Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-03 / 207. szám

mAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^»afSZHP üACS'KlSKini MEGYEI BIZOTFSAGÁNAK NAPI LAPJA *UI. M. Ml. nia Ára: 1,80 Ft 1387. «September 3, csütörtök A bíró tollából (3. oldal) Méltón a Kodályi hagyományokhoz (4. oldal) Régészeti szenzáció (4. oldal) Szerkezetváltás a tőkés országokban (S. oldat) I Sportmagazin (7. oldal) Magyar—holland külügyminiszteri tárgyalások Vártoanyi Péter k ü lügymi nd s zter meghívására szerdán hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezett. Hans van den Bnaek, a Holland Király­ság külügyminisztere. Útjára eBd- sérte felesége. A holland diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várikonyi Péter fo­gadta a Ferihegyi repülőtéren. Je­len volit Iván Tivadar, hazánk há­gai. valamint Janimé Cathari na Ferringa. Hollandia budapesti nagykövete. A holland külügyminiszter dél- előtt katonád tiszteletadás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. A program a Külügyminisztérium­ban folytatódott, ahol Várkonyi Péter és Hans vén den Broék ve­zetésével magyar—holland tár­gyalást tartottak. Az MTI tudósítójának értesülé­sei szerint a nemzetközi élet teg­NSZK: fontosabb kérdéseit áttekintve a két külügyminiszter véleményt cserélt a szovjet—amerikai, illet­ve a kelet—nyugati viszony hely­zetéről, várható alakulásáról, a fegyverkorlátozása tárgyalások kilátásairól, továbbá a helyi vál­ságok rendezésének lehetőségeiről. Mindkét részről hangsúlyozták az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamat továbbvitelének jelentőségét, a bécsi utákonferen- cia eredményes befejezésének fon­tosságát. Vádkomyi Péter és Hans van den iBroek megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a magyar—holland kapcsolatok fejlődnek. Egyetértet­tek abban, hogy a kontaktusok jól szolgálják mindkét ország érde­keit. illetve az össz-európai együttműködés ügyét. Mindkét részről megerősítették a politikai kapcsolatok, a gazdasági és a mű. szaki-tudományos együttműködés, a kulturális cserék és az idegen- forgalom további bővítésének szándékát. A magyar—holland gazdasági kapcsolatok további fejlődését se­gíti az a beruházásvédelmi egyez­mény is, amelyet a külügyminisz­teri találkozót követően M edgy ea­sy Péter pénzügyminiszter és Items van den Broek látott el kéz­jegyével. Az aláírásnál jelen volt Várkonyi Péter. A dokumentum­nak megfelelően, mindkét fél szor­galmazza az új beruházásokat partnerének országában, s ehhez — a belső szabályozás mellett — megfelelő nemzetközi jogi garan­ciákat is nyújt. A most megkö­tött szerződés immár a hetedik ha­zánk és a tőkés országok beruhá­zásvédelmi egyezményeinek sorá­ban. SZILVASZEDÉS Mindenütt megkezdték a murikát a szilvásker­tekben. A Kecskeméti Alföld Szakszövetkezet 25 hektáros nagyüzemi ültetvénye (tavaly 500 tonna termést hozott. Az idén1100 tonnával' kevesebb tett a termés. Lévai László főkertész arról tájékoztat, hogy augusztus 23-án kezdték a munkát, segítenek az asszony brigádok, a környékbeli iskolák diákjai, be­vonják a nyugdíjasokat is. Az ütemezés szerint egy hónapig is eltart a kiváló minőségű Stanley, ame­rikai fajta szedése. Arra a kérdésre, hogy hova szállítják a gyümöl­csöt, elmondja, hogy legtöbb a TSZKER .területi központjának közvetítésével kerül a fogyasztóhoz. Jelentős mennyiségben vásárol az Agroskála, vala­mint a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Bácsfruct GT. és értékesítenek saját boltban is. Parlamenti vita a Pershingekről WlSSSmSF 9 A szakszövetkezet dolgozói bekapcsolódtak » szil­vaszüretbe. 9 A rakó dlás t géppel végzik. Gyorsan megtelik a pótkocsi. SZOLGÁLATI LAKÁS Szakembereket várnak A nyugatnémet parlament (Bundestag) szerdán megtartott rendkívüli ülésén a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) kép­viselői helyesléssel fogadták Helmut Kohl kancellárnak azt az augusztus 26-ai nyilatkozatát, amely szerint bizonyos feltételek­kel hajlandó lenne kinyilváníta­ni, hogy az ENSZ lemond a Pershing—1A típusú rakétákról. Az SPD indítványa értelmé­ben az NSZK-nak mindent meg kell tennie azért, hogy áttörést lehessen elérni a genfi tárgya­lásokon. A Pershing rakétákat fel kell számolni — egyidejűleg az összes szovjet és amerikai kö­zép-hatótávolságú eszközök vég­leges eltávolításával. Az SPD szerint felszólítanák továbbá a Varsói Szerződés tagállamait, hogy ők is mondjanak le az 500 kilométernél rövidebb hatótávol­ságú eszközeik korszerűsítéséről. Kohl kancellár kifejtette: a feltételekhez kapcsolt legutób­bi kezdeményezése az NSZK vál­tozatlan biztonságpolitikai irány­vonalába illeszkedik. Mindamel­lett ismét arra szólította fel a Szovjetuniót, hogy a _ Pershing rakétákra vonatkozó közlését újabb leszerelési lépésekkel vi­szonozza — Bonn értelmezé­sében — elsősorban az NSZK-t fenyegető rövid hatótávolságú eszközök területén. A kancellár — az ellenzékhez A Kecskeméti Egyesült Szak- szövetkezet három évvel ezelőtt még igencsak a mélyponton volt. Egyetlen számadat: míg akkor a Duna—Tisza közi gazdaságokban egy hektárra körülbelül 40 ezer forint állóeszközértéket számol­tak, itt alig több mint 6 ezret. Az azóta eltelt időszakban a majd teljes egészében megválto­zott vezetői gárda bizonyított. Az idén már úgy tervezik, hogy a szövetkezet árbevétele megkö­zelíti majd a 90 millió^ a nyere­ség pedig a 3 millió forintot. Hogy hogyan lehet ezt a ho­mokon megvalósítani ? Egyrészt az alaptevékenységen belül meg kell találni azokat a lehetősége­ket, amelyekkel jobb eredményt lehet elérni. Másrészt a mellék­tevékenységek korszerűsítésével, a már megvalósított termék ösz- szetétei változtatásával sokat léphetnek előbbre. Mindezekhez azonban alap­vető feltétel a megfelelő szakem­bergárda kialakítása. Márpedig ez a szövetkezet — egyetlenként a városban működők közül — a fizetésen kívül- eddig semmit nem tudott nyújtani a náluk dol­gozó szakembereknek. Most azonban lehetővé vált a szakszö­vetkezetben is, hogy pluszt nyújt­hassanak azoknak, akik pályáju­kat itt akarják kezdeni vagy folytatni. Az idén, több más termeléssel összefüggő kezdeményezéssel egyetemben sor kerül egy kétla­kásos ikerház felépítésére, ame­(Folytatás a 2. oldalon.) r. A ^ ^ «« • A járda elemeit a szakszövetkezet brigádja készíti el. Tíz éve még csak a külföldi kutatók Írásaiban szerepelt a kérdés: otthon-e a videónak a könyvtár? Ma sorjáznak a hazai szakemberek cikkei a folyóiratokban a video és bib­liotékák kapcsolatáról. Nem hallgathatjuk el, hogy a könyvtárosok kezdetben félve közeledtek az új tech­nikához. Féltették olvasóikat. A nagyobb tékákban ugyan már évtizedek óta gyűjtöt­tek filmeket és hanglemeze­ket, de ezek az információ- hordozók nem lettek igazi konkurensei a könyvnek. Ne­hézkes az eszközök kezelése — a 16 milliméteres filmvetí­tő használatához tanfolyamot kellett végezni — bonyolult a film- és a diacsere. Négy-öt éve azonban a ha- zai könyvtárakban is hódíta­ni kezdett a video. Előbb csak a központi intézmények büsz­kélkedhettek lejátszóval; má­ra azonban a falvakban is akadnak ilyen újszerű audio­vizuális eszközök. Egyre több az olyan látogató, aki kifeje­zetten a videós szolgáltatá­sokért keresi föl a közműve­lődési intézményt. Sajnos azonban ma is kevés intézmény rendelkezik kép­magnóval; megyénkben pél­dául csak tizennégy könyvtár mondhat magáénak megfele­lő színvonalú készüléket. A fő kérdés; akinek van videója, tudja-e hasznosítani? Van-e elég műsoros kazettá­ja? Lehet-e cserélni a törzs­készletet. Egyáltalán van-e hely az újszerű információ- hordozók tárolásához? Négy éve még, ha valaki élelmes volt, olcsón alapítha­tott kazettatárat az Országos Oktatástechnikai Központ tá­mogatásával. Később — per­sze már jóval drágább aján­lattal — jelentkezett a MO- KÉP, a Magyar Televízió és a Könyvértékesítő Vállalat is. 1986-ban jelent meg az „Üj videofelvételek” című állo- mánygyarapitó tanácsadó fü­zet első száma. Gazdagodik a piac, de a kazetta-utánpótlás ma is akadozik. A gyártóktól megrendelt szalagok több hó­napos késéssel érkeznek meg. Szűkösek a kölcsönzés és a csere lehetőségei. Megyénk­ben a kiskőrösi városi könyv­tár tudta megteremteni a leg­gazdagabb, s a legmegbízha­tóbb üzemelő videotékát. El­sősorban a városkörnyéki kis­településeknek kínál látni­valót. Ha persze messzebbről keresi meg valaki az intéz­ményt — és be tudja fizetni a szolgáltatások színvonalá­hoz mérten nem túl magas társulási pénzt — azt is öröm­mel fogadják a kiskőrösiek. Sajnos megyei közművelő­dési videotár még nem mű­ködik, bár tavaly nagy len­dülettel megindult a szerve­zése. A Moziüzemi Vállalat tékáinak kínálata sekélyes. Drága a kölcsönzés és a meg­rendelő — aki esetleg saját videomagnójával társul az üzlethez — nem is nagyon kap szót a filmelosztásnál. Az i.s nehezíti a filmforgalmazók­kal az együttműködést, hogy a könyvesházak dolgozói nem szívesen szednek az olvasók­tól — amikor videózni sze­retnének — harminc—negy­ven. forintos belépődíjat. Ma még tehát nem túl ró­zsás a helyzet a könyvtári videózás terén. Azt, hogy szük­ség lenne a rendszeres vetíté­sekre és helyi videotárak ala­pítására, senki sem tagadja> de hogy honnét vegyék a pénzt a könyvgazdák a jelentős beru­házáshoz, nem tisztázott. Talán fagylaltgépek lízing­jével kellene foglalkozniuk az intézményeknek, mint a jónevű Szabó Ervin Könyv­tárnál dolgozó kollégáiknak? Ok izes krémek árusításával keresik meg a könyvre, a mág­nesesszalagra és a lejátszóra valót. Farkas F. József fordulva — elutasította azt a feltételezést, hogy az NSZK raj­ta akarja tartani kezét „az atom- ravaszon”. Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter is azt han­goztatta, hogy országa — akár­csak a múltban — a jövőben sem kíván atomhatalommá válni. Ä~ külügyminiszter másfelől magától értetődőnek nevezte, hogy a Pershing—1A típusú esz­közök felszámolása után a hoz­zájuk tartozó és az Egyesült Ál­lamok által ellenőrzött nukleá­ris robbanótölteteket is kivonnák az NSZK-ból. Ebből a szempont­ból tulajdonított nagy jelentősé­get Erich Honecker főtitkár kö­zelgő látogatásának is. Alfred Dregjger, a Keresztény­demokrata—Keresztényszociá­lis Unió (CDU/CSU) parlamenti csoportjának elnöke szerint az uniópártok leszerelési ellentétei nem súlyosak, s parlamenti cso­portjaik a kancellár mögött áll­nak. Alfred Biehle, a CSU ka­tonai bizottságának elnöke azon­ban a Pershing rakétákat ismét olyan eszközöknek minősítette, amelyekkel nyomást lehet gya­korolni a Szovjetunióra — állí­tólagos nagy fölényének meg­szüntetése céljából — a rövid hatótávolságú rakéták és a ha­gyományos fegyverzet területén. * A nyugatnémet tulajdonban lévő Pershing—1A rakétákkal, s a hozzájuk tartozó amerikai rob­banótöltetekkel kapcsolatos wa­shingtoni nyilatkozatok súlyos ellentmondásaira hívta fel. a fi­gyelmet szerdán Viktor Karpov (Folytatás a 2. oldalon.) Horn Gyula megbeszélései Mexikóban Horn Gyula külügyminisztériu- mi államtitkár megbeszéléseket folytatott Mexikóvárosban Ber­nardo Sepulveda külügyminiszter­rel, Alfonso de Rosenzweig-Oiaz- zad, a külügyminiszter első helyet­tesével és más mexikói politikai személyiségekkel hétfőn* illetve kedden. A felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeit. A nemzetközi helyzetről folyta­tott beható eszmecsere homlokte­rében a leszerelés és a nemzetközi biztonság, a világgazdaság és a fejlődés időszerű kérdései, s emel. lett a közép-amerikai válság po­litikai rendezését célzó legújabb erőfeszítések álltak. Kifejezésre juttatták, hogy a két ország külpolitikai állásfoglalásai és aktivitása jól szolgálják az egyetemes béke és biztonság meg­szilárdításának ügyét, a nemzetkö­zi problémák tárgyalások útján való megoldását. A RÉSZTVEVŐK KECSKEMÉTRE ÉS LAJOSMIZSÉRE IS ELLÁTOGATNAK Budapesten tartja 8; kongresszusát a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetsége (Asso­ciation International des Musée d’ Agricultura = AIMA) 1966- ban alakult Prágában, a mező- gazdasági múzeumok első nem­zetközi kongresszusára 11 ország­ból összegyűlt agrármúzeumok kezdeményezésére. A szövetség csatlakozott az ICQM-hoz 1968- ban. Alapszabálya értelmében az AIMA magában foglalja a me­zőgazdasági múzeumokat (be­leértve az agrártechnológia, az élelmiszeripar, erdészet, kerté­szet, szőlészet, halászat, vadászat múzeumait, a mezőgazdaság kü­lönböző termelő és feldolgozó ágazataira szakosodott múzeu­mokat), valamint olyan múzeu­mokat, melyek nagy mezőgazda- sági részleggel vagy gyűjtemény­nyel, és ezen a szakterületen te­vékenykedő tudományos kuta­tókkal rendelkeznek. Az AIMA támogatja az említett mezőgaz­dasági múzeumok együttműkö­dését, elősegítve a kiállítások és kiállítási tárgyak cseréjét, a gyűjtésre és dokumentációra vonatkozó javaslatok kidolgozá­sát és az információk cseréjét, különösen a kiállítási technika és didaktika vonatkozásában. Az AIMA arra ösztönzi a me­zőgazdasági múzeumokat, hogy az agrárfejlődés anyagának ku­tatására, gyűjtésére, megjele­nítésére vonatkozó tevékenysé­güket napjainkig terjesszék ki, ily módon szolgálva az ismeret­terjesztést. A szövetségnek ma 33 ország­ból 26 tagja van. Az AIMA köz­gyűlése háromévenként ülésezik, ezt az alkalmat rendszerint ösz- szekapcsolva egy nemzetközi tu­dományos kongresszussal. A nemzetközi szövetség 8. bu­dapesti ülésére — amelyet szep­tember 7—U. között rendeznek — 19 országból jelentkeztek. A kongresszus fő témája: A nők te­vékenysége, szerepe a mezőgaz­daságban és ennek múzeumi be- mutatása. Ot szekcióban 46 elő- ' adás hangzik el. A szekcióülések témái: 1.: A nők szerepe a me­zőgazdaságban a történelem fo­lyamán; II.: A nők szerepe a mezőgazdaságban 1850—1950 kö­zött; III. A nők szerepe a mező- gazdaságban 1950-től napjain­kig; IV.: A nők szerepe a ház­tartásban, gazdaságban, neve­lésben: szerepek, szimbólumok; V.: Kerekasztal-megbeszélés: A nők mezőgazdasági tevékenysé­gének és szerepének múzeumi bemutatása. Az előadások, megbeszélések mellett mód nyilik a Magyar Me­zőgazdasági Múzeum kiállítá­sainak és gyűjteményeinek meg­tekintésére. Kirándulásokra is sor kerül. így Bács-Kiskun megyé­ben Kecskeméttel, a Kiskunsági Nemzeti Parkkal és a lajosmizsei Tanyamúzeummal ismerkednek szerdán a kongresszus résztve- . vöd. Három új időszaki kiállítás is­látható a Vajdahunyadvátban: Az AIMA története — A nők tevé­kenysége a mezőgazdaságban és A kenyérsütés folyamata címmel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom