Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-27 / 253. szám
1987. október 27. • PETŐFI NÉPE • 5 A MUTATVÁNYOSOKTÓL A MAI VÁLLALKOZÓKIG Hol a helye a magánkereskedelemnek a lakosság ellátásában ? Az idén negyvenéves a magánkiskereskedők szakmái és érdekvédelmi képviselete, a Kisosz. Hol a helye, mi a szerepe a lakosság ellátásában? — egy időben „levegőben lógó” kérdés volt. Az 1950-es évek elején — a növekvő bizalmatlanság és a vállalkozói kedvet is letörő hibás politika következtében — a magánszektornak ez a területe jelentősen szűkült. Az államosítás után egyre több kis üzletet zártak be tulajdonosaik. A megye akkori vezetése ebben az időben sem sorvasztotta el a magánkereskedelmet annyira, mint az Budapestre és az ország más vidékeire jellemző volt. Az , egykori vásári mutatványosoktól, cukorka-, limonádéárusoktól, használt- cikk- és vegyeskereskedőktől azonban hosszú út vezetett napjainkig, amíg a Kisosz tagsága is lehetőséget kapott az erőteljesebb kibontakozásra. Kötöttségek nélkül — 1970 óta „enyhülési szakaszról" beszélhetünk a magánkereskedelemben. . Rendeletekkel és jogszabályokkal ren- . dezték a Kisosz-tagság helyét a lakosság áruellátásában. Egy tavaly megjelent rendelet szerint a magánkereskedelem gyakorlása állampolgári jog. Menynyire élnek ezzel megyénkben? — Bács-Kiskun ezernyolcszáz kiske- [ reskedője megelégedéssel fogadta a régi korlátok lebontását, amelyek ma már nevetségesnek tűnnek — mondja Rozs- nyai Simon, a Kisosz megyei titkára. — Előírták például, hogy hány méterre- lehe.t nyitva kiskereskedés állami üzlettől. A divatáru-értékesítés sem' hosszú múltra tekinthet vissza. 1987-re helyzetünk sokat javult. Manapság 108 szakmában tevékenykednek kiskereskedők a megyében. Csaknem háromszázan élelmiszer-eladók. Háromszázhuszon- heten ruhaneműt forgalmaznak, felerészben divatárubpltpkban. Tüzelő^ es építőanyag, vegyi áruk, vas-műszaki és kultúrcikkek eladásával kétszáztizen- négyen foglalkoznak. Százharmincki- lenc éttermet és bisztrót, százhetven büfét, eszpresszót és kávémérést üzemeltet, de van a megyében járműmegőrző, üvegvisszaváltó, kemping- és panziótulajdonos, ügynök, melléktermékgyűjtő és kegytárgyárusító is. Az idei első félévben taglétszámunk számottevően, százharminccal nőtt. Lakókocsikból büfé — A fogyasztók miből látják a változást? — A vásározók helyett mind több a saját vagy bérelt üzlethelyiséget fenntartó kiskereskedő. Baján és Kecskeméten magánkereskedők és szolgáltató kisiparosok üzletsorai, Kiskőrösön üzletház, a soltvadkerti ABC közelében üvegvisszaváltó, hentes, divatcikk- és virágkereskedő mutatja a felzárkózást a lakosság ellátásához. Kecelen a tanács szintén felkarolja a vállalkozókat. Más városokhoz hasonlóan Kiskunfélegyházán, a Centrum Áruház mögött is létrehozzák a kiskereskedők-kisipa- rosok üzletsorát. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy több a lángos-, palacsinta-, rétes-, hot-dog-, üdítőital-árus és pecsenyesütő, mint korábban, mézet és mézzel készült termékeket is forgalmaz az egyik vállalkozó, és hogy az idén csupán Kecskeméten tíz, lakókocsiban felszerelt büfét nyitottak, a változásnak -a vevők is nap mint nap tanúi lehetnek. Emeletes üzlet — targoncával — Versenytársak-e a kiskereskedők? — Évi 3 milliárd forint bruttó bevétellel tíz százalék az arányuk a megyei kiskereskedelmi forgalomban. Tagjainknak jó a kapcsolata a szállítókkal. Az alapellátás körébe tartozó napicik- ke’kből egyenrangú partnerként vásárolhatnak ők is a kiskereskedelmi vállalatok raktáraiból. Emellett sokat jelent a jó szakmai felkészültség is ahhoz, hogy a magánkereskedelem alkalmazkodhasson a mai nehezebb körülményekhez. Tagjaink közül Janicsek István kiskőrösi élelmiszer-kiskereskedő forgalmaz legtöbb árut. Emeletes üzletét nagy hozzáértéssel vezeti. Raktárában emelővillás targoncák könnyítik az árumozgatást. De említhetném Cseh Károly kecskeméti drogistát, Kúti Károly vegyeskereskedőt, Csikós István félegyházi cipőkellék-kereskedőt vagy Midi Sándor kiskőrösi divatáru-forgal- riiázöt is, akik több évtizédes munkájúkért arany plakettet kaptak a Kisosz 40 éves fennállása alkalmából. Szakmailag felkészültebben — Mit tesz a szakmai és érdekvédelmi szervezet azért, hogy a Kisosz ezernyolcszáz fős Bács-Kiskun megyei tagsága méginkább megtalálja a helyét a lakosság áruellátásában? — Nekünk is igazodni kell a gazda- . sági és társadalmi kibontakozás szabta körülményekhez. Ennek egyik útja a magánkereskedelemben a szakmai műveltség gyarapítása. Valamikor negyvennyolc szakmát középiskolai végButiksor a megyeszékhelyen: a divatcikkek árusítása igazi vállalkozás. 9 1954 óta kiskereskedő Kúti Károly. Feleségével előbb másfél—másfél évig Alsó-Ürréten, illetve Ballószögben volt boltjuk, 1957 óta Kecskemét külvárosában dolgoznak, a Ceglédi úton — ahol se távol, se közel más üzlet nincs is. (Tóth Sándor felvételei) zettséggel, de érettségi nélkül is lehetett művelni. így, akinek például faipari technikumi végzettsége volt, elmehetet- takár szőrmekészítőnek is. Ez már a múlté. Kiemelt figyelmet fordítunk az oktatásra. Tizenkét hetes szakismereti tanfolyamokat és tízhónapos szakmunkásképzést szerveztünk, ez utóbbit főként a vendéglátóiparban dolgozók számára. Felkészültünk az új adózással kapcsolatos ismeretek továbbadására is. S, hogy tagjainknak minél kevesebb időt kelljen távol tölteniük a munkájuktól, első lépésként a múlt hónaptól Baján helyben foglalkozunk minden héten, szerdán a kiskereskedők ügyeinek intézésével. Készülünk ügyfélszolgálatot létrehozni Kiskunhalason is. Az a törekvésünk, hogy ötven kilométeren belül lehetővé tegyük a kiskereskedők szakmai és érdekvédelmi képviseletét. Ez időkímélő megoldás, ami napi munkájukban gyümölcsözhet — válaszolta végül Rozsnyai Simon. Kohl Antal Az alkalmasság dönt Kiskunsági szövetkezeti tapasztalatok a személyzeti munka új vonásairól A mezőgazdaság előtt álló stabilizációs, kibontakozási program fontos része a gazdaságok szakemberállományának, vezetőinek utánpótlása, a belső személyzeti munka továbbfejlesztése, átértékelése. Ezt igazolja, hogy az utóbbi időszakban magas szintű fórumok foglalkoztak e témakörrel. Az MSZMP Központi Bizottsága 1986. márciusi határozata adott útmutatást a párt kádermunkájához. Erre épülve jelent meg a Minisztertanács 1001/1987. számú határozata, rendelkezve az állami vállalatok szmélyzeti teendőiről. Majd intézkedett egy MÉM-rendelet is. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége pedig ajánlásban jelentette meg szövetkezetek személyzeti munkájának kívánatos korszerűsítésére vonatkozó irányelveket. A Kiskunsági Szövetkezetek Területi Elnöksége a közelmúltban vitatta meg a térség személyzeti munkáját és döntött a további feladatokról. Az elnökség elé terjesztett beszámolót Sághi Tamás, a TESZÖV személyzeti vezetője készítette, vele a tanulságokról beszélgettünk. — Legutóbb 1979 márciusában értékelte ennyire alaposan a tagszövetkezetek személyzeti munkáját. Mi változott azóta? — Elöljáróban csak annyit, hogy a változás egyértelműen pozitív. Ezt néhány számadattal szeretném jellemez1 ni. Hetvenhét tagszövetkezetünkben és közös vállalatunknál mára 14 százalékkal csökkent a választott testületekben tevékenykedők száma. Jelentős arányú a különböző bizottságoknál a feladatkörök összevonása. Á vezetőségeknek összesen 953 tagja van, 168-cal kevesebb, mint hét éve. Mindezt a javuló személyzeti munkával érték el, ami szerencsés utánpótlási, oktatási célokkal párosult. A magasabb vezető beosztásúak csaknem háromnegyede rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Lényegesen kevesebb a diplomások aránya .a főkönyvelők között. Legjobb a helyzet a főmezőgazdászoknál: egy kivétellel mindenki diplomás. Összességében nőtt az iskolázott középvezetők, termelésirányítók száma. Egyedül a veszteségesen gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú, nagyobb településtől távoli üzemekben tartós a szakemberhiány. Ilyen helyeken kénytelenek a. vezetőkkel szemben támasztott alacsonyabb követelményekkel beérni. Helyzetükön némileg segít a fizetéskiegészítő állami támogatás, ami nem terheli saját, szűkös bérkeretüket. Tavaly százkilencven- nyolcan kaptak ebből az összegből havonta, egyenként 2000—2500 forintot. Hasonló, a megkötődéit segítő, a szol-' gálati lakásépítés támogatása is. Kilenc szövetkezet kapott tavaly erre a célra félmillió forintot.- Ha nem is mindenütt hasonló arányban, de az elmúlt néhány évben javult a helyzet. Megítélése szerint a mezőgazdaság, ezen belül a szövetkezeti gazdaságok előtt álló kibontakozási, stabilizációs programot a jelenlegi vezetők irányításával ez a hetvenhét üzem végre tudja hajtani? — Igen. Hiszen térségünkben, ahol gyakorlatilag az üzemek 90 százaléka gyenge termőhelyi adottságú, eddig is rá voltak kényszerítve a gyors termékszerkezet-változtatásra. Egy vezető csak úgy tudta irányítani a rábízott gazdaságot, ha a most divatos szóval élve innovatív, kockáztátó. volt. Az adottságok kényszerítették erre, amit példáz az is, hogy az előállított termelési érték zöme az ipari melléktevékenységből származik. De visszakanyarodva a személyzeti munkához, szakítani kell a hagyománnyal: ha valakit egy posztra választottak, akkor nyugdíjba vonulásáig ott maradhatott. Erről egyébként intézkedik a TOT elnökségének irányelve, javasolja, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol a személyi feltételek, a szervezeti sajátosságok lehetővé teszik- a vezetői munkaköröket, határozott időtartamra szóló megbízás alapján is be lehet tölteni. Ilyen esetben ennek tartamára konkrét követelményeket kell támasztani és az időszakos értékelés alapján lehet dönteni az újabb megbízás felől: — A közeli és távolabbi jövőben melyek a személyzeti munkában a legsürgősebb tennivalók? s — Az újraszabályozás a szövetkezetnek a korábbinál nagyob önállóságot biztosít. Még idén vezetőségi üléseken át kell tekinteni a káder- és személyzeti munka helyzetét. A szervezeti és működési szabályzat részeként el kell készíteni a személyzeti szabályzatot is. Eredményt hoz, ha javítanak a vezetőkiválasztás és az utánpótlás-nevelés módszerén. Ajánlatos lenne bővíteni az ösztöndíjasok körét. A szövetkezetekben működő demokratikus fórumok, munkahelyi egységek, közösségek véleményét jobban kell hasznosítani, különösen akkor, ha a vezetők alkalmasságát vitatják. A szövetségre is nagyobb feladat hárul, már csak azért is, mert a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán csökkent a személyzeti csoport létszáma. Ok a jövőben elsősorban a törvényességi felügyeletet fogják éllátni. Nekünk konkrét segítséget kell adni és jobban meg kell szervezni az információáramlást. Czauner Péter Lenni vagy nem lenni? Lenni! Kijön-e a gödörből a Bócsai Petőfi Tsz? A Bócsai Petőfi Termelőszövetkezet ezer hektár gyenge minőségű homoktalajon gazdálkodik. Az összes termelési értékének háromnegyed része az alaptevékenységből származik. Területének csaknem fele gyep. A szántóföldön búzát, rozsot, kukoricát termesztenek. Ezenkívül 84 hektáron gyümölcs- és szőlőültetvényük van. A kisszövetkezet gazdálkodásában a baromfitenyésztés a meghatározó. A kedvezőtlen adottságok miatt az alaptevékenységen kívül építő- és fuvarozórészleget szerveztek nemcsak saját igényeik, hanem a lakosság ez irányú szükségleteinek kielégítése céljából. Műanyag- és csomagolóüzemük is van. Évenként tízmillió A szövetkezet 15 éve nem veszte- ; séges, nem alaphiányos. Az utóbbi időkig megfelelő szintű nyereséget ért el. Miért szükséges mindezeket hangsúlyozni? A válasz röviden: a közös gazdaság jelenleg nehéz helyzetben van. Mit mond erről Weinhardt József elnök: — A gazdaság növénytermesztését az utóbbi években az aszály, ültetvényeit pedig a fagykár sújtotta. Emiatt ez az ágazat minden évben veszteséges volt, 27 hektár szőlőt ki kellett selejtezni. Az utóbbi esztendőkben az időjárás évenként mintegy 10 millió forint kárt okozott. A termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás segítségével létrehozott műanyagüzem először kimagasló ba változó piaci igények miatt — később már nem megfelelő nyereséget hozott. A felsorolt gondok 'ellenére elengedhetetlen volt a felosztható nyereség szinten tartása. Először a tartalékok felélésével, a második évben idegen forrás felhasználásával ez még elérhető volt. A szövetkezet 1983—85;ös években kísérleti keresetszabályozást vezetett be. A nagyüzemi keresetadóztatás pályázati feltételei szerint a jövedelemadó, a bruttó jövedelem fix mértékű százalékában lett meghatározva. A kereset- szabályozás miatt a szövetkezet bérszínvonala magas, meghaladja a környező gazdaságokét. Ez ugyancsak nyereségcsökkentő tényező. Megjegyzendő, hogy a tavalyi alacsony nyereség következtében a bérszínvonal 7 százalékkal csökkent. Külső okok Az elnök a továbbiakban azt is elmondja, hogy a nyereségcsökkentés okait azért érdemes részletezni, mert bizonyítja, hogy ez a folyamat elsősorban külső okokból származik. A szövetkezet tavalyi gazdálkodása erősen visszafogott volt, minimális beruházás jellemezte az évet. A korábbi erőfeszítések eredményeként az üzemi termelési érték 13 százalékkal nőtt. Az előzőekben részletezett okok miatt azonban a gazdaság eladósodott, nyeresége a mélypontra csökkent, érdekeltségi alaphiány fenyegeti. Félő,, hogy vagyonát éli fel. Ezért a szövetkezet vezetősége hároméves akcióprogramot készített a gazdálkodás javítására. — Ebben kidolgoztuk az erőforrások hatékonyabb kihasználására vonatkozó elképzeléseket, kérjük a hitelek átütemezését. Az alaptevékenységet bővítjük beruházási támogatással, megszüntetjük a veszteségforrásokat. A szőlőültetvényeken a hiányokat fagytűrő fajtákkal pótoljuk, illetve a már elkezdett kettős művelést — a kordon és a hagyományos — vezetjük be. Ez munkaigényesebb) ezért főként részesművelésben oldjuk meg. A körte fajtaösszetétele heterogén, hosszú távon nem elég jövedelmező, jövőre kivágjuk. A gyepterületet intenzíven műveljük, a szénatermést részben értékesítjük. A legelőterület hasznosítása csak úgy oldható meg nyereségesen, ha háztáji gazdaságok részére bérbeadjuk. Nagyüzemileg nem, vagy csak magas költséggel művel- • hető területeken erdőt telepítünk, illetve az új földtörvény adta lehetőségekkel egy részüket bérbe adjuk — tájékoztat az elnök. Szérumlibák Szó volt arról, hogy a legjelentősebb ágazat a baromfitenyésztés, ez adja az árbevétel 70 százalékát, a nyereség jelentős hányadát. Főként húscsirkeneveléssel valamint idényszerűen lúdtenyésztéssel és pulykahizlalással is foglalkoznak. Szorgalmazzák a háztáji húscsir- kenevelést is. — Az ágazat eredményesebbé tétele érdekében számos intézkedést hoztunk. A helyi technológiai ötletek, az ösztönző bérezés, az automatizálás mellett, energiaracionalizálási beruházással az olajtüzelésről széntüzelésre tértünk át, sajnos, miközben a tüzelőolaj ára alig változott, a széné 2 és félszeresére nőtt. Ebben az ágazatban is szükség van pótló beruházásokra. Az akcióprogram végrehajtása során felszabaduló fejlesztési pénzeszközöket itt fektetjük be. Idetartozik az állattartó épületek korszerűsítése, bővítése, takarmánytárolók építése, speciális gépek beszerzése, — ismerteti elképzeléseiket. Mindezzel a vágóbaromfi-tenyésztés számottevően emelkedik. Újdonság, hogy az idén 40 ezer úgynevezett szérumliba felnevelésére vállalkoznak együttműködve a Phylaxia Oltóanyagtermeltető Vállalattal. Fejlesztik a pulykanevelést is. Az alaptevékenységen kívül bővítik a melléküzemágakat is. Főként a műanyag- és a csomagolórészleget. A cél nemcsak a nyereség növelése, hanem a községben lévő szakképzetlen munkáskezek foglalkoztatása. Megfelelő eszközpark, a már gyakorlott dolgozói gárda segítségével hosszú távon növelhető a nyereség. A termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetői megtárgyalták az akcióprogramot és a tagsággal együtt bíznak abban, hogy sikerül a szövetkezet gazdálkodását javítani. Kereskedő Sándor 9 A termelőszövetkezet üzemében —- a kecskeméti Petőfi Nyomdával kötött megállapodás, alapján — összeállítják a különböző nagyságú dobosokat. (Méhesi Éva felvétele)
