Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

1987. október 30. • PETŐFI NÉPE • 3 TANÁCSÜLÉS KISKŐRÖSÖN Építési tilalmak feloldásáról döntöttek Vasárnap legyen a vásár A település általános rendezési tervét vizsgálta felül szerdai ülésén Kiskőrös Város Tanácsa. A vitát dr. Oláh Pál tanácselnök távollétében — aki Rómá­ban a „Szőlő és a bor városa” címet veszi át — Juhász István tanácselnök­helyettes vezette. Az ülésen jelen volt és felszólalt Ivanics Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára. Miután Juhász István beszámolt a végrehajtó bizottság két tanácsülés kö­zött végzett munkájáról, Rohoska György, a városgazdasági osztály veze­tője előterjesztette Kiskőrös általános rendezési terve felülvizsgálati program­ját. A Szegedi Tervező Vállalat 1979 —80-ban készített rendezési tervének felülvizsgálata azért vált időszerűvé, mert a lakosság számának növekedése nem érte el a tervezett ütemet, megvál­toztak a gazdasági körülmények, s az eredeti elképzeléstől eltérően alakul majd Kiskőrös közlekedési hálózata. A legfőbb ok azonban, hogy egyre na­gyobb szükség van a lakosság anyagi támogatására, amit a tanács az építési tilalmak feloldásáért vár cserébe. A jö­vő elsősorban az önerős, családiházas lakásépítésé, s ehhez új telkekre, illetve a meglévő ingatlanok átépítésére van szükség. A tilalmak feloldása miatt — amelyek 300 telket érintenek — az 53-as számú út forgalmát a városon kívülre kell terelni. Ez a jelenlegi pénz­forrásokat tekintve természetesen táv­lati elképzelés, de a döntést így kellett meghozni. Vita két kérdésben bonta­kozott ki. Egyes tanácstagok nem he­lyeselték bizonyos alacsonyan fekvő te- rületek kiosztását, mondván, hogy a talajvíz szintje így is igen magas, s ha á területet sűrűn beépítik, csatornázás nélkül még magasabb lesz. A testület úgy foglalt állást, hogy ezen építési en­gedélyek megadása előtt gondoskodni kell a csatornázásról. A létesítendő új köztemető helyének kiválasztásában a rendezési terven dolgozó szakembere­ket (Bácsterv) két változat megjelölésé­re kérték fel, s számítanak a lakosság esetleges további javaslataira is. A vá­ros további fejlődésének alapját — a végleges rendezési terv elkészültéig — a most elfogadott program képezi, amelyet tanácsrendeletben rögzítettek. A továbbiakban a testület elfogadta a tanács és szervei szervezeti és műkö­dési szabályzatának módosításáról szóló tervezetet, amelynek célja az ap­parátus létszámának, valamint a bü­rokráciának csökkentése, a munka ha-: tékonyságának javítása. Új vásári idő­pontokról is döntöttek. A munkaidő- alap védelmében a tanács úgy intézke­dett, hogy a jövőben az állat- és kirako­dó-, valamint autóvásárok — a régi hagyományokhoz visszatérve — vasár­nap legyenek. B. F. I. i Tavaszi napok Kecskeméten, Sopronban és Szentendrén A Budapesti Tavaszi Fesztivál hagyományos rendezvénysoroza­tai közé tartoznak a kecskeméti, a soproni és a szentendrei tavaszi na­pok. Ezeknek az eseménysoroza­toknak is elkészült már az előzetes programja. A Kecskeméti Tavaszi Napokat március 17. és 27. között rendezik meg. Ebben az időszakban hét hangversenyt tartanak az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az esteken Maczák János klarinét­művész, a Kecskeméti Szimfoni­kus Zenekar, a Concentus Hunga- ricus, Drahos Béla fuvolaművész, Szabadi Vilmos hegedűművész, Jandó Jenő zongoraművész, Fu Csöng kínai zongoraművész, a Ca­mera Instrumentale Bremen, a Norvég Rádió Vegyeskara és Ko­csis Zoltán zongoraművész tolmá­csolja klasszikus és kortárs szerzők műveit. Ugyancsak az Erdei Ferenc Mű­velődési Központ ad otthont —t a színházi események sorában — Haumann Péter előadóestjének. A város kiállítótermeiben Kő Pál szobrait, japán művészek kerá­miát, Kátay Mihály tűzzománcait, TÁVOKTATÁS a Bács-Kiskun megyében ásatások során napvilágra került aranylele­teket, Giczi János festményeit tár­ják többek között a közönség elé. A T udomány és T echnika Házá­ban március 26—27-én mikroszá- mitógépes találkozót rendeznek. A Kecskeméti Tavaszi Napok ide­jén Kalocsa és környéke életét, kultúráját, művészetét bemutató rendezvényekkel is várják az ér­deklődőket. A tavaszi napok utol­só két napján a piaccsarnokban népművészek, népi iparművészek kínálják majd portékáikat. Itt sem maradnak el a sportrendezvények: az úszók, a kosárlabdázók, továb­bá a társastánc hívei mérhetik ösz- sze tudásukat. Március 16. és 27. között zajla­nak majd a Soproni Tavaszi Napok eseményei. A Liszt Ferenc Művelő­dési Központban és az Evangélikus templomban hangversenyeket ren­deznek a Soproni Liszt Ferenc Kó­rus és Szimfonikus Zenekar, a Ma­gyar Posta Szimfonikus Zenekara, a Concentus Hungaricus, Drahos Béla, Szabadi Vilmos, Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, a Magyar Állami Operaház szólistái és a Wiener Sängerknaben közreműködésével. A soproni Petőfi Színházban is fel­lép Haumann Péter. A Bányászati Múzeum, a Szentgyörgy utcai kiál­lítóterem« a Lábasház, a Festőte­rem, a Káptalanterem, a Lővér Szálló galériája és a Pedagógus Könyvtár ad otthont kanadai fo­tóművészek, Szász Endre, Mihátz Pál, Lesenyei Márta, Bogárdi György és a Kecskeméti Zománc Stúdió tárlatának, valamint kol­lektív gobelinkiállításának. A Szabadság filmszínházban március 22. és 24. között a III. animációs rajzfilmtalálkozót ren­dezik meg. A Szentendrei Tavaszi Napok időpontja március 17—21. Ebben az időszakban a Blagovesztenszka- templomban, a városi tanács dísz­termében a Reneszánsz harsonae­gyüttes, Dobozy Borbála csembaló­művész, Drahos Béla és a Festetics vonósnégy es, a Vujicsics együttes és a Kecskés együttes koncertezik majd. A Szentendrei Képtár retros­pektív kiállításának ad otthont „60 éves a szentendrei művésztelep” címmel, a Művésztelepi Galériában pedig mai szentendrei alkotásokat tárnak a látogatók elé. A Duna­kanyarban fekvő város helyszíne lesz nemzetiségi néptánctalálkozó­nak, virágkötészeti kiállításnak és vásárnak, valamint fúvószenekari találkozónak is. ANTENNA — MŰHOLDVÉTELRE • Az Orion Villamossági Vállalat a Magyar Alumíniumipari Tröszttel és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve kétfajta direkt- sugárzó, műholdvételre alkalmas parabolaantenna gyártására készült fel. Az antennával együtt előállítják az úgynevezett beltéri egységet is, amely az egyedi és a közösségi vételt teszi lehetővé. A képen: Kovács János és Gervin Géza a mérőszobában az antennával. Településfejlesztés — helyi társadalom — önkormányzat A közelmúltban tanácskozást tartot­tak Pécsett Településfejlesztés, helyi társadalom, önkormányzat címmel. Áz ország minden tájáról összegyűlt több mint 100 kutató és szakember részvéte­lével lezajlott kétnapos konferenciát Enyedi György akadémikus nyitotta meg. A tanácskozás fő kérdése az volt: milyen lehetőségei és gátjai vannak a helyi társadalom önszerveződésének. Van-e lehetőség arra, hogy a helyi és központi hatalom között olyan közve­títő mechanizmus alakuljon ki, mely által közvetlenné válhat a társadalmi részvétel a településfejlesztési stratégi­ák kidolgozásában? A társadalmi-települési fejlődéstől elválaszthatatlan a demokrácia to­vábbfejlesztésének igénye, mégis egé­szen a nyolcvanas évekig a lakóhelyi demokrácia kérdése szinte fel sem me­rült. így érthető, hogy a vitaindító elő­adások és hozzászólások nyomán nem egyszer parázs vita bontakozott ki a résztvevők között. A konferencia tudományközi jellege miatt néha az alapfogalmak tisztázása sem ment könnyen: az például, hogy Magyarországon létezik-e helyi hata­lom, szociológiai megközelítésben nyil­vánvaló tény, jogi megközelítésben már kevésbé, mert csupán a „hatalom helyi „letéteményesei” léteznek. A neves kutatók és szakemberek elő­adásaiból — a teljesség igénye nélkül — néhány közérdeklődésre számot tarr tó gondolatot emelek ki. Célok és eszközök A településhálózat tervszerű fejlesz­tése a tervgazdálkodás „késői gyerme­ke”. Gazdaságirányításunk ágazati jel­legéből fakad, hogy a nem ágazati, egyetlen központból nem koordinálha­tó fejlesztésekre nincs sem szervezet, sem megfelelő szabályozás. A telepü­lésfejlesztés is, jobb híján, a tervezésben mint a tanácsok gazdaságfejlesztése szerepel. így a tanácsi szférán kívül eső fejlesztések (például az ipartelepítés) települési hatásait csak utólag tudjuk meg. Nem kétséges, hogy a társadalom igényeit optimálisan kielégítő telepü­lésfejlesztési gyakorlat előfeltétele a társadalmi nyilvánosság kiszélesítése, olyan valódi reform, amelynek során az állampolgárok a cselekvés alanyaivá válhatnak. Az ilyen irányú gyors el­mozdulás feltételei azonban — úgy tű­nik — ma még aligha adottak. Ennek okai egyrészt politikaiak, tehát jelenle­gi hatalmi struktúránkban keresendők, másrészt gazdaságiak, hiszen egy eleve szűkre szabott gazdasági mozgástérben kevés lehetőség van átütő változások elindítására. Mint az egyik felszólaló mondta: „A településpolitikában a cél határozza meg az eszközt, de cél csak az lehet, amit az eszközök megenged­nek.” A társadalmi nyilvánosság szélesítése Ami a helyi hatalom és társadalom között kialakult viszonyt illeti: az előa­dók közül többen rámutattak, hogy bár megnőtt az igény a tervek társadal­mi megalapozására és történtek kísér­letek a lakosság bevonására egyes köz­érdekű kérdések eldöntésébe, ezek a kísérletek ma még elszigetelt, egyedi eseteknek számítanak. A már megin­dult folyamattal kapcsolatosan fontos kérdés, hogy mennyiben határozza azt meg a demokráciára való tudatos tö­rekvés és mennyiben a gazdasági kény­szer. Hangsúlyozták, hogy a helyi hata­lom központtól való függése erősebb, mint a helyi társadalommal való kap­csolata. Szó esett arról is, hogy a helyi érdekek érvényesítése két egymást kiegészítő hivatalos és nem hivatalos — csatornán folyik. Ez gátja a társa­dalmi nyilvánosság kiszélesítésének, ebből adódóan esetenként az érdekek helyes felismerésének, vagyis a tényle­ges demokratizálódási folyamatnak. Öntevékeny fejlődés? A politikai és strukturális jellegű problémák mellett természetesen egy sor gazdasági dilemma is felmerült. A gyakorlati szakemberek arra keres­ték a választ: Hogyan lehet kivédeni a korlátozó gazdaságpolitika e területen is óhatatlanul jelentkező negatív hatá­sait? Mire használják fel az egyre szű­külő fejlesztési forrásokat? Mi haszno­sabb az ország jövője szempontjából: a települések szelektálása — az élet- és fejlődőképesnek minősített falvak tá­mogatása és a többi sorsára hagyása —, vagy a válogatás nélküli szinten tar­tás, amely a települések minimális fej­lődését sem teszi lehetővé a jelenlegi körülmények között. Az aprófalvak és más halmozottan hátrányos helyzetű települések érdekében szólók mellett helyet kaptak a nagyvárosok és főként a nagyvárosi agglomerációk (például Pécs) helyzetének tarthatatlanságát elemzők is. A közelmúlt megfogalma­zása, miszerint: „a nagyvárosok dina­mikusan, a falvak öntevékenyen fejlőd­nek”, fmár érvényét vesztette. Ma a nagyvárosok is kénytelenek „öntevéke­nyen” fejlődni. A nagyváros polgárai azonban saját környezetük gondjai mellett aligha tartják fontosnak váro­suk vonzásterületére kiteijedő ellátási felelősségét. Érthetően befelé fordul­nak és részben szemben állnak a „térsé­gi funkciók” fejlesztésével. A társadalmi önszerveződésnek je­lentős gátja politikai kultúránk, maga­tartásunk, kivárásos, passzív mentali­tásunk is. Politikai aktivitásunk, elvá­rásaink és közreműködésünk növelése nélkül minden, intézményrendszeren változtatni próbáló reform csupán üres keret marad. Keresztes Nagy Csilla MTA Településkutató Csoport (Kecskemét) Nyitott egyetem Várhatóan jövőre megkezdődik a képzés az ország első nyitott egyete­mén. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat , és a KISZ KB — mint védnök —: szervezésével ha­zánkban új oktatási forma honosodik meg. A mezőgazdasági gépészmérnöki kar új tagozataként működő nyitott egyetemen okleveles, alkalmazott mik­roelektronikai mérnököket képeznek majd. A tananyagban szereplő termé­szettudományi, társadalomtudományi, általános mérnöki és mikroelektroni­kai alapismereteken túl kiemelten fog­lalkoznak majd a gazdaság különböző szektoraiban alkalmazott mikroelekt­ronikával, ezen belül is a számítástech­nikai ismeretek magasabb szintű okta­tásával. A világ számos fejlett országában már hagyományos oktatási formában a hallgatók jórészt önképzéssel, önálló otthoni munkával tanulnak. Ebben az újszerű, teljesen önköltséges oktatási formában bárki részt vehet, felvételi vizsga nincs. Feltétel viszont az érettsé­gi vagy az azzal egyenértékű bizonyít­vány, s a jelöltnek erkölcsi és orvosi szempontból alkalmasnak kell lennie a mérnöki pályára. A frissen érettségizett fiataltól a tanulni vágyó nyugdíjasig bármilyen életkorú és foglalkozású em­ber beiratkozhat, akit érdekel az alkal­mazott mikroelektronika. A tanterv- tervezet négy ciklusra osztja fel a tan­anyagot; ezek végén a hallgatók — ha az előírt vizsgákat teljesítették komplex, vagyis írásbeli, szóbeli szi­gorlaton számolnak be tudásukról. Csak sikeres szigorlat esetén lehet bei­ratkozni a következő ciklus stúdiumai­ra. A felkészüléshez — miként az elmé­leti. anyaghoz is — vizsga-előkészitö tanfolyamokat, konzultációkat és la­boratóriumi gyakorlatokat is szervez a tagozat, amelyeken a részvétel fakulta­tív és minden esetben önköltséges. A sikeres otthoni tanulást számos segédanyag is megkönnyíti. A hallga­tók rendelkezésére áll majd oktatócso­mag, programozott tananyagot tartal­mazó tankönyv, hang- és képszalag és számi tógépes program. A nyitott egyetemen figyelembe ve­szik az előzetes tanulmányokat, így le­hetőség lesz arra, hogy a második dip­lomát szerzők bizonyos tantárgyak esetében felmentést kérjenek a vizsga­kötelezettség alól. A diploma megszerzéséhez 22 kollok­vium (szóbeli vizsga), 3 szigorlat és 12 beszámoló kötelező letételét tervezik. További feltétel, hogy angol nyelvből legalább alapfokú nyelvvizsgát kell ten­ni. Diplomamunkát is készítenek a hall­gatók; a második sikeres szigorlat után választanak ki egy témát, amely vala­mely alkalmazási szakterülethez kap­csolódó mikroelektronikai feladatok kidolgozását kívánja meg. A diploma- munkát a komplex államvizsga során az Állami Vizsgáztató Bizottság előtt kell megvédeni. Mivel a tanterv magas kö­vetelményeket támaszt, ezért a nyitott egyetem diplomája egyenértékű lesz az ország bármely felsőfokú oktatási in­tézményében szerzett képesítéssel. / 7 7 j A sajtóban megjelent felhi- | íj | •/ vások, valamint a fokozott ellenőrzések — úgy tűnt — nem hoztak eredményt. „Üresjáratban” teltek a na­pok. Magam sem tudom, hányszor vettem végig gondolatban az ügyet, reményked­ve, hogy a mozaik eddig összerakott ka­vicsai, másként és másként illesztve a fölvázolható képbe — valami más és új alakzatot■ adnak, vagy más irányt su­gallnak a további lépésekhez. Mi van Binder Józsival, a kiváncsi erdésszel? Szoros megfigyelés alatt áll. No jó. De van valami eredménye a szo­ros megfigyelésnek? Semmi. A Ballagó Fenéktől kapott tájékoztatások szerint Binder végzi a munkáját mint eddig, az öreg Kulcsár előtt mindössze egyszer tért vissza az erdei ottlétünkre, de csak annyiban, hogy eléggé megzavarhat­tuk a vadakat, mert azóta alig látni egy­két özet, és a vaddisznók is elpályáz­tak a vidékről, noha a tölgyesek jelen­tik számukra a legjobb tanyázóhelyet. Kulcsár bácsi csak annyit felelt az aggodalmára, hogy „majd visszajön­nek" ... Ha előbb cibálom elő Binder Józsit a gondolataim közül, talán előbb kapunk hirt róla.., Ugyanis másnap egy képte­lennek tűnő tájékoztatást kaptunk felő­le: Győrbe utazott és a megyei pártbi­zottságon írásbeli bejelentést tett ottlé­tünkről, titokzatos tevékenységünkről; leírta, hogy másnap hajnalban kiment a helyszínre, és egy frissen ásott gödröt talált, s az egészet egy gyermekkorában hallott szóbeszéddel hozza kapcsolatba, miszerint az erdőben a háború alatt kin­cset meg fegyvereket ástak el a katonák, ami nem lehet, igaz, mert akkoriban mindenki azt kereste, de semmit sem találtak. Sőt, még az aknatelepitések idején is fölmerült, hogy meglelhetök a kincsek, de aztán feledésbe^ merült az egész, ámbár a mostani kutatásnál ta­lálhattak valamit, mert ugyebár ott volt a kiásott gödör és voltak a kocsikon bizonyos gyanús ládák ... S hogy köte­lességének érzi mindezt bejelenteni, és éppen a pártbizottságon, hiszen rendö­\rök és határőrök voltak a kutatók, s \ hátha nem tudnak'a dologról a párt­nál ... — Bumm! Hát akkor mégis csak egy túl kíváncsi és túl buzgó emberről van Ujo Binder Józsit illetően, aki nem men- I les bizonyos konspirativ dicsöségvágy- \töl? “JjÉP Nem hiszem — mondta Ballagó Feri, aki személyesen, futárként hozta fel a jelentést, és akivel aztán megbe- I széltük a tapasztalatokat. 41 Miért ép­pen a megyei pártbizottságot kereste meg? Miért nem a megyei főkapitánysá­got vagy a határőr-parancsnokságot? Bizalmatlan ezekkel a szervekkel szem­ben? Azt hiszi, hogy mi a pártbizottság megkerülésével hajtunk végre valami „partizánakciót”? Ezt nem hiszem, mert nem olyan buta ez a Binder, hogy ne tudna a párt- és állami szervek kapcso­latairól. — Akkor mire gondolsz? fjjigjfe. Egyelőre még semmi konkrét do­logra. Az az érzésem, hogy Binder Józsi valahol figurája az ügynek, tehát ez a jófiúság számomra valahogy furcsa. A lovas erdőkerülő kilép a fák közül a közéletbe... Bemard Shaw-nctk az a mondása motoszkál bennem, hogy ha valaki el akar tűnni embertársai elöl, az tegye ki magát a legnagyobb nyüvános- ságntik. Megmagyarázzam? Egy bujká­ló ember feltűnőbb, mint aki köztünk van, és ugyanúgy viselkedik, mint mi... — Kösz a bibliamagyarázatot, Feri- , kém. Ahogy mortdod, nekem is hasonló érzéseim támadnak. De mi történt a be­jelentés után? Binder Józsi vonatra szcdlt és vissza­utazott Sopronba, majd Fertőrákosra.- Ott a turistaszállóban vacsorázott, majd hazament az erdészházba. Távolléte alatt mindössze az történt, hogy a Sop­roni Erdészeti Egyetemről keresték. Az öreg Kulcsár szerint hárman voltak, fe­kete állami Volgával, az egyikük vala­milyen vezető az erdőgazdaságban, de egyben adjunktus az egyetemen is. A másik kettő végzős hallgatógyakor­nok. Ilyen gyakran előfordult, tavaly is voltak nála, kétszer. — Ellenőriztétek? I -T- A soproni városi kapitányság révén nyomban. Tudjuk az adjunktus és a vég­zősök nevét, a látogatás legalizált ... — Mindazonáltal... — Mindazonáltal Binder Józsi megfi­gyelését továbbra is folytatni kell. Győri látogatása, pontosabbem a jelenléte óta mintha megváltozott volna. Mintha megnőtt volna á mellénye, és Kulcsár bácsi előtt valami olyat játszik, mintha valami nagy titkot tudna, és azt egyedül csak ö tudná. — Amiből az következik, hogy bármit is kérdeznek tőle, „titokzatosan" elzár­kózik, és olyan képzetet kelt, hogy ö most Valaki, nagy V-vel, aki több mint egyszerű halandó, tehát... — Kulcsár bácsii? — Átlát rajta és játssza az öreg, ér­dektelen nyugdíjast, amit nagyon jól tesz, mert igy-kivül esik Binder esetleges képzetén, hogy éppen ö figyeli a legjob­ban. Ebben maradtunk. (Folytatjuk) DCR F€R€HC: R ge/ztenyefőn túl C EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE ]

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom