Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 23. ÉRTÉKŐRZŐK Igen. Régi pénze­ket hoznak, néha csak mutatóba, oly­kor megvételre ajánlják fel. Előfordult már, hogy jelentős darabhoz jutottunk volna ily módon. Például egy római, köztársaság kori nagyalakú- bronz­pénzhez, amit azonban végül a szegedi Móra Ferenc Múzeum vásárolt meg. Mi elsősorban megyei vonatkozású kollekciót létesítünk, az itt előkerült és a kibocsátott pénzek, érmék, jelvények képezik gyűjteményünk alapját. Azo­kat a példányokat, amelyek nagyobb jelentőségűek, vagy más közgyűjtemé­nyek anyagához tartozhatnak, továb­bítjuk, átadjuk. — Kiadják a kezükből a legértéke­sebb pénzt is? — Fájó szívvel mondunk le róla ... Sajnos, anyagi lehetőségeink is korlá­toznak a gyűjtésben. Nem mindig tu­dunk venni azokból a darabokból sem, amelyek gazdagíthatnák a meglevő ál­lományunkat. — Megkérdezem: hány forintból gaz­dálkodnak? ■r*~ Évente 5—10 ezerből. Ritkán az is előfordul, hogy ajándékba kapunk magángyűjteményt, mint például dr. Szendrei Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője értékes plakett-kollekciót adott ne­künk. Az anyagiakhoz visszatérve: ha olyan darabot hozna valaki, amely megvétele indokolt lenne, biztosan si­kerülne megegyezni, kedvező árajánla­tot adni. — Milyen numizmatikai gyűjtemény­nyel büszkélkedhet a Katona József Múzeum? Mennyiben része az anyag az intézmény teljes kincsének? — Föltétlenül részét képezi az érté­keknek az éremgyűjteményünk, amely egyben a megye legnagyobb anyaga. Több mint 25 ezer darabos a kollekció. Összetételében és értékében másfajta gyűjtemény a kalocsai és a kiskunfél­egyházi. Sajnos, észrevehető a kecske­méti állományon az, hogy viszonylag későn kezdtünk a gyűjtéshez. A múlt kincsei véletlenszerűen jutnak hoz­zánk, a jelenkori érmék, pénzek, pla­kettek számbavételét viszont tudatosan végezzük. — Említene néhány értékes leletet? — Az éremleletek közül az I9l5-ben előkerült szabadszállásit említeném meg, amelyet a Magyar Nemzeti Mú­zeumtól kaptunk vissza, és több mint pénztörténettel foglalkozom” „A középkori Székely György Amíg Székely Györgyre vártam a kecskeméti Katona József Múzeum könyvtárában, bekopogtatott egy idős ember. Táskája mélyéről érmék, régi pénzek kerültek elő. A szakmabeli azonnal felismerte a hozott anya­got. Ha jól sejtem, üzlet nem köttetett, mert máris velem szemben ül beszélgetőpartnerem, aki a közelmúltban kapott Szocialista Kultúráért kitüntetést. 9 A nyárlörinci ásatások során előkerült középkori ékszerek néhány darabja. (Méhesi Éva felvételei) 20 ezer darabból áll. A szanki és a ladánybenei, XIII. századi leletanyag ugyancsak a Katona József Múzeum­ban található. — A numizmatikusnak régészkednie is kell? 1— Annál is inkább, mert nekem ez a fő feladatom a kecskeméti múzeum­ban. Középkori régészettel foglalko­zom, a numizmatika „csak” második a sorban. Minden évben végzek lelet­mentéseket, Nyárlőrincen tárok fel kö­zépkori templomot. — Tudom, értékekre is bukkant már, ám mégis úgy tűnik, Székely György elsősorban a numizmatika szerelmese. Ha a mérleg két serpenyőjébe helyez­nénk tevékenységi köreit, nem biztos, bogy a régészet irányába billenne. — Magam is elgondolkodom ezen néha-néha. Nehéz különválasztani e két témakört, hiszen szorosan egymás­hoz kapcsolódnak. Egyiket sem lehet a másik nélkül igazán jól vizsgálni, ta­nulmányozni. — Mennyi idő szükséges a feldolgo­záshoz, a rendezgetéshez? — Munkám nagy részét ez teszi ki. A tudományos igényű értékelés, a pél­dányok jellemzése, leírása nem kis fel­adat. Sokszor máshonnan is megkeres­nek ilyen megbízásokkal, tehát nem­csak a saját anyag „feltérképezése” a dolgom. Magyarországon kevés a nu- mizmatikus, a Magyar Nemzeti Múze­umon kívül alig egy-két helyen tevé­kenykedik pénzekhez értő szakember. — Ha megbízatásokat kap, ez azt jelenti: ismerik szakmai berkekben! — Igen. A felkérések számomra is azt igazolják, hogy ismerik tudomá­nyos tevékenységemet Kecskeméten, és a megyén túl is. Idén az ozorai vár műemléki kutatásai során felszínre ke­rült 15 ezer darabos éremlelet meghatá­rozását bízták rám. — Nem kis munka lehet! Hogyan kezd hozzá? — A föld alól előkerült darabokat először a restaurátorok tisztítják meg, majd átadják nekem. Ezután magyar és külföldi katalógusok segítségével hatá­rozom meg a pénzeket. Minden egyes darabot külön-külön! Feljegyzem a ki­bocsátó nevét, az évszámot, a verdeje­gyet, a címletet. Jegyzéket készítek, majd a lelet feldolgozása következik. Több szempont alapján írom meg a „jellemzést”, pénztörténeti, gazdaság- történeti és pénzforgalmi sajátosságo­kat kell szem előtt tartani. — A tapasztalatokat pedig publikál- ja?- Többnyire igen. A középkori pénztörténettel foglalkozom, általában ebben a témában írok dolgozatokat, melyeket múzeumi évkönyvekben, nu­mizmatikai kiadványokban adok köz­re. A szakdolgozatom németül jelent meg. — Miről írta? — A szlavóniai pénzverésről. Az ELTE-re jártam, magyar—történelem szakon kezdtem el tanulmányaimat, majd történelem—régészet párosítással végeztem. A diákévek alatt alkalmam volt speciális képzésben is részt ven­nem, az egyetemen numizmatikával foglalkozhattunk néhányan, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába is jár­tam ismereteimet bővíteni. Kérdezhet­né, honnan ez az érdeklődésem? Hód­mezővásárhelyi vagyok, édesapám kő­műves volt, ma nyugdíjas. Édesanyám már nem él. Emlékszem, gyerekkorom­ban is érdekeltek a régi pénzek, kisebb gyűjteményt állítottam össze a roko­noktól, az ismerősöktől összeszedett példányokból. A történelem is vonzott, érdekes módon mégis vegyipari szak- középiskolában kötöttem ki, Debre­cenben. Miután régész szerettem volna lenni, jelentkeztem az ELTE-re. — Az egyetem után Kecskemétre, a múzeumba jött? — Majdhogynem reménytelen volt a végzettek helyzete, hiszen nem sok ál­lást hirdettek meg akkoriban. A felesé­gem megyei ösztöndíja révén került a Katona József Múzeumba. Sikerült ne­kem is itt elhelyezkedni. Ennek már kilenc esztendeje. — Értékelné az eltelt éveket? — Feltétlenül megérte ide jönni. Sok feladatot kapok, sokrétű a mun­kám. Egy időben még a könyvtárat is kezeltem. Az anyaggyűjtés, a nyilván­tartás, a feldolgozás mellett a tárlatok rendezése ugyancsak fontos dolog. Jö­vő tavasszal új régészeti kiállítást nyi­tunk meg a Katona József Múzeum­ban, az előkészületek már elkezdődtek. Én a középkori anyagot rendezem. Ez foglalkoztat mostanában. A Gondolat Könyvkiadó numizmatikai lexikonába pedig ötven címszavát írtam a közel­múltban. Szóval, nem panaszkodha- tom..." Borzák Tibor Francia citerák, magyar citerások Francia zenészek egy csoportja elha­tározta: lépéseket tesz annak érdeké­ben, hogy egyik jellegzetes népi hang­szerük, az epinett nemzetközi fórumok előtt is megjelenhessen. Informálódtak, és úgy találták, Magyarországot, a cite- ramuzsika „nagyhatalmát” kell segítsé­gül hívniuk a biztos siker érdekében. (A franciák fogalmaztak így.) Még a nyáron tanulmányutat tettek Tisza- kécskére, a hazai citeramozgalom leg­erősebb bázisára. Az, hogy „citeramoz- gaiom”, nem újságírói túlzás; hazánk­ban — óvatos becslések szerint — leg­alább százezren citeráznak, közülük számosán szervezett keretek között. Létezik ugyanis egy Citerabarátok Klubja, központjuk a fővárosi Móricz Zsigmond Művelődési Ház. Az egész országból toborzott széles körű tagság csak egyszerűen CBK néven emlegeti a szervezetet, melynek szellemi vezére a Kecskeméten is népszerű, Pribojszky Mátyás. A tiszakécskei nyári tábor, mint elmondták, erőt adó, nagy élmény volt a francia muzsikusoknak, köztük olyanoknak is, akik az „epinette des Voges” készítésével és korszerűsítésé­vel foglalkoznak. Szerencsém volt hal­lani a franciák kécskei koncertjét. Ki­tűnő hangszereken, többnyire szólisták produkcióit élvezhettük. A magyar vi­szonyokhoz képest jóval többen játsz- szák saját szerzeményeiket. Létezik egy elektromos epinett is, mely szintetizá­torral kombinálva bármilyen elvont kortárs zenei igényt képes kielégíteni. A baráti látogatást október 6. és 13. között viszonoztuk Luxeuil-les-Bains- ben. Francia vendéglátóink magyar ze­nei napokat szerveztek a hét végére, ahova más nemzetek zenészei is hivata­losak voltak: többek között svájciak, németek, belgák, természetesen cilcrá- ikkal együtt. Pribojszky Mátyás, a ti­szakécskei „Tisza ’83” és a mezőtúri „Szivárvány” képviselte a magyar szí­neket. Valamennyien állandóan az ér­deklődés középpontjában álltak (tévé, rádió, sajtó). Pribojszky Mátyás óriási rutinjával, a kécskeiek elsősorban tech­nikájukkal, míg a mezőtúriak tempera­mentumukkal hívták fel magukra a fi­gyelmet. Jómagam egy másik ősi ma­gyar tradíciónak, a „csereberének” szenteltem időm jó részét: így a kecske­méti hangszergyűjtemény is néhány ki­vételesen szép citerával (képünk) gaz­dagodott. Leskowsky Albert Orosz nyelvi verseny A feladatokban leírt kérdésekre szin­tén orosz nyelven, néhány mondatban kéijük beküldeni a választ a Puskin Orosz Nyelvi Intézet címére (Budapest, Semmelweis u. ‘l—3., irányítószám: 1052). Egy-egy válasz beküldési határ­3AMHHE V. ideje a Petőfi Népében történő megjele­nés utáni egy hét. A borítékra kérjük ráírni a következőt: Luzsanovszkij elv­társnak. A versenyzők írják meg az iskolájuk nevét, címét és a felkészítő tapár neyét is. (äjm ynauiHxca cpeaHHx lukoji h rHMHa3HÜ) B ycjioBHHX coMHajiHSMa b CCCP poamiocb 50 jnrrepaTypHbix hsukob. JlHTe- paTypa Ha pogHOM «Mice nosiBHJiacb y MHOrnx HapoÁOB CeBepHoro KaBxa3a, flarecraHa, Kpaimero CeBepa, RieyTHH ... 1. Ha30BHTe coBeTCKHx nMcarejieü (npo3aHKOB, apaMaTyproB, noaTOB), nn- uiyumx Ha H3bnce, poflHBiueMca nocne OxTHÖpa! 2. Kanne npomBeaeHHH coBpeMeHHbix coBeTCKHx imcaTejieü bm hhtejih? 3. HaimiiiHTe 06 o/ihom h3 hhx! 3AÄAHHE V. (ann LUKOJlbHHKOB) 3a 70 jieT cobctckhh Hapofl jjoöhjich ycnexoB b 3kohomhkc, TexHHKe, Hayice, HCKyccTBe, cnopTe. 1. Koraa öbiji 3anymeH nepBbift HCKycCTBeHHbiü cnyTHHK 3eMJiH h ckojimco BpeMeHH oh npoöbui b xocMoce? 2. Karcon ropoa, teória h me öbiji nocTpoeH cobctckoíí MOJioaexcbto h Ha3BaH b eé necTb? 3. HatiHiiiHTe óö h3bccthom cobctckom cnopTCMeHe — neMnnoHe MHpa! KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig es­te 18 órától reggel 8 óráig tart: szombaton, vasárnap |és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út 5.; C pavilon, földszinti ambulan­cia,^.: 22-822). . Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-234);- Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Izsák, Imre tér 18. T.: 44- 162). BAJA: a hét végi ügyeletet a kórház baleseti-sebészeti pavilonjában látják el. (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmo­nostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, ér- sekcsanádi, feisőszentiváni, garai, her­cegszántói, nagybaracskai, nemesnád­udvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói ré­szére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rende­lőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasz­tói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszáÜási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKECSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és lászlófalvi betege­ket látják el. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy. Miske, Ordas, Öregcsertő- Csorna, Szakmár, Úszód és Kalcsa be­tegeit. Az ügyelet ideje szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 21’3-as mellék. ÚRH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Solt, Ujsolt. Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Hajós: dr. Zakupszky E. (Ha­jós, Temető u. 9. T.: 27); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet; Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalo­csa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106); KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út- 34. T.: 28-344) BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524); Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A. T.: 12-482); v Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/A. T.: 12-851); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csá­voly, Arany J. u. 37, T.: 29); Bácsbor- sód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.); Herceg- szántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracs- ka: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa u. 1/A). ' KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Ka­locsa, Hunyadi u. 90. T.: 443); Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 3.1. T.: Kunszentmiklós: 310); Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/ A); Solt, Ujsolt, Dunaegyháza, Állam- pusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészá­ros J. (Harta, Rákóczi u. 9.); Dunapa­taj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Babos L. (Dunapa­taj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, öreg­csertő, Homokmégy:; dr. Farkas Ä. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12); Fájsz, Dusnok: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske­mét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325); Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10.); Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse: dr. Havasi F. (La­josmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99); Tisza­kécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Ké- rekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunba­racs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Ke­rekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161) KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ispá- novity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.); Ágasegyháza v Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23. T.: 20); Kunszentmiklós, Kunpe­szér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun­szentmiklós, Marx tér 5.); Szabadszál­lás, Szamuely T. u. 1.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvad­kert, Bocskai u. 83.); Akasztó, Csen­gőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.); Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Ke­cel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfél­egyháza, Batthyány u. 1. III/5. T.: 62- 645); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pál- mosnostora, Petőfiszállás: dr. Szmilkó F. (Kiskunfélegyháza, Lőwy S. u. 6. T.: 61-120); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospá­los, Széchenyi u. 2. T.: 3); Jászszent- lászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszent- lászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Fel­sőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Czabán L. (Kiskunhalas, Kosevoj tér 5. T.: 22-245); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377); Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283); Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28); Tompa, Kelebia: dr. Czinder P. (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92); Bács­almás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátétel- ke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). '

Next

/
Oldalképek
Tartalom