Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-26 / 227. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1987. szeptember 26. AZ IMPORTHIÁNY GÁTOLJA AZ EXPORTOT „A megrendelő azt kap, ami van99 Horganygondok Kiskőrösön Az NSZK-ban a szennyvízcsatornákba szennyfogó vödröket helyeznek — ezzel megelőzhető a dugulás, egyszerűbben tisztítható a lefolyó. Ilyen speciális horganyzott edényt készít egy NSZK-beli cégnek már több éve a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet. Hogy jó minőségben, annak egyik bizonyítéka: tavaly 130 ezer ilyen vödröt exportáltak az előző évi 80 ezerrel szemben. Harmincmillió forint értékben — a múlt évihez hasonló mennyiségben — szállítanak az idén is, ha mint mondani szokás: minden jól megy. A feltételes mód ez esetben nagyon is indokolt. A szövetkezet vastömegcikk üzemében halomba rakott, ezüstösen fénylő horgany-tömbök közül Markó Pál üzemvezető fölvesz egyet és leejti: mély hangon puffan. — Ilyen hangja van a jó horganynak. És most ezt figyelje meg! — Másik halomhoz lép, a műveletet megismétli. A piszkos szürke horganytömb (amelynek egyik oldalán ez a három betű domborodik: MÉH), inkább-cSörren, mint puffan. Azt bizonyítja ez, hogy sok benne a vas. — Horganyzáshoz tehát használhatatlan? — Azt azért nem mondhatnám. Megmutatom, miről van szó. A műhelyben hatalmas kádban fortyog a több mint 400 Celsius fokra hevített horgany. Ebben merítik meg a vaslemezből készült szennyfogó vödröket. — Az e művelet közben kicsapódó vas — mivel nagyobb fajsúlyú a horganynál — leülepszik a kád aljára. A vasmolekulának megvan az a tulajdonsága, hogy magához köti a horganymolekulát: így keletkezik az úgynevezett kemény horgany. Ettől rendszeresen meg kell tisztítanunk a kádat, ezt nevezzük grizelésnek. A keményhorganyból — a könnyebb szállíthatóság érdekében — téglalap alakú tömböket formálunk és eladjuk a MÉH-nek. Tíz forintért kilóját.- Azt mutatta az előbb nekem?- Nem. Azt a Metalloglóbusz Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalattól vásároltuk, csurgatott horgany a neve. A MÉH-nek eladott kemény horgany tisztított — valamelyest vas- talanított f*- változata. Kilója 37 forint 90 fillér. — Főbben mennyivel kevesebb a vas, mint a kemény horganyban?- Azt csak laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani. De az biztos: minél több benne a vas, munkaművelet közben annál több horganyt köt le, annál többször —, mostanában már naponta kell grizelni. Ez nemcsak többletmunkát, többletköltséget és anyagveszteséget jelent — hiszen, mint mondtam, a több vas több horganyt köt le —, hanem mindezek következményeként a termék minőségét is rontja!- Akkor miért használnak csurgatott horganyt? — Meg kell vennünk, csak úgy kapunk jó minőségűt. Ennek egyébként 40,69 forint kilója. A csurgatotté nem sokkal kevesebb. * László István, a szövetkezet anyagbeszerzője: — Csak az utóbbi két szállítmánnyal volt gondunk. Az első alkalommal semmilyen más horganyt nem tudott adni a Metalloglóbusz. A második alkalommal a vállalat ügyintézője közölte velem: akkor tud adni jót, ha viszek csur- gatottat is. Ötven százalékos arányban. Sikerült lealkudnom 30 százalékra... * Varga Lászlót, a vállalat vezér- igazgatóját telefonon kérdeztük meg: mi az oka az árukapcsolásnak? — Többezer megrendelőnk van — így a válasz —, nem tudom, mi a helyzet éppen a kiskőrösiekkel. De annyit mondhatok: disznóság, ha ez így van. Egy-két napon belül visszahívjuk ez ügyben. Két nappal később Krakler László, a vállalat főosztályvezetője hívta fel telefonon szerkesztőségünket. Határozottan állította, hogy árukapcsolásról szó sem lehetett, vállalatuk nem él ezzel a tisztességtelen módszerrel. — Az viszont tény, hogy — mivel a horgany importcikknem egyforma az ellátás belőle. Sokféle minőségű van forgalomban, de nem mindig az igényeknek megfelelő mennyiségben. Mi is azt tudjuk adni a cégeknek, ami van! — Amikor a kiskőrösiek legutóbb vásároltak, volt ilyen is, olyan is!‘ — Jó minőségű korlátozott mennyiségben. Ha a kiskőrösieknek csak jót adunk, mi marad a többieknek? — Tehát ezért kellett elhozniok a csurgatottat is? — Nem kellett! Elvitték és felhasználták. Egyébként a forgalomban levő valamennyi horganyféleség használható, attól függően, mi készül belőle. Ajtókilincshez például felesleges a legjobbat, a legdrágábbat vásárolni. , A kiskőrösiek tőkés exportra kerülő szennyfogó vödörhöz használják, ami állandóan nedvességet kap. Elsőrangú kérdés, milyen a horganyzás minősége. — Igen? Akkor mit csináltak azzal a több tonna csurgatott horgannyal, amit eddig elvittek?! ♦ Mint tudjuk: felhasználták. A két rossz közül a kevésbé rosszat választották, nem álltak le a tőkés export szállítással’— de ezért nagy árat fizettek. Júliustól szeptember első hetéig körülbelül 300 ezer forint káruk származott az anyagveszteségből a gyenge minőségű horgany miatt. Azzal,, hogy kizártnak tartja az árukapcsolás előfordulását vállalatuknál, a főosztályvezető egyúttal azt is mondta: ezt a tisztességtelen módszert a Metalloglóbusz nem engedheti, nem engedi meg magának. Ettől viszont nem lesz több horgany: sem a kiskőrösieknek, se másnak. Azaz, bármikor előállfiat újfent a választási kényszer ... Talán mindössze ennyi az ösz- szes tanulsága a történteknek, de következménye van még egy: a Metalloglóbusz felajánlotta, hogy visszaveszi a kiskőrösiektől a csurgatott horganyt. Kár, hogy már csak két tonna van meg a harmincnégy- : bői. Mindenesetre: ha ez az eset az idén megismétlődik, elviszi a szennyvízvödör-gyártás első félévi nyereségét! Almási Márta BÁCS-KISKUN MEGYEI VÁSÁRDÍJASOK ... és divatosan Két Bács-Kiskun megyei kiállítót kerestünk fel a BNV-n. Mindkét vállalat vásárdíjat nyert egy-egy termékével, és egyikőjük sem először. Nem üzlet ma már résztvenni a BNV-n — vélik egyes vállalatok, de a kérdezett megyei kiállítók szerint megéri. S nem csupán a díjért. Bővülhetw- Mp ffi a kutatási együttműködés Beszélgetés egy moldáviai paprikanemesítővei A nemrégiben Kalocsán rendezett fűszerpaprika tudományos tanácskozás egyik külföldi vendége volt Olga Olegovna Tyimina, szőriét paprikanemesítő. Tiraszpolból érkezett, ahol a Moldáviai Zöldségtermesztési Kutató- intézet fajtanemesítési laboratóriumában tudományos főmunkatársként dolgozik. Kalocsán a plenáris ülés szüneteben kérdeztük Moldáviáról és a paprikáról. — Moldávia sok tekintetben hasonlít hazánkra: éghajlatában, s ennek megfelelően abban is, hogy szinte ugyanazokat a mezőgazdasági terményeket termelik, mint nálunk. A kisinyovi piacon például nagyon sok és szép zöldpaprikát láttam. Kedvelt zöldségféle önöknél a paprika? — Igen, bár nem alapvető termék, az ötödik a sorban. Frissen is fogyasztjuk, de főleg sütve, savanyítva vagy lecsónak elkészítve, nemzeti ételeink nagy részében is felhasználjuk. Elég sokat termelünk, de feldolgozásra az utóbbi időben kevesebb jutott, mert jelenleg rekonstrukció foLyik a nagy konzervgyárakban. Szállítottunk zöldpaprikát a többi köztársaságba is, elsősorban az északi és a központi területekre. — Fűszerpaprikát is? — Nem, fűszerpaprikát nagyon keveset termelünk, kizárólag a konzervipar számára. Őrölt paprikát nem gyártunk, a szocialista országokból szerezzük be, de ez a mennyiség nem elegendő. A termelőterület növelését tervezzük a köztársaságban valamint a fűszerpaprika-feldolgozás fejlesztését, gyógyászati, étkezési, konzervipari célokra. — Mondana néhány adatot, amely jellemzi a termelést? — Három-négyezer hektáron termesztünk zöldpaprikát, 20 tonna hektáronkénti termésátlaggal, de egyes gazdaságok elérik a 40 tonnát is. A szovjet fajták aránya száz százalékos, ezek ugyanis ellenállóak a Moldáviában erősen pusztító betegséggel, a verticilliumos hervadással Szemben. A fűszerpaprika termőterülete mindössze S0 hektár, és nagyon alacsony, alig 7 tonna a hektáronkénti termésátlag. A termesztett fajták rossz minőségűek, apró terméssel. A betakarítás nehéz, ezért aztán drága is, nagyon magasak a termelési költségek. Új fajtákra lenne szükség. A zöldpaprikát illetően a konzervipar jövedelmezősége jelentősen nőtt, mióta sikerült a betegséggel szemben ellenálló és jobban termő fajtákat kinemesíteni. Jövőbeni feladataink a termésátlagok emelése, a fajtaösszetételjavítása. Kereskedelmi szempontból nem ártana kicsit nagyobb reklámot csinálni a paprikának és a belőle készült konzervipari termékeknek a Szovjetunióban. — Intézetük együttműködik-e valamelyik magyar kutató állomással? — Hogyne, 1978 óta a Zöldségtermesztési Kutató Intézet budatétényi kutató állomásával a zöldpaprika nemesítésében és termesztési technológiája fejlesztésében. Nagyon hasznosnak ítéljük az együttműködést, azt hiszem, mindkét részről gyümölcsöző. Közös fajtakísérleteket végzünk, vetőmagokat cserélünk kipróbálásra és létrehoztunk egy új, magyar—szovjet keresztezett fajtát is, amely a Venti nevet kapta a Magyarország (Vengrija) és a Tirasz- pol szavakból. Tulajdonképpen most is ennek az együttműködésnek a keretében vagyok itt, és lehetőséget kaptam, hogy részt vehessek a fűszerpaprika tanácskozáson. — Lehetségesnek tartja, hogy a fű- szerpaprika kutatásban is létrejön magyar—moldáviai együttműködés? — Ebben a témában eddig gyakor- latilag nem volt, részvételem célja ezen a tanácskozáson az ismerkedés és a tapasztalatszerzés. Szívesen átvennénk a kész fajtákat, hiszen technológiailag megfelelnek. A fűszerpaprika termesztésben és feldolgozásban egyelőre kezdők vagyunk, ezért hasznos lenne ezen a téren is fejleszteni az együttműködést, esetleg úgy, ahogy a zöldpaprikánál már bevált: közösen kialakítani egy új, a moldáviai viszonyok között is jól termő fűszerpaprika fajtát. Magyar Ágnes HOZZÁSZÓLÁSOK CIKKÜNKHÖZ A tiszakécskei téeszben a rozs fontos és gazdaságos növény A Tiszakécskei Solohov Tsz 10 ezer 211 hektáros összes területéből 6 ezer 607 hektár a szántó, ennek átlagos aranykorona értéke 13,62. A termőtalajok között nagyok a különbségek, van kiváló réti öntéstalajunk is, de a terület döntő része alacsony humusztartalmú, rossz vízgazdálkodású, igazi futóhomok. A jó talajok hasznosítása nem jelent gondot az üzemi vezetőknek. Annál több problémát vet fel a homok hasznosítása. Egyetértek a Petőfi Népe rozstermelésről indított cikksorozatában már eddig is megfogalmazottakkal, hogy a rozs ezeken a gyenge termőképességű területeken kulcsnövény. A jelenlegi kritikus helyzetből — hogy tudniillik az alacsony átlagterméssel fizető rozs alacsony felvásárlási ár mellett veszteséges — van kiút. Valastyán Mihály az alacsony átlagtermések valóban indokolt növelésében, Juhász Jenő az ösztönzőbb felvásárlási árban látja a kiutat. Mindkettőjüknek igaza lenne, ha a megoldást egyszerre keresnék. A termelőnek jó fajta megválasztásával, (a Solohov Tsz-ben tartott fajtamebutatón kiderült, hogy van üyen), ülepedett, jó magággyal, időbeni vetéssel, a kelési és a bokroso- dási időszakra időzített megfelelő tápanyagellátással, csávázással, hatékony vegyszeres gyomirtással, esetenként vegyszeres szárszilárdítással, és időbeni betakarítással kellene megalapozni az eredményes rozstermesztést. De hiszen ezek elemi követelmények, miért kell ezekről szólni!? Azért, mert elemi hibák sora vezet a Valastyán Mihály által leírt 1200—1809 kilogrammos üzemi átlagterméshez. A rozs genetikailag megalapozott termőképessége 4—5 tonna hektáronként. Az, hogy ennek felét sem éljük el a megyében, sorozatos, vétségek következménye. A tipikusak közül néhányat. „Nem vált általánossá a fémzárolt vetőmag használata, sok esetben a gazdaságok saját vetőmagjukat tisztítatlanul vetik el. További hátrány, hogy a forgalomba kerülő vetőmagvak jelentős hányada úgynevezett MÉM engedményes vetőmag, amelynek vigora kisebb, mint a normál csírázóképességű vetőmagé.” (Idézet egy szarvasi szakdolgozatból.) Jelentős a harmadfokú sza- poritású vetőmag felhasználási aránya, pedig a harmadfokútól igen számottevő a fajtaromlás. A műtrágyázásban a következő a vezérelv: a legrosszabb talajra, a veszteséget termelő rozs alá semmit sem használunk. így — bár a rozs bírja legjobban a monokultúrát — szinte törvényszerűen bekövetkezik a terméscsökkenés. A megítélés az alapműtrágyázásra és a fejtrágyázásra egyaránt vonatkozik. Száraz talajt szántunk és porba vetünk. így nincs értelme a tömörítésnek, nincs hát ülepedett vetőágy. Sokszor elmarad a vegyszeres gyomirtás is. Igaz, nem is kell mindig. Ha a rozstermő talajok kultúr- állapotban lennének, ha az időbeni őszi vetések jól telelnének, a bokro- sodás erős lenne, akkor a gyors fejlődési erejű rozs vegyszeres gyomirtás nélkül is tiszta lenne! A lehetséges hibaforrások további részletezése helyett csak annyit: lehet a rozstermelés biztonságos nyereségforrás! . A Tiszakécskei Solohov Tsz-ben az utóbbi három évben átlagban 500 ezer forint nyereséget értünk el a 600—620 hektáros rozsterületen. Az átlagtermés hektáronként 2,5 —3,2 tonna volt. (A legmagasabb táblaátlag 5,47, a legalacsonyabb 1,63 tonna.) Igaz, hogy ebben az eredményben jelentős szerepe volt a vetőmag előállításnak és az így elért magasabb értékesítési árnak. Ebből következik, hogy a termelői feladatok pontos, lelkiismeretes elvégzése mellett egyidejűleg az étkezési rozs felvásárlási árának felemelése is halogatást nem tűrő feladat. Budai István tsz-elnök Az egészségesebb táplálkozásért A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat a kunsági zsemléért kapott vásárdíjat. A 24-es pavilonban, a vállalat standján kis kosárban illatoznak a, zsemlék, és első pillantásra elárulják, hogy más módon készültek, mint a hagyományosak. Nagyobbak, barnábbak, étvágygerjesztőbbek. — Mi az új ebben a zsemlében? — kérdeztük Bálint Károlyné termelési osztályvezetőt. sjg- Rozsban gazdagabb, mint a szokványos, régi zsemle. Nem szárad össze, és jobban megfelel a korszerűbb táplálkozási igényeknek. Van egy másik, hasonló termékünk, a. kunsági kenyér, ez 70 dekagrammos, egy négytagú család számára elegendő. Ennek még nincs ára, ezért még nem tudtuk benevezni. — A vállalat összes termékét tekintve körülbelül hány százalékot tesznek ki a zsemléhez hasonló korszerű gyártmányok? — Pontos számot nem tudok mondani. Nem sokat. A kunságiból például 6 ezer darabot gyártunk, míg a hagyományos vizes zsemléből negyvenezret. Egyelőre nem óriási üzleti siker az ilyen termékek gyártása, de vállalatunk feladatának érzi, hogy megismertesse a vevőkkel az új egészségesebb péksüteményeket, kenyereket és kielégítse azoknak a vevőknek az igényét, akik viszont már keresik az ilyesmit. Kecskeméti mintaboltunkban mindig kapható a teljes választék, a kunsági zsemlét is forgalmazzuk már a megyében. — Nem titok, hogy a vásáron való résztvétel bizonyos költségeket jelent a vállalatnak. De mit jelent üzletileg? Megéri? — Nem itt a BNV-n jönnek létre a jövő évi szerződéskötések, nem is szoktak nagy üzletek bejönni, de feltétlenül megéri a részvétel. Itt találkozhatunk partnereinkkel, szállítóinkkal, anélkül, hogy keresztül-kasul kellene utazgatni a megyében. Az emberi kapcsolatok erősítésében sokat jelent a vásár, és ez is része az üzletnek. A díj pedig munkánk elismerése. „Romantikus” üzlet A bajai NETT Konfekcióipari Vállalat az „A-Nett” romantikus blúzokkal nyert vásárdíjat. A gyönyörű csipkékkel, fodrokkal, hímzésekkel díszített hófehér és színes blúzok mellé a vállalat kabátot, szoknyát, nadrágot is kiállított, de fő profilja továbbra is a fiúingek, női blúzok gyártása marad. A divatjelentések szerint a romantikus blúz ismét reneszánszát éli — a vállalatnak tehát nem lesz gondja a termékek eladásával. Igaz, eddig sem volt, nyolc ország lányai és asszonyai hordják a NETT divatos blúzait.- Kitűnő gyártmánytervező gárda jött össze nálunk — mondta Teleky Zoltán, a vállalat igazgatója. — Figyelemmel kísérik a világdivatot, járatjuk az összes jelentős divatlapot, ilyesmin egy konfekcióipari vállalat nem spórolhat. — Jól megy a NETT-nek? — Nem mindegyik vállalat mondhatja el magáról manapság, hogy 50 százalékos vagyonarányos nyereséget tud elérni. Dolgozóink is jól keresnek, egy műszakban nálunk a legmagasabb a bérszínvonal a tizenöt állami ruhaipari vállalat közül. Mindenütt nő a kereslet termékeink iránt, a többi között Svédországba, Hollandiába, Belgiumba exportálunk, a szocialista országok közül pedig a Szovjetunióba. — Nem terveznek választékbővítést? — Úgy gondolom, azt kell gyártani, ami iránt a legnagyobb a kereslet. Ezt a piacot kell megtartani, még jobb minőségű áruval. Á Szovjetunióba szállítunk női ruhát, de ez elhanyagolható mennyiség, egyelőre nem is tervezzük a bővítést. t— Ezeket a gyönyörű blúzokat mikor vásárolhatják meg a magyar nők? — Jövőre már lehet kapni. Hamarosan butikot nyitunk Baján, ahol a legszebb termékeinket árusítjuk, és reális árat szeretnénk kialakítani úgy az állami boltok és a maszek butikok árai között. — Mit jelent a vállalatnak a vásárdíj? Megéri önöknek résztvenni a BNV-n? — A díj elismerést jelent a vállalati kollektívának. Mi el tudjuk adni termékeinket a vásár nélkül is, de a részvétel megéri a befektetést. Három éve vagyunk önállóak, tavaly is nyertünk a „vakációs” termékcsaláddal. Nekünk a BNV a nevünk megismertetésében segített és segít. Persze jelent egy kis üzletet is, de ami mindenképpen hasznos, az a találkozás és a közvetlenebb emberi kapcsolatok kialakítása partnereink-
