Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. július 6.

ÉDESAPJA SZELLEMI ÖRÖKÖSE: A Macskássy lánya

A Macskássy név ismert és elismert a szakmában és a közönség előtt is. Még akik nem járatosak a rajzfilmek világában, azok is tudják, Macskássy Gyula a műfaj megújitója, új irányzatok megteremtője volt.

S most már egyre többen tudják, hogy lánya, Macskássy Katalin is figyelemre méltó művész. Aki nem jár ugyan édesapja nyomdokain, mégis értékes szellemi örökséget kapott tőle. Azt a szemléletet, hogy minden formai és technikai bravúrnál fontosabb a tartalom.

— Mit jelentett a pályán, hogy művész-családból származik?

— Azt, hogy gyerekkorom óta láttam otthon, amint apám rajzol. S én is rajzoltam. Ez előny. Ám amikor bekerültem a filmgyárba, „a Macskássy lánya” voltam. Végigjártam a rajzfilmkészítés folyamatait, dolgoztam, mint kifestő, fázisrajzoló, vágó. Aztán felvettek a főiskolára. Diplomafilmemben mézeskalácsfigurákat mozgattam meg huszárdalokra. A Balázs Béla Stúdipban készítettem Örkény István egyperceséből a Mi lenne Budapesten, ha... című filmemet.

Ott maradt a Pannónia Stúdiónál. Pályakezdése színhelyén. Aztán „kitalálta” a maga megújítására a dokumentummal, élő szereplőkkel vegyített animá-l dós filmet. Mint ezt a mostani, az Egy\ másik bolygó címűt. (A tévében már láthattuk tavaly októberben.)

Ebben a filmben a rendező és a szerkesztő azt kérdezi meg sok száz iskolás gyerektől, „mit vinnél magaddal egy másik bolygóra?” Az általános iskolai tanulók rajzban, szóban, Írásban válaszolnak. Meglepő és szokványos, elképesztő és természetes válaszokkal reagálnak.

J ;— Hogy készül az ilyen film?

— Egyéves előkészület előzi meg. Jáijuk az iskolákat, az osztályokat. Több ezer gyerekkel készítünk interjút fogalmazásban, rajzban, hogy általános képet kapjunk. S a gyerekek válaszadása mindig nagyon tanulságos.

• Gyermekrajzok az Egy másik bolygó című filmből.

(Az MTA Szociológiai Osztálya meg szokta venni az előkészítő rajzos, írásos és magnós interjúkat.) Többnyire van egy elképzelésünk, amikor elkezdjük a kérdezgetést. És többnyire „nem az jön be”, amire számítottunk. Azért is dolgozom nagy gyerekanyaggal, hogy a beérkező válaszok közül a legjellemzőbbeket és a legszuverénebbeket gyűjt hessem egybe. De mindig hagyom az anyagot hatni. S eredeti elképzeléseinket a fényekhez igazítjuk.

— Amikor az első, gyerekekkel készített rajzfilmemhez fogtam, arról faggattam őket, hogyan képzelik el a jövőjüket. Tízéves korukig fantasztikus, szürrealista elképzelésekkel álltak elő. Az ennél kicsit idősebbek teljesen polgári, komformista jövőt vártak.

A tizennégy évesek jó része megmaradt e mellett, csupán néhányuknak volt nagyon egyéni elképzelése,

Az első gyerek-rajzfilm, a Gombnyomásra meghozta alkotójának az első sikereket. A film Budapesten az Arany Meteor, Lausanneban UNICEF-díjat, Miskolcon pedig kategória díjat nyert. Macskássy Katalin 1984-ben Balázs Béla-díjas lett. S közben hazai és külföldi díjak, elismerések kísérték pályáját: Krakkóból, Melboume-ből, Tokióból, Miskolcról, KEcskemétről. Miskolcon négy filmjét díjazták, 1977-ben a Nekem az élet..., 1978-ban már említett Gombnyomásra, 1983-ban az Ünnepeink című alkotásokat, és 1984-ben a Testünk-sorozat Mozgás, Csontok és izmok című részét.

— Folytatja a gyerekek vallatását?

— Igen. Hiszen kimeríthetetlen a téma. Ámbár mást is szeretnék csinálni, nehogy ismétlésekbe bocsátkozzam.

— Akkor most mi következik?

— Még mindig gyerekszereplős animációs film. Most kezdjük a filmet, hosszas előkészítés után La Fontaine A tücsök és a hangya meséjéről. Arról kérdezgetve a gyerekeket, kinek, melyik életszemléletnek adnak igazat, ki a gazdag, ki a szegény. S fantasztikusan különböző válaszokat adnak a 7—10 éves tanulók. Némiképpen folytatása lenne az Egy másik bolygó cimű filmemnek, ha azt kérdezném, mit jelent ma magyarnak lenni, kik is vagyunk mi magyarok, milyen a mi országunk?

K. M.

FELHÍVÁS

Aratódíszek kiállítása

Népünk életében hosszú évszázadok óta megkülönböztetett figyelem kísérte a kenyérnek való kalászosok betakarításának minden mozzanatát. Ezeknek egyik szép eleme volt még néhány évtizeddel ezelőtt is az e célra válogatott kalászos szalma fonása.

Az! aratódíszek — melyekről úgy tartották, hogy bajtól óvják a hajlékot — különböző méretben, alakzatban készültek. Hagyományos elnevezésük elsősorban a dísz formájára

utalt: kalászborona, -csiga, -kereszt, -harang, -házikó, - korona, s nem utolsósorban a nagy méretű, vesszőabroncsra ívesen fönt szalagokkal pántlikázott aratókoszorú.

Remélve, hogy az aratási ünnep szokásaihoz kapcsolódó díszes szalmafonatok készítése mai szokásaink között újra feleleveníthető, a Szakszervezetek Táncsics Mihály Művelődési Központja, a Népművészeti Egyesület Bács-Kiskun Megyei Szervezete és a Szórakaténusz Játékmúzeum felhívással fordul azokhoz az alkotóközösségekhez, egyénekhez, akik napjainkban is ápolják a régi néphagyományokat. 1987. augusztus 20- án kiállítás nyílik a Szak- szervezetek Táncsics Mihály Művelődési Központjában a beküldött aratódíszekből, szalmafonatokból, amelyeket legkésőbb augusztus 10- ig kell eljuttatni az alábbi címre: Kecskemét, Rákóczi út 3.

A kiállítás tervezése és előkészítése érdekében kérik azokat, akik részt kívánnak venni a kiállításon, hogy július 27-ig írásban értesítsék a művelődési központot.

Mindig tanul az ember

Csengettek.

— Mit óhajt — kérdeztem az ajtóban álldogáló, jó kinézetű, elegánsan öltözködő urat.

0 levette aranykeretes napszemüvegét, és halkan válaszolt:

— Asszonyom, én vagyok a szerelő, a kerületi javítóvállalattól jöttem.

— Oh! ■— kiáltottam fel örömömben —, végre itt van. Napok óta várom magát.

De valamiféle balsejtelem fogott el. Lehet, hogy csak le akaiják mondani a javítást, és új időpontot kívánnak adni. Ezért van ez a jólöltőzöttség, elegáns formában akaiják tudtomra hozni a rossz hírt. Minden bizonnyal így lehet, hiszen ennek az embernek szerszáma sincs.

De bizony fosszul gondoltam. A szerelő ugyanis azonnal a tárgyra tért.

— Asszonyom, hol a baj? Mit kell megjavítani?

— A fürdőszobában — válaszoltam —, a bojlerem ment tönkre. Egyáltalán nem fűt. Nem tudok fürödni, mo-iv nagyon kellemetlen, higgye el nekem.

A férfi bement a fürdőszobába, ránézett a bojlerre, s 'azt mondta:

— Csavarhúzót!

Kicsit értetlenül néztem rá, mire megjegyezte:

BKV Nincs a házban egy csavarhúzó? Ez nem létezik! fc. — Dehogy nincs — válaszoltam, s már rohantam is a féljem szerszámosládájáért. Mikor a szerelő kezébe akartam adni a csavarhúzót, udvariasan elhárította mozdulatomat, s így szólt:

— Próbálja meg Ön, asszonyom, nem olyan ördögi dolog ez. ,

Mit tehettem, az utasításait követve, lecsavaroztam az alsó lemezt, majd kíváncsian néztem rá.

— Nos, mit gondol, mi lehet a baj? — kérdezte könnyedén.

— Fogalmam sincs — válaszoltam, majd kicsit gondolkodva, halkan közöltem: — Talán a fűtőszál mehetett tönkre.

— Nagyszerű, asszonyom, ön igazán gyorsan és pontosan megállapította a hiba okát. Most pedig, szépen kicseréljük egy.újra, s minden remekül működik majd — tette hozzá. — Van Önnek itthon fűtőszálja? — kérdezte váratlanul.

— Sajnos, nincs — válaszoltam.

— Hát bizony az elég nagy baj — mondta ismét. — Viszont van egy ötletem. Asszonyom, menjen le a sarki barkácsboltba, ott biztosan kap. Én addig főzök magamnak kávét, s ha nem haragszik, kérnék bele egy kis konyakot is.

Mit tehettem, a szerelő utasítását követve, lerohantam a boltba, vettem egy új fűtőspirált. Mikor visszaértem, az elegáns úr a tv elölt ’élt.

— Asszonyi'm || 'iidjon, én addig megnéztem egy

remek kriv 1 ■■■■■■ igyanis nem szeretek. Nos, ha

megvan az alkatiénjiu hozzá is kezdhetünk.

lyarázta nekem, hogyan kell a spirált a bojlerbe ;ni, hogyan kell rögzíteni. Gyorsan és pontosan dol- sjo uim-. A Végén megdicsért a szerelő:

— Asszonyom, az ön munkája lebilincselő volt. A bojler most már kifogástalanul működik majd. Ha nem haragszik, elkészíteném a számlát. Ötven márka lesz — mondta szemrebbenés nélkül.

Gyorsan berohantam a szobába, hoztam a pénztárcámat. Egy százast adtam neki.

Hiszen ez nagyon minimális tanulópénz egy bojleijavítási tanfolyamért. RolfNeupart

(Németből fordította: Szabó Béla)

SAJTÓ POSTAL

Ismét sivár a lépcsőház

Az úgynevezett panelépületekben több közös rendeltetésű helyiség található — például a kerékpártároló, a ruhaszárító, a lomkamra, no és a lépcsőház. Az előbbieket csakis a lakók használják, zártnak tekinthetők, legalábbis az idegenek elől. Nem így a lépcsőház, ahol bárki megfordulhat. S ha ott szemétbe, összevisszaságba ütközik a látogató, óhatatlanul valamiféle előítélete támad. Hiszen az emberről, rendszeretetéről árulkodik a szűkebb környezete is.

Bevallom, a mi lépcsőházunkkal eddig nemigen dicsekedhettünk, mert a szürke falainál egyebet nem mutatott Majd az egyik idős lakótársunk saját

költségén széppé varázsolta a helyszínt: mindegyik lépcsőfordulónál ízléses tartályokat állított fel, s azokba gyönyörű virágokat tett. Gondozásukról egyetlen órára sem feledkezett meg. Otthonról eltávozva, s hazaérkezve csodálatos volt látni a virágoskertet idéző miliőt. Azután történt valami...

Égy reggel a zöld sarkoknak már csak hűlt helyét találtuk; ártó kezek minden virágot kitéptek. Az eléggé el nem ítélhető cselekményre nincs magyarázat. S arra sincs újabb vállalkozó, hogy hasonlóan hangulatossá tegye az ismét sivár lépcsőházat.... — írja' a Kecskemét, Akadémia körút 19. szám alatt lakó Szabó Mártonné.

CIKKÜNK NYOMÁN

Lesz postaláda

Május 25-ei Sajtőposta rovatunkban szóvá tettük, hogy a kecskeméti Akadémia körút és az Irinyi út találkozásánál kialakult forgalmas kereskedelmi központba járó vásárlók gyakran keresik a postaládát, egyelőre hiába. „Szükség lenne ott ilyesmire is...” — zártuk sorainkat.

Közérdekű felvetésünkkel kapcsolatosan az alábbiakat válaszolta a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László:

Helyszíni vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a környékbeli lakosság jobb postai kiszolgálása érdekében indokolt a kért levélszekrény. Mielőbbi felszereléséről intézkedtünk.

HA A NAGYÜZEM IS IGÉNYLI... ?

A hússertés-minősítés színe és fonákja

Visszatérő téma e hasábokon a hízott hússertések minősítése. Legutóbb — éppen két hete — közreadtuk Rokolya Lászlónénak, a Bugaci Aranykalász Termelőszövetkezet tagjának panaszát arról, hogy nemrégen csaknem 20 hús- jellegű sertést adott át a közös gazdaság átvevőhelyén, ahol hiába kérte a vágás utáni minősítést. Olvasónk úgy véli: az azonosítást jelentő fülszámozás elmaradása miatt jelentős összegtől elesett.

A történteket kivizsgálta a felvásárlás gazdája, a Duna—Tisza Közi Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat, melynek megállapításáról Suhajda István igazgatótól értesültünk:

— Nevezett állattartó kifogása jogos, mert a sertései fülszámokkal való megjelölésére nem vállalkozott a bugaci mezőgazdasági nagyüzem, vagyis az átvevő. Indokként korábbi esetekre hivatkozott, amikor szinte rendszeresen kért vágás utáni minősítést, ami kedvezőtlen volt, következésképpen egyetlen plusz

forinthoz sem jutott a kistermelő. Azóta a szövetkezet igyekszik elzárkózni a fülszámozástól.

Ilyen álláspont ismeretében fontos odafigyelnünk Rokolyáné bíráló észrevételére, mely hűen tükrözi, hogy a sertéshizlalók körében van érdeklődés a húsminősítés iránt, hiszen jelentős többletjövedelemmel toldhatja meg a súly utáni vételárat. Az igazsághoz tartozik, hogy számos település kistermelői szinte rendszeresen kapják tőlünk a minőségi felárat, másutt azonban — például Bu- gacon — adós az ezzel kapcsolatos munkával a termeltető, illetve az átvevő, így azután meg vannak fosztva az állattartók a jövedelmük növelésének lehetőségétől.

Mivel vállalatunk a hizlalási szerződéseket megkötő, valamint az állatokat átvevő nagyüzemmel áll közvetlen kapcsolatban, minősítést csak akkor végzünk, ha azt a partner cég igényli, mégpedig a fülszámok alkalmazásával.

A szerkesztő megjegyzése:

Mint arról már beszámoltunk, vágáskor első-, másod- vagy harmadosztályú minősítést kaphat — mármint akkor, ha megfelel a követelményeknek — a sertéshús, melynek kilónkénti 5,80,3, s 1,20 forintos feláráfe kategóriák szerint állapítja meg a húsipar. Az ilyen címen kapott összeg csakis ösztönözheti a sertéshizlalót. De a felárhoz jutásnak miért kizárólagos feltétele, hogy a felvásárló gazdaság hajlandó-e fülszámozni, vagy sem?

A kistermelői érdeket az szolgálná, ha a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat már a sertéstartó előzetes kérése alapján — tehát a szövetkezeti felvásárló közreműködése nélkül is — garantálná az átvett állatok fülszámozását, illetve a vágások utáni húsminősítést. Formai'megoldás lehetne, hogy igényét a hizlalási szerződés megkötésekor, írásban teijessze elő az állattartó.

A családi hírközlés volt hiányos

Június 1-jén e rovatunkban üzentük a kelebiai Mészáros Jánosnak: a dolgozó által végzett munka bérét és egyéb díjazását egyéni teljesítménye, valamint a munkáltató eredményes működéséhez való hozzájárulása alapul vételével kell meghatározni, s ugyanezen szempontokra kell tekintettel lenni béremeléskor is, a szabad szombati munkáért pedig a kollektív szerződésben foglaltak szerinti díjazás jár.

Mivel az olvasói levélből kiderült, hogy a helyi erdészetnél nem annyira az előzőek szellemében gyakorolják a munkajogot, javasoltuk az efféle panaszok továbbítását a területi szakszervezethez.

Soraink nyomán ellenőrzést végzett kelebiai erdészeténél a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, s a tapasztaltakról így tájékoztatta lapunkat dr. Burányi László igazgató:

— Mészáros János munkájával elégedettek vagyunk, s a lehetőségek szerint anyagilag is honoráljuk. Bizonyítja ezt, hogy az idén február 21-én és március 21-en, vagyis a szabad szombatokon elért munkateljesítménye után. 50

Tanyán lakom, erdő mellett, s egy nagy kiteijedésű almás szomszédságában, melynek gazdája, a helyi téesz fokozott gondot fordít arra, hogy jó termése legyen. Ennek érdekében rendszeres errefelé a vegyszeres növényvédelem.

Köztudomású, hogy ez utóbbi során mérgező anyagot is felhasználnak, amire táblák figyelmeztetnek. Ember ilyenkor nem téved az almafák közé, vad azonban igen. A következmény: elpusztul. Minden évben rátalálok őzek tetemére e gyümölcsös mentén.

Elszomorít a vadállomány ilyen okból történő csökkenése, nemkülönben a tény, hogy sok kiskerttulajdonos is előszeretettel permetez erős hatású kémiai szerrel. És ez a gyakorlat sem kevésbé veszélyes, mint a nagyüzemi. Különben én is dolgoztam régebben vegyi készítménnyel a gyümölcsösömben, és a szó szoros értelmében a bőrömön tapasztaltam, mit jelent, ha csöppjeiből nemcsak a növényre jut... így hát kerestem, kutattam olyan módszer után, mely szinte teljesen fölöslegessé teszi a permetezést. Hosszú évek tapasztalata alapján mondhatom: eredménnyel.

Á pofonegyszerű művelethez pár darab befőttes üvegre van szükség, melyeket félig kell tölteni cukrozott borral. Ezeket az edényeket tavasztól kezdve célszerű a gyümölcsösben „működtetni”. A bennük levő lé vonzza a kártékony rovarokat, mint mágnes a vasreszeléket. Annyira teleszívják magukat, hogy képtelenek tovarepülni és csakhamar elpusztulnak. A döglött rovarokkal megtelt palack kiürítés után nyomban felhasználható új csapdaként.

százalékos pótlékkal megemelt bért kapott, s a május 9-i hasonló tevékenysége ellenében kérése szerint biztosítottunk részére másik szabadnapot. Április elsejétől kezdődően pedig felemeltük órabérét.

Az előzőekből talán következik is, hogy dolgozónknak bérjellegű panasza sohasem volt nálunk. A szerkesztőséghez címzett levelet pedig — ennek tartalma nem öregbíti gazdaságunk jó hírét — a feleség írta, aki kevésbe volt informált a félj munkahelyi elismeréséről ...

* * *

Két okból is szívesen tesszük közzé e választ. Égyfelől azért, mert példaként szolgálhat, ahogyan az eredményes munkát, s a jó dolgozót megbecsülik a kelebiai erdészetnél. Másfelől e történettel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos; hogy a szűkebb családi körben is érvényesüljön az őszinteség, a nyíltság — akár a pénztárcát érintő személyes dolgokkal kapcsolatosan is.

Tudom, receptem korántsem egyenértékű a spanyol viasz feltalálásával, mégis hiszem, hogy figyelmet, érdeklődést kelt. Például azért, mert olcsó, biztonságos és hatásos e védekezési forma. Még annyit: a vegyszert nem kapott almám és egyéb gyümölcsöm évről évre egészséges, zamatos, így hát meggyőződésem, hogy a házi kertjükben mások is szüretelhetnek ugyanilyen minőségű termést, ha a kártevők ellen nemcsak állandóan permeteznek, hanem a szóban forgó üveges módszert is alkalmazzák ... (Elmondta: Horváth Emilné orgoványi kistermelő.)

• * *

Az ajánlottakkal kapcsolatosan véleményt kértünk a település közigazgatási felügyeletét ellátó Kecskeméti Városi Tanács mezőgazdasági é$ élelmezésügyi osztályának szakemberétől, Ritter Imrétől, aki elmondotta:

— A nagyüzemi gyümölcsösök növényvédelmi munkáit hozzáértők végzik, jól bevált vegyszerek, illetve specialis technikai eszközök segítségével. Ehelyütt semmi lehetőség a kemizálás megszüntetésére. Más feltételek vannak azonban a kiskertekben, ahol például kézzel is összeszedhető a burgonyabogár, a káros lepkék pedig fénycsapda révén gyűjthetők össze.

Az üvegbe töltött cukros bor rovarirtó hatása sem vonható kétségbe. Ez esetben viszont tanácsos az óvatosság, már csak azért is, mert az édes lé a hasznos méheket és a lombrágó hernyók petéit megsemmisítő fürkészda- razsakat is odacsalogatja, nyilvánvaló vesztükre.

ÜZENJÜK

Horváth Lászlónénak, Kiskunhalasra: Köztudomású, hogy a nyugdíjas évente 16 alkalommal utazhat félárú menetjeggyel a MÁV vonalain, valamint a Volán járatain. Vele együtt, vagy a nyugdíjas jogán, de önállóan is igénybe veheti ugyanilyen kedvezmény mellett e közlekedési eszközöket a házastárs, illetve az élettárs, feltéve, ha elérte a nyugdíjjogosultság korhatárát és nem rendelkezik rendszeres saját jövedelemmel. Ez utóbbi utasnak a jegyváltáskor személyi igazolványával kell bizonyítania, hogy az emli- tett feltételeknek megfelel. Mint levelében írja, ön szintén a nyugállományú félje utazási okmánya birtokában kért 50 százalékos árú bilétát a Volán Kiskunhalasról Tázlárra közlekedő autóbuszán, ahol azonban kellemetlen vita után teljes összeget kellett fizetnie. A szabályellenességet sejtető esetet felkérésünkre kivizsgálja a Kunság Volán Vállalat, ahová továbbítottuk az utazását igazoló jegyekét.

' „Jogos-e a kötelezettség?” jeligére: Az általános rendelkezés értelmében tartásdíj a gyermek tanulmányainak befejezéséig, vagy ha nem tanul tovább, munkaképességének eléréséig jár. Amikor ez a körülmény már, bekövetkezett, a szülő díjfizetési kötelezett- . sége megszűnik. Ha indokolt, ez ügyben bíróság közbenjárását kell kérni. Az persze előfordulhat, hogy valaki akkor is fizetett tartásdíjat gyermekének, amikor már az önálló keresettel rendelkezett. Mivel azonban az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatásról van szó, a jogi előírás kimondja: gyermektartásdíjat nem lehet visz- szakövetelni. j

Kőszegi Györgynének, Nvárlőrincre: Szociálpolitikai kedvezményre csak akkor jogosult a kisgyermekes család, ha újonnan építendő lakóházához kér OTP-kölcsönt, vagy e pénzintézettől vásárol lakást. Mivel ön az otthona korszerűsítéséhez vett fel nagyobb összegű hitelt, az nem csökkenthető szociálpolitikai jogcímen.

Szabó Ferencnek, Lajosmizsére: Az egyhavi személyi alapbért jelentő jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati idő — például 26,40 év — megállapításakor egybe kell számítani a munkaviszonyban töltött minden hónapot, évet, tekintet nélkül a közöttük fennálló megszakításokra. Fontos tudni, hogy a 4, vagy 6 órás részmunkaidő is munkaviszonynak minősül, a rokkantsági nyugállomány azonban akkor sem, ha közben vállalati gazdasági munkaközösségben tevékenykedett az illető személy.

Sz. J.-nek, Kunszentmiklósra: A kisiparos az iparjogosítványa kézhezvételének évében a II. osztályra előirt társadalombiztosítási járulékot, vagyis havi 900 forintot köteles fizetni. E járulék-kötelezettség a következő esztendőben már az adóköteles jövedelem figyelembe vételével állapítható meg. Részletesebb felvilágosításért forduljon a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz.

Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611

FOGADOSZOBA

ti

p