Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 2.

A vásárhelyi találkozó

Erdélyi magyarok tanácskozása ötven évvel ezelőtt

„AZ ANYAGNAK, A VASNAK IS VAN LELKE”

A szakoktató remeke

0 Az érseki kastély bejáratát díszíti ez a míves munka. (Rádi György felvétele)

Ötven esztendeje rendezték meg Marosvásárhelyen az erdélyi magyar fiatal értelmiség találkozóját, amely a mindinkább kibontakozó, antifasiszta' népfront szellemében kívánt választ adni a kisebbségi sorban élő tömegek nagy kérdéseire. Szervezői és résztvevői a harmincas évek elején fellépő fiatal írók, tudósok és publicisták voltak. E „második” erdélyi nemzedék számára már adott életközeget jelentett a kisebbségi lét. A fiatalok helyzete a nemzetiségi társadalom szociális átrétegző- dését mutatta: soraikban a kispolgári és paraszti származásnak, illetve kulturális háttérnek volt meghatározó szerepe. Jól ismerték a román nép helyzetét, a román nyelvet és kultúrát is, és ennek nyomán úgy gondolták, hogy az elnyomott nemzetiségi tömegeknek a román progresszióval, a román munkásmozgalommal kell összefogniok, s közösen kell harcolniok a demokratikus átalakulásért, és ennek következtében a nemzetiségi autonómiáért.

A népfrontos találkozó tervét a baloldali fiatalokat tömörítő Ady Társaság nevében Balogh Edgár vetette fel, s a terv megvalósítását szorgalmazta Tamási Áron is, midőn megírta Cselekvő erdélyi ifjúság cimű nagyhatású cikksorozatát. 1937 augusztusában jelent meg a Vásárhelyi Találkozó előkészítő bizottságának felhívása, amely a többi között a következőket tartalmazta: „Szükségesnek látjuk társadalmunk átformálását abból a célból, hogy az erdélyi magyarság egyetemes érdekének a síkján az osztályok közötti választófal eltűnjék. A falusi kisbirtokos rétegnek és a munkásságnak kell alkotnia azt az erős nemzetiségi testet, melyet a U nevelő értelmiséggé alakult középosz- r tálynak kell szolgálnia.” Ilyen előzméMeteorológiai

házikó

1911-ben építtette az akkori Városszépítő Egyesület Sopronban azt a — ma már idegen- forgalmi látványosságnak is beillő — meteorológiai házikót, amelynek építészeti látványossága mellett gyakorlati haszna is van még mindig. Műszerei tájékoztatást adnak az összes olyan időjárási adatról, amely szükséges a meteorológusok munkájához.

nyék után ült össze október 2-ától 4-éig a találkozó, amely azután Tamási Áron elnökletével tartotta meg tanácskozásait.

Tamási elnöki megnyitója közös munkára és felelősségvállalásra szólította fel a megjelenteket. „Mindenki felelős a munkában — szögezte le —: mutassatok hát emelkedett lélekkel utat! És ahogy férfiakhoz illik, adjátok vissza a szónak erkölcsi tartalmát, nemzeti súlyát és emberi hitelét. Gondoljatok arra, hogy vizsgán álltok népetek előtt, s hogy az erdélyi magyarság történelme rajtatok keresztül azt a generációt fogja megmérni, amely nem a legnagyobb felelősséggel tartozik népének.” Az elnöki megnyitót előadások és beszámolók követték. Ezek sorában Albrecht Dezső az erdélyi magyarság „társadalmi alkatáról” és ennek átalakulásáról, dr. Asztalos Sándor az erdélyi magyarság közjogi és nemzetközi jogi helyzetéről, Kacsó Sándor az erdélyi magyar és román nép „építő együttélésének feltételeiről és útjáról”, Pálffy Antal az iskolai oktatás helyzetéről, illetve az iskolán kívüli népművelésről, Szemlér Ferenc az erdélyi mar gyár tudományos, irodalmi és művészeti életről, Gagyi László a kisebbségi sajtóról, Nagy István a munkástömegek helyzetéről, Vita Sándor az erdélyi magyar közgazdasági politikáról, gróf Teleki Adám pedig az erdélyi magyar mezőgazdaságról beszélt.

Az előadásokat mindig vita követte, s e viták figyelembevételével adták közre a Hitvallás cimű záróhatározatof. „A Vásárhelyi Találkozón megjelent fiatal romániai magyar értelmiség — hangzott e határozat — a legteljesebb nemzeti, szociális 9s politikai egység vágyától áthatva kimondja, hogy az

erdélyi magyarság minden egyes tagjára a sorskérdéseink és küzdelmeink iránti érdeklődés, tevőleges szolgálat és munka hárul. A magyarság minden egyes tagjának teljesítenie kell mind anyagi, mind szellemi tehetségéhez mérten kötelességét magára hágyott nemzetünk iránt.” Ugyanez a határozat a következő szavakkal fordult a többségi nemzet képviselőihez: „A Marosvásárhelyen összegyűlt fiatalság egy szabadságot szerető nép nyíltságával fordult a nemzet álmaiban beteljesült és Gyulafehérvár magas szelleméhez felemelkedni tudott román néphez és irányítóihoz, hogy az élet- és az emberi jogaiban veszélyeztetett magyarság számára találja meg azt a módot, amely a lelki kibéküléshez, egymás becsületes megértéséhez vezet, és a történelmi egymásrautaltságban élő két nép számára a szabad testvéri együttélés lehetőségeit megteremti.”

A legszélesebb összefogás keretében rendezett „ifjúsági parlament” a népfrontgondolat jegyében végezte munkáját, midőn a munkásság, a parasztság és a progresszív értelmiség szövetségét szorgalmazta, s a romániai magyarság szociális és nemzetiségi kérdéseinek megoldására tett gyakorlati javaslatokat. Az európai népfrontmozgalmakhoz és különösen a magyarországi Márciusi Fronthoz hasonlóan jelölte meg a követendő utat. S ha a további közös cselekvést a Közép- Európát hamarosan elborító fasizmusnak sikerült is megakadályoznia, a Vásárhelyi Találkozó szelleme és politikai öröksége továbbra is megmaradt. Ezt az örökséget méltán vállalhatják a mi korunk nemzedékei is.

Pomogáts Béla

WK&SM&

JnHMäS

A jelenlegi formájában látható kalocsai érseki kastélyt kétszáz évvel ezelőtt Batthyány József építtette. A kétemeletes, igen finom arányú barokk épületet míves kovácsoltvas munkák díszítik. A kertkapu feletti boltív kovácsoltvas remekművét — amelyet Herold kovácsmester a kastély építésével egy időben készített — olyannyira kikezdte az idő, hogy pótlása indokolttá vált.

A Kalocsai Vas- és Fémipari Kisszövetkezet vállalkozott e nem mindennapi feladatra. A kollektívában ugyanis van egy kitűnő szakember, akire bizton számíthattak: Tóth János szakoktató.

1 Az ilyen megbízás igen ritka. Megvallom, nem volt könnyű teljesíteni, mert az eredeti vasmunka hasonmását kellett elkészíteni. Mielőtt az érdemi feladathoz kezdtem volna, jó néhány szakkönyvet átnéztem — mondja Tóth János. — Először papírból szerkesztettem ki a virágokat, a különféle díszítőelemeken, és csak azután nyúltam a fémhez. A júniusi 40 fokos melegben birkóztam a vassal a kovácstűz mellett. Aprólékos, kicsit lassú munkával születtek meg a levelek, a tulipánok, a különféle díszítőelemek. Égy hónap is eltelt, amikor az összeállítással foglalkozhattam.

— Kisgyerekkorom óta megvan a barkácsoló kedvem. Nem az elvont ismeretek vonzottak, hanem a technika, amely kézzelfogható eredményt ad. Ki tudtam magamat élni a különböző vasmunkákban. Az anyagokhoz, a fémekhez való kötődés, a megmunkálás, a munkadarabok elkészítésének öröme, úgy érzem, átragad a gondjaimra bízott tanulókra is. Némi túlzással azt is mondhatom, hogy a város és a környék szerkezetlakatosai az én műhelyemben nőttek fel, s lettek mesterré, üzemvezetővé. Tanműhelyemben igen nagy fegyelmet követelek meg. Lazítani, kibújni a feladatok alól nem lehet. Egész munkaidő alatt együtt vagyok a gyerekekkel, velük dolgozom, így a kapcsolat igen szoros. Sosem az íróasztal mellől oktattam, irányítottam őket.

— Hogyan indultam el a pályán? 1943-ban mentem általánosműszerész- tanoncnak. Amikor felszabadultam,

„1947-|?ep,, egy, .epitpjp^ri., vállalathoz kerültem, ahol a lakatosmunka sokféle ágával ismerkedtem meg. Kiváló mesterektől lestem el a műlakatosság fogásait. Öt évet töltöttem Pesten, majd

hazajöttem Kalocsára. Az akkori Vas- és Fémipari KTSZ általános műszerészként és lakatosként alkalmazott. Az igazság az, hogy mindent kellett csinálni, amit a megrendelő kívánt. Megbízást kaptam 1957-ben a tanműhelyünk vezetésére.

— Többször is el akartak „csábítani” a szövetkezettől. Több pénzt, nagyobb lehetőséget ígértek. De én nem mentem, mert főnökeimmel, a munkatársakkal igen jó viszonyban voltam. Majdnem mindig azt csináltam, olyan munkát, amilyet .szerettem, A megszerzett bizalom, a jó munkahelyi légkör népi engedte, hogy néhány, száz forintért feladjam a múltam.

— Többen kérdezték már, hogy mi

is vagyok én tulajdonképpen: müko- vács, műlakatos, díszműkovács? Lakatosnak tartom magam és szakoktatónak. Az anyagnak, a vasnak is van lelke, én tudom ... Van, aki megszállottnak tart. Olyan is, aki kétkedve kérdezi, hogy megéri-e kitartani a szövetkezet, a tanműhely mellett. Erre én mindig azt válaszoltam, hogy igen. Vissza merek tekinteni az elvégzett munkámra, értelmét látom a fáradozásnak, a-gyerekekkel való törődésnek. S hogy mást ne mondjak, ez a műhelyünkben készült kovácsoltvas munka legalább két-háromszáz évig díszíti majd a kastély bejáratát.’

Tamás László

TŐPRENGETŐ

Senki sem olyan okos, mint gondolja.

(Agatha Christie) *

A legtudósabbak köztünk csak abban az egyben különböznek a tudatlanoktól, hogy módjukban áll sokféle és bonyodalmas tévedésekkel szórakozniuk.

(Anatole France)

A tudás *

A tudatlanság démoni erő.

(Illés Endre)

*

Jól tudod, az edző a futóból vagy az ökölvívóból világbajnokot faraghat, de maga nem versenyez.

(Azim Nesin)

*

Fogd hát e sárgult pergamenleket. E fóliánsokat, miken penész ül, dobd tűzre mind. Ezek feledtetik saját lábunkon a járást velünk, és megkímélnek a gondolkodástól.

(Madách Imre)

*

Mások helyett mindannyian bölcsek vagyunk.

(Anré Maurois) Gyűjtötte: Havasházi László

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; | szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út

5.; C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- száltás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-340); Lakitelek dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162).

BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonos- tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek; Csanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és környék lakói részére minden szombaton

8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyeiét szombaton reggel 7 órától/ hétfő reggel 7* óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken:' szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-261).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba 219-es mellék).

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, István u. 30. T.: 19); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, orvosi rendelő, T.: 33).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc; Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság

tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy.

u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth utca 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132!; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19. Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő .reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106):

KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A T.: 12-524); Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A T.: 12-482); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbu- hin u. 28. T.: 31); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsbor-1 sód, Dózsa u. 13,); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsu- zsity J. (Csátalja, Damjanich u. 2.).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya,. Foktő, BAFAMI: dr. Simon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós:

310); Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Biró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske-, Marx u. 66. T.: 12); Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.)

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59» T.:

24-168); Kecskemét, Ballószög, Helvé- cil, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869); Ja- ^ kabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky

J. (Jakabszállás, Petőfi u. 2,6. T.: 72- 075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43- 192); Lajosmizse: dr. Cserényi-P. (Lajosmizse, Véreb u. 2/A T.: 137); Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202); Szabadszállás, Fülöpsz^llás: dr.

Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u.

1.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.); Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.).

KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. III/5. T.: 62- 645); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/A T.: 42- 118); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828); Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas

G. u. 17f T.: 22-554); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070); Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 3. T.: 223); Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102); Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35); Bácsalmás, Csikéria, Bácssző- lős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth*u. 21. T.: 4); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).