Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

Mr ML . lg 1 P ^ | jf i . ,,l ­VÁROS ÉS VIDÉKE Tiszakécske KÉCSKE—VJOSA „Testvérre találtunk” * Emiétől« £> ommmtorn. Xátogatóban a doni kozákoknál Láthatóan dz élmények hatása alatt van még Miskó István, Ti- szakécske Város Tanácsának el* siöke, amikor a szovjetunióbeli útjukról kérdezem. Ez érthető, hiszen csak pár napja érkezett haza 'küldöttségük Vjosenszka* Jából, Mihail Solohov szülőhelyé­ről, amelynek vezetőivel testvér- városi együttműködési megálla­podást irtaik alá. — Valóban olyan nagy a ha­sonlóság a két település termé­szeti környezete és lakói között? — Igen, a Don, amely a Tiszá­nál szélesebb, ugyanolyan S-ka- nyart ír le a város alatt, mint a mi folyónk. A parti füzesekre tekintve otthon éreztük magun­kat. Csodálatos vidék. Az embe­rek, akik büszkén vallják magu­kat doni kozákoknak, -olyan szí­vósak és leleményesek a munká­ban, mint a kécskeiek, akik két poros faluból várost építettek maguknak a felszabadulás óta. A sztanyica — ma is így nevezik a régi kozák gyülekezőhelyet, já­rási székhelyt — lakóinak vas- akaratát észre kell venni az élet legkülönbözőbb területein fellel­hető igényességben. Szépek a köz­intézmények. — Kik voltak a kécskei kül­döttség tagjai? — Tóth Gyula, a Solohov Ter­melőszövetkezet ágazatvezetője. Babák Ferenc, a Remix gyár igazgatója és én. — Miben egyeztek meg VJo- aenszkajával? — Testvérvárosi megállapodást kötöttünk, amelyet a vjosensz- kajai járási pártbizottság ünnepi ülésén írtunk alá Jurij Korolkov első titkárral. Ezt természetesen megbeszélések előzték meg a te­rületi vezetőkkel. — Mit tartalmaz a szerződés? — A benne vállalt együttmű­ködésnek már konkrét formái is kirajzolódtak ottlétünk alatt. A Tiszakécskei Solohov Termelő- szövetkezet, amely a Nobel-dijas író nevének felvételével az egész folyamatot elindította, átadja a szőlő- és gyümölcstelepftésben, az öntözésben, a talajerő-után­pótlásban és a különféle termesz­téstechnológiák alkalmazásában szerzett tapasztalatait a vjosensz­ka jai Feltört Ugar Szovhoznak, illetve a járás más gazdaságai­nak is — cserébe ottani tapasz­talatokért. Javasoltuk, hogy a vá­ros konzervüzemének korszerűsí­téséhez használják az Agrikon kécskei gyárának nemzetközi színvonalú gépeit, berendezéseit. Elhatároztuk, hogy a nyári tisza­kécskei képzőművészeti alkotótá­borba ezután vjosenszka jai mű­vészt is meghívunk, amit a part­ner pártbizottság támogat. A jö­vőben minden évben küldöttsé­gek jönnek, mennek a tanulóif­júság képviselőiből. Miután Ti- szakécské jeles eredményt ért el a számítástechnika oktatásában, annak megszervezésében, 1988- foan Vjosenszkajábói olyan fiata­lokat várunk, akiket ez a téma érdekel, s intenzív tanfolyamét rendezünk nekik. Ezenkívül a testvérváros tanítóképzőjének és a tízosztályos iskolának egy-egy számítógépet tervezünk ajándé­kozni. Mi a körzetünkben orosz nyelvi versenyt rendezünk a ta­nulóknak és a legjobbak jutalom­ból kimehetnek jövőre Vjosensz- tcajába gyakorolni, szintén inten­zív tanfolyamon. Nem említettem még, hogy az ottani oktatási in­tézmények a mi új gimnáziu­munknak eredeti dokumentumok felhasználásával tablósorozatot állítanak össze Solohov életének bemutatására. — Az egy hétnél is rövidebb kinntartózkodás alatt minden részletet meg tudtak beszélni? — A kapcsolat kiteljesedéséről jövőre tárgyalunk, amikor Korot­kov első titkár elvtárs vezetésével várunk delegációt Vjosenszkajá­bói. Küldünk majd egymáshoz kultúrcsoportokat. Tiszteletünkre Vjosenszkajában parádés Ízelítőt adtak a doni kozákság művészeti hagyományaiból — nálunk is szí­vesen látnánk ugyanezt. — Bizonyára a nagy író em­lékhelyeit Is felkeresték a test­vérvárosban, — Természetesen, virágot vit­tünk a sírjára, amely egykori Don-parti házának kertjében ta­lálható. És ami feledhetetlen él­mény: találkozhattunk Marija Solohovával, az író özvegyével, s i egyik fiával és menyével. Szere­tettel fogadtak bennünket csak­nem kétórás beszélgetésen a le­gendás házban. Solohova sokat kérdezősködött Magyarországról. — A peresztrojkából, átalakí­tásból érzékelhető-e valami a külföldi számára? — Hogyne! Már Moszkvában, kifelé menet,' arról beszélt egy taxisofőr, hogy már náluk sem a jelenléti ív alapján fizetnek, hanem a teljesített százalékok után. És, hogy úgy lesz majd, mint nálunk: amit a benzinnor­mából megtakarítanak, az övéké lesz, ha túllépik, ráfizetnek, sa­ját zsebből. Vjosenszkajában — a helybeliek Vjosának rövidítik városuk nevét — még inkább 'tapasztaltuk, hogy a szándék a végrehajtás szakaszába ért. A testvérvárosban azt láttuk, hogy lelkesednek a peresztrojkáért, a nagy társadalmi-gazdasági re­formért. — Mivel búcsúztak? — Azzal az érzéssel, hogy test­— Szereted a nagyapádat? — igen. — Szigorú-e, amikor veled foglalkozik? — Nem. A másodi­kos kisfiú — aki épp egy kirakós játékkal van elfoglalva — nem csak ilyen nyúl­farknyi válaszokra képes. Sőt! Nagyon szépen beszél, ami nem csoda, hisz kitűnő tanuló. Miért a szigorúság felől faggatom? Mert a nagyapja, Széntirmay Barna, akinek a házában talál­koztunk, pedagógus volt. Illetve még az is, mert nyugdíjasként átjár Lakitelekről tanítani a nyárlőrinci iskolába...- — Harminchét- évi szolgálat után vonultam nyugdíjba, 1982- iben, de azóta most kezdem a harmadik tanévet — mondja Szentirmay Barna. Augusztusban volt harminc esztendeje, hogy családjával La­kitelekre költözött. Már megvolt a három gyerek, Barna és az ikrek: Judit és Tamás, de a pa­pa, aki benn járt a harmincas éveiben, még úgyszólván pálya­kezdőnek számított. Ugyanis eredetileg jogásznak készült, három éviből levizsgázott Ko­lozsvárott, illetve Debrecenben, de végül is a háború utáni évek­ben úgy látta, tanítóként jobban boldogulhat. Elvégezte Szarvason a képzőt, majd a Tiszántúlon Zsa- dányihan állást kapott. Onnan te­lepültek át később Laki telekre. — Először a tiszakécskei ta- nyavilágban tanítottam, ezután pedig a világosi iskolában — me­séli Barna bácsi. — ötvennyolc­ban bekerültem a falusi isko­lába, de az igazgató, Kiss Jáno9 kikötötte: El kell végezned a fő­iskolát! Elvégeztem a magyar- történelem szakon és ezeket a tárgyakat tanítottam végig. Az utolsó hét évben az igazgató, Szabó Lajos helyettese voltam, akivel most, két nyugdíjas, együtt járunk át Nyárlőrincre, kiegészí­teni az ottani tantestületet. vérre találtunk Vjosenszkaja vá­rosában, beleszerettünk a vidék­be, hogy szorgalmazzuk a kap­csolatok erősítését, szélesítését. Üj barátaink pedig azzal köszön­tek el tőlünk, hogy a magyar- szovjet barátság és a két város testvérkapcsolata tiszteletére em­lékművet állítanak a Don part­ján. Kell ennél többet mondani? Szentirmay Barna pedagógus- pályája a lakiteleki évtizedek­ben bontakozott ki; ebben sokat segített neki, hogy az itt lakók, a község vezetői is, emberséggel fogadták be családjával. Meg­becsült lakója lett a település­nek, amit a többi közt kifejez az is, hogy húsz éven át tanácsta­gi tisztséget töltött be. Most, a pihenés esztendeiben is tevé­keny ember az egykori igazgató- helyettes. — Két évvel ezelőtt nyugdíjas- klub alakult a községben, ennek elnökévé engem választottak — beszél társadalmi munkájáról. — Sikerült a klubot életképéssé tenni, jelenleg nyolcvannyolc tagja van. Szeretettel, jó érzés­sel járnak el a tagok az összejö­vetelekre. Előadásokat rende­zünk az egészség megőrzéséről és egyéb érdekes témákról. Ki­rándulásokat szervezünk, az idén például három napig az őrséget jártuk. Májusban a megyével, Kalocsa, Kiskörös és Halas kör­nyékével ismerkedtünk. Jártunk már közösen a Parlamentben, a Fővárosi Operettszínházban és a kecskeméti Katona József Szín­házban is. Most Budapestre ter­vezünk újabb kiruccanást. A lakiteleki nyugdijasklub el­nöke áprilisban részt vett az e tisztséget betöltők első országos tanácskozásán, ahol a klubveze­tők kicserélték tapasztalataikat — Elmúlt a nyár, most mára tagság ismét igényli a rendsze­res hetenkénti együttléteket ezért a községi öregek napközi otthonával közösen nyugdíjas- napokat tartunk — tájékoztat Szentirmay Barna. Elmondja, hogy a nyugalom­ba vonulás 'nem jelentett külö­nösebb lelki megrázkódtatást számára, mert egykori tantestü­letével továbbra Is jó a kapcso­lata, I föltalálta magát otthon a kertben; _ feleségével > eldolgoz­gatnak, már' I is nyugdíjas. — Milyen ember a nagyapád? — Szorgalmas. Mindig jön, megy, szervez... PORTRÉKÖZELBEN ^ kStl!)eÍHÖk 198?. szeptember 5. • PETŐFI NÉPE I % SPORT • SPORT - SPORT Változások a Dutép SC női röplabdázóinál öten távoztak # Botos gerincműtéte f Nyitány októberben Bár a bajnoki küzdelem a női röplabda NB 1-ben csak október második felében kezdődik, a Du­tép SC női csapata Rapesányi István edző vezetésével már au­gusztus 10-én megkezdte a fel­készülését a hosszú versenysoro­zatra. A nyári holtidény során több változás is történt a Dutép SC csapatánál. Erről, valamint az elkövetkező idők terveiről Vágó András szakosztályvezető számolt be. — A legnagyobb változás — mondta — a játékoskeretben tör­tént. Nem kevesebb, mint öt já­tékos távozott, vagy hagyta ab­ba az aktiv játékot. Rozsinszky Rita 38 NB I-es mérkőzés után a TFSE csapatában folytatja. Befejezte aktív pályafutását Ha-« lász Anita, aki 121, Horváth Tí­mea, aki 48 NB I-es mérkőzésen szerepelt a Dutép csapatában. Az idén tavasszal sokszor a kezdő­csapatban is helyet kaptak. Kató Márta 25, Pólyák Andrea 7 NB I-es mérkőzés után' hagyta abba a játékot. A távozók többsége tehát nem volt meghatározója a csapat szereplésének. — Vannak új játékosok? — Szandkoferné Ihászi Tünde, aki Dabason kezdett röplabdázni, a TF elvégzése után került most hozzánk. A Petőfi Népében meg­jelent hír ellenében Farkas Éva továbbra is nálunk marad és a csapat rendelkezésére áll. Való igaz, hogy családi okok miatt haza kívánt menni Kalocsára, ám . végül úgy döntött, hogy egyelőre ’ marad az NB II-es bajnokság ta­vaszi fordulójának kezdetéig. A csapatnak nagy szüksége van rá. Reméljük, hogy addigra Bo­tos Margit — akit a Sportkór­házban dr. Jakab professzor és dr. Mecseki főorvos gerincműtét­tel operált meg augusztus 19-én, — felgyógyul és ismét játszhat. A csapat augusztus 12—19-éig Kalocsán volt edzőtáborban na­pi két edzéssel. Azóta itthon, az árpádvárosi sportcsarnokban fo­lyik a felkészülés. A jelenlegi játékoskeretünk (zárójelben az életkor) Bogbámé (23), Szand­koferné (23), Cmkovics (21), Far­kas E. (20), Kovács E. (19), Sza­bó R. (17), Kormos E. (17), Sza­bó Zs. (16), Czéh Á. (16), Maro- kity (16), Dunszt O. (16), Kör­mendi (15). A kerethez jszámít még a juniorgárdából Hajnal (17), SzUsszai B. (16), Szikszai M. (16), Papp K. (15), S2trapák A. (16). — Mikor láthatjuk a csapatot? — Egyelőre itthon nem ját­szunk, de több tornán veszünk részt. Szeptember 11—13. között Kaposváron a Somber Kupa nem­zetközi tornán, szeptember 18— 20-án Almásfüzitőn a Hungalu Kupa nemzetközi tornán szere­i ftepcsáayi latvimiak, m Dutép edzőjének Idén »ég fiatalabb Já­tékosokkal kell Jó eredményeket elérnie. • Botot Margitra sajnos, egy da­rabig nem számíthatnak csapat, társai. (Lakosa Zsolt felvételei a múlt évi bajnokait mérkő késein ké­szültek.) petünk. A bajnoki nyitány előtt Kecskeméten lesz a 12. Hírős Kupa október 9—11-én, és ez­után egy hét múlva kezdődik a bajnoki küzdelem. Reméljük, hogy az új csapat sem okoz majd csalódást a szurkolóinknak. Szabó Zoltán ŰJABB SÉRÜLTEK: Schróth, Kékesi — Gáspár Is elhagyta az edzőtábort Nincs irigylésre méltó helyzet­ben Garami József, az A váloga­tott megbizott szövetségi' kapi­tánya, s Kovács Ferenc, az olim­piai együttes szakvezetője — ez ierült ki azon a sajtótájékozta­tón, amelyet pénteken a tatai edzőtáborban tartottak. Ismere­tes, hogy jövő szerdán a labda­rúgó A válogatott Glasgow-ban — magyar idő szerint 21 órakor — Skócia ellen játszik barátsá­gos mérkőzést, míg az olimpiai együttes örebroban (kezdési idő 19 óra) Svédországgal olimpiai selejtezőt vív. . Garami József azzal kezdte tájékoztatóját, hogy Csapó, Daj­ka és Kiprich után Kékesi Re­zső is sérültet jelentett, míg Gás­pár József idegi fáradtságra hi­vatkozva szintén elhagyta a ta­tai edzőtábort. Így azután Ga­rami a tervek szerint vasárnap 15 játékossal számol az eluta­záskor, bár jelenleg még 18 lab­darúgó készül. A névsor: Disztl P., Bodnár, Sallai, Koz­ma, Torna, Csuhay, Vadász, Kin­cses, Bognár Gy., Lovász, Ko­vács, K., Hajszán, Szabadi. Kel­ler, Bognár Z., Cseh, Szijjártó, Boda I. A szakvezető elképzelése az, hogy a külföldön játszók közül Mészárost, Pétert és Garabát is meghívja Glasgow-ba. Az ide­genlégiósok vasárnap. valameny- nyien bajnoki mérkőzést játsza­nak, így hétfőn utazhatnak el Skóciába. — Mivel az olimpiai váloga­tott tétmérkőzést játszik szer­dán, ezért olyan labdarúgókat hívtam a keretbe, akikkel Ko­vács Ferenc nem számolt — mondta Garami József. Ami a skótok elleni szerdai mérkőzés esélyeit illeti: a tatai edzőtáborban a vasárnapi el­zák majd a skót—angol és a skót—brazil mérkőzések video­felvételét. Garami szerint az el­lenfél tipikus brit' labdarúgást játszik, 4—4—2-es felállással. Kovács Ferenc, az olimpiai együttes megbizott vezetője is gondjairól beszélt bevezetőül. Pintérről és Fischerről, a két ferencvárosi fiatalról már ko­rábban le kellett mondania, előb­bi helyére Véghet, utóbbi ■ -he­lyettesítésére pedig Schróthot hívta meg. Balszerencse, hogy Schróth is megsérült a legutób­bi bajnokin, így egy másik új­pesti labdarúgó, Steidl kapott behívót, öt péntek estére várták Tatára. Kovács Ferenc határozottan kijelentette, hogy a svédek és spanyolok elleni őszi idegenbeli selejtezőkön az általa irányított válogatott képes lesz megfelelő eredményeket elérni, s egyéb­ként is, a szép múlt kötelez. Em­lékeztetett arra, hogy négy ta­lálkozó után a magyar ötkarikás csapat még pontveszteség nélkü­li, és a J/iáeöfon vezetőedzőjé­nek véleménye szerint egészen biztosan eljut majd a jövő ,évi olimpiai döntőbe. Péncsics Miklós, az MLSZ fő­titkára ezt a kérdést kapta: mi­ért csak december 2-áig jelöl­ték ki az ideiglenes szakvezető­ket? — Mindenkit. így magát az MLSZ-t is meglepte Verebes Jó­zsef volt szövetségi kapitány hir­telen bejelentett lemondása. Meg sem próbáltuk marasztalni, hi­szen tudtuk: döntése visszavon­hatatlan. Az MLSZ időt akart nyerni, ezért jelöljük ki* majd az új szövetségi kapitányt decem her 2. után. Hogy miért ekkor? Ezen a napon játssza A -váloga­tottunk utolsó EB-selejtezöjét RÖVIDEN X Júniusban Szegeden a 35Q- kem-es versenyhajók világbaj­nokságát, júliusban Almásfüzi­tőn az 500 kem-es sporthajók motorcsónak-kontinensbajnoksá­gát rendezték. Ma és holnap- újabb rangos hazai eseményekre kerül sor. A Margitsziget mellet­ti budai Duna-ág ad otthont a versenyhajók Forma 500-as EB negyedik, záró fordulójának, és a 700 kem-es versenyhajók kon­tinensbajnokságának. Csütörtö­kön az Almássy téri szabadidő- központban tájékoztatták a ren­dezvényről a sajtó képviselőit. Nagy Ervin közlekedési mi­niszterhelyettes, a Magyar Motor­csónak Szövetség elnöke elmond­ta, hogy a legjobb hazai verseny- 'zőktől a jövőben is kiemelkedő eredményeket várnak. Az újabb siker már biztosított, a 27 pon­tos bajai Volentér László az utol­só viadaltól függetlenül már meg­nyerte a Forma 500-as Európa* bajnokságot. Jelenleg Kormos György 13 ponttal a második, Csepregi György 12 ponttal pedig a harmadik helyet foglalja el. X Kardos József, az Ü. Dózsa 32-szeres válogatott labdarúgója; távozni készül az újpesti csapat­tól. Hírek szerint előbb a Bp, Honvéd, majd a Vasas jelentke­zett érte, mindkét élvonalbeli egyesület szívesen igazolná le * védőjátékost.. Végül Is hova kerül Kardos? — kérdezte pénteken reggel Raj-, na Károlyt, az Ű. Dózsa labda­rúgó-szakosztályának elnökét as MTI munkatársa. — Csütörtökön szakosztályeí- nökségünk ülésezett, és megtár­gyalta a Kardos körül kialakult- helyzetet — adott tájékoztatást Rajna Károly. — Álláspontunk a következő: ha Kardos menni akar, akkor nem gördítünk aka­dályt az útjába. Hogy végül h melyik klubbal köt új szerződést, ez a jövő kérdése. De hadd fűz­zem hozzá: bár a labdarúgó-szak­osztály elnöksége már zöld utat adott Kardosnak, szeptember . 14-én még az O. Dózsa elnöksége Is megtárgyalja az ügyet. A végső döntés természetesen az utóbbi testület joga. Pénteken a női tőrrel folyta- j tódott a DÉLKER Kupa nemzet- i közi Balaton vivóbajnokság. A j szám magyar sikereket hozott, a- nyolc nemzet 81 indulójának ve­télkedésében csak hazaiak jutót- : tak a nyolcas döntőbe. A finálé i eredményei: NEGYEDDÖNTŐ: Horváth B. (Bp. Honvéd)—Nagy T. (Vasas) 6:5, Mincza (MTK- VM)—Barabás (BVSC) 6:2, Kar­dos (MTK-VM)—Pusztai (Ű. Dó­zsa) 6:3. Meyer (Ű. Dózsa)—Tápaí (Bp. Honvéd) 6:1. ELŐDÖNTŐ: Horváth—Mincza 6:4, Meyer^ Kardos 6:5. DÖNTŐ: Meyer— Horváth 6:5. VÉGEREDMÉNY: 1. Meyer, 2. Horváth, 3. Kardos, 4. Mincza. 5. Tápai, 6. Nagy T. 7. Pusztai, 8. Barabás. Pénteken Rotterdamban — az október 18—25. között meg­rendezésre kerülő tornász-világ­bajnokság helyszínén — megtar­tották a vb sorsolását. Minőkét magyar csapat ellentelel között szerepel Franciaország. A nők még az Egyesült Államokkal éf Japánnal, a férfiak pedig Kíná­val. Svédországgal. Dániával és Ausztráliával kerültek össze. 'Szeptember 17. és 20. között Várnában rendezik a ritmikus sportgimnasztika világbajnoksá­gát. Pénteken a tatai edzőtábor­ban ülésezett a Magyar Torna Szövetség RSG szakági bizottsá­ga, és döntést hozott arról, hogy az egyéni versenyeken Sinkő Andrea (Szolgáltató Spartacus) mellett két, felnőtt világverse­nyen újonc versenyző, Muszii Zsuzsa (Szolgáltató Spartacus) és Erfalvy Nóra (Óbuda) indul, t A hire# fénykép * Mi« toll Solohov I Don pnrtj&n. Ax S-kanyar t rína Kécske klatti «uu> izár* emlékei' lei. k Vendéglég« ben a nagy irá ÜtVOVVÁnál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom