Petőfi Népe, 1987. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

1987. szeptember 14. • PETŐFI NÉPE • 5 A Kalocsai Állami Gazdaságban ezekben a napokban a legnagyobb fel­adatok egyike a csemegekukorica beta­karítása. A 400 hektár vetésterületen — az öntözésnek köszönhetőén — jó termés mutatkozik. Hektáronként 10 tonnára számítanak. Pontos ütemezés szerint szállítják feldolgozásra a Kecs­keméti Konzervgyárba. Würtz József igazgató hangsúlyozza: az évek óta tartó aszály miatt csak mes­terséges csapadékellátással lehetett ter­meszteni ezt a növényt, és csak így jöve­delmező. Öntözik a fűszerpaprikát, a szóját, a takarmánynövényeket is. Ösz- szesen 1100 hektár szántóterület kap így vizet. Több éves program Egymillió köbméter Vizei hasz­nálunk fel évente. A tapasztalatok ked­vezőek. Ha nem öntöznénk, vesztesé­ges lenne a növénytermesztés. Ezért is határoztuk él: több éves programot dolgozunk ki a 20 éves, elöregedett ön­tözőtelepek felújítására, korszerűsíté­sére. Már tavaly megkezdtük a mun­kát. Szivattyútelepeket építettünk, mo­torokat vásároltunk. Jövőre 8 új Bauer öntözőberendezést vásárolunk a tavaly vett négy mellé. Jó beváltak ezek a gé­pek. Az első lépésben 15 millió forintot költöttünk a program megvalósítására, segít bennünket az állam 30 százalékos kedvezményt nyújt a beruházásához — tájékoztat. A gazdaságban hat év óta szervez­nek a KISZ-fiatalok részvételével úgy­nevezett öntözőtábort. Az idén is 150 diák, kéthetes turnusokban segített. Ha a rekonstrukciós terv megvalósul, az automata berendezésekhez nem kell annyi munkáskéz, tehát a KlSZ-tábor- ra sem lesz szükség. Az együttműködés haszna Az öntözés csak egyik módja az az aszály kivédésének, annál is inkább mert jelenleg a szántóterület egy harma­dát tudják csak ellátni vízzel. Az idei aszály okozta terméskiesések ellensú­lyozására minden ágazatban megvizs­gálták a gazdálkodás új lehetőségeit. Jövedelemnövelő módszer, hogy már évek óta a Binder-féle szárítóberende­zéssel készítik elő feldolgozásra a fű- szerpaprikát. A félkész terméket a Ka­locsa Környéki Agráripari Egyesülés­nek adják át. A gazdaság tagjá az egye­sülésnek él az* összefogásból származó lehetőségekkel. Nemcsak saját szük­ségletre, hanem a taggazdaságoknak is elvégzi a magtisztítást a Damasz, dán gyártmányú gépsoron. Takarékosan, ésszerűen — A költségek ésszerű csökkentése továbbra is az egyik legfontosabb fel­adat. Folyamatosan kutatjuk a tartalé­kokat. Például a csemegekukoricánál a feldolgozásból visszamaradt csuhét, csutkát és a szárat silózzuk. Jó takar­mányt ad a tehenészet számára, ahol az idén remélhetően számottevően emel­kedik a tejhozam. Csak egyszázalékos költségmegtakarítás több mint egymil­• Megkezdték a napraforgó betakarítását. Az idén 420 hektáron vetették az olajos­növényt, amely közepes termést adott. 4 A vetömagiizem teljes kapacitással dolgozik. (Tóth Sándor felvételei). lió forintot jelent, ezért is határoztuk el, hogy ösztönözzük dolgozóinkat az eddiginél ésszerűbb munkára. Aki saját munkaterületén 5 százalék, vagy'annál több megtakarítást ér el, megfelelően jutalmazzuk — magyarázza a gazdaság vezetője. A szervezettebb munkát minden ágazatban igyekeznek szigorú intézke­désekkel-gyakorlattá tenni. Bíznak ab­ban, hogy a már említett kiesések elle­nére a tervezett nyereséget elérik. Kereskedő Sándor A VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT X III. sz. gyáregysége ^ FELVESZ I kiemelt bérezéssel lakatos, hegesztő szakmunkásokat és betanított munkásokat § technológiai s szerelő csoportjába. | Munkavégzés az ország egész területén. Jelentkezni lehet: a gyáregység munkaügyi csoportjánál. Lajosmizse, Gyártelep 2. X A technika tárháza Berlin fennállásának 750. évforduló­ja alkalmából nyitották meg a Tudo­mány és termelés a nép szolgálatában című kiállítást. Az expón 1300 tárgy, gép, minőségi fogyasztási cikk repre­zentálja az NDK iparát. A mikroelektronika fejlődésének és alkalmazásának bemutatását állították a kiállítás fókuszábá. Láthatók a leg­magasabb fokon integrált mikroelekt- ronikus áramkörök előállítására szol­gáló berendezések. Szakemberek sze­rint ezzel alapozható meg a jövő 1—4 megabites — milliónyi jelet tároló — memóriaegységeinek termelése. A biotechnológia, a környezetkímé­lő ipartelepítés szép példáit is bemutat­ják. ÚJ LEHETŐSÉGEK A FÖLDTÖRVÉNYBEN I. Tartós használat helyett tulajdon Az állami és szövetkezeti ingatlanok elidegenítésére a földtörvény hatályba lépésé­ig, 1987. szeptember 1-jéig lehetőség nem volt. Az állámpolgárok építési illetve mezőgazdasági termelési igényét a föld tartós használatba adásával oldották meg. Az új törvény a tartós földhasználat jogintézményét megszünteti és úgy intézkedik, hogy az ilyen címen használatba adott ingatlanokra vonatkozó szabályokat a Mi­nisztertanács állapítsa meg. A Minisztertanács a tartós használatba adott földekre vonatkozó szabályokról a 27/1987 (VII. 30) MT. sz. rendeletével gondoskodott. Érthető, hogy a lakosság jelentős részét foglalkoztatja ez az új szabályozás, hiszen csak megyénkben mintegy 9 ezer ingatlan van építési és 6 ezer mezőgazdasági termelési célra 1977-től tartós használatba adva. Az érintettek általában felvetett kérdése, hogy milyen módon kerülhet a tartós használatba kapott föld a tulajdonuk­ba? Mit kell nekik tenni ennek érdekében és milyen anyagi vonzata van a keletkező tulajdonjognak? Nem kell külön kérni Általános szabály, hogy a tartós hasz­nálatba adott föld,'a jelenlegi tartós használatba vevőnek jogszabály erejénél fogva tulajdonába kerül, (illetve bizo­nyos esemény bekövetkezésével tulaj­donába fog kerülni). Egyedül a terme­lési célú tartós használatba adott föl­deknél fordul elő kivétel. 1987. szep­tember 1-jétől tartós földhasználati szerződés nem köthető. A tartós földhasználat lényegében kétféle céllal jött létre. Ezek: — építési (lakás-üdülőtelek) célú belterületi fold, — termelési célú zártkerti föld. Az építési célú föld a tartós haszná­latba vételi díjon túl minden további összeg megfizetése nélkül, illetékmente­sen a tartós földhasználó tulajdonába kerül, ha arra az épületet már felépítet­te és az az ingatlannyilvántartásba be­jegyzésre került, vagy ha arra a haszná­latba vételi engedélyt az illetékes taná­csi szerv 1987. augusztus 31-éig kiadta. A be nem épített tartós használatba adott építési telkek mindaddig ,tartós használatban maradnak, míg a felépí­tett épületre a használatbavételi enge­délyt a tanácsi szakigazgatási szerv ki nem adja. A tulajdonba adást megyénkben az érintetteknek nem kell kérniük, mivel a tanácsi szakigazgatási szervek az illeté­kes földhivatal részére a használatba­vételi engedély egy példányát megkül­dik, így az esemény bekövetkezéséről a földhivatalok tudomást szereznek. A tulajdonjognak az ingatlannyil- vántartásba történő bejegyzéséről az érdekelt — most már tulajdonos — az illetékes földhivatalból értesítést kap. Természetes, hogy az érintett ingatla­nok kigyűjtése és az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele bizonyos időt vesz igénybe, ezért az érintettek szíves türelmét kérjük. Nem tagadható meg A termelési célú tartós földhaszná­latba adott földek esetében hasonlóan egyszerűsített eljárással történik a tu­lajdonba adás. Itt azonban a tulajdon megszerzésének előfeltétele, hogy a je­lenlegi földhasználó szerzöképes legyen. Nem adható ugyanis földhasználó tu­lajdonába a használt termőföld akkor, ha ezzel a tulajdonában levő termőföld meghaladná a magánszemély által megszerezhető mértéket. E tilalom alól kivétel, ha a többlet-területből önálló földrészlet nem alakítható ki, illetve egyes jogszabályban megállapított ese­tekben, ha a földhivatal felmentést ad. Amennyiben a szerzőképesség fennáll, a tulajdonbaadás a tartós földhaszná­lati díjon kívül térítés- és illetékmentes. A termelési célú föld tulajdonba adá­sát a tartós földhasználatba adó köte­les kérni, és a tulajdonba adás ingat­lannyilvántartási bejegyeztetéséről ne­ki kell gondoskodni. A tulajdonba adás nem tagadható meg. A szerzőképességet igazolni kell A jogszabály úgy rendelkézik, hogy a tulajdonbaadást a használó is kérhe­ti. Ezt azonban úgy kell értelmezni, hogy a kérelmet a tartós földhasználat­ba adóhoz kell benyújtani, mivel a használatbavételi díj megfizetésével esetlegesen jelzálogjog bejegyeztetésé­vel kapcsolatban annak intézkedni szükséges. A tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzését a földhivatal csak akkor végezheti el, ha a használó igazolja a szerzőképességet, azaz azt a tényt, hogy a termőföld megszerzésével a ma­gánszemély által megszerezhető föld mennyiségét nem lépi túl. Ez egy tulaj­donszerzési nyilatkozattal történik, melyben a földhasználó (a földhaszná­ló család) felsorolja a jelenleg tulajdo­nában (tartós használatában) levő föld mennyiségét. (Az ország egész területé­re vonatkozóan.) A nyilatkozat okirat, tehát két tanúval kell hitelesíttetni. Felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a földhasználó a kérelmet a földhivatalnál teijeszti elő. Ügye ezzel is rendeződhet, csak feleslegesen el­nyújtja az elintézés idejét, mert ebben az esetben a földhivatalnak kell a tar­tós földhasználatba adót megkeresni, annak esetleges intézkedései végett. Lényeges még, hogy a tartós föld- használatra adott földre a tulajdonjo­got csak a már bejegyzett tartós föld- használati jog jogosultja javára lehet bejegyezni és ennek során semmiféle más tulajdonjogi változást nem lehet érvényesíteni. ' (Folytatjuk) . Horváth József a megyei földhivatal vezetője A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Megjelent a megyei évkönyv Az ország megyéi között elsőként és a megszokottnál jó néhány héttel ko­rábban megjelent a Központi Statiszti­kai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága által összeállított 287 oldal terjedelmű dokumentum. A hagyományoknak megfelelően az olvasó tájékozódhat a megye társadal­mi-gazdasági életének az országban el­foglalt helyéről, a főbb adatok és muta­tók alapján a több mint egy évtizedes változásokról. A különféle ágazatok részletes adatait mutatja be az év­könyv, a 40 oldal teijedelmű település- hálózati fejezet pedig községenként— városonként ad félszáz körüli adatot és mutatót a települések közötti összeha­sonlításokra. A minden megye évköny­vében azonos — 20 oldal teijedelmű — ágazati részletezésű több mint 200 adat pedig a megyékkel, a fővárossal, az országossal való összehasonlítást te­szi lehetővé. Csökkent a lakosság Az előző évi növekedés után 1986- ban ismét csökkent 6915-re az élveszü- letések száma és a csökkenő halálozást a növekedés váltotta fel; 8371-en hal­tak meg. így a megye népessége termé­szetes módon 1456 fővel csökkent. Emellett az oda- és elköltözések egyen­legeként is több mint 1600 fővel lett kevesebb a megye lakossága. Az anyagi ágazatokban 1986 évben az átlagos létszám alig több mint 190 ezer fő volt, 2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A szocialista szektorban csaknem 49,6 ezer volt a munkába lépők és 51,4 ezer a kilépők száma. A belépők közül mintegy 14 százalék volt az első ízben munkát vállalók aránya és mindössze 1,4 százalék, 707 fő a szervezetten áthe­lyezett. A kilépőknek 11 százaléka nyugdíjba vonult, vagy meghalt, mint­egy 5 százaléka áthelyezéssel változta­tott munkahelyet, 6 százalékának meg­szűnt a munkaszerződése, 14 százaléka gyesre ment, vagy sorkatonai szolgá­latra. A munkáltató felmondása, vagy fegyelmi ok miatt alig 2 százalék lépett ki. A legnagyobb arányban — több mint 30 százalékban — a dolgozó fel­mondása miatt történt a kilépés. Több beruházás Az 1986. évi mintegy 11 milliárd fo­rint pénzügyi teljesítés.— folyó áron — 18 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljesítés volumene 10 százalékkal haladta meg azt. A la­kossági beruházások aránya az 1980. évi 15 százalékról folyamatos növeke­dés mellett 29 százalékra bővült. A szocialista szektoron belül — a korábbi éveknek megfelelően — 70 százalék feletti volt az állami beruházá­sok aránya. A szocialista szervek pénz­ügyi teljesítéséből a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás 35 százalékban, az ipar 25 százalékban, a nem anyagi ágak 17 százalékban részesedtek. A gépbe­ruházásokra történő ráfordítás aránya 38 százalék volt. Környezetvédelmi beruházásokra a megye szocialista szervei 243 millió fo­rintot fordítottak, amelynek háromne­gyed részét a vízkészletek védelmére és kihasználására irányuló beruházások­ra teljesítették. A 226 millió Ft-os üzembe helyezésnek is legnagyobb ré­sze — 90 százaléka -Pj e célt szolgálta. Kevesebb lakás A szocialista szervek kommunális beruházásaiból több mint 200 millió forintot költöttek lakás céljára, ami alig 18 százalék volt az 1980. évi 35 százalék és az 1985. évi 31 százalékkal szemben. Az átadott lakások 142 millió forintos értéke is alig 16 százalékos arányt képviselt e körben, fele annyit, mint az előző évben hat évvel koráb­ban. Állami erőből a megyében 192 lakás épült, míg az 1981—1985 években átla­gosan 432, az előző öt év átlagában pedig 1038. A magánerős lakásépítés azonban kissé nőtt, a 3678 lakás 10 százalékkal volt több az előző évinél, de alig haladta meg az előző ötéves átlagot. Bővült az idegenforgalom 1986-ban 146 ezren vettek igénybe idegenforgalmi szálláshelyet a megyé­ben, amely nagyságrend más években még nem fordult elő. A vendégek 23 százaléka más szocialista országokból, 21 százaléka nem szocialista államok­ból érkezett. A nem szálloda jellegű szálláshelyeket 81 ezren vették igénybe, akiknek 37 százaléka volt külföldi. Kempingekben szálltak meg mintegy 37 ezren, a fizetővendéglátást vették igénybe 19 ezren, a megyében levő pan­ziókat 13 ezren, a többiek turistaszállá­sokon, nyaralóházakban béreltek he­lyet. A kiragadott fontosnak ítélt témák mellett a társadalmi-gazdasági élet szá­mos területéről nyújt megbízható sta­tisztikai információt a 31 éve évenként rendszeresen megjelenő megyei Statisz­tikai Évkönyv. Dr. Sántha József né a KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága tájékoztatási osztályvezetője Csirkék kelnek az űrállomáson Hamarosan ropogósra sült csirke is szerepelhet az űrállomáson tartózkodó kozmonauták napi étrendjén. A moszkvai Repülési Főiskola hallga­tói tervezték meg és állították elő az ennek elkészítésére alkalmas különle­ges szerkezetet. A súlytalanság állapotára tervezett csirkekeltető inkubátor két kamrára oszlik. Az elsőben, ahol 20 napig állnak a tojások, centrifuga segítségével mes­terséges nehézségi erőt hoznak létre. Egy szerkezet a kotlós lábának mozgá­sát utánozza, állandóan változtatva a tojások helyzetét a rugós tartókban. A 21. napon a tojások átkerülnek a második kamrába, ahol — már a súly­talanság állapotában — kikelnek a csirkék. Az inkubátorban egyidejűleg 12 tyúk- vagy 24 füijtojás helyezhető el. A csibék ezután különálló, felfújható gumifalú kamrákba kerülnek. Ezek a falak biztonságot nyújtanak a súlyta­lanság állapotában is. Ha a falba sűrí­tett levegőt fújnak, a kamra szűkül, s közben maszírozza a csirkék izomza­tút. Természetesen minden egyes kam­rában megfelelően rögzített etető és ita­tó is van. Az inkubátor és a kamrák működé­sét már földi körülmények közölt is kipróbálták. Az intézet hallgatói 200 csirkét neveltek fel igy. Rövidesen meg­lesz a premier az űrben is. ® A DUNAEGYHÁZI i HALADÁS MG TSZ | ® ® I megvételre ® felajánl ® ■ -- sAyafiW ®j 400 tonna jó minőségű, ^ | bálázott | 1 lucernát. ® § ® Ár megegyezés szerint. ® A széna szállítását U a tsz vállalja. ® Érdeklődni lehet személyesen ® ; a tsz főagronómusánál, ® vagy telefonon (Solt 103.) ® ® ___________® ® 2387 @

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom