Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLH. évf. 152. »iám Áfi: 1,80 Ft 1987. október 86.. hétfő A KÍNAI KP XIII. KONGRESSZUSA A reform útja hosszú és nehéz A Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusának megnyitó Olá­sén Ceao Ce-jang, a KKP KB megbízott főtitkára terjesztette elő a központi bizottság beszá­molóját, amelynek ebne: „Előre a kínai jellegű szocializmus út­ján”. A hét fejezetből álló be­számoló első résziében Csao Ce- jang azokkal az eredményekkel foglalkozott, amelyeket a KKP KB 1978 decemberében megtar­tott harmadik plénuma, illetve a a párt XII. kongresszusa Óta ér­teik el. Egyidejűleg megfogalmaz­ta a jelenlegi kongresszus fő fel­adatait is. A beszámoló szerint az elmúlt kilenc éviben új szakasz nyílt a Kínai Kommunista Párt történe­tében, és hatalmas változások mentek végbe az ország életé­ben. Kilenc év alatt gyakorlati­lag megkétszereződött a brut- (Foli/tatás a 2. oldaton.) A m megyei küldöttértekezlete 9 Iglódi Miklós megyei titkár arról számolt be. hogy szaporodott a VórSskereszt-alapszerrezetek száma. 9 A résatvevök egy csoportja. Tizennyolcán egészítették ki a beszá­molót. (Tóth Sándor felvételei) Bács-Kiskun megye vöröske­resztesei szombaton Kecskemé­ten tartották küldöttértekezletü­ket. Iglódi Miklós megyei titkár az előre kiadott Írásos beszámo­lót kiegészítve elmondta, hogy a legutóbbi, VI. kongresszus óta szaporodott Bács-Kiskunban a Vöröskereszt-alapszervezetek szá­ma. A szervezettség ma már több mint tízszázalékos. A csaknem tízezer aktivista és a több mint ötvenhétezer tag jelentős szere­pet vállal az egészségkultúra ter­jesztésében és a tisztasági moz­galomban. Segítik a család-, a gyermek- és az ifjúságvédelmet, gondnkodnak az időskorúakról és a hátrányos helyzetöeikről, vér­adást és elsősegélynyújtó-tanfo­lyamokat szerveznek. Tizennyolc hozzászólás egé­szítette ki a beszámolót. Többen nyomatékosan hívták föl arra a figyelmet, hogy manapság az emberek egyre kevesebb időt tölfhletnek társadalmi — vörös- keresztes — munkával. Vala­mennyi fölszólal ás ban kifeje­ződött a béke iránti vágy. A Vö­röskereszt sajátos feszültségoldó szerepe még jelentősebb lesz, hiszen nehezednek az életkörül­mények — vélekedett a kiskőrösi Monavcsik Ferencné. Mások óv­tak a tagsági dijak ötvenszázalé­kos fölemelésétől (egy terv sze­rint 20 forintról 30-tra változna), a pluszpénz következetes tagszer­vezői munkával is előteremthe­tő. Dr. Borka István szerint na­gyobb társadalmi és erkölcsi megbecsülést érdemelnek a vér­adók. ö beszélt arról is, hogy a munkaidő fokozott védelmének ürügyén egyes helyeken hátrány­ban vannak azok a dolgozók, akik még hajlandók önzetlenül áldoz­ni másokért. A véradók között — mutatott' rá — sajnálatosan ke­vés a fiatal, az orvos és a veze­tő beosztású. A tanácskozást üdvözölve Ho- dossi Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára arról is szólt, hogy ma még többet beszélünk az egészséges táplálkozásról, mint amennyit teszünk érte. Ez abból is látható, hogy tízszer kevesebb rostot fogyasztunk, mint - anrveny- nylre a szervezetünknek szüksé­ge lenne. Jó volna, ha a gyógy­szeripar a mainál egészségesebb, korszerűbb édesítőszereket gyár­tana. A megyei pártbizottság tit­kára — hasonlóképpen, mint Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kis- kun Megyei Bizottságának első titkára és Hegedűs István, az SZMT titkára — kifejezte azt a véleményt, hogy a Vöröskereszt­tel a továbbiakban szorosabban együtt kell működni az egészség­megőrzés nemzeti programjá­nak megvalósításáért. Az orszá­gos vezetőség képviseletében minősítette eredményesnek a Bács-Kiskun megyeiek vörös­keresztes munkáját Horváthné dr. László Júlia. A küldöttértekezleten kitün­tetésekkel ismerték el az aktivis­ták legutóbbi kongresszus óta végzett munkáját, majd tlsztújf- tásra került sor. A megyei veze­tőség létszáma ezentúl nyolccal kevesebb a korábbiaknál: most huszonhét tagból áll. -Ugyaneny- nyien képviselik majd Bács-Kis- kunit a kongresszuson is. A Vörös- kereszt megyei vezetőségének elnöke a következő öt évben dr. Gubacsi László lesz. Alelnökké Szendi Istvánt és dr. Virányiné dr. Ebei Zitát választották, a me­gyei titkár ismét Iglódi Miklós lett. O. H. M. AZ ÉPÍTŐANYAG-IPAR NEHÉZ HÓNAPJAI Többet termelnek, mégsem elég Az építőanyag-ipar az első fél­évben 2,5, a harmadik negyedév­ben pedig már 3,3 százalékkal ter­melt többet, mint múlt év azonos időszakában. Az építőanyagok jö­vő évj áremelkedésének hírére júliustól fokozódó kereslet és fel­vásárlás késztette az üzemek dol­gozóit á többlettermelésre. Így az év első kilenc hónapjában az alapvető építési anyagokból jelen­tősen túlteljesítették előirányzatu­kat. Ebben a háromnegyed évben például falazóanyagokból 6,8 szá­zalékkal termeltek többet, mint múlt év első kilenc hónapjában. Ezen belül téglából mintegy 60 millió darab a többlet, a keresett gázbeton falazóelemekből pedig 18 százalékkal növelték a terme­lést. Tetőfedő anyagokból 20, vas­beton födémgerendákból 11 szá­zalékkal többet termeltek az egy éVvél korábbinál. A nagy keres­letet azonban még Így sem tudták kielégíteni falazóanyagokból, ége­tett tetöcserépból, , vasbeton fö­démszerkezetekből, ajtókból és ablakokból. Szeptemberben a Tü- zén-vállalatoknál értékesített épí­tőanyagok mennyisége 23 száza­lékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, s így a készlet is jelen­9 Nem lüzép-telep — hobbikért. A lakásépítést torgalmlado-vissza­térítéssel támogatják 1988-tól. tősen, több mint 40 százalékkal csökkent. A hiány további enyhítéséről a kormány is intézkedett. Biztosí­totta a többlettermeléshez szük­séges energiát, a 200 millió forin­tot megközelítő állami ártámoga­tást, a szombat-vasárnapi műsza­kokkal járó többletbér fedezetét, továbbá szorgalmazta újabb im­port épitőanyagtételek beszerzé­sét a szocialista országokból. így az NDK mintegy 350 ezer négy­zetméter azbesztcement tetőfedő­pata és 36 ezer darab ajtó, Jugo­szlávia 2 millió tetőcserép, 150— 200 ezer négyzetméter burkolólap és 5 ezer tonna mészhldrát. Cseh­szlovákia pedig tetemes tételben egészségügyi porcelánáru szállítá­sával nyújt segítséget a gondok enyhítéséhez. A tégla- és cserépiparban a szombat-vasárnapi pótműszakon túl azzal is növelik a termelést, (Folytatás a 2. oldalon.) VÉGET ÉRT A NAPRAFORGÓ, SILÓKUKORICA BETAKARÍTÁSA Változatlanul hiányzik a Nem ritka las olyan gazdaság, ahol a sötétedés beállta után la dolgosnak a talajművelő gépek, pedig nincs könnyű dolgok, hi­ssen ember |s gép egyaránt küsz­ködik a ssáras rögökkel. A várva várt eső még mindig nem érke­zett meg. Fűleg a kötöttebb tala­jokon jelent es költségnöveke­dést, hissen Itt csak többszöri tárcsásás után tódnak olyan ta­lajfelszínt kialakítani, ami befo­gadja az őszi vetésűek magját. Az őszre tervezett 181 ezer hek­tárból eddig az üzemeik 1S4 ezer hektáron készítettek magágyat. A 222 ezer hektáros tavaszi veté­sijeik alá vasárnapig 70 ezer hek­táron végezték el az őszi szántást. A valamivel több mint 100 ezer hektáros búzaterület 40 százalé­kát már bejárták a vetőgépek. A tavalyinál 30 százalékkal kisebb területen fognák jövőre őszi ár­pát araitni. Ennek vetésével már végeztek. A rozs területe válto­zatlanul tartja korábbi részará­nyát, 24 ezer hektáron termesz­tik. Még néhány nap és ennek a növénynek is befejeződik a veté­se. . A megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályán ka­pott információból tudjuk, hogy a cukorrépa, a napraforgó terü­• A Tataházi Petőfi Tsz példája is bizonyítja, milyen nehéz legalább mechanikailag jó vetőágyat készíteni. A napraforgóvetéimag-tartón nehéztárcsta, mélylazító, mnltitiUer, ásó-borona, Brion és simabenger munkája után kerülhet az őszi búza magja a földbe. Pánztor Gábor központi agronómns, ha néhány csepp eső esik, naponta többször Is ellenőrzi: kihagyhatnak-e legalább egy „menetet”. Jete az előző évekéhez lesz ha­sonló, míg a szója részaránya a kukorica rovására emelkedni fog. Teljes erővel folyik a betaka­rítás, aminek — különösen a föld felett termést hozó növényeknek — kedvez a hosszú, száraz ősz. Harmincötezer hektáron befe­jeződött a napraforgó betakarí­tása, és a vasárnapi hajrával le­vágták 16 ezer hektár silókuko­rica termését. A cukorrépa és a kukorica felszedése, valamint tö­rése 40 százalékosra áll. Az utób­binál a betakarítás kezdetén még 30 százalékos volt a szemtermés nedvességtartalma, mostanában már 20 százalék alatt van, ami az olcsóbb szárítást lehetővé teszi. Cs. P. EXPORTTERMÉKEK A HALASI SZÖVETKEZETBEN Kerti bútor fából, hétvégi ház alumíniumból A Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet egyik legrégebbi termékcsaládja az aluminium la­kókonténer. Ezek legújabb —, másféle igényeknek megfelelő — változata az alumínium kerti ház, ami­vel az idei őszi BNV-n léptek először a nagy nyil­vánosság elé. Megrendelésre az első tizenötöt már el is készítették, igény szerint különböző kivitel­ben: h őszi gestielt változatban, berendezve vagy anél­kül. A hét négyzetméteres házikó szer számos kam tárnak, kerti háznak egyaránt használható. Orbán István, a szövetkezet elnöke elmondta: profilbővítésük tulajdonképpen része a kibontako­zási programjuknak, ami szerint a szabadidő eltöl­téséhez szükséges kellékek gyártására kötelezték el magukat. NSZiK-beli és francia megrendelésre több éve készítenek kerti bútorokat, a lehetőségekhez képest ezek választékát bővítik, mennyiségét növe­lik minden esztendőben. A hulladékból fatömeg­cikket — teflon edényekben húsforgatáshoz alkal­mas — eszközöket gyártanak, értékesítésére svájci és NSZK-beli cégekkel tárgyalnak. Legutóbbi ter­méküket, az alumínium kerti házat is felajánlot­ták tőkés partnereiknek. Nem rubellelszálmíolású exportjuk értéke az idén 10—12 millió forint lesz, a tervezettnek megfele­lően. Arról viszont fogalmuk sincs — miként má­soknak sem —, hogyan változnak az árak január­tól, mi mennyibe kerül majd. Ennek ellenére a decembertől esedékes szállításokra már szeptem­berben meg kellett kötniök a szerződéseket tőkés partnereikkel, akik nagyon is jól ismerik gazdasá­gi reformpolitikánkat: tudják, hogy a tőkés export termelését különböző kedvezményekkel segíti — a jövőben az eddiginél is nagyobb mértékben — az állam. Nos, ennek alapján igyekeztek, igyekeznek leszaritaínii áraikat: a magyar paiítner, ez esetben a halasi szövetkezet ezzel szemben nem hivatkozha­tott a majdani árváltozásokra, mert azokról részle­tes, konkrét terv nem született. • Tőkés exportra kerülő kerti asztalt csiszol Kuika JózsefUé. Azt viszont már biztosan tudják a halasi fa- és építőipari szövetkezetben, hogy az idei összes ár­bevételük 20—22 százalékkal lesz több az elmúlt évinél. Szerepe van ebben annak is, hogy textil­tisztító tevékenységükre leányvállalatot alapítot­tak; korábban a szövetkezet részlegeként gazda­ságtalan volt működtetésük, ebben az új formá­ban más — kedvezőbb — szabályozók vonatkoz­nak rá, Így önállóan jól prosperálnak. Építőipari ágazatuk az idén is — mint mindig, amióta építést nem, csak felújítást, karbantartást vállalnak — nyereségesen zárja az évet. A. M. IDEGENFORGALMI MÉRLEG Fokozott érdeklődés hazánk iránt MEGNYÍLT A BORBÁSI FAISKOLA Sláger az alma Munkába álltak a gyümölcsfa- kitermeló gépek az ország egyik legrégibb faiskolájában, a Kecs­kemét—Szikrai Állami Gazda­ság borbási szaporítóanyag-ter­melő telepén. Értékesítésüket öt megye harminc lerakatában no­vember első hetében kezdik meg. Az ígéret szerint bőséges lesz a választék a borbási facseme­tékből, amit körültekintő igény- felméréssel termeltek meg. A ke­reslet tanulsága szerint meg­szűnt az almaválság, sláger lett az idei őszön szaporítóanyaga. Erre készülve almacsemetéből ál­lítottak elő legtöbbet a keresett fajtákból. 18-félét kínálnak, s ebből hat nyárialma-fajta, amely az utóbbi években teljesen kive­szett a kertekből. Nem tudják vi­szont kielégíteni azokat a kister­melőket, akik nosztalgiából a ré­gi fajtákat, az aranyparment, a london pepit és a mosolygós ba- tult keresik. Ugyanakkor marad­tak továbbra is a csonthéjasok szaporitóbázisának. Kajsziból, őszibarackból, meggyből, cse­resznyéből és szilvából a teljes választék mellett vírusmentes fajtákat is kínálnak a telepítők­nek. A híres kiskunsági kajszi felújítására, a házikertek gazda­gítására 13 fajtát hoznak forga­lomba és ebből négy kései rózsa, a többi édesmagvú, korán érő. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal most közzétett ér­tékelése szerint az év első ki­lenc hónapjában 15 millió 575 ezren keresték fel hazánkat, 2,1 millióval többen, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Az előrejelzéseknek megfelelően még szeptember­ben, tehát az utószezonban, is fokozódott az érdeklődés Ma­gyarország iránt. Ebben sze­repe volt a kedvező, nyárias időjárásnak is. Ez alatt az egy hónap alatt csaknem két- millióan látogattak hozzánk, egyharmadával többen, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is a szocialista országokból érkezik hozzánk a legtöbb turista, de a tőkés országokból dinamikusabban emelkedik a forgalom. A ru­belelszámolású országokból 9,7 millióan látogattak Ma­gyarországra, 6,4 százalékkal többen, mint tavaly január­tól szeptember végéig. Az idén is Csehszlovákiából jöt­tek a legtöbben, több mint 4 millióan, bár ez kissé alat­ta marad a tavalyinak. Meg­ugrott azonban a szeptembe­ri csehszlovákiai forgalom, ekkor ugyanis 43 százalékkal többen érkeztek, mint egy évvel korábban. Erőteljesen nőtt a Lengyelországból ér­kező forgalom, megközelíti a 2,9 milliót a lengyel turisták száma. A korábbiakhoz. ké­pest jóval többen jöttek az NDK-ból is, számuk megha­ladja a másfél milliót. A nem szocialista orszá­gok közül a legtöbb látogató továbbra is Ausztriából érke­zik hozzánk, az idén eddig összesen mintegy 2,4 millió, csaknem 38 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Erőtel­jesen nő az NSZK-beli turis­ták érdeklődése Is Magyar- ország iránt, megközelítőleg egyharmaddal nőtt a látogató­forgalom. Olaszországból más­félszer annyian keresték fel hazánkat, mint az elmúlt év első kilenc hónapjában. Élén­kült a holland, a svájci és a francia beutazói or galom is. Az Egyesült Államokiból és Kanadából összesen 113 ezren látogattak Magyarországra. Jugoszláviából az elmúlt ki­lenc hónapban 1,6 millióan érkeztek hozzánk, csaknem 40 százalékkal többen, mint ta­valy ilyenkor. A magyarok utazási kedve sem csökkent az idén, szep­tember végéig összesen csak­nem ötmilllóan látogattak kül­földre, mintegy 10 százalék­kal többen, mint tavaly ilyen­kor. A legtöbben — csaknem 4,3 millióan — a szocialista országokat keresték fel. Az idegenforgalmi bevé­telekről -még nincsenek pon­tos adatok, de bizonyos, hogy ezek is a tervezettet mégha.' ladóan alakultak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom