Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-02 / 154. szám

1987. július 2. • PETŐFI NÉPE • 5 ESZTÉTIKUS IS LEGYEN! Az ember és a munka Termelés? Egészségügyi tevékeny­ség? Mindkettő, amit a fogtechnikusok csinálnak, hiszen a Fogtechnikai Válla­lat gazdálkodó szervezet, terv alapján dolgozik, ugyanakkor alkalmazottai az orvosok segítőtársai; ők készítik el, ami az emberek rágószervi hiányossá­gainak megszüntetéséhez szükséges. A több mint negyven laboratórium egyike Kecskeméten működik, mintegy húsz éve, s igen mostoha, zsúfolt körül­mények közt. Az ötvenkilenc főt szám­láló közösség — negyvenen fogtechni­kusok — Bács-Kiskun kétharmadát, Pest megye déli részét és Fejér megye közelebb eső településeit látja el műfogakkal, fogsorokkal. Évente 10—12 ezer kivehető pótlást, 30—35 ezer egybeön­tött hidat készítenek a fogorvosok „útmutatásai” alapján. E szakmában igazán nagyon ügyelni kell a pontosságra, hiszen egy-két milliméter eltérés rengeteg kellemetlenséggel jár. A kecskeméti laboratórium.munkájával elégedettek a doktorok és pácienseik. A Fogtechnikai Vállalat új laboratóriuma a Széchenyivá- rosban épül fel; ott már hasznosítani tudják a többi közt a rejtett elnorganyozású lemeztechnikát is. Erre elméletileg már most is képesek, ugyanis minden alkalmat megragadnak az új eljárások megismerésére; a kollektívából néhányan minden szakmai tanfolyamon részt vesznek. Egyébként a mostani körülmények között is meglehetősen modern tech­nikával dolgoznak a kecskeméti fogtechnikusok. A kezükből kikerülő munkadaraboknak esztétikusaknak, anatómiailag szakszerűeknek kell lenniük, s tökéletesen meg kell felelniük rendeltetésüknek. E cél érdekében készültek fel a laboratórium technikusai jó előre már arra is, amit csak az új laboratóriumban vezethetnek be. A nagyobb tudás segíti a munkát, tavaly százhét százalékra teljesítette feladatát a laboratórium. Az idén az első öt hónapban szintén jó ered­ményeket értek el. 6 Tamási Áron egybeöntött hi­dat formál viaszból. • Török Istvánná átadja tapasz­talatait a fiatalabb Tóth Eriká­nak. • Holló Kálmán kivehető fog­sort készít; könnyít valaki életén. MAGYAR SZERELŐK MÜNCHENBEN — A GYŐRI MÓDSZER Családi házak nagyüzemben? c J első müncheni sorházba. MIÉRT LÉPETT VISSZA A SIEMENS? V egyesvállalatok — kérdőjelekkel Sokszor szóba kerül mostanában a vegyesvállalatok alapítása, a külföldi működőtőke bevonása a magyar gaz­dasági életbe. Esetenként eltúlozzák forrásbővítő szerepét, lehetőségét. A külföldi tőke több mint hetven ter­melő, szolgáltató és kereskedelmi vál­lalat, illetve pénzintézet tevékenységé­ben vesz részt közvetlenül. A folyamat felgyorsult. Tavaly például több mint húsz vegyesvállalat alakult mintegy 20 millió dolláros tőkével. Terveink, re­ményeink szerint 1990 végére a magyar gazdaságba fektetett külföldi tőke jobb Felületesség Bizonyítja ezt a Fotex példája. Az amerikai partner nem csupán a négy­millió forint értékű színesfotó-minila- bort vitte a vállalkozásba, hanem az új szemléletet is. Nem kellett a rendelőnek heteket várni a színesfilmek előhívásá­ra, néhány óra alatt kiadták a kész képeket. A gyors előhívás olyan kihí­vásnak bizonyult, hogy az egész szak­ma kénytelen volt bevezetni az expressz és szuperexpressz szolgáltatást. Az ilyen és hasonló piaci-vállalkozá­si lehetőségnek se szeri, se száma ha­zánkban. Adottak-e legalábbis a rész­beni hasznosításhoz a feltételek? Van határozott állami készség a külföldi tő­ke fogadására. A jogszabályi feltételek ennek megfelelően ma már igen kedve­zőek. így például az új termelő vegyes­vállalatok nyereségadója öt évig 30 he­lyett 20 százalék. A kiemelt területeken — az elektronikai, a csomagolástechni­kai iparban, a szállodaépítkezéseken — pedig a külföldi vállalkozók öt esz­tendeig teljes adómentességet élveznek. esetben megközelíti a 200 millió dol­lárt. (Ez az összeg sem éri el az egy évi hazai beruházás 10 százalékát.) Számarányuknál, tőkeerejüknél, tényleges forrásbővítő szerepüknél népgazdasági jelentőségük azért na­gyobb. Hozzájárulnak az élenjáró tech­nika hazai alkalmazásához,' a korszerű vezetési, szervezési, piaci módszerek térhódításához. A külföldi vállalkozó miután saját tőkéjét kockáztatja, köz­vetlenül érdekelt az üzleti sikerben, a legjobb megoldások alkalmazásában. Törvény garantálja, hogy nyereségét átválthatja és konvertibilis valutában kiviheti a külföldi partner. De ha be­fekteti, a kedvezményes adóból is jelen­tős visszatérítést kap. A vegyesvállalatok alapításának, eredményes működésének persze sok­féle feltétele létezik, köztük vannak kedvezőtlenek is. A leglényegesebb fé­kezőerő talán az, hogy a hazai termelő­cégek nem kellően érdekeltek és kezde- ményezőek. Gyakran már a külföldi partner kiválasztásánál tapasztalható felületesség. „Szakembereink többnyi­re csak a mamutcégeket ismerik és ke­resik, holott a kis- és közepes méretű vállalattal könnyebben találhatnának közös érdekeltséget” — így összegezte például a tokiói magyar külképviselet egyik illetékese tapasztalatait. Amikor konkrét tárgyalásokra kerül sor, kide­rül, hogy a magyar vállalat célja, igé­nye határozott, de azt már nem gon­dolták végig, nem tudják még indokol­ni: miért előnyös az a külföldi partner­nek? Kívánatos, hogy a döntésre hi­vatottak vagy a közvéleményt hi­vatásukból adódóan rendszeresen befolyásolok működési területü­kön kívül is gyűjtsenek tapasztala­tokat. Enélkül elképzelhetetlen előremutató állásfoglalás. Jó, másutt is megvalósítható öt­letekért, kipróbált újításokért, a korábbinál hatékonyabb módsze­rekért ki ne autózna, vonatozna szívesen? Különösen, ha szinte mindnyá­junkat érintő ügyben remélhető előrelépés a tapasztalatszerzéstől. A lakáskérdésnél közérdekűbb ügyet keresve is nehezen találnánk. Megoldásának színvonala nem­csak most élő családok százezrei­nek közérzetére, sorsára hat; javít­hatja vagy ronthatja településeink állapotát, utcáink, tereink hangu­latát, az utánunk következő nem­zedékek életmódját. Új megbízatások? Örömmel kopogtattam a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat termelési igazgatójának, Bruckner Mihálynak ajtaján. A csaknem hétezer dolgozót foglalkoztató vállalat biztató kez­deményezéseiről többször hallot­tam. A győri Rába «gyár egy-egy labdarúgópályánál kétszer na­gyobb szerelőcsarnokai a modern magyar ipari építkezés büszkesé­gei. Jó minőségben adták át a győ­ri színházat, a pozsonyi szállodát. „Lakónegyedek, iskolák, óvodák, kórházak, műhelyek és szerelő- csarnokok tanúsítják Magyaror­szág nyugati részén a győri,állami építőipari vállalat, a GYÁÉV fel- készültségét, vállalkozó kedvét”, olvasható német nyelven egy kül­földön terjesztett kiadványban. A Made in Hungary különki­adásában indokoltan büszkélked­hetnek termelési és üzleti sikereik­kel, okkal hívhatják föl magukra a külföldi megrendelők figyelmét. A nyugatnémet Süba cég megbí­zottaiannyira elégedettek voltak a GYÁÉV kivitelezésében készülő háromszintes müncheni sorházzal, hogy újabb megbízatásokat adtak a magyar vállalatnak. Itthon? Külföldön? — Minek köszönhető a márká­ban is jól mérhető elismerés?—kér­deztem a termelési igazgatótól. — Természetesen itthon ala­poztuk meg külföldi sikereinket. Továbbra is hazai feladatainkat te­kintjük meghatározónak. Itthon és hatarainkon túl egyaránt kerültük a bizonytalan, a kiszámíthatatlan vállalkozásokat. Tudatosan keres­tük az üzletkörünket bővítő új gyártási eljárásokat. Nehézkes ügyintézés — Mondható, hogy itthon bevált új termékkel jelentek meg a külföldi piacon? — Azt hiszem, igen. Az egyik győri tervezővállalattal közösen kutattuk, hogy miként alkalmaz­hatnánk nagyüzemi módszereket családi otthonok, kisebb társashá­zak építésénél. Tudtuk, hogy min­denekelőtt meg kell szüntetni a ko­rábbi technológiából, olykor igénytelenségből adódó egyhangú­ságot. Mekkora legyen a nagyszoba? — Előzetes tájékozódásomból tudom, hogy a Süba cég vezérigaz­gatója különösen a homlokzatok változatos kialakítását dicsérte. — Valóban. A téglahomlokzat­tal megszabadultunk bizonyos kö­töttségektől, könnyebben változ­tathatók a méretek, mint a sablo­nokkal gyártott beton-homlokzat­nál. Könnyebben teljesíthetők a megrendelők egyéni kívánságai. Figyelembe vehetjük a lakások belső kialakításara vonatkozó óhajaikat. Ha kell, nagyobb kony­hát építünk, módosíthatjuk a szo­bák méreteit. Nyilvánvaló, hogy újabb és újabb korszerűsítésekkel szeretnénk a GYÁÉV hazai és kül­földi versenyképességét megőrizni. — Mit tesznek ezért? — Munkatársaink hét ország­ban tanulmányozták a lakásépí­tést. Szeptemberre készülnek el tu­dományos igényű összefoglalójuk­kal. Tanuljunk másoktól is, ez az alapelvünk. — Vásárlóként úgy érzem, hogy drágán építkezünk. Ezért kíváncsi­an várom válaszát: elfogadják-e külföldön a GYÁÉV árait? — Többet kapunk termékein­kért, mint itthon. — Gondolom, jobb minőséget is követelnek. — A müncheni építkezésen dol­gozó szakembereink vállalták a szigorú technológiai fegyelmet. Hazatérve szövetségeseink lehet­nek a mindig jobb minőséget szor­galmazó törekvéseinkben. Mibe kerül? — Ne kerülgessük a forró kását: idehaza drágább vagy olcsóbb a pa­Jobb esetben felajánlja a szükséges csarnokot, munkaerőt, de gyakran még azt sem. Marad a zöldmezős beru­házás — rossz infrastrukturális kör­nyezetben. Holott számolni szükséges azzal, hogy nemzetközi méretű verseny folyik a működőtökéért, s ismerni illik a riválisok ajánlatait is. Miért jönne éppen Magyarországra, amikor más­hová esetleg kiépített ipari parkok, fej­lett infrastruktúra, felkészült szellemi tőke, némelykor kiérlelt, eredeti ötlet csábítja. A vegyesvállalatok alapításának má­sik kerékkötője a nehézkes ügyintézés, a bürokrácia. Az első, immár 13 éves Siemens—magyar vegyesvállalat, a Si­contact egyik kudarccal végződött vál­lalkozása jól szemlélteti ezt. A Siemens megállapodott a Kontaktéval, hogy az egyik alkatrész gyártását Magyaror­szágra telepíti, saját szükségletét is ma­gyar partner termeléséből elégíti ki. Belgiumban Oscampban leállították a gyártást, leszerelték a gépeket s kami­onba rakták, Magyarországra szállí­tották, majd a Kontaktéban felállítot­ták azokat. A gyártáshoz azonban né­mi importra volt szükség, de a Kontak- ta nem kapta meg időben a behozatali engedélyt. Három hónap elteltével megjelentek ismét a Siemens-kamio­nok, leszerelték és visszaszállították a gépeket Oscampba. • Ezeket is a győriek építették. neles családiház-építés a hagyomá­nyosnál? — Valamivel többe kerül ez a Sopronban, Győrben és az NSZK- ban látható, új alaprajzú lakás a megszokottnál. Sajnos a jelenlegi felépítésben, szabályozókkal nem adhatjuk olcsóbban. — Ha ön építkezne, a GYÁÉV- nél rendelné meg az új otthonát? — Nálunk vásárolnám az ele­meket, de kalákában készítenénk el a házat. Az ott teljesített munka­órák után nem kell adózni, külön­böző közterheket viselni. — Köszönöm őszinteségét. — Még annyit: vállalati straté­giánkban a remélhetően átmeneti gazdasági gondok ellenére a lakás­igények minőségi változásaival számolunk. Az eddiginél nagyobb alapterületű, otthonosabb, kényel­mesebb, szebb, a környezeti zaj- és egyéb ártalmaktól védő lakásokért szívesen fizetnek többet az embe­rek. — Hogy igy legyen, ahhoz az is szükséges: a vállalatok tartsák el saját magukat, sőt hozzanak is va­lamennyit a közös konyhára, mint a győri építők. Ehhez elengedhetet­lenül szükséges a piaci igények fi­gyelembe vitele, sőt, új igények ki­alakítása. Bizonyító példaként ele­gendő, ha a győriek panelos családi házaira hivatkozunk. Heltai Nándor A partner fejével is „Nem engedhetjük meg, hogy a ter­méklistánkról akár átmenetileg is hiá­nyozzon egy alkatrész” — érveltek a Siemens vezetői. De hozzátehetjük: azt sem engedheti meg a tulajdonos, hogy a berendezések akár csak hetekre is kihasználatlanul heverjenek. Pedig a Köjál, a tűzoltóság, a tanács, a cégbí­róság a különböző formaságok intézé­se közben nem szokta elsietni a dolgo­kat. S ahogyan mondani szokták, a rossz hír szárnyakon jár. Némi egyszerűsítéssel azt mondhat­juk, hogy a tőke oda vándorol, ahol a legmagasabb profit megszerzésére nyí­lik lehetőség. A áramlás iránya nem mindig szándékaink szerint alakul. Va­lamikor eltúloztuk a viszonylag olcsó és szakképzett munkaerő szerepét a nemzetközi versenyben. A profitszerzés összetett lehetőségeire utal, hogy az USA a világ első számú tőkeexportőré­ből a világ legnagyobb tőkeimportőré­vé vált. A magyar gazdaság a külföldi tőke vonzásában persze nem verse­nyezhet az USA-val. A hazai külgazda­sági stratégiának, a vállalati kezdemé­nyezéseknek a meglevő szerény lehető­ségek maximális kiaknázására kell irá­nyulnia. Nem megfeledkezve a leendő külföldi partner érdekeiről és közvetlen külgazdasági környezetünkben a KGST-országok kezdeményezéseiről, vegyesvállalat-alapitási törekvéseiről. Kovács József BACS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA a Kecskemét, Szabadság tér foghíjtelken épülő Luther udvar melletti 1987. szeptember hónapban beköltözhető TÁRSASHÁZLAKÁSOKAT ÉRTÉKESÍTI 2 -fi- 2 félszobás 98 m2-es lakás irányára: 2 450 000,— Ft 2 -f- 2 félszobás 93 m2-es lakás irányára: 2 050 000,J— Ft JE LENTKEZNI LEHET az igazgatóság lakásértékesítési csoportjánál (Szabadság tér 5.) 1633

Next

/
Oldalképek
Tartalom