Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 28. TÁRLATNAPLÓ Kecskeméten a Gépipari és Au­tomatizálási Mű­szaki Főiskola ki­állítótermében a Fiatal Művészek Stúdiójának újabb meghívott­ja: Csaba Iván fo­gadja alkotásai­val az érdeklődő­ket. Aki kataló­gus, képjegyzék lapozgatásával szokta kezdeni az ismerkedést, ezúttal hiába ke­res effélét, semmi­lyen írásos infor­máció nem áll a látogató rendel­kezésére. A hiába keresendő háttér­adatok közé tar­tozik, hogy a fia­tal művész jelen­leg Vértesboglá­ron él, számos hazái és külföldi csoportos és egyéni kiállításon mutatta be az utóbbi négy-öt esztendőben munkáit. A fon­tos közlendők azonban kivétel nélkül „festőiek”, és a képeken bár­ki megtalálhatja őket. < Síkminták, térszeletek madarakkal Az egyteremnyi anyag eszközei­ben, előállítási módjában, szemlé­letében és motívumaiban olyany- nyira egységes világ, hogy túlzás nélkül akár egyetlen sorozat da­rabjaiként is szerepelhetnek. Nem törik meg a képek hangulatát ki­egészítések; a néző elképzeléseit az alkotóéval minduntalan szembesí­tő címek sem. Ha a terembe lépve körülnézünk, néhány másodperc után felfedezhetjük, hogy madarak meglehetősen nagy számban for­dulnak elő minden festett felüle­ten. Egyszerű motívumként jár- nak-kelnek, úsznak, repülnek a szárnyasok. A baglyok, gólyák, li­bák, hattyúk és a legszélsősége­sebb eseteken csak egy szárnyipár- rá stilizált madarak mindig hűvös jelek maradnak. után jövünk rá, hogy az érzékcsa­lódás oka egy, már az ismerős ele­mekből épített, ízig-vérig festői képződmény. A festői kérdések feltevése során olykor az elemi matematika fogal­mai is megjelennek. A rendezett és rendezetlen halmazokkal, a pozitív és negatív végtelennel folytatott szabályjátékok sík és tér meghatá­rozottságáról, kapcsolatrendszeré­rői beszélnek. A mindvégig síkban maradó variációk sem kevésbé ér­dekes módon játszanak határaik­ká^ s feszegetik kereteiket. A nagyjából hasonló méretű fes­tett felületek feltűnően szívesen ér­zékeltetik méreteik esetlegességét. Úgy viselkednek, mintha itt és most egyedül hangulatuk döntené el, hogy mekkorák, s bármelyik pillanatban akár falnyi kiterjedés­ben is élhetnék életüket. Mintha határaikat csak az anyagmennyi­ség határozná meg. A majdnem mindig derűs, néhol a nézőn, más­kor a nézővel együtt nevető festői világ ez, de külön figyelmet igé­nyel, ismereteinket átrendezi és szembesíti beidegződései nkkel. A tárlat október 30-áig látható. Károlyi Júlia HONISMERET — HELYTÖRTÉNET SZÁZTIZENÖT ÉVE SZÜLETETT Gruber Ferenc „Molnárhistóriái” Gruber Ferenc molnár, molnárszere­lő 1872. október 28-án született Döb- röközön, Tolna megyében,' Werbőczi egykori várának alján. Édesapja^Gru- ber Lajos vállalkozó, édesanyja Fran- csics Teréz molnárlány. Az elemi iskola hat osztályát végezte el. 1946-ban így emlékezett gyermekéveire: „... édes­anyám tizenhárom éves koromban me­zítláb elvezetett inasnak. Vadonatúj rá­más kiscsizmám a fülénél fogva össze­akasztva vállamon fityegett, hogy ne kopjon a talpa”. Öt évig szívta magába a vízimalomban összeszedhető „mol­nár-tudományt”. Pécsett három évig katonáskodott, 1896-ban szerelt le. Jolsván, Öcsényben, Sepsiszentgyör- gyön fömolnár volt. Borotán malmot bérelt, kis tőkéje azonban i odaveszett, mert ellenlábasa felrobbantotta a csöppnyi malom gát-. ját. Kénytelen volt állást vállalni; előbb Gidófalván főmolnár, majd később a Kann és Heller cég utazója. 1913-ban ismét főmolnár Bátaszéken. Itt éri a világháború. Először felmentik, de va­lamilyen nézeteltérés miatt főnöke be­vonultatja katonának. Négy és fél év után került „haza” Kalocsára, Kovács Antal barátja jóvoltából. 1919-ben Kalocsán a hazaözönlő le­szerelt katonákból szövetkezetét alakí­tott. Lefoglalta a kalocsai Margit- malmot és a munkástanács elnöke volt. Emiatt a Horthy-bíróság !rf 14 havi vizsgálati fogság után — egy évre ítélte el. Az események ellenére 1926-ban újabb felhívást intézett az ország mol- nárságához. Tömörülést javasolt az Élelmezési Munkások Országos Szö­vetségébe. ,L Malmot béreltFelsődobszán, de a szerencse ezúttal is elpártolt tőle. Bu­dapestre költözött. Évekig a vándor malomszerelők kenyere jutott osztály­részéül. 1929-ben Szentendrén próbál­kozott malombérlettel, de a nagy gaz­dasági válság idején ez sem sikerült. 1931-ben családi malmot építettek Szentendrén, mely az államosításig bir­tokukban volt. 1945 után egyre keve­sebb fizikai munkát végzett: reggeltől estig írt, Öreglegény álnéven. Közel kétszáz írása jelent meg, 40—50 ívnyi kézirata kiadatlan maradt. Müveiben az írásművészete nagy malomszeretet­tel és szaktudással ötvöződött. Pénzes István írja róla: „... azok közé tarto­zott, akik napsütésben, viharban is a malmászatnak éltek. Nem szabadulha­tott, de nem is akart szabadulni a ma­lom varázsától, mágikus erejétől, a ma­lom és a liszt édes-nehéz illatától”. Publikált a Pécsi Naplóban, a Népsza­vában, a Molnárok Lapjában, a Ma­lomújságban, az Élelmezési Munkás­ban stb. A Molnárok Lapjának 1901 —1944 között munkatársa volt. Molnárhistóriák címmel Budapesten jelent meg önálló kötete: az első 1902- ben, a második 1933-ban. Szentendrén hunyt el 1958. április 28-án. K. M. November (Szent András hava) 1- jén Mindenszentek: Egyházi ünnep; azoknak a szenteknek az ünnepe, akik név szerint nem fértek bele a naptárba, halottakra való emlékezés. Cselédfogadás, bíróvá­lasztás. 2- án Halottak napja: A család ha- lottaira emlékeznek, a sírokat tisz­togatják, gyertyát gyújtanak. Ala­mizsna a koldusoknak és a szegé­nyeknek. 11-én Márton: Az iparosok mű­helyeiben az első gyertyagyújtás es­téje: vacsorát adtak a legényeknek. Lakmároznak, hogy jó termés le­gyen. A Dunántúlon ludat vágtak. Az időjárásból a vetésre jósplnak. 25-én Katalin: Féijjóslás, gyü­mölcsfa ágának virágoztatása. 30-án András: Némely vidéken a pásztorok vesszőt hordtak. A csán­gók a farkasok ellen összekötözték az ollót, hogy úgy bekössék a far­kas száját. Férjjóslás. (Hagyománynaptárunkat Bihari Anna—Pócs Éva: Képes magyar néprajz című könyve alapján állítot­tuk össze.) Akármelyik képre nézünk, azonnal kiderül, hogy Csaba Ivánt nem a természeti, hanem a festői formák evolúciója érdekli, Madár- fajtáinak ^leírása” csak annyiban érdekes, amennyiben az a termé­szet egyik azonosítható/ megjelené­si formája. A végsőkig egyszerűsí­tett ülő, álló, repülő lábak, fejek, nyakak, szárnyak spontánnak tet­sző ritmikus játékok által szerve­ződnek mozgássá, feszültséggé, harmóniává, kompozícióvá. Elő­fordul, hogy a pontok, vonalak és foltok konstrukciója nem is veszi a fáradságot, hogy madárrá váljék, ám az előzmények alapján sze­münk és agyunk rutinja, beidegző­déseink ismét élőlényt sejtetnek. Ilyenkor csak némi vizsgálódás CSEHSZLOVÁKIA Felvételi nélkül a főiskolára Szeptemberben 33 ezer diák kezdte meg tanulmányait a csehszlovák főiskolák nappali tagozatain, ezernyolcszázzal több, mint az előző tanévben. Előrejelzések szerint a felvet­tek száma 1990-ig tovább növekszik. Különösen a prágai felsőoktatási intézmények számíthatnak sok új felvételizőre. Erre már most felkészültek a fővárosi főiskolák: megépült egy 1400 személyes diákotthon, s új diákéttermet is nyitot­tak. A megnövekedett érdeklődést mutatja, hogy az idén 87 százalékkal többen felvételiztek, mint amennyi hely volt. Noha a politechnikai oktatást bevezették a gimnáziumok­ban is, a műszaki főiskolákra most is kevesebben törekedték. Öt-tizenkétszeres volt viszont a túljelentkezés a jogi egyete­men, a művészeti főiskolákon és a pszichológiai szakon. Emelkedett a jelentkezők száma a tanárképző főiskolákon, s ami örvendetes: egyre több a tanárnak készülő férfihallgató. Az idei felvételizők 50,1 százaléka nő. A nők teszik ki a főiskolások 47 százalékát. Az orvostudományi és közgazda- sági szakon a nők aránya meghaladja a 65 százalékot is. A felvett diákok 40,2 százaléka gimnáziumokból, 27 százalé­ka szakközépiskolából, 32,8 százalék pedig az üzemekből érkezett. Levelező oktatásra 6200 jelentkezőt vettek fel. Itt három és félszeres volt a túljelentkezés. ' Immár harmadszor lehetett felvételi vizsga nélkül bekerül­ni műszaki főiskolára Csehszlovákiában. Az egyetlen feltétel az volt, hogy a jelentkezők jó érettségi bizonyítványt mutas­sanak fel. Ettől is remélik, hogy megjön a diákság kedve a műszaki tanulmányokhoz. D€R F€RCnC: fl ge/ztenyefán túl C EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE ] /14Z I Á gyilkosságot az eddigi I J. Zjm § információk szerint 1945. április 18-án követték el. Fellapoztam a Szabad Nép aznapi számát. Ezt a lapot apám is olvashatta annak a napnak a reggelén, mielőtt a tragédiá­val végződött szolgálati útjára indult volna... Kissé borongás hangulatban értem haza. Annuska elém jött az előszobába, amint meghallotta az ajtónyitást. — Emlékszel az utolsó névtelen levél­re, amit a „megbünhödött' ember" írt? Arról, hogy amikor az ö ismeretlen tele­fonálója a készülékhez hivatta, mintha a városligeti Vidám Park jellegzetes za­ját, a hullámvasút utasainak elnyújtott kiáltozását hallotta volna a háttérből. — Igen, emlékszem. A levél ott is van a nyomozati anyagban ... „A Városligetben, a Vidám Park mö­götti bokorerdő sűrűjében ismeretlen idősebb férfi holttestére bukkantak. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy rablógyilkosság történt. Az áldozatot egyetlen késszúrással ölték meg, majd teljesen kifosztották, és az arcát sósav­val öntötték le, aminek következtében azonosíthatatlanná vált.. Azután megközelítő személyleírás és a szokásos felhívás következett a lakos­sághoz, hogy aki tud valamit, jelentkez­zék .. Azonnal az Öreget hívtam a telefo­non. Már csak a lakásán értem utói, és jelentettem neki. — Igen, már tegnap óta tudunk az ügyről. Arra gondol maga is, százados elvtárs, hogy lehet valami összefüggése a dolognak a mi ügyünkkel? Emlékeztettem a nyomozati anyag­ban lévő levélre, a városligeti jellegű hát­térzajra. —- Igen, ennyiben kapcsolódhat... De várnunk kell, amíg a kollégák a gyil­kossági csoporttól teljesebb tájékozta­tást adhatnak, amire csak reggel kerül sor. Nyugalom. Viszontlátásra! — és az Öreg letette a telefont. S már az elöszobacsengő berregett. Károlyi Bandi jött. — A városligeti hullaügyben? — Pontosan. Szóval te is...? A szobámba mentünk.-— Mindenekelőtt készítsük el az ed­digiek összefoglaló vázlatát — szólt Bandi, s odaült az íróasztalhoz.— Kezd­jük, pontokba szedve, az elejéről. Az összefoglaló így festett: 1. Az ismeretlen telefonál: levél a pos­taládában. 2. A névtelen levél közlése: édesapám nem a háborús események során, nyilas szökevények üldözése közben tűnt el 1945. április 18-án, hanem megölték, és a szélicsi erdőben, a bűncselekmény he­lyén elásták. 3. Az ismeretlen személy újább tele­fonja: jiz elkövetők, köztük ő maga is, öten voltak, négy málhás lóval, rabolt kincsekkel szöktek Nyugat felé; két ló kidől, ezek rakományát valahol elrejtet­ték; édesapám meglepte őket, de lefogá­suk nem sikerült, a bandavezér agyon­verte, majd parancsot adott az elfölde- lésre, amit az anonim telefonáló és levél­író, valamint egy tisztiszolga (csicskás) hajtott végre. A telefonáló leírta az el­követés helyét. 4. Az anonim telefonáló önvallomása: öt magát háborús cselekményekért 1946-ban húszévi börtönre ítélték, amit -r- úgy tűnik — le is töltött („egy meg­bűnhődött ember"). Azóta hallgatott. 5. Azonos aláírássdl még egy levél, amely pontosan közli: valaki jelentke­zett nála, „a kincsekért jött", és kérte az ö segítségét. Itt: a telefonban az a bizo­nyos városligetinek tűnő háttérzaj. A „kincskereső" föltételezhetően a haj­danvolt bandavezér lehet, ma már idős ember, 60-on túl. 6. A „megbünhödött" nagyon fél, ez indokolja, hogy feltárja az ügyet, ám félelme ellenére mégis be akar szállni az ügybe: leleplezni a kincskeresőt. Ez nem jó. 7. Édesapám maradványainak feltá­rása a Fertőrákos melletti erdőben. A határőrség, Ballágó Feriék, a területi rendőrök és a helyi népfrontelnök segít­ségnyújtása. A lovas erdőkerülő, Binder József feltűnése és gyanús kíváncsisko- dása, amiért megfigyelés alá került. Új­bóli megjelenése a tetthelyen a gyanút megerősíti. Fényképfelvételek. 8. A Bűnügyi Technikai Intézet felké­rése apám azonosítási kísérletére, sajá­tos módszerrel. Az erősen korhadt tárca megtalálása a ruhamaradványok kö­zött. 9. Megölt és sósavval felismerhetet- lenné tett hulla a Városligetben. Lehet-e összefüggés a levelek, a városligeti zaj és az ismeretlen hulla között? — Hát, itt tartunk emelte föl a fejét a papírból Károlyi Bandi, és hátra­dőlt a székben. — Némely valós és szo­morú tények mellett egy csomó föltéte­lezés áll rendelkezésünkre. Mi a vélemé­nyed? (Folytatjuk) KÉPERNYŐ'% t Kíváncsiság Részben a televízió jóvoltából tud­tuk meg, hogy a budai Mérleg utcából Barcsra költözött Losonczi Pál, az El­nöki Tanács nyugalmazott elnöke. A miértekre kíváncsi közvélemény tájé­koztatására azt is kibányászták, hogy olthatatlan vágyat érzett kertes háza felújításához, kicsinosításához, saját kertje gondozásához. Van ilyen! Kiszá­míthatatlanok olykor az emberi gon­dolatok, indulatok, tettek. Másról is hallottam, hogy egyik napról a másikra megváltoztatta életformáját. Képtelen volt elképzelni úgy életét, hogy napon­ta legalább néhány percet ne töltsön a szívéhez nőtt nagyüzemben. Mégis messze ívben elkerüli nyugdíjazása óta a részben neki köszönhetően nagyra nőtt üzemet, mert meg sem várták, amíg szabadsága leteltével kipakolja személyes holmijait második otthoná­ból ... Szívesén bekukkantanánk azért a kamerák segítségével abba a barcsi otthonba. Megkérdeznénk — például —: kertészkedő emberként mi a véle­ménye Bálint gazda tanácsairól. Elkép­zelhető, hogy ő is kérdéssel kezdené. „Mi van a népszerű ismeretterjesztő és a gyümölcsfákhoz, konyhakerti növé­nyekhez kedvet csináló Gyuri bácsival. Tudtommal csak annyit közöltek az Ablak illetékesei: most más mondja meg, mit kell csinálni a télre készülődő növények jó közérzetéért. Mi van Bá­lint gazdával? Szabadságát tölti? Be­teg? Megunta? Külföldi tanulmányútra utazott? * * * Okosan alapozott kíváncsiságunkra Koltai Tamás. Százezrek szeretnék megtudni, hogy miért olyan Töjőcsik Mari, amilyen. Miért pont ő kapott elismerő díjat Cannes-ban? Miért akart átmenetileg elbúcsúzni a színpadtól? Minél szokatlanabb égy művész pálya­futása, annál különlegesebb okokat sejtenek az érdeklődők az első pillanat­ban megmagyarázhatatlan fordulatok, kiugrások, megtorpanások magyará­zatául, annál könnyebben elhiszik a tetszetős, felszínes híreszteléseket. A kiváló színikritikus, a művésznő be­szélgetőtársa két alapvető ismeret bir­tokában ült le a kamerák elé. Igazolta, hogy elképzelhetetlen jó interjú, ha a nyilvános boncolást vállalót nem tudja meglepni a kérdező, a beszélgetést irá­nyító. Meglepni és tiszteletét kivívni: most is kiderült, hogy Koltai többet tud Törőcsik Mari némely sorsforduló­járól, mint maga a színész. így könnyen rávette a Budapesti Művészeti Hetek keretében bemutatott, a hivatását szakmaként tisztelő asszonyt: önmaga tegye föl a kérdéseket, a ki nem mon­dott,^ az adott helyzetből következő kérdésre válaszoljon. Önmagát adja, érdekelt legyen a minél igazibb önfeltá- rásban. Most nem az embléma adott rangot a műsornak; a Budapesti Művé­szeti Hetek tekintélyét növesztette a ki­tűnő interjú. * * * Ossko Judit nem tudott igazán felnő­ni a kiváló építészhez szerda este. Olyan erős egyéniség Makovecz, hogy alighanem mellékszerepre kárhoztatna bárkit művészi elgondolásairól készí­tett portréfilmben. Dicséretére legyen mondva a televízió építész-riporteré­nek, hogy időnként megpróbálta kéte- lyeit is kinyilvánítani. Nyilvánvaló, hogy Osskó Judit makoveczista/ Ez nem baj, sőt rokonszenvére számíthat fölfogásával. Noha az építész különö­sebb ösztönzés vagy kényszer nélkül igyekezett gondolkodásmódjának gyö­kereit érzékeltetni, nem ártott volna kicsit több ellenkezés. Legnagyobb kíváncsiság a Csinszka- filmet előzte még. A korról, az életérzé­sekről, egy-egy ifjú lélek furcsa reagálá­sairól, sok érdekeset, újat tudtunk meg, de akit tisztelt az áldozat, a költőt, eléggé közhelyeden ábrázolta Deák Krisztjna író-rendező sok részletszép­ségben gazdag filmjében. Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom