Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-26 / 227. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1987. szeptember 26. AZ IMPORTHIÁNY GÁTOLJA AZ EXPORTOT „A megrendelő azt kap, ami van99 Horganygondok Kiskőrösön Az NSZK-ban a szennyvízcsatornákba szennyfogó vödröket helyeznek — ezzel megelőzhető a dugulás, egyszerűbben tisztítható a lefolyó. Ilyen speciális horganyzott edényt készít egy NSZK-beli cégnek már több éve a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet. Hogy jó minőségben, annak egyik bizonyíté­ka: tavaly 130 ezer ilyen vödröt exportáltak az előző évi 80 ezerrel szem­ben. Harmincmillió forint értékben — a múlt évihez hasonló mennyiségben — szállítanak az idén is, ha mint mondani szokás: minden jól megy. A feltételes mód ez esetben nagyon is indokolt. A szövetkezet vastömegcikk üzemében halomba rakott, ezüstö­sen fénylő horgany-tömbök közül Markó Pál üzemvezető fölvesz egyet és leejti: mély hangon puffan. — Ilyen hangja van a jó hor­ganynak. És most ezt figyelje meg! — Másik halomhoz lép, a művele­tet megismétli. A piszkos szürke horganytömb (amelynek egyik ol­dalán ez a három betű domboro­dik: MÉH), inkább-cSörren, mint puffan. Azt bizonyítja ez, hogy sok benne a vas. — Horganyzáshoz tehát hasz­nálhatatlan? — Azt azért nem mondhatnám. Megmutatom, miről van szó. A műhelyben hatalmas kádban fortyog a több mint 400 Celsius fokra hevített horgany. Ebben me­rítik meg a vaslemezből készült szennyfogó vödröket. — Az e művelet közben kicsa­pódó vas — mivel nagyobb fajsú­lyú a horganynál — leülepszik a kád aljára. A vasmolekulának megvan az a tulajdonsága, hogy magához köti a horganymoleku­lát: így keletkezik az úgynevezett kemény horgany. Ettől rendszere­sen meg kell tisztítanunk a kádat, ezt nevezzük grizelésnek. A ke­ményhorganyból — a könnyebb szállíthatóság érdekében — tégla­lap alakú tömböket formálunk és eladjuk a MÉH-nek. Tíz forintért kilóját.- Azt mutatta az előbb nekem?- Nem. Azt a Metalloglóbusz Fémipari és Termelőeszköz Keres­kedelmi Vállalattól vásároltuk, csurgatott horgany a neve. A MÉH-nek eladott kemény hor­gany tisztított — valamelyest vas- talanított f*- változata. Kilója 37 forint 90 fillér. — Főbben mennyivel kevesebb a vas, mint a kemény horganyban?- Azt csak laboratóriumi vizs­gálattal lehetne megállapítani. De az biztos: minél több benne a vas, munkaművelet közben annál több horganyt köt le, annál többször —, mostanában már naponta kell grizelni. Ez nemcsak többletmun­kát, többletköltséget és anyagvesz­teséget jelent — hiszen, mint mondtam, a több vas több hor­ganyt köt le —, hanem mindezek következményeként a termék mi­nőségét is rontja!- Akkor miért használnak csurgatott horganyt? — Meg kell vennünk, csak úgy kapunk jó minőségűt. Ennek egyébként 40,69 forint kilója. A csurgatotté nem sokkal keve­sebb. * László István, a szövetkezet anyagbeszerzője: — Csak az utóbbi két szállít­mánnyal volt gondunk. Az első al­kalommal semmilyen más hor­ganyt nem tudott adni a Metallo­glóbusz. A második alkalommal a vállalat ügyintézője közölte velem: akkor tud adni jót, ha viszek csur- gatottat is. Ötven százalékos arányban. Sikerült lealkudnom 30 százalékra... * Varga Lászlót, a vállalat vezér- igazgatóját telefonon kérdeztük meg: mi az oka az árukapcsolás­nak? — Többezer megrendelőnk van — így a válasz —, nem tudom, mi a helyzet éppen a kiskőrösiekkel. De annyit mondhatok: disznóság, ha ez így van. Egy-két napon belül visszahívjuk ez ügyben. Két nappal később Krakler László, a vállalat főosztályvezetője hívta fel telefonon szerkesztősé­günket. Határozottan állította, hogy árukapcsolásról szó sem le­hetett, vállalatuk nem él ezzel a tisztességtelen módszerrel. — Az viszont tény, hogy — mi­vel a horgany importcikknem egyforma az ellátás belőle. Sokféle minőségű van forgalomban, de nem mindig az igényeknek megfe­lelő mennyiségben. Mi is azt tud­juk adni a cégeknek, ami van! — Amikor a kiskőrösiek leg­utóbb vásároltak, volt ilyen is, olyan is!‘ — Jó minőségű korlátozott mennyiségben. Ha a kiskőrösiek­nek csak jót adunk, mi marad a többieknek? — Tehát ezért kellett elhozniok a csurgatottat is? — Nem kellett! Elvitték és fel­használták. Egyébként a forga­lomban levő valamennyi horgany­féleség használható, attól függően, mi készül belőle. Ajtókilincshez például felesleges a legjobbat, a legdrágábbat vásárolni. , A kiskőrösiek tőkés exportra kerülő szennyfogó vödörhöz hasz­nálják, ami állandóan nedvességet kap. Elsőrangú kérdés, milyen a horganyzás minősége. — Igen? Akkor mit csináltak azzal a több tonna csurgatott hor­gannyal, amit eddig elvittek?! ♦ Mint tudjuk: felhasználták. A két rossz közül a kevésbé rosszat választották, nem álltak le a tőkés export szállítással’— de ezért nagy árat fizettek. Júliustól szeptember első hetéig körülbelül 300 ezer fo­rint káruk származott az anyag­veszteségből a gyenge minőségű horgany miatt. Azzal,, hogy kizártnak tartja az árukapcsolás előfordulását válla­latuknál, a főosztályvezető egyút­tal azt is mondta: ezt a tisztességte­len módszert a Metalloglóbusz nem engedheti, nem engedi meg magának. Ettől viszont nem lesz több horgany: sem a kiskőrösiek­nek, se másnak. Azaz, bármikor előállfiat újfent a választási kény­szer ... Talán mindössze ennyi az ösz- szes tanulsága a történteknek, de következménye van még egy: a Metalloglóbusz felaján­lotta, hogy visszaveszi a kiskő­rösiektől a csurgatott hor­ganyt. Kár, hogy már csak két tonna van meg a harmincnégy- : bői. Mindenesetre: ha ez az eset az idén megismétlődik, el­viszi a szennyvízvödör-gyártás első félévi nyereségét! Almási Márta BÁCS-KISKUN MEGYEI VÁSÁRDÍJASOK ... és divatosan Két Bács-Kiskun megyei kiállítót kerestünk fel a BNV-n. Mindkét vállalat vásárdíjat nyert egy-egy termékével, és egyikőjük sem először. Nem üzlet ma már résztvenni a BNV-n — vélik egyes vállalatok, de a kérdezett megyei kiállítók szerint megéri. S nem csupán a díjért. Bővülhetw- Mp ffi a kutatási együttműködés Beszélgetés egy moldáviai paprikanemesítővei A nemrégiben Kalocsán rendezett fűszerpaprika tudományos tanácsko­zás egyik külföldi vendége volt Olga Olegovna Tyimina, szőriét paprikane­mesítő. Tiraszpolból érkezett, ahol a Moldáviai Zöldségtermesztési Kutató- intézet fajtanemesítési laboratóriumá­ban tudományos főmunkatársként dolgozik. Kalocsán a plenáris ülés szü­neteben kérdeztük Moldáviáról és a paprikáról. — Moldávia sok tekintetben hasonlít hazánkra: éghajlatában, s ennek megfe­lelően abban is, hogy szinte ugyanazo­kat a mezőgazdasági terményeket ter­melik, mint nálunk. A kisinyovi piacon például nagyon sok és szép zöldpaprikát láttam. Kedvelt zöldségféle önöknél a paprika? — Igen, bár nem alapvető termék, az ötödik a sorban. Frissen is fogyaszt­juk, de főleg sütve, savanyítva vagy lecsónak elkészítve, nemzeti ételeink nagy részében is felhasználjuk. Elég so­kat termelünk, de feldolgozásra az utóbbi időben kevesebb jutott, mert jelenleg rekonstrukció foLyik a nagy konzervgyárakban. Szállítottunk zöld­paprikát a többi köztársaságba is, első­sorban az északi és a központi terüle­tekre. — Fűszerpaprikát is? — Nem, fűszerpaprikát nagyon ke­veset termelünk, kizárólag a konzerv­ipar számára. Őrölt paprikát nem gyár­tunk, a szocialista országokból szerez­zük be, de ez a mennyiség nem elegen­dő. A termelőterület növelését tervez­zük a köztársaságban valamint a fű­szerpaprika-feldolgozás fejlesztését, gyógyászati, étkezési, konzervipari cé­lokra. — Mondana néhány adatot, amely jellemzi a termelést? — Három-négyezer hektáron ter­mesztünk zöldpaprikát, 20 tonna hek­táronkénti termésátlaggal, de egyes gazdaságok elérik a 40 tonnát is. A szovjet fajták aránya száz százalé­kos, ezek ugyanis ellenállóak a Moldá­viában erősen pusztító betegséggel, a verticilliumos hervadással Szemben. A fűszerpaprika termőterülete mind­össze S0 hektár, és nagyon alacsony, alig 7 tonna a hektáronkénti termésát­lag. A termesztett fajták rossz minősé­gűek, apró terméssel. A betakarítás ne­héz, ezért aztán drága is, nagyon maga­sak a termelési költségek. Új fajtákra lenne szükség. A zöldpaprikát illetően a konzervipar jövedelmezősége jelentő­sen nőtt, mióta sikerült a betegséggel szemben ellenálló és jobban termő faj­tákat kinemesíteni. Jövőbeni feladata­ink a termésátlagok emelése, a fajta­összetételjavítása. Kereskedelmi szem­pontból nem ártana kicsit nagyobb reklámot csinálni a paprikának és a belőle készült konzervipari termékek­nek a Szovjetunióban. — Intézetük együttműködik-e vala­melyik magyar kutató állomással? — Hogyne, 1978 óta a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet budatétényi kutató állomásával a zöldpaprika ne­mesítésében és termesztési technológiá­ja fejlesztésében. Nagyon hasznosnak ítéljük az együttműködést, azt hiszem, mindkét részről gyümölcsöző. Közös fajtakísérleteket végzünk, vetőmago­kat cserélünk kipróbálásra és létrehoz­tunk egy új, magyar—szovjet kereszte­zett fajtát is, amely a Venti nevet kapta a Magyarország (Vengrija) és a Tirasz- pol szavakból. Tulajdonképpen most is ennek az együttműködésnek a kereté­ben vagyok itt, és lehetőséget kaptam, hogy részt vehessek a fűszerpaprika ta­nácskozáson. — Lehetségesnek tartja, hogy a fű- szerpaprika kutatásban is létrejön ma­gyar—moldáviai együttműködés? — Ebben a témában eddig gyakor- latilag nem volt, részvételem célja ezen a tanácskozáson az ismerkedés és a tapasztalatszerzés. Szívesen átvennénk a kész fajtákat, hiszen technológiailag megfelelnek. A fűszerpaprika termesz­tésben és feldolgozásban egyelőre kez­dők vagyunk, ezért hasznos lenne ezen a téren is fejleszteni az együttműkö­dést, esetleg úgy, ahogy a zöldpapriká­nál már bevált: közösen kialakítani egy új, a moldáviai viszonyok között is jól termő fűszerpaprika fajtát. Magyar Ágnes HOZZÁSZÓLÁSOK CIKKÜNKHÖZ A tiszakécskei téeszben a rozs fontos és gazdaságos növény A Tiszakécskei Solohov Tsz 10 ezer 211 hektáros összes területéből 6 ezer 607 hektár a szántó, ennek átlagos aranykorona értéke 13,62. A termőtalajok között nagyok a különbségek, van kiváló réti öntés­talajunk is, de a terület döntő része alacsony humusztartalmú, rossz vízgazdálkodású, igazi futóhomok. A jó talajok hasznosítása nem jelent gondot az üzemi vezetőknek. Annál több problémát vet fel a ho­mok hasznosítása. Egyetértek a Pe­tőfi Népe rozstermelésről indított cikksorozatában már eddig is meg­fogalmazottakkal, hogy a rozs eze­ken a gyenge termőképességű terü­leteken kulcsnövény. A jelenlegi kritikus helyzetből — hogy tudniil­lik az alacsony átlagterméssel fizető rozs alacsony felvásárlási ár mellett veszteséges — van kiút. Valastyán Mihály az alacsony átlagtermések valóban indokolt növelésében, Ju­hász Jenő az ösztönzőbb felvásárlá­si árban látja a kiutat. Mindkettő­jüknek igaza lenne, ha a megoldást egyszerre keresnék. A termelőnek jó fajta megválasz­tásával, (a Solohov Tsz-ben tartott fajtamebutatón kiderült, hogy van üyen), ülepedett, jó magággyal, idő­beni vetéssel, a kelési és a bokroso- dási időszakra időzített megfelelő tápanyagellátással, csávázással, ha­tékony vegyszeres gyomirtással, esetenként vegyszeres szárszilárdí­tással, és időbeni betakarítással kel­lene megalapozni az eredményes rozstermesztést. De hiszen ezek ele­mi követelmények, miért kell ezek­ről szólni!? Azért, mert elemi hibák sora vezet a Valastyán Mihály által leírt 1200—1809 kilogrammos üze­mi átlagterméshez. A rozs genetika­ilag megalapozott termőképessége 4—5 tonna hektáronként. Az, hogy ennek felét sem éljük el a megyé­ben, sorozatos, vétségek következ­ménye. A tipikusak közül néhányat. „Nem vált általánossá a fémzá­rolt vetőmag használata, sok eset­ben a gazdaságok saját vetőmagju­kat tisztítatlanul vetik el. További hátrány, hogy a forgalomba kerülő vetőmagvak jelentős hányada úgy­nevezett MÉM engedményes vető­mag, amelynek vigora kisebb, mint a normál csírázóképességű vetőma­gé.” (Idézet egy szarvasi szakdolgo­zatból.) Jelentős a harmadfokú sza- poritású vetőmag felhasználási ará­nya, pedig a harmadfokútól igen számottevő a fajtaromlás. A műtrágyázásban a következő a vezérelv: a legrosszabb talajra, a veszteséget termelő rozs alá semmit sem használunk. így — bár a rozs bírja legjobban a monokultúrát — szinte törvényszerűen bekövetkezik a terméscsökkenés. A megítélés az alapműtrágyázásra és a fejtrágyá­zásra egyaránt vonatkozik. Száraz talajt szántunk és porba vetünk. így nincs értelme a tömörí­tésnek, nincs hát ülepedett vetőágy. Sokszor elmarad a vegyszeres gyomirtás is. Igaz, nem is kell min­dig. Ha a rozstermő talajok kultúr- állapotban lennének, ha az időbeni őszi vetések jól telelnének, a bokro- sodás erős lenne, akkor a gyors fej­lődési erejű rozs vegyszeres gyomir­tás nélkül is tiszta lenne! A lehetséges hibaforrások továb­bi részletezése helyett csak annyit: lehet a rozstermelés biztonságos nyereségforrás! . A Tiszakécskei Solohov Tsz-ben az utóbbi három évben átlagban 500 ezer forint nyereséget értünk el a 600—620 hektáros rozsterületen. Az átlagtermés hektáronként 2,5 —3,2 tonna volt. (A legmagasabb táblaátlag 5,47, a legalacsonyabb 1,63 tonna.) Igaz, hogy ebben az eredményben jelentős szerepe volt a vetőmag előállításnak és az így elért magasabb értékesítési árnak. Ebből következik, hogy a termelői felada­tok pontos, lelkiismeretes elvégzése mellett egyidejűleg az étkezési rozs felvásárlási árának felemelése is ha­logatást nem tűrő feladat. Budai István tsz-elnök Az egészségesebb táplálkozásért A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat a kunsági zsemléért kapott vá­sárdíjat. A 24-es pavilonban, a vállalat standján kis kosárban illatoznak a, zsemlék, és első pillantásra elárulják, hogy más módon készültek, mint a ha­gyományosak. Nagyobbak, barnáb­bak, étvágygerjesztőbbek. — Mi az új ebben a zsemlében? — kérdeztük Bálint Károlyné termelési osztályvezetőt. sjg- Rozsban gazdagabb, mint a szokványos, régi zsemle. Nem szárad össze, és jobban megfelel a korszerűbb táplálkozási igényeknek. Van egy má­sik, hasonló termékünk, a. kunsági ke­nyér, ez 70 dekagrammos, egy négyta­gú család számára elegendő. Ennek még nincs ára, ezért még nem tudtuk benevezni. — A vállalat összes termékét tekint­ve körülbelül hány százalékot tesznek ki a zsemléhez hasonló korszerű gyártmá­nyok? — Pontos számot nem tudok mon­dani. Nem sokat. A kunságiból például 6 ezer darabot gyártunk, míg a hagyo­mányos vizes zsemléből negyvenezret. Egyelőre nem óriási üzleti siker az ilyen termékek gyártása, de vállalatunk fel­adatának érzi, hogy megismertesse a vevőkkel az új egészségesebb péksüte­ményeket, kenyereket és kielégítse azoknak a vevőknek az igényét, akik viszont már keresik az ilyesmit. Kecs­keméti mintaboltunkban mindig kap­ható a teljes választék, a kunsági zsem­lét is forgalmazzuk már a megyében. — Nem titok, hogy a vásáron való résztvétel bizonyos költségeket jelent a vállalatnak. De mit jelent üzletileg? Megéri? — Nem itt a BNV-n jönnek létre a jövő évi szerződéskötések, nem is szok­tak nagy üzletek bejönni, de feltétlenül megéri a részvétel. Itt találkozhatunk partnereinkkel, szállítóinkkal, anélkül, hogy keresztül-kasul kellene utazgatni a megyében. Az emberi kapcsolatok erősítésében sokat jelent a vásár, és ez is része az üzletnek. A díj pedig mun­kánk elismerése. „Romantikus” üzlet A bajai NETT Konfekcióipari Vál­lalat az „A-Nett” romantikus blúzok­kal nyert vásárdíjat. A gyönyörű csip­kékkel, fodrokkal, hímzésekkel díszí­tett hófehér és színes blúzok mellé a vállalat kabátot, szoknyát, nadrágot is kiállított, de fő profilja továbbra is a fiúingek, női blúzok gyártása marad. A divatjelentések szerint a romantikus blúz ismét reneszánszát éli — a válla­latnak tehát nem lesz gondja a termé­kek eladásával. Igaz, eddig sem volt, nyolc ország lányai és asszonyai hord­ják a NETT divatos blúzait.- Kitűnő gyártmánytervező gárda jött össze nálunk — mondta Teleky Zoltán, a vállalat igazgatója. — Figye­lemmel kísérik a világdivatot, járatjuk az összes jelentős divatlapot, ilyesmin egy konfekcióipari vállalat nem spórol­hat. — Jól megy a NETT-nek? — Nem mindegyik vállalat mond­hatja el magáról manapság, hogy 50 százalékos vagyonarányos nyereséget tud elérni. Dolgozóink is jól keresnek, egy műszakban nálunk a legmagasabb a bérszínvonal a tizenöt állami ruha­ipari vállalat közül. Mindenütt nő a kereslet termékeink iránt, a többi kö­zött Svédországba, Hollandiába, Belgi­umba exportálunk, a szocialista orszá­gok közül pedig a Szovjetunióba. — Nem terveznek választékbővítést? — Úgy gondolom, azt kell gyártani, ami iránt a legnagyobb a kereslet. Ezt a piacot kell megtartani, még jobb mi­nőségű áruval. Á Szovjetunióba szállí­tunk női ruhát, de ez elhanyagolható mennyiség, egyelőre nem is tervezzük a bővítést. t— Ezeket a gyönyörű blúzokat mi­kor vásárolhatják meg a magyar nők? — Jövőre már lehet kapni. Hama­rosan butikot nyitunk Baján, ahol a legszebb termékeinket árusítjuk, és reá­lis árat szeretnénk kialakítani úgy az állami boltok és a maszek butikok árai között. — Mit jelent a vállalatnak a vásár­díj? Megéri önöknek résztvenni a BNV-n? — A díj elismerést jelent a vállalati kollektívának. Mi el tudjuk adni ter­mékeinket a vásár nélkül is, de a rész­vétel megéri a befektetést. Három éve vagyunk önállóak, tavaly is nyertünk a „vakációs” termékcsaláddal. Nekünk a BNV a nevünk megismertetésében se­gített és segít. Persze jelent egy kis üzle­tet is, de ami mindenképpen hasznos, az a találkozás és a közvetlenebb embe­ri kapcsolatok kialakítása partnereink-

Next

/
Oldalképek
Tartalom