Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 28.

TÁRLATNAPLÓ

Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kiállítótermében a Fiatal Művészek Stúdiójának újabb meghívottja: Csaba Iván fogadja alkotásaival az érdeklődőket. Aki katalógus, képjegyzék lapozgatásával szokta kezdeni az ismerkedést, ezúttal hiába keres effélét, semmilyen írásos információ nem áll a látogató rendelkezésére. A hiába keresendő háttéradatok közé tartozik, hogy a fiatal művész jelenleg Vértesbogláron él, számos hazái és külföldi csoportos és egyéni kiállításon mutatta be az utóbbi négy-öt esztendőben munkáit. A fontos közlendők azonban kivétel nélkül „festőiek”, és a képeken bárki megtalálhatja őket. <

Síkminták, térszeletek

madarakkal

Az egyteremnyi anyag eszközeiben, előállítási módjában, szemléletében és motívumaiban olyany- nyira egységes világ, hogy túlzás nélkül akár egyetlen sorozat darabjaiként is szerepelhetnek. Nem törik meg a képek hangulatát kiegészítések; a néző elképzeléseit az alkotóéval minduntalan szembesítő címek sem. Ha a terembe lépve körülnézünk, néhány másodperc után felfedezhetjük, hogy madarak meglehetősen nagy számban fordulnak elő minden festett felületen. Egyszerű motívumként jár- nak-kelnek, úsznak, repülnek a szárnyasok. A baglyok, gólyák, libák, hattyúk és a legszélsőségesebb eseteken csak egy szárnyipár- rá stilizált madarak mindig hűvös jelek maradnak.

után jövünk rá, hogy az érzékcsalódás oka egy, már az ismerős elemekből épített, ízig-vérig festői képződmény.

A festői kérdések feltevése során olykor az elemi matematika fogalmai is megjelennek. A rendezett és rendezetlen halmazokkal, a pozitív és negatív végtelennel folytatott szabályjátékok sík és tér meghatározottságáról, kapcsolatrendszerérői beszélnek. A mindvégig síkban maradó variációk sem kevésbé érdekes módon játszanak határaikká^ s feszegetik kereteiket. A nagyjából hasonló méretű festett felületek feltűnően szívesen érzékeltetik méreteik esetlegességét. Úgy viselkednek, mintha itt és most egyedül hangulatuk döntené el, hogy mekkorák, s bármelyik pillanatban akár falnyi kiterjedésben is élhetnék életüket. Mintha határaikat csak az anyagmennyiség határozná meg. A majdnem mindig derűs, néhol a nézőn, máskor a nézővel együtt nevető festői világ ez, de külön figyelmet igényel, ismereteinket átrendezi és szembesíti beidegződései nkkel.

A tárlat október 30-áig látható.

Károlyi Júlia

HONISMERET — HELYTÖRTÉNET

SZÁZTIZENÖT ÉVE SZÜLETETT

Gruber Ferenc „Molnárhistóriái”

Gruber Ferenc molnár, molnárszerelő 1872. október 28-án született Döb- röközön, Tolna megyében,' Werbőczi egykori várának alján. Édesapja^Gru- ber Lajos vállalkozó, édesanyja Fran- csics Teréz molnárlány. Az elemi iskola hat osztályát végezte el. 1946-ban így emlékezett gyermekéveire: „... édesanyám tizenhárom éves koromban mezítláb elvezetett inasnak. Vadonatúj rámás kiscsizmám a fülénél fogva összeakasztva vállamon fityegett, hogy ne kopjon a talpa”. Öt évig szívta magába a vízimalomban összeszedhető „molnár-tudományt”. Pécsett három évig katonáskodott, 1896-ban szerelt le. Jolsván, Öcsényben, Sepsiszentgyör- gyön fömolnár volt.

Borotán malmot bérelt, kis tőkéje azonban i odaveszett, mert ellenlábasa felrobbantotta a csöppnyi malom gát-. ját. Kénytelen volt állást vállalni; előbb Gidófalván főmolnár, majd később a Kann és Heller cég utazója. 1913-ban ismét főmolnár Bátaszéken. Itt éri a világháború. Először felmentik, de valamilyen nézeteltérés miatt főnöke bevonultatja katonának. Négy és fél év után került „haza” Kalocsára, Kovács Antal barátja jóvoltából.

1919-ben Kalocsán a hazaözönlő leszerelt katonákból szövetkezetét alakított. Lefoglalta a kalocsai Margit- malmot és a munkástanács elnöke volt. Emiatt a Horthy-bíróság !rf 14 havi vizsgálati fogság után — egy évre ítélte el. Az események ellenére 1926-ban újabb felhívást intézett az ország mol- nárságához. Tömörülést javasolt az Élelmezési Munkások Országos Szövetségébe. ,L

Malmot béreltFelsődobszán, de a szerencse ezúttal is elpártolt tőle. Budapestre költözött. Évekig a vándor malomszerelők kenyere jutott osztályrészéül. 1929-ben Szentendrén próbálkozott malombérlettel, de a nagy gazdasági válság idején ez sem sikerült.

1931-ben családi malmot építettek Szentendrén, mely az államosításig birtokukban volt. 1945 után egyre kevesebb fizikai munkát végzett: reggeltől estig írt, Öreglegény álnéven. Közel kétszáz írása jelent meg, 40—50 ívnyi

kézirata kiadatlan maradt. Müveiben az írásművészete nagy malomszeretettel és szaktudással ötvöződött. Pénzes István írja róla: „... azok közé tartozott, akik napsütésben, viharban is a malmászatnak éltek. Nem szabadulhatott, de nem is akart szabadulni a malom varázsától, mágikus erejétől, a malom és a liszt édes-nehéz illatától”. Publikált a Pécsi Naplóban, a Népszavában, a Molnárok Lapjában, a Malomújságban, az Élelmezési Munkásban stb. A Molnárok Lapjának 1901 —1944 között munkatársa volt.

Molnárhistóriák címmel Budapesten jelent meg önálló kötete: az első 1902- ben, a második 1933-ban.

Szentendrén hunyt el 1958. április 28-án.

K. M.

November (Szent András hava)

1- jén Mindenszentek: Egyházi ünnep; azoknak a szenteknek az ünnepe, akik név szerint nem fértek bele a naptárba, halottakra való emlékezés. Cselédfogadás, bíróválasztás.

2- án Halottak napja: A család ha- lottaira emlékeznek, a sírokat tisztogatják, gyertyát gyújtanak. Alamizsna a koldusoknak és a szegényeknek.

11-én Márton: Az iparosok műhelyeiben az első gyertyagyújtás estéje: vacsorát adtak a legényeknek. Lakmároznak, hogy jó termés legyen. A Dunántúlon ludat vágtak. Az időjárásból a vetésre jósplnak.

25-én Katalin: Féijjóslás, gyümölcsfa ágának virágoztatása.

30-án András: Némely vidéken a

pásztorok vesszőt hordtak. A csángók a farkasok ellen összekötözték az ollót, hogy úgy bekössék a farkas száját. Férjjóslás.

(Hagyománynaptárunkat Bihari Anna—Pócs Éva: Képes magyar néprajz című könyve alapján állítottuk össze.)

Akármelyik képre nézünk, azonnal kiderül, hogy Csaba Ivánt nem a természeti, hanem a festői formák evolúciója érdekli, Madár- fajtáinak ^leírása” csak annyiban érdekes, amennyiben az a természet egyik azonosítható/ megjelenési formája. A végsőkig egyszerűsített ülő, álló, repülő lábak, fejek, nyakak, szárnyak spontánnak tetsző ritmikus játékok által szerveződnek mozgássá, feszültséggé, harmóniává, kompozícióvá. Előfordul, hogy a pontok, vonalak és foltok konstrukciója nem is veszi a fáradságot, hogy madárrá váljék, ám az előzmények alapján szemünk és agyunk rutinja, beidegződéseink ismét élőlényt sejtetnek. Ilyenkor csak némi vizsgálódás

CSEHSZLOVÁKIA

Felvételi nélkül a főiskolára

Szeptemberben 33 ezer diák kezdte meg tanulmányait a csehszlovák főiskolák nappali tagozatain, ezernyolcszázzal több, mint az előző tanévben. Előrejelzések szerint a felvettek száma 1990-ig tovább növekszik. Különösen a prágai felsőoktatási intézmények számíthatnak sok új felvételizőre. Erre már most felkészültek a fővárosi főiskolák: megépült egy 1400 személyes diákotthon, s új diákéttermet is nyitottak.

A megnövekedett érdeklődést mutatja, hogy az idén 87 százalékkal többen felvételiztek, mint amennyi hely volt. Noha a politechnikai oktatást bevezették a gimnáziumokban is, a műszaki főiskolákra most is kevesebben törekedték. Öt-tizenkétszeres volt viszont a túljelentkezés a jogi egyetemen, a művészeti főiskolákon és a pszichológiai szakon.

Emelkedett a jelentkezők száma a tanárképző főiskolákon, s ami örvendetes: egyre több a tanárnak készülő férfihallgató.

Az idei felvételizők 50,1 százaléka nő. A nők teszik ki a főiskolások 47 százalékát. Az orvostudományi és közgazda- sági szakon a nők aránya meghaladja a 65 százalékot is. A felvett diákok 40,2 százaléka gimnáziumokból, 27 százaléka szakközépiskolából, 32,8 százalék pedig az üzemekből érkezett.

Levelező oktatásra 6200 jelentkezőt vettek fel. Itt három és félszeres volt a túljelentkezés.

' Immár harmadszor lehetett felvételi vizsga nélkül bekerülni műszaki főiskolára Csehszlovákiában. Az egyetlen feltétel az volt, hogy a jelentkezők jó érettségi bizonyítványt mutassanak fel. Ettől is remélik, hogy megjön a diákság kedve a műszaki tanulmányokhoz.

D€R F€RCnC: fl ge/ztenyefán túl

C EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE ]

/14Z I Á gyilkosságot az eddigi I J. Zjm § információk szerint 1945. április 18-án követték el. Fellapoztam a Szabad Nép aznapi számát.

Ezt a lapot apám is olvashatta annak a napnak a reggelén, mielőtt a tragédiával végződött szolgálati útjára indult volna...

Kissé borongás hangulatban értem haza. Annuska elém jött az előszobába, amint meghallotta az ajtónyitást.

— Emlékszel az utolsó névtelen levélre, amit a „megbünhödött' ember" írt? Arról, hogy amikor az ö ismeretlen telefonálója a készülékhez hivatta, mintha a városligeti Vidám Park jellegzetes zaját, a hullámvasút utasainak elnyújtott kiáltozását hallotta volna a háttérből.

— Igen, emlékszem. A levél ott is van a nyomozati anyagban ...

„A Városligetben, a Vidám Park mögötti bokorerdő sűrűjében ismeretlen idősebb férfi holttestére bukkantak. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy

rablógyilkosság történt. Az áldozatot egyetlen késszúrással ölték meg, majd teljesen kifosztották, és az arcát sósavval öntötték le, aminek következtében azonosíthatatlanná vált..

Azután megközelítő személyleírás és a szokásos felhívás következett a lakossághoz, hogy aki tud valamit, jelentkezzék ..

Azonnal az Öreget hívtam a telefonon. Már csak a lakásán értem utói, és jelentettem neki.

— Igen, már tegnap óta tudunk az ügyről. Arra gondol maga is, százados elvtárs, hogy lehet valami összefüggése a dolognak a mi ügyünkkel?

Emlékeztettem a nyomozati anyagban lévő levélre, a városligeti jellegű háttérzajra.

—- Igen, ennyiben kapcsolódhat... De várnunk kell, amíg a kollégák a gyilkossági csoporttól teljesebb tájékoztatást adhatnak, amire csak reggel kerül sor. Nyugalom. Viszontlátásra! — és az Öreg letette a telefont.

S már az elöszobacsengő berregett. Károlyi Bandi jött.

— A városligeti hullaügyben?

— Pontosan. Szóval te is...?

A szobámba mentünk.-— Mindenekelőtt készítsük el az eddigiek összefoglaló vázlatát — szólt Bandi, s odaült az íróasztalhoz.— Kezdjük, pontokba szedve, az elejéről.

Az összefoglaló így festett:

1. Az ismeretlen telefonál: levél a postaládában.

2. A névtelen levél közlése: édesapám nem a háborús események során, nyilas szökevények üldözése közben tűnt el 1945. április 18-án, hanem megölték, és a szélicsi erdőben, a bűncselekmény helyén elásták.

3. Az ismeretlen személy újább telefonja: jiz elkövetők, köztük ő maga is, öten voltak, négy málhás lóval, rabolt kincsekkel szöktek Nyugat felé; két ló kidől, ezek rakományát valahol elrejtették; édesapám meglepte őket, de lefogásuk nem sikerült, a bandavezér agyonverte, majd parancsot adott az elfölde- lésre, amit az anonim telefonáló és levélíró, valamint egy tisztiszolga (csicskás) hajtott végre. A telefonáló leírta az elkövetés helyét.

4. Az anonim telefonáló önvallomása: öt magát háborús cselekményekért 1946-ban húszévi börtönre ítélték, amit -r- úgy tűnik — le is töltött („egy megbűnhődött ember"). Azóta hallgatott.

5. Azonos aláírássdl még egy levél,

amely pontosan közli: valaki jelentkezett nála, „a kincsekért jött", és kérte az ö segítségét. Itt: a telefonban az a bizonyos városligetinek tűnő háttérzaj. A „kincskereső" föltételezhetően a hajdanvolt bandavezér lehet, ma már idős ember, 60-on túl.

6. A „megbünhödött" nagyon fél, ez indokolja, hogy feltárja az ügyet, ám félelme ellenére mégis be akar szállni az ügybe: leleplezni a kincskeresőt. Ez nem jó.

7. Édesapám maradványainak feltárása a Fertőrákos melletti erdőben. A határőrség, Ballágó Feriék, a területi rendőrök és a helyi népfrontelnök segítségnyújtása. A lovas erdőkerülő, Binder József feltűnése és gyanús kíváncsisko- dása, amiért megfigyelés alá került. Újbóli megjelenése a tetthelyen a gyanút megerősíti. Fényképfelvételek.

8. A Bűnügyi Technikai Intézet felkérése apám azonosítási kísérletére, sajátos módszerrel. Az erősen korhadt tárca megtalálása a ruhamaradványok között.

9. Megölt és sósavval felismerhetet- lenné tett hulla a Városligetben. Lehet-e összefüggés a levelek, a városligeti zaj és az ismeretlen hulla között?

— Hát, itt tartunk emelte föl a fejét a papírból Károlyi Bandi, és hátradőlt a székben. — Némely valós és szomorú tények mellett egy csomó föltételezés áll rendelkezésünkre. Mi a véleményed?

(Folytatjuk)

KÉPERNYŐ'% t

Kíváncsiság

Részben a televízió jóvoltából tudtuk meg, hogy a budai Mérleg utcából Barcsra költözött Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke. A miértekre kíváncsi közvélemény tájékoztatására azt is kibányászták, hogy olthatatlan vágyat érzett kertes háza felújításához, kicsinosításához, saját kertje gondozásához. Van ilyen! Kiszámíthatatlanok olykor az emberi gondolatok, indulatok, tettek. Másról is hallottam, hogy egyik napról a másikra megváltoztatta életformáját. Képtelen volt elképzelni úgy életét, hogy naponta legalább néhány percet ne töltsön a szívéhez nőtt nagyüzemben. Mégis messze ívben elkerüli nyugdíjazása óta a részben neki köszönhetően nagyra nőtt üzemet, mert meg sem várták, amíg szabadsága leteltével kipakolja személyes holmijait második otthonából ... Szívesén bekukkantanánk azért a kamerák segítségével abba a barcsi otthonba. Megkérdeznénk — például —: kertészkedő emberként mi a véleménye Bálint gazda tanácsairól. Elképzelhető, hogy ő is kérdéssel kezdené. „Mi van a népszerű ismeretterjesztő és a gyümölcsfákhoz, konyhakerti növényekhez kedvet csináló Gyuri bácsival. Tudtommal csak annyit közöltek az Ablak illetékesei: most más mondja meg, mit kell csinálni a télre készülődő növények jó közérzetéért. Mi van Bálint gazdával? Szabadságát tölti? Beteg? Megunta? Külföldi tanulmányútra utazott?

* * *

Okosan alapozott kíváncsiságunkra Koltai Tamás. Százezrek szeretnék megtudni, hogy miért olyan Töjőcsik Mari, amilyen. Miért pont ő kapott elismerő díjat Cannes-ban? Miért akart átmenetileg elbúcsúzni a színpadtól? Minél szokatlanabb égy művész pályafutása, annál különlegesebb okokat sejtenek az érdeklődők az első pillanatban megmagyarázhatatlan fordulatok, kiugrások, megtorpanások magyarázatául, annál könnyebben elhiszik a tetszetős, felszínes híreszteléseket. A kiváló színikritikus, a művésznő beszélgetőtársa két alapvető ismeret birtokában ült le a kamerák elé. Igazolta, hogy elképzelhetetlen jó interjú, ha a nyilvános boncolást vállalót nem tudja meglepni a kérdező, a beszélgetést irányító. Meglepni és tiszteletét kivívni: most is kiderült, hogy Koltai többet tud Törőcsik Mari némely sorsfordulójáról, mint maga a színész. így könnyen rávette a Budapesti Művészeti Hetek keretében bemutatott, a hivatását szakmaként tisztelő asszonyt: önmaga tegye föl a kérdéseket, a ki nem mondott,^ az adott helyzetből következő kérdésre válaszoljon. Önmagát adja, érdekelt legyen a minél igazibb önfeltá- rásban. Most nem az embléma adott rangot a műsornak; a Budapesti Művészeti Hetek tekintélyét növesztette a kitűnő interjú.

* * *

Ossko Judit nem tudott igazán felnőni a kiváló építészhez szerda este. Olyan erős egyéniség Makovecz, hogy alighanem mellékszerepre kárhoztatna bárkit művészi elgondolásairól készített portréfilmben. Dicséretére legyen mondva a televízió építész-riporterének, hogy időnként megpróbálta kéte- lyeit is kinyilvánítani. Nyilvánvaló, hogy Osskó Judit makoveczista/ Ez nem baj, sőt rokonszenvére számíthat fölfogásával. Noha az építész különösebb ösztönzés vagy kényszer nélkül igyekezett gondolkodásmódjának gyökereit érzékeltetni, nem ártott volna kicsit több ellenkezés.

Legnagyobb kíváncsiság a Csinszka- filmet előzte még. A korról, az életérzésekről, egy-egy ifjú lélek furcsa reagálásairól, sok érdekeset, újat tudtunk meg, de akit tisztelt az áldozat, a költőt, eléggé közhelyeden ábrázolta Deák Krisztjna író-rendező sok részletszépségben gazdag filmjében.

Heltai Nándor