Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-09 / 212. szám

1987. szeptember 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Revizorok, számlák, főkönyvek Az adó és a hivatal Szeptember 16-a után gyorsulnak fel az események Miről beszélnek manapság legtöbbet az emberek? Anélkül, hogy megkérdeznék bármelyik kőzvéleménykutatással foglalkozó intézetet, bizton állíthatjuk: a várható adóreform következményeiről. Politikusok, miniszterek, különféle pénzügyi szakemberek szólaltak már meg a tömegtájékoztatás csatornáin, s az utca embere olyan fogalmak között próbál meg eligazodni, mint a bérbruttósítás, hozzáadott érték, adókulcsok, támogatás és diszpreferencia. Most arra voltunk kíváncsiak, mit csinálnak a revizorok. Rájuk vár ugyanis majd felkészíteni a vállalatoknál dolgozó hogy megfelelően el tudjanak igazodni az Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósá­gának, valamint a megyei adófelügye­lőségnek két-két munkatársával beszél­gettünk. * * * Az Ellenőrzési Hivatalban Fehér Sándorné főrevizor és Bereczki Lajos főmunkatárs válaszolt a kérdésekre: — Jelenlegi munkaidejükben milyen arányban oszlik meg a hagyományos feladatkör, illetve a felkészülés az új adórendszerre? — Még száz százalékban a korábbi feladatoknak teszünk eleget — mondja Fehér Sándorné. — Az 1985-ös és 86- os mérlegeket vizsgáljuk, s ezt a mun­kát eredetileg szeptember 15-re kellett volna befejezni. A mostani határidő október 15. — Addigra készen lesznek? — Igen, mert több célvizsgálatot nem tartunk. A mérleg és a költségveté­si kapcsolatok valódiságának ellenőr­zése mellett olyan munkákat is el kel­lett végezni, mint például a jövedelem- termelő képesség alakulásának vizsgá­lata, vagy az elmaradt intézkedések fel­tárása. A szorosan vett pénzügyi el­lenőrzésnél ez jóval nehezebb volt. — A pénzügyminisztérium egyik ille­tékesétől' februárban azt hallottam, hogy az adóapparátus szakemberei már áprilistól tanfolyamokon vesznek részt, hogy ősztől már ők készíthessék fel a vállalati dolgozókat. a végrehajtás oroszlánrésze, s nekik kell pénzügyi és számviteli szakembereket is, új szabályok technikai részleteiben. — Június 29-én voltunk egy rendez­vényen, ahol öt előadásban ismertették az adóreform gazdaságpolitikai hátte­rét, s az éppen érvényes részleteket. Azóta ki-ki önszorgalomból, a sajtó, rá­dió és televízió útján tájékozódik, éppen úgy, mint bármelyik más állampolgár. — Ennél azért többet foglalkozunk a dologgal — veszi át a szót Bereczki Lajos. — Havonta osztályértekezlete­ken beszéljük meg az új adórendszer előkészítésének aktuális' állapotát. Szeptember 16-a után gyorsulnak majd fel az események. A hivatal érintett dol­gozóinak tesztvizsgát kell tenniük az új szabályok ismeretéből, s aki nem felel meg, az könnyen megkaphatja a fel­mondását. — Véleményük szerint a gazdálko­dók hogyan tudnak majd átállni? — Ha erre nyilatkoznánk, azt csak jóslásnak lehetne tekinteni — mondja Fehér Sándorné. — Az biztos, hogy rendkívül megnövekszik majd a szám­laforgalom, s az új adórendszer az ed­diginél sokkal részletesebb és bonyolul­tabb nyilvántartásokat követel. A számlákra fel kell vezetni az adók összegét, az anyagkiadással és elszámo­lással pedig együtt kell mozgatni az adót is. Ennek most még a mechaniz­musát sem tudom belátni, bár remé­lem, hogy ez csak nekem kérdés, az illetékeseknek nem. Nagyban változik majd például egy kontírozó könyvelő munkája. Sok termelőszövetkezetben még számítógép sincs, amire pedig az eddiginél is nagyobb szükség lesz. Kü­t Fehér Sándorné és Bereczki Lajos munka közben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzé­si Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságán. lön problémakör a meglévő rendszerek átprogramozása. Nem lesz tehát köny- nyű az átállás, de az ellenkezőjét senki sem állította. — Megkönnyíti viszont a könyve­lést, hogy egységes vagyonalap-számla lesz — szól közbe újra Bereczki Lajos. — Bár igaz, hogy a forgalmi adó kilenc számon fut majd. A vállalatok és szö­vetkezetek dolgozóinak felkészítéséért pedig elsősorban az ottani vezetők fele­lősek. Mi minden segítséget meg fo­gunk adni. — Görögországban a hozzáadott ér­ték típusú általános forgalmi adó beve­zetése öt évet vett igénybe. Erről mi a véleményük? — Ez túl sok idő. Ha működik a rendszer, akkor lehet a buktatóit meg­ismerni, nem pedig a kidolgozás idő­szakában, legyen az bármilyen hosszú. Valamit mindenképpen tenni kell, s ha ebbe most merészen belevágunk, akkor az adórendszer alkalmazását illetően öt év alatt többre jutunk, mint a görögök. Ezt minden nehézség ellenére remélem — fejezte be Fehér Sándorné. • * * A Megyei Adófelügyelőség a kisipa­rosok, kiskereskedők, gebinesek, orvo­sok és hasonló jogállású személyek acjózását felügyeli. — Én, mint állampolgár, kapcsolat­ba kerülhetek-e a felügyelőséggel? — Ha a béren és fizetésen kívül, amelynek adóztatását a munkaadó végzi, egyéb jövedelme is lesz, akkor igen — mondja Túri Istvánná előadó. — Önök milyen tapasztalatokat sze­reztek az eddigi előkészületek során? — Szerintem az emberek nemigen értik, miért is van szükség az adóre­formra — válaszol Kele István főelő­adó. — Legjellemzőbb tapasztalat a tanácstalanság és várakozás. Kisiparo­sok gyakran felkeresnek bennünket ilyen kérdésekkel, hogy elvállalják-e ezt vagy azt a munkát, vagy ne. Ezt nem tudjuk helyettük eldönteni. — Milyen változás várható a kisipa­rosok pénztárkönyvének vezetésében? Vagy kérdezhetném azt is, hogy mi ösz­tönöz majd engem arra, hogy számlát kérjek mondjuk a fogorvostól? — Kétségtelen, hogy az adóreform egyik célja a láthatatlan jövedelmek megadóztatása — mondja újra Túri Istvánná. — Az is biztos, hogy a ma­gánszemélyek közötti ügyletben titko- lódik el a legtöbb jövedelem. Részletes választ azonban most még nem tudunk adni. Hogy az megszülethessék, meg kell várni az Országgyűlés döntését. Bálái F. István-ísf't . •. -- 5 * A TÁRGYALÓTEREMBŐL Véres húsvét Az idei húsvétvasámapot felhőtlen szórakozásra szánta a kiskunhalasi Kolompár József (Corvin utca 18.). A nap a lehető legjobban indult. Össze­jöttek nála tizenöten, s beszélgettek, ettek-ittak, táncoltak, gitároztak. Az­tán egyszercsak valaki elővett egy kést. Karcolás a mellkason A történet természetesen tovább folytatódik, de előbb néhány mondat a főszereplőről. Kolompár József hu­szonöt éves, cigány családból szárma­zik. Elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, de szakmát már nem szer­zett. Több munkahelyen dolgozott hosszabb-rövidebb ideig, ám sehol nem találta meg igazán a helyét. Letartózta­tása előtt együtt élt Rostás Amáliával. A tanács ugyan kiutalt számukra egy szoba, konyha, kamrás lakást, mert ve­lük együtt élt Kolompár három kisebb testvére és az édesanyja. A fiatal férfi eddig többször állt bíróság előtt. 1978- ban (tizenhatéves korában!) rablás, majd 1980-ban lopás, 1982-ben életve­szélyt okozó testi sértés kísérlete, 1985- ben súlyos testi sértés bűntette miatt kényszerült az idejét börtönökben töl­teni. Az említett húsvétvasámapon Ko­lompár József meglátott az egyik ba­rátjánál egy szarvasagancs utánzatú zsebkést és elkérte tőle. Ám az nem akarta odaadni, csak a „szelíd” erőszak után mondott le róla. Kolompár, hogy sértettségét látványosabban juttassa ki­fejezésre, nagyjelenetet adott elő a tár­saságnak. A késsel megkarcolta saját mellkasát és megvágta a karját. Aztán a hirtelen támadt dulakodás közben a könnyebb sérülésekből még a bicska tulajdonosának is juttatott néhányat. Folytatás fejszével Délután a vendégek távoztával a már eléggé kapatos állapotban lévő Kolompár — a frissen szerzett késével együtt — átment a szomszédba. Ott olyan szokatlan módon viselkedett, hogy még a jó ismerősei is megijedtek tőle. Például a terhes K. J.-nét csóko- lózni hívta, majd az asszony tiltakozá­sa miatt közölte vele, hogy ne nagyon akadékoskodjon, mert „kivágja belőle a gyereket”; Kolompárra többen rá­szóltak, hogy azonnal hagyja abba a molesztálási s távozzon. Az éppen oda­érkező K. K. pedig kifejezetten rendre- utasította. Ám a Kolompárnak egyál­talán nem tetsző szavak miatt a bicska kinyílt a kezében, s elkezdte össze­vissza szurkálni a fiatalembert. A pá­nikba eső K. K.-né közben egy fejszét adott a férje kezébe, hogy az védeni tudja magát. Kolompár ennek láttán haza akart szaladni, de a-több sebből vérző K. K. utolsó erejét megfeszítve követte. Közben kétszer is elesett, s a második alkalomnál kiesett a fejsze a kezéből. Kolompár kihasználva a hely­zetet felkapta a szerszámot, s a fia­talember jobb vállára csapott vele. Szemben a rendőrrel A gyorsan összeszaladó szomszédok azonnal hívták a mentőket és a rendőr­séget. A tömeg akkora volt, hogy Ko­lompár József házánál a rendőrök nem tudtak megállni, így gyalog indultak a lakás felé. Közben K. K. öccse észre­vette, hogy az egyenruhások már a kö­zelben járnak, s szaladt, hogy a fűben fekvő testvéréhez irányítsa őket. Erre Kolompár kirohant a lakásból s a fiú után eredt a nyitott késsel. A rendőrök szerencsére ügyesebbek voltak, s azon­nal felszólították, hogy dobja el a kést. De ő erre semmi hajlandóságot nem mutatott, sőt szúrással fenyegetőzött. Az egyik rendőr ekkor felemelte a gu­mibotot, hogy kiüsse vele a kést Ko­lompár kezéből. Csakhogy a férfi ezt támadásnak vélte, s szembefordulva a rendőrrel átszúrta annak a botot tartó jobb kezét. A másik rendőr a további tragédiát csak „úgy tudta elkerülni, hogy könnygázt használva ártalmat­lanná tette Kolompár Józsefet ♦ * | A Bács-Kiskün Megyei Bíróság Ko­lompár Józsefet egy-egy rendbeli élet­veszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében, magánlaksértés vétségé­ben, felfegyverkezve elkövetett hivata­los személy elleni erőszak bűntettében és súlyos testi sértés bűntettében találta bűnösnek. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül öt év szabadságvesztésre, mellékbüntetésül hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. Az ítélet nem jogerős. T. B. Sötét van (Útleírás) ELŐSZŐ: Szeptember 1-jétöl kí­sérleti jelleggel megváltozott Kecs­kemét közvilágítási rendje. Az Ipari Minisztérium által összeállított, az átlagos fényviszonyokat figyelembe vevő közvilágítási naptár szerint gyúlnak ki az utcai fények. * * * Mivel kalandvágyó természetem nem hagy nyugodni, egyik este elin­dultam hazafelé. Tudtam, hogy utam során kivételes képességekre — vak­világban való tájékozódás, bátorság, kitartás, kötélidegzet j— lesz szük­ség. Felszerelésem hétköznapi ruhá­zatból és egy táskából állt, rövidhul­lámú rádióadót és zseblámpát szán­dékosan nem vettem magamhoz, ugya­nis ezek az eszközök jócskán megköny- nyitették volna a dolgomat, s így leérté­kelték volna az expedícióban nyújtott teljesítményemet. Bár egy szomszédos országban már volt alkalmam tapasztalatokat gyűjteni, az út első szakaszát mégis az akklimati­zálódás jegyében tettem meg. A Sza­badság tértől a Rákóczi út végéig terje­dő távolságot végül is a kirakatokból kiszűrődő fények jóvoltából minden kü­lönösebb nehézség nélkül leküzdöttem. A Vasútkertbe érve tartottam először pihenőt, tudván, hogy erőmet tartalékol­nom kell: a neheze még hátravan. Masz- sziv falként tornyosult előttem az átha- tolhatatlannak tűnő, fekete éj. Órámra pillantva nem láttam semmit, de olyan háromnegyed nyolc lehetett. Nekivágtam, hogy elérjem a kisalul- járót. A kivilágított távolsági buszmeg­állónál embereket láttam. Magyar asz- .szonyok maroknyi csoportja csatlako­zott hozzám, midőn — halált megvető bátorsággal — elhagytam a Cegléd felé induló autóbuszok kocsiállásának ba­rátságosan hunyorgó fényudvarát. A mögöttem sutyorgó hölgy társaság, mint hallottam, csak egy férfira várt, kinek közelségében átkelni merészked­hetett a koromsötét odvával fenyegető kis aluljárón. Torkomban dobogott a szívem, érez­tem, már nem csak magamért vállalom a veszélyt. A vasúti átjáró felé közeledve egy magányos férfitárs — szintén vak­merő utazó? — lépteire lettem figyel­mes, aki halk fütyörészésselfokozta bá­torságát, minthogy füttyös ajkaiból a volgai hajóvontatók dalának melódiáját véltem kiszűrődni. Az aluljáró két falá­hoz tapadva kerültük el egymást, s a felszínen már csak technikai nehézsé­gekkel kellett szembenéznem. (Már amennyiben koromsötétben ez egyálta­lán helyes kifejezés.) Az útviszonyoknak megfelelő sebes­séggel — az egyik lábomat kandi felde- ritbként mindig előre küldve — méterről méterre haladtam célom felé. Mögöttem a bennem bízó asszonyok tömör cso­portja. Ez már az idegek harca volt. Valaki vakvezető kutyáért rimánkodott. A Liszt Ferenc utcához érve sok­koló élményben volt részem: jobbról egy Trabant közeledett. Reflektorá­nak éles fénye úgy hasított szemem­be, mint amikor várfogságban kínló­dó rab arcába mécsest tart a zord porkoláb. Összeszedtem minden erőmet, né­hány lépésre volt csupán otthonom, betaszitottam a lépcsőház ajtaját és remegő kezekkel felgyújtottam a vil­lanyt. S mintha mi sem történt volna, a mindent elöntő fényözönben elin­dultam fölfelé. (A kapunál megtor­pant néhány asszony más férfi után nézett). • * * UTÓSZÓ: A közvilágítási „kí­sérlettel” kapcsolatos tapasztalatai­mat pontosabban nem tudom leírni, mert számomra az egész nem vilá­gos. • Hámori Zoltán ' Az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás ellen Egészségmegőrzési akciók országszerte Országszerte új meg új kezdeménye­zések segítik elő az egészség megőrzé­sét, a káros szenvedélyek elleni küzdel­met. Az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság Titkárságának tájékoztatója szerint a Hajdú-Bihar Megyei Tanács ifjúsági és sportosztálya, az Alkoholiz­mus Elleni Megyei Bizottság például megszervezte a „Lelkiegészség, egész­ségmegőrzés” című tábort. Hajdúszo­boszlón, szeptember 21. és 25. között pszichiáterek, pszichológusok és más szakemberek tájékoztatják a résztvevő­ket — egészségügyi dolgozókat, pszi­chológusokat, pedagógúsokat — mi­ként segíthetik elő a lelki válságba ju­tott emberek gyógykezelését. A hazai és külföldi pszichoterápiái, mentálhigi­éniai módszerek alkalmazásának ta­pasztalatait is ismertetik. A jogi tanácsadást is megszervezik az angyalföldi drog ambulancián, ahol egy hónappal ezelőtt kezdték meg a rendelést pszichiáterek, pszichológus, pszichopedagógus, szociális gondozó közreműködésével. Egyre többen kere­sik fel ugyanis e sajátos jellegű pszichi­átriai rendelőt. Különböző korú embe­rek, a kábító- és altatószerek rabjai, valamint szülők, akik segíteni akarnak gyermekeiknek leszokni a szervezetet romboló szenvedélyről. A rendelő együttműködik a kerületi ideggondo­zókkal, s mindazokkal az állami intéz­ményekkel és közösségekkel, amelyek elősegítik a drogfogyasztók gyógyítá­sát, gondozását, rehabilitációját. Nem szorítkoznak csupán egészségügyi szol­gálatra. Sok esetben a páciensek vá­laszt kérnek egészségi állapotukkal összefüggő jogi kérdéseikre is, ezért jo­gász is rendelkezésükre áll majd itt. A továbbiakban is tanácsot adnak a 207—741-es telefonszámon és a szemé­lyesen érdeklődő szenvedélybetegek­nek, hozzátartozóiknak. Az alkoholizmus elleni klubmozga­lom segítéséért szeptember 19-én a Bu­dapesti Alkoholizmus Elleni Klubbi­zottság és a Sashalmi Alkoholizmus Elleni Klub szervezésében vidám mű­sort mutatnak be az Ikarus Művelődési Házban. A Sárospataki Családvédelmi Alkoholizmus Elleni Klub vezetősége a társadalmi szervekkel közösen szep­tember 18. és 20. között az újhutai út­törőtáborban rendezi meg az alkohol- mentes klubok országos csalácti talál­kozóját. Megjelent a Tisztafej-törő című rejt­vényfüzet, amelyet a Gyermekek a gyermekek egészségéért alapítvány ja­vára adtak ki. A rejtvénypályázat részt­vevői között több mint 50 értékes nye­reményt sorsolnak ki. A Rák ellen az emberért, a holnapért társadalmi alapítvány újra kiadta a Rák megelőzhető! Mit kell tennünk!? című ismeretterjesztő füzetét. A gyógy­szertárakban és a takarékszövetkeze­tekben kapható kiadvány szerzői is­mertetik a rákkeltő tényezőket, azok kiiktatásának, a rákbetegség megelőzé­sének lehetőségeit. Felhívják a figyel­met: a daganatos betegségek kezdeti szakaszban általában eredményesen gyógyíthatók. ARANYKEZŰ ARANYOZÓ Országjárás mókusfarok ecsettel A Katona Jó­zsef Színház felú­jításán, a Bácsép- szer alvállalkozó­jaként dolgozik Für Lajos ara­nyozó restaurá­tor. Azon kevés mesterek közé tartozik az or­szágban, akik még ismerik a ba­rokk díszítőmű­vészetben alkal­mazott eljáráso­kat. Mert bár szintetikus anya­gok egész sora áll a restaurátorok rendelkezésére, Für Lajos szerint az arany hatását keltő „shlagme- tall” fólia rögzíté­sére a pálinkából, tojásfehérjéből és tehéntúróból ösz- szeállitott termé­szetes matéria fe­lel meg a legjob­ban. Rövid pihenője közben arra kér­tük, hogy mond­jon néhány szót a szakma érdekességei­ről. Diplomatákéval is összetéveszthet tő táskájában rendezgetve kezdi mon- dókáját, miközben mókusfarok ecse­tek, „tuffolóecsetek”, símogatásra al­kalmazott puha textillabdák és vörös- bólusz lemezek kerülnek a helyükre. — Ma már csak négy aranyozó dol­gozik az országban. Városról városra, falura vándorolva végezzük a különbö­ző műemlék épületek, templomok fel­újítását. Én Farkas Géza iparművész­nél tanultam a szakmát a hatvanas évek elején. Később bútorokat, képke­reteket aranyoztam, amelyeket Bejrút­ba szállítottak. Sokan azt hiszik, hogy „minden arany, ami fénylik”, vagyis hogy tényleg arannyal dolgozunk. Ez csak a szabadtéri díszítésnél van így, (Fotó: Gaál Béla) például a Katona József Színház hom­lokzatán 23 karátos aranylemez került a városcimer feletti koronára. Általá­ban azonban sárgarezet, esetleg úgyne­vezett vörösbóluszt alkalmazunk, ez utóbbit vasoxid tartalma miatt, amely tüzes fényt ad a díszítésnek. Legna­gyobb gond, hogy az aranyozáshoz szükséges anyagok és szerszámok leg­közelebb csak Bécsben és Párizsban szerezhetők be. Nincs iskolai képzés, ezért ma aranyozó gyakorlatilag bárki papír nélkül is lehet, ha elsajátítja a szakma fogásait. B.F.L A külföldi beruházások ösztönzésére Hét országgal — Belgiummal, az Egyesült Királysággal, Hollandiával, Franciaországgal, a Német Szövetségi köztársasággal, Olaszországgal es Svédországgal — kötött hazámé beru­házásvédelmi megállapodást, s több új egyezmény előkészítésén dolgoznak a szakemberek — tájékoztatták az MTI munkatársát a Pénzügyminisztérium­ban. Ezek a nemzetközi egyezmények ar­ra szolgálnak, hogy elősegítsék külföldi vállalkozók magyarországi, és magya­rok külföldi beruházásait, új vegyes vállalatok létrehozását. A magyar gaz­daság számára ugyanis egyre nagyobb jelentőségű a külföldi működő tőke be­hozatala. Több mint 100 vegyes válla­lat működik már hazánkban, amelyek elősegítik a tőkés export bővítését, hoz­zájárulnak a termékszerkezet-átalakí­tás gyorsításához, a műszaki fejlesztés erősítéséhez, és sok esetben fejlett tech­nológiák meghonosításához. A magyarországi vegyes vállalatok mellett mintegy 180 magyar érdekeltsé­gű szervezet — vegyes, vagy teljesen magyar tulajdonban lévő vallalat — működik külföldön. Ezek a vállalkozá­sok kisebb részben termeléssel, zömé­ben kereskedelemmel foglalkoznak, elősegítve a magyar termékek kedve­zőbb külpiaci értékesítését. A beruhá­zásvédelmi megállapodások egyaránt biztosítékot jelentenek a hazai és kül­földi befektetőknek, s javítják a Ma­gyarországon és külföldön lévő vegyes vállalkozások működési feltételeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom