Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AI MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 233. szám Árai 2,20 Ft 1987. október 3., szombat OKTÓBER 13-ÄN: KGST­ülésszak Október 13-án (Moszkvában megkezdődik a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 43. (rendkívüli) ülésszakai. A megállapodásnak megfelelően az ülésszakait a KGST-tagországok kormányfőinek szintjén tartják meg. A magyar küldöttséget Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke vezeti. (MTI) Törvény az általános forgalmi adóról (2.) (5. oldal) AKTÍV AÉRTEKEZLET BAJ AN A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KIBONTAKOZÁSRÓL Szakszerű, átgondolt intézkedési terv Töhb mint száz gazdasági és tanácsi intézmény vezetőjének, valamint a nagyvállalatok szak- szervezeti tisztségviselőinek rész­vételével aktíva értekezletet tar­tattak tegnap Baján, ahol meg­jelent Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese is. Ezután Róka István, a városi pártbizottság titkára ismertette a gazdasági-társadalmi kibon­takozás helyi programjának ter­vezetét. Hangsúlyozta, hogy a fejlődésnek megvannak a reális feltételei. Olyan intézkedési ter­vet dolgoztak ki, amely ezen a szilárd meggyőződésen alapul, és amely szorosan kapcsolódik a kormány, illetve a megye gazda­sági-társadalmi stabilizációs programjához. Baja és térsége mezőgazdasági jellegű és ez számos vonatko­zásban- előnyt jelent: magas az élelmiszerHtermelés szintje, szé­les a munkalehetőségek skálája. A községek és a mezőgazdasági üzemek gyümölcsöző együttmű­ködést fejtenek ki a községfej­lesztési programok megvalósítá­sában. Most az ipar és a mező­gazdáság közötti hatékonyabb együttműködésre kell törekedni. Erősíteni szükséges a térségen kívüli gazdasági kapcsolatokat is. Az ipar, mindenekelőtt építő­ipar arculatát gyökeresen meg kell változtatni: ezt elősegíti az erősödő verseny, amelyben a több és jobb munkát olcsóbban vég­ző kerül előnybe. Az előadó rámutatott arra, hogy a térséget mindenekelőtt a fejlett növénytermesztés jellem­zi. Különösen a gabona tekinte­tében emelkednék a mezőgazda- sági üzemek az országos átlag fölé. A Rémi Dózsa vagy a Nagy­baracskai Haladás hírnevet szer­zett kimagasló termésátlagaival. Kevésbé örvendetes viszont, hogy az idén búzából 2,1 tonna, őszi árpából 3,7 tonna, tavaly pedig kukoricából 4,5 tonna hektáron­kénti terméskülönbség volt a legjobb és a leggyengébb nagy­üzem átlaga között. Ezt követően Róka István szólt a kereskedelem áruellátásáról, a szolgáltatások minőségéről, mint életszínvonal-politikánk (Folytatás a 2. oldalon.) A tanácsi gazdálkodás korszerűsítéséről Eszmecsere a Parlamentben ' A főváros, a megyék és n me-' gyei jogú városok tanácselnökei tartottak értekezletet pénteken a Parlamentben. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala szervezte esz­mecserén részt vett és felszólalt Grósz Károly, a kormány elnö­ke. A tanácskozáson — amelyet Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett — a ta- ■ nácsi gazdálkodás időszerű kér­déseiről, az 1988. évi terv- és költségvetés tanácsi vonatkozá­sig elemeiről szóltak a résztve­vők.- Maróthy László miniszterel­nök-helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke elöljáróban ki­emelte: sikeres két esztendőt zár­tak a tanácsok, jelentős volt az előrelépés az elmaradott térsé­gek fejlesztésében, összességé­ben a tervekkel megegyező szám­ban épültek lakások, sőt néhány helyen az eredeti elképzelések­nél jobban javult az infrastruk­turális ellátottság. A továbbiakban vázolta az 1988. évi terület- és településfej­lesztési elképzeléseket, a lakos­sági szolgáltatások hatékonyabb működtetésének követelményeit. Rámutatott: rendkívül fontos, hogy a különböző települések kö­zötti alapellátási különbségek tovább csökkenjenek. Erre a központi erőforrások várható csökkenése ellenére is lehetőség van, hiszen az e célokra fordít­ható eszközök mérséklését nem tervezik. Rendkívüli módon meg­növekszik majd a koordináció szerepe a különböző térségek foglalkoztatáspolitikai koncep­cióinak kialakításában, a mun­kahelyteremtés lehetőségeinek meghatározásában. Maróthy Lás23ó szólt a lakás­ellátás, a lakásberuházás jövő évi lehetőségeiről, valamint a tanácsi tervezőmunka korszerű­sítésének tennivalóiról. Foglal­kozott a kormány munkaprog­ramjából a tanácsokra háruló feladatokkal is; ezzel kapcsolat­ban kifejtette: szigorú, racioná­lis gazdálkodást, a helyi felada­tokhoz rugalmasan alkalmazkodó irányítást, a gazdasági önállóság lehetőségeivel jól sáfárkodó önte­vékeny, vállalkozókész magatar­tást várnak a tanácsi apparátus­tól. A felszólalók egyöntetűen tá­mogatásukról biztosították a kormány munkaprogramját, ki­emelve, hogy az állampolgárok­kal a legtöbb vonatkozásban kap­csolatban álló államhatalmi, ál­lamigazgatási szerveknek, a ta­nácsoknak a társadalmi közös kiadások csökkenése miatt az ed­digieknél is több feszültségre kell számítaniuk. Ezért is kérték: hi­teles információkkal, a kellő időben nyújtott tájékoztatók­kal vegyék elejét annak, hogy az állampolgárok — az ismeretek hiányából fakadóan — a taná­csokat tegyék felel őssé a beszű­kült lehetőségek miatt. Termé­szetesen nem a gyenge irányí­tás, a rossz gazdálkodás követ­kezményeinek viselése alól kér­nek felmentést. Szóvá tették azt is: egyértelművé kell tenni, hogy a személyi jövedelemadó révén a tanácsokhoz kerülő ösz- szegek nem többletforrásként jelentkeznek, hanem más, meg­sütné adók helyett szolgálnak bevételül. Többen érveltek az intézményi korszerűsítés idő­szerűsége mellett is, mondván: sok helyen hasonló, esetleg azo­nos feladatokat látnak el. Ismét­lődő témaként felvetették a fe­lesleges jelentések készítésének, a több szervezet azonos infor­mációszolgáltatási kötelezettsé­gének hiábavalóságát. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a népgazdaság stabilizációs idő­szakában várható vízgazdálko­dási feladatokról adott tájékoz­tatást az értekezlet résztvevői­nek. Elsősorban azt kell megol­dani — a prioritásoknak eleget téve —, hogy a kiemelt térsé­gekben a fejlesztések megvaló­suljanak, s meglegyen az össz­hang a térségi és a helyi fejlesz­tések között. Enyhülés a tengereken is A Gorbacsov-javaslat visszhangja A jelentős kereskedelmi flottával rendelkező és haditengerészeti tevékeny­séget is kifejtő NATO- tagállam NSZK-ban a saj­tó érdeklődéssel fogadta Gorbacsov legújabb javas­latait — jelentette az MTI tudósítója. Az újságok egyidejűleg felhívták a figyelmet arra is, hogy a szovjet pártve­zető világosan utalt az át­alakítási politika követke­zetes folytatásának, a re­formok milliókat érintő megvalósításának szüksé­gességére, de a meglévő ne­hézségekre is. A külügyminisztérium­hoz közel álló bonni Gene­ral-Anzeiger című napilap „Gorbacsov enyhülést szor­galmaz a tengereken is”, a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung „A főtitkár csök­kenteni kívánja északon a katonai tevékenységet”, a Frankfurter Rundschau pedig „Moszkva kevesebb fegyvert óhajt az északi vi­zeken” címmel számol be az új indítványról, amely tárgyalásokat irányoz elő a Varsói Szerződés és a NATO között. LONDON „Gorbacsov békecsomag- lervvel tért vissza nyári szabadságáról — javasol­ja, hogy az északi sarkkör övezete legyen a béke pó­lusa” — emeli ki pénteken a The Daily Telegraph a szovjet vezető murmanszki beszédéről beszámoló je­lentésben. Denis Healey volt mun­káspárti hadügyminiszter és külügyi szóvivő a BBC televíziónak adott nyilat­kozatában hangsúlyozta: „Gorbacsov javaslata újabb példája annak, hogy olyan szovjet vezetéssel van dol­gunk, amely hátat akar fordítani a hidegháború­nak. MEGNYÍLT A MEGYEI MŰSZAKI KÖNYVHONAP A gazdasági érdek Tegnap délelőtt tartották a 7. műszaki könyvhónap Bács- Kiskun megyei megnyitóját Kecskeméten, a szakszerve­zetek megyei tanácsának szék­hazában. A rendezvényt Csa­bai Dániel, a Műszaki Könyv­kiadó osztályvezetője nyitot­ta meg. Az ünnepi alkalom kapcsán elmondta, hogy a Mű­szaki Könyvkiadó Magyaror­szág második legnagyobb tan- könyvkiadója is. A szabadfor­galmú szaíkkönyvek mellett ugyanis számos műszaki tan­könyv megjelentetését ma­gukra vállalják. A kiadó gaz­dasági törekvéseinkkel össz­hangban kiemelten kezeli a számítástechnika, elektronika és a robottechnika tárgyköré­vel foglalkozó műveket. Ezt követően „A műszaki fejlesztés és a szerkezetátala­kítási program” címmel dr. Tóth István, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága gaz­daságipolitikai osztályának munkatársa tartott előadást. A műszaki fejlesztés orszá­gos képének felvázolása utón a megyei helyzetet - vette na­gyító ala. Elmondta, hogy egy 1985-ös felmérés alapján a megyei székhelyű állami Ipar­ban egy esztendőben mindösz- sze 108 millió forintot fordí­tottak műszaki fejlesztésre, s ebből csupán 150 ezret az alap­kutatásra. Alkalmazott ku­tatásra 670 ezer forintot köl­töttek. Az idei számok sem kedvezőbbek. A megyénkben gyártott Ipa­ri, élelmiszer-iipari termékek életkorát vizsgálva még ked­vezőtlenebb képet kapunk: e termékek többsége tízéves, az­az tíz éve változatlan. Itt te­hát mindenképpen előrelépés­re van szükség. Bács-Kiskun megyében vannak persze olyan vállalatok is, amelyek jó pél­dát mutatnak a többieknek: az MMG kecskeméti gyára, az Agriikon vagy a SZIM me­gyeszékhelyi üzeme, ahol ko­moly fejlesztő műhelymun­ka folyik. E munkának meg is vannak a piaci eredményei. Az Agriikon például épp en­nek köszönhetően nyert el a- közelmúltban egy újabb világ­banki hitelt. Ezt követően dr. Tóth Ist­ván a műszaki főiskolák sze­repéről szólt. Mint mondotta, ezeknek az intézményeknek feladata nem korlátozódhat és nem is korlátozódik csupán az oktatásra. Az Itt felhalmozó­dott tudást, technikai felsze­reltséget igénybe kell venniük a termelővállalatoknak. A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a Kertésze­ti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kara, a Zöldségtermesztési Kutató In­tézet, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet nyitott a vállalatok, szövetke­zetek felé, ám a gazdálkodó egységek még nem étnek meg­felelően a lehetőségekkel. Befejezésül felhívta a figyel­met arra, hogy a vállalatoknál a korábbinál jobban meg kell becsülni a műszaki fejlesztés­sel eredményesen foglalkozó szakem béreket. G. B. • A megnyitó színhelyén kiállítás nyílt a, frissen megjelent műszaki könyvekből. MÉRLEG BÁJÁRÓL, FÉLEGYHAZÁRÓL, KECSKEMÉTRŐL Lemezek közt válogatva Tizedik alkalommal rendezi lemezheteket. Már az akció n emberek. Tizenhét új kiadvái nyit harminc forinttal olcsóbl barátok. , Baja tizenkilenc éves hangle­mezboltjában többször is rendel­ni kellett a legsikeresebb albu­mokból, mert pillanatok alatt el­fogyott például Vivaldi A négy évszak, az Este a Gyitnesbe jár­tam, a Csokonai Vitéz Mihály versei. Várakozáson felül érdek­lődtek a népzenei kiadványok iránt. Baján sok törzsvevő jár az Eötvös utcai boltiba, a vevőik sze­rint mások iá szívesen vesznek lemezeket, akár virág helyett vi­szik ajándékba. A Sugovica-par- ti város Tóth Kálmán téri köny­vesboltjában lemezek ’ között is válogathatnak az érdeklődők. A Hungaroton-hanglemezhetek ide­jén sokan megvették Sass Sylvia operaáriáikat tartalmazó LP-jét, és más komolyzenei műveket. A mérleg kedvezd, jobb eredménye­ket tükröz, mint az előző évek­ben. A megmaradt lemezeket ka­rácsonyig biztosan értékesítik, hiszen a lenti példa alapján már kitűnt: Baján népszerű ajándék o fekete korong. Kiskunfélegyháza zenét sze­rető lakói elsősorban a komoly művek Iránt érdeklődnék. A hanglemezhetekén számos ki­advány közül Választhattak. A Petőfi téri áfész-könyvesboltban megtudtuk, hogy Liszt Ferenc Vándorévék című „zongorára írott naplójából”, a Szent Miklós- játékokból, az Este a Gyimesbe’ jártam című lemezekből már csak néhány darab van. A Régi magyar táncok, a Magyar nép- balladák, a Brandenburgi verse­nyek félvétele pedig az első hé­ten elfogyott. A figyelmes fél­egyházi lemezgyűjtők előre ösz- szeállították listájukat, és a bolt­vezetőnél leadták. Ok biztosan hozzájutottak kedvenc lemezeik­hez. A kecskeméti Arany János ut­cai hanglemezboltban negyven­ezer forint volt a hanglemezheti bevétel. Az igazsághoz tartozik, hogy többre számítottak, éppen ezért magas példányszámban ren­delték az új kiadványokból. Nem tartanak attól, hogy nem tudják eladni a megmaradt albumokat, de tegnaptól ismét százforintos áron juthatnak a vevők a koráb­ban kedvezményes árú lemezhe­ti csemegékhez. Bartók Béla zon­goraversenyei, az Amadinda ütő­együttes albuma, A négy évszak, az Este a Gyimesbe' jártam című népzenei anyag szerepelt itt is a sikerlistán. Sajnálatos tény, hogy az irodalmi összeállításokat nem nagyon keresték a kecskemétiek. A bolt egyébként benevezett a Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat által meghirdetett kirakat­versenybe. Egy alkalommal már sikerrel szerepeltek, a mostani eredményről azonban csak ké­sőbb adhatunk számol (Képün­kön: áz Arany János utcai üzlet versenyklrakata.) B. T. Délszlávok a megyében A megyei tanács nemzetisé­gi bizottsága ülést tartott teg­nap Kecskeméten. Első napi­rendi pontként tájékoztató hangzott el a Bács-Kiskun ban élő horvát és szerb lakosság helyzetéről Gottschall Péter, a nemzetiségi bizottság elnöké­nek előterjesztésében. A me­gye délszláv lakossága két vá­rosban, Baján, Bácsalmáson, s további 11 községben él. Nemzetiségi képviselete a párt-, valamint a népfrontbi­zottságokban megfelel a szám­arányuknak, a délszlávok lak­ta települések tanácsi appa­rátusaiban levők nyelvisme­A műszaki hónappal egybeköt­ve tartotta legutóbbi ülését a MTESZ Gépipari Tudományos Egyesületek (GTE) keretében működő főmérnökök tanácsa. A megye mintegy 30 gazdálkodó szervezetének felelős műszaki vezetőit tömörítő testület két, so­kakat érintő aktuális témát tű- , zott napirendre. Balló Péter, az SZMT mun­katársa felszólalásában az intéz­mény munkavédelmi tapaszta­latairól szólt. A statisztikai ada­tokból kiderült, hogy a megyé­ben 1987 első felében a tavalyi hasonló időszakhoz képest ösz- szességében csökkent a foglalko­zási balesetek száma, de ezen be­lül növekedett a tragikus kime­netelű balesetek részaránya. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a gyártmányok és termé­kek, valamint a technológiák sze­relési és karbantartási utasítá­sainak betartása esetén a bale­setek megelőzhetők, illetve nagy mértékben csökkenthetők. Bafló Péter bejelentette, hogy a munkavédelem színvonalának emelése és a gyorsabb informá­cióáramlás elősegítése érdeké­ben októberben megalakul a GTE munkavédelmi szakbizott­sága. Tóth Viktor .műszaki igazgató- helyettes, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár környezetvédelmi beruházásaival kapcsolatos hely­zetről adott tájékoztatást. A több szerv együttes támogatásából és a saját forrásból származó re­konstrukciós költségek elérik az $0 millió forintot. Az összeg fel­rete azonban elmarad ettől. A továbbiakban az előadó az anyanyelvi kultúra ápolásáról és a nemzetiség közművelődé­séről beszélt. Az előterjesztés1! megtárgyalja október 6-án., Bácsalmáson a Délszláv Szö­vetség elnöksége is. A tegnapi ülésen elfogadták a nemzetiségi bizottság jövő évi munkatervét, amelyet Sza­bó Sándor, a bizottság titká­ra terjesztett elő. Az értekez­leten részt vett Kisné dr. Csányi Anikó, az MSZMP me­gyei bizottságának osztály­vezetője is. használásával három területen szűrik ki a szennyező- és kör­nyezetkárosító hatásokat. A zo­máncalapanyag gyártásából származó fluórszennyezést a meg­engedett koncentráció alá csök­kentették. Elkészült a meglévő háromból az első kúpolókemen- cepár rekonstrukciója, Így itt már megszűnt a káros salak-, por- és gázkibocsátás. Október elején folytatódik és december közepére befejeződik a kemencék teljes felújítása. A harmadik és egyben legnehezebben megold­ható feladat a zajszint mérséklé­se. A belföldön beszerezhető szellőző be rendezések ugyanis egyben a legnagyobb zajforrá­sok is. A gyártó helyett a kecs­keméti gyárnak kell megoldania a zaj elleni védelmet. A munká­latokkal a jövő év első negyedé­ben elkészülnek. A jövő évi gazdasági munkák előkészítéséhez dr. Vargáné Ve- rasztó Jolán, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezető­je szolgált értékes információ­val. A kormány a központi költ­ségvetésből 1,2 milliárd forintot hagyott jóvá foglalkoztatási alap képzésére. Az összeget 1988. ja­nuár 1-jétől meghatározott cél­ra lehet igényelni. Egyebek kö­zött munkaviszonyban nem álló személyek támogatást kérhetnek , az átképző tanfolyamok költsé­geinek fedezésére. Az alapnak mintegy fele munkahelyteremtő beruházások céljára használható fel. FŐMÉRNÖKÜK A MUNKA.. ÉS KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL Megelőzhető balesetek, csökkenthető szennyezés K. A -

Next

/
Oldalképek
Tartalom