Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

házunk tája A peronoszpőrás paradicsomvész ellen A peronoszpőrás paradi­csomvész, vagy ahogyan ta­pasztalt kertészek nevezik „a fitoftóra” elsősorban a paradicsomot és a burgo­nyát fertőzi. A gomba lehul­lott, beteg növényi részek­ben telel át. Első fertőzéséhez 75 szá­zaléknál magasabb páratar­talomra és 20°C körüli hő­mérsékletre van szüksége. Veszélyes járvány kiala­kulására akkor lehet számí­tani, ha csapadékos, esős időszakot követően ködök keletkeznek, s ha a levelek harmatban fürdenek. Ked­vező továbbá a kórokozó­nak az is, ha a nappali ma­gasabb hőmérsékleti értéke­ket éjszakára jelentősen ala­csonyabb hőmérsékleti érté­kek követik. Mivel a gomba a légző­nyílásokon hatol be a sejt- közötti járatokba, így szívó- képleteivel táplálkozik a megtámadott sejtekből. Te­hát belső élősködő. Sziszte- mikus gombaölő szerekkel lehet ellene a legbiztonságo­sabban védekezni. Távolról a fertőzött növé­nyek olyanok, mintha dér perzselte volna le a töveket. A leveleken először sárga, majd barna foltok jelennek meg, ezek később megfeke­tednek és elszáradnak. A le­velek fonákján viszónt a fol­tokkal szemben finom, fehér penészbevonat válik látha­tóvá: ami nem más, mint á spóratartók és a spórák ha­talmas tömege. A bogyókat elsősorban a kocsány körüli részeken tá­madja meg. Itt bemélyedő barna foltok keletkeznek, „penész”-ki virágzásokkal. A terjedő spórák biztosítják a betegség gyors teijedését és elhatalmasodását. Mivel a gomba a paradi­csomot és a burgonyát egy­aránt károsítja, ezeket a nö­vényeket egymás után vagy egymás mellett ne termesz- szűk. Megelőző kezelésre, a kontakt hatású 1 százalékos bordói por a legalkalma­sabb. A szisztemikus szerek közül pedig a Cursate super CZ 0,15 százalékos tömény­ségben, valamint a Ridomil zineb 58 WP 0,1 százalékos dózisban kiváló hatású, az óvó rendszabályok szigorú betartásával! Sz. Cs. A gyümölcsöskert nyári ápolása A nyári érésű csonthéjas gyümölcse­ink szüret utáni növényvédelmére több ok miatt is ügyelnünk kell. Érésük há­rom-öt héten át tart, amely idő alatt növényvédő szerrel nem permetezhe­tünk. így — kedvező körülmények kö­zött —jj a károsítok zavartalanul szapo­rodhatnak és terjedhetnek. A jövő évi gyümölcsöt adó termőrügyek kialaku­lásának fontos feladata pedig éppen a nyári gyümölcsök szüreti és szüret utá­ni időszakára esik. A fa és lombozata egészségének megőrzése tehát nemcsak a szüretig fontos, hanem azon túl is, a természetes lombhullásig. A betakarítás során óhatatlanul sé­rül, törik a gally, az ág. A roncsolt, nyári seb különösen az ágpusztulást okozó kórokozók kedvelt megtelepe- dési helye. Ezért szüret után mielőbb távolítsuk el az ilyen roncsolt, sérült, beteg vagy elhalt koronarészeket. A beteg agat, gallyat metszőollóval vagy fűrésszel vágjuk vissza az ép, egészséges részig. A metszfelülétet éles késsél vagy kacorral vágjuk simára, majd kenjük be sebkezelo anyaggal, például Ceheiddel. Csak kapával A bétakarítás végeztével lehetőleg egyetlen gyümölcs se maradjon' sem a fan, sem a fa alatt, mert ezek a kóroko­zók búvóhelyéül, újabb fertőzések kiin­dulási forrásául szolgálnak. A nyáron lehullott fertőzött leveleket folyamato­san gereblyézzük össze. Ügyeljünk, hogy a gyomok szüret után se szapo­rodjanak el, mert ezek is búvóhelyei a károsítóknak. Csak kapával irtsuk a gyomot. Sem a fertőzött, beteg lombot es növényi maradványokat, sem a már magot érlelt gyomnövényeket ne te­gyük a komposztra, hanem mielőbb égessük el. Az őszibarack ápolásában növény- védelmi szempontból is kiemelkedő je­lentősége van a fák szüret utáni, au­gusztusi hajtásválogatásának. A mér­téktartóan végzett zöldmetszés nyo­mán a szellősebb, napfényesebb koro­nában a károsítok kevésbé veszélyez­tetnek, a vesszők és rajta a rügyek job­ban beérnek, a téli hidegnek jobban ellenállnak. Miután a házikertbe eltérő érési ide­jű fajokat és fajtákat telepítettünk, egy- gyel több okunk van arra, hogy fáink, bokraink növényvédelmét a lehető leg­kevesebb méreggel lássuk el a nyári kertben. Ezért különösen fontos növé­nyeink gyakori ellenőrzése és a kiala­kuló, kezdődő fertőzések megállítása idejekorán. Ennek különösen alkalmas módja a mechanikai védekezés: a fertő­zött növényrészek lemetszése és azon­nali elégetése. Mechanikai.úton Az összeszőtt levélfészkekben vagy a gyümölcshöz húzott levelek védelmé­ben károsító hernyókat a növényrész­szel együtt vágjuk le és semmisítsük meg. A levelekben aknázó rovarokat (molyok, legyek és bogarak lárváit) csak addig pusztíthatjuk el a károsított levelek leszedésével, amíg benne élnek. A szövedék védelmében élő hernyókat (például az amerikai fehér szövőlepke hernyóit) addig vágjuk le, amíg azok fiatalok. A hajtások csúcsát károsító kártevők (mint a barackmoly, a keleti gyümölcsmoly, a hajtáshervasztó da­rázs) úgy pusztíthatjuk el biztonságo­san, ha a fonnyadó növényrészt az egészségesnek tűnő résszel együtt le­csípjük. Különösen fontos szerepe van a me­chanikai védekezésnek bogyós gyü­mölcseink nyári növényvédelmében. A málnásban a le termett vesszők szüret utáni eltávolítása azért nagyon fontos, mert részint elvonják a tápanyagot az az évi hajtásoktól, másrészt sünivé is teszik az állományt. Miután pedig többnyire már maguk is fertőzöttek, igy az ültetvényben maradva újabb fer­tőzések kiindulásaivá válnak. A szamócásban az indanövények el­távolítása folyamatos feladat nyáron. Gyengítik a tövet, sűrűsítik az állo­mányt, így a megbetegedés könnyeb­ben teret talál. Ne hanyagoljuk el a gyomirtást sem. Az ágyások megtisztí­tása után, ha szükséges, a -leveleken foltosodást okozó kórokozók ellen permetezzünk is. Szaporítóanyag-nevelés Az első és így legfejlettebb szamóca- sarjakból szaporítóanyagot nevelhe­tünk. Gyűjtsük össze őket és a kert félámyékos, mélyebben fekvő, szer­vestrágyázott területén ültessük el erő­sítő iskolába 20 x 10 centiméteres sor- és tőtávolságra. Augusztus közepéig itt nevelve, jó minőségű szaporítóanyagot állíthatunk elő, amelyet akkor már végleges helyére ültethetünk. A nyári gyümölcsök növényvédő ermetezése az átlagosnál is nagyobb örültekintést igényel. A munkaegész­ségügyi várakozási idő nemcsak a kert­ben dolgozó felnőttre vonatkozik, ha­nem érvényes (sőt méginkább az) a fák alatt játszó gyerekekre is. Az élelmezés­egészségügyi várakozási idő pedig, nemcsak a kezelt fára teljed ki, hanem minden haszon- és gyomnövényre (a fa alatt termesztett zöldségre) is. Nyáron a napnyugta után végzett permetezés a legcélszerűbb. V. L. Az uborka levélbetegsége Az uborka levélbetegsége, vagy ahogyan népiesen ne­vezik ezt a kórokozót, az „uborka fenésedése” nem­csak a szabadföldi termesz­tés során veszélyezteti az uborkát, hanem a hajtatás­kor is. Az uborka levelein a gom­ba világoszöld, rendszerint az erek által határolt vize­nyős foltokat okoz. A kór­okozó elhatalmasodásával á foltok összeolvadnak, elbar- nulnak és elszáradnak. Mi­vel ezek az elszáradt foltok kitöredeznek, így a levele­ken különböző nagyságú, elrongyolódott szélű lyukak keletkeznek. Ha nem véde­kezünk kellő időben, úgy a levéllemez nagyrésze kitöre­dezhet. A száron és a termésen mutatkozó foltok először ugyancsak vizenyősek, de később besüppednek, s ha­tározott szegély övezi őket. A termés teljesen értéktelen lesz, mert a rajta keletkező foltok, akár a magvakig is behatolhatnak. Nagyságuk gyakran a 20 mm-t is meg­haladhatja. Ha gondosan — nagyító­val — vizsgáljuk a foltoso­dást, azokon rózsaszínű, koncentrikus rajzokat lehet észlelni. A gomba fertőzéséhez kedvező feltételeket teremt a levegő magas páratartalma. Ezért az öntözések során ne permetezzük be a növények lombozatát! A betegség megjelenése­kor 0,3 százalékos Zinebbel vagy 0,3 százalékos rézoxi- kloríddal permetezzünk. Ez utóbbi növényvédő szer biz­tos védelmet nyújt az ubor­ka egyik másik veszedelmes baktériumos betegsége (Pse­udomonas lachrymans) el­len is. E kórokozó tünetei annyira tipikusak, hogy a le­veleken megjelenő világos áttetsző foltokat, amelyek a levélerek által körülölelve szögletessé válnak, azonnal fel lehet ismerni. A foltok helyén a levélszövetek elhal­nak, kitöredeznek. Hasonló foltok tűnhetnek fel a levél­nyeleken és a hajtásokon is. A termésen viszont a foltok bemélyedhetnek, sőt fel is repedezhetnek. A beteg ré­szeket el kell távolítani, s a növényeket rézoxikloríddal kell permetezni. szabad idő ORVOSSZEMMEL A foglalkozási betegségekről A felnőttkori egészséget, ellenálló képességet befolyásolja, hogy az illető csecsemő- és gyermekkorban milyen' gyógy­szert kapott vagy nem kapott, s nem utolsósorban a táplál­kozás. Ronthatja a szervezet biológiai állapotát, ellenálló képességét a káros szenvedély és életvitel. Ezen túl érdemes azokról a kórformákról is szót ejteni, melyek a foglalkozási körülmények, hatások .Jóvoltából” alakulnak ki. Fontos, hogy a káros hatást okozó munkát végzők min­den lehetséges védelmet megkapjanak, és időszakos orvosi ellenőrzésben részesüljenek. Ezek figyelembevétele és betar­tása egyaránt érdeke a munkahelynek és az egyénnek. Foglalkozási megbetegedést okozhatnak bizonyos anya­gok, egyes munkakörülmények. Például a vibrációs hatások­ra kóros elváltozások jöhetnek létre a csont- és vegetatív idegrendszerben. Figyelemmel kell kisémi a különböző mér­gező vegyi anyagok hatását és a korai kóros jelek észlelésére ki kell oktatni a dolgozókat. Védőitalról, -ételről, -ruházat­ról, s bármely indokolt egészségvédelmi tevékenységről gon­doskodni kell. A különböző foglalkozási allergiák főleg a bőrön és a felső légutakban okozhatnak elváltozást és panaszokat. Egyolda­lú vagy nagy terhelés következtében elváltozások als nlhat- nak ki a mozgásszervekben és fájdalmat, mozgáskorlátozott­ságot okozhatnak. Például a nagy fizikai terhelés hatására a gerinccsigolyákon viszonylag rövid idő alatt kóros elválto­zások jöhetnek létre, melyek a teherbíró képességet csökken­tik és rendszerint fájdalommal is járnak. Az egyoldalú moz­gásszervi terhelés ellensúlyozható az ellentétes, vagy a másik oldali, hasonló izomcsoportok működtetésével. . Valamennyi ártalmat itt sem sorolhatunk fel, de fontos tudni, hogy a foglalkozási betegségben szenvedőknek — a rendelkezések értelmében — ugyanazok a kedvezmények járnak, mint akik üzemi balesetet szenvednek. Dr. H. G. Fodros szoknya • Minél hosz- szabb csíkokat ráncolunk be, an­nál dúsabb, szebb lesz ez a rajzon látható mintás kartonszoknya — az idei divat szerint két fodor­ból. A széles de­rékpánthoz egy­szerre varijuk hozzá a szoknya- fodrokat, majd cippzárt illesz­tünk a csípőmély- segig, és oldalt összevanjuk. Egyrészes fekete fürdőruhát nya­ralóhelyen esté­lyivé varázsolha­tunk egy ilyen szoknyával! Ma­gassarkú szandál­lal viseljük. Sütés-főzés a telken Akinek kertje, víkendtelke van, szí­vesen hódol a szabadban sütés-főzés ősi hagyományának, hiszen egyszerű grilltechnikával pompás falatokat va­rázsolhatunk akár családunk, akár vendégeink elé. Ezek a sütnivalók a legkülönfélébb nyersanyagok lehetnek: kolbász, virsli, sertéskaraj, marhahús, csirke, hal, máj, amelyeket különféle hozzávalók: zöld­paprika, hagymá, paradicsom, alma, változatos fűszerek, ízesítők stb. — még finomabbá, ízletesebbé tesznek. A grillnek valót általában olajjal vagy barna sörrel szokás bekenni, de kerül­het rá gríllfűszer, mustár ízlés szerint. Mielőtt a rostélyra vagy nyársra ráhe­lyezünk valamit, célszerű azt is beola­jozni. Néhány ötlet a variációkra: 1. A nyárson sült csirke utolérhetet­len ízű. A kívül-belül megtisztított, be­sózott csirkét hústűvel összetűzzük és vastagabb fém- vagy botnyársra fel­húzzuk. Ha a tartócölöpök kellő távol­ságra állnak egymástól, akár két csirke is forgatható a nyárson, a parázs fölött. 2. Igen egyszerű módszer az, amikor a földbe a rostélynak megfelelő méretű téglalap alakú mélyedést ásunk, alulra berakjuk a faszenet vagy -hasábokat, a lyukra ráhelyezzük a rostélyt, és máris sülhet a finom karaj. 3. Másik módja lehet a rostély elhe­lyezésének, hogy 2—2 egymással szem­be állított téglára helyezzük. 4. A szabadban sütéshez használha­tunk a tüzeléshez faszenet, hasábfát, de jó, ha alágyújtós is van kéznél. Nélkü­lözhetetlen a hosszúnyelű kétágú villa (ezzel forgathatjuk és emeljük le a hú­sokat), és házilag is készíthető vastag fogókesztyű. A húsokat süthetjük alufóliába cso­magolva is, ekkor minden szelet hús mellé tehetünk szeletelt burgonyát, hagymát, paprikát stb., csak az utolsó percekben — a fóliát kibontva — süt­jük pirosra a gríllfalatokat. Néhány ínycsiklandozó étel elkészí­tése: Gyümölcsös rablópecsenye. Hozzá­valók: 2—3 csirkemell, 4 db ősziba­rack, 4—5 alma, olaj, só. Lebőrözzük, kicsontozzuk a melleket, és kb. 3 cm vastag érméket vágunk belőle. Besóz­zuk a húst, majd meghámozzuk a ba­rackot és az almát negyedekre vágjuk, s a gyümölcsöt a húsdarabokkal fel­váltva nyársra húzzuk úgy, hogy a vé-’ gére őszibarack kerüljön. Addig süt­jük, míg a hús puha és szép piros lesz. Köretkent petrezselymes nzs illik hoz­zá. Roston sült hal. 1 kg halat megtisztí­tunk, majd sóval és borssal meghintve félórára félretesszük. A rostélyt beken­jük olajjal, ráhelyezzük a hosszában fél­bevágott halat, ami 15 perc alatt megsül. Ezalatt fűszerolajos tollecsettel kene- getjük. Parázson sült hal különleges ízt kap a szőlővenyigéből készült parazson. Sajttal töltött húspogácsák. Hozzá­valók: 1 kg darált marhahús, 2 kávés­kanál só, mokkáskanál bors, 6 evőka­nál reszelt sajt, 2 nagyobb hagyma, mustár. A darált húst sóval, borssal elkeveijük. A masszából a szokásosnál vékonyabb, 12 kerek húspogácsát for­málunk. Hat húspogácsa közepére kis halom reszelt sajtot, finomra vágott hagymát és egy kiskanál mustárt te­szünk. A másik hattal beborítjuk, a széleket jól összenyomkodjuk, hogy a töltelék ki ne folyjon. Közepes pará­zson egy-egy oldalát 6—7 percig süt­jük. Saláta illik hozzá. Fűszeres olajat, amivel sütés közben kenegetjük a húsokat, otthon is készít­hetünk, s jól záródó üvegben,.sötét he­lyen tároljuk. Sertés- és marhahúsok­hoz: 2—3 dl olaj, 1 kávéskanál ka­kukkfű,-8—10 szem feketebors, 1 ge­rezd fokhagyma, 1 mokkáskanál kori­andermag, 1 kávéskanál piros arany, 1 mokkáskanál köménymag, 1/2 fej fok­hagyma, s ezt a keveréket 1—2 heti érlelés után leszűrjük. László, Császártöltés; Alács Gyula, Kiskunfélegyháza; Fehér István, Kecskemét. A július 4-én közölt rejtvény helyes megfejtése: EGY BIZONYOS PONTON TÚL MINDEN VESZÉLY EGYFORMA A kulturált vásárlásnak is vannak aranyszabályai, amelyeket családunk egész­sége érdekében érdemes be­tartani. Az a bevásárlóháló, amelyben egymás mellett megfér a kenyér, a zöldség­féle, elárulja gazdájáról, hogy nem sokat törődik a higiéniával... Azt hiszem, nem kell bő­vebben ismertetnem, milyen sokféle baktérium kerül az ilyen módszerrel szállított kenyérre, amelyet otthon a rendszerető háziasszony tiszta ruhával letakarva tá­rol. A célom nem az, hogy el­marasztaljam a mindig sie­tő, időhiánnyal küzdő házi­asszonyokat, inkább néhány tanáccsal szeretném felhívni figyelmüket a helyes beszer­zés szabályaira. A vásárláshoz legalább két hálót vigyünk magunk­kal. Az egyikbe helyezzük el azokat az élelmiszereket, amelyeket főzés nélkül fo­gyasztunk (kenyér, péksüte­mény, sajt, vaj, felvágottak, cukrászsütemény stb.). A másikba kerüljenek a zöldség- és főzelékfélék, a hús, tojás, tej, a műanyag csomagolásban kapható tej­termékek. A zöldségféléket tegyük egy nagyobb műa­nyagzacskóba, így szállítás közben nem szennyezik be ruhánkat és másokat a jár­műveken. Otthon először a zöldség­félét, húst, tojást és ehhez hasonló árukat rakjuk ki, aztán mossunk kezet, és tisz­ta kézzel tegyük helyére a kenyeret,' süteményt stb. Fontos higiéniai szabály — különösen nyáron —, hogy a műanyagba csomagolt te­jet és tejterméket alaposan mossuk le tárolás vagy fel- használás előtt. Ezek a bur­kolatok szállítás, tárolás közben erősen szennyeződ­nek, s ha nem mossuk le, megfertőzhetik a többi élel­miszert. Felhasználás élőt?a tojásokat is fertőtlenítő víz­ben mossuk le, mert héju­kon sok baktérium tanyá­zik. A zöldségféléket műá- nyag zacskóban tegyük a hűtőszekrénybe, igy nem szennyezik be a hűtőteret. A petrezsélyemzöldje két hé­tig is frissen marad, ha egy üveg vízbe tesszük és úgy tá­roljuk. A vizet naponta cse­réljük. Ha gyorsfagyasztott ké­szítményt vásárolunk, meg­különböztetett figyelmet szenteljünk a kiválasztásra. Felolvadt vagy hibás csoma­golásút ne vegyünk meg, de olyat sem, amelyen vastag jégréteg van, mert ez arra utal, hogy egyszer már felol­vadt. A mirelit árut utoljára vásároljuk, nehogy idő előtt felengedjen. A gyártási időt pedig mindig ellenőrizzük! A húsfélék a legértéke­sebb, de egyben legromlan­dóbb élelmiszerek közé tar­toznak. Ezért ügyeljünk ar­ra, hogy azok frissek - és szagtalanok legyenek. Az előrecsomagoltaknál is néz­zük meg a csomagolás idejét és épségét. Ha hidegkonyhai vagy cukrászati készítményt ve­szünk, csak hűtött vitrinből, friss árut válasszunk, és még aznap fogyasszuk el. Mindannyiónk egészsége érdekében érdemes a fenti aranyszabályokat betartani, mert sajnos a kereskedelem mindezekre nem nagyon ügyel. Vásárolunk, de hogyan? Az elmúlt héten közölt ke­resztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Mucsi Józsefné, Kiskunhalas; Révész

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom