Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

1.987. szeptember 23. • PETŐFI NÉPE • 5 a kemencében 9 S/ívcscn foglalatoskodik a gombával Fekete György egykori téglagyári kar­bantartó. * *&. • Horgászparadicsom lett a bányagödörből — háttérben az ezentúl sohasem REFORMOK KELET-EURÓPÁBAN n. Gazdasági kényszer — piaci eszköztár SZOMSZÉDOLÁS Gomba nő Több mint 100 éven keresztül igen jó híre volt a ceglédi téglagyár­nak, 1880 óta itt égették a városi és a környékbeli polgárok házainak építőanyagát. Az a kemence, amelyben a múlt év nyarán „örökre kihunyt a láng”, 1925-ben épült s több száz millió téglával járult hoz­zá a város házaihoz. Érdekes a léte­sítmény jelenlegi helyzete, illetve a hasznosításának útja s arról is sze­retnénk számot adni, hogy mi törté­nik azon a csaknem ötven hektárnyi területen, ahonnan 3—4 méter mélységben elhordták az agyagot a téglaégetéshez. Túri László, a Ceglédi Városgazdál­kodási Vállalat igazgatója:- Őszintén szólva, nem nagyon örültünk, amikor a kezelésünkbe ke­rült a volt téglagyár. Kevés fejtörés után kialakítottuk a hasznosítás várha­tó útját. A kisebb épületek sorsa hamar eldőlt, bérbeadtuk egy kisszövetkezet­nek. Gond volt viszont a 370 négyzet- méteres, két méter vastag falú kemence kihasználásának megoldása. Nem jó raktárnak, műhelynek sem megfelelő — próbálkozzunk gombával. Több he­lyen érdeklődtünk, hol kaphatnánk szakmai segítséget és irányítást, végül a kecskeméti Zöldségtermesztési Kuta­tóintézet munkatársai siettek a segítsé­günkre. Jónak tartották az ötletet an­nál is inkább, mert a gyár melletti sze­méttelepen, amelyet egy sok évig ki­használatlan nagy bányagödörben léte­sítettünk, jelentős mennyiségű biogáz- fejlődést tapasztaltunk. A szakembe­rek megállapították, hogy kb. 20 évig óránként 90—100 köbméternyi gázt tudunk hasznosítani a megfelelő beren­dezésekkel. Nos, ez a gáz kiválóan al­kalmas lesz a kemence temperálására és a segítségével megfelelő körülménye­ket tudunk teremteni a gombatermesz­téshez. Most az ősz folyamán, mire megkezdődik a próbatermesztés után a nagyszabású „gombaüzem”, már a biogáz-hasznosító berendezések is el­készülnek. Kovácsné dr. Gyenes Melinda, a Zöldségtermesztési Kutatóintézet munkatársa:- Májusban telepítettünk először próbaként gombát a ceglédi téglagyári kemencében. Tapasztalataink szerint szép sikerek várhatók s bízunk abban, hogy télen-nyáron elegendő mennyisé­gű és jó minőségű laska, később pedig csiperke gomba kerül innen a fogyasz­tók asztalára. Természetesen állandó­an figyelemmel kísérjük az itt folyó munkát s ehhez minden szakmai segít­séget megadunk. Fekete György, egykori téglagyári karbantartó, jelenlegi gombafelelős: Huszonkilenc évet töltöttem az egyre jobban elavuló téglagyári gépek füstölgő teglagyan kémény. mellett. Kissé szomorúan vettem tudo­másul, hogy erre a gyárra, a korszerű gépek beszerzésére nincs pénz, lassan- lassan a végórákra kell készülnünk. Amikor megkérdezték tőlem, hogy ma- radok-e, vállalom-e a gombával való foglalkozást, gondolkodás nélkül igent mondtam. Remélem, ennek a fontos élelmicikknek a termesztésében is leg­alább úgy megállóm a helyem, mint a téglagyártó gépek mellett. A kecske­méti szakemberek igen sok segítséget nyújtanak az új szakma elsajátításá­ban. ócsai István, a ceglédi Földváry Ká­roly Általános Iskola igazgatója, a helybeli horgászegyesület elnöke: — A ceglédi horgászok egy része 1948 óta kezdhetett pecázni az egyik vízzel telt bányagödörben. A mostani egyesület 1958-ban alakult s jelenleg 585-en mondhatják magukat egyesületi tagnak. Négy gondozott tavunk mel­lett egy újabb 3 hektáros tó kialakítá­sán most fáradozunk, ezen a tavasszal kezdődhet meg a horgászélet. Nagy gondot fordítunk a halállomány gon­dozására és pótlására. Az idén hektá­ronként 528 kilogramm ivadékot tele­pítettünk, így biztosítjuk az állomány utánpótlását. Minden évben rendezünk versenye­ket és szívesen látjuk a vendéghorgá­szokat is. Minden nyáron járnak hoz­zánk Kecskemétről és a környező köz­ségekből. Opauszky László rr Lengyelországban a múlt hónapban döntöttek a „reform második szaka­szának” beindításáról. A tervezett in­tézkedéseket az eredetihez képest azon­ban lassabban, 2—3 év alatt hajtják majd végre — ezzel igyekeznek alkal­mazkodni a lakosság tűrőképességé­hez. A gazdaságirányítás új és régi ele­mei ma még együtt élnek Lengyelor­szágban, ami nehezíti annak megítélé­sét, mennyire hatékonyak a reform­módszerek — mondják a szakemberek. Hogy egy konkrét területet említsünk: nem sikerült közelíteni azt a célt, hogy az ipari termelés növekedésének két­harmada az energia- és az anyagtaka­rékosság eredményeiből fakadjon. Nőtt tavaly az energiaigényesség, hol­ott az import nem bővíthető, és nem telik a hazai energiabázis kiszélesítésé­re sem. Több szakasz A reform második szakaszának köz­ponti feladata lesz — írja a Try buna Ludu —, hogy gazdasági eszközökkel érdekeltté tegyék, sőt kényszerítsék a vállalatokat a kevesebb anyagot, több szellemi terméket tartalmazó gyártmá­nyok előállítására. Enélkül nem javít­ható a lengyel termékek versenyképes­sége, amelyek még ma is 2, 2,5-szer annyi anyagot, energiát tartalmaznak, mint a fejlett ipari országok gyártmá­nyai. Gazdasági kényszer, piaci eszköztár — ezek a legtöbbet hallható fogalmak a reform második szakasza kapcsán. Varsóban még nem ismeretes annak a — vagy húszféle — munkajogi, pénz­ügyi, vállalati törvénynek a részlete, amelyet ebben az 1990-ig terjedő sza­kaszban akarnak megvalósítani, de annyi bizonyos, hogy módosítani fog­ják a központi szervek és vállalatok viszonyát. A központi irányítás nem sok döntést, hatalmából nem sokat en­gedett át, és ez bizalmatlanságot vált ki az emberekben a meghirdetett célok értelmét illetően — mondta a szejm legfelsőbb ellenőrző kamarájának el­nöke. Ryszard Wajna, a LEMP parlamenti csoportjának elnökhelyettese ehhez hozzátette, hogy az ország leghosszabb válságát éli át, „végleg szakítani kell tehát azzal a 40 évvel ezelőtt kidolgo­zott gazdasági koncepcióval, amelynek még mindig rabjai vagyunk”. A szakí­tás a jelen körülmények között olyan racionális gazdasági módszereket felté­telez, amelyekkel helyre lehet állítani a gazdaság egyensúlyát. Szemben az árakkal A lengyel társadalom többsége —' mint ezt Messmer kormányfő megfo­galmazta — a reform folytatása mellett van, kiáll a vállalkozási szellem, a vál­lalati önállóság bővítése mellett, az adott helyzetben azonban elsősorban a reform „árnyoldalait” érzékeli. A múlt évben 27 százalékkal nőttek az állami támogatások, lehetetlenné téve a gaz­dasági tisztánlátást. Egyidejűleg erősö­dött az inflációs nyomás, jelentős ma­radt a belső piac egyensúlyhiánya. A reform, amely a támogatások leépí­tését, és a reális piaci árak kialakítását tűzi ki célul, nem oldható meg egycsa- pásra, ezért a nagyobb fokú vállalati önállóságot fokozatosan, több év alatt, úgy akarják megvalósítani, hogy az alapvető élelmiszerek elkerülhetetlen áremelését széles körben, automatiku­san kompenzálják. Lengyelországban a több évre tartó reform következetesebb végrehajtása, Csehszlovákiában ellenben a most in­duló reform kidolgozása a legfőbb fel­adat. Prágában a népgazdaság átalakí­tási programja alappillérének tekintik a vállalati reformot, amelyet a szándé­kok szerint 1989 januárjától vezetné­nek be. A Rudé Pravo nap mint nap helyet ad hasábjain a törvénytervezet­tel kapcsolatos véleményeknek, a veze­tő állások pályázatok alapján történő betöltésével, vagy a dolgozói kollektí­vák vezetőválasztási jogával kapcsola­tos elképzeléseknek. A Csehszlovákiában folyó vitában Pj- akárcsak másutt — sokan elmélked­nek azon, milyen legyen a politikai in­tézmények és a gazdálkodó szervezetek viszonya. Gustav Husak szerint a poli­tikai testületeknek nem szabad kisajátí- taniok a gazdasági szervezeteket, poli­tikai módszerekkel kell befolyást gya- korolniok a gazdaságra és a társada­lomra. A gyakorlatban tehát a változ­tatások, vagy ahogyan Prágában neve­zik „az irányítás radikális reformja” tág teret kíván adni az áru- és pénzvi­szonyoknak, a vállalati kezdeményezé­seknek. A piacot hosszú távú szabályo­zók, ötéves tervek révén igyekeznek a megfelelő irányba terelni, ki akarják tehát iktatni a ma még jellemző opera­tív beavatkozásokat. Vállalkozzatok! Nem meglepő, hogy a változásokat a „legforradalmibb fordulatnak” mi­nősítik a csehszlovák • vezetők, megje­gyezve, hogy a reformok a „szocializ­mus megszilárdítását” célozzák. Ladis- lav Adamec, a CSKP KB tagja, minisz­terelnök-helyettes mindehhez hozzátet­te, hogy a múlttal való szakítás szándé­ka még nem érezhető mindenütt, s ta­pasztalható a félelem a kockázat válla­lásától is. Találkozni ártalmas módsze­rekkel, és nem ritka, hogy sokan felül­ről várják a kész recepteket. Pedig a szovjet változások nyomán elindult folyamatok Csehszlovákiában, akárcsak a többi, reformok útjára lé­pett szocialista országban is nagyban építenek a kollektívák, vállalatok kez­deményezéseire. Stílusváltás' csak így képzelhető el az iparban, a pénzügyek­ben, a belkereskedelemben, vagy a me­zőgazdaságban. Csak így lehet elvárni, hogy a kereskedelmi bankok — az ed­dig kizárólagos szerepet élvező köz­ponti bank mellett aktív hitelpolitikát folytassanak, vagy hogy csökkenjen a hiánycikkek száma a belkereskedelem­ben, ahol januártól bérbe vehetők lesz­nek a kisebb boltok és éttermek. A na­pokban született erről döntés Prágá­ban, mint ahogyan arról is, hogy a csehszlovák szövetkezetek nagyobb önállóságot kapnak a jövőben: bármi­lyen tevékenységet folytathatnak, mel­léküzemágakat is létesíthetnek, és ház­táji földet adhatnak ki a szövetkezeti tagoknak. Marton János Következik: III. Nemzeti jelleg és közös vonások Őszi gondok a szentkirályi határban Beszélgetés a tábla szélén Q3BD MÚZEUM A FÖLD ALATT Salgótarjánban található az európai vonatkozásban is igen ritka föld alatti bányamúzeum, amelyet több mint húsz éve nyitottak meg egy meg­szüntetett régi bányában. A 280 méteres József-lejtősaknában mutatják be a szén keletkezését, a különböző vágatbiztosításokat, a múltbani és jelenle­gi széntermelés módjait, a különféle munkaeszközöket. 8 n n tt « 5 5 ö 8 8 8 8 n tt « 8 n 8 8 8 8 8 g 8 8 8 g 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 Megnyílt a BUDAPRINT­mintabolt KISKUNHALAS, Kossuth u. 28. sz. alatt Ágyneműk, lakástextíliák bő választékban kaphatók. 2320 8 8 8 8 8 8 g 8 8 8 8 8 8 8 8 g 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 8 g g 8 g g 8 g 8 8 g 8 g 8 8 8 ülliilip 9 Ezen a táblán fénymagot termesztettek, helyére búza kerül. A traktor vezetője, László Géza tárcsával lazítja a talajt. A szentkirályi határban nagy a nyüzsgés. Az Egyetértés Termelő­szövetkezet földjén szedik a para­dicsomot, szüretelik a szőlőt, taka­rítják be a napraforgót, készítik elő a talajt az őszi kalászosok veté­séhez. Szabó Miklós főmezőgazdásszal a paradicsomtábla szélén találko­zom. Némi bosszúsággal tájékoz­tat a közismert átvételi gondokról. Hasonló panaszokkal már a lap­ban is foglalkoztunk. A termelő­szövetkezét 260 megállapodást kö­tött 120 hektár paradicsom ter­mesztésére, nemcsak tagokkal, de kívülállókkal is. A termés jó, 35 —40 tonna hektáronként. A Kecs­keméti Konzervgyár azonban nem győzi átvenni a paradicsomot. En­nek több oka van. A termelők nagy része ugyanis szombaton vagy vasárnap ér rá paradicsom­szedésre, Az említett napokat kö­vetően tehát nagyobb a felhozatal. Az időjárás kedvezőtlen, mert egy­szerre érik a termés, emiatt sietnek a szedéssel. Szentkirályon pedig növeli a gondokat, hogy a vártnál magasabb a hozam. Mindezek együtt — hozzávéve azt, hogy a konzervgyár napi kapacitása be­határolt — okozzák az átvételi gondokat. ISä — Termelőszövetkezetünk a Zöldségtermesztési Kutatóintézet Fejlesztő Vállalattal jó kapcsolatot alakított ki. Paradicsom-vetőma­got is termesztünk, ez jövedelme­zőbb és az átvétele is megoldott ^- magyarázza a főmezőgazdász. Az idén az időjárás sok gondot okoz. — Az őszi vetési előkészületeket nehezíti a betakarítás elhúzódása. Tavaly szeptember közepére már befejeztük a napraforgó betakarí­tását. Az idén pedig csak most kezdjük jellemzi a helyzetet a főmezögazdász. Ha már szóba került, elmondja, hogy a fagykár miatt a szőlőtermés körülbelül a tavalyinak az egyne­gyede. A szüretet a korai érésiek­nél megkezdték. Az eddig bevált gyakorlat szerint a tagokon kívül a diákok is segítenek. — Számításaink szerint az aszály és a fagykár mintegy 27 mil­lió forint kiesést okozott. Ezért át­fogó intézkedést dolgoztunk ki az ésszerű költségcsökkentésre, a kie­sés részbeni pótlására. Hosszú len­ne felsorolni a készleteket. Egyet említek meg: az idén az őszi talaj­előkészítés során csak folyékony műtrágyát alkalmazunk, belép­tünk ugyanis abba a gazdasági tár­sulásba, amely a Városföldi Állami Gazdaság területén létesített gyár­tó üzemet. A folyékony műtrágyá­zással hatékonyabb és jóval ol­csóbb a talajerőpótlás, -^hangoz­tatja a főmezőgazdász, majd gyor­san elbúcsúzik, mert sok még a tennivalója. Kereskedő Sándor 9 Gazdag a paradicsomtermés. (Tóth Sándor felvételei) Félreértés Kölcsönkértem Kowalskitól tíz­ezer zlotyt. A határidő lejárta előtt szomorúan kellett megállapíta­nom, hogy nem tudom visszafizet­ni. Harmincegyedikén, az előre megbeszélt időben Kowalski tele­fonált. — Na mi van? — csak ennyit kérdezett, de rögtön tudtam, miről van szó. — Hát csak az — válaszoltam —, hogy kérem az adósság átüte­mezését. — Micsodát? — dadogta értet­lenül. — Fejezd ki magad világo­sabban! — Szeretném, ha refinanszíroz­nád a kölcsönt — magyaráztam szolgálatkészen. — Ne marháskodj! —fakadt ki Kowalski. — Mikor adod vissza azt a tíz rongyot? — Refundációt javasolnék -^9 duruzsoltam tovább —, vagy ha akarod, konverziót. — Azt akarom — bömbölte a kagylóba Kowalski —, hogy még ma add vissza a pénzem! Jaj, milyen nehéz szót érteni' olyan emberrel, aki nem ismeri a szakkifejezéseket! W. S. A TISZA FÜSZÉRT BAJAI FIÓKJA értesíti Tiszteit Vásárlóit, hogy 1987. szeptember 25-étől szeptember 30-áig tartja éves vagyonmegállapító és elszámoltató leltározását Ezen időszak alatt az árukiadások szünetelnek. A leltározás előtt és a leltározás után továbbra is várjuk szíves megrendeléseikét. 2426

Next

/
Oldalképek
Tartalom