Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-20 / 196. szám
S—VILÁG FBOI*ETAIWAIp KGYESClJKfEKf AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. ÉVF. 196. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 29. CSÜTÖRTÖK Ara: 2,20 Ft Éljen augusztus 20., alkotmányunk ünnepe! A MUNKA ÉS A TELJESÍTMÉNY BECSÜLETE Aratók köszöntése Kecskeméten Az aratás és a hozzá kapcsolódó munkák befejezése, a jövó évi ke. nyérRekvaló biztos helyen, raktárban tudása a magyar embert mindig felemelő érzésekkel töltette el. Augusztus 20-át, az új kenyér ünnepét Így nem véletlenül kapcsolták össze tegnap a megyei tanács nagytér- mébbn megtartott ünnepségen azzal, hogy köszönetét fejezzenek — fejezzünk ld valamennyien — azoknak, akik a mezőgazdaság e fontos munkájában részt vettek, példát motatőan dolgoztak. A Kecskeméti Katona József Színház művészének, Vitéz Lászlónak,. a szavalata után a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, ár. Gál Gyula ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt évtizedek aratásaira. Elmondta, hogy harminc-negyven évvel ezelőtt a gabona betakarítása a mezőgazdasági munkások százezreinek két-három hónapig tartó megfeszített munkát jelentett. Az aratóknak a jobb termés is csak a létminimumot biztosította. A műszaki fejlődés eredményeként ma ugyanezt a munkát többségében korszerű kombájnokkal végzik, egy kombájn os naponta 250—300 arató- munkás teljesítményét éri el. A technikával együtt fejlődött a termelés technológiája is, amit a termésátlagok jól érzékeltetnek: míg 1934—38-ban 1,3 tonnái búzát arattak hektáronként, addig az idei átlagtermés elérte á 4,14 tonnát. A ' rozs termése 1,0 tonnáról 1,8-ra, az árpáé 1,3ról 3,9-re emelkedett hektáronként. E számadatokkal egyértelműen bizonyítható az utóbbi évtizedek dinamikus fejlődése. Az idén azonban egy rosszabb kalá- szosgabona-termő esztendőt tudhatunk magunk mögött. A tavalyi1 rendkívül száraz őszi időjárás miatt a gazdaságok többségében nem tudtak megfelelő magágyat készíteni. Az október végén, november elején, elvetett magvak nagyobb része elfeküdt a talajban, és a sok éves tapasztalattól eltérően a téli hótakaró alatt sem kelt ki. Csak késve, szinte már a csodával határos módon március végén kezdtek a vetések sorolni. Ebben az időszakban kétség merült fel a szakemberekben: meghagyni vagy kitárcsáznd a nagyon gyér állományú vetéseket? Az időjárás segítségével azonban a gabonatáblák napról .-napra jobb képet mutattak. Végeredményben a búza 103 ezer 900 hektáros vetésterületéből 3800, a 20 ezer hatszáz hektáros őszi árpából 8100, a 26 ezer 700 hektáros rozsból 2 ezer 400 hektárt kellett kitárcsázni. Így ez a terület nem lett több, mint más átlagos évjárattan. A megmaradt vetésállomány ekkor még igen gyenge, ritka és fejletlen volt. A tavaszi állapot- minősítés során a búzavetések 52 százaléka, az őszi árpa 65 százaléka, a rozsok 77 százaléka gyenge minősítést kapött. Ha ezekből indulunk ki — mondta az osztályvezető, — akkor az elért terméseredmények nem mondhatók rossznak. De a reményeinktől és a becsült 4,8 tonna hektáronkénti termésátlagtól való elmaradással nem lehetünk elégedettek. Okulásu} tehát célszerű a tavaszi állapot és az aratás közt eltelt időszak időjárási és egyéb tényezőit megvizsgálni. A tavaszi és a nyáreleji kedvező, csapadékos időjárás és a fejtrágyázások eredményeként indultak a vetések erőteljes fejlődésnek. így június közepére a határ olyan kedvező képet mutatott, hogy a túlzottan optimista nyilatkozatok a közepesnél jobb, kiváló terméseredményekről szóltak. ‘A hónap második felében azonban a védekezések ellenére terméscsökkentő nö(Folytatás a 2. óldalon.) Kpmbájnosok (3. oldal) A kibontakozás útján az Ikarosz halasi gyára (4. oldal) * Tekerős telefon és exportjog - Y (4. oldal) Beszélgetés dr. Dankó László kalocsai érsekkel (5. oldal) Hatvan év boldog házasságban (6. oldal) Vidákék szigetei (7. oldal) 9 A Kecskeméten élő Nagy Mari és Vidák István SZOT. ösztöndíjat kapott. Eddigi pályafutásukról, kalandos 9Ws sukról Ir munkatársunk. Űt az egészségesebb élethez (6. oldal) KEZDEMÉNYEZŐ ÉRTELMISÉG ÉS KIBONTAKOZÁS Megemlékezések, kitüntetések alkotmányunk ünnepén „Augusztus 20. bárom, látszólag merőben különböző, mégis azonos gyökerű szimbólumot egyesit: kötődik e dátumhoz nemzeti történelmünk, az államalapító István király nagyszerű életműve, alkotmányunk évfordulója, s az új kenyér ünnepe. Végül is az azonos gyökér ez a föld, a Duna—Tisza tája, ahol élünk...” Ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Szabó Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője a tegnapi kitüntetési ünnepségen, melyet a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban rendeztek. A közművelődés, az oktatás terén kiemelkedően dolgozó szakembereknek dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke nyújtotta át a művelődési miniszter által adományozott Szocialista Kultúráért és Kiváló Munkáért kitüntetéseket, illetve a Miniszteri Dicséreteket, majd méltatta augusztus 20. történelmi jelentőségét és alkotmányunkat, mely mindennapi teendőink, jogaink és kötelességeink dokumentuma. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmányának kihirdetése, azaz 1949 óta milyen jelentős fejlődésen ment keresztül hazánk — a kaszától a légkondicionált kombájnig, mely ma már az új kenyeret adó kalászost aratja —, de gondok sajnos napjainkban is vannak. S ahhoz, hogy ezek megoldódjanak, a gazdasági stabilitás elkezdődjön, jól felkészült, kezdeményező értelmiségre ugyancsak nagy szükség van, fontos tehát, hogy megbecsüljük alkotó munkájukat. Ünnepi megemlékezést tartott tegnap a Hazafias Népfront Bács- Kiskun Megyei Bizottsága is, amelyen a HNF Országos Tanácsa által adományozott Népfront Munkáért kitüntető jelvényt és Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést adott át a kiemelkedően tevékenykedő aktivistáknak Terhe Dezső, a HNF megyei titkára. Baján, a Bácskai és Dunamel- léki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, Kecskeméten pedig a Kiskunsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsége rendezett kitüntetési ünnepséggel egybekötött megemlékezést augusztus 20. alkalmából. Ezeken adták át a MÉM által adományozott Kiváló Munkáért és a TOT Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetéseket. (Folytatás a 3. oldalon.) Vajon eszébe jutott-e már valakinek, hogy egymás mellé tegye, összehasonlítsa a világ alkotmányait? Bizonyosan kiderülne, hogy valamennyi más, egymással össze nem cserélhetők. Lehetnek, sőt vannak is sokukban az emberiség közös történelméből fakadó és a mai általános erkölcsi törvényeknek elegei tevő azonos és hasonló gondolatok, mint például az emberi jogok tisztelete — de működőképes alaptörvény csak az lehet, amely az adott állam sajátosságaihoz igazodik, fejlettségével összhangban van, igényeit szolgálja. Testre szabott alkotmányban lehet csak jól mozogni. A miénk ebben az említett összevetésben a világ legha- ladóbbjai, a legnemesebben csengők közé tartozik. Kimondja az alapelveket, amelyek ma o korszerű államisághoz, társadalmi léthez szükségesek. Megfelelő keretet ad mindehhez. E szó nagyon fontos, hadd ismételjük meg: keretet ad. Más kifejezéssel élve: lehetőséget, ösztönzést. Az alkotmányt — mint annyi sok mást — lehet könyvtári polcokon tartani, de forgatni is. Népnek és vezetőknek. Magyarországon ma a közéletben a legnépszerűbb. az egyik leggyakrabban hasznúit szó: a tett. Köznyelvre lefordítva: tudjuk, mit kell vagy kellene csi- , nálni, hát rajta! Igaz, alkotmányunk betűje és szelleme alapján sok régóta érvényes törvény jött már létre, mégis, ez a tettre sarkallás rá is vonatkozik. Éppen mert egy olyan . ország alkotmányáról van szó, amelynek parancsolóan szükséges tovább fejlődnie és az új követelményeknek megfelelően kell ezt a keretet kitöltenie tartalommal. Akkor költözik új élet a cikkelyekbe. A múlt évtizedekben felépült itt egy ország, létrejött a szocialista társadalmi rendszer — nem azért, mert mindenki lépten-nyomon elővette azt a füzetet, amelynek címlapján ez áll: „A Magyar Népköztársaság Alkotmánya”, — hanem azért, mert az ebben foglalt gondolatok uralkodóvá lettek. Csakhogy az idő halad, a sors új próbák elé állít bennünket, s a kérdés egyebek között így hangzik: merithetünk-e még ebből, az alkotmányba sűrített szellemi erőforrásból? Magyarország a hatvanashetvenes években tekintélyt szerzett magának a világban, jelen témánk nyelvére fordítva a szót; éppen azért, mert az alkotmányunkba foglaltak egész sora valósággá lett. Napi munkánk malmában olykor nem is gondolunk arra, hogy a nemzetközi közvélemény milyen éberen nézi: átmegy-e a gyakorlatba, amit egy-egy ország alaptörvénye elvontan élőit. Természetesen ez esetben sem az történt, hogy külföldi politikusok, vagy Balaton-láto- gató turisták kézbe vették ezt a füzetet — egyszerűen körülnéztek, figyeltek és látták, a tényeket, tetteinket. Észrevette a világ, hogy érvényesülnek nálunk az emberi jogok, sokszínű vélemények bontakoznak ki, magyar turisták tömege jelenik meg külföldön; hozzánk látogató politikusok immár őszinte szavakat hallottak .sikerekről és kudarcokról. De mindenekelőtt találkoztak a magyar reformgondolatokkal, amelyek egyrészt szocialisták, másrészt csak ránk jellemzően nemzetiek. Semmi erőszakoltság nem volt szükséges, amikor ezt lényegében a szocialista alkotmány megvalósulási folyamatának neveztük. Ma az ország szorult helyzetben van, a társadalmi fejlődésnek új szakaszba kell lépnie. De a legkitűnőbb alkotmány sem lendít automatikusan előre. Nem is ez a hivatása. Politikusok, közgazdászok, műszaki emberek kidolgozták a menetrendet, amelynek alapján ki lehet elégíteni azt az igényt, amelyet az egész ország ma így fogalmaz meg: tettek kellenek! De azért az alkotmányban foglaltak oldaláról is közelíthetünk ehhez a feladathoz. Minden állampolgárnak — olvasható alaptörvényünkben — joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyéit intézésében. Nagyon időszerű ez a mondat két okból is. Abban a bizonyos menetrendben előkelő helyét foglal el a követelmény, hogy a gazdasági reformhoz demokratikus társadalmi-politikai kibontakozás csatlakozzék. Ez pedig más szavakkal a döntésekben való részvétel kibővítését jelenti. De a tétel fordítva is igaz: hiába ez a lehetőség, ha az állampolgár nem él vele. Nem léphetünk tovább, ha nem válunk e szempontból is tevékennyé. A társadalmi méretű közömbösség a csak-a-ma- gam-hasznának a keresése rossz módszer, mert kiapadhatnak maguk a források, amelyek ezt a „magam hasznát” táplálják. Most látszik csak igazán, drámaian, menynyire összefügg az egyén és a társadalom érdeke. A közügyekben való részvétel — döntésekkel és munkával — nem csak jog, kötelesség is, magunk és a köz iránt. A vezetőktől új gondolkodásmódot, a szellemi és a fizikai munkástól új minőséget, tanulást, önfejlesztési képességet kíván. A nemzetközi közvélemény tudja, hogy nehézségekkel küzdünk. De aki külföldön jár és e témáról folytat beszélgetéseket, — akár rangos politikusokkal, akár átlagemberekkel —, tapasztalhatja, hogy azok a hatvanas-hetvenes évek nem múlták el nyomtalanul az ottaniak emlékezetében. Ez a szó: magyar —■ még mindig jól cseng. Benne van az elismerés a múlt két évtized és a bizalom a jövendő iránt. Hisznek a magyar reformgondolat életerejében. Ha úgy tetszik, abban a képességünkben, hogy a mának megfelelő új tartalommal tudjuk megtölteni az alkotmányunk adta kereteket, s az alaptörvény igazságait tettekkel igazoljuk. Tatár Imre 9 B&tasi Anna, a kiskunhalasi városi könyvtár csoportvezetője Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott, amelyet dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnöke nyújtott át. Nyolcvanhat tanterem épül az új tanévre Avatás Tataházán, Dávodon, Szakmáron, Bácsalmáson Bács-Kiskun megye középfokú oktatási intézményei 46, általános iskolái pedig 40 új tanteremmel bővülnek sr új tanív kezdetéig. A beruházás összege csaknem 375 millió forint. A Jelenlegi helyzet szerint csak Nyárlörincen és Lászlófalván bizonytalan, hogy szeptember elsejéig befejeződnek a kivitelezési munkák. Több helyen augusztus 20. tiszteletére avatták, illetve avatják fett az új oktatási létesítményeket Tegnap Tataházán háromszáz négyzetméteres tornacsarnokot, Dávodon négyszáz adar gos napközis konyhát, Szakmásom kiéit új tantermet. Bácsalmásom .pedig a nevelőotthont adták át .rendeltetésének ünnepélyes keretek között. Vjsolton új, nyolc- tanlermes általános iskola épül. Az első ütemben elkészült négy tanterem átadása már ugyancsak megtörtént. Ma ez érsek- halmi pedagógusok és diákok örülhetnek, hiszen a felavatandó öit új tanterem lehetővé teszi, hogy a település általános Iskolájában elkezdődhessen a felső tagozatos oktatás is. Kecskeméten, a Széchenyi városban 16 .tantermes új gimnáziumot avatnak az új tanév kezdetéig és Tiszakécskén is új épületet vehetnek birtokukba szeptemberben a középiskola tanárai & diákjai Baján a szakmunkásképző intézetet tíz tanteremmel bővítik, Kiskunfélegyházán pedig hattal. Ez utóbbi helyen már júniusban megtörtént a műszaki átadás. Megfeszített erővel dolgoznak a kivitelezők a Kis- kunhalasi Általános Művelődést Központ hat új középiskolai tantermén. amelyek az intézmény harmadik ütemeként épülnek. (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Ma avatják az ersekhatmt Iskola öt üj tantermét. (Pásztor Zottk felvitele)
