Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1987. augusztus 12. A KAMBODZSAI KÜLÜGYMINISZTER NYILATKOZATA Politikai rendezést tám Amerikai rakéta iráni gepre lőtt ki az együk iráiai katonai re­NAPI KOMMENTAR Gsádicsapások ogatnak szághoz fűződő kapcsolatok meg­javítására törekszik. A kormány meggyőződése, hogy ez csak tár­gyalások útján, egymás belügyei­be való beavatkozás nélkül ér­hető elL Ami bennünket illet, mi állandóan készen állunk arra, hogy tárgyalásokat folytassunk a kambodzsai menekülitek kérdé­sének megoldásáról is. Sajnála­tos, hogy szomszédaink mégnem adtak kedvező választ ezzel kap­csolatos javaslatainkra — mon­dotta a kambodzsai külügymi­niszter. r püLőgépre. a pilóta azonban nem jelentett találatot. Az amerikai' források mindeh­hez hozzátették: a rakétaki lövés azt kívánja alátámasztani', hogy aZ öböl térségében tartózkodó, készültségbe helyezett hadiha­jók és repülőgépek mindenkép­pen érvényt szereznek a meghir­detett washingtoni politikának és szavatolni fogják a „viziutalk használatának szabadságát”. NOBEL-DÍJASOK BUDAPESTEN A WATOC első kongresszusa A leszerelési javaslatról A Szovjetunió a középhatótá­volságú rakéták felszámolását szigorúan összeköti az ellenőrzés kérdéseivel — mutat rá leszere­lési kérdésekkel foglalkozó kom­mentárjában az APN sajtóügy­nökség, emlékeztetve Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszternek a múlt héten a .genfi leszerelési értekezleten az ellen­őrzés kérdéseivel kapcsolatban tett javaslataira. Sevardnadze az ellenőrzés módjai között emlí­tetté a két oldalon levő rakéták adatainak cseréjét, és ezeknek az adatoknak a helyszíni ellen­őrzését. A szovjet külügyminisz­ter — írja az APN — javasolta továbbá, hogy folyamatosan kí­sérjék figyelemmel a rakéták felszámolását, a fegyvereket elő­állító termelési bázis leépítését. A Szovjetunió olyan ellenőrzési módszert javasol, amely lehe­tetlenné teszi a szerződés meg­kerülését. A szovjet külügymi­niszter kifejtette továbbá: na­gyon fontos, sőt egyenesen köte­lező, hogy az ellenőrzés számára hozzáférhetőek legyenek a Szov­jetunió és az Egyesült Államok más országokban levő, rakéták telepítésére alkalmas támasz­pontjai is. — Az NSZK-nak le kell mon­dania atomhatalmi törekvései­ről, fel kell számolni az akadá­lyokat a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati raké­ták felszámolásáról kötendő meg­állapodás előtt — hangoztatta szerdai sajtóértekezleten Viktor Karpov, a szovjet külügyminisz­térium Fegyverzetkorlátozási és Leszerelési Főosztályának ve­zetője. —* A genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon a legjobb kilátá­sok a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták terén mutatkoznak. Ugyanakkor még mindig megoldatlan az ame­rikai nukleáris robbanótöltetek­kel felszerelhető nyugatnémet Pershing—1/A rakéták ügye — állapította meg a szovjet szak­értő. Rámutatott arra, hogy a szov­jet fél nem mehet bele olyan megoldásba, amely meghagyja a kiskaput a megállapodás meg­kerüléséhez, márpedig az Egye­sült Államok a szovjet rakéták teljes megsemmisítése' mellett erre törekszik. A kérdéskör má­sik érzékeny pontjával, az újfaj­ta Pershing—1/B típusú rakéták amerikai gyártásával kapcsolat­ban a szovjet külügyminiszté­rium főosztályvezetője kifejtet­A Perzsái Arab)-öbölben ural­kodó feszültség újabb kiéleződé­sével egyidejűleg az Indiai­óceán vizeire érkezett a július végén útnak indított francia ha­ditengerészeti hajóraj. Amint azt kedden közölték, a Clemen- ceau repülőgép-hordozó és kí­sérőhajói hétfőre virradóra átha­ladtak a Bab el-Mandeb-szoroson. A Kambodzsai Népköztársa­ság kormánya a kambodzsai kér­dést a nemzeti megbékélés útján káván ja rendezni — jelentette ki Kong Korm kambodzsai külügy­miniszter az Izvesztyija című moszkvai lap tudósítójának adott nyilatkozatában. A külügyminiszter emlékezte­tett ama, hogy a Kambodzsai Né­pi- Forradalmi Párt és a Kam­bodzsai Népköztársaság kormá­nya elvi döntést hozott a kam­bodzsai kérdésnek a nemzeti megbékélés útján való politikai 48 órán át a fedélzeti légierőt működtető gyakorlatokat fog­nak tartani az Ádeni-öbölben a Clemenceau és a vele együtt oda- küldött két rakétavető fregatt, a Suffren és a Duquesne részvéte­lével. A manővereket a francia hadügyminisztérium rutinjelle- gűnek minősítette. Azt nem kö­zölték, hogy a hadihajók a had­gyakorlat után merre tartanak. rendezéséről. A párt és a kor­mány kész párbeszédet kezdeni mindéin szemben álló csoporttal és azok vezetőivel, kivéve Pol Pofot és legközelebbi társait, akik Sajáá népük ellen követtok el sú­lyos -bűncselekményeket. Kong Körmi emlékeztetett a Kambodzsában tartózkodó viet­nami önkéntesek fokozatos ki­vonásáról szóló megállapodásra, s hangsúlyozta: a Kambodzsai Népköztársaság kormánya Thai- földhöz és a többi ASEAN-or­mondották: az egyik, feltehetőleg Ománból felszállt négymotoros P—3 Orion típusú amerikai gép felderítési munkájúit végezte, amikor két iráni vadászgép meg­közelítette és „ellenséges szán­dékra u/talö” jeleket adott. Ezt észlelve az amerikai haditenge­részet egyik vadászgépe rakétát A dolog úgy kezdődött, hogy az egyik fél visszaütött. Lega­lábbis eképpen magyarázta a csádi külügyminiszter az Aouzou nevű sivatagi övezet visszafogla­lását Líbiától. Kísértetiesen ha­sonlít a mostani eset a történe­lem egyik-másik nagy világégé­sének a kezdetére, amikor — legalábbis formálisan — kis por­szem indította el a lavinát. A csá­di diplomácia vezetője szerint az összecsapásokat a líbiaik kezde­ményezték, mivel tüzet nyitot­tak a túloldal határőreire, s er­re válaszolva a n’djamenai csa­patok elfoglalták a 110 ezer négy­zetkilométeres, gazdaságilag és immár stratégiailag is fontos föld sávot. Ismét kiújult tehát a feszültség a két állam között, pedig a már­ciusi sikeres csádi akciók után úgy tűnt, eredményesek lesznek néhány érdekelt ország békélte­tési próbálkozásai. Miután Csád északi részéből tavasszal kiszo­rították a líbiai katonai erőket, szinte az utolsó mentsvárát hó­dították meg ezzel Kadhafinak, alti valószínűleg nem nyugszik bele az események ilyetén, tehát számára kedvezőtlen alakulásá­ba. Júniusban a líbiai vezető fi­gyelmeztette N’djamenát, habozás nélkül visszaüt, ha Habré elnök osztagai az Aouzout övező tér­ségbe teszik a lábukat. Tripoli ugyanis sajátjának tekinti a sá­vot. Tulajdonképpen nehéz lenne eldönteni a vitát, mert a területet Libia 1973-ban, egy 1935-ös fran­cia—olasz egyezményre hivat­kozva „vette a kezelésébe". A megállapodást a két országot gyarmatosító hatalmak a „kölcsö­nös előnyök alapján" írták alá, azonban sohasem ratifikálták. Ez volt tehát a szépséghibája Tri­poli tizennégy évvel ezelőtti ak­ciójának, amikor a terület „visz- szafoglalása” mellett döntött. Et­től kezdve állandó vita tárgya lett a sivatagi övezet, de a bé­kéltetési kísérletek a jelek sze­rint nem jártak eredménnyel. Legutóbb júliusban az .Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozó­ján ajánlottak fel szolgálataikat a résztvevők, de mint az esemé­nyek alakulása mutatja, ered­ménytelenül. Kérdés persze, elég lesz-e a n’djamenai haderő az amúgy is állandó készültségben levő líbiai csapatok ellen? Fontolgat-e el­lenlépéseket Kadhafi? Csád nyil­vánvalóan számít a gyámatya, Párizs segítségére, mert Fran­ciaország márciusban — az Egyesült Államokkal együtt — Habrét támogatta, akit azóta fo­gadtak mindkét ország fővárosá­ban. Igaz, hogy jelenleg is mint­egy 1200 francia légiós és jelen­tős légierő tartózkodik Csádban, azonban kétséges ezek bevetése. N’djamena mindenesetre számít a támogatásra, mint ezt a veze­tők többször is hangoztatták. Mitterrand persze vonakodik ál­dását adni a beavatkozásra, de erre egyelőre még nincs is oka. Mintegy válaszként a sürgetések­re kifejtette, országa mindig is a nemzetközi bíráskodás mellett állt. Jobb tehát a zöld asztalnál eldönteni a viszályt. Egy biztos: Párizsnak elég ba­ja van manapság az iráni ügy­ben, tehát nem kíván még egy púpot a hátára. Az is tény azon­ban, hogy még így is többezer líbiai katona maradt a vitatott területen, s a jelenlegi felállás sem sokáig maradhat fenn, R. M. Rohanó világunkban gyors és pontos információcserére van szükség, hogy könnyen és biz­tonságosan eligazodhasson az ember a mindennapokban; hogy tennivalóit maradéktalanul elvé­gezhesse, és olykor azért is, hogy ólmait, elképzeléseit megvaló­síthassa.. Mindezeket szolgálja, legalábbis az elméleti szerves­kémikusok számára az a kong­resszus, amely ma, augusztus 12-én kezdődik Budapesten, és augusztus 19-én zárul. Pontosan öt esztendővel ezelőtt, Franciaországban alakult meg az elméleti szerveskémikusok világszövetsége, a WATOC. Az­zal a céllal, hogy a szakemberek segítsék egymás munkáját a kü­lönböző országokban folyó kuta­tások, elméleti következtetések gyors átadásával. Ez az első kong­resszus, amit a világszövetség rendez. A házigazdák természe­tesen megtiszteltetésnek veszik, hogy Magyarország rendezheti meg a világtalálkozót. Joggal büszkék, hiszen számos neves szakember érkezik Budapestre. Többek között két Nobel-díjas. Elsőként a japán Fukuit említ­hetjük, aki bizonyos szerves ké­miai reakciók várható eredmé­nyeit olyan sikeresen tudja meg­becsülni, hogy kiérdemelte a tu­dósok legrangosabb elismerését, szerte a világban. A kongresszus bevezető előadását is ő tartja. A másik Nobel-díjas a tenge­rentúlról érkezett. Lipscomb pro­fesszor most a biomolekulák szerkezetének felderítésével fog­lalkozik, de a bórvegyületek sokoldalú vizsgálatáért vehette át Svédországban a magas kitün­tetést. Nálunk is erről tart elő­adást. A neves tudósok sorába tartozik a magyar származású torontói professzor, a WATOC elnöke, Csizmadia Imre is. Szak­területe a szerves kémiai reak­ció elméleti vizsgálata. A kongresszusra az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve a Távol-Keletig harminc országból több mint 300 szakember érke­zett. A vendégek között van ja­pán, kínai, indiai tudós és Auszt­ráliából is érkezett kémikus. Nyolc nap alatt csaknem száz- előadás hangzik el — angol nyel­ven. A magyar kutatók azt re­mélik: ez a kongresszus újabb impulzusokat ad munkájukhoz. Vajon mi foglalkoztatja legin­kább a világ vezető elméleti ké­mikusait? Miről lesz szó Buda­pesten? Érdemes először dr. Nó- ray-Szabó Gábort, a WATOC egyik titkárát, a Magyar Kémiku­sok Egyesülete főtitkárát idéz­ni: „Az elméleti kémia egy-két évtizede még csak néhány spe­cialista nagy matematikai felké­szültséget igénylő, a kémia többi A JÁVORKA-PER ELSŐ ágától meglehetősen elszigetelt szakterülete volt. A módszerek és a rendelkezésre álló számító­gépek gyors fejlődése következ­tében mára kilépett a laborató­riumok falai közül és világszer­te szinte valamennyi fontos vegy­ipari vállalatnál a csúcstechno­lógia szerepét tölti Se.” Pillanatnyilag nyolcmillió kü­lönböző molekulafajta létezik. Számuk rohamosan nő, nem kis részben a komputereknek kö­szönhetően. A kémikus számító­gép segítségével megkeresd a mo­lekulához vezető legrövidebb utat. Az érzékelhetőség kedvéért megemlíthető, hogy a munkához elengedhetetlenül szükséges szoft­vernek igen magas ára van. Az Amerikai Egyesült 'Államokban például több százezer dollárba kerül. Ugyancsak a tengerentúlra jel­lemző, hogy komputer segíti egy meghatározott tulajdonságú gyógyszer előállítását. Miután a számítógép már előre meg tud- - ja mondani, meg tudja határoz­ni a létrejövő molekula és a be­lőle készült gyógyszer kölcsön­hatását, szinte „ideálissá” vált a helyzet. Hiszen a különböző va­riánsokból kiválasztható a gyógy­szer, amely a leghatásosabb a legkisebb mellékhatás mellett. Konkrét eredményként az ame­rikai CAPTOPRIL vérnyomás- szabályozó említhető. Egy másik kutatási irány: megbecsülni bizonyos kémiai át­alakulások várható eredményét. Létrehoznak különböző mutá­ciókat és ezek valószínűsíthető hatását előrevetítik. Talán ért­hetőbb lesz, ha elmondjuk dr. Náray-Szabó Gábor legfrissebb eredményét. Az élő szervezetben levő egyik enzim különböző pep- tideket különböző sebességgel bont le. A kísérlet során megvál­toztatták az enzimet, dr. Náray- Szabó saját intuíciójára támasz­kodva már előre megmondta, hogy megváltozik a bontási se­besség. Igaza lett. Ez új látás­módot eredményezett. Ami a ké­sőbbiekben azt is szülheti, hogy elő tudnak állítani olyan enzi­meket. amelyek dr. Náray-Szabó megfogalmazásában: jobbak a természetesnél. A magyar szakemberek remé­lik, hogy rövidebb-hosszabb ideig külföldön dolgozó tiz ösztöndíjas kollégájuk kutatási körülmé­nyeihez hasonlóan az itthon dol­gozóké is javulni fog. Kialakul talán egy olyan érdekeltségi rendszer, amely fokozza és • ál­landóan a felszínen tartja az in­novációs készséget, ami a ma­gyar kémikusok ötleteinek a megvalósulását segítené. H. T. NAPJA | COCOM-PRÉS Bíróság előtt a gázoló IFA-sofőr A Kecskeméti Városi Bíróságon Endre Istvánná dr. büntetŐtamácsa tegnap délelőtt hozzákezdett annak az ügynek a tárgyalásához, amely április közepétől igen sok embernek: adott beszédtémát. Emlékezetes, hogy április 14-én, délelőtt fél 11-kar Kecskeméten, a Széchenyi körút és az Irinyi út kereszteződésében, Jávorka József 24 éves fuvarozó kis­iparos (Kecskemét, Széchenyi kit. 47/B.) elütötte IFA (tehergépkocsi­jával a zebrán áthaladó óvodásokat lés azt a kismamát, aki a kétéves gyermekét tolta át az úttestenl. Karpov sajtóértekezlete Az Indiai-óceán vizein a francia hajóraj PÁRIZS Rakétát lőtt ki egy amerikai vadászgép egy iráni katonai re­pülőgépre a műit hét végén a Perzsa-(A rab)-öböl. térségében — közölték hétfőn washingtoni kormányzati források. A rendel­kezésre átló adatok szerint a ra­kéta' célt tévesztett és nem talál­ta el az iráni gépet. A hírügynökségek által meg nem nevezett kormányzati forrá­sok az esetről1 a következőket te: ezek szintén a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyegetnék, mert a Pershing—1/B rakéták — amelyeket a nyugatnémet Per­shing—1/A rakéták felváltásá­ra szánnak — rövid idő alatt Pershing—2-es, közepes hatótá­volságú rakétákká alakíthatók át. Viktor Karpov arra szólította fel az Egyesült Államokat és az NSZK-t, hogy közöljék becsüle­tesen, ha nem tartják kielégítő­nek a kettős nullamegoldást de ne űzzenek kettős játékot. Amennyiben ezt megteszik, új tárgyalásokat kell kezdeni új megoldásokról Ebben az eset­ben azonban a szovjet fél is meg­tartja közepes hatótávolságú ra­kétáit. A későbbiekben utalt arra, hogy korábban éppen az amerikaiak javasolták, hogy a robbanóteste­tek csökkentéséről tárgyaljanak. Viktor Karpov úgy vélekedett, 'hogy az ellenőrzés kérdése szov­jet részről nem jelenthet aka­dályt, amennyiben a másik prob­léma megoldódik. Emlékeztetett rá, hogy országa erre vonatkozó­lag előterjesztette elképzeléseit. A szovjet szakértő az SS—24-es hadászati rakétákra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta:« Szovjetunió ezzel a fegyverfajtá- vaU nem sérti meg a SALT II. megállapodás előírásait. Kettős mérce A japán társadalom irodalmi érdeklődését jól ismerők számá­ra is bizonyára fejtörést okozna az a kérdés: milyen könyv vezet- . te a bestseller-listát a felkelő nap országában júliusban. Íme a válasz: a* COCOM-kézikönyv. A 615 oldalas mű ára 253 dollár, s azokat az árukat tartalmazza, amelyeket a nyugati országok Pá­rizsban székelő különbizottsága tiltólistára helyezett. Vagyis nem .szállíthatók a szocialista orszá­gokba. Népszerűségét e könyv a Toshi- ba-botránynak köszönheti, amely nemrég pattant ki, s megrázta az egész japán belpolitikai és gaz­dasági életet. Az történt ugyanis, hogy a Pentagon, még a múlt év decemberében egy listát adott át a japán kormánynak, azokról a cégekről, amelyek az amerikai hadügyminisztérium szerint megsértették a COCOM-előíráso- Icat. Az ügy nagy port vert fel. Ame­rikai honatyák a Capitolium lép­csőjén Toshiba gyártmányú rá­diókat zúztak ízzé-porrá, s olyan törvényjavaslatot készülnek be­terjeszteni a parlamentben, amely -szankciókat helyez kilátásba, ha a japán kormány nem rendsza­bályozza meg a szabad kereske­delem elvei szerint működő vál­lalatokat. Megint mások, igy a New York Herald Tribune cikk­írói a japán—amerikai szövetsé­gi rendszer felülvizsgálatát java­solják. Emlékeztetnek rá, alig hat esztendeje annak, hogy Zen- ko Suzuki miniszterelnök igen kényes helyzetbe került és ■ kül­ügyminiszterét lemondásra kény­szerítette az országos méretűvé dagadt felháborodás amiatt, hogy egy hivatalos amerikai—japán közleményben, megjelent a szö­vetség kifejezés. Ugyanezek a szakértők — egy politológus és egy egyetemi tanár —, ugyanak­kor arra is figyelmeztetnek, hogy az amerikai kormány sem min­dig a kölcsönös érdekek figye­lembevételével cselekszik. Ha ugyanis a katonai együttműkö­désről van szó, akkor nagyobb kiadásokra és szorosabb együtt­működésre sarkallja a japán kor­mányt, ha viszont gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról van szó, megköveteli, hogy japán ér­dekeit alárendelje az amerikaia­kénak. A japán reagálás igen vegyes. A kormány szigorú vizsgálatot rendelt el, s az egyik miniszté­rium kezdeményezte a beveze­tőben említett bestseller-könyv kiadását is. A Toshiba cég, at­tól tartva, hogy gazdasági érde­kei súlyos csorbát szenvednek az Egyesült Államokban, első lépés­ként menesztette elnökét, helye­sebben az „önként” .távozott. S mert Washingtonban még min­dig törték-zúzták a Toshiba-ké- szülékeket és szankciókat köve­teltek a honatyák, egyes ame­rikai lapokban fizetett hirdeté­sek jelentek meg, amelyben a Toshiba cég „elnézést kért az amerikai néptől, amelyet meg­sértett”, a Szovjetunióval kö­tött üzlet megkötésével. A japán parlament ellenzéki pártjai viszont felháborodottan tiltakoznak a megalázkodás és a kormány szigorító intézkedése­ket tartalmazó rendelettervezete ellen, amelyről szeptember 8-án szavaz a parlament. Hangsúlyoz­zák — így a szocialista párt mi­napi nyilatkozatában is —, hogy a japán gazdasági érdekek sú­lyos csorbát szenvednek, bezá­rulnak előttük jelentős keleti piacok, ha az amerikaiak kénye- kedvére cselekszenek. A Toshiba-botrány csupán a jéghegy csúcsa. Az amerikai kor­mány politikai és gazdasági nyo­mással igyekszik rábírni szinte valamennyi nyugati partnerét — mindenekelőtt szövetségeseit —, hogy egyetlen olyan árucikket se adjanak el a szocialista orszá­goknak, amelyek a technológia és a technika fejlesztését szol­gálják. S erre számtalan példát lehetne említeni, köztük azt is, hogy az egyik nagy nyugati oég amerikai nyomásra tagadta meg a magyar • telefonihálózat fejlesz­tésében való együttműködést, noha ezzel jelentős üzlettől esett el. Űjabban a semleges Ausztriá­ra is nagy nyomás nehezedik, hogy tartsa magát a COCOM- szabályokhoz a keleti országok­kal folytatott kereskedelmében. Washington az eddiginél is szo­rosabbra akarja húzni a COCOM- prést. Ez az eljárás jól érzékelteti az amerikai politika kettősségét. • A Toshiba cég elnöke — ame­rikai nyomásra — kénytelen volt lemondani. A képen az új elnök, Adi Joicsi. Miközben ugyanis az amerikai kormány és képviselői nemzet­közi fórumokon az emberek és eszmék szabad áramlását szor­galmazzák és a szabad kereske­delmet hirdetik — s azt védik is, ha saját érdekeikről van szó — lépten-nyomon akadályozzák a kelet—nyugati gazdasági kap­csolatok fejlődését. Ugyanakkor eltekintenek még a COCOM-elő- írásoktól is, ha amerikai cégek előtt nyílik lehetőség arra, hogy jelentősebb üzletet kössenek va­lamely szocialista országgal. A Bács-Kiskun Megyei Fő­ügyészség vádiratában halálos közúti baleset gondatlan okozá­sának vétsége miatt kérte meg­büntetni Jávorka Józsefet. Az ügyészség véleménye szerint a teherautó vezetője figyelmen kí­vül hagyta, hogy a járműforga­lom irányítására szolgáló lám­parendszer villogó sárgát mutat, valamint azt, hogy az'úttesten felfestett kijelölt gyalogos-átke­lőhely van. Továbbá, nem kellő figyelemmel közlekedve, későn vette észre, hogy a 13 méter hosszú zebrán felnőttek kísére­tében egy 33 fős gyermekcsoport kel át. Ezért, noha a kormányt balra rántotta, belerohant a gya­logosokba. A baleset következté­ben a gyalogátkelőhelyen tar­tózkodók közül a 2 éves Válik Mihály olyan sérüléseket szenve­dett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az édesanya. Válik Mi­hály né testi sérülései pedig 3 hó­nap alatt gyógyultak meg, ame­lyek sajnos, maradandó fogyaté­kosságéit is hátrahagytak. Két 6 éves kislány ugyancsak súlyo­san megsérült, hogy ezek a sebek maradandóak-e vagy sem, még további tisztázásra szorul. Egy gyermek pedig maradandó fogya­tékosság nélküli, de ugyancsak súlyos sérüléseket szenvedett. A negyedik sérült sebei köny- nyebbek voltak. A vádlott a nyomozás során a bűncselekmény elkövetését be­ismerte. Ugyanígy nyilatkozott a bíróság előtt Is, és bűnösnek érezte magát. A tegnapi tárgyaláson meg­hallgatták az óvónőket is, akik a gyermekcsoportra felügyeltek. Ok Jávorka gépkocsijának hát­tal álltak, így a baleset pillana­tát nem látták, csak hallották a puffanásokat és a sikolyokat. Jávorka József: ő semmit nem látott, csak a Villogó sárga lám­pát és az előtte keresztül' haladó autóbuszt. Vallomása egyébként megegyezik az eddigi eljárás so­rán elmondottakkal. A bíróság délutánra két szem. tanú gépkocsivezetőt idézett meg. Egyikük a szabályszerű idé­zés ellenére nem jelent meg, igy őt csak később lehet meghall­gatni. A jelenlevő elmondta, hogy ő Szeged felől jött a pótkocsis te­herautójával, és megállt a zeb­ra előtt, mert feltűnt számára egy tarka gyereksereg, amely arra várt az úttest szélén, hogy átkelhessen. Azt nem tudja, hogy pontosain mikor, de a látószögé­be került szemből egy IFA, és rögtön ezután hallotta a. puffa­násokat és a sikításokat. Arra emlékezett, hogy látott egy autó­buszt, de hogy az mikor haladt át, már nem tudta. Természetesen az első tárgya­lási nap után még semmi konk­rétumot nem lehet mondani, hi­szen a baleset hónapokkal ez­előtt történt, és az idő múlásá­val egyre többet összemos az emlékezet. A' Kecskeméti Váro­si Bíróság csütörtökön folytatja az ügy szálainak - kibogozását, amikor is a többi tanút és a szakértőket hallgatja meg, és va­lószínűleg sor kerül a perbeszé­dekre is. T. B*

Next

/
Oldalképek
Tartalom