Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

I 1987. október 30. • PETŐFI NÉPE • 5 MEGTORPANNI IS VÉTEK Hercegszántói tervek Az adóreform bevezetése után — amelyre az Or­szággyűlés döntésének megfelelően 1988. január 1- jétől kerül sor — az állampolgárok és az állami, illetve tanácsi költségvetés közötti kapcsolat meg­változik. Az eddig is meglévő, de burkolt, több átté­telen keresztül érvényesülő rendszert felváltja egy sokkal jobban áttekinthető, demokratikusabb, a tár­sadalom által is ellenőrizhető forma. Másik lénye­ges változás, hogy a korábbinál sokkal többen ke­rülnek kapcsolatba az adóhatósággal. Ezért a társa­dalmi közérzet miatt sem mindegy, hogy mennyire gyors és szakszerű az ügyintézés, segítőkész a tájé­koztatás az adóigazgatás sokszor nem is egyszerű eljárási és tartalmi kérdéseiben. Néhány kilométerre a jugoszláv határtól élnek a me­gye legdélibb településének, Hercegszántónak a lakói. A kacskaringós utcákkal szeldelt községben az erdő- gazdaságon kívül, gyakorlatilag egyetlen munkalehető­ség létezik: az, amit a Lenin Termelőszövetkezet nyújt. Valamivel több mint egy esztendeje fordulatot hozott a gazdaság életében a december 16-án rendezett közgyű­lés. Új elnököt választottak. Az ilyen alkalmak mindig vihart kavarnak. Tíz és fél hónap elteltével, úgy tűnik, a vészterhes fellegek elmúltak. A fiatal, 33 éves elnök­kel, Császár Györggyel már csak ketten vagyunk a korán sötétedő október végi estén az irodaházban. KÖLCSÖNÖS BIZALOM, KORREKTSÉG MINDKÉT FEL RÉSZÉRŐL Adóreform — adóha tósági szemmel — A választási eredmény kihirdetése után, hozzászólásában mit mondott? — Sokat mondani nem tudtam, megköszöntem a bizalmat, és ígéretet tettem, hogy a legjobb tudásom szerint fogom kormányozni a téeszt. Az elnök fáradt. A kora esti idő­pontban, a beszélgetésre CB-n a hódu­nai telepükről hívták be. Mint mondja, minden napja így múlik. Indulás haj­nalban Csátaljáról, ahol — feleségével, aki tanítónő és hároméves gyermekével — lakik, s igencsak este van már, ami­korra hazaér. — Mik voltak első intézkedései? — A zárszámadás elkészítése már rám maradt. 1985-ben 183.milliós ter­melési, érték mellett 12,6 milliós ered­ménnyel zártunk. Tavaly 181 millió volt a termelési érték és 5,6 millió a nyereség. Hálátlan feladat volt bejelen­teni, hogy 1987-ben nem tudjuk a bére­ket fejleszteni. A zárszámadó közgyű­lésen ígéretet tettem arra, hogy a vesz­teséges ágazatokat átvizsgáljuk, ha más megoldás nincs, akár áldozatok árán is felszámoljuk. Sürgős teendő volt a vezetés átalakítása. — Nem egy helyen ilyenkor teljesen új gárda veszi át a szövetkezet irányítá­sát. — Nálunk nem így történt. Az el­nökhelyettessel, a párttitkárral, a fő­könyvelővel eldöntöttük, hogy a há­rom — lojális, közép- és drasztikus .•— út közül az elsőt járjuk. Igen rövid idő alatt mind a hatvan vezetővel, termelésirányítóval, adminisztrátorral egyeztettem jövőbeli elképzeléseimet. A magam részéről nagy eredménynek könyvelem el, hogy mindenki maradt. Tizenketten, a régi fizetésük meghagyá­sa mellett, új munkakört kaptak. A legtöbb gondot már évek óta az ál­lattenyésztés okozta. Az évente hatezer hízót nevelő sertéstelepünk tavaly 4,8 milliós veszteséget hozott. Az idén még egymillió forintos veszteséggel számo­lunk. Reméljük, jövőre már minimális nyereséget hoz a telep. A tejélőszar­vasm'arha-állomány csökkentése lehe­tőséget ad egy pozitív szelekcióra. A 240 darabos állományt úgy csök­kentjük 120—150 darabra, hogy a ta­valyi, átlagos 4380 literes tejhozamot legalább 5 ezer literesre növeljük. A szintén veszteséges juhászatot is áta­lakítottuk. Az NSZK-ból vásárolt hús- merinó kosoktól várjuk, hogy a koráb­bi egy anyára jutó évenkénti 0,69-es szaporulat legalább egyre nő. Ez, hogy sikerül, még nem tudjuk, mért most várjuk az első bárányokat. — Mivel a gazdaság főleg alaptevé­kenységből él, mi várható a növényter­mesztéstől? — Ha az ágazat részarányát; nézzük, akkor az 57,2 százalékos termelési ér­tékbeli részesedéséyel & ^szemben az állattenyésztés 25,5 százalékával - döntő fontosságú a szövetkezet életé­ben — mondja az elnök, aki korábban a növénytermesztési ágazatot vezette. . — Az 5300 hektáros gazdaságban to­vábbra is meghatározó a kalászos, a kukorica, a napraforgó és az étkezési száraz borsó. Idén 45 hektáron kísérle­teztünk a szójával, a hektáronkénti 2,4 tonnás termés biztató. Jövőreinár 280 hektáron vetjük. Igen jó termést, hek­táronként 30 tonnát takarítottunk be, a szintén először silónak vetett cirok —kukorica kombinációból. ,A har­madszor is kifagyott 100 hektáros sző­lőt részben már felszámoltuk. Itt 35 hektáron viszonylag jó termést hozott a szemes cirok.- Beszélgetésünk elején utalt rá, hogy az idén nem volt fizetésemelés. Mégis, hogyan sikerült a tagságot az új programhoz mozgósítani? — Új érdekeltségi rendszeri dolgoz­tunk ki, egyfajta belső munkaverseny­hez hasonlíthatnám. Az egész éves munka premizálására a fizikai dolgo­zók számára megközelítőleg 400 ezer forintot különítettünk el. Ebből a leg­jobban dolgozók 1500—12 000 forin­tos összegben részesülhetnek. A veze­tők pedig differenciáltan, az általuk irányított ágazat eredményétől függő­en fizetésük 10—35 százalékát kaphat­ják. A korábban főleg csak sertéshizla­lással foglalkozó tagság háztáji tevé­kenységének körét is bővítettük. A háztájiban idén először kukorica­vetőmagot állítottunk elő. De átalakí­tottuk a sertéshizlalási programunkat is. Aki igényli, 800 forintos hizlalási előleget kaphat, ehhez még igényelhet hízónként 350 kilogramm tápot. S mindezzel leadáskor számol el. A je­lenlegi,eredmények alapján úgy tűnik, az idén itt Hercegszántón 12 ezer hízót adnak le. Kisérleti jelleggel bevezettük a bérhizlalást is. így 30 bika és 700 sertés nevelésére vállalkoztak. — A megye legdélibb települése Her­cegszántó. Fogalmazhatnék úgy is, min­dentől távol van. Nyilván nem kis gondot jelent á teljes körű foglalkoztatás meg­teremtése. — Szinte mindennel próbálkoztunk. Ám meghatározó, hogy kevés a fejlesz­tésre, beruházásra szánt pénzünk. Itt volt például a csigagyűjtés. Sajnos, a szezon vége felé kaptunk észbe, de még így is, szűk egy hónap alatt csak a szö­vetkezetnek 70 ezer forintot hozott a felvásárlás és a bonyolítás. Jövőre már egész szezonban csináljuk. Úgy tűnik, hogy végre minden pecsét rákerül arra a gazdasági társulást alapító okmány­ra, amitől a megváltást reméljük, és egy év múlva ilyenkor már dolgozik sütő- és édesipari melléküzemünk. Itt leg­alább 40 munkahelyet tudunk létesíte­ni. Már későre jár, az elnök még marad. Papírmunkája van még. A búcsúzáskor a kapuban mondja: — Új dolgot kezd az ország. A mi sorsunk is attól függ: a változásokra milyen gyorsan és érzékenyen reagá­lunk. Remélem, egy év múlva üyenkor már biztosabban állunk. Czauner Péter Ügyfélszolgálat, tanácsadás A Bács-Kiskun Megyei Adófel­ügyelőséghez tartoznak a magán- személyek jövedelemadó-ügyei — a tárgyi adok (házadó, ebado, gép­járműadó stb.) kivételével. A jövő­ben hatáskörébe kerül a magán- személyek jövedelemadójának és általános forgalmi adójának első fokú intézése. Mivel mind a bevezetést megelő­zően, mind azt követően várható­an széles körű igény lesz az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra, ezért ezt a feladatot az ügyfélszolgála­tunk keretében kívánjuk ellátni. Miután a már eddig is jövedelem- adót fizetőkön kívül ügyfeleink lesznek azok a bérből és fizetésből élők, akik a főállásukon kívüli munkaviszonyból is jövedelemmel rendelkeznek, ők felvilágosítást kérhetnek arról, hogyan alakul a jövőbeli adójuk. De válaszolunk a bérbruttósítassal kapcsolatos kér­désekre s egyéb, az ügyfeleket érin­tő információval is az érdeklődők rendelkezésére állunk, mégpedig a következők szerint: A Bács-Kiskun Megyei Adófel­ügyelőség ügyfélfogadási és ügyfél- szolgálati ideje Kecskeméten: szer­dán és csütörtökön 8-tól 18.30 órá­ig, szombaton: 8-tól 12 óráig. De az ügyfélfogadási időn kívül is — hétfőtől csütörtökig 7.30-tói 16 óráig, pénteken 7.30-tól 15.30-ig — felkereshetik az ügyfelek mun­katársainkat. Kihelyezett ügyintézők dolgoz­nak Baján, Kiskunhalason és Kis­kőrösön. Ezeken a településeken pénteken 8-tól 15 óráig tartunk ügyeletet, s a megye más városai­ban is ügyfélszolgálati irodát kívá­nunk létesíteni. Szivattyúkért forint és valuta A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárában a sok egyéb probléma mellett az egyik legnagyobb gondot okozta a ko­operáló vállalatok ütemtelen késői szállítása. Emiatt veszély­ben forgott az éves terv. Hiszen nem kapták meg idejében a villanymotorokat, hiány volt az öntvényekben éppen úgy, mint más kisebb szerelvényekben. Most végre megérkeztek a várt alkatrészek és a vállalat dolgozóinak minden erejére, ügyességére szüksége lesz, hogy évvégére teljesítsék a tervüket. Az eltelt időben sem pihen­tek, hiszen azokat a munkákat már előre elkészitették, amire lehetőség volt, így most sok esetben csak a hiányok pótlása a; feladat. Nemcsak a belföldi munkákat kell elkészíteni, de év végéig át kell adni az egyiptomi ön­tözőberendezésekhez készülő szivaty- tyúkat, mintegy 1,2 millió dollár érték­ben. Rendelési állományuk már a jövő évre is teljes. A feladatok elvégzésére a termelékenyebb, precízebb munkához új gépeket is vásárolnak és üzembe he­lyezik az új kazánházat. (Kép és szöveg: Pásztor Zoltán) •Az új kazánház óránként 18 tonna gőzt termel, ez fe­dezi az igényeket, sőt némi tartalék is marad. • Már szerelik a csehszlovák gyártmányú új pályavezérlésü marógépet. • Balázs Sándor esztergályos, a szivattyúvezeiő lapátházak megmunkálását végzi. A megyei adófelügyelőség há­rom hónapos múltra tekinthet vissza. Ügyintézői a tanácsi fel­ügyelet alatt működő adómegálla- pitó hivataltól és a megyei illeték- hivataltól kerültek át, nagy tapasz­talaid adóügyi szakemberek. Az átszervezéskor — a közhiedelem­mel ellentétben — kevés új dolgo­zó felvételére került sor, de a fel­adatbővüléssel szükségessé válik a létszámnövelés. Vizsgázott szakemberek, számítógépes nyilvántartás Jelenleg mintegy 17 ezer általá­nos jövedelemadót fizető magán- iparos, kereskedő és egyéb kisvál­lalkozó jövedelem- és forgalmi- adó-ügyet intézzük, s feladatunk továbbá, hogy a közvéleményt sokszor joggal irritáló, az adózás alól kivont, kiugróan magas „lát­hatatlanjövedelmekből” származó vagyonok elszámoltatásában az el­ső lépéseket megtegyük. Ahhoz, hogy az államigazgatási eljárásról szóló törvényben és egyéb jogszabályokban rögzített határidőket tartani tudjuk, s az ügyintézés joggal elvárható minő­ségének is megfeleljünk, munka­társainkkal szemben magas erköl­csi és szakmai követelményeket kell támasztanunk. Ügyintézőink döntő többsége ma már a felsőfo­kú iskolai vagy adóügyi szakvizs­gával, illetve mérlegképes könyve­lői végzettséggel rendelkezik. A nyilvántartással, tájékoztatással és természetesen az ellenőrzéssel kapcsolatos többletfeladatokat csak így tudjuk az igényeknek megfelelően elvégezni, sőt a szín­vonalat emelni. Az új adótörvény általánossá te­szi az úgynevezett önadózási for­mát. Az adófizető adóját önmaga számítja ki és vallja be. Mi a beval­lott, befizetett jövedelmet elfogad­juk, de a közölt és bejelentett ada­tok helyességét, valódiságát ellen­őrizzük. Mivel kapcsolatunk első­sorban a bizalomra épül, nincs szükség akkora adóapparátusra, mint az a közvéleményben elter­jedt, s azért sem, mert az önadózási forma előnyeként az adónyilván­tartás jól gépesíthető. Többletmunka, garanciák Eddig az adókivető-nyilvántar- tó, tulajdonképpen jórészt admi­nisztrációt végző létszám volt túl­súlyban. Az adórefom bevezetését követően a revizorok száma fog emelkedni. Az új , adózási forma, bár több­letmunkát jelent az adózónak, mégis, azt hiszem, előnyösebb. Biztonságot nyújt,., mert az adóbe­vallást az adóhatóság ellenőrzés nélkül nem bírálhatja felül. Miután nő azok száma, akik jö­vedelmüket nem, vagy nem csak főmunkaviszonyból szerzik, fel va­gyunk készülve arra, hogy többen keresnek meg bennünket. Ezúton is kérjük ügyfeleinket, hogy bi­zonytalanságesetén jöjjenek el, eb­ben az esetben megszüntethetjük a félreértéseket, korrigálhatjuk a hi­bákat. Egy utólagos revízió által feltárt adóhiány már komolyabb következményekkel is járhat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy dinamikusan nö­vekedett a feltárt adóeltitkolások száma és összege az ellenőrzések nyomán. Noha magánszemélyek adójának ellenőrzésével a megyé­ben eddig csak 30 szakemberünk foglalkozott, a feltárt adóhiány 1986-ban meghaladta a 28 millió forintot. S ebben az összegben a láthatatlan jövedelmek után meg- állapítandóOadó még nem is szere­pel. Az adófizető állampolgárok és az adóhatóság kapcsolatát igyek­szünk új, minőségileg más alapok­ra helyezni — az egymás iránti köl­csönös bizalom elvére építve. Sze­retnénk, ha kapcsolatunkat egy­más tisztelete jellemezné, és egy­más jóhiszeműségéhez nem férne kétség. Mi a magunk számára kö­vetelménynek tarjuk a magas szin­tű szakmai ismereteket, a kultu­rált, tárgyszerű, de határozott munkát és a korrekt emberi maga­tartást. Somodi Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Adófelügyelőség vezetője M I I D ww 0 B E N E L K w E S Z 1 T E T T • • U K Az 1988. évi nyereségadózás teljes sémáját tartalmazó számítógépes programot. Futtatható: Commodore 64, illetve IBM XT/AT kompatibilis gépeken. Az ipari, az építőipari, a közlekedési, a kereskedelmi, illetve a mezőgazdasági, és az élelmiszer-ipari vállalatok és szövet­kezetek számára. Az általunk ajánlott program nemcsak a nyereségadózás elemeinek kiszámítására alkalmas, hanem az új rendszer lényegének megértését, megtanulását is lehe­tővé teszi a részletes magyarázatokkal ellátott szövegkönyv segítségével. (Tartalmazza az 1987. évről való átmenet sé­máját, a jóléti ráfordításokat és bevételeket, a nyereségadó­kedvezmények, a kereseti adók, a magasabb vezető állásúak prémiumának számítását stb.) A program a rendeletalkotók által tesztelve! Megrendelhető: a Magyar Hitel Bank Rt Kiskunfélegyházi Igazgatóságán 1987. november 2-ától 11 000,— Ft-ért. A Magyar Hitel Bank Rt saját partnereinek térítésmentesen adja. Cím: Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 4—-5. sz. Telefonszám: 76 61-239. ‘ 2779 o N • • 0 K 1 D ww 0 B E N M E G K A P H A T 1 A K »

Next

/
Oldalképek
Tartalom