Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-22 / 223. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évi. 223. szám Ára: 1,80 Ft 1987. szeptember 22., kedd Ma ülést tart a megyei pártbizottság A végrehajtó bizottság 1987. szeptember 22-én 9 órára, a megyeháza lóid- szinti nagytermébe össze­hívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottságát. Az ülés napirendjére a következő­ket javasolja: — Intézkedési terv a Központi Bizottság 1987. június 23-i — a párttagsági könyvek cseréjéről szóló — határozatának megyei vég­rehajtására. — Intézkedési terv a Központi Bizottság 1987. július 2-ai állásfoglalása, a { gazdasági-társadalmi kibon- I takozás programjának me-. I gyei megvalósítására. — Különfélék. I I Folytatja munkáját a bécsi utótalálkozó Csakmem kéthónapos szUinet után kedden folytatódik az európai biztonság és együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó talál­kozó. Harmincöt ország (Albánia kivételével valamennyi európai állaim, valamint az Egyesült Ál­lamok és Kanada) képviselői ta­valy november óta értékelik Bécsben az európai folyamatot és vitatják 'annak további útját, fel­adatait. Az leredeti tervek szerint a ta­lálkozónak július 31-én véget kel­lett volna érnie. A beható vita általános vélemény szerint hasz­nos volt. Az érdeklődést tükrözi, hogy mintegy 150 új javaslatot terjesztettek be. A késede­lem egyik oka az, hogy e sok javaslat egyeztetése igen bonyolult feladat. , Abban vi­szont, hogy a találkozó záródo­kumentumának szerkesztése 8 hó­nap után még meg sem kezdő­dött, a NATO taktikája játszotta a fő szerepet: a Nyugat, politikai döntés alapján, e találkozók ko­rábbi gyakorlatával szakítva, a legnehezebb kérdéseket helyezte előtérbe, ami 'felborította a ta­nácskozás napirendjét. Ebben a helyzetben sem lebe­csülhető a haladás: bizonyosra vehető, hogy a katonai biztonság kérdésében belátható időn belül munkához lát két új, párhuzamos tárgyalási fórum. Az egyik, a 35 állam részvételével, Stockholm útját folytatva, új bizalom- és ibiztonságerősítő intézkedéseket munkál majd ki; a másik pedig a hagyományos haderők és fegy­verzetek össz-európai csökkentésé­ről tárgyal. Az utóbbi fórumról február óta tanácskoznak Bécs­ben a VSZ és a NATO képviselői. Nyilvánvaló, hogy a közepes ha­tósugarú fegyverzetek kérdésében kiérlelt szovjet—amerikai megál­lapodás és a csúcstalálkozó terve jótékonyan hat majd a bécsi 'ta­lálkozó légkörére, tevékenységére is. A munka kedden nyílt üléssel folytatódik, majd a delegátusok, köztük az Erdős André nagykövet vezette magyar küldöttség zárt ajtók mögött tárgyalnak. Válto­zatlanul fontos szerep jut a sem­leges és el nem kötelezett orszá­goknak, amelyek egyébként már fegy hete folytatják memhivatalos megbeszéléseiket a Becsbe érke­zett küldöttekkel. Az új szakaszban gyorsabb, be­hatóbb tárgyalásokra, egyúttal új, rugalmasabb munkaformákra is szükség van a haladáshoz — mu­tatnak rá a szocialista küldöttsé­gek köreiben. Itt változatlanul azt vallják, hogy kiegyensúlyozott haladásra van szükség valameny- nyi napirenden lévő kérdésben, a katonai biztonság a gazdasági- kereskedelmi együttműködés, va­lamint az emberi jogok és kap­csolatok vonatkozásában egy­aránt. Eddig november 20-ig szól a tanácskozás napirendje, s addig, esetleg decemberig kellene — zá­ródokumentum elfogadásával — befejezni a találkozót. Tekintettel azonban az eddigi időveszteségre, nem volna meglepő, ha a találko­zó áthúzódna 1988-ra. A. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FEJLESZTÉSE ÉS KORLÁTÁI Kevés a tároló, a feldolgozó A Kiskunságban negyvenkét gazdaság, összesen 4088 hek­táron foglalkozik gyümölcstermesztéssel. A szövetkezetekben igen nagy az eltérés az ültetvények nagysága között, előfordul hathektáros és ötszáz hektáron felüli is. A termesztett nyolc gyümölcsfaj — az alma, körte, kajszi, őszibarack, meggy, cse­resznye, szilva, ribizli — termelésének eredményességére in­kább az alacsony jövedelmezőség, illetve veszteségesség jel­lemző. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövet­ségének adatai alapján megálla­pítható, hogy ezért elsősorban az alacsony termésátlagok fele­lősek. Az okok között szerepel a gyümölcsösök termőhelyének — ideértve például az öntözhetősé- get is — rossz megválasztása, az esetenkénti felfogás, hogy az ágazat a homokhasznosítás egyik formája. Ez utóbbihoz tegyük gyorsan hozzá, minden egyéb adottság vizsgálata nélkül. Jellemzőnek mondható a Ho­mokhátság gyümölcsöseire a nagyfokú elöregedés, hiszen a almások kétharmada, a kajszik háromnegyede, az őszibarack 60 százaléka húsz évnél idősebb, hiányos állományú, gyengülő teljesítményű ültetvény. Ugyan­ekkor a fiatalabbak aránya — az optimális 15—20 százalék he­lyett — mindössze 7 százalék. A fajtaösszetétel szempontjából sem sokkal jobb a helyzet, hi­szen a korszerű fajták aránya igen csekély, bár a meggynél — úgy tűnik — már kialakulóban van. Nem kevesebb gondot okoz a termelőknek a betakarítás, a tá­rolás, az értékesítés. A térség­ben mindössze a betakarított termelés 15 százalékára van ele­gendő hűtőtároló. Az értékesí­tési biztonságban kulcsszerepe lehetne a sűrítő- és léüzemek­nek, melyek hiánya évek óta ál­landó témája a gyümölcster­mesztőknek. A megye kiskunsági területein gazdálkodó szövetkezeteknek azonban nem nélkülözhető ága­zata a gyümölcstermelés. Az eredményesség javulásának fel­tételeit azonban minden gazda­ság saját adottságának megfe­lelően kell, hogy megteremtse. Általános feladat, hogy a hoza­mokat a lehető legnagyobb mér­tékben megnöveljék. A hogyan­ra azonban nagy figyelmet szük­séges- fordítani. A termőhelyileg kedvezőtlen, hiányos, öreg, piac- képtelen terméket adó ültetvé­nyeket célszerű selejtezni, úgy, hogy a kívánatos mintegy 5 ezer 'hektár termő mellett egyidejű­leg 750—<1000 hektár fiatal ültet­vény legyen. A piac igényeinek a legmesszebbmenőkig megfele­lő faj- és fajtaszerkezethez szük­ségszerű a termesztés technoló­giáját, technikáját is változtatni, kórszerűsíteni. A gyümölcstermesztés megúju­lásának egyik feltétele a tárolás, a feldolgozás gondjainak megol­dása. Ezt azonban lehetetlen egy- egy gazdaság anyagi fedezetére alapozni. A kistérségi együttmű­ködések, a szövetkezetek össze­fogása, társulása lehet a kiveze­tő út. A teljes vertikum átgondolt, megalapozott fejlesztését szá­mos korlátozó tényező akadá­lyozza. Elsősorban az üzemen be­lüli ágazatokkal szembeni gyen­gébb pozíció, de nem kevésbé például a kézi munkaerő-szük­séglet és ennek adóvonzatai, vagy a termelési és értékesítési koc­kázat. Es még egy: a belföldi— külföldi gyümölcsforgalmazás­ban egyenlő esélyekkel, partne­ri viszonnyal kell megjelennie termelőnek és kereskedőnek. G. E. ty Í £>* •A gyü­mölcsök válogatása, csomagolása az egyik legtöbb kézi munkát igénylő feladat. GRÓSZ KÁROLY A BNV-N Megkezdődtek a szakmai napok t A képen: a miniszterelnök a Szovjetunió ipari termékeit tekinti meg B. I. Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete társaságában. alaposabb minőségellenőrzéshez A hét végi közönségnapok után hétfőn a BNV-n megkezdődtek a szakmai programok, és folyta­tódott a sajtótájékoztatók soro­zata. Meglátogatta a vásárt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke. Körösvölgyi László­nak, a Hungexpo vezérigazgató­jának kalauzolásával több hazai és külföldi kiállító pavilonját ke­reste fel. Megtekintette a vásárt Csien Cseng-jing asszony, kínai vízgazdálkodási és energiaügyi miniszter és az általa vezetett de­legáció, amelyet Szabó Imre ipa­ri minisztériumi államtitkár kí­sért el. A kínai miniszter kísé­retében volt Zhu Ankang, a Kí­nai Népköztársaság budapesti nagykövete is. Az Ipari Minisztérium szakmai napot rendezett, amelyen mint­egy száz vállalatvezető, mérnök és gyártmányfejlesztéssel foglal­kozó szakember előadásokat hall­gatott meg a gép-, az elektroni­kai és a textilipari termékek mi­nőségének javításával kapcsola­tos kérdésekről. A legfontosabb — hangsúlyozták az előadók —, hogy a minőségellenőrzés a ter­vezéstől a gyártáson keresztül az értékesítésiig folyamatosan végig­kísérje a munka egész folyama­tát. A résztvevők közül többen szóvá tették, hogy a jelenleg használatos vizsgálóeszközök, be­rendezések nagy része elavult, az ma már korszerűbbekre lenne szükség. A Skála-Coop vezetői sajtótá­jékoztatójukon elmondták, hogy forgalmuk az idén várhatóan megközelíti a 40 milliárd forin­tot, és ez több mint 20 százalék­kal meghaladja a tavalyi árbe­vételt. A forgalom kétharmada a leányvállalatok, illetve a Skála közös vállalatainak az eredmé­nye. Az ÁGKER Kft vezetői sajtó- tájékoztatójukon beszámoltak ar­ról, hogy a 128 taggazdaság idei forgalma várhatóan meghaladja a 28 milliárd forintot, ezen be­lül az export értéke 50 millió dollárt és 140 millió rubelt tesz ki. Szóltak arról is, hogy a kft az utóbbi időben fejlesztette ke­reskedőházi tevékenységét, mind gyakrabban vesz részt új termé­(Folytatás a 2. oldalon.) PALACKOZÓ ÉPÜL BAJÁN Félmilliárdos söripari fejlesztés Baranya, Bács-Rtékun és Tolna megye ellátásán javító, több mint félmiUiárd forintos fejlesztést kezdeményezett a Pécsi Pannónia Sörgyár. Az importsörök hazaival való he­lyettesítését is segítő program megvalósításához a Magyar Hitel Bank nyújt jelentős köl­csönt, a kormányzati szervek pedig a termelés bővülésének mértékében forgalmi adóen­gedménnyel segítik a hitel tör­lesztését. Az 1996-ig szóló hosszú lejáratú hitelszerződést tegnap írta alá Buttinger Já­nos, a Magyar Hitel Bank Rt. pécsi igazgatóságának vezető­je és Tímár István, a Pannó­nia Sörgyár igazgatója. A déli Duna-menti ország­részt ellátó mecsekaljai vál­lalat az idén kezdődő, és 1991- ben befejeződő fejlesztéssel egymillió hektoliterre növeli éves termelését. A pécsi sör­gyárban korszerűsítik a főző­házat és más technológiai be­rendezéseket, bővítik az er­jesztőteret. Baján új palacko­zóüzemet építenek, amely szükségtelenné teszi majd a jelenlegi költséges göngyöleg- szállítást a két város között. Elkészültével már csak tar­tálykocsikkal fuvarozzák az üvegekbe töltendő pécsi sört Bajára, ahol egyébként kizá­rólag Szalon sört palackoznak majd. A termelés már az idén har­mincezer, 1991 végéig pedig összesen 280 ezer hektoliter­rel bővül. A jelentős megállapodás alá^_ írásánál jelen volt Horváth Lajos, Baranya Megye Ta­nácsának elnöke, dr. Dányi Pál, a Baranya megyei párt- bizottság első titkára, Piti Zoltán, a Pécsi Városi Tanács elnöke, dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke, Papp György, a ba­jai városi pártbizottság első titkára és dr. Kincses Ferenc, Baja Város Tanácsának el­nöke. A fegyveres erők hete Kiskunfélegyházán Szombaton katonai eskütétel Halason Szeptember 21. és 28. kö­zött rendezi meg a Magyar Néphadsereg kiskunfélegy­házi helyőrségi klubja a fegy­veres erők hetét. Hétfőn dél­után a klub vadásztermében Orbán Károly vezérőrnagy, helyőrségi parancsnok nyitot­ta meg a rendezvénysoroza­tot. Egyenruhák, fegyverek, ki­tüntetések 1849-től napjain­kig című kiállítás nyílt István Pál és Görög László magán­gyűjtők anyagából. Ezenkí­vül még két tárlatot tekint­hetnek meg az érdeklődők: az MHSZ klubjainak életét bemutatót, valamint Németi Pálnénak, a Néphadsereg cí­mű lap fotóriporterének ké­peit. A klub udvarán az MHSZ kiskunfélegyházi re­pülőklubjának technikai be­mutatójára kerül sor. Ma ren­dezik meg a katonai taninté­zetek napját. Ennek kereté­ben a szegedi Damjanich Já­nos Középiskolai Honvéd Kollégium és a szabadszállá­si Gépjárműtechnikai Tiszt­helyettesképző Intézet és Kö­zépiskolai Kollégium növen­dékeivel és tanáraival az ál­talános iskolai tanulók, dél­után a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Zalka Máté Ka­tonai Műszaki Főiskola hall­gatóival és tanáraival a kö­zépiskolások találkozhatnak. E napon találkoznak Magyari Béla alezredessel, kiképzett űrhajóssal is. Szerdán a Néphadsereg fő- szerkesztője, Kovács Nándor ezredes és Ballagó László író várja olvasóit. Csütörtökön látványos lesz a Magyar Hon­védelmi Szövetség rádiós, modellező- és hőlégballon­bemutatója. Pénteken rende­zik meg a fegyverbarátok napját, amelynek keretében filmvetítéseket, a munkásőr­ség bemutatóját tekinthetik meg a nézők, délután pedig közlekedésbiztonsági vetélke­dő lesz a klub udvarán. A rendezvénysorozatot a fegy­veres erők napjáról való ün­nepi megemlékezés zárja szombaton. E napon délelőtt Kiskun­halason rendezik meg a ha­tárőrség, a honvédség fiatal katonáinak ünnepélyes eskü­tételét. Nem­dohányzó települések tapasztalat­cseréje Kunadacsra látogat a WHO küldöttsége A Hungária Biztosító nyolc hónappal ezelőtt hirdette meg a nemdohányzó települések pályázatát, azzal a feltétellel, hogy a részt vevő községek nyilvános helyiségeiben és közterületein az itt élők ke-, rülik a dohányzást. Az egész­ségesebb életmód nyeremé­nye mellett komoly pénzösz- szeget kapnak a nyertesek. Az eredményhirdetés 1988. február 29-én lesz. Tegnap délelőtt a Budapes­ti Nemzetközi Vásár egyik pavilonjában találkoztak a harmincegy részt vevő telepü­lés képviselői, hogy eddigi tapasztalataikról számot ad­janak. Megtudhattuk, nem könnyű feladatra vállalkoz­tak a falvak lakói, hiszen a legjobb közösségekben is ta­lálhatók kihúzó emberek. Ál­talános vélemény azonban, hogy a verseny egységbe ko­vácsolja az itt élőket és jó hatással van a dohányzókra. Valamennyi községben egész­ségügyi hetet rendeznek, melynek keretében szakem­berek ismertetik a nikotin egészségkárositó hatását. A versengésre nem a tiltás, ha­nem a szép szó, a meggyőzés a jellemző. Bács-Kiskun me­gyéből három település, Fü- löpháza, Kunadacs és Pirtó vesz részt a pályázaton. Külföldről is érdeklődnek a világon eddig egyedülálló dohányzás elleni társadalmi összefogás felől. Így a mai napon az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) —, amely vasárnap óta Magyarországon ülésezik — serdülő ifjúsággal foglalkozó munkabizottsága Kunadacsra látogat. G. G. F. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom