Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1987. szeptember 19. Becsülete csak a kimagasló hozamnak van? Szabadszálláson a fűszerpaprika-termelés hagyományát a Lenin Tsz teremtette meg. Nem sokkal megalakulása után — 1964-ben vagy ’65-ben — kezdett e tevékenységhez, hogy munkát tudjon adni tagjainak. Évek során kiderült, hogy jól választottak: ha nem is minden évben egyformán, de hosszabb idő átlagában a fűszerpaprika-termelés jól űzetett Azután változott a helyzet. TETTRE KÉSZ MŰSZAKIAK FELDOLGOZÁS SZÁMÍTÓGÉPPEL Sikeres üzemi kísérletek Szőregen A szín megfelel a vevők igényének • Ezzel a MOM- Color készülékkel számszerűsíteni lehet a betárolt paprika- szarítmány színkoordinátáit. lönös hangsúlyt kapott a paprika színe, hiszen ez az a tulajdonság, amely alapvetően befolyásolja az eladásra kerülő őrlemény árát. (Legtöbb esetben a külföldi vevő előre meghatározza, milyen színű paprikát kér.) 9 A személyi számítógépre kidolgozott adatbázist Nagy Elemérné dr. főiskolai docens alakította ki. A szegedi főiskola kutatócsoportja tehát kidolgozta a komputerrel segített gyártás elméletét, s elnyerte a pályázatot, amivel megnyílt az anyagi lehetősége annak, hogy kiépítsenek egy kísérleti üzemet. Itt a gyakorlatban is kipróbálhatják a leírtakat. Az üzem létrehozásához a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat adott helyet szőregi telepén. Az elmélet alapján hamarosan megszületett a „kis gyár”, ahol a technológiai folyamat egyes lépései megegyeznek a jelenlegi ipari méretű gyártás munkafázisaival. Am a folyamat során ezeket a lépéseket számítógéppel optimalizálták a receptúra kidolgozásától, a keverő-összemérő rendszer irányításán keresztül, a végtermék szín—inger méréséig. A kísérleti üzemet 1985-ben mutatták be először működés közben. A gyakorlati eredmények fényesen igazolták az elméleti megállapításokat. Remélhetőleg, minél hamarabb ipari méretekben is megvalósulhat hasonló gyártástechnológia. G. B. Jó öt esztendeje történt, hogy dr. Huszka Tibor főigazgatóhelyettes vezetésével a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karának munkacsoportja elnyert egy országos tudományos pályázatot. A lexikonnyi vastagságú tudományos munkának, amely meghozta e sikert a szegedi team számára, első pillantásra talán túl hosszú, és bonyolult a címe: „Fűszerpaprika-őrléstechnológia optimalizálása szabályozott kémiai összetétel és színkialakítás biztosítása révén”. Voltaképpen azonban pontosan utal a mű témájára, alapvető céljára. A munkacsoport célja ugyanis az volt, hogy kidolgozzon egy számítógéppel segített gyártást, melynek révén a meglévő félkész komponensekből előre tervezni lehet a végtermék (azaz a paprikaőrlemény) beltartalmi és minőségi mutatóit. A minőség elbírálásánál kü„PAPRIKÁS” PAPRIKATERMELŐKx Egészen a látóhatárig húzódik az összefüggő paprikatábla, melynek szélén számozott cölöpök jelzik a parcellahatárokat. De itt-ott másról is látszik, hogy a gazda nem ugyanaz: egyikmásik sorban magasra törő gyomnövény tövében guggol szerénykedve a paprika. .— Nem ez a jellemző, de valóban volt, aki úgy döntött: nem fordít rá több munkát — mondja Nagy Sándor. — Ha meg is értjük a kötelességét mulasztó lelkiállapotát, nem engedhetjük meg az üyen hanyagságot, mert a gyomnövény jó fészke a különböző fertőzéseknek, azonkívül elszólja magját, veszélyezteti a szépen gondozott területet is. A háztáji paprika az idén fele annyi termést hoz, mint amennyit jó évben szokott. — Mi történt? — Kezdődött azzal, hogy nehezen tavaszodoít ki, emiatt két héttel később vetettünk — magyarázza Szabó Imre. — Az első virágzáskor baktériumfertőzést kapott az ültetvény, ráadásul az ebben az időszakban beállott több napos esőzés kedvező mikroklímát teremtett a fertőzésnek. Sokkal többet kellett az idén dolgozni a paprikában, mint rendes körülmények között, emiatt a termelési költségek alaposan megnövekedtek, a termés viszont lényegesen kevesebb lesz. Hogy úgy mondjam, hozzá voltunk szokva a 14 tonnás, de legalábbis a 10 tonna feletti hektáronkénti terméshez, a termesztés ilyen hozam mellett fizetett jól. A kedvezőtlen időjárás, meg a fertőzés az idén keresztülhúzta a szabad- szállásiak számításait. Rengeteg munkájuk kárba veszett, s még jó, ha rá nem fizetnek. Érthető, hogy rossz a hangulatuk. Ezen azonban még túltennék magukat, de félő, hogy az utóbbi két-három év tapasztalata lassan, fokozatosan elveszi kedvüket a paprikatermeléstől. E tevékenység jövedelmezősége ugyanis jóval az átlagon felüli, kimagasló hozamhoz kötött: mintha nem a paprikának, hanem a kivételes teljesítménynek lenne becsülete. Almás! Márta .Az alkotó mérnököt sokan fehér köpenyes, tervező- vagy kutatóintézetben dolgozó emberként képzelik el. Ha Bo- hács Józsefre időnként fel is kerül a hófehér munkaruha, az leginkább a higiéniai előírások betartása miatt történik. Az ő esetében rendhagyónak tűnik, hogy villamosmérnöki végzettsége ellenére műszerészként dolgozik a Kecskeméti Konzervgyárban, ugyanakkor mellékállásban kisipari tevékenységet folytat. Ráadásul élsportoló, a magyar karateválogatott tagja. Munka és karate, sommázva ez a két fő dolog, amely kitölti a fiatal műszaki szakember életét. Talán elég. érdekes ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésűnket. Hobbija az elektronika _— Hogyan került a Kecskeméti Konzervgyárba? — A BRG-ben kezdtem, mint fejlesztőmérnök. Az itt töltött egy év nagyon jó gyakorlati iskolát jelentett, azonban mint minden pályakezdő és családalapító fiatalt, engem is utolértek az anyagi gondok. Ekkor a nagyobb fizetés reményében munkahelyet változtattam, a hétvégeken pedig építkezésen vállaltam fizikai munkát. Persze, szerettem volna ugyanezt a pénzt a szakmában megkeresni, ezért, amikor a Kecskeméti Konzervgyárba hívtak, elfogadtam a művezetői állást. Döntésemnél azt tartottam szem előtt, hogy a pályán maradhassak és legyen lehetőségem az önmegvalósításra. Úgy vélekedtem, hogy az élelmiszeriparban még fel nem fedezett, szűz szakmai területre találok. Éppen a belépésem idején határozta el a Kecskeméti Konzervgyár, hogy komoly fejlesztéseket hajt vegre és modernizálja az elavult termelő berendezéseit. Én ebben a szerencsés időszakban kerültem a gyárhoz, így a véletlen egybeesés csak növelte a lehetőségeimet. — Mit kell tudnia egy konzervipari műszerésznek? — Ma már a korszerű gépek elektronikus vezérlése integrált áramkörökből épül fel, az analóg es digitális technika az élet szinte minden területére bevonult. A gyár előtt álló fejlesztési feladatok végrehajtásához egy nagy tudású és jó , felkészültségű műszerészgárdára volt szükségünk. A Vágó Béla Ipari Szakmunkásképző Intézetben tájékozódtam és olyan tehetséges fiatalokat kerestem, akiknek az elektronika volt a hobbija. Merem állítani, hogy ezek az emberek ma az ország konzerviparában a legmagasabb muszerészszakmai színvonalat képviselik. A technikai ellátó személyzet képzettségének tudható be például, hogy az utóbbi hónapokban a legkorszerűbb számítástechnikai berendezéseket is meg mertük vásárolni. így a műszerészeknek a ha^omá- nyos mechanikai berendezésektől kezdve a mikroprocesszorok által vezérelt csomagológépek és hőcserélők is feladatot adnak. A jelenlegi gépek ke9 Szabó Imre főkertész és Nagy Sándor háztáji agronómus közös határszemlén a háztáji paprikatáblában. Határszemlén m m Eddig még sikerült A hetvenes években még úgy látszott, a világpiacon korlátlan lehetőségei vannak a magyar fűszerpaprikának. A szabadszállásiak kedvét is magasra emelte a hosszúra nyúlt konjunktúrahullám, egyre nagyobb területen, végül már 250 hektáron termelték ezt a fűszernövényt. A betakarításhoz gépet vásároltak, enélkül nem győzték a munkát. — Akkor szabadult el a pokol, amikor a gazdaságok sorra áttértek a gépi betakarításra — mondja Szabó Imre, a szövetkezet főkertésze. .— Az őrleménybe ugyanis belekerült az éretlen, még zöld paprika, sőt a levélből is valamennyi. Persze, hogy romlott a végtermék minősége. Ez volt a legfőbb oka az 1980—82-es magyar paprikaválságnak. Azóta az ipar a korábbinál jóval kevesebb paprikát igényel a termelőktől. Szövetkezetünk némi előnyt élvez a piac újrafelosztásában, mivel a Binder- szárítónkban feldolgozzuk a termést, s félkész állapotban értékesítjük. A gépi betakarítást azonban minimálisra csökkentettük. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a paprikát háztájiban termeltetjük — jelenleg 105 hektáron —, a közös művelésű terület mindössze 51 hektár gazdaságunkban. Ez utóbbi betakarítása .továbbra is géppel történik: a választékbővítés érdekében az iparnak szüksége van kisebb mennyiségű, gyengébb minőségű paprikára is. Szabadszálláson tehát nem okozott törést a termelésben a paprikaválság. Az árviszonyok alakulása már inkább okozhatott volna, de ennek még eddig az átlagon felüli hozammal sikerült elejét venni. A kockázat a tagoké Annak ellenére, hogy a jövedelmezősége változó, — ahogyan a főkertész mondja: egyik évben hopp, másik évben kopp —, a szövetkezet tagjai szívesen termelnek fűszerpaprikát a háztájiban. Harmincöt—negyvenötezer forint tiszta bevételt hoz, jobb esztendőben.' H Sokat kell ezért dolgozni? gkíg- Igen, de megéri. Évente háromszor—négyszer kell megkapálni, a termést leszedni — válaszol Nagy Sándor háztáji agronómus. — Egy ember nem elég hozzá, az egész családnak, betakarításkor a rokonoknak, ismerősöknek is segíteniök kell. Az összes többi munkát — talajművelést, vetést, növényvédelmet—, a szövetkezet végzi el gépekkel, természetesen ellenszolgáltatásért. Ez az egységes termelési technőlógia betartása, végső soron a paprika minő* beválik, az értékesítésben a hazai piac mellett ugyancsak szovjet exportlehetőségek rejlenek. A munkahelyemen gyári megbízás alapján kifejlesztettünk egy saját típusú zsugorfóliázó gépet: A készülékét a legújabb elektronikával láttuk el és beépítettük a saját ötleteinket is. A berendezés 40 százalékkal nagyobb teljesítményre képes. Legjobb tudomásom szerint az országban nem található hasonló termelékenységű és hazai gyártmányú gép. Többre is vállalkoznának — A gyári fejlesztések ezek szerint üzleti lehetőségeket is kínálnak. — A borsószintmérő kitalálása és a kukoricamorzsoló automata megtervezésé több, mint munkaköri kötelesség. A vállalaton belüli és a külső megrendelők által felkínált értékek között azonban óriási, különbség van. Úgy éreztem, hogy ennek a munkának az értéke több annál, mint amennyit a vállalat lehetőségei folytán elismerhet. Ezért másodállású iparengedélyt kértem és az említett vezérlő berendezéseket kisiparosként gyártom az Agrikon- nak. — Ha nem éri meg, mégis miért kötött vállalkozói szerződést a vállalattal a zsugorfóliázó gép megépítésére? — ez a gép a műszerészgárda felkészültségét és szakmai tudását reprezentálja. Ezzel azt akartuk bizonyítani, hogy a kis konzervipari fejlesztőrészleg nagyobb feladatokat is meg tud oldani. Nevezetesen egy profilidegen tevékenységet, az új és korszerű élelmiszer-ipari gépek és berendezések kifejlesztését és gyártását. Egyelőre azonban a gyári fejlesztéseket csak túlórában lehet megvalósítani. A feltételeket kellene megteremteni ahhoz, hogy mindenki érdekelt legyen, és tudása, képessége legjavát nyújtsa. A gyár ebből kétszeresen is profitálhatna: mert elsőként juthatna hozzá a magas színvonalú berendezésekhez, másrészt, jó pénzen értékesíthetné a bevált és sorozatban gyártott gépeket. Kisvágó Árpád Minimális nyereség A szövetkezet nem fizet rá a háztáji paprikatermeltetésre,• ám a nyereségéből sem részesedik, hiszen a gépi munkát szolgáltatásként végzi. Némi hasznot a vertikum, tehát a termelés és feldolgozás együtt hoz a közösnek. Tavaly ötvenhárom hektáron termelték, s az országos átlagon felüli hozamot értek el: 12,5 tonnát takarítottak be hektáronként. Ennek köszönhették a nem egészen 1,5 millió forint- nyerséget. Ez bizony nagyon kevés. — Tíztonnás, illetve az alatti hozamnál ez a tevékenység ráfizetéses —jegyzi meg Szabó Imre. — A felvásárlási át messze nem tart lépést a költségek növekedésével. Mi, termelők enyhén szólva nem vagyunk elragadtatva az árviszonyoktól. A háztájiban más a helyzet, mert kisebb a termelési költség, de ha a termés nem jó, a tag is ráfizet. Az idén örülhetnek, ha ettől megmenekülnek. Szabadszálláson „paprikás” hangulatban vannak a paprikatermelők. 9 Néhány a szép paprikából. Sajnos, a termésátlag elmarad az utóbbi évekétől. (Gaál Béla felvételei). sége, valamint a költségtakarékos gépi munkavégzés érdekében elengedhetetlen. Ennek megfelelően összefüggő területet osztanak fel hatezer négyzetméteres parcellákra, beszámozzák, sorsolással döntik el, ki melyiket kapja. — Mégis nagyon sok gondot okoz minden évben a paprikaföld kijelölése. Először is: meg kell találni a helyét a vetésforgóban, fűszerpaprikát termelni kalászos után jó. A termés minőségét, a hozam alakulását nagymértékben befolyásolja, hogy a mag1 milyen talajba kerül, hogy a növény szereti-e a helyét. De figyelembe kell venni a tagok másféle érdekeit is. A költségek, de a mindenkinek szűkre szabott idő szempontjából sem mindegy, milyen messzi van a községtől, milyen közel a műúthoz a paprikaföld. — Irtózatosan nehéz feladat a szövetkezeti szakemberek számára a lehető legmegfelelőbb terület kijelölése — teszi hozzá a főkertész —, de a tagok ,-,idegeskedését” is meg kell érteni. Hiszen övék a kockázat. zelőinek műszaki és technikai ismeretekre van szükségük, és a teljes technológiai láncot kell átlátniok. Jobbat is ki lehet találni — Mi volt a mérnök-művezető első komolyabb feladata, és hogyan alakult a későbbi munkája? — A bébiételgyártó üzemben adódtak az első feladatok. Feltűnt, hogy az itt dolgozó emberek a gyakori gépleállások miatt sokat kínlódnak és türelmetlenkednek. A technológiai sor első lépcsője, az alapanyag-ürítő gép volt a megbízhatatlan és ennek a hibájából a többi sem működhetett jól. A vállalat vezetése kételkedett abban, hogy jobb megoldás is születhet annál, amit egyszer már egy kőnkérvipari kutató megcsinált, de ennek ellenére támogatta modernizálási elképzeléseinket. Teljes egészében kicseréltük a gép elektronikáját, ezáltal gyorsabb és megbízhatóbb berendezéshez jutottunk. A készülék öt éve kifogástalanul működik. A következő év munkáját az angol zsugorfóliázó gép adta. A mágneskapcsolókkal túlbonyolított szerkezetjavítása naponta átlag ezerötszáz forintba került, nem beszélve a többórás állásidőkből származó veszteségekről. Rájöttünk, hogy a berendezést a modem CMOS digitális áramkörökből felépülő elektronikával fel lehet újítani. Az új vezérléssel az állásidő a törtrészére cspkkent, a hibaelhárítás .pedig gyorsabbá vált. r- Úgy tudom, hogy az újításai mellett egyeli típusú készülékek kifejlesztésével is foglalkozik. — Az Ágiikon szovjet megrendelésre szállít borsófeldolgozó vonalakat. Azonban nincs megoldva a töltőgépek garatjában a mosott' borsószemek szintjének a megbízható érzékelése. Erre kitaláltam egy szintvezérlő megoldást. A hasonló elven működő érzékelők iránt más cégek is érdeklődnek. Tavaly ugyanez a vállalat felkért, hogy egy kukoricamorzsoló berendezéshez tervezzem meg az automatikát. Fél éven belül elkészült a prototípus és most van kipróbálás alatt. Ha a gép Egy mérnök-műszerész a l/^ f\W\rW 1* ^1/ CJ" CÉ 1* r\ I 9 Bohács József, az átalakított angol JL T y %M,n. ILr V^JL zsugorfóliázó gép kezelőpultja előtt. %J (Pásztor Zoltán felvétele)
