Petőfi Népe, 1987. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1987. június 10. A SZAKSZERVEZETI KÖNYVTÁRAKRÓL Változnak a feltételek és az igények Az SZMT kulturális munkabizottsá­ga ez év áprilisi ülésén megvitatta a szakszervezeti könyvtárhálózat helyze­tét és a fejlesztés feladatait. A vita alap­ján úgy döntött, hogy a témát a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának, ülése elé terjeszti. Sibalin Istvánná SZMT- titkárral arról beszélgettünk, hogy mi­lyen tapasztalatokat gyűjtött a téma feldolgozása során. — Mi indokolja a szakszervezeti könyvtárhálózattal való foglalkozást? — Időszerű számvetést készíteni a SZOT elnökségi határozatának megyei végrehajtásáról. Tavaly a SZOT titkár­sága is a változó körülményekhez iga­zodó, a korábbi álapelveket megerősítő irányelveket fogalmazott meg. Egyér­telműen megállapította, hogy jelentő­sen változtak a feltételek és az igények, amelyek a változásokhoz való rugal­mas alkalmazkodást kívánnak ,a könyvtárosi munkában is. t j'— A kultúra megőrzésében, terjeszté­sében, a folyamatos művelődésben — az iskola és a tömegkommunikációs eszkö­zök mellett — meghatározó szerepe van a könyvtáraknak is. Talán azt is állít­hatjuk, hogy ez a szerepük még na­gyobb, mint az előbbieknek. — így van. Szolgáltatásaival a tag­ság legszélesebb tömegeihez képes el­juttatni a könyveket. A felhalmozott és folyamatosan gyarapodó szellemi érté­kek közvetítésével egyre inkább kiszol­gálja azokat a növekvő információs igényeket, amelyek a társadalmi és gaz­dasági korszerűsítés elengedhetetlen feltételei. — Milyen fontosabb tapasztalatokról beszélhetünk? — Szakszervezeti könyvtárral ellá­tott munkahelyen dolgozik a tagság egyharmada. Ez önmagában is jelen­tős, ugyanakkor indokolja: a hálózatot úgy célszerű ésszerűsíteni, tehát a kis településeken a szétaprózottságot csökkenteni, hogy egyetlen helység se maradjon tanácsi vagy szakszervezeti könyvtári szolgáltatás nélkül. A mun­kahelyeken minden negyedik dolgozó rendszeres olvasó a statisztika szerint. Indokolt az olvasók számának növelé­se, elsősorban a nagy munkáslétszámot foglalkoztató üzemekben. — Szembe kell nézni azzal a tendenci­ával is, hogy az utóbbi időben egyértel­műen csökken az olvasók száma. — Ugyanakkor nem hiszem, hogy vészharangot kellene kongatni, A könyvbizományosoknál ugyanis nö­vekszik a forgalom, az érdekes alkotá­sok iránt annyira nagy az érdeklődés, hogy nem tudják az igényeket kielégíte­ni. Egyre többen gyarapítják saját könyvtárukat. A kölcsönzések 'számá­ban ugyan visszaesés mutatkozik, de nő az érdeklődés a szakmai, műszaki könyvek iránt. ' — Erzékelik-e a könyvtárak az olva­sói szokások változását. — Általában igen, igyekeznek a szükségletekhez igazodni. Nagyobb gondot fordítanak a munkában, a ház­tartásban, a kiegészítő gazdaságban hasznosítható ismeretek,' információk beszerzésére, illetve folyóiratok vásár­lására. E tekintetben említést érdemel a Kecskeméti Konzervgyár, a Fém­munkás Vállalat, a Bajai Finomposztó, a Mezőgazdasági Kombinát és sorol­hatnám tovább. — Szólnunk kell a könyvtárak műkö­dési feltételeiről. — Az elmúlt évek közismerten nem kedveztek a művelődési és a szociális beruházásoknak, fejlesztéseknek. A legjelentősebb előrelépést 1982-ben az SZMT-központi könyvtár új szék­házunkban történő elhelyezése, vala­mint a kiskunhalasi körzeti könyvtár körülményeinek rendezése jelentette. Átmeneti megoldásnak tekintjük a ba­jai körzeti könyvtár elhelyezését. Jó ér­zéssel számolhatok be arról, hogy a Kalocsai Sütőipari Vállalat a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is ké­pes volt új könyvtár létrehozására. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vál­lalat, .valamint a Kunság Volán szintén bővítette az olvasómozgalom lehetősé­geit. Sajnos a munkahelyi könyvtárak többsége jelenleg is az ebédlőkben, iro­dahelyiségekben, folyosókon kap csu­pán helyet. — Tanulmányozták a személyi felté­teleket is. Néhány adatot felsorolna az összesítésekből? — A könyvtárak 90 százalékát te­kintettük át ilyen szempontból. A 89 könyvtáros 66 százaléka társadalmi munkában, 21 százaléka pedig szerény tiszteletdíj ellenében végzi munkáját. Összesen hat részfoglalkozású és öt függetlenített könyvtáros van a háló­zatban. Háromnegyed részük közép-, illetve felsőfokú iskolai végzettségű. Az utóbbi öt évben igen nagy a fluktuáció. Ötven százalékuk 1—5 éve végzi ezt a tevékenységet, csaknem negyven száza­lékuknak nics semmilyen szintű könyv­tárosi végzettsége. Az SZMT központi könyvtára eddig is jelentős erőfeszíté­seket tett a szakmai képzésre. Előbbre lépni csak a könyvtárosok felkészültsé­gének növelésével, valamint nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésükkel tudunk. — Milyen mértékű a könyvtárak anyagi támogatása? — Tudatában vagyunk annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetőség a központi támogatás szá­mottevő emelésére. Éppen ezért külö­nös jelentősége van annak, hogy a me­gyében a munkahelyi jóléti alapokból, a művelődésre betervezett összegeket még nagyobb körültekintéssel, a fel­adatok célszerű rangsorolásával hasz­náljuk fel. A könyvtári munka támoga­tásának a legfontosabbak között kell szerepelnie. E tekintetben az is fontos, hogy a társintézményekkel, .partner- szervezetekkel együttműködjenek a szakszervezeti könyvtárak. Kereskedő Sándor Szépülő Kaposvár „Somogyország” fő­városa, Kaposvár mind színesebb és szebb lesz. Legjobb példa talán erre az idén szeptemberre el­készülő sétálóutca, a Május 1. utca. Az utat szegélyező kandelábe­rekre virágtartókat sze­relnek, a burkolat színét és mintáját a lakosság választotta ki a tervek közül, és készülnek az utcára kihelyezendő pa­dok is. Mozgalom indult — és nem is sikertelenül — a régi virágos város cím visszaszerzésére. Hangulatos lakóházak épültek, épülnek és gya­rapodik az esztétikai él­ményt nyújtó köztéri szobrok száma is. A ké­pen: Gera Katalin szob­rász új köztéri szobra a színházparkban . • Nagy Károlynak, a német-római császárság megalapítójának bronz lo­vasszobra a párizsi Cluny-műzeumban. r ranciaorszag megszületése Szerte a világon, de legalábbis . Európában, ezekben a hetekben emlékeznek meg arról, hogy kereken 1000 esztendővel ezelőtt, 987- ben koronázták királlyá Capet Hugót, Párizs, Orleans s a francia hercegség urát. Egyúttal ez a dátum jelzi a középkori francia állam megalakulásának kezdetét is. Capet Hugó alapítja meg azt a dinasz­tiát — a Capetingekét —, amelyek tagjai a Valois- és Bourbon- mellékágakkal 1792-ig uralkodtak Franciaország felett. Ha úgy tetszik, Franciaország a nyugati keresztény világ első állama, amely napjainkig fennmaradt. i Ha írott történeti'forrásokra hagyatkozva akarjuk megrajzolni azt az utat, amely a mai Franciaország területén az 1000 évvel ezelőtti koronázáshoz vezetett, csaknem egy teljes évezred esemé­nyeit kell áttekintenünk. Az első adatok arról szólnak, hogy amikor Julius Caesar, a Római Birodalom későbbi feje ezt a területet 58—52 kö­zött meghódította, gall őslakosságot talált itt, amely kemé­nyen védekezett, de a római légiok végül győztek. A kelta gallok a római megszállás évszázadai alatt átvették a római kultúrát és vele a provinciális latin nyelvet. Közben — a 2. és 3. században — kezdett elteijedni a gallok között a keresz­ténység, s ez időtől Gallia a kereszténységnek Itália után valósággal a második hazájává vált. Az 5. században megkezdődtek a barbárok: a vízigótok, a burgundok, a frankok, a hunok stb. betörései. Francia területen szenvedett vereséget 451-ben, a catalaunumi mezőn Attila. A betörő germánok közül több törzs letelepedett. A Loire folyótól délre a nyugati gótok, keleten a burgundok és észa­kon a frankok. Csakhamar átvették az őslakos gallok kultú­ráját és nyelvét. A frankok azok, akik új nevet adtak Galliá­nak, amelyet ez időtől neveznek a „frankok honának”, azaz Franciaországnak. Királyuk, Clovis (Chlodvig) megkeresz- telkedett (496), s elfoglalta a mai Franciaország majdnem teljes területét. Utódai alatt birodalma szétbomlott, majd amikor a dinasztia (Meroving) kihaltával Martel Károly került az ország élére, a frankok birodalma ismét egységessé vált és megerősödött. 732-ben megállította és legyőzte a Loire-ig előnyomuló arabokat és ezzel megmentette a nyuga­ti kultúrát, megszilárdította uralkodói hatalmát s megalapí­totta a Karoling-dinasztiát, amely Nagy Károly uralkodása alatt (772—814) érte el hatalmának csúcspontját. Nagy Ká­roly volt a legnagyobb frank uralkodó, birodalma csaknem egész Európára kiterjedt. A római pápa 800-ban római csá­szárrá koronázta, s így uralkodása alatt helyreállt a nyugat­római császárság. Unokái 843-ban, a nevezetes verduni szer­ződésben szétosztották egymás között birodalmát. Lotháré lett Itália, Német Lajosé a Rajna vidéke, Kopasz Károlyé pedig a nyugati frank birodalom, azaz a mai Franciaország jó része, melynek kelta—gall, római és germán lakói egy új néppé, a francia nemzetté olvadtak össze. Ettől a szerződés­től számítható Németország és Franciaország külön történe­te. Kopasz Károly (843—877) alatt kezdett kialakulni a hű­béri feudális rend Franciaországban, hogy példaként szol­gáljon majd a többi európai államnak: Uralkodói időnként megszerezték a római császári koronát is, így Nagy Károly teljes örökségét sikerült egyetlen, kézben egyesíteniük. De Vastag Károly halála (887) után a nyugati és a keleti, továb­bá az itáliai Frank Birodalom soha többé nem egyesült egyetlen uralkodó alatt. A normannok szakadatlan betörései és a pártviszályok, végül a szaracénok és a kalandozó ma­gyarok hadjáratai következtében a nyugati frank birodalom csaknem darabjaira hullott. A Karolingok francia ágának két utolsó tagja már úgyszólván semmi hatalommal sem rendelkezett, hiszen II. Lothár (954—986) és fia, V. Lajos (986—987) csak egyetlen város: Laon fölött uralkodott. V. Lajos halála után a gall — immár bízvást mondhatjuk francia — főurak visszautasították a Karolingok német ágá­nak trónigényét s maguk közül választottak 987-ben új iti- rályt, a leghatalmasabb és legrátermettebb francia főurat, Capet Hugó személyében. Franciaország tehát a verduni szerződés után ugyan önálló útra lépett, de uralkodóinak személyén keresztül tagja volt a keleti, nyugati és itáliai Frank Birodalomnak, saját nemzetéből választva uralkodót, ez a perszonálunióhoz hasonló kapcsolat egyszer s minden­korra megszűnt. Ézért tekintik Capet Hugó koronázását egyúttal a minden szempontból szuverén francia állam létrejöttének. Dr. Csonkaréti Károly PÁLYAKEZDŐK? A Kozmosz-könyvek négy új költőjéről Négy könyv fekszik előttem: Bächer Iván A város, Bárdos László Feliratok, Fedor Zoltán Szivárványszürkület és Sajó László Napkeleti pályaudvar című kötete. S hogy épp ezt a négyet fogtam egy csokorba, az korántsem véletlen muvefrriirídegyik a Móra Kiadó Koz­mosz szerkesztősége által tavaly „föl­röppentett” szerző első kötete. Sajó László költészetét néhány sike­rültebb, de egyelőre még csak a készü­lődő poéta vonásait fölvillantó vers ki­vételével — mint amilyen például az Egy mosoly rekonstruálása — a kifor­ratlanság jellemzi. Jól érezhető az úgy­nevezett hagyományos lírához való erős kötődése, ám számos átgondolat­lan s ekképp megoldatlan alkotásbéli probléma miatt összhatásában fásult, kilúgozott, erőtlen poézist érzékelünk. Az pedig kifejezetten elkeserítő^ ami­kor a rosszul értelmezett költői „szé- pen-szólás” akamoksága így erősza­kolja bele a verset a „fentebb stíl” nyelv- és értelemellenes kalodájába: „Fákká disszidál az erdő" vagy: „ Világ­gá temették". Bárdos László érett lírája bensősé­ges, a fájdalom hitelével és méltóságá­val telített; valószínű, hogy személyes sorsának alakulása, versekben is meg­idézett súlyos betegsége játszott közre abban, hogy figyelme kizárólag a sze­mélyiség belső világára irányul. Szem­lélődő költészet az övé, ám ez a szemlé­lődés — vagy önszemlélés JB- mégsem érdektelen az olvasó számára, m&rt'fő” vonása az analizáló hajlam: lénye leg­bensőbb tartalmainak részletező és kö­nyörtelen, a fájdalmas irónia-önirónia felhangjait sem nélkülöző lírai elemzése az emberi lét általános törvényeit igyekszik föltárni: „ ... csak az idő zökkenéstelen j'jól olajozott áramlásában görögni... melynek köre oly száki mégis közömbös mint a végtelen." Fedor Zoltán Szivárványszürkület cí­mű kötetének versei számomra egyér­telműen bizonyítják, hogy e generáció költészetére — a mostanság sokat em­legetett avantgárddal szemben (de leg­alábbis: mellett) — sokkal jobban ha; tott a beat-irodalom, mint azt eddig föltételezte volna a kritika. Fedor ver­seinek is az ad igazi erőt, amit Kerouac Úton-ja, Ginsberg Üvöltés-e oly nyil­vánvalóan és oly következetesen meg­valósított: a személyiség energiáinak fesztelen fölszabadítását, az egyéni és a társadalmi lét tapasztalásainak-tartal- mainak és ellentmondásainak egymás­ra vetítését, ütköztetését. Kár, hogy eredeti hangját, sajátos kifejező erejét helyenként vadromantikus felhangok ■*- „árnyakat ölelő lelkem" ■— és képza­varba torkolló grammatikainficaflaok —1 „szétvetett fogakkal" vagy „homlo­kod öle" csorbítják. A negyedik szerző, Bächer Iván soro­zaton kívül megjelent kötete kisprózá­kat, verseket és drámákat tartalmaz és elmondható, hogy Bächer mindhárom műfajt felkészülten műveli. Érzékeny tehetségét számomra mégis a század első felenek míves, szinte már a túlfino­mul tságig cizellált novella- és tárcairo­dalmát és a nagy mestereket: Krúdyt, Csáthot, Kosztolányit, Szép Ernőt idé­ző kisprózái, az olyan remeklések, mint A nagypapa zsidó barátja, a Papírhajók című elbeszélésfüzér, a Hazafelé és az Eső bizonyítják leginkább. Versei job­badán csak mesterségbeli tudásáról és ironizáló hajlamáról tanúskodnak. A kötetzáró két egyfelvonásosban — az Oszkár-ban, (mellyel 1985-ben pá­lyadíjat nyert) és az Ebédben — viszont már ismét a szerző eredeti látásmódja, tehetsége nyilvánul meg. Endrödi Szabó Ernő . ■■ - KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig es­te 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út. 5.; C pavilon, földszinti ambulan­cia. JT.: 22-822). 5 AZ SOS LELKISEGÉLY-SZOL- GÁLAT — telefonon hívható minden­nap 18—22 óráig a 28-222-es számon. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetenyegyháza, Jakabszállás, Nyári j- rinc. Városföld gyermek- és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi íendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-234); Lakitelek: dr. Gli- ed I. Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-015; Tőserdő: dr. Gesztéi J. (Tőser- dő Nefelejcs u. 42. T.: 42-051); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23). Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaal- pár, Alkotmány u. 18/A. T.: 44-086). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonos- tori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsek- csanádi, felsőszentiváni, garai, herceg- szántói, nagybaracskai, nemesnádud­vari, sükösdi, szeremlei és vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegekét. (T.: 12 vagy 105). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szomba­ton 8-tól 12 óráig: Szakorvosi rendelő- intézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben el­látják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68); Soltvadkert, Bóe , Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, f átéri, kunszállási, pálmonoston, pető-1 szállási,.bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje hét­végeken: szombaton es vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és lászlófalvi betege­ket látják el. (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Ijt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, örergesertő- Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 134). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. ÚRH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe,. 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Hajós: dohácsi J. (Hajós, Temető u. 6.) ; iiataj. Harta: dr. Jaksa J. (Puna- "... Baross u. 6. T.: 84); Solt, Újsolt, egyháza: Solt, központi rendelő, (IÁ 167). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszáUási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletét: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Békeu. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Hősök tere 3.,'Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tisza- kécske: Béke u. 132.; Kiskunhalas: Kos­suth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hátfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Lakos K. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnád­udvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuchin u. 28. T.: 3.), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u,. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makai Q. (Dávod, Tolbuchin u. 4.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Ka­locsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apos­tag: dr. Szüts M. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u, 8/A), Solt, Újsolt, Duna- egyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kos­suth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetét- len, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Szakmár, örewsertő. Ilomokmégy: dr. Répási C> ykmár. Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, bi. | 11 ’’ős. Császár- töltés, Fájsz, Dum ?- <0is Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 8,5 20). • KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske-. mét, Bánk bán u. 12. T.: 21-325), Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Magvető u. 8. T.: 27-455), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 263, Lászlofalva, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76), Tisza­kécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágas­egyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészá­ros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: . 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kun­adacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, ’ Petőfi ltp. B. ép. T.: 202), Szabadszál­lás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fü- löpszállás, Kossuth u. 12.), Solvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Me­ző I. u. 19. T.: 24), Ákasztó, Csengőd, Tabdi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15.), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Ke­cel, Temető u. 8.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfé­legyháza, Batthyány u. I. T.: 62-645), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, La­kitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmaj­sa, Kömpöc: dr. Hegedűs L. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-338), Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), JászszentlásZló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 16), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Fel­sőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakö- töny. Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, ScÉönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Fü- löp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u. 3. T.: 390), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. LángM. (Kisszállás, Tavasz u. 5. T.: 43), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bá­csalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunba­ja: dr. KoleticsGy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 83, Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom