Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. szeptember 7. Mibe kerül az iskoláztatás? SAJTOPOSTA Az iskoláskorú gyermekeket nevelő családok többségénél a karácsony ünnepéhez hasonlíthatók nagyságrendben a nyár végi, az iskolakezdést megelőző kiadások. Már csak a legalapvetőbb tanszerek több száz forintba kerülnek. A ceruza, toll, vonalzó, gyurma, radír, festék, címke, csomagolópapír — lehetne a végtelenségig sorolni — tulajdonképpen az apróságok közé tartozik. Gyakorló szülő meséli, hogy évente kell tolltartót venni — 120—150 forintért — nem beszélve az iskolatáskáról, ami egyre drágább és ezzel arányban egyre kevésbé strapabíró. Jó, ha két évig kihúzza. A gyerek iskolába indítása legtöbbször megingatja a családi költségvetés egyensúlyát. A szülő megpróbál takarékoskodni, ezért nyilvánvaló, hogy körülnéz az agyonreklámozott tanszer- vásáron. Üzlete válogatja: van, ahol az iskolatáskákat értékelik le, van, ahol a füzetcsomagokat. Az esetek többségében az utóbbiakat. Azon már senki sem bosszankodik, hogy az egyes osztályoknak kiválogatott csomagokban még véletlenül sem azok a füzetek vannak, amelyeket majd szeptemberben kémek az iskolában. Az előrelátó szülő így fejenként két-három adagot is vásárol csemetéinek. Jóllehet, az üzletben hagy öt darab százast, de a füzet 10 százalékos kedvezményével, akár 20 forintot is megtakaríthat! Emellett igazán csekély veszteség, hogy otthon duplán-triplán állnak a soha fel nem használandó füzetek. A tankönyvön lehet nyilván a legkevesebbet spórolni. Kell amennyi kell, kerül amibe kerül. Például: egy elsős és egy másodikos általános iskolásé együtt százhetven forint körül van. De: ehhez még az elsősnek három könyv, az Ablak Zsiráf, a Mosó Masa és a Gőgös Gúnár, összesen 173 forintért. > A ruházkodással kapcsolatos kiadásokat persze nem lehet az iskolakezdésre „kenni”, hiszen az utcára is ki kell menni valamiben. De azért csak ilyenkor derül ki, hogy a gyerekek nyáron kinőtték a rakottszoknyát, a sötétkék hosszúnadrágot, nyomja a lábukat a tornacipő, nem bírnak egyenesen állni a tornadresszben. Szerencsés esetben köpeny a szokásos iskolai viselet, elég belőle egy. Az egyeningből viszont minimum három kell —, egy a szennyesben, egy szárad, egy a gyereken — beszorozva legalább kétszázötven forinttal. Egy ismerősöm hitelt érdemlő elbeszéléséből tudom, hogy első osztályos lányának a felszerelése ötezer forintjába került. De nézzünk egy konkrét példát! Tölli Antalnénak, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat áruátvevőjének nem volt ideje arra, hogy pontos könyvelést végezzen. Ahogy azonban apránként számba vesszük a tételeket, kiderül, pár ezer itt is elment a szakmunkástanuló Mihály, a nyolcadikos József és a harmadikos Antal iskolai bevásárlására. — Szerencsére a tavaly vett táskák még az idén jók lesznek, költeni csak a javíttatásukra kellett. Viszont mindhárom fiamnak szüksége volt új iskolaköpenyre, a kicsié 250 forintba, a nagyobbaké 300-ba ke ül, — adogatja össze a háromgyereke- anyuka. Tolltartókból is igyekeztem közepes árúakat választani. A gyerekek persze, ahogy nőnek, egyre igényesebbek, akármit item lehet nekik megvenni. Ami a füzetcsomagokat illeti, egyet-egyet vásároltam belőlük, s hozzá, több éves tapasztalat alapján, válogattam egy-egy sorozatot. Ebből is látszik: a csomagnál olyan csekély a kedvezmény, hogy nem érdemes többet venni. A tankönyvek árára már nem is emlékszem, mivel azokat még a tanév végén megkapták. Mindig új könyveket veszünk, egymástól örökölni nem tudnak, hiszen örülök, ha egy évig nem esnek szét a kezükben. Ha így utánaszámolok — könyvek nélkül — vagy háromezer forintot költöttünk eddig. S még ezután kell új tornacipőket, trikókat venni, nem beszélve a hosszúnadrágokról, őszi-téli cipőkről. A gyerekek iskolába indítását sok család nem bírja csak a saját pénztárcájából fedezni. Ennek a ténynek mintegy hallgatólagos tudomásulvétele az immár szokásos beiskolázási támogatás vagy segély, amivel a gazdaságok, üzemek valahogy megpróbálnak segíteni dolgozóik efféle gondján. Beszélgető- partnerem és félje, — aki szintén a vállalatnál van — ezer, illetve hatszáz forintot kapott erre a célra. Augusztusban egyébként a baromfi-feldolgozóban 135-en kaptak támogatást több- gyermekes és gyermeküket egyedül nevelő szülők. Összesen 104 ezer 400 forintot fizettek ki. A hasonló példákat még sorolhatnánk. Tudjuk, hogy a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban is 300 forintot adtak gyermekenként a nehezebb helyzetben lévő családoknak. A pénzt a város gyermekáruházában lehetett levásárolni. Az idén 130 ezer forintot költöttek erre a célra. H. K. E. HÁTRÁNY A JÓ KÜLSŐ? • Civilben. szövetség, vagy a rajongók klubjának tagjai csak kívánhatnak. Magas, szőke, mosolygós, kedves. „Aranyos fiú?” Nem, Redford ennél sokkal több. Szorgalmas, szolidan dolgozó színész, sikeres producer, kitűnő rendező. Intelligens, tudatosan élő ember. Santa Monicában született, egy könyvelő fiaként. Mint kamasz, igencsak kitombolta magát. Egy banda tagjaként betört Beverly Hills-i luxus- , villákba, a bizonyítványát rendszeresen meghamisította. Húszévesen otthagyta az egyetemet. Európába ment festészetet tanulni. Festőszerszámaival a hátán bebarangolta Franciaországot és Olaszországot. Végül mégis beiratkozott odahaza a drámai művészetek akadémiájára. A korban és népszerűségben hozzá hasonló sztároktól abban különbözik, hogy nem szereti Hollywoodot, és mindazt, amit megtestesít. Ha teheti, nem ott dolgozik. Vannak „dacos” időszakai. Az első Broadway-sikerek után például úgy élt, hogy még a villany- számlát sem tudta kifizetni. Az első Robert Redford pályája „Fiatalemberként szeplős voltam, a hajam pedig nem tűrte a fésűt. Ma? Attól félek, hogy a sok dicsőítés a fejembe száll. Szerintem a túlságosan jó külső hátrány a színész megítélésében.” így beszél Robert Redford, aki ma vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb amerikai színész. Most, augusztusban töltötte be az 50. életévét, de ma is kisfiús báj sugárzik lényéből. Minden megvan benne, amit egy nőfilmsikerek után családjával együtt Spanyolországba és Görögországba ment. Egy év múlva vissza kellett térnie, hogy Jane Fonda oldalán forgasson a Mezítláb a parkban filmváltozatában, amely végül is világszerte ismertté tette a nevét. A rendezők mindig szívesen dolgoztak vele, kihasználva remek külső adottságait. Többször dolgozott Sydney Pollack filmrendezővel, aki minden bizonnyal jelentős szerepet játszott jellemének, gondolkodásának alakulásában. Pollack, a szellemi és politikai terror harcos bírálója nagyban hozzájárult Redford szociális érzékének felébredéséhez. Pedig a színész a Watergate-törté- net forgatásakor még ellene volt a politizáló filmeknek. Ám a következő Pol- lack-mű készültekor már kijelentette: „A filmezés számomra ma még csak munka. Igazi jelentősége annak van, amit Hollywoodtól távol csinálok. Azért harcolok, hogy megmaradjon a világ és életünk minősége.” Ezt tettekkel bizonyítja. 1968-ban saját filmgyártó céget hozott létre, ebben készült a többi között A jelölt, Az elnök emberei, az Átlagemberek. Ez utóbbi volt a rendezői bemutatkozása, amellyel négy Oscart nyert, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járót. 1980-ban alapította a Redford Sundance Institute-ot a független filmkészítők támogatására a Redford- birtokon, az utahi Pravo közelében levő Sundance Resortban. Ott van vidéki háza is, amelyet indián szomszédainak segítségével maga épített. Újabb négyévi szünet következett, amely után visszatért a filmhez, hogy játsszon a Távol Afrikától című filmben. Milyen Robert Redford, a magánember? Nem szívesen ad inteijút, nem ad teret a pletykáknak. A nagymenők estélyein nincs ott, szabadidejét lovaglással, sietéssel és motorozással tölti Pravo hegyei között. Ugyanazzal az asszonnyal él boldog házasságban, akit 21 éves korában vett el. Egy fiú és két leány apja. Erdős Márta Czére Béla: Krúdy Gyula Szinte kérdezni is felesleges, hogy nagy író-e Krúdy Gyula. Természetesen igen, s így az életművét elemző monográfia okkal kapott helyet a Gondolat Kiadó Nagy magyar írók című sorozatában. A kérdés mégsem hasznavehetetlen, hiszen tudnivaló, hogy nemzedékek sora nőtt fel úgy, hogy Krúdy- nak szinte a nevét se hallotta. Csak az 1978-as centenárium után készült gimnáziumi tankönyvek foglalkoznak végre méltó teljedelemben a szerző életművével, de a „törzsanyag” még mindig csak egyetlen elbeszélés. Egyetlen regényét nem kell tehát elolvasniuk ma sem az érettségizőknek. Szerencsére Krúdy- nak vannak, s egyre nagyobb számban,’ olvasói. Művei — főleg az utóbbi évtizedben — rendre megjelennek és el is fogynak. Krúdy tehát kényszerű és szükségszerű csipkerózsika-évtizedek után ismét népszerű szerző. Nemcsak nagy magyar író, hanem egyike a legnagyobbaknak. Voltaképpen ez az állítás Czére. Béla monográfiájának is központi tétele. A modem ?— de már klásszikus értékű — magyar prózának Móricz Zsigmond mellett a legnagyobb, de egy másik póluson elhelyezkedő mesterét látja Krúdy Gyulában. S ehhez legfeljebb kiegészítésképp érdemes hozzátenni, hogy van a század ezen első évtizedeiben egy harmadik pólus is: Kosztolányi Dezső prózája. Vagyis a színkép sokkal gazdagabb, mint régebben gondoltuk. A magyar próza a század első harmadában egyértelműen túllépett a hagyományos líraiságon és anekdotizmuson, s a magyarság és európaiság kettős kötöttségében a korszerűség különböző változatait dolgozta ki. E változatok közül Krúdyé azért látszik a legkülönösebbnek, mert a legnagyobb szerepet szánta az alkotói szubjektumnak. Nem lírizáló, hanem valóban lírai próza ez, vagyis a líraiság nem modor, nem következmény, hanem e prózának lényegi jellemvonása. Olyannyira,, hogy mint Czére megállapítja, a költői kép, a stílus fontosabb szerepet kap, mint a cselekmény a művek szerkezetében. A lényegi pályaegység ellenére is változó Krúdy szemlélet- és ábrázolás- módja. A pályakezdő, 1910-ig tartó szakasz íjtán a szerző három nagy alkotói korszakot különböztet meg. Az első nagy alkotói korszak (1911— 1917) a Krúdy-hasonmások jegyében telik el Szindbád és Rezeda Kázmér alakjának megteremtésével. A második korszak (1918—1921) nagy művei a látomásos regények (Napraforgó, N.N., Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban.) S végük az utolsó korszak (1922—1933) a lírai realizmus és az anekdotizmus vonzásában telik el, nyitányként a Hét bagoly című regénynyel. E regény egyik hőse így búcsúzik a századvégi világtól: „Új világ jön ide, megszűnik a régi Magyarország ábrándosainak, tehetetlen álmodozóinak világa. Elmúlnak a szélmalmok az Alföldről és eltűnnek a fantasztikus, légvárakat építő magyarok. Reális, bátor, mindenkin és mindenen keresztülgázoló emberek jönnek.” S bár nem egészen így történt, azt mindenesetre láthatjuk, hogy az „álmodozó” Krúdy nyitott szemmel figyelte a magyar világot és annak változásait. Czére Béla könyve nemcsak hasznos, hanem szépen megírt bevezetés Krúdy műveinek világába. Annak is érdemes forgatnia ezt a munkát, aki már sokat olvasott Krúdytól és Krúdyról. Vasy Géza Hiányzik Javíttatókra várva... a közkút Szűkebb lakóhelyünkön, a Sallai utcában már régen kiépítették a vízvezetéket, de egyelőre kevés családi háztartást kapcsoltak a hálózathoz. A legtöbb helyen még saját üzemeltetésű kútból nyerik a vizet. így van az otthonomban is, ahol sajnos gyakori a vízgond. a kútszerkezet hibájából. Bár a javítás egyik alkalommal sem tart sokáig, igen kínos, hogy ilyenkor a szomszédokba — ott szintén fúrott kút üzemel —, esetleg a távoli közkútra muszáj vizért menni, mert közelebb nincs hálózati víz. Mivel legutóbb kétszer műtötték meg a lábam, bizony kissé nehezemre esik a helyváltoztatás, nem is beszélve a nagyobb teher szállításáról. De más utcabelinek sem egyszerű a vizet mesz- sziről fuvaroznia. Summa summárum: házaink közelében közkút szükséges! Bízunk benne, e kérésünket nemcsak megértik, s jogosnak minősítik, de hamarosan teljesítik is az illetékesek .,. Kámány Béláné Lajosmizse VISSZHANG Augusztus 26-ai lapszámunkban Mibe kerül a dohányzás? címmel statisztikai adatok egész sorát közöltük annak igazolására, hogy a dohányárukból, származó több milliárd forint bevétellel szemben igen nagy mérvű, s költség- kihatásait illetően szinte felbecsülhetetlen kárt jelentenek a cigarettázás miatti megbetegedések. Cikkünk nagy visszhangot váltott ki olvasóink körében. Sokan telefonon, mások személyesen mondták el egyetértő véleményüket. A Kunbaracson lakó nyugdíjas olvasónk. Nagy Ferenc mások által is hasznosítható saját tapasztalatát írta meg lapunkhoz eljuttatott levelében, melyből az alábbiakat idézzük: Hatvankettedik életévemben járok, s ha pontosan emlékszem, 14 éves korom A fogyasztói árak mai, szövevényes, nehezen áttekinthető világában már csak akkor lepődik meg az ember, ha az eddigieknél is érthetetlenebb esettel találkozik. Ilyesmiben volt részem augusztus 25-én. A naptár szerint a Lajosok ünnepelhettek, s mivel féijemnek is ez a? neve, elhatároztam, vendéglátónál készült étellel kedveskedem neki. Az otthonunkhoz közeli Kapásfalu magánüzemeltetésű falatozójába mentem, ahol két birkapörköltet, üveg sört és" egy pohár márkát rendeltem. Az italt hamar megkaptam, a húsra sokáig kellett várni. Az utóbbit illetően sem a meny- nyiség, sem az íz nem tűnt különlegesnek. Pedig ezt joggal elvártuk volna. Miért? A borsos ár miatt. Összesen 211 forint 40 fillért fizettettek velem, s ebből 93 forint 20 fillérbe csak az egyik adagnyi pörkölt került. Ilyen drága birkahúst még nem ettünk. A törzsvendégek most figyelmeztethetnének: ne feledjem, hogy II. osztályú egységről van szó. Ezt jól tudom, de azt is: a megyeszékhely szintén ugyanilyen osztályba sorolt Dióhéj vendéglőjében csupán 66 forintot kérnek az át- lagadagnyi birkapörköltért, ráadásul gyorsak és kedvesek az ottani felszolgálók. A másik gondom az,1 hogy számlát Felvételünk Baján, az Apród u. 7. számú ház előtt készült. Egy járdaszakasz, illetve autóbejáró látható rajta, töredezett állapotban. Immáron öt hónapos e csatatérre emlékeztető városi miliő. A történetet Tamásné Mészáros Agnes mesélte el: — Azzal kezdem, hogy a közeli sörgyár kirendeltségéhez korántsem egyszerű eljutnia annak, aki nem ismerős e környéken. Az ok: hiányzanak a tájékoztató táblák. Ez év április 10-én is megtréfálta e helyzet az egyik szállítót, a pécsi Pannon Volán sofőrét, aki az FX 35-85 forgalmi rendszámú tehergépkocsijával tévedt erre. Hajnali 5 óra lehetett, amikor lakóépületünk előtt megállni kényszerült, mivel az utca szélén várakozó személyautók elzárták további haladását. Megfordulni sem tudott, mert a szomszédos területen csatornáztak. Mivel a motort elviselhetetlen zajjal járatta, s emiatt kisbabánk is felsírt álmából, szóltunk a gépkocsivezetőnek, legyen türelemmel, korán szoktak jönni a munkások, akik kisegíthetik a veszteglőstül. Ő azonban mást gondolt, s aszerint cselekedett is, melynek következménye: 8 méter hosszan és 1,5 óta rendszeresen bagózom. Egy kissé azért is lettem ennek megszállottja, mert hamar megkedveltem a dohányzásra biztató verseket, dalokat. Hajdanában úton-útfélen fütyültük a Lili bárónő című népszerű Huszka-operett egyik keringö- jét, melynek így kezdődött a refrénje: Egy kis cigaretta, valódi, finom — Oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom! stb. Ma már persze tudom, érzem, hogy rosszat teszek magamnak a dohányzással. És hiszem a népi mondást: Minden szál cigaretta egy koporsószeg az életünkben. Véglegesen leszokni erről a szenvedélyről nemigen tudok, de önfegyelemmel, erős akarattal megtartom elhatározásomat: ha közvetlen környezetemben — műhelyben, hivatalban, szórakozóhelyen, odahaza stb. — többek társaságában vagyok, még kínáláskor sem gyújtok rá. sem adott a maszek vendéglős. Pedig tisztában vagyok vele, hogy az jár annak is, aki nem helyben eszi meg a kért ebédet, vacsorát. (Elmondta: Kajtár Lajosné lakiteleki olvasónk.) * * * E közérdekű ügyben beszéltünk a Kiskereskedők. Országos Szervezete megyei titkárával, Rozsnyai Simonnal, aki a következőket mondotta: — A saját fenntartású vendéglátó- helyeken is kötelező nyilvántartást vezetni az úgynevezett árkalkulációkról, melyeknek tartalmazniuk kell az áruk beszerzési értékét, az ételek készítéséhez felhasznált nyersanyag mennyiségét, valamint az alkalmazott haszonkulcsot. E szigorú adminisztráció alól akkor sincs felmentve a vendéglős, ha szabadáras élelmiszerrel van dolga, mint például a. birkahús, mellyel kapcsolatosan enyhén szólva irreálisnak tűnik az 'olvasójuk által fizetett összeg. A sajnálatos tény pedig, hogy számlát nem kapott, az egységvezető mulasztásának a bizonyítéka. Javaslom a panaszosnak, hogy a történteket utólag jegyezze be a vásárlók könyvébe, melynek alapján ellenőrzést végzünk a szóban forgó falatozóban. méternyi szélességben a járdát, 4 méter hosszan és 1 méter szélességben pedig a mi autóbejárónkat tette tönkre. És mint aki jól végezte dolgát, a pótkocsis szerelvénnyel tovagördült. Azóta javíttatókra várunk, eddig hiába. A sörgyáriak sem tartják magukat illetékesnek, de úgy tűnik, a Pannon Volán se igyekszik a kárt helyreállítani. Pedig veszélyhelyzet is fennáll, hiszen a felszabdalt betonmező alatt rtiély vízakna húzódik, melybe egyszer már belecsúsztunk. Valakinek végre tenni kellene itt valamit... Tekintettel arra, hogy közterületről van szó, annak mielőbbi helyreállításáról a városgazdálkodás illetékeseinek kellene gondoskodniuk. A felmerülő költségekkel pedig célszerű lenne azok számláját megterhelni, akik közvetve- közvetlenül előidézték a járda és úttest feltörését. Rossz szomszédság Vannak, akik nemigen törekednek a hozzájuk legközelebb lakó embertársaikkal való jó kapcsolatra, békés viszonyra. Úgy tűnik, közéjük szánpt a szomszédom is, aki miatt hosszabb ideje alig van nyugalma családomnakA baj azzal kezdődött, hogy a lakóházunk falától kb. 1 méternyire fűzfát és orgonabokrot ültetett. Ezeket gyakran locsolja, permetezi. Hogyan? Néha a víz befolyik a fürdőszobám nyitott ablakán, a permedé egy része pedig az éléskamra ablakára kerül. De ez még nem minden. Esetenként napokig vagyunk kénytelenek szagolni a bűzt, ami ázért árad szerteszét, mert az emésztőgödör „tartalmát” is felhasználja a növények vízigényének kielégítésére. Kifogásaimat már elmondtam a szomszédnak, s arról tájékoztattam a helyi tanácsot is. Változást nem tapasztalok. Többek szerint ennek oka az, hogy némi kiszolgáltatottságra lehetőséget ad az úgynevezett szomszédjog. Vagy mégsem ez a teljes igazság? Majzik Györgyné Kerekegyháza Vörösmarty u. 30. □ □ □ ;• ; A szomszédjogról így rendelkezik a Polgári Törvénykönyv 100. paragrafusa: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná.” Nos, olvasónk leveléből az derül ki, nincs minden rendjén a szomszédjának tulajdonosi magatartása körül. Ez ügyben a községi tanács szakigazgatási szervének ellenőrzési, határozathozatali, intézkedési kötelezettsége van. Kártérítési igény esetén polgári peres eljárást kezdeményezhet olvasónk. „Minden szál egy koporsószeg .. FOGADÓSZOBA ÜZENJÜK Berta Jolánnak, Bácsbokodra: Szomorú esetből számol be, arról, hogy az egyik helyi lakos alaptalanul megvádolta jelentős érték eltulajdonításával, aminek következtében rendőrségi eljárásra is sor került. S noha az illető személy beismerte tévedését, üzenet formájában pedig elnézést is kért, ön a történtek fölött joggal nem tud napirendre térni, már csak azért sem, mert a megalázó szituációnak sok helybéli volt a szemlélője. Nos, az a gyanúnk, hogy ezúttal a becsületen, az emberi méltóságon esett csorbáról van szó, melyet a Polgári Törvénykönyv a személyhez fűződő jogok megsértésének minősít. Ilyenkor bírósághoz lehet fordulni az elégtétel iránti igénnyel. D. J.-nek, Szabadszállásra: Idén július óta van hatályban a házasságról szóló módosított törvény — teljes teijedel- mében megtalálható a Tanácsok Közlönye 1987. évi 15. számában—, melynek értelmében az anyakönyvvezető a házasságkötést csak a szándék bejelentését követő három hónap utáni időpontra tűzheti ki. E határidő alól felmentést adhat a helyi tanács vb szakigazgatási szerve. „Nagymama” jeligére, Kiskunhalasra: A társadalombiztosítási törvény szerint megtérül az útiköltsége a lakóhelyétől távoli egészségügyi intézmény- be gyógykezelés céljából rendszeresen jaró gyermeknek és felnőtt kísérőjének. A körzeti (üzemi) orvostól kapott és beteget ellátó szakorvosi rendelőben (kórházban) igazolt utalványt a területileg illetékes társadalombiztosítási ki- rendeltséghez, vagyis Bajára kell elküldeni. Térítésként az utazáshoz használt tömegközlekedési eszköz legolcsóbb jegyárának összegét kapják meg az igénylők. „Tanulók” jeligére, Kiskunfélegyházára: A művelődési miniszter 4/1987. (V. 23.) MM számú rendelete kimondja, hogy a diák dönti el, részt vesz-e a gimnáziumi fakultatív oktatáson. Amennyiben az ezzel kapcsolatos kötelezettség egybeépül az egyéb tantárgy tantervi követelményeivel, a tanuló teljesítményét együtt kell értékelni. Záróvizsgát csak abból a fakultatív gyakorlati tárgyból lehet előírni, amelyből a diák produktumát osztályzattal értékelik. „Várjuk” jeligére, Kunszentmiklósra: A kórház alkohológiai osztályának vezetője a beteget a gyógykezelés negyedik hete után — az érintett hozzátartozó beleegyezésével — úgynevezett alkalmazkodó szabadságra bocsáthatja, ám ha indokolt, az ilyen személy bármikor visszarendelhető, illetve beszállítható. E szabadságon töltött napok beszámítandók a kötelező gyógykezelés időtartamába. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611
