Petőfi Népe, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. október 2. A vásárhelyi találkozó Erdélyi magyarok tanácskozása ötven évvel ezelőtt „AZ ANYAGNAK, A VASNAK IS VAN LELKE” A szakoktató remeke 0 Az érseki kastély bejáratát díszíti ez a míves munka. (Rádi György felvétele) Ötven esztendeje rendezték meg Ma­rosvásárhelyen az erdélyi magyar fiatal értelmiség találkozóját, amely a mind­inkább kibontakozó, antifasiszta' nép­front szellemében kívánt választ adni a kisebbségi sorban élő tömegek nagy kérdéseire. Szervezői és résztvevői a harmincas évek elején fellépő fiatal írók, tudósok és publicisták voltak. E „második” erdélyi nemzedék számá­ra már adott életközeget jelentett a ki­sebbségi lét. A fiatalok helyzete a nem­zetiségi társadalom szociális átrétegző- dését mutatta: soraikban a kispolgári és paraszti származásnak, illetve kultu­rális háttérnek volt meghatározó szere­pe. Jól ismerték a román nép helyzetét, a román nyelvet és kultúrát is, és ennek nyomán úgy gondolták, hogy az elnyo­mott nemzetiségi tömegeknek a román progresszióval, a román munkásmoz­galommal kell összefogniok, s közösen kell harcolniok a demokratikus átala­kulásért, és ennek következtében a nemzetiségi autonómiáért. A népfrontos találkozó tervét a bal­oldali fiatalokat tömörítő Ady Társa­ság nevében Balogh Edgár vetette fel, s a terv megvalósítását szorgalmazta Ta­mási Áron is, midőn megírta Cselekvő erdélyi ifjúság cimű nagyhatású cikkso­rozatát. 1937 augusztusában jelent meg a Vásárhelyi Találkozó előkészítő bi­zottságának felhívása, amely a többi között a következőket tartalmazta: „Szükségesnek látjuk társadalmunk át­formálását abból a célból, hogy az er­délyi magyarság egyetemes érdekének a síkján az osztályok közötti választó­fal eltűnjék. A falusi kisbirtokos réteg­nek és a munkásságnak kell alkotnia azt az erős nemzetiségi testet, melyet a U nevelő értelmiséggé alakult középosz- r tálynak kell szolgálnia.” Ilyen előzmé­Meteorológiai házikó 1911-ben építtette az akkori Városszépítő Egyesület Sop­ronban azt a — ma már idegen- forgalmi látványosságnak is be­illő — meteorológiai házikót, amelynek építészeti látványos­sága mellett gyakorlati haszna is van még mindig. Műszerei tájékoztatást adnak az összes olyan időjárási adatról, amely szükséges a meteorológusok munkájához. nyék után ült össze október 2-ától 4-éig a találkozó, amely azután Tamási Áron elnökletével tartotta meg tanács­kozásait. Tamási elnöki megnyitója közös munkára és felelősségvállalásra szólí­totta fel a megjelenteket. „Mindenki felelős a munkában — szögezte le —: mutassatok hát emelkedett lélekkel utat! És ahogy férfiakhoz illik, adjátok vissza a szónak erkölcsi tartalmát, nemzeti súlyát és emberi hitelét. Gon­doljatok arra, hogy vizsgán álltok né­petek előtt, s hogy az erdélyi magyar­ság történelme rajtatok keresztül azt a generációt fogja megmérni, amely nem a legnagyobb felelősséggel tartozik né­pének.” Az elnöki megnyitót előadá­sok és beszámolók követték. Ezek so­rában Albrecht Dezső az erdélyi ma­gyarság „társadalmi alkatáról” és en­nek átalakulásáról, dr. Asztalos Sándor az erdélyi magyarság közjogi és nem­zetközi jogi helyzetéről, Kacsó Sándor az erdélyi magyar és román nép „építő együttélésének feltételeiről és útjáról”, Pálffy Antal az iskolai oktatás helyzeté­ről, illetve az iskolán kívüli népműve­lésről, Szemlér Ferenc az erdélyi mar gyár tudományos, irodalmi és művé­szeti életről, Gagyi László a kisebbségi sajtóról, Nagy István a munkástöme­gek helyzetéről, Vita Sándor az erdélyi magyar közgazdasági politikáról, gróf Teleki Adám pedig az erdélyi magyar mezőgazdaságról beszélt. Az előadásokat mindig vita követte, s e viták figyelembevételével adták köz­re a Hitvallás cimű záróhatározatof. „A Vásárhelyi Találkozón megjelent fiatal romániai magyar értelmiség — hangzott e határozat — a legteljesebb nemzeti, szociális 9s politikai egység vágyától áthatva kimondja, hogy az erdélyi magyarság minden egyes tagjá­ra a sorskérdéseink és küzdelmeink iránti érdeklődés, tevőleges szolgálat és munka hárul. A magyarság minden egyes tagjának teljesítenie kell mind anyagi, mind szellemi tehetségéhez mérten kötelességét magára hágyott nemzetünk iránt.” Ugyanez a határo­zat a következő szavakkal fordult a többségi nemzet képviselőihez: „A Ma­rosvásárhelyen összegyűlt fiatalság egy szabadságot szerető nép nyíltságával fordult a nemzet álmaiban beteljesült és Gyulafehérvár magas szelleméhez felemelkedni tudott román néphez és irányítóihoz, hogy az élet- és az emberi jogaiban veszélyeztetett magyarság számára találja meg azt a módot, amely a lelki kibéküléshez, egymás be­csületes megértéséhez vezet, és a törté­nelmi egymásrautaltságban élő két nép számára a szabad testvéri együttélés lehetőségeit megteremti.” A legszélesebb összefogás keretében rendezett „ifjúsági parlament” a nép­frontgondolat jegyében végezte mun­káját, midőn a munkásság, a paraszt­ság és a progresszív értelmiség szövet­ségét szorgalmazta, s a romániai ma­gyarság szociális és nemzetiségi kérdé­seinek megoldására tett gyakorlati ja­vaslatokat. Az európai népfrontmoz­galmakhoz és különösen a magyaror­szági Márciusi Fronthoz hasonlóan je­lölte meg a követendő utat. S ha a további közös cselekvést a Közép- Európát hamarosan elborító fasizmus­nak sikerült is megakadályoznia, a Vá­sárhelyi Találkozó szelleme és politikai öröksége továbbra is megmaradt. Ezt az örökséget méltán vállalhatják a mi korunk nemzedékei is. Pomogáts Béla WK&SM& JnHMäS A jelenlegi formájában látható kalo­csai érseki kastélyt kétszáz évvel eze­lőtt Batthyány József építtette. A két­emeletes, igen finom arányú barokk épületet míves kovácsoltvas munkák díszítik. A kertkapu feletti boltív ko­vácsoltvas remekművét — amelyet He­rold kovácsmester a kastély építésével egy időben készített — olyannyira ki­kezdte az idő, hogy pótlása indokolttá vált. A Kalocsai Vas- és Fémipari Kisszö­vetkezet vállalkozott e nem mindenna­pi feladatra. A kollektívában ugyanis van egy kitűnő szakember, akire bizton számíthattak: Tóth János szakoktató. 1 Az ilyen megbízás igen ritka. Megvallom, nem volt könnyű teljesíte­ni, mert az eredeti vasmunka hasonmá­sát kellett elkészíteni. Mielőtt az érde­mi feladathoz kezdtem volna, jó né­hány szakkönyvet átnéztem — mondja Tóth János. — Először papírból szer­kesztettem ki a virágokat, a különféle díszítőelemeken, és csak azután nyúl­tam a fémhez. A júniusi 40 fokos me­legben birkóztam a vassal a kovácstűz mellett. Aprólékos, kicsit lassú munká­val születtek meg a levelek, a tulipá­nok, a különféle díszítőelemek. Égy hónap is eltelt, amikor az összeállítás­sal foglalkozhattam. — Kisgyerekkorom óta megvan a barkácsoló kedvem. Nem az elvont is­meretek vonzottak, hanem a technika, amely kézzelfogható eredményt ad. Ki tudtam magamat élni a különböző vas­munkákban. Az anyagokhoz, a fémek­hez való kötődés, a megmunkálás, a munkadarabok elkészítésének öröme, úgy érzem, átragad a gondjaimra bízott tanulókra is. Némi túlzással azt is mondhatom, hogy a város és a környék szerkezetlakatosai az én műhelyemben nőttek fel, s lettek mesterré, üzemveze­tővé. Tanműhelyemben igen nagy fe­gyelmet követelek meg. Lazítani, ki­bújni a feladatok alól nem lehet. Egész munkaidő alatt együtt vagyok a gyere­kekkel, velük dolgozom, így a kapcso­lat igen szoros. Sosem az íróasztal mel­lől oktattam, irányítottam őket. — Hogyan indultam el a pályán? 1943-ban mentem általánosműszerész- tanoncnak. Amikor felszabadultam, „1947-|?ep,, egy, .epitpjp^ri., vállalathoz kerültem, ahol a lakatosmunka sokféle ágával ismerkedtem meg. Kiváló mes­terektől lestem el a műlakatosság fogá­sait. Öt évet töltöttem Pesten, majd hazajöttem Kalocsára. Az akkori Vas- és Fémipari KTSZ általános műsze­részként és lakatosként alkalmazott. Az igazság az, hogy mindent kellett csinálni, amit a megrendelő kívánt. Megbízást kaptam 1957-ben a tanmű­helyünk vezetésére. — Többször is el akartak „csábíta­ni” a szövetkezettől. Több pénzt, na­gyobb lehetőséget ígértek. De én nem mentem, mert főnökeimmel, a munka­társakkal igen jó viszonyban voltam. Majdnem mindig azt csináltam, olyan munkát, amilyet .szerettem, A megszer­zett bizalom, a jó munkahelyi légkör népi engedte, hogy néhány, száz forin­tért feladjam a múltam. — Többen kérdezték már, hogy mi is vagyok én tulajdonképpen: müko- vács, műlakatos, díszműkovács? Laka­tosnak tartom magam és szakoktató­nak. Az anyagnak, a vasnak is van lelke, én tudom ... Van, aki megszál­lottnak tart. Olyan is, aki kétkedve kér­dezi, hogy megéri-e kitartani a szövet­kezet, a tanműhely mellett. Erre én mindig azt válaszoltam, hogy igen. Vissza merek tekinteni az elvégzett munkámra, értelmét látom a fárado­zásnak, a-gyerekekkel való törődésnek. S hogy mást ne mondjak, ez a műhe­lyünkben készült kovácsoltvas munka legalább két-háromszáz évig díszíti majd a kastély bejáratát.’ Tamás László TŐPRENGETŐ Senki sem olyan okos, mint gon­dolja. (Agatha Christie) * A legtudósabbak köztünk csak abban az egyben különböznek a tu­datlanoktól, hogy módjukban áll sokféle és bonyodalmas tévedésekkel szórakozniuk. (Anatole France) A tudás * A tudatlanság démoni erő. (Illés Endre) * Jól tudod, az edző a futóból vagy az ökölvívóból világbajnokot faraghat, de maga nem versenyez. (Azim Nesin) * Fogd hát e sárgult pergamenleket. E fóliánsokat, miken penész ül, dobd tűzre mind. Ezek feledtetik saját lá­bunkon a járást velünk, és megkí­mélnek a gondolkodástól. (Madách Imre) * Mások helyett mindannyian böl­csek vagyunk. (Anré Maurois) Gyűjtötte: Havasházi László KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; | szombaton, vasárnap és ün­nepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőt­teknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5.; C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- száltás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-340); Lakitelek dr. Gli­ed I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Ber­csényi u. 13. T.: 94); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács­borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonos- tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek; Csanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnád­udvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és kör­nyék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőinté­zet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyeiét szombaton reggel 7 órá­tól/ hétfő reggel 7* óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken:' szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombat reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba 219-es mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Fájsz, Dus­nok: dr. Juhász D. (Fájsz, István u. 30. T.: 19); Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, orvosi rendelő, T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász­ló, Csólyospálos, Kömpöc; Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalo­csa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth utca 5.; Kiskunfélegyháza: At­tila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvad­kert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u. 132!; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19. Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő .reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106): KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A T.: 12-524); Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A T.: 12-482); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbu- hin u. 28. T.: 31); Bácsborsód, Mada­ras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsbor-1 sód, Dózsa u. 13,); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Zsu- zsity J. (Csátalja, Damjanich u. 2.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya,. Foktő, BAFAMI: dr. Simon E. (Kalo­csa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalk­szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dó­zsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310); Dunavecse, Apostag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Biró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Babos L. (Du­napataj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Vén J. u. 24. T.: 11); Mis­ke, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske-, Marx u. 66. T.: 12); Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59» T.: 24-168); Kecskemét, Ballószög, Helvé- cil, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecs­kemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869); Ja- ^ kabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 2,6. T.: 72- 075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43- 192); Lajosmizse: dr. Cserényi-P. (La­josmizse, Véreb u. 2/A T.: 137); Tisza­kécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Ke­rekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunba­racs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Ke­rekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.); Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5.); Kunszentmik­lós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi ltp. B. ép. T.: 202); Szabadszállás, Fülöpsz^llás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kő­vágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2.); Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfél­egyháza, Batthyány u. 1. III/5. T.: 62- 645); Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy-né (Lakitelek, Petőfi u. 3/A T.: 42- 118); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyos­pálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Ta­nácsköztársaság u. 66. T.: 31-828); Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17f T.: 22-554); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070); Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 3. T.: 223); Borota, Rém: dr. Boldi­zsár J. (Rém, Petőfi u. 23.); Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102); Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35); Bácsalmás, Csikéria, Bácssző- lős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth*u. 21. T.: 4); Tataháza, Bács­almás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tata­háza, Kossuth u. 39. T.: 10).

Next

/
Oldalképek
Tartalom