Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
. KI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLM. évf. 234. szám Ára: 1,80 Ft mi. október 5.. hét» VERSMONDÓK VERSENYE Illyés Gyula és Váci Mihály emlékének Rádiók öz vetítés a megyeszékhelyrőt j Jó ügyek hozzák Bács-Kiskun- ba Rapcsányi Lászlót. Ismerősei örömmel köszöntötték pénteken este Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ előtt. A vers-és prózamondó versenyek pályafutása kezdetétől közel állnak szívéhez, Illyés Gyulát — mint sokan mások — századunk egyik nagyjaként tisztelte. A róla elnevezett, munkássága előtt tisztelgő országos verseny az irodalmi ismeretterjesztés kiváló alkalma, az érzelmi gazdagodás nagyszerű lehetősége a résztvevők és a közönség, a rádióhallgatók számára is. Kecskemét ezúttal is méltón keretezte a nagy vállalkozást, jó hátteret teremtett az Illyés Gyula vers- és prózamondó verseny második területi elődöntőjéhez. A fehérgyarmati Udud István lépett először a mikrofonhoz. Illyés-verset választott. Meggyőzően, talán a vers indulatát kissé megszelídítve mondta el a változásokat Óhajtó, ám újra és újra megcsalatott költő reménykedő panaszait. Fodor András, a bírálóbizottság elnöke régi ismerősként köszöntötte, elemezte versmondását. A rokonszenves tanárembert hosszú ideje a jó magyar amatőr versmondók között tartják számon. A viszonylag kisszámú, ám lelkes közönség hosszú tapssal jutalmazta a kecskeméti Bodor Pált, aki megrendítő erővel jelenítette meg Darvas Kiss Kelemen balladáját. Eddig senkit sem méltányolt ilyen egyértelmű elismeréssel az öttagú bírálóbizottság. Két forduló után 40 pontjával a döntő szinte biztos résztvevőjének számit. Reménykedhet még a 38 pontot kiérdemelt békéscsabai» Szuromi László, az említett Udud István és Balogh Tamás (Mezőberény) is. A döntőt a televízió is közvetíti. Szombaton — a Pedagógus Szakszervezet fölhívására —14 (Folytatás a 2. oldalon.) GOKART Magyar himnusz a Petőfi Nepe Rangos idényzáróversenyt rendezett a kecskeméti Ibusz SE gokartszakosztálya és szerkesztőségünk. A Petőfi Népe Kupa futamaira négy nemzet küldte el sportolóit, köztük ott volt a világbajnoki hatodik helyezett nyugatnémet Andreas Siemens is. Már szombaton is sokan megtekintették az osztrák bajnokság futamait, vasárnap pedig a szokásosnál jóval többen látogattak a Dutép-kartringre. A szurkolók „orra" ezúttal is jól működött: valamennyi géposztályban látványos küzdelem után dőltek el a helyezések. Az első feljegyzésre méltó esemény még szombaton történt, amikor Szász László és Andreas ■Siemens is megjavította Alessandro Picclni nyáron felállított körrekordját. Ez a két eredmény már előrevetítette, hogy a nyugatnémet és a magyar fiú remek ‘ formában, gyors és megbízható géppel várja a vasárnapi nagy- díj-futamot. Az Intercontinental—A géposztályban az osztrák Dragar, a Formula;—C osztályban pedig a nyugatnémet Siemens révén külföldi siker született. Mindketten meggyőző fölénnyel bizonyultak a legjobbnak. A Petőfi Népe Kupa nagydijért szokás szerint együtt indult valamennyi motor. Remek iramban startoltak a „zsámolyok”, ám körönként fogytak a kartok a pályán. Az élen a nagy esélyes Siemens haladt, mögötte Szász László tartotta jól magát. Már csak egy kör volt hátra a döntőből, amikor a nyugatnémet fiú gépe felmondta a szolgálatot, így a jelenlegi legjobb hazai gokartozó, Szász László állhatott föl a dobogó legmagasabb fokára, tiszteletére .hangzott el a Dutép-Kart- ringen a magyar himnusz. A döntő után megtartott tombolasorsoláson Kávai Péter kecskeméti lakos 664-es sorszámú belépőjével nyerte meg a Simson motor- kerékpárt. A Petőfi Népe Kupa eredményei: Int—A: 1. Dragar (osztrák), 2. Szász László, 3. Dierks (osztrák). Formula—-C: 1. Siemens (nyugatnémet), 2. Egger (osztrák), 3. Kopeczky (csehszlovák). Int— C: 1. Nagy László, 2. Zupták, 3. Kocztur (mind magyar). 50 köbcentiméteres go.: 1. Horváth II., 2. Vér, 3. ifj. Farkas (rhind magyar). Nagydíj: Vízhűtéses go.:l. Szász, 2. Vímmer (osztrák), 3. Kopeczky. Léghűtéses: 1. Volland, 2. Sieber (nyugatnémetek), 3. Valiant (osztrák). R. I. • Együtt a mezőny a Petőfi Népe Kupa nemzetközi gokartversenyen. FELVONULÁS A SZŐLŐ ÉS BOR VÁROSÁBAN Szüreti és nemzetiségi nap Kiskőrösön # Szüreti felvonnlie Kiskőrös főutcáján. Hármas ünnep jegyében telt a hét vége Kiskörösön. 1989 óta hagyomány, hogy október első vasárnapján nemzetiségi napot rendeznék a településen. Köztudomású, hogy Kiskőrösön ma is jelentős számú szlovák nemzetiségi él, és a nap alkalmat ad az anyanyelvi kultúra megőrzésében elért eredmények számbavételére, a további feladatok kijelölésére. Mivel az-időpont egybeesik a szüreti munkálatok kellős közepével is, a nemzetiségi napot a nyolcvanas évek eleje óta látványos felvonulással és szüreti bállal kötik össze. És mivel az Idei esztendő a szőlő és bor nemzetközi éve — amelynek eseménysorozatából a város tudományos tanácskozásokkal és kiállításokkal vette ki részét —, a mostani alkalom befejezése a felsorolt rendezvényeknek is. A 200 éves szorgalmas szőlőtermesztő munka, és az idén benyújtott pályázat eredményeképpen Kiskőrös képviselői október 31-én, Rómában átvehetik a „Szőlő és a Bor Városa" megtisztelő címet. Tegnap az események délelőtt tíz órakor kezdődtek a művelődési házban, ahol a hazánkban megjelenő szlovák nyelvű újság, a Ludové Noviny főszerkesztője és munkatársai találkoztak a lap kiskőrösi olvasóival. .A tartalmas eszmecserén nem csak az újság szerkesztésének kérdéseiről esett szó, hanem áttekintették a nemzetiségi hagyományok ápolásának valamennyi területét A látványos szüreti felvonulás valamivel délután két óra után indult el a Kossuth Szakszövetkezet központjától, és a díszes ló- és osacsifogaton kívül részt vettek rajta a szőlőtermesztés és -betakarítás korszerű gépei is. Mire a menet a város központjába ért, ott már javában tartott a különböző szlovák nemzetiségi táncegyüttesek bemutatója. A kiskőrösiek ezúttal a pilisszentkeresztieket és a Szivárvány nemzetiségi együttest látták vendégül, de természetesen fellépett saját pávákörük is. A magyar népzenét a bugaci cite- razenekar és a Dűvő együttes képviselte. A hangulatos vasárnap este szüreti bállal ért véget. ' B. F. 1. Petőfi a Duna—Tisza közén 9 Fodor András megnyitja a kiállítást. MÁTÓL: BURGONYÁT HÉTÉRT, HAGYMÁT NYOLCÉRT, A ZSÁKOT INGYEN Az elmúlt napokban magasra szökött több zöldség és gyümölcs ára. A piacon már tizenöt forintot is elkérnek egy kiló burgonyáért, az alma 12—18, a fokhagyma 120—160 forint. A Bács-Kiskun Megyei Zöldért a helyzetet felmérve megyei ellátásbeli felelősségét bizonyítandó, olyan akcióba kezd mától, amellyel a realitástól eltérített árakat visszatereli, s a lakosság legfontosabb téli tárolású zöldség-gyümölcs készletének megvásárlását kedvező áron lehetővé teszi. Masir József igazgató és Kemény Endre kereskedelmi igazgatóhelyettes adott tájékoztatást a ma kezdődő őszi vásárról. Értően szerkesztett, szép irodalmi és zenei műsorral kezdődött szombaton a kiskőrösi Pe- tőfi-ház udvarán a megyei múzeumi és műemléki hónap egyik legrangosabb, legfontosabb eseménye: a szülőváros irodalmi múzeuma új, állandó kiállításának megnyitója. A zenés-verses műsor után dr. Bánszky Pál megyei múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket — többek között — Hódosai Sándort, az MSZMP megyei bizottságának titkárát, dr. Botka Ferencet, a Petőfi - Irodalmi Múzeum főigazgatóját, Jón Stolars kit, a Lengyel—Magyar Baráti Társaságok poznani országos központjának elnökét, Kiskőrös város vezetőit, valamint a megyei Petőfi-emlékhelyek delegációit. Ezután felkérte Fodor András József Attila-dijas költőt, az Országos Petőfi Sándor Társaság általános elnökhelyettesét a tárlat megnyitására. Jeles költőnk irodalomtörténeti előadással felérő köszöntőjében a legismertebb, legszebb alföld-versek elemzésével támasztotta alá a kiállítás forgatókönyve írójának, dr. Kis József irodalomtörténésznek a tárlatszervező gondolatát: azt, hogy Petőfi Sándornak a szülőfölddel, a Kiskunsággal — vagy tágabban a Duna—Tisza közével — való bensőséges, sokrétű kapcsolata meghatározó volt munkásságában, világlátásában. Fodor András ezután így folytatta: ■ — Bízvást mondhatjuk, e kivételes odaadással, nagy gonddal szerkesztett kiállítás Petőfi életének és munkásságának lényegi tükrét forgatja elénk, hiszen utolsó, legfényesebb, legtragikusabb évtizedében is mindvégig része volt az idetartozásnak tudatában. Még életének legvégső, tragikus útja is az Alföldön visz Segesvárra. Azt óhajtom — irta Petőfi 1847-ben egy levélben —, hogy ott haljak meg, ahol születtem, az alföldi rónán, a Tisza és a Duna között. Ez a kívánsága nem teljesült, de szülőföldjén való örökös újjászületése, reméljük, igen — fejezte be megnyitóját Fodor András. Az ünnepség után' dr. Kis József kalauzolásával a résztvevők megtekintették az új, állandó kiállítást. A tárlatvezetés végén a szalkszentmártoni delegáció tagja, Gyarmati György felolvasta az erre az alkalomra Irt, A mi Petőfink című versét. Mint elmondták, valamennyi saját üzemeltetésű megyei üzletükben (valamint holnaptól a főváros murtkáskerületeíben, Csepelen, Kőbányán és Újpesten) október 18-áig kedvező áron kóláinak ötféle terméket. A lecsópaprika és paradicsom kilója öt, az almáé — jonatánból lesz nagyobb mennyiség — nyolc forint, a burgonyát hét, a hagymát pedig nyolc forintért árusítják. Hogy miként lehet a szabadpiaci forgalomban kialakult áraknál lényegesen olcsóbban adni a felsorolt termékeket, erre is választ kaptunk. A burgonya lengyel import, sárgahéjú és -húsú (Ny ugat-Európában egyébként ezt magasabb áron jegyzik, jobb bel tar talmi értékei miatt, mint a rózsaszínt), és gyakorlatilag haszon nélkül adják tovább a lakosságnak. Hasonló a helyzet a hagymával, almával, paprikával és paradicsommal is. A magas árat eredményező kereskedői láncokat kiiktatva, közvetlenül a termelőktől vásárolnak, s így reális áron adják a lakosságnak, ezzel mintegy bizonyítva azt is: a mezőgazdaság (a nagyüzem és kisüzem) nem termel drágán, a piacon kialakult árak a kereskedők manipulációjától — és természetesen hasznára — magasak. A Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat 32 elárusítóhelyéiLkez- dödik az akció, a megye városaiban, községeiben. Arra is gondjuk lesz, hogy a viszonteladók (lehetőleg) ne vásárolják föl a készleteket, annak ellenére, hogy van bőven áru, mintegy 4 ezer tonna — ami négyszáz vagon zöldséget és gyümölcsöt jelent. Burgonyából 200, vöröshagymából 25 kilogrammnál többet nem adnák egy-egy vevőnek, aminek érthető az indoka: gyakorlati tapasztalatok szerint a nagycsaládoknak sincs ennél többre szükségük a téli hónapokban. Folyamatosan figyelemmel kísérik a forgalmat, és ahol indokolt, egy-egy centrumban (Kecskeméten például a Széchenyivá- rosban tartják elképzelhetőnek) (Folytatás a 2. oldalon.) F. P. J. Utolsó negyedéhez érkezett az 1987-es esztendő. Visz- szatekintve az elmúlt hónapokra, bátran állíthatjuk, soha nem folyt még ilyen élénk vita szabályozókról. Viszont a másik oldalról sem feledkezhetünk meg, mindez nem mutatkozott meg a gazdaság teljesítményében. Pozitív fordulat' nem következett be, bár néhány területen, például a munkaerő-gazdálkodásban, a fajlagos anyagfelhasználásban már érezhető a változás. Az év vége nemcsak a szokásos hajrá miatt lesz mozgalmasabb, és falán eredményesebb, mint az eddigi hónapok. A vállalatok most kezdik meg a fölkészülést a következő évi adóreformra. S az átalakulás elsőként az adminisztratív munkát duzzasztja föl a korábbinál szokatlan méretűre, hiszen mindenhol átszámolják — bruttó- sítják — majd a béreket, új forgalmi adókulccsal kalkulálnak stb. Gyökeresen átalakul a vállalatok jövedelemszabályozása is. A részletes szabályok a következő hetekben jelennek meg, s akkor kezdetét veheti a fölkészülés, ami merőben más jellegű lesz, mint az eddigi munka. Bár az adórendszer előkészítése során többször készültek próbaszámítások — sajnos csak az 1986-os adatok alapján —, ám ezek inkább csak tendenciájukban jelzik a várható mozgásokat. Ezek szerint egyébként a vállalatok több mint kétharmadánál a nyereség reálértékben sem csökken, s a veszteséges cégek száma körülbelül háromszorosára nő. Viszont ebben a csoportban is a vállalatok többsége mindössze néhány' milliós hiányt lesz kénytelen elkönyvelni. Csakhogy a számítások nem vehették figyelembe, vajon miként reagálnak majd a vállalatok, magyarán; miként alkalmazkodnak majd a megváltozott gazdasági környezethez? Nagy a bizonytalanság, és ez érthető, minden változást jogos vagy olykor alaptalan félelmek kisérnek. Ám az bizonyosnak látszik, hogy az új adórendszer a dinamikusan fejlődő cégeknek kedvez majd, amelyek eddig is jórészt saját pénzükből, és nem a költség- vetés támogatásából érték el a nyereségüket. A támogatások drasztikus csökkentése — amelyet nemcsak az adóreform, hanem a költségvetés hiánya is megkövetel — vélhetően nagyon sok céget hoz a korábbinál hátrányosabb helyzetbe. Míg mások, akik fizették e számlát saját dinamikusan növekvő nyereségükből, kicsit fellélegezhetnek, és végre saját vállalatuk fejlesztésére is marad pénzük, hiszen a csökkenő támogatás révén adóterheik is mérséklődhetnek. Tehát mindenféle számitógépes modell nélkül már most látszik, a gyorsan alkalmazkodó, már eddig is a kemény feltételekhez alkalmazkodó cégek közül a legjobbak szinte állva hagyják majd a többieket, mig mások, ahol a vezetésnek nem sikerül újfajta stratégiát kidolgoznia, a versenyben végleg lemaradnak. A hátralévő, álig több mint három hónap az intenzív munka jegyében telik majd el, s rendkívüli .módon megnövekszik a vezetők felelőssége abban, hogy milyen útra terelik kisebb vagy nagyobb üzemük, gyáruk tevékenységét. A szabályozás csak keretet adhat ehhez a munkához, a konkrét lépéseket mindenhol a gyárkapukon belül kell megtenni. S a következő esztendő elsősorban azok számára kedvez, akik a kivárás helyett fölvállalják esetleg a szokatlan döntések kockázatát és felelősségét is. L M, Í> I
