Petőfi Népe, 1987. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-03 / 181. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. augusztus 3. HOGYAN TANÍTSUNK CIGÁNYOKAT? (1.) • Játék az óvodában. Az emberibb életforma a végcél SJUTÖPOSTA VÁSÁRLÓI PANASZ NYOMÁBAN Elbocsátották a vétkes kereskedőt Lajosmizsén, a Sallai utcában lakik Kámány Béláné, aki így ecsetelte szomorú vásárlói tapasztalatát: ;— Június 22-én olajradiátort kerestem a kecskeméti Centrum Áruház műszaki osztályán. Mivel sehol se láttam ilyen árucikket, gondoltam, érdeklődőm az eladónál, aki talán többet tud felőle. Csakhogy ő éppen mással volt elfoglalva, zenét hallgatott, mégpedig elmélyültem Nagy nehezen azért észrevett, s mikor megtudta, mi járatban vagyok, közölte, nagyon kevés radiátoruk van, s csakis akkor kaphatok belő- . le, ha a borravalóról sem feledkezem meg. Szíven ütött a feltétel, de mit tehettem mást, hallgatólagosan elfogadtam. Ezután a részletvásárlás lehetőségeiről kérdezősködtem, mire a kereskedő átadott egy papíroskát, mondván, azon igazoltassam a keresetemet. Ezzel semmi gondom nem volt, ám az OTP helyi fiókjánál kiderült: az általam megvásárlandó radiátortípus nem szerepel a hitelre is értékesíthető árucikkek listáján. A dolgok tisztázása végett megint elutaztam a megyeszékhely említett nagyáruházába. Ismét találkoztam a korábban már megismert eladóval, aki ezúttal olyan illuminált állapotban volt, hogy egyetlen szót sem válthattam vele. Kollégája meg nem tudott ügyemmel érdemben foglalkozni, mert közben elfogyott a radiátor. Nos, ennyi a történet. Önök mit szólnak hozzá? Az enyhén szólva felháborító panaszról azonnal informáltuk a kecskeméti Centrum Áruház igazgatóját, Kecskés Já- nosnét, aki haladéktalanul elrendelte a vizsgálatot. Anpak megállapításairól, s a tett intézkedésről ezeket közölte lapunkkal: — Olvasójuknak Kiss Miklós eladóval támadt kellemetlensége, aki idén már kétszer követett el mulasztást, amiért fegyelmi büntetésekben részesült. Sajnos, ezekután sem változtatott magatartásán, emiatt következhetett be a szóban forgó súlyos vétsége, amit elismert. Természetesen azonnali hatály- lyal elbocsátottuk. A legszigorúbb döntést azért hoztuk, hogy ily módon védjük a 280 fős kollektívánk jó hírnevét, becsületét. A szomorú esetért ezúton is elnézést kérünk Kámány Bélá- nétól! Hunyadivárosi morzsák Bontsó László kecskeméti levelezőnk a lokálpatrióta megszállottságával jár-kel szükebb lakóhelyén, a Hunyadivárosban, s szorgalmasan jegyzi a több ezres lélekszámú környék jobbításra, megoldásra váró problémáit. íme ezekből egy csokorra való: Szépen parkosított a Hunyadi tér, ahol tetszetős formájú padok szolgálják a kényelmet. A rájuk ülök azonban csakhamar zavarba kerülnek, ha az elégett végű gyufaszáltól, a csikktől, a papirgalacsintól stb. akarnak megszabadulni, mivel egyetlen szeméttartály sincs arrafelé. A térség buszmegállóiból is hiányzik ez a nélkülözhetetlen technikai alkalmatosság. Meddig? * * * A Kiskunsági Nemzeti Park központjának szomszédságában újonnan kialakított játszótér van, melynek egyes részein — fű, salak vagy aszfaltburkolat híján — esőzés után hosszabb ideig áll a víz, a sár. Szintén a játék témaköréhez tartozik, de már a nagyobb gyerekeket, főleg a kamaszokat érinti, hogy egyetlen focizásra való pálya sem található e városrészben. A Czollner köz, a Liszt Ferenc és a Zászló utca által határolva, U- alakzatban építették az emeletes lakóházakat, melyek között nagy kiterjedésű rendezetlen terület van, s évek óta gaz nő rajta. Hasznosítani kellene végre e négyzetmétereket, melyek például helyet adhatnának annak a szolgáltatóegységnek, amire régóta vágynak a környékbeliek. * * * A Hunyadi ABC-áruház mellett is parlagon hever a föld, ahová virágokat, fákat lehetne ültetni, köréjük pedig padokat elhelyezni. Afféle pi- henopark létesülhetne ehelyütt, melynek elsősorban a hunyadivárosi idős emberek örülnének. Furcsa úttisztítás Valójában örülni kellene, hogy szeretett városunk mind több kerületében már nap mint nap, Vagy legalábbis hetenként többször takarítják az utakat. Emiatt azonban egyáltalán nincs okunk a megelégedettségre, a bosszankodásra annál inkább. Miért? Méltóságteljes lassúsággal halad a söprűvel felszerelt gép, s a port az úttest szélére kotorja, nem egy helyen — például az Ady Endre utcában — pedig a járdára vagy a mellette pompázó virágokra. Kisvártatva jön nyomában a locsolóautó, s a vízsugara messzire — a szükebb környezet szinte mindegyik négyzetcentiméterére — eljut. E művelet után sáros, koszos szinte minden. Ami nemigen zavarja a tisztítókat, akik az utcai gyümölcsfák lombjait is megsértik, letördelik, ha úgy hozza a lépés. E furcsa környezetvédelmi munkát már szóvá tettük az illetékeseknél, egyelőre hiába... — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében a Kiskunfélegyháza, Bessenyei u. 1. szám alatt lakó Térjék Józsefné Nyugdíjasok tsz-látogatáson A legfrissebb adatok szerint Bács- Kiskun megyében mintegy tizenötezerre tehető a cigány lakosok száma. Beilleszkedésük a társadalomba nem új keletű probléma. Kecel külterületén (e rész neve Sziios) egymást érik a viskók, a barakkok, melyek lakás gyanánt szolgálnak egy-egy népes család számára. S megállapítható, hogy az igény felkeltése az új, az emberibb életforma iránt nem megy egyik napról a másikra. Kialakítását pedig a leghatékonyabb közegben, a gyerekek között kell elkezdeni. Csodákat nem művelnek, de ... Kecelen 1965-ben kezdődött el az oktatás a cigányok általános iskolájában. A barakkokhoz közel építették fel, szem előtt tartva a körülményeket: zuhanyzóval, öltözővel látták el, igaz, mindössze két tanteremre futotta. — Amikor elkezdtük itt a tanítást — meséli Lakner János, a felső tagozatosok tanára — mindössze öten-hatan ismerték a környéken a betűket, s közülük is a legtöbbnek saját neve leírására korlátozódott a tudása. Nem állítom, hogy azóta mi csodákat műveltünk, hiszen nem csekély ma sem a bukások száma, továbbtanulni eddig két szakmunkásjelöltet küldtünk, de sajnos nem állták a versenyt a többiekkel. Nem újdonság az sem, ha valamelyik lány terhességmegszakításon esik át. De azért valami már elkezdődött: minimális a kimaradás, egyesekben felébredt az igény a tisztálkodás, a gondo- zottabb külső, az emberibb körülmények iránt. A cigányok általános iskolájában négy pedagógus dolgozik. A napközis nevelők képesítés nélküliek. Hegedűs Károly összevonva tanítja a 2—3—4. A sokat sejtető cím a történet legártatlanabb szereplőjének civil foglalkozására utal, ugyanis színházi és filmes trükkmesterként részben látványos, de valójában ártalmatlan halálnemek ki- eszelésével keresi kenyerét. Nemcsak megbízhatóan, hanem szenvedéllyel, már-már művészi elkötelezettséggel végzi unalmasnak éppen nem mondható munkáját. Szakértelmére a hivatásosok is felfigyelnek. Egy különösen sikeres nagyjelenete után az igazságügyminisztérium különleges ügyosztálya nevében üzletet ajánlanak neki. Magas jutalom fejében mindössze az lenne a dolga, hogy egy koronatanú bravúros „megsemmisítésével” megtévessze az alvilágot. Azt akarják, hogy a maffia halottnak higgye, ugyanis a volt bűnöző hajlandónak mutatkozik- együttműködni a hatóságokkal. osztályokat. Lakner János pedig — ugyancsak egy tanulócsoportban — a felső tagozatosokat. Húsz-húsz diák van mindkét csoportban, döntő többségük hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű. A csoportok ilyen bontása nem túl szerencsés, de hely- és pedagógus hiányában másféle felosztás megoldhatatlan. Alig beszélnek magyarul — Az alsó tagozat teljes összevonására nem sok, a felsőére pedig talán az egész országban sincs példa. Gondolom, ilyen körülmények között rengeteg se-, gédanyagra, módszertani útmutatásra van szükségük. — Segédanyagunk, eszközünk vajmi kevés van — mondja Lakner János. — Magunk készítünk statisztikákat, hogy könnyítsük némileg saját munkánkat. A gyerekek közül többen úgy kerülnek óvodába, hogy nem vagy csak alig beszélnek magyarul. Természetes, hogy nem tudunk addig továbblépni, míg el nem sajátítják a magyar nyelvet. A Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet magnós programját évekig alkalmaztuk, de felső tagozatra sajnos még nincs kidolgozva. Egyébként általánosságban ki lehet jelentem, hogy az összevont osztályok nagyon kevés segítséget kapnak, nincsenek útmutatók, kézikönyvek, a cigány gyerekek oktatása ezen a téren szinte érintetlen. Óvoda is van Tizenöt éve működött már az iskola, s a 3—6 éves cigány gyerekek intézményes nevelése még nem volt megoldott, így az iskolai előkészítőt is az általános iskolában tartották. 1983-ban végre A trükk azonban másként sül el. A valódi világ kulisszatitkaiban járatlan trükkmester egyik pillanatról a másikra maga is túl sokat tudó üldözötté válik. Új, sokszor életmentő szerepük lesz a tökéletes illúzióknak. Miközben valódi és álcsavarok, átverések, üldözések követik őrült tempóban egymást, az is kiderül, hogy szereplőink többsége nem egymás, hanem a korrupt rendszer manipulációjának áldozata. A társadalomkritikánál mélyebb értelműek a lendületes, gyors tempóban pergő eseménysorok. Pontosan adagolt dózisokban kapjuk a feszültséget, menet közben egyre inkább úgy érezzük, mintha másfél óra alatt a sokadik — gengszter-, western-, horrorbetétes —krimit látnánk. Mindebből a nézőteret elhagyva azonban egy átlagfilmnyi utóhatás sem marad. átalakítottak egy családi házat, s benépesítették óvodás korú gyerekekkel. Osztatlan csoportban kezdte meg a két óvónő és a két dajka a kicsik gondozását, nevelését. A körülmények különleges napirend kialakítását tették szükségessé. Reggelente a dajkák megfürdetik a beérkezőket, megmossák a hajukat, s az egységes óvodai ruhát felöltve bocsátják be őket a csoportszobába. A köjál hetente „vizitel” náluk, s a fokozott elővigyázatosság ellenére ritkán távoznak munka nélkül. A három korosztály egyidejű foglalkoztatása rendkívül nehéz, különösen ha tekintetbe vesszük ismereteik alacsony fokát, a követelmények pedig megegyeznek a többi óvodával szemben támasztott elvárásoknak. Azaz: felzárkóztatás, egyéni foglalkoztatás, a hátrányos helyzetűek kiszűrése és a végcél: iskola- éretten bocsátani tovább a hatéveseket. — Több tucat gyereket sikerült így felkarolni, köztük olyanokat is, akik egyébként elkallódtak volna — mondja az óvoda vezetője, Hegedűs Károly- né. — Amikor idekerülnek három évesen, sem cigányul, sem magyarul nem beszélnek tökéletesen, önkényesen keverik a kettőt, amit megérteni csaknem lehetetlen. Az itt töltött idő legfeljebb arra elegendő, hogy az alapvető viselkedési szabályokat és a magyar beszédet elsajátítsák, s hogy elemi ismereteket szerezzenek a környező világról. Itt az iskolaérettség fogalma módosul. A rendkívül alacsony indulási szint lehetetlenné teszi, hogy teljesei^ felzárkóztassuk őket az átlaghoz. Különböző kedvezményeket is kénytelenek voltunk bevezetni, hiszen sok szülőnek nincs rendszeres jövedelme. Ingyenes az étkezés, az óvodai ruha, egyszóval semmiért sem fizetnek. EGY KIS VONATRABLÁS A jugoszláv forgatókönyvíró és rendező Dejan Sorak új produkciója még címében is idézi a klasszikus nagy elődöt. Edwin S. Porter híres filmjével: „A nagy vonatrablás”-sal kisstílű hősei egy jobb híján feltartóztatott vándormozis portékájaként ismerkednek meg. Színhely: az Osztrák—Magyar Monarchia délkeleti végei, a dalmát hegyek vadromantikát sugalló világa, ahová csak hírként, részben épp a mozi által érkezett meg a huszadik század. Számunkra sem ismeretlen az első világháború utolsó napjainak „békebeli” idillje, a lassítottan mozduló, szalonzenére édelgő felső tízezer társadalma, amelynek életvitele jókora adag humorral csendül vissza az unalmát he- gedüléssel elütő csendőrőrmester és „Todor, a rettenetes” alakjában. Az egyre szaporodó fosztogatások következtében már komoly vérdíjat is kitűztek a bandavezér fejére. A legújabb incidens alkalmából Cokula csendőrőrmester kivezényli alárendeltjeit, de csak ijesztgetésül, mert arra vár, az ősz- szeg úgyis hamarosan emelkedik. Todor tulajdonképpen egyetért vele, hisz a bevételen osztozkodni szoktak. Nem először játsszák el a veszélyes gonosztevő elfogását, majd — ajutalom felvétele után — veszélyes szökését. De mindig mindent azért még ők sem számíthatnak ki, így aztán előfordul, hogy egy alkalommal a pénz helyett egy előléptetés érkezik meg, és egy valódi hóhér. Szerencsére épp akkor bukik meg a monarchia is. Nem esik hát senkinek bántódása, mindössze szerepet cserélnek a régi barátok. Mindketten nyugodtak, ismerve egymást, számítanak rá, hogy az új felállásban is megélnek valahogy. Károlyi Júlia Jóleső érzés, kedves megtiszteltetés, amikor az évekkel, évtizedekkel ezelőtt nyugállományba vonult ember meghívás alapján keresheti fel régi munkahelyét. Vaskúton történt a minap ilyen esemény. A részletekről a nyugdíjasklub vezetőjétől, Sándor Mihálynétól értesültünk. Az időseket a kisközség legnagyobb munkáltatója, a Bácska Termelőszövetkezet invitálta látogatásra, s a résztvevők közül sokan fejezték ki elismeréMég tart a szünidő, nem véletlenül sok tehát a gyerek az utcán, téren, parkban. Jókedvűek, csintalanok valamennyien — ugrabugrálnak, kacarász- nak, fociznak, bringáznak, s ez így van jól. Én azonban olyanokkal is összefutottam a napokban Kiskunhalason, akik miatt rosszallásomat kell kifejeznem. Anyagbeszerzőként térültem-fordul- tam a városban, s egy szusszanásnyi időre leültem az utamba eső padra. Hamarosan tizenéves srácok tűntek fel, kezükben csúzlival. Célozgattak villanyoszlopot, hirdetőtáblát, keritéska- put, madárfészket, ötletszerűen szinte mindent. És a megadott irányba hol meggymag, hol apró kavics röpült. Egyik telitalálatukat a bőrömön is éreztem, s alighanem csak a szerencsének köszönhető, hogy a fülemhez vágódott kemény tárgy nem sodorta le a szemüvegemet. Rögtön megkérdeztem a lurkókat, miért lőttek meg, mire így feleltek: az utolsó hetekben is el kell telnie valahogy a vakációnak. süket a jelentős és igen kedvező változások láttán, melyekre a végleges eljövetelük óta sor került. Főleg a több millió forintból épült, s a szigorú mérce szerint is a legkorszerűbbnek mondható keverőüzemben járva bizonyosodott be előttük: a fejlődés megállíthatatlan. A vendégeket a közös gazdaság vezetői tájékoztatták a termelési eredményekről, a minden dolgozó családnak tisztességes megélhetést nyújtó jövedelmi viszonyokról és tervekről. Meditálva a hallottakon, kissé körülnéztem a településen, de sem a mozi, sem az úttörőház, sem a művelődési otthon bejáratánál nem láttam olyan programokat, melyek az iskolásokat invitálnák. Ekkor egy kicsit megértettem a csúzlizókat. Egy kicsit... (Elmondta: Rácz Károly kalocsai olvasónk.) □ I □ Hetekkel ezelőtt megírtuk lapunkban, hogy a többi között szabadtéri és videofilm-vetítések, kerékpártúrák, úszóiskolák, gyermekjátszóházi rendezvények szerepelnek a különböző városi és községi művelődési, illetve ifjúsági házak szünidei kínálatában. Ma már tudjuk, ezek iránt nagy volt az érdeklődés. A dolog szépséghibája az, hogy az intézmények jórészt csak a vakáció első felének megfelelő programellátásáról gondoskodtak. Pedig a gyerekek joggal igénylik, hogy a szünidő második felében se feledkezzenek meg róluk, igényeikről! így is lehet... Olvasóink sokszor keseregnek amiatt, hogy udvariatlanok velük a hivatalban, a szolgáltatónál, a boltban és másutt, s hogy a fogadóórán, illetve a nyitvatartási időn kívül még csak meghallgatásra sem méltatják őket. Ez utóbbit cáfolandó, afféle rendhagyó esetről értesültünk most, amit szívesen közreadunk. Nagy Ferenc kunbaracsi lakos erős fogfájásra ébredt július 14-én, kedden. Minden egyéb dolgát félretéve, azonnal elutazott a Kerekegyházán levő területi fogászatra, ahol azonban egy eligazító tábla fogadta, tudatva: a baracsiak részére délután van rendelés. A továbbiakról így ss&molt be olvasónk: — Felkészültem a legrosszabbra, az órákig tartó várakozásra, amikor az asszisztensnő hozzám lépett, s a személyi igazolványommal bement a doktori szobába. Semmit sem reméltem ettől, ám azonnal szólítottak. Tíz perc sem telt bele, s már túlvoltam a foghúzáson. Dr. Angyal Anikó fogorvosnő kedves volt, készséges, s egy szóval sem hozta tudomásomra, hogy rendelési időn kívül látott el. Köszönet mindezért neki és a munkatársnőjének. ÜZENJÜK Almási Gézának, Kiskunhalasra: A jogorvoslati eljárás során megfizetett valamennyi illeték visszajár az ügyfélnek, ha a felülvizsgált határozatról kiderül, hogy az jogsértő, következésképpen: számára hátrányos volt. A hivatalból elrendelt ilyen visszatérítésre az illetékhivatal kötelezett. Ezzel összefüggő konkrét esete ügyében a városi tanács műszaki osztályát keresse fel, ahol a megyei tanács szervezési és jogi osztályának közbenjárása nyomán megfelelő intézkedésre számíthat. Lengyel Ferencnek, Szánkra: A százszázalékosan rokkant személy térítés- mentesen juthat a gyógyászati segédeszközökhöz, például a mankóhoz vagy a tolókocsihoz. E kategóriába nem tartozik a Trabant Hycomat gépkocsi, amelyért fizetnie kell a vásárlójának, a csökkent munkaképességű embernek, igaz, hogy az alapárból bizonyos összeget megtérítenek számára. Meghatározott mennyiségű üzemanyaghoz azonban minden evben ingyenesen hozzájuthat. Hasonló tárgyú további kérdéseire a megyei tanács egészségügyi osztályától kerjen választ. N. G.-nének, Soltra: Aki a foglalkoztatásából eredő rokkantsági állapotából felgyógyulva lesz újra munkaképes, régi munkahelyére visszatérve igényt tarthat korábbi beosztására, illetve a végzettsége szerinti foglalkoztatására. Egyéb esetben bárhol alkalmazhatja a cég, de az ismételt felvétele elől is elzárkózhat. „Szomorú évek” jeligére, Apostagra: Ha a lakásvásárlásuk utáni záros határidőn belül megszületett a vállalt két gyermekük, a velük kapcsolatos szociálpolitikái kedvezménnyel véglegesen csökkent az OTP-hitelre vásárolt otthonuk ára. Ez az összeg utóbb már csak azért sem képezheti a vagyoni osztozkodás tárgyát, mert ilyen esetben az ingatlanok mindenkori forgalmi értéke a mérvadó. Gyermektartási díjra vonatkozó kérdésükre válaszként tanácsoljuk, hogy vitájukat bíróság elé vigyék, amely a döntésre jogosult. „Undorodom tőlük” jeligére, Szabad- szállásra: A békák rovarevők, melyek utánozhatatlan gyorsasággal kapják el a talajfelszínre jövő kártevőket — legyeket, gilisztákat —, a vermeket, pincékét pedig megtisztítják a pincebogo- raktól. Hasznosságuk tehát kétségbevonhatatlan; jó azonban tudnia, hogy nyomban odebbállnak, ha az ilyesféle táplálékuk megritkul, elfogy. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611. (Folytatjuk) Tóth Tímea Fí LM JEGYZET TRÜKKÖS HALÁL FOGADÓSZOBA