Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-10 / 187. szám
mAG PBOLXrASJAI, EGYESÜLJETEK! ÉRTÉKEKET TEREMTŐ EGYÜTTMUNKÄLKODÄS Megnyílt a nemzetközi zománcművészeti alkotótábor kiállítása AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. évi. 187. szám Ára: 1,80 Ft 1987. augusztus 10., hétfő ZENE A KÉPERNYŐN — TÁNC ÉS SZÁMÍTÓGÉP Jövőjük van a Schöffer-szemináriumoknak! Moszkvai válasz az el nem Hétvége a földeken Paradicsomszedés a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaságban Soltszentimrei találkozások kötelezetteknek A Szovjetunió fontosnak tartja), hogy az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folytatandó tárgyalásokon valameny- nyi|, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett ország képviseltesse magát — hangsúlyozta a föLdközi-tengie- rl térség el nem kötelezett országaihoz intézett válaszUzeneté- ben a szovjet kormány. A térség országai június elején a jugoszláviai Brioni szigetén tartottak tanácskozást és ezen- fogalmazták meg a szovjet vezetéshez Intézett üzenetet. A válaszüzenet egyebek között hangoztatja: a Szovjetunió határozottan síkra száll azért, hogy az Európában kibontakozó kedvező folyamatok mindinkább kiterjedjenek a Földközi-tenger medencéjére te. A szovjet kormány teljes megértéssel viseltetik az el nem kötelezett országok azon törekvései Iránt, amelyek a feszültség jelentős csökkentését, a katonai konfrontáció szintjének leszállítását, a biztonság erősítését célozzák a FöPdIközi-tenger térségében.. Ezek a törekvések egybeesnek a szovjet külpolitika céljaival te — mutat rá a nyilatkozat. A Szovjetunió támogatásáról' biztosította azt a Málta, Ciprus és Jugoszlávia által előterjesztett javaslatot, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői külön tanácskozáson vitassák meg a földközitengeri térség biztonságának és együttműködésének kérdéseit. , m emum napon országos esozesei Kővetően a legiooo neiyen esős a hét végén tudtak újra teljes aratási műszakot tartani. A gazdaságok most már nagyobb erőket összpontosíthatnak a szalma letakaritására, a farlóhántásra, megkezdhették néhány egyéb ipari és kertészeti növény betakarítását. Sokfelé hozzáláttak a csapadék miatt elburjánző gyomnövények irtásához. Több helyen az eső ellenére Is öntöztek. Vasárnap a Mezőgép kereskedelmi vállalatok is fenntartották ügyeletéi, két. i Szolnok megyében vasárnap estig befejezték a 137 ezer hektáron termelt búza aratását. Csőn grád megyében már a rozsot és a .tavaszi árpát aratták a hét végén, a kombájnokról leszállt gépkezelők a bálázókra és a tarlóhántó gépekre ültek át. Az ország legészakibb részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eddig a búza több mint négyötödét takarították be, a hét elejére a rozsból is mindössze ezer hektár vágása maradt hátra, és a tavaszi árpát is csupán néhány száz hektáron kell learatni. Jól haladtak az aratást követő munkálatokkal te, a tarlók csaknem feléről béhordták a szalmát, a talajmunkákat pedig mintegy 40 százalékban elvégezték. A másod- és a tarlóvetéseket a tervezett terület kétharmadán ugyancsak befejezték. Szaibolcs-Szatmár megyében a búza kétharmadát hordták a magtárakba. Ahol már végeztek az aratással, onnan gépeket irányítottak a segítségre szoruló szomszédos gazdaságokba. Több száz kombájn aratott a hét végén Győr-Sopron megyében. A Kisalföldön több nagyüzem vasárnap délutánig befejezte az aratást. Az egyéb időszerű szántóföldi ás kertészeti munkálatokat is folytatták a hét végén a gazdaságok. Szolnok megye egyes részein a lehullott csapadék kevésnek bizonyult, ezért az öntözőgépek továbbra te teljes kapacitással dolgoznak, több mint 30 ezer hektár területen pótolják Így a nedvességet. Éppen ellentétes a helyzet Győr környékén, ahol az öntözés most szünetel, mert a lehullott csapadék az elmúlt héten több helyen meghaladta a 100 millimétert. így kizárólag csak a fóliasátrak alatt termelt paprikát és más zöldségnővényt öntözik. (Folytatás a 2. oldalon.) Emlékezés egy bajai koncertre (4. oldal) SAJTÓPOSTA (4. oldal) SPORT (7. oldal) AUTOMATÁK A SZIM GYÁRÁBAN már tizenharmadik alkalommal találkoztál anapság reneszánszát élő — technika, a tűi hagyományok szellemében hat hétig közöse kísérletezzenek. *> Az alkotótelepen az idén hazai képzőművészetünk jelesei mellett szovjet, kínai, bolgár, csehszlovák, japán, jugoszláv, NDK-beli és oüiasz mesterek is részt vettek. A szimpózium legsikeresebb alkotásait bemutató tárlat tegnap délelőtt nyílt meg az Erdei Ferenc Művelődési Központ kamaratermében. A közművelődési intézmény igazgatóhelyettese, Somogyi György köszöntője vután Kratoch- wil Mimi művészettörténész méltatta a bemutatón látható anyagot 'Előadásában kiemelte, hogy a jó ügyet szolgáló megyei mecénások — a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a kecskeméti tanács, valamint a 'Nemzetközi Zo- mánonríűvászeti Alkotóműhely — ma már olyan nagy hagyományú elismert táborral dicsekedhetnek, amilyen az országban is csak néhány van. A sajátos technikáinak pedig Közép-Európában is egyedülálló ifóruma a kecskeméti. Nem kis része van «a sikerben — mondta a 'művészettörténész —- az iskolát teremtő Kátai Mihály Munkácsy-díjas mesternek, aki az alapítástól rendszeresen segíti, támogatja a zománccal ismerkedők tevékenységét. Fontos érdem persze, hogy Kecskeméten. 1984 őszétől olyan önálló intézmény működhet, amelynek fő hivatása a táborok közösségi tapasztalatainak művészeti összefoglalása, a kísérletek összehangolása, továbbvitele. A tizenhárom év kiállításai közül ez a mostani egyébként tálán a legszínvonalasabb. Bizonyítja: jó elképzelés volt, hogy a fiatalokat is meghívták a nagy tapasztalaté idősebb kollégáik mellé. Fontos döntés volt —, s mindenképpen indoka ez is a színvonal- emelkedésnek —, hogy idén már nyolc külföldi országból hívtak művészvendéget a kecskeméti találkozóra. Az alkotásokon megmutatkozik a Távol-Kelet, Közép- •Európa és a mediterráneum művészét! örökségének hatása is. A másik, ami feltűnik a tárlaton1, hogy megélénkült, fokozódott a kísérletezési kedv. Láthatunk a bemutatón rekesz, festett, rátétes, és maratott zománcozású alkotásokat. Megfigyelhető a tematikai sokszínűség is. Együtt tudtak dolgozni a természetelvű alkotók' a nonfiguratív, vagy az oldottabb szerkezeteket pártoló társaikkal. A témák is változatosak. Gyakoriak a szakrális, a mitológiai témák, de a hagyományos felfogású tájiképek, portrék is megtalálhatók a kollekcióban^ A kecskeméti kiállítás szeptember 15-éig várja az érdeklődőket. F. P. J. Az utcai járókelők aligha sejtették pénteken Kalocsán, hogy e napon redézik itt a 'harmadik Sohöffer-szemináriumot. Keltő információ (meghívó, legalább a bejáratnál1 kifüggesztett figyelemfelkeltő fölirat) hiányában találomra nyitottunk be kollégáimmal' a városi művelődési központ kamaratermébe. (Itt volt a legutóbbi, jelentős tudományos, művészeti eszmecsere. Az akkor elhangzott előadások, viták szövegét azóta sem sikerült elolvas• Anette Henrikson és Ungvári Tamás. ni', noha azon Schöffer Miklós is többször fölszólalt. (Sokszorosítása még várat magára?) Minden hely foglalt volt az ódon hangulatú helyiségben. Vagyis hatvanam (hetvenen?) is lehettünk a kamarateremben, amikor megkezdődött a szeminárium és az udvaron rázendített egy rezesbanda. így helyi zenei kísérettel élvezhettük Schöffer furcsaszép videokcmpozícióját, a Mikroidők-et. A fül feltehetően alkalmazkodóbb a szemnél, igya számomra összeolvadó, szétváló anyagot, időt és teret sugalló hamglátvány elkülönült a kalocsai mars be-betolakodó ritmusától. A monitorok mögül szemünkbe vakító reflektorok kikapcsolásával helyismeret hiányában hiába kísérletezett az egyik meghívott, külföldön élő előadó... Ungvári Tamás, a Stockholmi Etek'tronic. Music in Sweden Kutatóközpont munkatársa, zeneszerző a svéd táncművészeti főiskolán oktató Rajka Péter, valamint Anette Henrikson magántáncos közreműködésével a szemináriumhoz ülő igényességgel ismertette az általuk kifejlesztett — elnézést kérek olva'- sóinktól az idegen nyelvű szakkifejezésekért — nuntius interaktiv, intermediális és duális (vagyis egymásra kölcsönösen ható, közbülső, kettős) számítógépes rendszer alapelveit, s mutatták he gyakorlati példákkal annak két alrendszerét (Az előadásokat (Folytatás a 2. oldalon.) • As EPA 320 típusú SZIM-gyártmányhoz telepített bolgár robot orra vár, bogy a fizikai munkát helyettesítse. Régi igazság, hogy nemcsak az ember öregszik, hanem a környezete is. S ha az ember kommunista — kötelessége minden társadalmi jelenséget észrevenni, ami idejét múlta. Am észrevenni nem elegendő: szólni, tenni is kell érte, hogy ami elavult, ne hátráltassa tovább a fejlődést. Kötelesség, de — mint a legtöbb kötelesség — nem könnyen teljesíthető. Hiszen a megszokásnak is megvan a maga hatalma, és mi tagadás: egyszerűbb rámondani valamire, hogy „eddig jó volt, jó lesz ezután is”, mint azon gondolkozni, hogyan lehet, hogyan kell változtatni. Mindezt oly módon, hogy közben tartanunk kell magunkat ahhoz, ami éppen érvényben van. hegyen az helyi szokás vagy akár jogszabály. Változások korát éljük a társadalomban, a gazdaságban, és bizony megesik, hogy amit alig néhány éve még tilosnak, a szocializmus gyakorlatával ellentétesnek véltünk — mára kiderül, hogy nagyon is jól összefér a szocializmussal, csak éppen korszerűen, értelmesen, emberségesen keli alkalmazni. Megesik az is, hogy felső szervek, testületek alkotnak egy jogszabályt, amiről a gyakorlat során kiderül, hogy gyorsan „megöregedett", Jellemző példa: az utóbbi években egymást érték a gazdasági szabályozó-változások, olykor még el se olvashatták a legújabbat az érdekeltek, máris megérkezett annak módosítása. Ha másból nem, a párt Központi Bizottsága júliusi határozatából, a kibontakozási programból világosan kiderül: ezekről a jelenségekről kaptak jelzéseket az országos vezetők, és amikor a jelzések megszaporodtak és nagyjában- egészében azonos hibákra hívták fel a figyelmet — a politikai (és kisebb részben a rendelkezéseket kibocsátó gazdasági) vezetők siettek kidolgozni a változtatás módját- gyakorlatát. De addig, amíg a rendelkezés érvényben van, azt végre kell hajtani. Kétség nem fér ahhoz, hogy akik, ki bocsátották a gyorsan korszerűtlenné vált rendelkezéseket, alapvetően jót akartak, szándékuk az volt, hogy a gondjaink enyhüljenek, a népgazdaság előbbre lépjen. Ebből kell kiindulnia a kommunista vezetőnek, amikor kiáll a rendelkezés végrehajtásáért. Talán önmagával is vitatkozik, hiszen korántsem biztos, hogy — ismerve a helyi, a vállalati viszonyokat — már a rendelkezés megjelenésekor egyetért azzal. Am a kételyek nem mentik fel a végrehajtásban való részvétel kötelessége alól. Mindenképpen nagyon oda kell figyelnie arra, hogy egy törvény vagy rendelet hogyan érvényesül a gyakorlatban. Egyáltalán nem mond ellent ennek az, hogy segítse a megvalósítást. Sót: ha szívvé Miiekkel kiveszi a maga részét a végrehajtásból, hamarabb fedezi fel azt is, ami korszerűtlen, amin mielőbb változtatni kell. És ha észreveszi, kötelessége tényekkel érvelve jelezni a felsőbb szerveknek. Még akkor is, ha pillanatnyilag görbe szemmel néznek rá ezért, ha nyugtalannak vagy pesszimistának tartják. A gyors változások korszakában nem könnyű kommunista vezetőnek lenni, mert egyszerre kell őrködnie az érvényben levő rendelkezések megtartásán és figyelni; hogy mi újat követel meg az élet. Nem ritkán megtörténik, hogy a vállalat, az üzem gazdasági vezetői csak az éppen esedékes tennivalókat látják, minden erejüket és energiájukat azokra összpontosítják — és a pártszervezetnek, a pártvezetéséinek kell előbbre látnia, a mai feladatok megoldása utáni tennivalókra gondolnia. Nehezíti dolgukat az, hogy ma szinte mindent „ki kell kísérletezni”, a tegnapi, tegnapelőtti módszer ma már egyre kevésbé alkalmazható, is az újat pedig még nem mindig sikerül megtalálni. Voltak idők, amikor számos pártvezető törvényen kívül és fölül állónak érezte, érezhette magát — és váltak, amikor a sok éves megszokás lehetett (ha nem is mindig megalapozottan) az irányadó. Talán külön mondani sem kellene, hogy most valami harmadikat kell megtalálni: rugalmas alkalmazkodást a mindennapi változásokhoz és előre látni a közeli, távoli jövőt egyaránt. Mindezt felelősen, elöl járva a törvénytiszteletben, segítve a mindennapi munkát. És a holnapit is, amit most úgy hívunk: társadalmi és gazdasági kibontakozási program. V. E. • As ugyancsak CNC-vezérlésű, háromorsós törpe megmunkáló- központban as adagolás még késsel történik. De mnnka közben elegendő »fél szemmel” ellenőrizni as automata tevékenységét. (Strasser András felvételei) A légfékszerelvények legnagyobb hazai szállítója a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára. A szigorú nemzetközi előírásoknak és a megnövekedett piaci igényeknek a gyár ma már csak CNC-vezérlésű esztergagépek és robotok alkalmazásával tud megfelelni. Termékeit a Rába, az Ikarus és a Csepel Autógyár építi be járműveibe, de a Mogürtön keresztül pótalkatrészek formájában eljutnak a világ minden országába, ahol Ikarus-auíó- buszok közlekednek.
