Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-08 / 211. szám

1987. szeptember 8. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELVE A FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT — JAVULTAK AZ ALAPELLÁTÁS FELTÉTELEI Hogyan erősíti helyzetét^ a Bácsalmás és Vidéke Áfész? s nagy ABC forgalma. A Bácsalmás és Vidéke Áfész üzlet- hálózata nyolc településen huszonegye­zer fogyasztóval áll kapcsolatban. Kö­zülük hatezerhétszázan, a' szövetkezet tagjaiként gazdái is az értékesítő és fel­vásárló szervezetnek. így az áfészhez tartozó községekben és a körzetköz­pontban lakók naponta lemérhetik: igényeiket és érdekeiket figyelembe vé­ve dolgozik-e a szövetkezet vezetősége. — Javítottak-e az alapellátás felté­telein? — Anyagi erőforrásainkhoz képest igyekeztünk jobb körülményeket te­remteni a lakosság napi vásárlásaihoz — feleli Zátonyi Sándor, az áfész elnö­ke. — Ez nem ment könnyen, hiszen rendszerint olyan épületek lebontásá­val vagy átalakításával kellett új bolto­kat létrehoznunk, amelyek fölött már rég eljárt az idő. Csikéria belterületén, ahol korábban egy vert falú épület volt, ma kétmillió forint költséggel épített vegyesbolt és büfé áll a fogyasztók ren­delkezésére. Fölújítottuk a határmenti település központi üzletét is. így most már lehetőség van hús- és zöldségfélék árusítására is. A Hóvirág eszpresszó kicserélt berendezésével és mosdójával tavaly óta kulturáltabban várja vendé­geit. A Madarason nyitott ABC, a kun­bajai húsbolt, s Katymáron, Tatahá­zán és Mátételkén egy-egy vegyesbolt száz kereskedelmi értékesítőhelyünk között fontos helyet foglal el a falusi lakosság ellátásában. — A bácsalmási nagy ABC-ről jó vé­leménnyel vannak a vásárlók. . — Ez az egyik legkorszerűbb üzle­tünk. Elektronikus pénztárgépekkel működik, ezért gyorsabb a kiszolgálás. Hatékonyabb munkaszervezéssel, ke­vesebb létszámmal is jobban dolgozik. Az árbevétel évente 50 millió forint, ebből kétmillió a nyereség. — Eddig úgy tűnik, minden nagyon jó... — Ezt azért nem mondanám. Ná­lunk is voltak és vannak'gondok. A ta­nácsok és a szövetkezet területi intéző- bizottságai ezeket jelzik, s ilyenkor a mi dolgunk, hogy intézkedjünk. — Az idén milyen ellátási probléma megoldásához nyújtottak segítséget? ■ — A nyár elején Madarason, Csiké- ríán s még néhány községben hiányzott a kis csomagolású, deciliteres gomba­ölő szer. Kapcsolatba léptünk az egyik budapesti termelővállalattal, ahonnét ampullákban küldtek hatóanyagot. Katymáron meg úgy jártak augusztus 19-én, hogy elfogyott a kenyér, szükség lett volna még másfél mázsára. Pótol­tuk a hiányt. Egy dologban azonban nem tudtunk előbbre jutni: a hűtőlá­dák beszerzésében. — Idejövet láttuk, két utcában épületátalakítás kezdődött Bácsalmá­son. Folytatják a kereskedelmi hálózat bővítésében bevált módszert: régiből újat? — Igen. Nem maradhatunk le mi sem az áruértékesítésben, hiszen a Bácska Kereskedelmi Vállalat, a Szig- ma és á magánkereskedelem is egymás után nyitja boltjait. Főképp az ipar­cikk-szakmában kell erősíteni a helyze­tünket ahhoz, hogy talpon maradhas­sunk. Ezért bővítjük tovább és adjuk át októberben a volt művelődési ház épü­letében megnyíló bútoráruházát, s ezért építünk új műszaki szaküzletet a városközpont egy másik, ma még ro­mos telkén. Ez utóbbiban gépkocsi- alkatrészeket és számítástechnikai cik­keket is kínálunk majd. — Mindenki saját szerencséjének kovácsa. A szövetkezet hogyan javítja saját és tagjainak helyzetét? — Nagykereskedelmi tevékenység­gel is foglalkozunk. Üzletberendezése­ket — pultokat, pénztárfülkéket, áru- állványokat és mérlegeket — szállítunk más kereskedelmi forgalmazóknak. Idei bevételünk ezzel várhatóan 30 mil­lió forinttal nő. Ugyanígy fontos a tag­ság kisgazdaságaiban termelt áruk fel­vásárlása és továbbítása. Most van a munka dandárja. A múlt héten 15 va­gon zöldségfélét vettünk át és küldtünk el a Szigetvári Konzervgyárba. Bács- szőlősön az áfész-telep vezetője vasár­napról hétfőre virradóra is dolgozott, • Az új bútoráruház. (más telepvezetők hasonlóan helytáll­nak a felvásárlás napjaiban), hogy négy vagon paradicsomot és három va­gon paprikát útnak indíthasson Sziget­várra. A kertészeti termékek veszteség nélküli felvásárlása és eljuttatása a fel­dolgozó ipar számára nemcsak az or­szág gazdaságának hasznos, hanem a velünk kapcsolatban lévő háromezer kistermelőnek is, akik ebben értékesíté­si biztonságot látnak — mondta vége­zetül a Bácsalmás és Vidéke Áfész elnö­ke. Kohl Antal Szolgálat — alázattal MOSZKVA, FRANKFURT, LONDON, NÁPOLY Magyar könyvek külföldön Nehéz szavakkal bebarangolni azt a terepet, amelyet a modem pedagógia televényén Burghardt-Bélavary Erzsé­bet kilencvenéves koráig továbbtelepít- hetően hagyott jelenünkre. Az asztal mögül alig íátszo ősz feje érzékeny ve­vőkészülékként követte a nevelésről vi­tatkozók nehezen felfogható hullám­hosszain elhangzottakat. Ha kellett, biztató szavakkal vitatkozott, ha azo­nosult, derűs arccal biccentett. Ars po­étikája ismert volt: Bölcs vüágszemlé- let, megingathatatlan emberség, az új iránti fogékonyság, igény a többre, csö­könyös kérlelhetetlenség az emberben lévő érték köztulajdonba vételére. Alá­zattal és magasztosan szolgálni azt a hivatást, amely a kecskeméti Óvónő­képző első igazgatójaként négy éven át megbízása volt. A világháború rettenetes éveiben, 1942-ben lett a kommunisták egyik harcosa. A legújabbkori pedagógus modelljét mintázta életével. Környeze­te, tanítványai a halkszavú, a földi ja­vakra igénytelen, de lelkierőkben ki­emelkedően nagy személyiségre emlé­keznek. Több nyelvet beszélt, (német, francia, olasz, angol) nyolcvanéves ko­rában kezdett oroszul tanulni. Miért? Hogy megértse a Szovjetunióban folyó óvodai matematikaoktatás lényegét és olvassa Piaget (a genfi egyetem bioló­gusa és pszichológusa volt), orosz nyel­vű kritikáit. Egészén haláláig dolgozott. Külső munkatársa volt az Országos Pedagó­giai Intézetnek, részt vett az óvodai nevelési program kidolgozásában. Egy müncheni professzor felkérésére érté­kelést készített a montesszori módszer­ről, annak magyarországi hatásáról, és benne sajátos rendszerű iskolájának ta­pasztalatairól. Ezt a 20-as, 30-as évek­ben készült tanulmányai alapján német nyelven írta meg, de elkészítette a ma­gyar nyelvű adaptációt is. (Montesszo­ri Mária, olasz orvos, pedagógus és a 20. század egyik legnagyobb hatású óvodapedagógiai rendszerének megal­kotója volt.) Aki élete folyamán írásaiban csupán ' a folytatást igénylő „vesszőt” ismerte, igy tett egy pontot életére. Ma temetik. Egy róla írott, tíz évvel ezelőtti cikk­re válaszolva, eképpen summázott: „... legbelsőbb magamban szépnek ta­lálom eletemet, gazdagnak és megaján­dékozottnak érzem magam mindazért, amit tettem és kaptam barátságban, megbecsülésben ...” W. D. A szocialista országok egyik legje­lentősebb kiállításán, a szeptember 8- ától Moszkvában megrendezendő nemzetközi könyvkiállításon és -vásá­ron 1400 kötetet sorakoztat fel a Kul­túra Külkereskedelmi Vállalat. A be­mutatón a Corvina és az Akadémiai Kiadó idegen nyelvű kötetei mellett to­vábbi 18, magyar nyelven publikáló kiadó újdonságait táiják a látogatók elé. Több kiadvány a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­ra jelent meg. A tárlókban helyet kap­nak orosz és szovjet szerzők magyarul közreadott művei, a Szovjetunió törté­nelmével foglalkozó kiadványok, me­zőgazdasági témájú könyvek, kották, folyóiratok és poszterek is. Mészáros József, a Kultúra Külke­reskedelmi Vállalat ügyvezető igazga­tója az MTI munkatársának elmondta, hogy a hazai tudományos élet megis­mertetésére, a magyar kultúra külföldi terjesztésére törekedve, az év eleje óta 15 országban képviselték magyar part­nereiket. A könyvkiállításokon és -vá­sárokon megkötött üzletek, illetve szer­ződések szerint a külföldi vásárlók kö­rében leginkább a magyar vonatkozású útikönyvek, a szakácskönyvek, a mű­vészeti és a fotóalbumok keresettek. A könyvek mellett a bevétel tekintélyes része folyóiratok, zeneművek, műsoros videokazetták, s nem utolsósorban nyomtatási munkák, illetve taneszkö­zök értékesítéséből származik. A bemutatkozások sora februárban Frankfurtban a zenei könyvek kiállítá­sával kezdődött. A külföldön Editio Musica néven ismert Zeneműkiadó ki­adványai közül NSZK-beli, francia és holland cégek Liszt össz-kiadásokat vásároltak, népszerű volt az 50 kottá­ból álló rézfúvós-sorozat, és sokan ér­deklődtek Kurtág György művei iránt. A vállalat a Tanérttel közösen az oktatási eszközök piacán is jelentkezett biológiai, kémiai és fizikai szemléltető­eszközökkel. Februárban Hannover, áprilisban Madrid kínált alkalmat a hazai termékek népszerűsítésére. A külföldi partnerek élénken érdeklőd­tek a számítástechnikai szoftverek és a nyelvi laboratóriumok iránt. A bolog­nai nemzetközi gyermekkönyv-vásá- ron csaknem 200 magyar és idegen­nyelvű kötetet, leporellót, kifestőt tár­tak az érdeklődők elé. A moszkvai bemutató mellett a Kul­túra az idén is ott lesz a frankfurti könyvvásáron, a világ könyvpiacának legjelentősebb találkozóján. A tizedik londoni könyvnyomtatási vásáron — exportlehetőségeket keresve — a kül­földi megrendelésre készült, korábban megjelent kötetekből adnak i^plítőt. A vállalat az eddigi cikkek mellett más termékeknek is igyekszik piacot találni. Ilyenek például a népművészeti tárgyak, valamint az egyedi képzőmű­vészeti alkotások, amelyek helyet kap­nak a hazánk gazdasági és kulturális életét külföldön bemutató magyar na­pokon. Hollandia után november 19- étől Nápolyban lesz ilyen'rendezvény. (MTI) HOL VOLT, HOL NEM VOLT.,. Optimista mese — (telefon)könyv nélkül Áldás a telefon! örül az ember már akkor is, ha neki ugyan nincs, de barátainak van készülékük. így ugyanis szükség esetén — ha nem is otthonról — de egy közeli fülkéből fölhívhatja őket minden különö­sebb nehézség nélkül. Áldás tehát az utcai telefon is, különösen, ha működik. Hol működik, hol nem -— búgja vagy nem búgja például Kecskemé­ten, a Leninvárosban elhelyezett' készülék. Általában azonban búg­ja, s ilyenkor madarat lehet fogatni emberünkkel. Tárcsázhat is, ha akar, s ha van mit. Azonban előfor­dul, hogy nem tudja a telefonszá­mot, s így nincs mit. Ilyenkor ösztönös mozdulattal már nyúl is a telefonkönyv után. Azt azonban hiába keresi. Nincs! — döbben meg. — Már­pedig kellene lennie! Ellopták? — morfondírozik to­vább magában. Vizsgálja a fülkét, de egyetlen ef­féle bűncselekményre utaló jelet nem talál. Hősünknek ugyanis már van némi tapasztalata e téren, tud­ja, hogy egy telefonkönyvlopásnak mindig van nyoma. Budapesten például a helyi számokat tartalma­zó könyv négy vaskos kötetét lánc és vaspánt erősíti a fülkéhez, Deb­recenben és Szegeden ugyancsak. A láncot és a vaspántot pedig nem lehet elkötni... Mivel ezután a többi fülkékben is ugyanezt tapasztalja, a következő kérdések merülnek fel benne: Lehet, hogy Kecskeméten min­denféle biztosíték nélkül helyezték el a telefonkönyveket? S ez nem más­nak a jele, mint a Magyar Posta kecs­keméti lakosok iránt megnyilvánuló végtelen bizalmának? S a megrög­zött telefonálók visszaéltek ezzel? Ügy gondolták, aki kapja, maija? Vagy pedig... Nem is volt! — hasit bele a gondolat. I elégedetten konstatálja, a tele­fonkönyvek bizonyára azért hiá­nyoznak, mert a Magyar Posta erő­teljes takarékossági akcióra szánta rá magát Kecskeméten. S a láncon, a pánton és a könyvön megspórolt, félig-meddig felesleges forintokat a köz felvirágoztatására — tehát a telefonhálózat fejlesztésére — óhajtja fordítani. T. M. Tisztességgel fizettünk eddig is Városi ember lévén egészen a leg­utóbbi időkig nem volt közvetlen tapasztalatom az adózásról. Az OTP-lakás még jó ideig adómentes, a fizetési szalag pedig a nyugdíjjáru­lék levonásán kívül: másról nem árulkodik. Nemrég azonban egy öreg tanyával gyarapodott a család az egyik község határában. Azóta megváltozott a helyzet, rendszeres levelzőpartnerei lettünk az ottani adóhatóságnak. Emlékszem, a te- hóval kezdődött, melynek ügyében három-négy levelet is váltottunk. A helybeliek ugyanis a második menetben szavazták meg a hozzájá­rulást. Azután az évi adókivetést, nemrég pedig a házadó nyomtatvá­nyait hozta a posta. A kisebb településen lakók szá­mára mindez régóta természetes. Telek, kutya, bor, haszonjármű, háztáji termés — a legtöbb falusi lakos háztartásában megtalálható, s mindez adóköteles. Aki földterü­letet használ, fizeti a mezőőri járu­lékot és a kistelepüléseken szinte kivétel nélkül megszavazták a tehót is. Átlagosan egy-egy községben élő család négy-ötféle különböző jogcí­men adózik vagy fizet hozzájáru­lást. A végösszeg a legtöbb esetben egy-kétezer forintra jön ki. A má­sodik félévi befizetéseket épp ezek­ben a hetekben adják postára or­szágszerte. Természetesen a városban lakók egy részének is vannak hasonló ter­hei, de ott ezek az adónemek nem tekinthetők általánosnak. A közsé­gekben viszont elvétve akad háztar­tás, ahol ne fizetnének valamilyen jogcímen. Általános tapasztalat, hogy az itt élők igen fegyelmezetten tesznek eleget állampolgári kötele­zettségüknek. Igaz, ismerik egy­mást az emberek és gyorsan elteljed 3 híre, ha valaki elmarad az adójá­val. Többnyire azt is tudják, leg­alább a szomszédságról, ki mennyit tesz le a közös asztalra. Ezek az összegek ugyanis a helyi tanács bevételeit gyarapítják. Mire futja a községekben az adóforin­tokból? Egy kistelepülést, mondjuk Kömpöcöt véve példának: az éves tanácsi költségvetés egyhatodát, te­hát kevesebb mint húsz százalékát teszi ki az egymilliós adóbevétel. Ha viszont arról az oldalról nézzük, hogy ez majd kétszerese a fejlesztés­re fordítható összegnek, akkor ki­tűnik, mégsem elhanyagolható be­vételi forrásról van szó. A tanács tételesen csak a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás forintjai­nak felhasználásáról köteles elszá­molni. A tehó viszont önmagában szinte semmire sem elég. Ha például egy létesítményre szavazták meg, ki kell egészíteni. Céltámogatás, köl­csön — gyakran négy-öt helyről gyűlik össze' a beruházás fedezete. Általában elmondható: minél na­gyobb méretű egy település, annál kevésbé követhető nyomon, hová is kerülnek az adófizetők forintjai. Beleolvadnak a tanácsi költségvetés egységes masszájába. Az adózásról szólva napjainkban nem kerülhető ki a tervezett szemé­lyi jövedelemadó kérdésköre. Á községi adóbevételekben már ma is az egyik legnagyobb tétel —■ a háztáji és kisegítő gazdaságoké mellett — az általános jövedelema­dó, melyet kisiparosok, kiskereske­dők és más magánvállalkozók fizet­nek. Bátyán például egy év alatt egyharmadával emelkedett az ösz- szege, főként a szerződéses üzletek számának növekedése miatt. A ki­ugró esetekben ezek az adótételek a százezer forintot is meghaladják. A jellemző mégis inkább az: sokan fizetnek kevesebbet. Közismertek településhálóza­tunk aránytalanságai. A kicsik egy része az ellátottságot és a fejlesztési lehetőségeket tekintve többszörös hátrányban van. Ez az életmódra is kihat. Ismét Kömpöcöt véve példá­nak: a bérből, fizetésből élők száma itt nem több negyven-ötvennél. Az elhelyezkedési lehetőség korláto­zott, s a bérek sem magasak. A kistelepülések lakóit tapaszta­latom szerint az átlagosnál kevésbé foglalkoztatják az adórendszer ter­vezett változásai. Úgy is mondhat­nám, az itt élők nézőpontjából vilá­gosabban látszik, hogy nem ez a fő gondunk, hanem a gazdaság és tár­sadalom bénító ellentmondásainak feloldása. Az adózásról pedig vala­hogy igy vélekednek az itteniek: — Fizettünk eddig is tisztességgel, fizetni fogjuk a ránk eső részfw után is... Lovas Dániel SOK A SZABÁLYTALANSÁG Szigorúbb minőségi ellenőrzés az építőiparban Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet és hét területi állomásának szakemberei az év első felében 830 vizsgálatot végeztek. Több mint száz esetben találtak olyan hibát, amelynek megszüntetése külön in­tézkedést igényelt, igy kötelezték a felelős vezetőt a javítások záros határidőn belüb elvégeztetésére. Szabálysértési eljárás megindítá­sát, vagy gazdasági bírság kiszabá­sát kezdeményezték 53 állami vál­lalatnál, 9 épitőipari szövetkezet­nél, 2 termelőszövetkezeti építési részlegnél, továbbá 43 magánsze­mély szabálytalan építkezése mi­att. A tanácsoknál az idén felállított új építésfelügyeleti csoportok mű­ködésé lényegesen kiterjesztette az építésügyi minőségellenőrzést, s a tanácsok felkérésének általában — a különleges műszerekkel jól felszerelt — EMI-állomások sza­kértői végezték a vizsgálatokat. Az ellenőrzések új vonása, hogy most már rendszeresen vizsgálják és vizsgáztatják a magánlakás-építési munkákat is. Ennek időszerűségét mutatja, hogy az ellenőrzött 116 házból 75 épült házilagos — kalá- kás — kivitelezéssel, s ezeknél ta­lálták a legtöbb és legsúlyosabb hibákat. Összesen 21 házban fe­deztek fel a szakértők életveszélyt okozó szabálytalanságot, s hat épületnél olyan súlyos hibát talál­tak, ami miatt azonnal le kellett állítani az építkezést. Egyebek kö­zött ilyen veszélyeket okozott egy helyen a vékony és mállékony ala­pozás, másutt az indokoltnál gyen­gébb teherviselő falazat és födém, a boltozatépitéshez használt üre­ges tégla, az erkélylap alátámasz­tására alkalmatlan, konzolosan ki­nyúló fodémgerenda. Akadt, ahol a válaszfaltéglából falazták a ké­ményt, amely a füstgáz átengedé­sével idézhetett volna elő jóvátehe­tetlen balesetet. A kalákás épületeknél sok az olyan elemi hiba, amelyet egyetlen építési szakember sem követne el. Ezek a hiányosságok egyúttal azt is jelzik, hogy a megvizsgált lakás- építkezések mintegy kétharmadá­nál csak formálisan alkalmaznak — csupán dokumentálnak — fele­lős műszaki vezetőt. A kisiparosok kivitelezésében épülő házak elle­nőrzésekor egyetlen szabálytalan­ságot, hibát sem találtak. A múlt év első feléhez viszonyítva a lakás- építkezések minősége lassú javu­lást mutat, de a szakemberek sze­rint a kedvező változás felgyorsu­lása várható. Központi intézkedés rendelte el ugyanis májustól, hogy a magánépítkezéseken felelős mű­szaki vezető irányítsa a munkát és erről rendszeresen számot adjon az építésügyi hatóságnak is. Az építőanyagok és -szerkezetek minőségi ellenőrzése is az ÉMI ha­tósági jogköre. Az első félévi vizs­gálatok szerint néhány termékcso­portban — például ajtóknál, abla­koknál, falazóanyagoknál — vala­melyest javult a minőség, de ennél többre van szükség. Különösen fontos, hogy a termékek minőségi tanúsítványa valós adatokat és osztályba sorolást tartalmazzon. Gyakori még ugyanis, hogy a gyá­rak másod- és harmadosztályú árut első osztályúnak tüntetnek fel, s nem tájékoztatják a felhasz­nálókat olyan tudnivalókról, ame­lyeket a beépítésnél indokolt lenne figyelembe venni, hogy elkerülhes­sék a selejtes munkát. Az intézet a jelenlegi helyzet gyors megváltoz­tatása érdekében — hatósági jog­körénél fogva — határidőket szab a gyártóknak a valós minőségta­núsítások megadására. Ennek ké­sedelmes teljesítését szankcionálja, s végső esetben betiltja az érintett termék építőipari forgalmazását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom