Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-29 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 255. szára Ára: 1,80 Ft 1987. október 29., csütörtök H ,o .‘rtffAV Grósz Károly és Wojciech Jaruzelski I megbeszélései # Varsói látogatásának második napján Gross Károly miniszter el­nököt fogadta Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára. Grósz Károlyt, a magyar Mi­nisztertanács elnOkét lengyelor­szági, hivatalos, baráti látogatá­sának második napján Varsóban fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Ál­lamtanács elnöke. A találkozón jelen volt Zbigniew Messner len­gyel kormányfő. A tervezettnél fél árával to­vább, közel két óráig tartó meg­beszélésen Wojciech Jaruzelski és Grósz Károly áttekintette a két ország belső helyzetét, a tár­sadalmi-gazdasági kibontakozás alakulását Ha nem is a két or­szág helyzetében, de abban a gondolkodásmódban, ahogyan Varsóban és Budapesten egyaránt a kibontakozást keresik, sok ha­sonlóságot láttáik. Ez a hasonló­ság mutatkozik meg abban is — szögezték le —, hogy Magyaror­szágon és Lengyelországban is a gazdasági kérdések állnak előtér­ben. Ezzel összefüggésben egyet­értettek abban, hogy a politikai inétzményrendszer megváltozta­tása nélkül nem érhető el hala­dás. Fontosnak ítélték a szocia­lista demokrácia fejlesztését, és hangsúlyozták a Szovjetunióban folyó átalakítás, a „peresztrojka" jelentőségét, azt, hogy ennek megvalósulása kölcsönhatásban van az egyes szocialista orszá­gokban folyó reformok eredmé­nyességével. A nemzetközi kérdéseket átte­kintve az enyhülési folyamat je­(Folytatás a 2. oldalon.) „TISZTELETTEL ADÓZUNK HŰSEGÉNEK, TISZTESSÉGÉNEK, EGÉSZ ÉLETÚTJÁNAK” Felavatták Garbai Sándor szobrát Kiskunhalason • Herei-* János avatóbeszéde után, a párt- és állami vezetők. Kis­kunhalas különböző tömegszervezeteinek, intézményeinek, vállalatai­nak képviselői és Garbai Sándor hozzátartozói helyeztek el koszorút a felavatott szobornáL (Méhes! Éva felvétele) Berecz János beszéde Tegnap Bács-Kiskunba látoga­tott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kecs­keméten Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogad­ta és tájékoztatta Bács-Kiskun politikai-gazdasági életéről, a gazdasági-társadalmi kibontako­zási program végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. Ezt követően Kiskunhalasra utazott Berecz János, a megye politikai vezetőinek kíséretében, ahol tegnap avatták fel a Ma­gyar Tanácsköztársaság Kor­mányzótanácsa elnökének, Halas szülöttének, Garbai Sándornak a szobrát. Kalló Viktor Munkácsy- díjas szobrászművész alkotásá­nak nagy érdeklődéssel kisért ün­nepélyes leleplezésén Szabó Mik­lós, a kiskunhalasi városi párt- bizottság első titkára köszöntöt­te a résztvevőket, vendégeket, Garbai Sándor megjelent hozzá­tartozóit. A Lenin téren felállított szo­bor avatásán mondott beszédé­ben Berecz János hangsúlyozta, hogy a haladó hagyományok fel­tárása, megteremtése sorában nemcsak helyileg, országosan is jelentős lépés e város szülötté­nek, Garbai Sándornak, a mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének, az 1919-es első Ma­gyar Munkástanács elnöke szob­rának felavatása. Ezért is tettem szívesen eleget annak a felkérés­nek, hogy itt ma Garbai Sándor­ról szóljak. Az idén, halálának 40. esztendejében, mivel életút­ja értékelésével is némiképpen még adósak vagyunk, illendő mél­tóan megemlékezni személyisé­géről. A kiskunhalasi földmúvescsa- ládban született Garbai Sándor még 15 éves sem volt, amikor re­(Folytatás a 2. oldalon.) AGRÁRGAZDASÁGI TERVEK ÉS SZABÁLYOZÁS — JÖVŐRE Igény: a rugalmas alkalmazkodás A mezőgazdaság és élelmiszer- ipar, valamint a fagazdaság jö­vő évi feladatairól, a közgazda- sági szabályozórendszer változá­sáról volt szó tegnap Kecskemé­ten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban rendezett értekezle­ten. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökihelyettese megnyi­tóját követően dr. Gál Gyula, a megyei tanács mezőigazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője a mezőgazdaság idei várható tel­jesítményeiről és a jövő évi fel­adatokról szólt. Ez utóbbival foglalkozva egye­bek között elmondta, hogy 1988- ban a termelésnövelésben az idei értékeket 5—5,5 százalékkal szük­séges túlszárnyalni. Továbbra is legfontosabb a ga­bonatermelés. Az országnak 6,4 millió tonna búzára és 7,5 millió tonna kukoricára van szüksége, mégpedig jobb minőségűre, mint a korábbi esztendőkben. Ennek főként a szovjet árucsere-forga­lom szempontjából van kiemel­kedő jelentősége, valamint a hús­termelés gazdaságossága és meny- nyiségének növelése is indokol­ja. Ez utóbbi teszi szükségessé — valamint az elhatározott import- csökkentés teljesítése — a szója és egyéb, fehérjét adó növények termelésének bővítését, amire a megyében a területi és klimati­kus adottságok miatt viszonylag szerényebbek a lehetőségek. A gyümölcstelepítési program az országban zöld utat kap. Főként a csonthéjas termésűek iránti kereslethez alkalmazkodva ra­gadják meg a lehetőséget a me- 1 gye üzemei. Gyümölcsből és sző­lőből is 3—3 ezer hektáF az ága­zat jövő évi telepítési terve, de hogy hová és mit ültessenek, en­nék eldöntése nagyobb meggon­dolást igényel, mint eddig bár­mikor. A baromfiágazatban a vizi szár­nyasok nevelése, a sertéstenyész­tésben a jobb húsformájú álla­tok tenyésztése és tartása, a ju­hászaiban az állomány növelése tartozik a kiemelkedő feladatok közé. Kedvező, hogy az állattenyész­téssel összefüggő beruházásokhoz továbbra is igénybe vehető álla­mi támogatás, az öntözésfejlesz­téshez pedig a gépvásárlási tá­mogatás 20 százalékról 40-re nö­vekszik. A gabonatároló építésé­hez ugyancsak igénybe vehető az állami segítség, ami 30 százalékos, a tőkés gépbeszerzések pedig ex- portbővítö pályázatokhoz kötőd­nek. A kedvezőtlen adottságú üzemek támogatási rendszere is fennmarad a jövő évben. Az ágazat szabályozórendszer­módosításának eddig ismert rész­leteiről is szólt Gál Gyula. Be­szélt az árrendszerről, az árfor­mákról és az árváltozásokról. A lényeges az, hogy a szabadáras mezőgazdasági termékek köre bővül, az agrárolló további nyí­lását a mezőgazdasági kormány­zat szeretné megakadályozni. Különböző minőségi feltételek telíesítéséhez kötötten is felvá­sárlási áremelés lesz januártól: á vágósertéseknél kilogrammon­ként egy forint, a tejnél literen­ként 57 fillér, az étkezési búzá­nál tonnánként kétszáz forint, a kukoricánál 240 forint, (az utób­binál a jövedelemadó-kedvez­mény megszűnik), a takarmány­gabonáknál száz forint, a sör­árpánál 440 forint. Az adózási rendszerrel kap­csolatban elmondta, hogy meg­szűnik a bér-, a vagyon-, a fel­halmozási, valamint a kereseti adó nagy része. A nyereségelvo­nás általában mérséklődik, a társadalombiztosítási járulék fi­zetése fennmarad, de az ipari, szolgáltatói tevékenységre ál­talában a 40 százalékos kulcs lesz érvényben. A jövedelemsza­bályozás a nyereségadózáson alapszik majd. Megszűnik a je­lenleg alkalmazott 3 keresetszabá­lyozás. A személyi jövedelem­szabályozás teljesítményhez kö­tött és a teljesítménymutató a hozzá adott érték lesz: a kereset- tömeg a hozzá adott érték függ­vényében nőhet (százalékos mér­tékben). Dr. Villányi Miklós mezőgaz­dasági és élelmezésügyi állam­titkár ezt követő előadásában először a tervfeladatokkal fog­lalkozott. Kifejtette, hogy a ter­melési célok és a szabályozás összhangban van. Kiemelte az olajos növények, valamint a fe­hérjében gazdag növények ter­melésbővítését, a gabonaterme­lésben a kukoricaterület és a ve- tömagtermelés fokozását, a jö­vedelmezőség szerinti húsmarha- és tejelőállomány fejlesztésének szükségességét, a szőlő- és gyü- mölcstelepltésben az ökológiai szempontok figyelembevételét, a kistermelés érdekeltségének erő­sítését. Az adóreform hatásaként meg­említette, hogy az ágazat nyere­sége — az eddigi számítások sze­(Folytatás a 2. oldalon.) Az ipari osztály tevékenységéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az ipari osztály elmúlt ötéves tevékenységét és az egészségmeg­őrzés hosszú távra szőlő Bács-Kiskun megyei társadalmi programját vitatta meg tegnapi kecskeméti ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ipari osztály beszámolója megállapítja, hogy az elmúlt öt esz­tendőben megváltozott a tevékenységi kör, és módosultak egyes szakterületek feladatai is. Az iparban meghatározó a hatékonyság követelménye, s ez ezzel összefüggő szerkezetátalakítás. Gj szerve­zeti formák terjedtek el, szolgáltató kisvállalatokat alapítottak a ta­nácsi szektorban, s az osztály átvette a megyei árellenőrzési feladat­kört. Mindezek széles körű kapcsolattartást igényeltek a szakmai és az érintett társadalmi szervezetekkel. Az ipar tevékenységét jól ér­zékeltetik a következők: Bács- Kiskun szocialista ipara 497 te­lephelyen 48,6 milliárd forint termelési értéket állított elő ta­valy, 11,7 milliárddal többet, mint 1982-ben. A foglalkoztatot­tak létszáma ez idő alatt a 65 ezerről ezerötszázzal csökkent. Az ágazati előirányzatok isme­retében kidolgozták a megyei fejlesztési koncepciókat. Bács- Kiskun és Pest megye együtt­működése keretében megfogal­mazták a Duna—Tisza köze 2000- ig szóló hosszú távú iparfejlesz­tési elképzeléseit. Megvizsgál­ták 123 gazdálkodó szervezetnél a felsőfokú szakember-ellátott­ságot, tájékozódtak a kisüzemek működésének tapasztalatairól. az ipari termelés és a környezet- védelem kapcsolatáról. Jelenleg készül a stabilizációs időszak megyei iparfejlesztési programja — a szerkezetkorsze­rűsítési és foglalkoztatáspolitikai igények figyelembevételével. Alapvető feladat a hatékonyság javítása, ahol szükséges — pél­dául Bácsalmás térségében — az ipartelepítés. Ennek keretében vegyes vállalatok alapítása — a megye déli részén magyar— jugoszláv együttműködéssel is. A tanácsi támogatások odaíté­lésekor fel kell használni a nyil­vános pályázatokat. A szolgáltatásban — a szerve­zeti változások után — jelenleg (Folytatás a 2. oldalon.) Ifjúsági küldöttség Álba megyéből magyar házigazdák társasága felvétele) Megyei Bizottságának vezetői egyeztető megbeszélésen talál-' koztak az UTC küldöttségével. Kölcsönös tájékoztató hangzott ! el az ifjúsági mozgalom hely- í zetéről, áttekintették az együtt- I működés jelenlegi helyzetét és továbbfejlesztésének feladatait. A delegációt fogadta Babinyeca Ferenc, az MSZMP Bács-Kis­kun Megyei Bizottságának tit­kára. Szerdán Kiskunfélegyházára | vezetett a romániai küldöttség útja, ma a fővárosba látogat­nak. Az UTC delegációja a Kecskeméti Ingatlankezelő és j Távfűtő Vállalat, továbbá a Helvéciái Állami Gazdaság KISZ-klubjában is járt, itt KISZ-aktivistákkal folytattak baráti eszmecserét. A romániai ifjúsági küldött, ség ma utazik haza. • Az Álba megyei küldöttség a ban Kecskeméten. (Tóth Sándor A KISZ BácspKiskun Megyei Bizottságának meghívására ok­tóber 26»án, hétfőn négynapos látogatásra Bács-Kiskunba ér­kezett az UTC — a Román Kommunista Ifjúsági Szövet­ség — Álba Megyei Bizottsá­gának delegációja. A küldött­ség vezetője Mates Tinu, az UTC Álba Megyei Bizottságá­nak titkára, tagja Florea Teo- fil, az Álba Megyei Uttöröszö- vetség elnöke és Popa Mónika, az UTC Álba Megyei Bizottsá­gának munkatársa. A vendégek látogatásuk első napján koszorút helyeztek el a román hősi emlékmű talapza­tán Tiszakécskén, majd a vá­ros közművelődési intézmé­nyeivel, termelőegységeivel — a Remixszel, a Bulivval — is­merkedtek. Kedden a KISZ Bács-Kiskun A Francia Központi Bank kormányzója Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán az MSZMP Központi Bizottságának székházában fo­gadta Jacques de Larosiere-t, a Francia Központi Bank kormány­zóját. A francia bankember Timár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására október 25. és 28. között tartóz­kodott Magyarországon. Látoga­tásának célja az volt, hogy tár­gyalópartnereivel eszmecserét folytasson a magyar—francia gazdasági ás pénzügyi kapcsola­tok időszerű fejleményeiről, va­lamint a nemzetközi pénzügyi helyzet alakulásáról. Sevardnadze az Egyesült Államokba utazik A Fehér Ház szerdán, helyi idő szerint reggel kilenc óra után — a TASZSZ hírügynökség közlé­sével egy időben — jelentette be, hogy Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter „rövid mun­kalátogatásra” a hét végén Wa­shingtonba érkezik. A hivatalos közlemény szerint a látogatás cél­ja az, hogy „az elnökkel és Shultz külügyminiszterrel folytassák a tárgyalásokat”, azokat, amelye­ket szeptemberben Washington­ban, illetve a múlt héten Moszk­vában tartottak. Mint ismeretes, az amerikai külügyminiszter moszkvai tár­gyalásain csaknem teljesen be­fejezték a közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakéták felszámo­lásáról kötendő szerződés előké­szítését. Shultz erről azt mon­dotta, hogy a szerződés „97—98 százalékban” készen áll az alá­írásra. Függőben maradtak vi­szont a szovjet—amerikai csúcs- találkozóról folytatott megbeszé­lések és Mihail Gorbacsov közöl­te, hogy ezzel kapcsolatos állás­pontjáról levélben értesíti Reagan elnököt. Washingtonban úgy tud­ják, hogy Gorbacsov levelét most Sevardnadze személyesen nyújt­ja át. A megbeszélések időpontját egyelőre nem közölték. Washing­toni értesülések szerint Sevard­nadze pénteken találkozik az ame­rikai elnökkel, s ugyanazon a na­pon folytat megbeszéléseket ame­rikai kollégájával. TÁPPÉNZ: A NAPTÁRI NAPOK SZERINT — A TÁVLATI CÉL: AZ ÖNÁLLÓSODÁS ä társadalom- biztosításról Jól állították össze idén is a szakszervezeti napok program­ját. Minden pótszéket előszed­tek, de még így is néhányan a falat támasztották az SZMT zsú­folásig megtelt nagytermében 'tegnap délután, amikor dr. Kö­rös Gáspár vezető titkár köszön­tötte az üzemi, vállalati, hivata­li társadalombiztosítási bizott­ságok, a megyei társadalombiz­tosítási tanács tagjait és fölkérte dr. Ráca Albertet, az Országos Társadalombiztosítási Főigazga­tóság vezetőjét előadása megtar­tására. Természetesnek mondotta dr. Rácz Albert a társadalombiztosí­tás, a nyugdijrendszabályok iránti érdeklődést, mert a válto­zások 2 millió 300 ezer embert köz­vetlenül érinthetnek. Ez a szám­adat is mutatja a társadalombiz­tosítás gyors növekedését: ne­gyedszázaddal ezelőtt mindössze 600 ezer biztosítottat tartottak nyilván. Az előadó a személyi jö­vedelemadóról és a társadalom­biztosításról szólván hangoztat­ta, hogy ebben a tekintetben is az az alapelv érvényesül, amely szerint a főállásból szerzett jöve­delmet, juttatásokat lényegében nem csökkenthetik a változások. Az Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóság vezetője is­mertette a távolabbi átszervezés­sel kapcsolatos elgondolásokat. Pillanatnyilag megoldhatatlan, hogy önállósuljon — a jelenleg az országos költségvetésben mű­ködő — társadalombiztosítás, mint számos más országban. Igaz, hogy 1986-ban 7 milliárd forint­tal haladták meg a társadalom­biztosítási bevételek a kiadáso­kat, de korábban előfordult, hogy az állami költségvetésből fedez­(Folytatás a & eifetoft.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom