Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-29 / 229. szám

1987. szeptember 29. • PETŐFI NÉPE • 5 Törvény a magánszemélyek jövedelemadójáról (1.) KENDER BÁCSALMÁSRÓL A Bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet legnagyobb kézi alakulatok pedig a rostnövényt bálázták. (Képünkön.) A ken­munkát igénylő őszi feladata a 80 hektárnyi kender betakarí- der területét jégverés érte, így közel 50 hektárt ki kellett tása. szántani. Ezért a betakarított termés elmarad a tervezettől, Az igen fontos rostnövény kúpozásaban a bácsalmási általá- azonban a jó minőség ellensúlyozhatja a mennyiségi kiesést. nos iskola és a gimnázium tanulói segítettek, a honvédségi IPARCIKK-KÖLCSÖNZÉS Külföldön gyakori - nálunk most terjed (j. j.) „Ha nincs pénze, kölcsönözzön!” Régi mondás, de vajon mennyire áll ez ma, ha nem bankkölcsönre, hanem iparcikkekre, mindennap vagy csak alkalmanként használt tárgyainkra gondolunk? Érdemes-e kölcsönözni, és ha már ráálltunk, megtaláljuk-e a boltokban a kedvünkre való sátort, vagy éppen videokészüléket? Maga a kölcsönzés megítélése sem egységes, pedig ez már egy régi intézmény... A társadalom közösségi szükséglete­inek kielégítése, a szocialista állam fel­adatainak ellátása azt igényli, hogy az állampolgárok jövedelmükkel arányo­san vállaljanak részt a közterhekből. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. fejezet Az adókötelezettség i § A magánszemélyt összes jövedelme után adókötelezettség terheli. 2.§ (1) Az adókötelezettség a jogsza­bályban előírt bejelentési, nyilvántartá­si, adóbevallási, adómegállapítási, adóelőleg-fizetési, adófizetési, bizony­latmegőrzési, valamint a vagyonnyilat- kozat-tételi kötelezettséget foglalja ma­gában. (2) Az adókötelezettség a jövedelem- szerző tevékenység megkezdésének vagy a jövedelmet eredményező jogvi­szony keletkezésének a napján kezdő­dik. (3) Az adót az adóigazgatási eljárás­ról szóló jogszabályokban meghatáro­zott időpontban kell megfizetni. 3.§ ) Az adókötelezettség kiterjed: 4 a) a belföldről származó jövedelem­re, b) a külföldről származó jövedelem­re, ha a magánszemély lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyar- országon van (belföldi illetőség). II. fejezet A jövedelem A# A jövedelem a magánszemély által bármilyen címen megszerzett vagyoni érték (bevétel) egésze, illetve annak e törvényben meghatározott hányada vagy elismert költségekkel csökkentett része. MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ' 5.§ (1) A munkaviszonyból vágy a mun­kavégzési kötelezettséggel járó szövet­kezeti tagsági viszonyból (a továbbiak­ban együtt: munkaviszony) származó bevételnek a (2) bekezdés figyelembe­vételével számított és a kifizetett szak- szervezeti tagdíjjal csökkentett része te­kintendő jövedelemnek. (2) Az adóalap kiszámításakor az összjövedelmet (14. §) a naptári év so­rán munkaviszonyban töltött minden hónap után 1000 forinttal csökkenteni kell. Az összjövedelem egyidejűleg csak. egy munkaviszony alapján csökkenthe­tő. (3) Nem illeti meg a csökkentés lehe­tősége a magánszemélyt az után a hó­nap után, amelyben —.a gyermek, illet­ve munkaképtelen egyedülálló szülő gondozása vagy ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság kivételé­vel — tíz munkanapnál többet fizetés nélküli szabadságon töltött. *(4) Mezőgazdasági szövetkezeti tag­sági viszony esetén a csökkentés lehető­sége akkor illeti meg a magánszemélyt, ha az előírt közös munkavégzési köte­lezettségének eleget tett. Az év közben belépett tagot a kedvezmény azokra a hónapokra illeti meg, amelyekben leg­alább 130 órát teljesített. EGYES SZELLEMI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK 1 (1) A munkaviszonyon kívül végzett egyes szellemi tevékenységeknél az ere­deti jogosult jövedelmeként a bevétel­nek a következőkben meghatározott hányadát kell számításba venni: a) a találmány átruházásából, meg­terheléséből, illetve hasznosításából, valamint az államilag minősített állat: és növényfajta után járó fajtajutalék kifizetéséből származó — 500 000 forint bevételig a bevétel 35%-át, ——• az 500 000 forint feletti bevétel 50%-át; | b) a szerzői jogi védelem alá tartozó, valamint az e törvény végrehajtási ren­deletében (a továbbiakban: végrehajtá­si rendelet) meghatározott egyes más tudományos és művészeti tevékenysé­gekből származó — 200 000 forint bevételig a bevétel 35%-át, — a 200 000 forint feletti bevétel 60%-át. (2) Ha az (1) bekezdésben említett tevékenységekből származó jövedelem a ténylegesen felmerült és igazolt költ­ségek alapján kisebb az ott meghatáro­zottnál, a jövedelmet a 13. § (2) bekez­dése szerint lehet meghatározni. (3) Ha a magánszemély az (1) bekez­désben meghatározott jövedelmet több évi tevékenység után egy naptári évben szerzi meg, és az az előző adóalapjának az 50%-át meghaladja, a jövedelem ké­relemre — a végrehajtási rendeletben meghatározott módon és feltételek sze­rint — legfeljebb három részre meg­osztható. MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELÉSBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM 7.§ (1) A mezőgazdasági kistermeléssel elért bevétel — ha az abból származó jövedelem nem esik vállalkozói adó alá — 500000 forintot meghaladó részé­nek növénytermesztés esetén 30%-a, ál­lattenyésztés és állati termékek értéke­sítése esetén a 10%-a tekinthető jövede­lemnek. A végrehajtási rendelet hatá­rozza meg, hogy e törvény alkalmazá­sában mi minősül mezőgazdasági kis­termelésnek. (2) A közös háztartásban élő, 16. életévüket betöltött közeli hozzátarto­zók (Ptk. 685. § b. pontja) által elért bevételt — ha a mezőgazdasági kister­melést közösen folytatják’—egybe kell számítani és az ebből származó jöve­delmet közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. Ebben az esetben a 14. § 16. pontjában meghatározott mentesség csak együttesen illeti meg a kistermelőket. VÁLLALKOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM 8-§ (1) Vállalkozói adókötelezettséggel járó tevékenységből származó jövede­lemként a vállalkozásból kivont jöve­delmet, illetve annak a vállalkozás tag­jára jutó hányadát kell számításba ven­ni. (2) Ha a vállalkozói adóra vonatko­zó jogszabály másként nem rendelke­zik, kivont jövedelem az, amit a ma­gánszemély a vállalkozás nyereségéből nem a vállalkozói tevékenységéhez szükséges beruházásra vagy tartaléko­lásra használt fel. (3) A 6. ? (1) bekezdésének a) pontjá­ban meghatározott jövedelem esetén az adóalapot abban az esetben is a 6. § szerint kell kiszámítani, ha az a magán- személy vállalkozásából származik. (4) A vállalkozónak a saját vállalko­zásába befektetett vagyoni érték jöve­delme után az adót úgy kell megfizet­nie, mintha a vállalkozás által kibocsát tott értékpapírt vásárolt volna. Ennek feltételeit és részletes szabályait a vég­rehajtási rendelet állapítja meg. INGATLAN, INGÓ DOLOG ÉS VAGYONI ÉRTÉKŰ JOG ÁTRUHÁZÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM 9.§ (1) Az ingatlan átruházásából, az in­gó dolog nem üzletszerű értékesítésé­ből, valamint a vagyoni értékű jogról való lemondásból, ilyen jog alapításá­ból vagy átruházásából, illetőleg gya­korlásának átengedéséből származó bevételnek a (2) bekezdésben meghatá­rozott levonásokkal csökkentett részét kell jövedelemnek tekinteni. (2) A bevételből le kell vonni az in­gatlannak, az ingó dolognak és a va­gyoni értékű jognak a megszerzése ide­jén képviselt forgalmi értékét, a meg­szerzésével és értékesítésével kapcsolat­ban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kia­dásokat. (3) Ha az ingó dolognak, illetve a vagyoni értékű jognak a megszerzése idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, a jövedelem a bevétel 25%-a. (4) E § alkalmazásában vagyoni érté­kű jog a tartós földhasználat, a föld- használat, a haszonélvezet, a használat, a telki szorgalom, az üdülőhasználati jog és a külföldiek ingatlanhasználati joga. (5) A forgalmi érték megállapítása­kor az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 52. §-ában és 66. § (1) bekezdé­sének d) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Külföldről be­hozott ingó dolog esetén a vámkisza­bás alapjául szolgáló érték tekintendő forgalmi értéknek. (6) Az ingatlan átruházásából szár­mazó jövedelem — a végrehajtási ren­deletben meghatározott módon és fel­tételek szerint — legfeljebb három rész­re megosztható. EGYES ÉPÍTMÉNYEK HASZNOSÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK 10. § (1) A fizető-vendéglátó igazolással rendelkező, szálláshelyet hasznosító magánszemély e tevékenységből szár­mazó bevételének ha a bevételt ide­genforgalmi szervezet fizeti ki — 40%-a a jövedelem, egyébként a bevétel 60%-a tekintendő jövedelemnek. (2) A nem lakás céljára szolgáló épít­mény bérbe adásából származó bevétel 70%-át kell jövedelemként számításba venni, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott módon hasznosítják. TAKARÉKBETÉTBŐL, ÉRTÉKPAPÍRBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM 11. § (1) A takarékbetétből, a takarékle­vélből (a továbbiakban együtt: taka­rékbetét), a kötvényből, a kincstárjegy­ből. a szövetkezeti részjegyből, a szö­vetkezeti célrészjegyből, a vagyonjegy­ből, a részvényből és a külön jogsza­bályban meghatározott egyéb értékpa­pírból (a továbbiakban együtt: érték­papír) származó bevétel (például ka­mat, osztalék, járadék) egésze jövede­lemnek tekinthető. A lejárat előtt meg­szűnt, tízéves vagy annál hosszabb tar­talmú életbiztosításból származó bevé­tel esetén a jövedelmet a végrehajtási rendelet állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jöve­delmeket nem kell bevallani, és azokat az összjövedelem (14. §) számításakor figyelmen kívül kell hagyni. EGYES KIS ÖSSZEGŰ KIFIZETÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELMEK 12. § (1) A jogi személy, a vállalkozói adó hatálya alá tartozó magánszemély, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, a szakcso­port és a társasház (a továbbiakban együtt: kifizető) által kifizetett egy szer­ződésből származó — egyébként adóe­lőleg levonása (22. §) alá eső — bevétel egésze jövedelem, ha a bevétel a 2000 forintot nem haladja meg. (2) Ezt a jövedelmet nem kell beval­lani, és az összjövedelem (14. §) számí­tásakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglalt rendelkezések a munkaviszonyból származó jövedelemre nem alkalmaz­hatók. EGYÉB JÖVEDELMEK 13. § (1) Az 5—-12. §-ban nem szabályo­zott bevételt a jövedelem kiszámítása során az annak megszerzése érdekében felmerült és elismert költségekkel csök­kenteni kell. (2) A végrehajtási rendeletben meg­határozott költségek legfeljebb évi 12 000 forint összegig vehetők figye­lembe. Egyébként a költségek a vállal­kozói adóra vonatkozó jogszabályok szerint számolhatók el, feltéve, hogy a magánszemély az erre irányuló szándé­kát az adóhatóságnak előzetesen beje­lenti. (Folytatjuk) A közfelfogás évről évre válto­zik, s mondhatom, hogy egyre népsze­rűbb a kölcsönzés — mondja dr. Szmo- dics József, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettese. — Természetesen azért még ma is találkozunk szélsőséges véle­ményekkel. Volt egy régi, vezető beosz­tásban dolgozó ügyfelünk, aki esküdt hive a kölcsönzésnek. Még a gyerekeit is rábeszélte, hogy ne vegyenek hűtő- szekrényt, televíziót, mosógépet, ha­nem kölcsönözzék. És két év után vi­gyék vissza, s hozzák el a legújabb tí­pust. így mindig a legkorszerűbb gépe­ket birtokolhatják. A másik véglet: egy házaspár gyerekkocsit bérelt, ám más­nap a nagyszülők felháborodottan hozták vissza, hogy micsoda szégyen az, amikor még saját kocsija sincs a gyereknek. — Külföldön, s főleg a fejlettebb or­szágokban mennyire jellemző a kölcsön­zés? Sokkal elterjedtebb, mint ná­lunk. Egy régebbi felmérés szerint Ang­liában például a tartós fogyasztási cik­kek 60 százalékát kölcsönzik. Nálunk éppen fordítva van, az életszínvonal- emelkedés azzal járt, hogy majdnem mindenki megvásárolta ezeket a cikke­ket, mert tehette. És ezt gyakran akkor is megtették, ha kifizetődőbb lett volna kölcsönözni, hiszen például egy takarí­tógép vagy sátor csak egyszer-kétszer kell egy évben.-— Változbtt-e á bérelhető cikkek köre, népszerűsége1 — Régebben porszívót is kölcsö­nöztek, de azt ma már nem keresik, hiszen mindenki megvásárolja. Ugyan­így jóval kevesebb kempingcikket köl­csönöznek, mint azelőtt, hiszen akinek kocsira jutott, az már a sátrat is megve­szi. Ugyanakkor amióta sok szőnyeg- padlós lakás van, nagyon népszerűek a tisztitógépek. A színes televízió és a video is a slágerek közé tartozik, sőt az utóbbiból nem is tudunk eleget kínálni. A fagyasztóládák és -szekrények ugyancsak keresettek. . _—:,.A kölcsönzés tehát évről évre-nép­szerűbb. Győzik-e a keresletet? — Egyre nehezebben. Jelenleg hat­van boltunk van a fővárosban, a me­gyeszékhelyeken és a nagyvárosokban. Kevés, ám nincs pénzünk fejlesztésre. Sőt még arra sem jut elég, hogy a köl­csönözhető cikkek körét bővítsék. És közben olyan gondjaink vannak, hogy a szőnyegtisztító gépek többsége áll, mert nincs alkatrész. A behozatalukra viszont nem kapunk devizaengedélyt. Ezek ugyanis nyugati gépek. —- Egy kívülálló azt hinné a kölcsön­zési dijakat böngészve, hogy önöknek szép bevételük, nagy nyereségük lehet, tehát így tőkéjük is volna fejlesztésre, új üzletek nyitására?... — Bár így lenne. A kölcsönzés azonban nem ilyen jó üzlet. így jutot­tunk arra az elhatározásra, hogy bolt­jainkban nemcsak bérelni, hanem vásá­rolni is lehet. És nézze meg ezt a táblá­zatot, ha egy hűtőszekrényt vagy televí­ziót eladunk, sokkal nagyobb nyere­ségre teszünk szert, mintha ugyanazt kikölcsönözzük. Ezért sem tartom egyébként reálisnak, hogy ugyanazok a szabályok érvényesek ránk is, mint a kéresKédeími .vállalatokra. Mi ugyanis sokkal nehezebben keressük a pénzt. És hiába jósolható meg teljes bizton­sággal, hogy a jövőben az emberek még inkább rákényszerülnek a kölcsönzés­re, pénz híján nem sokat tehetünk. Már nyitottunk autósügynökséget, és pró­bálkozunk mással is, hiszen a kölcsön­zési díjakat nem volna ildomos emelni. Máshogy szeretnénk nagyobb bevétel­re szert tenni. — Ha a bérlő egy idő múlva úgy gon­dolja, hogy a bevált gépet, berendezést megvásárolná, önök milyen lehetőséget kínálnak? , — Korábban úgy kötöttük a szerző­déseket, hogy két év után visszahozták, megvásárolták vagy meghosszabbítot­ták a bérletet. Ma már hároméves szer­ződéseket kötünk, ahogy az letelik, au­tomatikusan a bérlő tulajdonába kerül a hűtőszekrény, televízió, vagy amit ép­pen bérel. Ám közben is bármikor megvásárolhatja. Három nap vagy 11 hónap múlva, ahogy éppen tetszik. Ez egyébként nagyon népszerű. Úgy lát­szik, hogy sokan előbb megbarátkoz­nak, megismerkednek a hűtőszekrény­nyel,- televízióval, videóval, és aztán már nem sajnálják a pénzt, kifizetik az árát. Ha viszont mégsem tetszik meg, akkor csak addig bérlik, míg nagy szükségük van rá, vagy még azt se vár­ják be, hanem visszahozzák, és kicseré­lik egy másik típusra. Dalia László Kétszemélyes könnyű repülőgép Elkészült hazánkban a könnyű kategóriába tartozó repülőgép, amely kétszemélyes. Ezt a légi jár­művet a Repülőgépes Szolgálat nyíregyházi bázisának szakemberei készítették. A 400 kilogramm fel­szállósúlyú, 10 méteres számyfesz- távolságú, 50 lóerős motorral ren­delkező repülőgép kiválóan alkal­mas lehet környezetvédelmi és egyéb megfigyelésekre. A HA— XAI lajstromjelű „Nyírséginek el­keresztelt gépet Pettenkoffer Sán­dor fejlesztőmérnök tervezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom