Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 17. CIPŐFELSŐRÉSZ, A korábbi években a homokhátsági gazdaságok tipikusnak mondható termelési szerkezete jellemezte a Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetet. Szinte kizárólag az alaptevékenység tartotta el a kollektívát. A hagyományos szántóföldi növénytermesztés mellett a kertészetben volt 150—300 hektár burgonya, 186 hektár szőlő, 120 hektár gyümölcsös. Ez a szarvasmarha-állománnyal együtt a jó években tisztességes eredményt hozott. Azóta azonban sok növény termesztésének jövedelmezősége megváltozott. Ennek következtében a munkát irányító vezetőségnek dönteni kellett: hogyan tovább? Megállt az elvándorlás A gazdaság kibontakozási programjának végrehajtását már 1986-ban megkezdték. Szűrszabó Dénes, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy az alaptevékenység módosítása gyors és drasztikus volt. Viszont rövid idő alatt bizonyította: érdemes erős kézzel cselekedni. Elképzeléseik szerint változtattak a csak alapanyag-termelő felfogáson, és úgynevezett vertikális módszereket honosítottak meg. így növeke-. dett a vetőmag-előállításra szánt területük, más növények rovására tért hó- . dított a napraforgó. Csökkentették a tejtermelő szarvasmarha-állományt, helyette pecsenyekacsa-nevelésbe fogtak. A zöldségtermesztés sem a nagyüzemben folyik, hanem szakcsoportos szervezeti formában. A hosszú éveken át ráfizetéses körtést kivágták. Ugyanez a sors vár a gazdaságtalan, harmadszor is kifagyott szőlőre. A kedvezőtlen években sokan nem látták biztosnak a jövőt, s munkahelyet változtattak. A gazdaságban az alaptevékenység szerkezeti átalakításával párhuzamosan munkaerő-átcsoportosítással is próbálkoztak. Az elnök fogalmazása szerint tulajdonképpen kényszer szülte a melléküzemeket: munkát kellett adni a felszámolt ágazatban dolgozóknak. Katonatelepen épületek átalakítása és gépek vásárlása után — ez négymillió forintba került — megindult a cipőfelsőrészek összeállítása. A kis üzemben most harmincán dolgoznak és naponta 250 pár felsőrészt készítenek bérmunkában az Alföldi Cipő^y^nak. Munkájuk lesz a jövőben is, mert éppen a napokban állapodtak íjaíeg ,az 1988-as termelésről. Az egyéni teljesítménytől függően az itt dolgozó asszonyok havi fizetése 2600—5000 forint között alakul. Ez nem sok, ha figyelembe vesszük a közeli megyeszékhely kereseti lehetőségeit, de ha számolunk'az utazgatással járó fáradsággal, akkor érthető, hogy sokan miért maradtak inkább lakóhelyükön. Mindezek következménye, hogy az elvándorlás megállt, és a létszám ismét gyarapodni kezdett. Egyedül a hazai piacon HŐSZIGETELŐ, TERMOSZBETÉT SZÁLLÍTÁS AZ ÁFÉSZEKNÉL Minden beruházó célja, hogy lehetőleg versenytárs nélküli termékkel rukkoljon ki. Történjen a termelés kicsiben vagy nagyban, mindenképpen óriási indulási előny, ha valamilyen hiányt, esetleg a különböző okok miatt akadozó importot pótolja. Szécsi István, a szövetkezet főmérnöke tájékoztatott arról, hogy milyen elméleti próbálkozások előzték meg műanyagüzemük létrejöttét. A hagyományos értelemben vett mezőgazdasági szövetkezeti műanyagipari melléküzemek termékeinek zöme a fröccsöntés technikájával készül. Ezt sokan csinálják, erre a piacra betörni nehéz és nagy a konkurencia is. így született a hőszigetelő lapok gyártásának ötlete. A termelés, meglehetősen házilagos körülmények közepette, az idén kezdődött. Szaknyelven szólva jelenleg saját fegyverzetű poliuretán hab lapok készülnek. A BNV-n kívül Nyíregyházán,1 Debrecenben és Pécsett is bemutatták szakkiállításon a sokoldalúan hasznosítható szigetelőanyagot. A szakma igen jónak ítélte, ezért az értékesítéssel nincs gondjuk. A külföld is érdeklődik Viszont, ahogy a főmérnök elmondta, ilyen rövid idő is elég volt ahhoz, hogy rájöjjenek: ez a termék az öntőformák megváltoztatásával alakítható, így nemcsak építőipari célra hasznosítható, hanem nagyobb jövedelemhányadot hordozó késztermék is készíthető belőle. Első lépésként a Fűtőberendezéseket Gyártó Vállalat megbízásából klíma- berendezések belső szigetelését fogják készíteni. A Fémmunkás Vállalat budapesti gyárával közösen úgy gyártanak majd padlófűtő paneleket, hogy a Pestről kapott szerelt félterméket itt habosítják. Saját elképzelésüket valósították Uj munkahelyek Katonatelepen Szerkezetmódosítás a Törekvés Tsz-ben t Az Alföldi Cipőgyárhoz közös érdekek kötik a szövetkezetét. 9 Vida Ferenc és Kozma Ferenc poliuretán habbal tölti a hőszigetelő lap sablonját. meg, amikor elkészült az első ballon hőszigetelése. Az ötliteres termoszt — aminek első példányait most vizsgálja a KERMI — még az idén szeretnék piacra dobni. Tizennégyezret rendelt belőle a Vasért. Jövőre pedig ennek sokszorosát gyártják majd. Ritka véletlen, hogy pont ottjár- tunkkor érkezett az első külföldi — svéd vásárló — érdeklődő telexe. Szabatosan fogalmazott üzenetben kért információt: tudnak-e számára a megadott méretben évente 100 ezer négyzetméter hőszigetelő lapot gyártani. (A jelenlegi kapacitásuk évi 20 ezer négyzetméter.) Az indok érthető, tetszett a bemutatott minta és az építési vállalkozó egy helyről szeretné teljes szükségletét beszerezni. Az elnök és a főmérnök előttünk tárgyalta az eshetőségeket. Mindenképpen az ár dönti majd el, be- ruháznak-e és elvállalják-e a megbízást. A szövetkezet jelenlegi termelési értéke 175 millió forint, mérleg szerinti eredményét kétmillió körülire váiják. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a melléküzemek egy év alatt, a huszonötmillió forintos termelési értéküket megduplázva, körülbelül ugyanekkorra nyereséggel dolgoznak, tehát ellensúlyozzák az alaptevékenység veszteségét. 9 Csak fantázia kérdése, mi minden készülhet a szilárd műanyagból. Szécsi István kezében az 5 literes termosz váza. (Gaál Béla felvételei) Terveik szerint néhány év múlva — folytatva és befejezve a megkezdett beruházásokat — az ipari tevékenység 160—170 millió forint értékű terméket hoz létre, a jelenleginél jóval nagyobb nyereséggel. így jól szolgálják majd a szövetkezet stabilizálási programját, újabb munkahelyeket teremtve biztosítják a minőségi változás anyagi fedezetét. Czauner Péter Tolatás helyett előre Lehet gazdaságosan! A MÉSZÖV elnöksége három évvel ezelőtt vizsgálta a fogyasztási szövetkezetek szállítási tevékenységét. Már akkor jelentkeztek azoknak a változásoknak az előjelei, amelyek azóta bekövetkeztek. A közelmúltban a megváltozott feltételek alapján értékelték az árumozgatást a MÉSZÖV elnökségi ülésén, figyelembe véve, hogy az elkövetkező időszakban további új feltételrendszert teremt az adózási reform és az új közlekedési törvény. Már az 1984. évi jelentés is foglalkozott a szövetkezeti járműpark mennyiségi és minőségi változásával. Az elmúlt két évben csaknem 10 százalékos csökkenést mutatnak a számok. A korlátozott járműbeszerzési feltételek ellenére a szövetkezetek minőségi átalakítást is végrehajtottak. Elsősorban a kiöregedett, nagy ráfordítást igénylő járművektől váltak meg. A költségek csökkentését segítette a benzinüzemű gépkocsik lecserélése. Helyettük dízel-üzemű gépkocsikat szereztek be. Sajnos a járműfenntartás költségei a vizsgált időszakban tovább emelkedtek. Az idén a gépkocsijárulék összege 50 százalékkal, az üzemanyag ára 10 százalékkal nőtt. A javítás is egyre drágább. Ilyen körülmények között ma sem lehet befejezettnek tekinteni a járműparkra vonatkozó ésszerűsítési intézkedéseket, melyek célja a növekvő költségek ellensúlyozása. Vasúton költségesebb A szövetkezeti forgalomban a vasúton szállított áruk zöme építő- és tüzelőanyag. A címzettnek a vasút értesítése alapján az engedélyezett rakodási időn bélül ki kell ürítenie a kocsit és az árut a telephelyre szállítani. Ehhez rakodó- vagy emelőgépekre is szükség van a szállítóeszközökön és a szállító- munkásokon kívül. A vasúton érkező áru fogadása tehát rendkívül költséges, amelyet még az is növel, hogy nem tudják megfelelően kihasználni a gépeket és szállítóeszközöket a viszonylag alacsony mennyiség és a rendszertelen érkezés miatt. Az említett feltételeket a szövetkezetek nem tudják gazdaságosan vállalni, ezért a vasútállomásról történő szállítást általában állami vagy magánfuvarozónak engedik át. A tüzéptelepek nagyobb része szerződéses formában bonyolítja a forgalmat. A vállalkozók gyökeresen megváltoztatják a hagyományos szállítási szerkezetet. Saját szállítóeszközük van, esetleg rakodógépet is beszereznek. Szívesebben kötnek szerződést a magánfuvarozóval, nagymértékben térítik lé a szállítást a vasútról a közútra. Mindezek hozzájárultak a vasúti forgalom csökkenéséhez. Csupán egy összehasonlító szám: 1980-ban csaknem 14 ezer vagon-érkezett a szövetkezetek számára, az elmúlt évben nyolcezer. A rakodás megszervezése viszont évek óta javul. Ezt mutatja a kocsiálláspénz összege is. 1980-ban 5 millió 700 ezer forintot meghaladó összeget fizettek ki a szövetkezetek ezen a címen, tavaly még az egymilliót sem érte el a bírság. Ebben az évben a MÁV 10 százalékkal emelte a kocsiálláspénzt, ezzel szemben a rakodási időt megelőző felkészülési időszakot 3 óráról 6 órára növelte. Vállalkozási formák A szállítási ágazatban is új formák léptek be. Kezdetben a szakcsoport iránt volt érdeklődés, de életképes megvalósítására nem került sor. A költség- térítéses rendszer — ez egy másik forma — meghatározott értékcsökkentést és dolgozói érdekeltséget határoz meg. Egy szövetkezet vezette be tavaly, az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Az átalánydíjas üzemeltetési forma magában foglalja a költségtérítéses rendszer elemeit, ezenfelül a szabad kapacitás felett szabadon rendelkezhet a vállalkozó, megfelelő befizetési kötelezettség mellett. Kísérleti bevezetése egy szövetkezetnél történt meg az elmúlt év végén és az elmúlt hónapban újabb áfész kezdte alkalmazni. Sikere nagyrészt azon múlik, hogy a vállalkozó milyen piaci pozíciót képes kivívni, mert a bevételből a fenntartási, üzemeltetési költségen kívül a szövetkezeti, igazgatási kiadásokhoz is hozzá kell járulnia, sőt bizonyos szintű nyereséget is elvárnak tőle a saját vállalkozási hasznán felül. Hasznosítható tapasztalatok erről a formáról még nem állnak rendelkezésre. . A szövetkezetek gazdálkodása, a kereskedelmi és az ipari tevékenységük megfelelő kiszolgálása szempontjából fontos, hogy a szállítási ágazat élén felkészült irányító legyen. Az elmúlt évben kilenc szövetkezet igazgatósági ülése foglalkozott a szállítás, helyzetével, ez év első félévben pedig két szövetkezet. Teljesítmény szerint Az elnökségi ülés azt is megállapította: a szövetkezetek törekedjenek a gép- kocsipark kihasználására. A szállítás jobb megszervezése, fuvarozás vállalása gazdaságosabbá teheti az ágazatot. A szolgáltatás jellegű szállítási vállalkozás hasznot hoz a szövetkezetnek. A központi előrejelzések szerint a jövőben a lehetőségek köre bővülni fog. A bérezés szempontjából a gépkocsivezetők és a szállítómunkások anyagi érdekeltségét a teljesítmény alapján szükséges növelni. Megtakarítást jelenthet a gépkocsivezetők rakodással való megbízása. Érdemes tehát újraértékelni a szállítási ágazatban kialakított vállalkozási formák előnyeit, hátrányait, hogy a döntések megalapozottabban történjenek. Kereskedő Sándor HA FELMONDANAK A DOLGOZÓNAK Hallgatag vállalatok Segítéskor nem az ő pénzük bánja A múlt év júliusa óta van érvényben az a rendelet, ami szerint ha a munkáltató gazdasági megfontolásokból mond fel egyidejűleg legalább tíz dolgozójának, a tervezett felmondást megelőzően 3 hónappal tájékoztatni köteles a területileg illetékes munkaerő-közvetítő szervet az érintett dolgozók személyi adatairól. Ez azonban az eddigi tapasztalatok szerint sorozatosan elmarad. Erről és következményeiről beszélgettünk dr. Feleky Pállal, a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda igazgatójával. Egyáltalán: voltak, vannak mostanában nagyobb mértékű munkaerő-leépítések megyénkben? — Éppen ez a gond, hogy irodánk is csak szóbeszéd útján értesül róla. Vagy a Petőfi Népéből utólag, mint például arról, hogy a kecskeméti színháztól elbocsátottak 26 dolgozót. A Ganz-MÁVAG halasi gyáregységében negyven munkavállalónak mondtak fel: erről a felmondási idő lejárta előtt nem egészen egy hónappal szerezCsernobili hétköznapok A csernobili atomerőmű körül a helyzet tovább normalizálódik. Az intézkedések hatására az erőmű körüli 30 kilométeres zónában a sugárzás már elérte a biztonságos szintet. Szigorú vizsgálatnak vetették alá az egesz biztonsági rendszert. A három épen maradt energiablokk közül kettő már működik. Hamarosan üzemelni kezd a harmadik is. A balesetet szenvedett negyedik energiablokkot betonszarkofágba zártak. A harmadik és negyedik energiablokk között betonból készült fal állja útját a gammasugárzásnak. Az erőmű dolgozói 15 napig dolgoznak, majd ugyanannyi időt pihennek. Mindegyiküket gondos orvosi ellenőrzésnek vetik alá. Befejezték az erőmű közelében lévő falvak sugármentesítését. A tervek szerint az itt lakók még idén visszatérhetnek lakhelyükre. Az erőmű körüli 10 kilométeres zónában azonban hosszabb időnek kell eltelnie, míg a sugárzás szintje oly mértékben csökken, hogy meg lehet kezdeni, a földművelést. 9 A csernobili atomerőmű ma. tünk tudomást. Tizenhatan voltak, ti- zenketten maradtak, akiket nem tudtak újra elhelyezni — előfordul, hogy lesz köztük olyan, akinek meg kell hosszabbítani a felmondási idejét. — Mi lehet az oka annak, hogy a vállalatok nem jelentik be felmondási szándékukat? — Nem tudom, de szeretném hangsúlyozni: semmiféle hátrány nem éri a munkáltatókat a felmondás miatt. Érheti viszont a dolgozót azáltal, hogy nem kapja meg a segítséget abban az esetben, ha nem sikerül elhelyezkednie. Pedig mindehhez megvannak a szükséges eszközök, lehetőségek. — Amiket-lapunk egy korábbi számában már részletesen ismertettünk, azonban a jelek szerint az érintettek nem vesznek figyelembe. Mik ezek?- Közülük a két legfontosabb: a felmondási idő meghosszabbítása és az elhelyezkedési támogatás. Az előbbi abban az esetben merül fel, ha a dolgozó bekerül az egyidejűleg tíznél nagyobb létszámú leépítésbe, de nem tudnak számára megfelelő új munkahelyet felajánlani. Felmondási idejét — a felettes munkaügyi szerv előzetes hozzájárulásával és ha a dolgozó hajlandó az együttműködésre — a munkáltató köteles meghosszabbítani: ennek időtartama maximum hat hónap lehet. — A meghosszabbított felmondási időre a dolgozót mentesíteni kell a munkavégzés alól, viszont az átlagkeresete megilleti. — Igen, de az így kifizetett pénzt a munkáltatónak az állami költségvetésből megtérítik. Ez az összeg egyébként nem része a bérköltségnek, tehát mentes a bér- és a kereseti adó alól. A következményeket tekintve tehát nincs elfogadható indoka annak, miért mulasztják el bejelenteni- a tervezett felmondást. Annál inkább kifogásolható ez a vállalati magatartás, mivel a területileg illetékes munkaközvetítő szerveket akadályozzák meg abban, hogy segítsenek a dolgozónak megfelelő új munkahelyet keresni. — Mi számít megfelelőnek? — Ami a dolgozó képzettségi szintjének (a külön jogszabályban meghatározott átképzést is figyelembe véve), egészségi állapotának megfelel, a várható kereset a meglévőnél legfeljebb tíz százalékkal kevesebb, a napi munkába járás — tömegközlekedési eszközzel — a két órát nem haladja meg. Ez utóbbi feltételnél azonban az átszállási, várakozási idő nem vehető figyelembe. — Mi történik, ha fél év múltán sem tud a dolgozó elhelyezkedni? — Részére — legfeljebb további hat hónapig — elhelyezkedési -támogatás jár. Ennek mértéke a folyósítás első három hónapjában a nettó átlagkereset 75 százaléka, a második három hónapban 60 százaléka. A támogatás időtartama munkaviszonyban töltött idpnek számít, az összeget — aminek folyósításáról a lakóhely szerint -illetékes munkaügyi szolgáltató iroda gondoskodik — a társadalombiztosítási szabályok szerint munkabérként kell figyelembe venni. Mindettől a humánus gondoskodástól elesik a dolgozó, ha vállalata nem jelenti be a rendeletnek megfelelően a munkaviszonyban bekövetkezett változást. Mi lehet az oka, hogy a vállalatok elmulasztják bejelentési kötelezettségüket? Ezzel a kérdéssel felkerestük a munkaügyi szolgáltató iroda igazgatója által példaként említett kiskunhalasi Ganz- MÁVAG gyárat. Az erről szóló cikkünket lapunk egy későbbi számában közöljük. Almási Márta 4 í
