az állat és a növény hogyan oszlik meg. Tételezzük fel, hogy egyharmada a disznóból, kétharmada a gyümölcsből származik. A 600 ezer forintból 500 ezer forint eleve adómentes, azzal nem kell törődni. Csak a 100 ezer forint adóköteles, a következők szerint: ha állatról van szó, akkor 10 százalék a vélt jövedelemtartalma az árbevételnek; ha növényről, akkor 30 százalék. Tehát az előbbi példánál maradva, ha a 1Q0 ezer forintot megosztom, és 2/3-ad volt az állat, akkor 67 ezer forint körüli az összeg, ennek a 10 százaléka, a 6700 forint a jövedelem. Egyharmada volt a növény, az alma, az 33 ezer forint ennek a 30 százaléka, 9 ezer 900 forint, tehát 10 ezer forint a jövedelme. Vagyis ha van 10 ezer forint jövedelmem a növénytermelésiből és van 7 ezer forint az állattenyésztésből, ez 17 ezer forint. Etet kell elosztani a művelésben részt vevő, 16 éven felüli családtagok számával. — mondjuk négyen vannak. A 17 ezer forintot elosztom négygyei, az lesz személyenként négyezer forint ezt hozzáadom az évi, mondjuk 70 ezer forint bérhez, ez adózik összevontan. Hogy pontosan mennyit azt egy közönséges táblázatból bárki kiolvashatja. — És mi a harmadik kategória? — Kétmillió forint feletti éribevételnél bevétel—kiadás alapon megy az adóztatás, tehát azt mondják, sertésenként 5 ezer í" rint a bevétel; 4 ezer a takarmányra, 500 a villanyra rámegy, marad 500 forint egy sertésen, tehát ennyi a jövedelem. Szerintem, igen kedvező helyzetbe kerültek ezzel a kedvezménnyel a kistermelők. Így remélhető, hogy nem esik vissza a termelési kedv... — Lehet-e. előre látni egy- egy rendeletcsomag előkészítésénél, hogy milyen mellékhatásokkal kell számolni majd hővezetésük után? 1 ön szórtat milyen járulékos hatásokra számíthatunk az adótörvények (életbe lépését követően? — Nem könnyű a jövőt modellezni. De azért a parlamenti ülésszak vitáiból sok mindenre következtethetünk. A képviselők egyértelműen beszéltek: az érés adóreform mellett szociálpolitikai és bérreformra is szükség van; a jelenlegi szociálpolitika ■nincs felkészülve kétszámjegyű inflációs hatásokra. Azt is hallottuk: szükséges a tájékoztatás reformja, és a nagyobb demokratizmus is. Nem hiszem, hogy ez a parlament olyan költségvetést még egyszer könnyen elfogad, amelyben 51 milliárdot tesz ki az „egyebek” tétel. Ezek a közvetett hatások. Lesznek egyebek is. Az, hogy 1989-től már a lakóhely szerint illetékes tanácsok kapják a személyi jövedelemadót, azt eredményezi majd feltehetően, hogy a lakosság az eddiginél nagyobb beleszólást kér a lakókörzet ügyeinek intézésébe. A ■másik a jövedelem-átrendező hatás. A tő- és a mellékállásokból származó jövedelmek is összeadódnak, így az érintettek garantáltan nagyobb terhet viselnek majd, mint eddig. — Persze az ellenhatás is érvényesül. Az emberek visz- szafogják ■teljesítményeiket. Másodállás helyett kártyáznak vagy sétálnak ... — Ha szegény az ország, az emberek is szegények, ez viszont nem zárja ki, hogy igényesek legyenek. Sokfelé jártam mostanában az országban, de lemondó, édes-bús hangulatú emberekkel csak a televízió késő esti vitaműsoraiban találkoztam: amikor három tudós ott sírt, hogy végünk van ... Hát nincs végünk. Mások szerencsére élni akarnak. Fel kell nevelni a gyerekeket, támogatni kell a szülőket, házat szükséges építeni, és fizetni kell a rogyasztóan sok OTP-részletet. Llyen körülmények között — 15 százalékos infláció mellett — mondhatom-e azt, hogy visszatartom a teljesítményemet? Hát miből fogok megélni? Azt gondolom tehát, ez nem reális veszély. Az igazi gond az infláció: különösen, ha 1989-ben nem tudjuk visszaszorítani, fis persze az. ha a kátyúból nem tudunk kijönni ... — Mennyi múlhat majd rajtunk, újságírókon, tisztviselőkön, traktorosokon, tanítókon, kohászokon? — Úgy gondolom, a kilábalás elsősorban néni azon múlik már, hogy milyen az egyéni teljesítmény, ami persze azért nagyon fontos. Inkább azon. hogy milyen lesz a vezetők teljesítménye; változik-e az ország struktúrapolitikája, hogy konzerváljuk-e még a huszadik század eleji struktúrát. Persze azért nekem is. önnek is — mindannyiánk- nak — lesz mit változtatnunk. Ki kell alakitanunk a saját stabilizációs programunkat. Én azt hiszem, hogy ez tulajdonképpen nem valami bonyolult dolog. Dolgozni kell. Jobban. Farkas P. József AKTÍVAÉRTEKEZLET KISKUNHALASON % A szellemi erők összpontosításéval A hét utolsó munkanapján tartották meg Kiskunhalas és vonzáskörzete községeinek pártaktivistái tanácskozásukat a gazdasági-társadalmi kibontakozás kérdéseiről. A kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, dr. Szabó Miklós a résztvevőknek kiadott intézkedési tervihez szóbeli kiegészítőt fűzött. Hangsúlyozta, hogy a jelenlévők felelőssége meghatározó a kibontakozás programjának végrehajtásában. Elmondta, hogy az eddigi testületi vitákon többször felmerült, menynyire legyen konkrét az intézkedési program. A párt nem vonul ki a gazdaságból, de a konkrétumokat valamennyi intézménynek, vállalatnak a helyi körülményeknek megfelelően kell kidolgoznia. Kritikus hangon szólt azokról a fonákságokról, amelyek a körzetben az utóbbi időben sokat foglalkoztatják a közvéleményt, például a Texcoop munkájáról, a kunfehértói tanácselnök viselt dolgairól, a Kelebiai Rákóczi Csillaga Termelőszövetkezet helyzetéről. Felhívta a figyelmet az eddigieknél körültekintőbb káderpolitikára és átgondoltabb káderkiyálasztásra, ■hiszen — mint mondta — az emberi tényező döntő az elkövetkezendő időszakban. Ezzel kapcsolatban megemlítette a bérezésben, az érdekeltségben meglévő anomáliákat is. A körzet kialakult mezőgazdasági-ipari szerkezetében átalakítás, nagyobb változás nem várható, de a finomításról, a hatékonyabb tevékenységek fejlesztéséről, így a feldolgozás javításáról nem mondhatnak le. Feltétlen szükséges a távoli vállalati központok és a helyi egységek közti kapcsolat felülvizsgálata, az utóbbiak kiszolgáltatottságának megszüntetése. Vitaindítóját a város első titkára így fejezte be: A mai valóságot kell érzékelnünk, alakítanunk, ehhez valameny- nyiünk cselekvő részvételére szükség van. Hozzászólásra Juhász László, a KEFAG jánoshalmi ládaüzemének vezetője, Csányi József, a Ganz-MÁVAG Kiskunhalasi Gépgyárának igazgatója, Horváth István, az Ikarus Jármű- és Karosszériagyár kiskunhalasi gyárának személyzeti vezetője, Forcek Dániel, a Tompái Kossuth Tsz elnöke jelentkezett. Majd Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Foglalkozott a kibontakozás programjának helyi feltételrendszerével. amelyben igen -jelentős szerepet kap az elvárásoknak legmesszebbmenőkig megfelelő vezető. a fejlesztő szakember és nagy a felelősségük a termelésben dolgozóknak. Kiemelte, mennyire felértékelődött az információ, hiszen a világszínvonalú termékek megteremtéséhez — mondta — elsősorban azt kell tudni, milyen is a világszínvonal. Mindenkinek a saját helyén kell — a központokban és a helyi intézményekben egyaránt — a gondokat megoldani. És mindenkinek azon kell töprengeni, hogyan tudná hatékonyabbá tenni a munkát. Ehhez a konkrét feladatok megoldására alkalmas vezetői gárda szükséges, olyan, amely a szellemi erőket jól tudja összpontosítani. A tanácskozás végeztével Sípos János, a városi pártbizottság titkára foglalta össze az elhangzottakat. G. E. KECSKEMÉT^—HYVINKÄÄ Bővülő testvérvárosi kapcsolatok Alig több mint egy év telt el azóta, hogy Kecskemét és a finnországi Hyvinkää testvérvárosi szerződést kötött. A kapcsolatok azóta rendszeressé váltak a két település Intézményei és lakosai között. A finn város polgár- mestere, Osmo Anttila az elmúlt hetet Kecskeméten töltötte, a diplomácia nyelvén szólva: hivatalos baráti látogatáson. Járt a megyeszékhely több üzemében, intézményében, tárgyalt Adorján Mihály tanácselnökkel és fogadta őt Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. Hyvinkää polgármesterét, aki a hét végén tért vissza Finnországba, elutazása előtt kértük meg, hogy beszéljen a testvér- városi kapcsolat jelenéről és jövőjéről : — Természetesen egy év elég rövid idő két város kapcsolatainak kibontakozásához — mondta Osmo Anttila. — Nekünk minden skandináv országban, ezenkívül az NSZK-ban és a Szovjetunióban is vannak testvérvárosaink, melyekkel a szerződést már a hetvenes évek elején megkötöttük. Mégis azt mondhatom: Kecskeméttel/ való együttműködésünk rövid (múltja ellenére sokkal gyorsabban halad és fejlődik, mint a többi. Talán az is közrejátszik ebben, hogy a különböző hyvinkää-i egyesületek mind nagyon szeretnének eljutni ide. Azután vannak olyanok is, akik egyénileg utaznak. Szinte fékeznünk kell a Kecskemétre vándorlást, hogy ne legyen az ittenieknek megterhelő. — Az együtt működés ezek szerint kiterjed a vezetők látogatásaitól az egyesületeken át a személyes, egyéni kapcsolatokra? — Valóban elevenek mindhárom szinten kapcsolataink. Vannak előre rögzített, egyeztetett programok és szabad, szerződésben nem egyeztetett találkozások. Az alapot ez utóbbiakhoz is a hivatalos találkozók adják, hisz ezek biztosítják, hogy polgárainknak fontosabb ide jönni, mint más magyar városokba. — A testvérvárosi szerződést Finnországban írták alá, így ön most jár először Kecskeméten. Milyen benyomásokat szerzett? — A fogadtatás nagyszerű volt és barátságos. Személy szerint engem leginkább a kórház érdekelt. Tetszett a technikai felszereltsége, gondozottsága. S bár tudom, hogy megvannak a város sajátos gondjai, feltűnt, milyen sok mindent építettek a közelmúltban, s láttam friss építkezéseket is.. Különösen az új gimnázium épülete ragadta meg a figyelmem. — Ha már az új létesítményeknél tartunk: önök építenek-e valamit mostanában? — Nagy izgalommal készülünk az új koncertközpont felavatására, amire novemberben kerül sor. A létesítmény egyik felében egy nagy áruház lesz, a másikban pedig egy ötszáz nézőt befogadó, kiváló akusztikájú színházterem. A város részben saját pénzéből építtette, részben kölcsönből, melyet hat banktól vett fel. — Miről nevezetes leginkább Hyvinkää? — Azt lehetne mondani, hogy Hyvinkää a téli sportok városa. Finnország-szerte ismerik hatalmas szabadidőparkját, melyben a sífutástól a szánkózáson át a síugrásig mindenféle téli sport lehetőségei adottak. — Milyen eredményeket hozott mostani látogatása? — Megbeszéléseink fő célja az volt, hogy a tavaly megkötött testvérvárosi szerződést tartalommal töltsük meg. Három területen rajzolódott ki az előrelépés lehetősége: a tervek szerint megrendezzük az itteni kerámiastúdió kiállítását, magyar napokat szervezünk a hyvinkää-i éttermekben és bővítjük a diákcserét. Egészen biztos, hogy eredményre jutunk a zenei területen, és talán a sportban is találunk érintkező területeket. Valaki tréfásan azt mondta: mindkét városban elég rossz a foci ahhoz, hogy együttműködhessünk. De sajnos vízilabdát mi nem játszunk, itt pedig nincsenek jégkóron gőzök. — S mi a kapcsolatok soron következő eseménye? — Mindenekelőtt: hazatérésem után levelet küldünk, melyben az itt elhangzottak alapján megtesszük konkrét javaslatainkat. Fő feladatunknak a felkészülést tartjuk a Magyar—Finn Barátsági Hétre, melyet jövő nyáron rendeznek mindkét országban. Ennek keretében a ma- ■gyár testvérvárosok egy része Finnországban vesz részt közös tanácskozáson, majd pedig minden küldöttség a saját partneréhez látogat. A hivatalos delegáció mellett turistákat is várunk Kecskemétről a háromévenként rendezett barátsági tvet hyvinkää-i eseményeire.. Lovas Dániel Helikopter a gyár fölött Cjabb jelentős állomásához érkezett a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárban megkezdett környezetvédelmi beruházási program. Az új automata formázósorhoz kapcsolódó olvasztóművet az NDK-ban készített, korszerű porleválasztó és füstgáztisztító berendezéssel szerelik föl, tovább csökkentve ezzel a levegőbe kerülő szennyeződés mértékét. A régi formázó sort kiszolgáló, az első két vasolvasztó kemencéhez kapcsolódó tisztító berendezés márciustól már üzemel, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szegedi intézetének mérési eredményei szerint kielégítően, a levegőbe kerülő por, a széndioxid, szén- monoxid és kéndioxid mennyisége az engedélyezett szint alatt van. A beruházás második üteme révén tovább javtól a gyárban alkalmazott porleválasztás! és füstgáztisztítási technológia hatékony- a sága, megszüntetve ezzel a levegő szennyezettsége miatti korábbi panaszokat. Az új tisztító berendezések felszerelése érdekében egyébként az olvasztókemencéket is meg kellett erősíteni, mivel a kemencetestek a rájuk nehezedő többlet-terhelést már nem viselték volna el. A beruházás második üteme szeptemberben kezdődött, a GISAG öntödei berendezéseket gyártó NŐK* beli vállalat szakembereinek segítségével. Pénteken a szerelés látványos fejezete kezdődött, amikor a délelőtti órákban honvédségi helikopter landolt a gyár vasút melletti kerítésénél. A Magyar Néphadsereg helikopteres, emelési feladatokra kiképzett egysége, az első tisztítóberendezés szerelésénél már alkalmazott módszerrel — huszonnégy felszállással emelte a tetőre a berendezés több- mázsás alkatrészeit. Az NDK-beli vállalat szerelőinek nem jelentett különösebb gondot a számukra még kissé szokatlan technológiai eljárás; a kecskeméti gyárban pontosan ötszázegyedik alkalommal dolgoztak helikopter segítségével. Vári József százados, a helikopter pilótája is rutinos a hasonló feladatok megoldásában, biztos kézzel, milliméteres pon* tossággal emelte helyükre a hatalmas szerkezeti elemeket. A két napig tartó helikopteres beemelés és szerelés után rövidesen befejeződik a gyári porleválasztó technológiai összeszerelése, decemberben pedig várhatóan megkezdődik az új berendezés próbaüzeme. Nagy Miklós \
