Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
Petőfi Népe albuma — Nem volt szerencsés elhatározás 1985-ben, hogy a kiskőrösi Petőfi-kiál- lítást nem felújítani, hanem lebontani kell. Hangsúlyozom, nincs kifogásom a bemutatott anyag ellen. Petőfi Sándor Duna—Tisza közi kötődéseit, a régió hét településéhez fűződő emlékeit idézi fel. Tehát nem kapunk egységes képet a költőóriás életéről, mint arra korábban mód nyílott. Illyés Gyula megjegyezte egyik látogatása során: „Ha egy érettségiző diák végignézi a kiállítást, nyugodtan mehet vizsgázni.” A jelenlegi dokumentumokat, tárgyi emlékeket bármelyik Petőfi-emlékhe- lyen közszemlére tárhatták volna. Kiskőröstől többet várnak az ide látogatók ... Tévedés történt a szülőház második szobájának berendezésekor. Itt töltötték életük, napjaik legnagyobb részét Petrovicsék, itt nevelkedett 22 «■hónapos koráig(a kis Petőfi. Most pedig? A fehérre meszelt falakon barna installációra helyezték a korabeli képeket, iratokat. Ez lehetetlen megoldás, az eredeti környezetet így megváltoztatni! A vendégkönyvben nem egy tiltakozó beírásra leltem. Sokan hevesen ellenzik a falak „eltakarását”. — Harmincöt esztendőt töltött az emlékmúzeumban, másodállásban. Rangos vendégeket kalauzolt, arról nem beszélve, hogy megannyi hazai és külföldi turistával megismertette Petőfi szülőházát. Könyvet írt a Pctőfi-kultuszról. Nem érintette érzékenyen, hogy az új kiállítás rendezését nem önre bízták? — Az nem, viszont elvártam volna, hogy tanácsot, véleményt kérjenek tőlem. Nem tudom, miért kerülte el az illetékesek figyelmét, hogy Kiskőrösön van egy ember, aki több évtizede foglalkozik a jeles költővel. A Petőfi Sándor Társaság elnökségének is tagja vagyok, ott a külföldiekkel való levelezés, kapcsolattartás a reszortom. — Megsértődött? — Nem. Sértődésről szó sincs. Inkább fájlalom a történteket. Lehet, hogy elfogultnak, esetleg konzervatívnak tartanak. Vállalom. • Tárlatvezetésen. Vendégek: Losonczi Pál és Ortutay Gyula. — És továbbra is bejár a múzeumba? — Természetesen. Ugyanúgy, mint eddig. — Haladjunk visszafelé életútját! ... — Visszafelé menjünk? Akkor még a legközelebbi eseményről teszek említést. A kiskőrösi Petőfi-kultusz címmel írtam könyvet, amely még az idén elhagyja a nyomdát, s amely tizenöt évi kutatómunkám gyümölcse. Elkészültem a város krónikájával is, amely az újjátelepülésétől Petőfi koráig rögzíti az eseményeket. Jó lenne, ha ez az anyag is napvilágot látna a közelgő kétszázhatvanadik évfordulón, 1988- ban. Kosáry Domokos évekkel ezelőtt már lektorálta a kéziratot. További kutatásokat, javításokat javasolt. Erre egyedül már nem vállalkozom, társszerzővel viszont szívesen dolgoznék együtt. Mindenképpen Kiskőrös szolgálatában szeretnék maradni. — Sokáig a kiskőrösi szakmunkás- képző intézet igazgatója volt: 1975-ben ment nyugdíjba. Oktatói munkája egybeesett a helytörténeti tevékenységével, a szülőház ügyeinek intézésével. Hogyan hangolta össze ezt a kétfajta elfoglaltságot? — Egyszer egy magas rangú vendéget kalauzoltam a kiállításon, aki találkozásunk végén megígérte, lehetővé teszi, hogy főállásban végezzem a Petőfi- kutatásaimat, a múzeum vezetését. Megköszöntem ezt a gesztust, továbbra is pedagógus akartam maradni. A délutánokat, az éjszakákat áldoztam fel az anyagaim rendszerezésére, az írásra. Egy kutatónapot is kaptam. Sok esetben túlfeszített volt a tempó. Egy idő után megszoktam az éjszakázást, olyannyira, hogy ma sem tudok aludni. Erről nemrégen a rádióban is nyilatkoztam, a Hogy tetszik lenni? műsorában. imr... ül — Tényleg: hogy tetszik lenni? :— Hála istennek, jól vagyok. — Érdekelne, hogyan ismerkedett meg Petőfi költészetével, honnan ered az az ambíció, amivel küldetését teljesíti. | Kőszeg közelében, Kiszsidány- ban születtem. Édesapámat nem ismertem, mert az első világháborúból nem tért vissza. Egyébként ács volt a mestersége. Anyám hármónkat nevelt egyedül. Mindenképpen taníttatni. akart bennünket, ezért sok-sok áldozatot hozott. Nekünk, gyerekeknek nem teltek túlságosan vígan az esztendők ... Lényegében Petőfi Apostol című művének Szilveszter hőse sorsában véltem felfedezni az enyémmel hasonlóságot. Az első Petőfi-kötetet egyébként Bakó József költő barátom adta a kezembe ... — Gondolta-e akkor, hogy néhány évtized elteltével kutatásai révén egyre szorosabb szálak kötik a nemzet nagy költőjéhez? — Nem ... Az irodalom mindig érdekelt, egy idő után pedig Petőfi költészete, tevékenysége, élete kötötte le a szabad óráimat. Például a soproni tanítóképzőben, ahol tanultam. A magyar—történelem szakot is elvégeztem Szegeden. Kiskőrös környékén, tanyai iskolában kezdtem a pedagógusi pályámat, a felszabadulás után kerültem a városi általános iskolába, majd 1957- ben az ipari szakmunkásképzőbe. — Mit tart a legkiemelkedőbb eredménynek, felfedezésnek Petőfivel kapcsolatban, ami csak az ön nevéhez fűződik? — A Petőfi-vitában én is felszólaltam az Akadémián, 1960. december elsején. A dajka-kérdést tisztáztam, ugyanis az életrajzban kérdéses volt Petőfi dajkájának személye. Másik: Pápán bukkantam rá Petőfi saját kezével bejegyzett anyakönyvi adataira, ott Kiskőröst nevezte meg szülőhelyéül. Van még egy dolog, amire büszke vagyok: 1973-ban, a költő születésének 150. évfordulóján a televízióban, bemutathattam Petőfi szülőházát. Sok ezer látogatót nyertem meg akkor, akik ' Kiskőrösre utaztak a műsor után. — Mondja, milyen helye van egy vidéki helytörténésznek a profi kutatók sorában? — Mit válaszoljak erre? Sokat segített a munkámban Kosáry Domokos. Sajnos, itt helyben rajtam kívül más nem foglalkozik a helyi múlt kutatásával, így nincs kivel konzultálnom, esetleg vitatkoznom. Örülnék annak, ha akadnának érdeklődők, netán- olyanok, akik átvennék a stafétabotot tőlem. — Nem beszélt még a családjáról... — 1943-ban nősültem meg. Két gyermekünk született. A fiam Kecskeméten egy vállalatnál szb-titkár, a lányom Pesten népművelési csoportvezető. Ő a munkája során kapcsolatba került az irodalommal, Petőfiről is írt már dolgozatot. — Valójában az is népművelés, amit a helytörténész, a Petőfi-kutató csinál. S* Persze. Ezzel egyetértek. — Vannak nagy tervei? , — Sok minden foglalkoztat, számos feldolgozatlan anyagom, témám van. Újabb éjszakákat kell az írásra szán• A soproni tanítóképző diákjaként, 1931-ben. A képen a bal oldalt ül Istenes József. • Pillanatkép a Petőfi szülőházának felújítása idejéből. • A család 1962- ben.. nőm. Szívesen teszem, hiszen élelem legfontosabb ügye a Petőfi-kultusz őrzése, átörökítése. Ez mindennél fontosabb ... — Mostanában mi foglalkoztatja? — Kiskőrösön található egy 1861-es Petőfi-szobor, ami puha homokkőből készült. Nagyon kell rá vigyázni, annál is inkább, mert már megsérült* nem védték kellően az elődeink. 1953-ban a szabadból bevittük az iskolába, ott helyeztük el; majd átkerült a szülőházba, később a kiállításra. Most azt tervezik, hogy az udvaron állítják fel, tehát ismét szabadban lenne látható. Az a szobor, ami nem bírja az időjárás viszontagságait, amit féltve kellene őrizni... Nem tudom, mi lesz, hogyan döntenek az illetékesek, én mindenesetre nem helyeslem ezt a tervet. — További okos küzdelmeket... Borzák Tibor * * A hetvennégy esztendős, ma is töretlen lendülettel alkotó helytörténész, Istenes József felháborodott hangú levelet írt szerkesztőségünknek. Október elején új kiállítást nyitottak a kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeumban A mi Petőfink címmel. A további részleteket személyesen mesélte el Kiskőrösön, Bem utcai otthonában. KITÜNTETÉSEI: Szocialista Kultúráért — 1953, 1957 Móra-emlékérem — 1973 Petőfi Szülővárosáért — 1973 Pedagógus Szolgálati Emlékérem — 1975 Díszoklevél városfejlesztésért —. 1979 Petőfi közelében szabad idő Az emberség napjára ... A csodálatosan szép, szinte arborétumnak nevezhető kert gazdája végigvezetett a birodalmán. A téli álomra készülő ágyások még most is egészen különleges szépségeket mutattak. A rengeteg, frissen zöldellő tűlevelű mellett még nyíltak az utolsó rózsák, leveleket őrzött a tulipánfa, rend, gondo- zottság mindenütt. A gazda szinte név szerint „szólította” kedves növényeit. . A Nap aranylóan sütött, de azután mintha elborult volna — pedig felhő sem volt az égen —, mert a gazda megszólalt: — Hetvenéves elmúltam. Igaz, még jó erőben vagyok, de mi lesz ebből a kertből, ha ... Nem fejezte be a mondatot, de felesleges is volt. Tudom, hogy van két gyermeke. Tanult emberek, városban élnek, s egyiknek sincs sem ideje, sem hajlandósága, hogy valaha is a kerttel törődjön majd. Hány idős embernek szívefájdalma ez! A két keze munkájával megteremtett valamit, s mi lesz abból, ha majd ő nem tudja folytatni. Éppen azon a napon, amikor az említett kertben jártam, már virágerdő borította a közeli sírkertet I.. Ma és holnap pedig ezernyi gyertya hirdeti, hogy az utódok gondolnak azokra, akik előttük jártak. Szinte az egész ország úton lesz, az autókon koszorúk, a hátsó ablakókban virágok. A tömegközlekedési járművek krizantémok szirmaitól, leveleitől „szemetesek”. Azt hiszem, a halottak napja már régen nem vallási, hanem egyszerűen emberi ünnep. Talán nem is jó az ünnep kifejezés, inkább azt írhatnám, hogy az emberség napja. De talán jobban kellene törődnünk azokkal a szeretteinket is, akije még itt vannak közöttünk. És a törődés nem csak azt kell hogy jelentse: csomagot viszünk, vagy küldünk majd karácsonyra. Talán nem is annak örül igazán az idős ember, amit kap a gyerekeitől, hanem annak, amit ő adhat. Örül azért is, mert biztonságban szeretné tudni, ami neki kedves. A nagymama a varrógépét, ajánlja szeretettel, merthogy ő már nem lát rajta dolgozni. Ne felelje az unoka, hogy „ugyan, minek az nekem”, hanem fogadja örömmel. Vagy használhatja is, de ha igazi régiség, lakásdísznek sem mindennapi. A nagypapa az öreg, százszor elolvasott könyveit is akkor tudja biztonságban, ha fiatal szerettei örömmel fogadják azokat. Vagy a régi fényképek! Talán ezek azok, amiket az öregek a legjobban sajnálnak: mi lesz velük, ugyan kinek kellenek! Hát kelíjenek! Egy darab a múltunkból, az elődeinkből, a „gyökereinkből”. Érezzék az idősek, hogy nem megy semmi ebek harmincadjára, ha ő már nem búja magát, vagy ha már nem lesz közöttünk. Ezek a gondolatok jutottak eszembe ott, a csodálatosan szép kertben járva. Persze, az idős embernek választ — a gyermekei helyett — nem adhattam ... < Variációk blúzra, szoknyára ősz táján a melegebb holmik kerülnek elő. Vizsgálgatjuk, mi az, amit érdemes és lehet viselni, mi az, amit jó lenne felújítani, átalakítani. Rájzaink ehhez nyújtanak néhány ötletet: 1. Két szoknyából vagy maradék anyagokból ötletes szabással készülhet enyhén bővülő szoknya. Vékonyabb alakúak sötét anyagból szabják a középső betétet, világosból a két oldalrészt. Teltek éppen fordítva, mert úgy optikailag karcsúbbnak mutatja az alakot. 2. Az ingblúz alsó része, gallérja és kézelője elütő, de színben harmonizáló mintás anyaggal kombináljuk az egyszínű felsőrészt és az ujját. 3. A bubigalléros, szép pasztellszínű puplinblúzt egyszerűen felújíthatjuk: elütő színű gépselyemmel sűrű disztűzést gépelünk a kézelőre s vállrész alá. 4. Jó lehetőség vászonanyagok kombinálására ez a modell, de más kelmék — szövetek, kordbársony, dzsörzé stb. — variációja is megoldható. Teltkarcsúak, molettek részére a színkombináció fordítottját javasoljuk. 5. Érdekes szabású sottis szoknya, elöl szemberánccal, elütő paszpólozással díszítve. Megoldható, kockás és egyszínű anyag kombinálásával is. 6. A tűpettyes romantikus selyemblúz így is újjávarázsolható: csipkeszövetből vízszintes sávokat és az ujjúra fodros kézelőt varrunk rá. Takarékosság Egy régi magyar közmondást idézünk a takarékosságról a rejtvény vízszintes 17. és a függőleges 20. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Világegyetem. 7. Bőségesen etetett állat jelzője. 13. Fehérbőrű. 14. Zsilip a soroksári-ráckevei Duna-ágban. 15. Magad. 16. Üres pad! 17 A közmondás első része (Zárt betű: E). 19. Becézett Tamás. 21. Hanglétra. 22. Munkahelyi OTP. 24. Női név. 26. Lenin-békedíjas brazil író (Jorge). 27. Hibázhat. 28. Egykori római felsőruhák. 30. Névelős állóvíz. 32. Svéd fillér. 33. Az amott levők. 35. Sértődöttségében morgolódik. 37. Harcias nőszemély. 38. Az általános iskola hatodikos tanulója. 39. Tüneményes. 41. Szaporázza a lépteit. 43. Könnyezik. 44. Gambri- nus itala volt. 46. Csehov egyik személyneve. 48. December elsején van a névnapja. 49. Amikor jólesik az étel. 51. Ez a bál balatonfüredi táncmulatság. 53. Választ sürgető szó. 55. Ez a fürdő gyógyfürdő. 57. Rakott...; finom étel. 61. Római szám és a duplája. 62. Egyes! 64. Középérték. 65. Haláltusa. 67. Szemléltetőeszközök gyűjteménye az iskolában. 68. ízlésesen öltözködő. FÜGGŐLEGES: 1. Meredek útszakasz. 2. Folyadékban szét- bomló. 3. Zebu .egynemű betűi. 4. Szovjet vadászrepülőgép-típus. 5. Kellemetlen az ilyen eső. 6. Pácolt és füstölt sertéscomb. 7. Könnyen széjjelváló. 8. Iskolai rövidítés. 9. Ruhatartozék. 10. ... Taylor, filmsztár. 11. Lakótelep rövidítése. 12.... bántalmaz; megver valakit. 14. Mozdony is van ilyen. 18. Francia kártyalap. 20. A közmondás befejező része (Zárt betű: A). 23. Következő. 25. Puccsot szervez. 29. Színművész (András). 31. Róméó szerelme. 34. Cölöpverő szerszám. 35. Egy fél deszka! 36. Feleség, asszony oroszul. 37. Gabonatároló, névelővel. 39. Zajtalan. 40. Királyok, uralkodók megszólítása volt. 42. Egyhangú, érdektelen. 44. Dohányáru. 45. Gabonanövény: 47. Az... család; angol tévéfilmsorozat. 50. Komikus színész volt (László). 52. Nagy Katalin. 54. Cselekedet. 56. Gordonkaművész. 63. Kettős betű. 66. Kezdődő nátha! H. J. Beküldendő: a vízszintes 17. és a függőleges 20. számú sorok megfejtése. Az elmúlt héten közölt kereszt- rejtvény megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Farkas Béla, Pe- tőfiszállás; Mucsi József, Kiskunhalas; £vendor István, Hetényegy- háza; Zsigár Istvánná, Szabadszállás. Az október 24-én megjelent rejtvény helyes megfejtése: JOBB AJÁNDÉKOZNI MINT KÖLCSÖNADNI. ■?
