Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

1987. október 27. • PETŐFI NÉPE • 5 A MUTATVÁNYOSOKTÓL A MAI VÁLLALKOZÓKIG Hol a helye a magánkereskedelemnek a lakosság ellátásában ? Az idén negyvenéves a magánkiske­reskedők szakmái és érdekvédelmi kép­viselete, a Kisosz. Hol a helye, mi a szerepe a lakosság ellátásában? — egy időben „levegőben lógó” kérdés volt. Az 1950-es évek ele­jén — a növekvő bizalmatlanság és a vállalkozói kedvet is letörő hibás poli­tika következtében — a magánszektor­nak ez a területe jelentősen szűkült. Az államosítás után egyre több kis üzletet zártak be tulajdonosaik. A megye ak­kori vezetése ebben az időben sem sor­vasztotta el a magánkereskedelmet annyira, mint az Budapestre és az or­szág más vidékeire jellemző volt. Az , egykori vásári mutatványosoktól, cu­korka-, limonádéárusoktól, használt- cikk- és vegyeskereskedőktől azonban hosszú út vezetett napjainkig, amíg a Kisosz tagsága is lehetőséget kapott az erőteljesebb kibontakozásra. Kötöttségek nélkül — 1970 óta „enyhülési szakaszról" beszélhetünk a magánkereskedelemben. . Rendeletekkel és jogszabályokkal ren- . dezték a Kisosz-tagság helyét a lakos­ság áruellátásában. Egy tavaly megje­lent rendelet szerint a magánkereskede­lem gyakorlása állampolgári jog. Meny­nyire élnek ezzel megyénkben? — Bács-Kiskun ezernyolcszáz kiske- [ reskedője megelégedéssel fogadta a régi korlátok lebontását, amelyek ma már nevetségesnek tűnnek — mondja Rozs- nyai Simon, a Kisosz megyei titkára. — Előírták például, hogy hány méterre- lehe.t nyitva kiskereskedés állami üzlet­től. A divatáru-értékesítés sem' hosszú múltra tekinthet vissza. 1987-re helyze­tünk sokat javult. Manapság 108 szak­mában tevékenykednek kiskereskedők a megyében. Csaknem háromszázan élelmiszer-eladók. Háromszázhuszon- heten ruhaneműt forgalmaznak, fele­részben divatárubpltpkban. Tüzelő^ es építőanyag, vegyi áruk, vas-műszaki és kultúrcikkek eladásával kétszáztizen- négyen foglalkoznak. Százharmincki- lenc éttermet és bisztrót, százhetven büfét, eszpresszót és kávémérést üze­meltet, de van a megyében járműmeg­őrző, üvegvisszaváltó, kemping- és panziótulajdonos, ügynök, mellékter­mékgyűjtő és kegytárgyárusító is. Az idei első félévben taglétszámunk szá­mottevően, százharminccal nőtt. Lakókocsikból büfé — A fogyasztók miből látják a válto­zást? — A vásározók helyett mind több a saját vagy bérelt üzlethelyiséget fenn­tartó kiskereskedő. Baján és Kecske­méten magánkereskedők és szolgáltató kisiparosok üzletsorai, Kiskőrösön üz­letház, a soltvadkerti ABC közelében üvegvisszaváltó, hentes, divatcikk- és virágkereskedő mutatja a felzárkózást a lakosság ellátásához. Kecelen a ta­nács szintén felkarolja a vállalkozókat. Más városokhoz hasonlóan Kiskunfél­egyházán, a Centrum Áruház mögött is létrehozzák a kiskereskedők-kisipa- rosok üzletsorát. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy több a lángos-, palacsinta-, rétes-, hot-dog-, üdítőital-árus és pe­csenyesütő, mint korábban, mézet és mézzel készült termékeket is forgalmaz az egyik vállalkozó, és hogy az idén csupán Kecskeméten tíz, lakókocsiban felszerelt büfét nyitottak, a változásnak -a vevők is nap mint nap tanúi lehetnek. Emeletes üzlet — targoncával — Versenytársak-e a kiskereskedők? — Évi 3 milliárd forint bruttó bevé­tellel tíz százalék az arányuk a megyei kiskereskedelmi forgalomban. Tagja­inknak jó a kapcsolata a szállítókkal. Az alapellátás körébe tartozó napicik- ke’kből egyenrangú partnerként vásá­rolhatnak ők is a kiskereskedelmi vál­lalatok raktáraiból. Emellett sokat je­lent a jó szakmai felkészültség is ahhoz, hogy a magánkereskedelem alkalmaz­kodhasson a mai nehezebb körülmé­nyekhez. Tagjaink közül Janicsek Ist­ván kiskőrösi élelmiszer-kiskereskedő forgalmaz legtöbb árut. Emeletes üzle­tét nagy hozzáértéssel vezeti. Raktárá­ban emelővillás targoncák könnyítik az árumozgatást. De említhetném Cseh Károly kecskeméti drogistát, Kúti Ká­roly vegyeskereskedőt, Csikós István félegyházi cipőkellék-kereskedőt vagy Midi Sándor kiskőrösi divatáru-forgal- riiázöt is, akik több évtizédes munkájú­kért arany plakettet kaptak a Kisosz 40 éves fennállása alkalmából. Szakmailag felkészültebben — Mit tesz a szakmai és érdekvédel­mi szervezet azért, hogy a Kisosz ezer­nyolcszáz fős Bács-Kiskun megyei tag­sága méginkább megtalálja a helyét a lakosság áruellátásában? — Nekünk is igazodni kell a gazda- . sági és társadalmi kibontakozás szabta körülményekhez. Ennek egyik útja a magánkereskedelemben a szakmai mű­veltség gyarapítása. Valamikor negy­vennyolc szakmát középiskolai vég­Butiksor a megyeszékhelyen: a divatcikkek árusítása igazi vállalkozás. 9 1954 óta kis­kereskedő Kúti Károly. Feleségével előbb másfél—másfél évig Alsó-Ürréten, illetve Ballószögben volt boltjuk, 1957 óta Kecskemét külvárosában dolgoznak, a Ceglédi úton — ahol se távol, se közel más üzlet nincs is. (Tóth Sándor felvételei) zettséggel, de érettségi nélkül is lehetett művelni. így, akinek például faipari technikumi végzettsége volt, elmehetet- takár szőrmekészítőnek is. Ez már a múlté. Kiemelt figyelmet fordítunk az oktatásra. Tizenkét hetes szakismereti tanfolyamokat és tízhónapos szak­munkásképzést szerveztünk, ez utóbbit főként a vendéglátóiparban dolgozók számára. Felkészültünk az új adózással kapcsolatos ismeretek továbbadására is. S, hogy tagjainknak minél kevesebb időt kelljen távol tölteniük a munká­juktól, első lépésként a múlt hónaptól Baján helyben foglalkozunk minden héten, szerdán a kiskereskedők ügyei­nek intézésével. Készülünk ügyfélszol­gálatot létrehozni Kiskunhalason is. Az a törekvésünk, hogy ötven kilomé­teren belül lehetővé tegyük a kiskeres­kedők szakmai és érdekvédelmi képvi­seletét. Ez időkímélő megoldás, ami napi munkájukban gyümölcsözhet — válaszolta végül Rozsnyai Simon. Kohl Antal Az alkalmasság dönt Kiskunsági szövetkezeti tapasztalatok a személyzeti munka új vonásairól A mezőgazdaság előtt álló stabilizá­ciós, kibontakozási program fontos ré­sze a gazdaságok szakemberállomá­nyának, vezetőinek utánpótlása, a bel­ső személyzeti munka továbbfejleszté­se, átértékelése. Ezt igazolja, hogy az utóbbi időszakban magas szintű fóru­mok foglalkoztak e témakörrel. Az MSZMP Központi Bizottsága 1986. márciusi határozata adott útmutatást a párt kádermunkájához. Erre épülve je­lent meg a Minisztertanács 1001/1987. számú határozata, rendelkezve az álla­mi vállalatok szmélyzeti teendőiről. Majd intézkedett egy MÉM-rendelet is. A Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége pedig ajánlásban jelentette meg szövetkezetek személy­zeti munkájának kívánatos korszerűsí­tésére vonatkozó irányelveket. A Kis­kunsági Szövetkezetek Területi Elnök­sége a közelmúltban vitatta meg a tér­ség személyzeti munkáját és döntött a további feladatokról. Az elnökség elé terjesztett beszámolót Sághi Tamás, a TESZÖV személyzeti vezetője készítet­te, vele a tanulságokról beszélgettünk. — Legutóbb 1979 márciusában érté­kelte ennyire alaposan a tagszövetkeze­tek személyzeti munkáját. Mi változott azóta? — Elöljáróban csak annyit, hogy a változás egyértelműen pozitív. Ezt né­hány számadattal szeretném jellemez­1 ni. Hetvenhét tagszövetkezetünkben és közös vállalatunknál mára 14 százalék­kal csökkent a választott testületekben tevékenykedők száma. Jelentős arányú a különböző bizottságoknál a feladat­körök összevonása. Á vezetőségeknek összesen 953 tagja van, 168-cal keve­sebb, mint hét éve. Mindezt a javuló személyzeti munkával érték el, ami sze­rencsés utánpótlási, oktatási célokkal párosult. A magasabb vezető beosztá­súak csaknem háromnegyede rendelke­zik felsőfokú végzettséggel. Lényege­sen kevesebb a diplomások aránya .a főkönyvelők között. Legjobb a helyzet a főmezőgazdászoknál: egy kivétellel mindenki diplomás. Összességében nőtt az iskolázott középvezetők, terme­lésirányítók száma. Egyedül a vesztesé­gesen gazdálkodó, kedvezőtlen adott­ságú, nagyobb településtől távoli üze­mekben tartós a szakemberhiány. Ilyen helyeken kénytelenek a. vezetőkkel szemben támasztott alacsonyabb köve­telményekkel beérni. Helyzetükön né­mileg segít a fizetéskiegészítő állami tá­mogatás, ami nem terheli saját, szűkös bérkeretüket. Tavaly százkilencven- nyolcan kaptak ebből az összegből ha­vonta, egyenként 2000—2500 forintot. Hasonló, a megkötődéit segítő, a szol-' gálati lakásépítés támogatása is. Kilenc szövetkezet kapott tavaly erre a célra félmillió forintot.- Ha nem is mindenütt hasonló arányban, de az elmúlt néhány évben javult a helyzet. Megítélése szerint a mezőgazdaság, ezen belül a szövetkezeti gazdaságok előtt álló kibontakozási, stabilizációs programot a jelenlegi veze­tők irányításával ez a hetvenhét üzem végre tudja hajtani? — Igen. Hiszen térségünkben, ahol gyakorlatilag az üzemek 90 százaléka gyenge termőhelyi adottságú, eddig is rá voltak kényszerítve a gyors termék­szerkezet-változtatásra. Egy vezető csak úgy tudta irányítani a rábízott gazdaságot, ha a most divatos szóval élve innovatív, kockáztátó. volt. Az adottságok kényszerítették erre, amit példáz az is, hogy az előállított termelé­si érték zöme az ipari melléktevékeny­ségből származik. De visszakanyarod­va a személyzeti munkához, szakítani kell a hagyománnyal: ha valakit egy posztra választottak, akkor nyugdíjba vonulásáig ott maradhatott. Erről egyébként intézkedik a TOT elnöksé­gének irányelve, javasolja, hogy azok­ban a szövetkezetekben, ahol a szemé­lyi feltételek, a szervezeti sajátosságok lehetővé teszik- a vezetői munkakörö­ket, határozott időtartamra szóló meg­bízás alapján is be lehet tölteni. Ilyen esetben ennek tartamára konkrét köve­telményeket kell támasztani és az idő­szakos értékelés alapján lehet dönteni az újabb megbízás felől: — A közeli és távolabbi jövőben me­lyek a személyzeti munkában a legsür­gősebb tennivalók? s — Az újraszabályozás a szövetkezet­nek a korábbinál nagyob önállóságot biztosít. Még idén vezetőségi üléseken át kell tekinteni a káder- és személyzeti munka helyzetét. A szervezeti és műkö­dési szabályzat részeként el kell készíte­ni a személyzeti szabályzatot is. Ered­ményt hoz, ha javítanak a vezetőkivá­lasztás és az utánpótlás-nevelés mód­szerén. Ajánlatos lenne bővíteni az ösz­töndíjasok körét. A szövetkezetekben működő demokratikus fórumok, mun­kahelyi egységek, közösségek vélemé­nyét jobban kell hasznosítani, különö­sen akkor, ha a vezetők alkalmasságát vitatják. A szövetségre is nagyobb fel­adat hárul, már csak azért is, mert a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályán csökkent a sze­mélyzeti csoport létszáma. Ok a jövő­ben elsősorban a törvényességi felügye­letet fogják éllátni. Nekünk konkrét segítséget kell adni és jobban meg kell szervezni az információáramlást. Czauner Péter Lenni vagy nem lenni? Lenni! Kijön-e a gödörből a Bócsai Petőfi Tsz? A Bócsai Petőfi Termelőszövet­kezet ezer hektár gyenge minőségű homoktalajon gazdálkodik. Az összes termelési értékének három­negyed része az alaptevékenység­ből származik. Területének csak­nem fele gyep. A szántóföldön bú­zát, rozsot, kukoricát termeszte­nek. Ezenkívül 84 hektáron gyü­mölcs- és szőlőültetvényük van. A kisszövetkezet gazdálkodásában a baromfitenyésztés a meghatáro­zó. A kedvezőtlen adottságok mi­att az alaptevékenységen kívül épí­tő- és fuvarozórészleget szerveztek nemcsak saját igényeik, hanem a lakosság ez irányú szükségleteinek kielégítése céljából. Műanyag- és csomagolóüzemük is van. Évenként tízmillió A szövetkezet 15 éve nem veszte- ; séges, nem alaphiányos. Az utóbbi időkig megfelelő szintű nyereséget ért el. Miért szükséges mindezeket hangsúlyozni? A válasz röviden: a közös gazdaság jelenleg nehéz helyzetben van. Mit mond erről Weinhardt József elnök: — A gazdaság növénytermesz­tését az utóbbi években az aszály, ültetvényeit pedig a fagykár sújtot­ta. Emiatt ez az ágazat minden év­ben veszteséges volt, 27 hektár sző­lőt ki kellett selejtezni. Az utóbbi esztendőkben az időjárás évenként mintegy 10 millió forint kárt oko­zott. A termelési adóból visszafize­tendő fejlesztési hozzájárulás segít­ségével létrehozott műanyagüzem először kimagasló ba változó pia­ci igények miatt — később már nem megfelelő nyereséget hozott. A felsorolt gondok 'ellenére elen­gedhetetlen volt a felosztható nye­reség szinten tartása. Először a tar­talékok felélésével, a második év­ben idegen forrás felhasználásával ez még elérhető volt. A szövetkezet 1983—85;ös években kísérleti keresetszabályo­zást vezetett be. A nagyüzemi kere­setadóztatás pályázati feltételei szerint a jövedelemadó, a bruttó jövedelem fix mértékű százaléká­ban lett meghatározva. A kereset- szabályozás miatt a szövetkezet bérszínvonala magas, meghaladja a környező gazdaságokét. Ez ugyancsak nyereségcsökkentő té­nyező. Megjegyzendő, hogy a ta­valyi alacsony nyereség következ­tében a bérszínvonal 7 százalékkal csökkent. Külső okok Az elnök a továbbiakban azt is elmondja, hogy a nyereségcsök­kentés okait azért érdemes részle­tezni, mert bizonyítja, hogy ez a folyamat elsősorban külső okok­ból származik. A szövetkezet tava­lyi gazdálkodása erősen visszafo­gott volt, minimális beruházás jel­lemezte az évet. A korábbi erőfe­szítések eredményeként az üzemi termelési érték 13 százalékkal nőtt. Az előzőekben részletezett okok miatt azonban a gazdaság eladóso­dott, nyeresége a mélypontra csök­kent, érdekeltségi alaphiány fenye­geti. Félő,, hogy vagyonát éli fel. Ezért a szövetkezet vezetősége há­roméves akcióprogramot készített a gazdálkodás javítására. — Ebben kidolgoztuk az erő­források hatékonyabb kihasználá­sára vonatkozó elképzeléseket, kérjük a hitelek átütemezését. Az alaptevékenységet bővítjük beru­házási támogatással, megszüntet­jük a veszteségforrásokat. A sző­lőültetvényeken a hiányokat fagy­tűrő fajtákkal pótoljuk, illetve a már elkezdett kettős művelést — a kordon és a hagyományos — ve­zetjük be. Ez munkaigényesebb) ezért főként részesművelésben old­juk meg. A körte fajtaösszetétele heterogén, hosszú távon nem elég jövedelmező, jövőre kivágjuk. A gyepterületet intenzíven művel­jük, a szénatermést részben értéke­sítjük. A legelőterület hasznosítása csak úgy oldható meg nyeresége­sen, ha háztáji gazdaságok részére bérbeadjuk. Nagyüzemileg nem, vagy csak magas költséggel művel- • hető területeken erdőt telepítünk, illetve az új földtörvény adta lehe­tőségekkel egy részüket bérbe ad­juk — tájékoztat az elnök. Szérumlibák Szó volt arról, hogy a legjelentő­sebb ágazat a baromfitenyésztés, ez adja az árbevétel 70 százalékát, a nyereség jelentős hányadát. Fő­ként húscsirkeneveléssel valamint idényszerűen lúdtenyésztéssel és pulykahizlalással is foglalkoznak. Szorgalmazzák a háztáji húscsir- kenevelést is. — Az ágazat eredményesebbé tétele érdekében számos intézke­dést hoztunk. A helyi technológiai ötletek, az ösztönző bérezés, az au­tomatizálás mellett, energiaracio­nalizálási beruházással az olajtüze­lésről széntüzelésre tértünk át, saj­nos, miközben a tüzelőolaj ára alig változott, a széné 2 és félszeresére nőtt. Ebben az ágazatban is szük­ség van pótló beruházásokra. Az akcióprogram végrehajtása során felszabaduló fejlesztési pénzeszkö­zöket itt fektetjük be. Idetartozik az állattartó épületek korszerűsíté­se, bővítése, takarmánytárolók építése, speciális gépek beszerzése, — ismerteti elképzeléseiket. Mindezzel a vágóbaromfi-te­nyésztés számottevően emelkedik. Újdonság, hogy az idén 40 ezer úgynevezett szérumliba felnevelé­sére vállalkoznak együttműködve a Phylaxia Oltóanyagtermeltető Vállalattal. Fejlesztik a pulykane­velést is. Az alaptevékenységen kívül bő­vítik a melléküzemágakat is. Fő­ként a műanyag- és a csomagoló­részleget. A cél nemcsak a nyereség növelése, hanem a községben lévő szakképzetlen munkáskezek fog­lalkoztatása. Megfelelő eszköz­park, a már gyakorlott dolgozói gárda segítségével hosszú távon növelhető a nyereség. A termelőszövetkezet gazdasági és pártvezetői megtárgyalták az ak­cióprogramot és a tagsággal együtt bíznak abban, hogy sikerül a szö­vetkezet gazdálkodását javítani. Kereskedő Sándor 9 A termelőszövetkezet üzemében —- a kecskeméti Petőfi Nyomdával kötött meg­állapodás, alapján — összeállítják a különböző nagyságú dobosokat. (Méhesi Éva felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom